A nők méhe a csatatér Kelet-Európában

szeptember 22., csütörtök 17:46
6

Az új szívhangrendelet óta a magyar abortusztörvény egyre jobban hasonlít az elnyomó rezsimekéhez, de még mindig sokkal megengedőbbek vagyunk, mint mondjuk a lengyelek. Az abortuszkérdés nem csak nálunk van porondon, több kelet-európai országban is aggodalommal figyeli, náluk vajon mikor jön az abortusztilalom.

A magyar törvénymódosítás adta annak a Twitter-panelbeszélgetésnek az apropóját is, amiben magyar, cseh, szlovák, horvát, lengyel újságírók és a macedón HERA civil szervezet vitatta meg, ki hol tart Közép-Kelet-Európában, ha abortuszról van szó. Abban majdnem mindenki egyetértett, hogy

elég aggasztó a helyzet.

Meglepetés volt a szívhangtörvény

A kerekasztalt a magyar aktualitás miatt Inotai Edit újságíró kezdte, aki azt mondta, a szívhangtörvény - ami valójában semmit sem mond a szívhangról, az orvosoknak a magzati életfunkciókat kell azonosíthatóan bemutatniuk - talán önmagában nem minősül jogszabály-szigorításnak, de az biztos, hogy sokkal nagyobb nyomást gyakorol azokra a magyar nőkre, akik az abortusz mellett döntenek.

Márpedig aki az abortuszt választja, nem hobbiból teszi, hanem azért, mert egyszerűen nem lát más kiutat.Nagyjából senki sem számított rá, hogy a kormány pont most és pont így áll elő az abortusztörvény módosításával. Sőt, Semjén Zsolt júliusban a Telexnek még azt mondta, a társadalom hozzáállása miatt itthon jelenleg nem aktuális az abortusztörvény szigorítása. Azt, hogy az új irányelv mennyire a semmiből jött, jól mutatja, hogy egy 2017-ben megszűnt szervezet volt az egyetlen, akivel papíron konzultáltak róla - a Bábaszövetség volt elnöke később azt mondta, ha még létezne a szövetség, akkor sem fogadnák el a módosítást - és kiderült, a szívhangtörvény még jogszabályt is sért.

Időzített bomba

A beszélgetés moderátora felvetette: az Alaptörvény kimondja, hogy az élethez való jog a fogantatástól kezdődik. Amióta Orbán van hatalmon, az abortusztörvény szigorítása ott van a levegőben.

Fotó: JON CHERRY/Getty Images via AFP

Inotai szerint a magyar nőknek már nagy csapást jelentett gyógyszeres abortusz betiltása is 2012-ben, mert nem maradt más alternatívájuk, mint a sokkal traumatikusabb műtéti terhességmegszakítás. Ez fellendítette az abortuszturizmust Magyarország és Ausztria között: sok magyar nő megy Bécsbe, hogy a műtéti abortusz helyett az abortusztabletta mellett dönthessen. Azt mondta: egy látszólag liberális társadalomban is egyik pillanatról a másikra megváltozhat a közvélemény,

ha a kormány kellően agresszívan kampányol - és elég pénzt fordít rá.Magyarországon alapesetben a terhesség 12. hetéig, meghatározott indok megjelölésével lehet abortuszt végezni. Ilyen indok, ha a terhesség a nő egészségére veszélyes, a magzat valószínűleg súlyos fogyatékosságban vagy károsodásban szenved, vagy a terhes nő súlyos válsághelyzetben van. Az utolsó kitétel jelenti a kiskaput, ami miatt itthon egyelőre gyakorlatilag bárkinek lehet abortusza: hogy súlyos válsághelyzetet idézne-e elő a terhesség és a gyerek vállalása, azt a nő jogosult eldönteni, az abortusz előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat nem ellenőrzi az indokokat.

Lengyelországban gyakorlatilag nincs legális abortusz

A lengyelek 2020-ban szigorítottak az abortusztörvényen: ott csak abban a két esetben engedélyezik a terhességmegszakítást, ha a terhesség vérfertőzés vagy nemi erőszak eredménye, vagy ha a magzat az anya életét veszélyezteti.

Emiatt nagyjából egy kezemen meg tudom számolni, hány legális abortusz történik- mondta Claudia Ciobanu, a panel lengyel résztvevője.

Mielőtt a kormánypárt által ellenőrzött alkotmánybíróság a szigorításról döntött, egyébként is körülbelül ezer legális abortusz volt évente - Magyarországon 2021-ben 20 ezer abortuszt regisztráltak - 98 százalékban a magzat rendellenességei miatt. Azóta viszont erre hivatkozva már nem lehet megszakítani a terhességet - mondta.

