Karácsonyra recessziót és kellemetlen inflációs meglepetéseket vár az MNB

gazdaság
november 22., 16:14
comments 7

Kerülte ugyan a recesszió szó kimondását Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi sajtótájékoztatóján, de azért szépen körülírta, hogy mire lehet számítani:

A jegybank megítélése szerint a gazdasági növekedés dinamikája várhatóan tovább lassul majd a következő hónapokban, erre utal a belső kereslet csökkenése és az energiafogyasztás visszaesése is

- fogalmazott.

Mivel a gazdasági növekedés dinamikája olyannyira lassult, hogy a magyar GDP 2022 harmadik negyedévében az előző három hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent, ezért az év utolsó negyedévére jósolt további lassulás technikai recessziót jelent. A technikai recesszió az, ha a negyedéves bázisú GDP-adat két, egymást követő negyedévben is negatív. Az MNB várakozásai szerint tehát éves alapon ugyan még bővül 2022-ben a gazdaság, de a júniustól decemberig tartó időszakban recesszióban van.

Az inflációval kapcsolatban sem mondott sok biztatót a jegybanki alelnök. Bár az MNB szerint az infláció a következő hónapokban még növekedni fog, ennek ellenére most sem változtatottak az alapkamat 13 százalékos szintjén.

Az elmúlt hónapokban döntő részben az élelmiszerárak emelkedése okozta az infláció további emelkedését, ez a tendencia várhatóan fennmarad, vagyis az infláció várhatóan tovább emelkedik, akár kellemetlen meglepetések is benne lehetnek a pakliban

- mondta Virág Barnabás.

Nehéz elképzelni, hogy az infláció (vagy inkább hiperinfláció) lehet még rosszabb, hiszen a KSH által publikált októberi inflációs adat nagyon csúnya: 21,1 százalék. Ezen belül az élelmiszerek ára kerek 40 százalékkal emelkedett. A hazai infláció így nemcsak régiós szinten, hanem európai összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik. Most éppen úgy számol a jegybank, hogy a hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken.

Betéti kamatsapka

A jegybanki alelnök láthatóan kereste a megfelelő szavakat arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól az MNB Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfői bejelentéséhez, miszerint március 31-ig a befektetési vállalkozások, pénztárak, lakástakarék-pénztárak, biztosítók, befektetési alapok, valamint a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál mostantól elhelyezett betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos diszkont kincstárjegy kamatánál (mintegy 12-13 százalék).

photo_camera Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Végül Virág Barnabás annyit közölt, hogy az árstabilitás elérése a kulcs, az infláció megtörésének nincs alternatívája, ehhez pedig minden eszközre szükség van. "A hétfőn hozott kormányzati intézkedések kapcsán még egy kis időre van szükségünk, hogy lássuk, ez hogyan fog hatni a különböző részpiacokon. Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy minden releváns részpiacon a jelenlegi kamatszintekre van szükség az infláció letörése érdekében" - fogalmazott.

Ezzel arra utalt, hogy a 13 százalékos alapkamat jelenleg nem az irányadó ráta, az a 18 százalékos kamatú egynapos betét. Ez azt jelenti, hogy ma a kereskedelmi bankok egy napra köthetik le a pénzüket az MNB-nél, amire pedig (éves alapon) 18 százalék kamatot kapnak.

Állampapírt vegyenek!

Pont ez nem tetszett a kormánynak, és hogy mi ezzel a probléma, azt legjobban megint Zsiday Viktor közgazdász magyarázta el a blogján:

Nálunk valami hibrid-unortodox megoldás van: az MNB felemelte 18%-ra a kamatszintet, de ezt a gazdasági miniszter soknak találta, úgyhogy ő meg levitte

- írta.

A cél szerinte nyilván az, hogy a magas bankközi kamatok révén a forint stabil maradjon, miközben a hazai befektetőket pedig próbálják átterelni állampapírba, hogy az államadósság finanszírozása olcsóbb legyen. Azonban Zsiday úgy gondolja, hogy a sokelemű (ez már nem is kettős, hanem többes) kamatrendszer nem túl hatékony, rendkívül torzítja a gazdaságot és a jegybank függetlenségének látszatát csökkenti. Szerinte ilyesféle kamatrendszerek inkább csak fejlődő országokban szoktak lenni, és egyenes lépései annak az útnak, amelyen számos ilyen ország jár(t), miközben egyre jobban belebonyolódik a különféle ár-, majd bér- és devizaszabályozásokba, amíg végül szét nem esik az egész felépítmény.

Érdemes lesz figyelni, hogy a következő hónapokban mi történik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3 hónapos diszkontkincstárjegy-aukcióin. Az elmúlt hónapokban itt is rohamosan nőttek a hozamok, hiszen 2022 elején 3,04 százalék, 2021 elején 0,31 százalék, 2020 elején 0,01 százalék volt. A keddi aukción az ÁKK 25 milliárd forintért vitt piacra állampapírt, ellenben a növekvő hozam ellenére a tervezett mennyiség kétszeresét vonták be: 53,5 milliárd forintot. Az aukciós átlaghozam 12,82 százalék volt, ami vonzó ajánlat az infláció elől menekülőknek, de azért a jegybanki 18 százaléktól elmarad.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt