„Szerencsétlen balesetnek” nevezte az iráni rendőrség, hogy agyonvertek egy fiatal nőt
2022 szeptember 19., 08:16
Hiába próbálták megakadályozni, összegyűltek a tüntetők Mahsza Amini sírjánál Iránban
Nagy tömeg tiltakozott szerdán az északnyugat-iráni Szakkéz településen, ahol Mahsza Aminit eltemették. A fiatal lányt erkölcsrendészek verték agyon, mert állítólag nem tartotta be a hidzsáb viselésére vonatkozó szabályokat. A rendőrség szerint Aminit nem érte bántalmazás, halálát szívroham okozta. Az eset óta eltelt negyvenedik nap alkalmából hívták aktivisták tüntetésre az embereket.
Az interneten közzétett videókon látható, hogy több száz férfi és nő dacolva a biztonsági erőkkel összegyűlt Szakkézben. A tömeg a „Nő, élet, szabadság” és a „Halál a diktátorra” jelszavakat kiabálta.
Az Aminivel történtek miatt sok iráni feldühödött. Az első tüntetésekre szakkézi temetése után került sor, akkor a nők szolidaritásból letépték fejkendőjüket. A tiltakozások gyorsan terjedtek, és az Iszlám Köztársaság egyik legkomolyabb kihívásává váltak az az 1979-es forradalom óta.
A tiltakozásokban a nők az élen jártak. Fejkendőik lengetésével, felgyújtásával, hajuk nyilvános levágásával tüntettek. Az iskolás lányok is tüntettek a játszótereken és az utcákon.
Legalább 234 tüntetőt, köztük 29 gyermeket öltek meg a biztonsági erők az erőszakos fellépések sorána norvégiai székhelyű Iran Human Rights szerint. A tüntetéseket az iráni vezetők a külföldi által szított zavargásoknak minősítettek.
A jelentések szerint a rohamrendőrök és a félkatonai Baszidzs Ellenállási Erők tagjai szerdán nagy számban vonultak fel Szakkézben és Kurdisztán más részein, várva az újabb zavargásokat Amini gyászának 40. napján, ami kulturálisan jelentős esemény az irániak számára.
A videókon látható, hogy a lakosok egy autópályán és egy mezőn keresztül – nyilvánvalóan az útakadályok megkerülése érdekében – gyalogoltak az Aichi temetőhöz.
„Megpróbáltak megakadályozni minket abban, hogy belépjünk a temetőbe... de sikerült bejutnom” – idézett a Reuters hírügynökség egy szemtanút.
A szintén norvégiai székhelyű Hengaw kurd emberi jogi csoport több videót is közzétett, amelyeken a „Le az árulókkal” és „Kurdisztán, Kurdisztán, a fasiszták temetője” mondatokat kiabáló tömeg látható.
Egy másik felvételen férfiak és nők sálakat lengetve kiabálják, hogy „Szabadság, szabadság, szabadság”.
link
Forrás
Egyelőre nem egyértelmű, hogy Amini családtagjai ott voltak-e a temetőben. Aktivisták szerint a biztonsági erők figyelmeztették őket, hogy ne tartsanak gyászszertartást, és fiuk biztonságát is fenyegették.
Az Irna állami hírügynökség idézte a család állítólagos nyilatkozatát, amely szerint a „szerencsétlen problémák” elkerülése érdekében nem tartanak rendezvényt. Egy forrás azonban azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a család nem írt ilyen üzenetet.
Esmail Zarei Koosha kurdisztáni kormányzó szerint szerdán nyugodt volt a helyzet Szakkézben, és tagadta, hogy az utakat lezárták volna.
„Az ellenség és a médiája megpróbálja Mahsa Amini halálának 40. napját ürügyként használni arra, hogy újabb feszültséget keltsen, de szerencsére a helyzet a tartományban teljesen stabil” – idézte őt az Irna. (via BBC)
Frissítés: Az iráni ISNA hírügynökség megerősítette, hogy összecsapásokra került sor a biztonsági erők és a Mahsza Amini-megemlékezés résztvevői között Szakkézban. A helyszínen mintegy 10 ezren gyűltek össze. A rendőrökkel a tüntetők egy kisebb csoportja csapott össze a település külvárosában. Miután a tömeget feloszlatták, biztonsági okokból az internetet is lekapcsolták a városban. (via Reuters)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.