Már többet ér színesfémhulladékként, mint fizetőeszközként, de az MNB nem vonja be az 5 forintost

augusztus 2., kedd 17:32
10

A jobbikos Balassa Péter írásban fordult Matolcsy György jegybankelnökhöz az 5 forintos pénzérmékkel kapcsolatban.

Azt írta, hogy amikor a Magyar Nemzeti Bank 2008. március 1-én bevonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket, a döntés nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményezett. A készpénzállomány sokba kerül, mivel a cserének és a szállításnak is óriási költségei vannak, és azóta a pénzromlás üteme felgyorsult, ami a forint leértékelődéséből, az árak drasztikus emelkedéséből, a valós inflációból és a háztartások eladósodottságából jól látszik – írja.

Balassa Péter szerint:

„Még jobban szemlélteti azonban a pénzünk romlását, hogy az 5 forintos érme a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként. Ennek oka, hogy az 5 forintos súlya 4,2 gramm, anyaga réz, cink és nikkel, továbbá 238 darab ad ki egy kilót, ami 1.190 forintot ér. A háztartási sárgarézhulladék kilós átlagára a színesfémátvevőknél jelenleg 1.500 forint.”

Azt írja, hogy az „ipari piacokon jelentkező fémhiány és a forintromlás miatt nem várható, hogy ez lefelé mozdulna”, és „ha az 5 forintost a háztartási sárgarézhulladékba leadhatnánk, legalább 300 forintot keresnénk rajta”.

„Felvetődik a kérdés, hogy hogyan éri meg a magyar államnak ezt a pénzt forgalomban tartani, hiszen a közel 700 millió darab érme nagy veszteséget termel. A hulladékár többszöröse lehet az alapanyagárnak: csak sárgaréztartalommal számolva 1 kg alapanyag 6 000 forint körül van, így 1 db 5 forintos akár 25 forintba is kerülhet, amihez hozzáadódik a nikkel, az érmeverés, a szállítás, a tárolás és az egyéb költségek. Ez vajon hány milliárdos pazarlás jelent?” – kérdezi.

Balassa felidézi, hogy sajtóértesülések szerint a készpénzhasználók 62 százaléka szerint nincs szükség 5 forintosokra, mielőtt megkérdezi Matolcsytól: „mikor kívánják bevonni az 5 forintos érmét, tekintettel arra, hogy ez jelenleg több mint 10 milliárdos megtakarítást jelenthetne a központi költségvetésnek, még a kerekítésből származó kiadások mellett is”.

Matolcsy szerint „az 5 forintosok aktívan részt vesznek a készpénzforgalomban és nem figyelhető meg az 1 és 2 forintosok bevonása előtt tapasztalt nagyarányú forgalomból történő kicsapódás”. Azt írja, most „764 millió darab 5 forintos érme van forgalomban, így egy bevonásról szóló döntés esetén 50 százalékos visszaáramlással számolva 1604 tonnányi érmét kellene kezelnie a jegybanknak, a hitelintézeteknek, a postának és készpénzlogisztikai szolgáltató cégeknek, amely jelentős költségteherrel járna”.

„A forint forgalmi érmék esetén a gyártási költségek 65-75 százalékát az érmék alapanyagául szolgáló lapka költsége teszi ki, amelyet közvetlenül befolyásol a fémárak aktuális alakulása. Az 5 forintos érme alapanyaga 75% rézből, 21% cinkből és 4% nikkelből tevődik össze” – írja Matolcsy, elismerve, hogy a névértékénél drágább alapanyagként, de szerinte az alapanyagárak folyamatosan és hektikusan változnak.

Matolcsy szerint az érmék névértékét meghaladó gyártási költség nem egyedi jelenség, ott vannak például az amerikai 1 és 5 centesek, illetve a 2020-as alapanyagváltás előtti 1, 2 és 5 eurocentek is.

„Összefoglalva a jegybankok nem hozhatnak kizárólag üzleti alapú döntést az érmék címletkínálatáról, hanem figyelembe kell venniük az érintetti hatásokat, különösen az adott érmék forgalomban való szerepét és a lakossági, valamint a pénzügyi közvetítő szférát érintő reakciókat” – írja Matolcsy.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt