A civil szervezetek szerint a kormány társadalmi egyeztetésről szóló törvénye csak látszatmegoldás

belföld
július 28., 8:27
comments 3

„Civil szervezetek álláspontja szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely »az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében« módosítaná a társadalmi egyeztetés szabályait, csak látszatmegoldásokat kínál. A jogalkotásban való társadalmi részvétel erősítése fontos cél, de ahhoz elsősorban valódi kormányzati akaratra, a hatályos törvények érdemi végrehajtására és a törvényjavaslatban foglaltaknál jóval hatékonyabb garanciákra lenne szükség” - olvasható a Transparency International Magyarország holnapján.

Azt írják, hogy a minisztériumok által előkészített jogszabálytervezetekről való társadalmi egyeztetés az elmúlt években gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. Például az egy nap alatt átnyomott katatörvény is úgy került az Országgyűlés elé, hogy arról semmilyen előzetes egyeztetés nem volt a szakmai és civil szervezetekkel.

„Ezért alapvetően üdvözlendő lenne, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezés és az EU-s pénzekhez (az ún. Helyreállítási Alaphoz) való hozzáférés érdekében a kormány erősíteni kívánja a társadalmi részvételt a jogalkotás folyamatában. Azonban a múlt héten benyújtott T/705. számú törvényjavaslat nem nyújt valódi garanciákat erre. Hogy mennyire gondolja komolyan a kormány a társadalmi részvétel erősítését, arról sokat elmond, hogy magát a társadalmi egyeztetés erősítéséről szóló törvényjavaslatot is bármiféle társadalmi vagy szakmai egyeztetés nélkül nyújtották be, noha ez a jelenlegi szabályok alapján is kötelező lett volna” - kifogásolják.

A civilek szerint eddig sem a társadalmi egyeztetésről, vagyis a „jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről” szóló, 2011 óta hatályos törvény szövege okozta a legnagyobb problémát, hanem a politikai akarat és az érdemi, valódi társadalmi egyeztetés iránti kormányzati elköteleződés teljes hiánya. Úgy gondolják, hiába van erre törvény, ha azt a kormányzat teljesen figyelmen kívül hagyja.

A civilek szerint az ebből fakadó problémákra is csak látszatmegoldásokat ad az új törvényjavaslat:

  • A törvényjavaslat szerint a kormány „felelősséggel tartozik” azért, hogy egy adott évben a jogszabálytervezetek 90%-a abba a körbe essen, amelynek kapcsán kötelező a társadalmi egyeztetés. Önmagában nehezen elképzelhető az is, hogy miként tudja a kormány ezt biztosítani, de nagyobb probléma, hogy a törvényjavaslat érintetlenül hagyja a kivételek rendkívül széles körét, amelyek meghatározzák, hogy mikor nem kell, illetve nem lehet társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabálytervezeteket. Mindebből következően ennek a szabálynak akár úgy is megfelelhet a kormány, hogy a társadalmilag igazán jelentős törvényjavaslatok nem kerülnek egyeztetésre.
  • A javaslat szerint a véleményezésre legalább nyolc napot kell biztosítani, ami persze jobb, mint a jelenleg a törvényszövegben szereplő „megfelelő idő”, amelyet bárhogyan értelmezhetett a kormány – mert így olyan is előfordult, hogy mindössze egy nap állt nyitva a véleményezésre. Ugyanakkor átfogó, terjedelmes törvényjavaslatok esetében erősen kérdéses, hogy nyolc nap elegendő-e a megalapozott vélemény kidolgozására és benyújtására.
  • A törvényjavaslat szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellenőrizné évente a kötelezettségek végrehajtását, amely nem egy független szerv, hanem a miniszterelnök irányítása alá tartozik. Tulajdonképpen az állam egyik kezének kellene megbüntetnie a másikat, így több mint kérdéses, hogy a szabályok megsértése esetén lehetővé tett bírságolásra egyáltalán sor kerülne-e. Emellett a bírság a kiszabása esetén sem bírna érdemi elrettentő erővel, hiszen a pénz csak az állam egyik zsebéből a másikba vándorolna.
  • A bírságon felül más következménye nem lesz annak, ha egy jogszabályt a társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályok megsértésével hoznak meg, az a jogrendszer része marad.
  • Semmilyen módon nem erősíti meg a törvényjavaslat a jogalkotásban való társadalmi részvétel egyéb formáit: az érintettekkel, a szakmai szervezetekkel, illetve a szélesebb társadalommal való egyeztetésnek jóval többről kellene ugyanis szólnia, mint pusztán a közzétett tervezetek írásbeli véleményezéséről. Így nem erősíti meg a törvényjavaslat a szakmai szervezetekkel, például az ügyvédi kamarákkal, szakszervezetekkel vagy független civil szervezetekkel való „közvetlen egyeztetés” intézményét sem, amely pedig szerepel a jogszabályban, de fontos lenne tényleges tartalommal megtölteni.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt