Az őszi szünet rovására meghosszabbítják a téli szünetet

Gulyás szerint a 450 milliárdos adósságot görgető vasmű ügye töbször is téma volt kormányülésen. Az orosz tulajdonos és a szankciók miatt nem látszik megoldás az ügyben.

A Blikk kérdezett rá a problémára, hogy mit tud tenni a magyar kormány az olyan orosz-magyar kettős állampolgárok érdekében, akiket besoroznak, hogy Ukrajnában háborúzzanak. Gulyás erre azt felelte, hogy a kettős állampolgárság nem két fél, hanem két egész állampolgárság, így ha egy orosz-magyar kettős állampolgárt Oroszországban ér a behívó, akkor sajnos a magyar kormány semmit nem tud tenni az érdekükben.

Kollégánk arra kérdezett rá, hogy valóban volt-e egyeztetés ebben a hónapban az IMF és a kormány között. Gulyás szerint rendszeresek a találkozók a Valutaalappal, de nem kértünk hitelt.

Mi az oka, hogy Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerdrágulás az EU-ban? - kérdezte kollégánk Gulyást. A miniszter szerint a szankciók mellett az óriási aszály miatt van így. Továbbra is kitart amellett, hogy Ukrajna szomszédságában magasabb az infláció, a balti államok az elmúlt hónapokban többször is előztek minket, de az élelmiszerdrágulás mindenhol iszonyatosan magas. Arra a kérdésre, hogy már a háború előtt is nálunk volt a legmagasabb az élelmiszerinfláció, Gulyás nem nagyon adott érdemi választ, csak azt mondta: nem azt állítja, hogy a szankciók nélkül ne lenne infláció, de azok megduplázták a drágulást.

Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői parlamenti idénynyitón az ellenzéki vezérszónokok felvetéseire reagálva mondta, hogy a kormányon belül vannak viták a szélenergiai termelés bővítéséről. Megkérdeztük, hogy milyen viták zajlanak, de Gulyás nem kívánt részletekbe bocsátkozni, majd kisebb vitába bocsátkozott riporterünkkel arról, hogy mennyire volna normális, ha a kormánytagok megoszthatnák a nyilvánossággal azt, hogy bizonyos kérdésekről mit gondolnak. Gulyás végül azzal zárt, hogy ő a kormányinfőn néha el szokta mondani a saját véleményét is. Akkor mit gondol a szélenergiáról, kérdeztük, mire azt felelte, hogy "elfogadom a kormány álláspontját".

"Miért nem hagytuk még jóvá Svédország és Finnország NATO-csatlakozását" - kérdeztük Gulyást, aki erre annyit felelt, hogy "hétfőn kezdődött a parlament". Visszakérdezésünkre, hogy "igen, és?", azt felelte, hogy benyújtották a javaslatot.

"Miért csak a magyar kormány állítja, hogy Európa lábon lőtte magát, és a szankciókat vissza kell vonni" - kérdeztük Gulyás Gergelytől, aki erre arról kezdett beszélni, hogy a szlovák minsizterelnök kedden államcsődről beszélt, Németországban meg recesszió van. "Van-e másik kormány az EU-ban, ami a szankciók visszavonását kéri" - ismételte meg erre a kérdést Szurovecz kolléga, amire Gulyás kénytelen volt elismerni, hogy "ez más kérdés", hogy aztán újra arról kezdjen beszélni, hogy máshol is drága az energia.

"Ez az egyik lehetőség, a Fegyverszünet is megoldás lenne, de a nemzetközi jognak leginkább megfelelő, mondhatnánk egyedül megfelelő megoldás" az orosz csapatok kivonása lenne, válaszolta kérdésünkre Gulyás Gergely, aki arra már nem válaszolt, hogy Szijjártó Péter felvetette-e ezt a lehetőséget Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az EU külön kérése ellenére folytatott New York-i megbeszélésén. Kérdésünkre nagy nehezen azt is kimondta, hogy Magyarország nem támogatja a megszállt ukrán megyék orosz annexióját - bár elsőre azt mondta, hogy az uniós álláspontot képviseljük, és azt állította, hogy már válaszolt erre a kérdésre, bár valójában a népszavazások elismerésére vonatkozó kérdésre válaszolt hasonlóan döcögősen.

Gulyás többszöri visszakérdezésünk ellenére se volt hajlandó kifejteni, hogy Szijjártó Péter és a magyar kormány milyen megoldási javaslatokat tesz Oroszországnak annak érdekében, hogy elérje hangoztatott célját, a mihamarabbi békekötést Ukrajnában. Lényegében azt mondta, hogy a csapatkivonásoknak is a tárgyalások a feltétele, ezért is fontos beszélni az oroszokkal.

A miniszter szerint Brüsszel úgy fogalmaz meg elvárásokat, hogy azt magára nézve nem tartja kötelezőnek. Ilyen például a vagyonnyilatkozati rendszer. Itthon bevezettük az európait, majd jelezte Brüsszel, hogy az mégsem jó, legyen inkább a régi.

Ezt a sajátos logikai levezetést adta Gulyás Gergely a HVG kérdésére, hogy ha tavasszal azért vonták össze a népszavazást a parlamenti választással, hogy megspróroljanak hétmilliárd forintot, akkor most, rosszabb gazdasági helyzetben miért költenek el 6-10 milliárdot egy olyan kérdőíves felmérésre, amelynek az eredményei hitelesíthetetlenek és nincs közjogi eredményük se. Gulyás szerint épp azért van most szükség erre a pénzszórásra, mert a kormány naponta ekkora felárat fizet az energiára.

Nincs rá pénz - mondta Gulyás.

Mondta Gulyás, és azt is állította, hogy nincs politikai nyomás a bírákon. Szerinte ezt itthon sem állítja senki, Brüsszelben most azért téma, mert oda vitték a magyar bíróságok ügyét.

A napemeles pályázatok elbírálása részbven megtörtént, részben zajlik - közölte Gulyás. Itt elég nagy csúszás van, ami azzal is járt, hogy közben jelentősen felmentek az árak. Ezek elvileg 100 százalékos támogatottságú pályázatok, de Gulyás egyértelművé tette, hogy a kiírás és az elbírálás közötti árkülönbözetet nem fogják kifizetni, azt mindenkinek magának kell majd kipótolni. "Sajnálatos, hogy felmentek az árak közben, de az energiaárak is felmentek, így jól jár, aki átáll a napelemre, megéri átállni" - közölte Gulyás. Szerinte erre fel lehet hitelt venni, mert havi akár 10 ezer forinttal is jobban jár, akinek napeleme lesz.

"Földgázra ugye nincs szankció?" - kérdezte az Mfor, amit Gulyás Gergely is kénytelen volt elismerni. "Akkor miért várja a kormány, hogy a szankciók megszüntetése befolyásolná a földgáz árát?" - kérdezte az Mfor, amire Gulyás azt kezdte fejtegetni, hogy a földgáz ára a kőolaj árával mozog együtt. Itt kell megjegyeznünk, hogy egyelőre a kőolajjal szemben sincsenek még életben szankciók.

Amiből kilépett a Fidesz, mielőtt kizárták volna. A miniszter szerint erősödtek a magyar pozíciók az olasz választás után. Mint mondta, Bécstől nyugatra sehol sincsen néppárti kormány.