Halló, itt Beyoncé, jössz este bulizni?

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
augusztus 7., vasárnap 18:38
6

Mint a szerkesztőség önjelölt Beyoncé-ügyi tudósítója, hetek óta lázban égek, most mégis bajban vagyok. Mi az úristent lehet írni a világ egyik legkörülrajongottabb és legperfekcionistább előadóművészéről? Új lemeze, az Act I – Renaissance július 29-én jelent meg, és bizonyos szempontból nem okozott meglepetést, máshonnan nézve viszont nagyon is.

Do not attempt to leave the dancefloor

Amikor kijött az első kislemez, a Break My Soul, sokan arra tippeltek, hogy Beyoncé Dua Lipához, Drake-hez, Florence and the Machine-hez és sok más világsztárhoz hasonlóan tánccal és bulizással akar könnyíteni az emberek lelkén, hiszen így vagy úgy mindenkit megviselt az elmúlt két és fél év.

Ez így is lett, a Renaissance végig az eszképizmus, a hedonizmus és az öröm nyomvonalán halad.

Aki viszont a hat évvel ezelőtti stúdióalbum, a harcos, dühös, helyenként szomorú, mégis büszke Lemonade mintájára újabb kemény társadalomkritikára számított az énekesnőtől, az most csalódni fog. Mert ha van is benne állásfoglalás, inkább csak átvitt értelemben: olyan módon, hogy Beyoncé azokat a dolgokat ünnepli, amikért egyébként megszégyeníteni szokás a nőket, a fekete nőket pedig hatványozottan. A szex szégyentelen élvezetétől odáig, hogy valaki „túl sok”: túlságosan elengedi magát a táncparketten, túlságosan tudja és kinyilvánítja, mit akar, túl akármilyen.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt