A Fővárosi Törvényszék elnöke Szabó Gabriella bírót tavaly alkalmatlannak minősítette, ezért megszűnt megbízatása, nem ítélkezhet tovább. Erre azt követően került sor, hogy a bírónő az Európai Unió Bíróságához fordult egy menekültügyi szabály miatt, amit az uniós bíróság jogellenesnek is talált. Szabó szerette volna megtámadni az alkalmassági vizsgálat eredményét, de a magyar bíróságok szerint nincs jogorvoslati lehetőség az alkalmatlanságot megállapító értékeléssel szemben, és az Alkotmánybíróság szerint ez így van rendjén – olvasható a Helsinki Bizottság közleményében.

Márpedig a jogvédő szervezet közleménye szerint a hatékony jogorvoslat lehetősége mindenkit megillet, különösen igaz ez egy bíró esetében, akinél az elmozdíthatatlanság a függetlenség fontos feltétele. Ezért fordult most Szabó a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

Szabó Gabriella 2018. július 1-jétől volt bíró a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában. Határozott időre, három évre nevezték ki. Hogy tovább dolgozhasson bíróként, 2021 elején szakmai alkalmassági vizsgálaton kellett átesnie. A Fővárosi Törvényszék elnöke tavaly márciusban alkalmatlannak minősítette őt. Utóbbi a Helsinki Bizottság szerint ritkán fordul elő, ahogy az is, hogy az értékelés során figyelmen kívül hagyták annak a kúriai bírónak a Szabó Gabrielláról adott kedvező véleményét, aki a bírónő ítéleteit másodfokon rendszeresen felülvizsgálta.

Szabó 2018-ban fordult az Európai Unió Bírósághoz (EUB), mert egy olyan hazai rendelkezést használtak rendszeresen menedékkérők elutasítására a hatóságok, amely szerinte uniós jogba ütközött. Szabónak igaza volt, és az EUB 2020-ban kimondta, hogy ezt a jogsértő szabályt nem alkalmazhatja tovább a menekültügyi hatóság.

A Helsinki Bizottság közleményében úgy fogalmaz, „a kormánynak nyilván különösen nem volt ínyére Szabó kezdeményezése az Unió bírósága előtt, de kollégáinak, feletteseinek sem”. „Ami Szabó Gabriellával történt, nem csak vele történt, nem csak őt tiporták meg, hanem a bírói függetlenséget is. Az, hogy elzárták őt a jogorvoslat lehetőségétől, különösen annak fényében visszás, hogy eközben egyes bírói kinevezések törvényessége legalábbis kétséges az Országos Bírói Tanácsnemrég nyilvánosságra került jegyzőkönyveinek fényében. Súlyosan rombolhatja az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalmat, ha sem a bírók kiválasztása, sem az elbocsátása nem előrelátható szabályozás alapján történik és nem is vitatható utólag tisztességes eljárásban. Jogállamban ezt nem így várnánk, ezért rendszerszintű változtatásokra van szükség” – indokolta Tóth Balázs ügyvéd, miért vállalta a Magyar Helsinki Bizottság Szabó strasbourgi képviseletét.