Vlagyimir Putyin a Nyugatot ostorozó keddi beszédében tett egy rövid magyar kitérőt is. Amikor arról beszélt, hogy a nyugatiak akár a saját szövetségeseikre is képesek szankciókat kivetni, ha azok függetlenedni próbálnak, példaként a Fidesz egyik kezdeményezését említette: „Például a magyar parlamenti képviselők júliusi javaslatát, hogy az Európai Unióról szóló szerződésben rögzítsék az európai keresztény értékek és kultúra iránti elkötelezettséget, egyenesen ellenséges szabotázsnak vették. Mi ez? Hogyan kell ezt értékelni? Igen, egyeseknek tetszhet, másoknak nem.”

Itt Putyin arra a fideszes határozati javaslatra utalhatott, aminek a lényege az volt, hogy az Európai Parlamentet a jelenlegi formájában fel kell számolni. A kormánynak ezt az álláspontot kellett volna képviselnie az Európa jövőjéről szóló konferencián. A közvetlenül megválasztott EP-képviselők helyett szerintük a nemzeti parlamenteknek kellene delegálniuk képviselőket, valamint gyengítették volna a jelenlegi uniós intézményeket is, például vétójogot adtak volna minden nemzeti parlamentnek az uniós jogalkotásban, illetve a nemzeti kormányoknak is, hogy új EU-s jogszabályok bevezetését kezdeményezhessék.

Az egész javaslatban csak egy pont szólt arról, hogy az EU-s szerződésekben meg kell jelennie annak, hogy „Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korszakában. A Szerződésekben meg kell jelennie ennek az alapvetésnek.” Mindenesetre a magyar kormányt nem emiatt szokták kritizálni, sokkal inkább a jogállamiság helyzete és a korrupció miatt indított eljárásokat az EU.

A fideszes javaslat legelső pontja nem is keresztény értékek megőrzéséről szól, hanem erről:

„A nemzetközi közösség Oroszországgal szembeni átgondolatlan szankciós döntései tovább nehezítik hazánk és polgáraink helyzetét. Európa új korszakba, a válságok és a bizonytalanságok korszakába lépett.”