Jól illeszkedik az Orbán-kormány filozófiájába az Állami Számvevőszék idén júliusban publikált „Pink education” jelenség Magyarországon című elemzése - írja a Népszava.

Az országgyűlési választás ideje körül 700 szülő és pedagógus részvételével lebonyolított reprezentatív kérdőíves kutatás során arra kerestek választ, hogy a hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiúknak és a lányoknak, illetve milyen szerepet játszik a folyamatban a pedagógus szakma elnőiesedése.

A számvevőszék elemzése szerint,a nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága demográfiai problémákat is okozhat, megnehezíti a pártalálást, illetve a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken. Sikeres önálló felnőttkori életvezetésre felkészítő oktatási stratégiára van szükség az elemzők szerint, emiatt indokoltnak tartják a jelenség következményeinek mélyebb kutatását és az eredmények függvényében intézkedések meghatározását.

Ez azonban még nem minden. Az ÁSZ kutatásában megállapítják, hogy:

• 2010-2021 között minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi.
• A 2022-es tanév őszi félévében már 54,5 százalék lesz a nők aránya.
• A férfi hallgatók ráadásul sokkal nagyobb arányban morzsolódnak le.
• A gimnáziumokba is több lány jár (55,4 százalék).
• A nappali tagozatra felvettek 70 százaléka gimnáziumokból érkezik.

A nemi arányok eltolódásában az ÁSZ szerint közrejátszhatott a pedagógus szakma elnőiesedése. A tanárok 82 százaléka ugyanis nő. Az elemzés ezután még számos megállapítást tesz női és férfi sztereotípiákból kiindulva. Többek között:

• A kutatás során megkérdezettek többsége szerint a lányos tulajdonságok – érzelmi, szociális érettség, szorgalom, szófogadás, monotóniatűrés, jó szóbeli és írásbeli kifejezőkészség – fontosabbak az iskolákban, mint a fiús, reál tantárgyakhoz szükséges matematikai, technikai és műszaki érzék, a logika, a térlátás vagy éppen a kockázatvállalás.
• A kutatásban résztvevők szerint a lányok szorgalmasabbak.

Az ÁSZ szerint a férfias tulajdonságok büntetése az iskolákban mentális problémákat okoz a fiúknak, akik így nem tudják sajátos képességeiket kibontakoztatni, és ez hatással van a szorgalmukra is. Ezenkívül a nemi egyenlőség szempontjából a kötelező érettségi tárgyak felosztása felveti annak veszélyét, hogy a fiúk hátrányt szenvedhetnek a középiskolai záró eredmények és a felsőfokú továbbtanulás terén. A négy vizsgatárgyból ugyanis csak az egyik reál (matematika), a többi humán (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv). Emiatt indokoltnak tartanák a humán és reál érettségi tantárgyak kiegyenlítését. A szorgalommal kapcsolatban arra is rámutatnak az elemzők, hogy „aki már megfigyelt kisfiút dekázás közben, az láthatja, hogy a férfiak rendkívül nagy koncentrációval tudnak feladatokat elvégezni” A nők érdekeltek abban, hogy a férfiak jól teljesítsenek és sikeresek legyenek - olvasható a szövegben.

Amennyiben a fiús tulajdonságok kibontakoztatása hátrányt szenved, az gazdasági károkat okoz.