Lázár rájött, hogy nem jó, ha miniszterként túlokoskodja a dolgokat, azt kell tenni, amit a főnöke mond

POLITIKA
november 25., 6:19
comments 30

A beruházási miniszter csütörtökön Debrecenben a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fórumán arról beszélt, hogy eredetileg nem akart miniszter lenni, de Orbán Viktor ezt máshogy gondolta.

Miután egyéniben győzött Márki-Zay Péter ellen, „úgy gondoltam, hogy mint lassan veterán politikus, magam is páholyból vagy a hátsó sorból nézem végig, ami történik, és »Hajrá, kormány!«, szurkolok a kormányzat előtt álló kihívásokhoz. Mígnem a miniszterelnök magához kéretett, és egy elég gyors és rapid beszélgetés keretében elmondta, hogy ez nagyon érdekes terv, de volna itt egy más típusú feladat is.

Ennek jegyében én arra jutottam, hogy most nem olyan korszak van, hogy az ember saját magát építse és a személyes céljait nézze, hanem az embernek a hazaszolgálatot kell választani.

Az igazság az, hogy nekünk, politikusoknak most olyan idők járnak, hogy az ember miniszterként vagy közéleti szereplőként nem helyes, ha túlokoskodja a dolgokat. Azt kell csinálni, amit a főnöke mond neki,

hiszen ő viseli a politikai felelősséget az Alaptörvény és a politika játékszabályai szerint, és most nem a politikai önmegvalósítás ideje van.”

photo_camera Lázár János építési és beruházási miniszter beszél a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági fórumon Debrecenben 2022. november 24-én Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Szóba hozta azt is, hogyan örökölte meg Palkovics Lászlótól a közlekedésügyet: „Ugyanúgy vállaltam, mint a miniszterséget: nem kérdeztem az okát, nem kérdeztem, hogy miért,

azt kérdeztem csak a miniszterelnöktől, hogy nem lesz-e ebből baj. Mármint ha én még több tevékenységet folytatok. Ennek általában következményei vannak házon belül és házon kívül.

Azt mondta, reméli, hogy nem. Ő mindig élvezettel követi a körülöttem zajló eseményeket.”

Beszélt arról is, hogy beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel: 302 beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben. „Ez a háború rezsije a beruházások frontján Magyarország tekintetében” - mondta. Utalt arra is, hogy Magyarország gázköltsége 2021-ben 7 milliárd euró volt, az idén 17 milliárd euró, vagyis 10 milliárdnyi forrás elveszett.

A háború másik következménye, hogy a megkezdett, befejezésre váró beruházások mindegyike forráshiányos: 351 ilyen beruházás van az országban, 3410 milliárd forint költséggel, miközben az építőiparban 15-20 százalékos áremelkedés volt, vagyis 500-600 milliárd forint forráshiány keletkezett a most folyó beruházásoknál. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt 12 évben a magyar állam 25 ezer milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, az ország gyarapodásához, aminek 70 százaléka infrastrukturális fejlesztés volt.

Lázár János azt mondta, alapvető változás lesz a fejlesztéspolitikában, számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása. Ennek érdekében két törvénycsomag előkészítése zajlik, ami teljesen átrendezi a magyar gazdaság rendkívül sérülékeny építőipari szeletét, amely 400 ezer embernek ad munkát.

A készülő beruházási kerettörvény legfontosabb céljának azt nevezte, hogy folytassák az állami fejlesztéseket a közjó érdekében, jobb legyen az állami beruházások előkészítése, „magyar alapanyagból, magyar szaktudással, magyar munkából, magyar profit szülessen”. A teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával. A tárcavezető az akadályok, a bürokrácia lebontását ígérte, aminek egyik célja, hogy „Magyarország civilizációs szintet lépjen”, ugyanakkor - mint mondta: „polgári jó ízlést kell érvényesíteni a beruházásokban, (...) jót, jobban, jó ízléssel kell építeni”.

Lázár János beszélt arról is, hogy erősíteni kell a magyar vállalkozások versenyképességét, hogy „a magyar építőipar Magyarországon belül is megállja a helyét”.

Szerinte nemcsak magyarnak, hanem jónak is kell lenni.

A miniszter fontos célnak nevezte, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni. A politikus szerint idén és jövőre az ország helyzetét érdemben befolyásolja az energiahelyzet: a cél az, hogy hosszú távon garantálni lehessen a lakosság energiaellátását, ennek érdekében történt a kormányátalakítás is. Lázár János a gazdasági fórumon méltatta Palkovics László munkáját, akinek a minisztersége idején szerinte átalakult a magyar ipar, a közlekedés, és sokat tett Debrecen fejlesztéséért is.

Kiemelte a mobilitás fontosságát amelynek nemcsak közlekedési, hanem társadalmi vetülete is van. Példaként említette, ha valakinek több mint egy órát kell utaznia a munkahelyére, előbb-utóbb közelebb is költözik ahhoz. Fontos ezért az állam kezelésében lévő 32 ezer kilométer alsóbb rendű útvonal korszerűsítése, a 174 járásközpont elérhetőbbé tétele, a mobilitás biztosítása. Utalt arra is, hogy a 8500 kilométer hosszúságú vasúti pályák 50 százalékán van sebességkorlátozás (Ausztriában 15 százalék), s a magyar vonatok naponta 150-200 órát késnek, ami érdemben lehetetleníti el a közlekedést.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről megjegyezte, hogy „Magyarország stabil hídország Kelet és Nyugat között”, Záhony az ország kapuja Kelet felé. Arról is beszélt, hogy „ne minden út Budapestre vezessen, ne Budapest központú legyen a fejlesztés”, de hozzátette: vele a főváros is jól jár, a nemzet fővárosának mindent megadnak, de az nem jelentheti azt, hogy a vidék ne fejlődjön.

„Az országot sínre kell tenni” - utalt a miniszter a vasútfejlesztési tervekre, de felhívta a figyelmet, amíg ez megvalósul „fejezzék be az autósok üldözését Magyarországon, az autóhasználókat nem lehet ellehetetleníteni, sőt támogatni kell”.

Lázár János szorgalmazza összevont közlekedési megyebérletek bevezetését. Budapesten és agglomerációjában havi 9500 forintos bérlettel 40-45 ezer járatot lehet igénybe venni, ugyanennyi pénz például Hajdú-Biharban tíz kilométer megtételére elég.

A gazdasági fórum végén Lázár János megemlített néhány konkrét, prioritást élvező fejlesztési tervet. Kiemelte a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ami szerinte Magyarország stratégiai érdeke, a V0-ás déli körvasút megépítését, a teljes HÉV-rendszer megújítását, a Budapest-Kolozsvár közötti gyorsvasutat.

A Debrecent érintő terve közül a tárca programjai közé emelik a keleti elkerülő út megvalósítását, az intermodális központ felépítését, a Debrecen-Nagyvárad közötti villamosvasút megépítését, a debreceni repülőtér kétmilliós forgalmú regionális légikikötővé fejlesztését, illetve a 47-es főút négysávosítását Debrecen és Békéscsaba között. (MTI)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt