Drágul a tojás, ami lökhet még az infláción

gazdaság
2022 szeptember 05., 08:16
comments 12

Nettó tíz forinttal emelkedik a tojás darabonkénti termelői ára szeptembertől – derül ki a Tojásszövetség közleményéből.

A magyarázat az, hogy a közel nyolc hónapja tartó rendkívüli aszály és energiaárak emelkedése miatt az állattartók költségei is jelentősen megnőttek, a biztonságos ellátás érdekében áremelésre van szükség. A Tojásszövetség közleménye alapján utánajártunk, mi áll a drágulás hátterében, és hogyan érint majd minket, fogyasztókat.

Aki több tojást eszik, még spórol is

A Farm Tojás Kft. az egyik legnagyobb hazai tojástermelő, 10 telephellyel és több mint 700 ezer tojótyúkkal. A cég ügyvezető igazgatója, Kertész Tamás azt mondja, az olyan faktorok, mint a takarmány, a csomagolóanyagok, az alkatrészek, a szervízdíjak, az energia- és az üzemanyag-, de még a tyúkok árának emelkedése miatt is kénytelenek emelni a tojások árát szeptembertől. A forint gyenge árfolyama is probléma: a gépek, a technológia, az alkatrészek mind külföldről érkeznek.

Kertész Tamás szerint a tojás esetében még így mindig sokkal kisebb mértékű lesz a drágulás, mint sok más élelmiszernél, sőt:

aki több tojást eszik ezután, tulajdonképpen spórol is.

Ezt a Tojásszövetség is megerősíti. Míg 2018. januárjában egy darab M-es tojás nettó 31,92 forintba került, 2022. júniusára ez mindössze 9 forinttal, mintegy 41 forintra drágult. Az elmúlt öt évben a tojás fogyasztói átlagára emelkedett a legkisebb ütemben a többi alapvető élelmiszerhez képest. A tízdarabos tojás fogyasztói ára 2022 júliusában 17,8 százalékkal haladta meg a 2018 januári szintet; ugyanebben az időszakban a tej 51,9 százalékkal, a kenyér 144,8 százalékkal, a vaj 64,7 százalékkal lett drágább.

photo_camera Fotó: Ujvári Sándor/MTI/MTVA

Pákozd Gergely, a Tojásszövetség alelnöke elmagyarázta nekünk, miért emelkedik kisebb ütemben a tojás ára, mint más élelmiszereké: a kulcs a tojás rövid minőségmegőrzési ideje, amit a különféle előírások még tovább rövidítenek. Nagy a nyomás a termelőkön, akik kénytelenek viszonylag alacsonyan tartani az áraikat, hogy biztosan el tudják adni a termékeket a megadott időn belül.

A termelői ár emelkedése nem egyenlő a fogyasztói ár emelkedésével. Az, hogy a nettó termelői ár 10 forinttal lesz több, nem jelenti egyértelműen azt, hogy ennyivel lesz drágább a tojás darabja a boltban.

A fogyasztói árra ugyanis a termelőknek nincs ráhatása, az már a cégek árpolitikáján múlik. „Az, hogy az élelmiszerboltok, áruházak milyen árpolitikát alkalmaznak, csökkentik vagy esetleg növelik a meglévő árrést, vagy száz százalékban ráterhelik az árnövekedést a fogyasztóra, az ő döntésük.” – mondja Pákozd Gergely.

Az áremelkedést viszont nem csak az fogja megérezni, aki minden nap tükörtojást akar reggelizni. Gyakorlatilag minden élelmiszer, ami valamilyen formában tojást tartalmaz, drágulni fog. Sőt, az is elképzelhető, hogy hiány alakul ki, tehát

nem lehet majd tojást kapni a boltban.

Még nincs tojáshiány

Még nincs tojáshiány, viszont az teljesítőképessége határához közelít a hazai szektor – írja a Tojásszövetség közleményében Sütő Zoltán, a szövetség elnöke. A gazdák Európa más országaiban is hasonló problémákkal küzdenek, az euró/forint árfolyam miatt pedig végképp nem opció, hogy kedvező áron import érkezzen a magyar tojáspiacra.

A fogyasztókon túl valószínűleg most is a termelők, főleg a kistermelők húzzák majd a rövidebbet. Pákozd Gergely szerint „habár a problémák (a takarmányalapanyagok, az energiaköltségek drágulása) ugyanazok, az erőforrásokhoz való hozzáférésben nagyon jelentős lehet a különbség”. Egy nagyobb, tőkeerősebb tojástermelő hosszabb távra is képes lesz megvásárolni a takarmányt, mint egy kistermelő, így ő az árváltozásokkal, az esetleges hiánnyal szemben is védettebb. A kistermelők - ha egyáltalán lesz elég tőkéjük megvásárolni a drágább alapanyagot, na meg, ha lesz mit felvásárolni – csak jóval drágábban tudják majd kínálni a termékeiket.

photo_camera Fotó: CONSTANT FORME-BECHERAT/Hans Lucas via AFP

A sok veszteségesen üzemelő vállalkozás, a takarmányhiány kényszervágásokhoz, vállalkozások megszűnéséhez vagy kisebb tyúkállományokhoz vezethet, így a tojásellátás is veszélybe kerülhet. Pákozd szerint egyébként a karácsonyi szezonban fogyasztjuk a legtöbb tojást, ekkor csúcsosodhat majd ki a probléma.

A tyúk van előbb

A termelési költségekkel együtt vélhetően a tojás bolti ára is emelkedni fog. Azt viszont nehéz elképzelni, mi minden befolyásolhatja egy szem tojás árát, ezért szemléltetésként készítettünk egy ábrát:

Aki tojást akar termelni, annak először is tojókra lesz szüksége, így a folyamat a jércék (fiatal, még nem kotló tyúkok) beszerzésénél és nevelésénél kezdődik. A jércék beszerzési ára a közelmúltban 50 százalékot emelkedett, ami eleve megdobja a kiadásokat. Ezt követi a takarmány, amelynek költségei egy állat esetében, 2-3 éves ciklussal számolva majdnem 200 százalékot drágultak az elmúlt időszakban.

A folyamatos baromfigondozásnak és az egyéb, ember által végzett munkáknak bérköltsége van, a tojásválogatást, tojásosztályozást pedig általában gépek végzik a telepeken, amely jelentős áramhasználattal jár. Az energiaköltségeknek ez csak egy apró szelete: ott van még a ventilláció, a világítás, a hűtés-fűtés. Az energiaköltségek Pákozd elmondása alapján egyéves viszonylatban 150-200 százalékkal nőttek, és ez várhatóan még tovább fog emelkedni.

A tojás készre csomagolt termékként jön a világra, reklámozni emiatt nehéz - így marketingre nem kell költenie a tojástermelőknek. Csomagolóanyagokra viszont annál inkább. Ahhoz, hogy a tojások eljussanak a termelőtől a csomagolóközpontig, papírtálcákra van szükség, aztán erre jön még a tojástartó dobozok költsége, na meg a gyűjtőkartonoké, amelyeken a 6-10-15-30 darabos kiszerelésbe csomagolt tojások eljutnak a boltig. A WC papír para elérte a csomagolóanyag-gyártókat is: a papír drágulása miatt az üzemek fix alapárral és úgynevezett energiaprémiummal dolgoznak, amelynek mértékét az aktuális energiaárakhoz igazítják.

A tojások szállítása – a termelőtől a csomagolóüzemig, az üzemtől a raktárig, majd a raktárból a boltig – nyilvánvalóan üzemanyagköltséggel jár, a raktárban pedig állandó hőmérsékletet kell biztosítani a tojásoknak, hogy megőrizzék a minőségüket. Ki gondolta volna, de a tojásokon található kötelező piros jelölést euróban számolják el, így itt az euró/forint árfolyam is bejön a képbe. Aztán ott vannak még az adók, a NÉBIH-nek fizetendő felügyeleti díj és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kötelező tagdíja.

Nincs kilátásban támogatás

A Farm Tojás Kft. a kormánytól egységes, előrelátható szabályozást várna, ami biztonságot ad a termelőknek. Emellett Kertész azt mondja, jó lenne, ha az állatjóléti támogatások mértéke nem csökkenne folyamatosan, és a kifizetések is gyorsabban megtörténnének. A fejlesztési pályázatokon elnyert összegek lehívása is nagyon nehézkesen megy.

A Tojásszövetség alelnöke a 444-nek azt mondta, egyelőre „csak remélni tudják”, hogy az állat-, élelmiszertermelők megfelelő támogatást kapnak majd.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt