Gyermekkereskedők hurcolták Nagy-Britanniába Sir Mo Farah-t

külföld
2022 július 12., 05:55

"Éveken át csak próbáltam kizárni" - mondta a BBC-nek Sir Mo Farah, az öt- és tízezer méteren négyszeres olimpiai bajnok brit futólegenda arról, hogy gyerekkereskedők hurcolták Nagy-Britanniába szülőföldjéről, Szomáliából.

Sir Mo Farrah 2015-ben a Diamond League londoni versenyén.
photo_camera Sir Mo Farrah 2015-ben a Diamond League londoni versenyén. Fotó: STEVEN PASTON/DPPI via AFP

Elbeszélése szerint Huszein Abdi Kahinként született, Mohammed Farah-nak csak azok keresztelték el, akik Dzsibutiba hurcolták, ahonnan aztán kilencéves korában csempészték be Nagy-Britanniába. Ott gyerekként munkára kényszerítették, cselédként dolgozott.

"De nem lehet örökké kitörölni" - mondta a BBC és a Red Bull Studios közös dokumentumfilmjében, amiben nyilvánosan is előállt a történetével. A dokumentumfilmet szerdán mutatják be, a BBC News már előre megtekinthette. Beszámolójuk szerint Farah arról is vall, hogy a szülei még sose voltak Nagy-Britanniában, anyja és két testvére most a szakadár Szomáliföldön él egy tanyán. Apja haláláról is beszélt, akivel kósza golyó végzett a Szomáliföld elszakadásakor kirobbant harcokban, amikor Farah még csak négy éves volt.

Elbeszélése szerint családjától nyolc-kilenc éves korában szakították el, ahonnan egy korábban sosem látott nő vitte magával Nagy-Britanniába. A nő, aki még csak nem is rokona, azt állította, hogy Frrah majd a rokonaival élhet Európában. Azt mondta neki, hogy majd Mohamedként mutatkozzon be. Hamis iratokat adott neki, amikben a fényképe mellett a "Mohamed Farah" név szerepelt.

Amikor megérkeztek Londonba, a nő elkobozta tőle azt a cetlit, amin a rokonai elérhetősége volt. "a szemem láttára tépte szét és dobta ki. Abban a pillanatban éreztem, hogy bajban vagyok" - mesélte Sir Mo, akit ezután munkára kényszerítettek. "Ha ételt akartam a számban", házimunkát kellett végeznie és gyerekekre felügyelnie. A nő pedig azt mondta, hogy "ha valaha újra látni akarod a családod, akkor tartod a szád", mesélte. "Igen gyakran csak bezárkóztam a fürdőszobába, és sírtam" - mesélte.

Évekig iskolába se járhatott, végül 12 évesen iratkozott be a Feltham Community College hetedik osztályos évfolyamába, ahol azt mondták a tanárainak, hogy szomáliai menekült. Sarah Rennie, egy volt tanára szerint Sir Mo gyakran loncsosan, gondozatlanul érkezett az iskolába, érzelmileg és kulturálisan is elidegenedett kisgyerek volt. Azok, akik a szüleinek állították magukat, még szülői értekezletekre se jártak.

A kis Farah az atlétikában talált menedéket. Tornatanára, Alan Watkinson szerint "az egyetlen nyelv, amit érteni látszott, a testnevelés és a sport nyelve volt". Sir Mo szerint a sport az életet jelentette, "az egyetlen dolog, amivel ki tudtam szabadulni ebből, a futás volt". Farah végül Watkinsonban találta meg a bizalmasát, akinek el merte mesélni a történetét. A tornatanár kapcsolatba lépett a gyámüggyel, akik aztán kiemelték Sir Mót, és egy szomáli családnál helyezték el. "A valódi családom még mindig hiányzott, de attól a pillanattól kezdve minden jobb lett" - mesélte az olimpikon. Később Watkinson segített neki brit állampolgárságot szerezni is.

A dokumentumfilmben megszólaló jogász, Alan Briddock szerint Farrah technikailag csalással szerzett állampolgárságot, hiszen még csak nem is ez az igazi neve. Elvben a hatóságok akár meg is foszthatnák állampolgárságától, de szerinte Sir Mo esetében erre kicsi az esély, hiszen lényegében gyerekkereskedelem áldozata volt. Faraht gyerekként munkára kényszerítették, és ő maga közölte az illetékes hatóságokkal, hogy valójában nem is úgy hívják, ez Briddock szerint mind olyan enyhítő körülmény, ami megóvhatja őt attól, hogy megfosszák az állampolgárságától. (Via BBC)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.