A kormányt nem igazán érdekli a közvélemény

Hogy miért történik mindez, arra Ciobanu szerint az a politikai jelenség a válasz, hogy a jelenlegi lengyel és a magyar rezsim is akkor került hatalomra, amikor az ultrakonzervatívok világszerte összekapcsolódtak, elkezdték segíteni, támogatni és finanszírozni egymást. Mindkét kormány a családok megsegítésével, a hagyományokhoz és a nemzeti értékekhez való visszatérés ígéretével nyerte meg a választásokat, és az abortuszt- és az LMBTQI jogokat korlátozó intézkedések is hasonlóak a két országban. Szerinte bátran mondhatjuk, hogy Lengyelországban és Magyarországon is

sokkal liberálisabb a közvélemény, mint ahogyan azt a kormányok és az intézkedéseik tükrözik.A hazaihoz hasonló abortusztörvény van érvényben Csehországban és Szlovákiában is. Szlovákiában még legális az abortusz - mondta Miroslava Sirotnikivá szlovák részről - de itt is egyre több kísérlet van arra, hogy különböző módokon korlátozzák a hozzáférést. 2016 óta tizenöt törvénytervezetet nyújtottak be a szlovák parlamentben, ami valamilyen módon korlátozni próbálta a nők reproduktív jogait, kisebb módosításokra pedig néhány havonta érkeznek javaslatok.

A horvátok inkább nem firtatják, a macedónok megengedők

Horvátországban - ahol 2013-ban még népszavazást tartottak a melegházasság betiltásáról - nem tartozik a legfontosabb közéleti témák közé az abortusz. Az érvényben lévő szabályozás a 70-es évek óta nem igazán változott, és habár némi modernizálásra szorulna, ezért az abortuszt támogatók sem lobbiznak - magyarázta Masenjka Bacic horvát újságíró.

Félnek, hogy az új törvény szigorúbb lenne.A horvátoknál nem jár alanyi jogon az abortusz, városonként változik a beavatkozás ára, és elég gyakran megesik, hogy az orvosok - vallási meggyőződésre hivatkozva - nem hajlandók elvégezni. A teljes tiltáshoz viszont nincs meg a politikai kontextus Bacic szerint, mert a társadalom nem támogatná. Ezt mutatja annak a zágrábi nőnek az esete is, akiért tízezrek tüntettek idén májusban.

A nőnek nem engedélyezték az abortuszt, miután kiderült, hogy a magzat agydaganatban szenved, ezért Szlovéniáig kellett mennie. A tiltakozásba sok horvát közéleti személyiség is beszállt, és végül 30 ezer eurót gyűjtöttek össze, hogy a nő Szlovéniában végeztethesse el a műtétet.

Fotó: RAJAAISYA/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library via AFP

A többi országgal ellentétben Észak-Macedóniában nem szigorítanak, hanem bővítik a lehetőségeket: 2019-ben Európa egyik legmegengedőbb abortusztörvényét szavazták meg, ami érvénytelenítette a korábbi, meglehetősen szigorú rendeletet.

A macedónoknál nincs kötelező abortusz előtti tanácsadás - ami miatt egyébként sokan kifutottak az időből korábban-, nem kell indoklás és bizottsági engedély, a terhesség a 22. hétig megszakítható és minden közegészségügyi intézményben elérhetővé teszik az abortuszt. A macedón résztvevő, a HERA civil szervezet munkatársa szerint az előrelépést a jogvédő szervezetek és a politikai pártok hatékony együttműködése hozta meg.

Zárt ajtók mögött mindenki azt csinál majd, amit akar

Abban minden ország képviselője egyetértett, hogy az új szívhangrendelet kifejezetten aggasztó. Főleg úgy, hogy a nyilvános konzultáció ezúttal is elmaradt, és látszólag semmi sem előzte meg a módosítást. Így most találgathatunk, hogy egyszeri esetről van-e szó, vagy a döntés csak az első lépés egy hosszabb abortuszjogok elleni támadásban.

Inotai a beszélgetést azzal zárta, hogy elmondta, szerinte „tipikus Fidesz-intézkedés", hogy egy gyorsan és pontatlanul meghozott törvény mögött nincs komoly infrastruktúra. Végül az orvosok lelkiismeretén fog múlni, meghallgattatják-e a szívhangot - és ez még kiszolgáltatottabbá teszi majd a nőket.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt