A magyar kormány követeléseit is teljesítenie kell Ukrajnának ahhoz, hogy megőrizhesse EU-tagjelölti státusát

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
június 20., hétfő 14:50
10

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke június 17-én sárga-kékbe öltözve jelentette be: a testület támogatja, hogy az Európai Unió tagjelölti státust adjon Ukrajnának, valamint Moldovának is, ám Grúzia folyamodványát elutasították, azzal, hogy a kaukázusi állam felkészültségi szintje messze nem megfelelő.

Az még megjelent a hírekben, hogy az EB-elnök Ukrajnával és Moldovával kapcsolatban is elengedhetetlen reformokról és a korrupció visszaszorításáról beszélt, de az kevésbé, hogy a testület a jelöltekhez eljuttatott dokumentumokban konkretizált is egy Moldova esetében 9, Ukrajna esetében 7 pontból álló reformcsomagot, melyek tartalmát mielőbb át kellene ültetniük a gyakorlatba. Az értékelések és értelmezések szerint ez még nem az integrációs folyamat része, hanem a tárgyalások elkezdésének, azaz a tagjelölti státus megtartásának az alapfeltétele.

Ursula von der Leyen bejelentése a bizottság ajánlásáról szól, a tényleges döntést az érintettek EU-tagjelölti státusáról ennek a hétnek a második felében hozzák meg a tagországok képviselői Brüsszelben, de az eddig történtek után valószínűtlen, hogy a szóban forgó uniós csúcson ellenkező tartalmú határozat szülessen.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij 2022. április 8-án Fotó: STRINGER/AFP

Az ukrán sajtóban és közösségi médiában első körben piros betűs ünnepként értékelték a pénteki napot, ám a hétvégén megjelentek a mélyebbre ásni próbáló elemzések. A 7 pontos reformcsomag teljesíthetősége ugyanis korántsem magától értető, egyrészt a háborús körülmények miatt, másrészt mert vannak pontok, amelyekkel az ukrán döntéshozó és végrehajtó politika az elmúlt években semmit sem tudott vagy nem is akart kezdeni.

A Jepropejszka Pravda azt írta, az Európai Bizottság a tervek szerint 2022 végén értékelheti a teljesítést, ám könnyen lehet, hogy a határidőt módosítani kell. Tekintettel tehát arra, hogy a tagjelölti státus megadása sem több politikai állásfoglalásnál – és ezek szerint vissza is vonható adott esetben –, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát sem lehet most előrejelezni, nemhogy azt az időpontot, amikor északkeleti szomszédunk valóban az Európai Unió tagjává válhat.

Ezzel együtt érdemes sorra venni az ukrán csomag egyes elemeit, annál inkább, mert részben áthallásosak, részben pedig olyan is van közöttük, amely közvetlenül érinti a magyar érdekeket, a magyar kormány követeléseit, a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét.

1. Az Alkotmánybíróság reformja

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt