Magyar felfedezés akadályozza meg a dunavirágok milliós armageddonját

Kiváló hír volt 10 éve, hogy ismét látványos dunavirág-rajzás volt Magyarországon, ezek a rovarok ugyanis évtizedekre eltűntek a hazai vizek szennyezettsége miatt. Felbukkanásuk azt jelezte, hogy sokat javult a vízminőség.

A 2012-es rajzás ugyanakkor fájdalmasan hamar megmutatta a problémákat is. A tiszavirágnál egyelőre gyengébb PR-ral bíró dunavirág nem nappal, hanem sötétedéskor kezd bele a szaporodásukat biztosító rapid ismerkedés-gyors szex-peték vagy tojások lerakása menetbe. És ez - szó szerint - rávilágított egy csapdára.

A dunavirág életének alaptörvénye, a tömegszex vagy halál hirtelen tömegszex és halállá változott.

Döbbenetes jelenetek játszódtak le 10 éve. A dunavirág megjelenése miatt boldog szakemberek azzal szembesültek a Tahitótfalunál lévő hídon, hogy hatalmas, felhőnyi kérész kavarog a közlámpák fényében, és képtelenek elszakadni onnan, miközben minden órával közelebb kerülnek rövid életük végéhez.

Részlet a Dunavirág rejtély című filmből:

Növelte a drámát, hogy a nőstények, ahelyett, hogy a vízre rakták volna a sárgás tojáscsomóikat, petéiket, ahová kellene, az utolsó erejükkel a száraz aszfaltra ragasztották a náluk lévő csomagot. Így elpusztult és életre sem kelt rovarokból álló vastag szőnyeg borította a hidat, és ez napokon keresztül megismétlődött.

Egyetlen dunavirág eszmei értéke 10 ezer forint. Milliárdos természeti károk keletkeztek csak ezen az egy hídon, veszélybe sodorva egy éppen újonnan kialakuló ökoszisztémát.

10 év telt el. A szentendrei Duna-ág hídja alatt vagyunk Kriska Györggyel, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársával, a fiával, Ferenccel, akivel közösen forgatta a Dunavirág rejtély című filmet, és Egri Ádámmal, aki munkatársa az Ökológiai Kutatóközpontban.

Kriska ott volt 2012-ben is a hídon. Ekkor már 15 éve foglalkozott kérészekkel, ott határozta el, hogy kideríti, mi okozta a dunavirágok mészárszékét, és hogyan lehetne tenni ellene.

Horváth Gábor, az ELTE fizikai intézet munkatársa és Kriska György a 2012-es rajzás idején a hídon

A jó hír az, hogy találtak megoldást. A rossz hír az, hogy egyelőre csak itt, ezen a hídon alkalmazzák. Pedig 2018-ban például Budapest számos pontján is szembeötlő volt a dunavirágok rajzása.

A rajzás idén korábban kezdődött a megszokottnál. Már egy-másfél hete tart, valószínűleg nem is fog kitartani szeptemberig.

Hétfő este 9-kor úgy tűnt, az egésznek mostanra már vége is van. A szakértők azt mesélik, hogy idén nemcsak meglepően korán indult a rajzás, de a korábbi éveknél sokkal több kérész kelt ki, hogy a nekik jutó rövid idő alatt gondoskodjanak az utódlásról. Feltételezhető, hogy az alacsony vízállás és a nagy meleg kedvezhetett a lárvák fejlődésének, mert algával táplálkoznak, annak pedig éppen ideálisak a körülmények.

Mindezt úgy hallgatjuk, mint a legjobb buliról szóló beszámolót, amire végül nem mentünk el. Már sötétbe kezdett hajlani a szürkület, de a vízparton bekapcsolt lámpa fénye csak egy-egy dunavirágot vonz oda. Törékeny, könnyed, a sötétben fehér csíkot húzó rovar. Próbálom elképzelni, milyen lehet, amikor nagyon sokan összeállnak egy csóvává. Nem nagyon megy. Aztán váratlanul sűrűsödni kezd a hófehér gomolyag.

A peterakás helyes módja: dunavirágok a víz felett Fotó: Németh Dániel/444

Ami nem azért jó hír, mert az ember szívesen gázolna bokáig érő állattetemekben. Éppen az ellenkezőjére készülünk. Megnézni, hogyan működik a magyar kutatók fejlesztése, ami megakadályozza, hogy halálos csapdába kerüljenek az este útnak induló kérészek.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt