Elbukta a Paks 2 miatt indított uniós perét az osztrák kormány

energia
2022 november 30., 10:29
comments 2

Az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke első fokon elutasította az osztrák állam keresetét, amely a Paks 2 beruházásnak nyújtott állami támogatás engedélyezését kifogásolta. A per már 2017 óta tartott, annak pedig nehezen belátható következményei lettek volna a paksi bővítésre, ha a Törvényszék az osztrák kormánynak ad igazat. Most viszont megnyugodhat a magyar kormány és a Paks 2 projektben érintett minden fél, legalábbis egy ideig, az ügyben ugyanis még van lehetőség a fellebbezésre.

Az osztrák fél azt akarta elérni, hogy az EU bírósága semmisítse meg az Európai Bizottság 2017-es határozatát, amelyben az jóváhagyta, hogy a Paks 2 beruházás állami támogatásban részesüljön. Az osztrák kormány ugyanis mélyen nem értett egyet a bizottság megítélésével, miszerint ez a támogatás, vagyis hogy a 10 milliárd eurós orosz hitelből felépülő új paksi blokkokat az állam lényegében odaadja az azt később üzemeltető cégnek, összeegyeztethető az uniós belső piac működésével.

Az állam támogatott, a bizottság okézott

A cégeknek, beruházásoknak nyújtott állami támogatásokra nagyon érzékeny az Európai Bizottság, amelynek egyik fő feladata, hogy az egységes piac működését egyengesse. Ha az államok adópénzből támogatnak egyes vállalatokat, torzíthatja a versenyt az adott piacon, ezért a bizottság nagyon alaposan kivizsgálja az olyan eseteket, amikor ilyen állami támogatás felmerül. Ez történt a Paks 2 projekt esetében is 2015-től, két éven át.

Az Európai Bizottság versenyjogért felelős szakértőinek két dolgot kellett eldönteniük. Egyrészt, hogy a Paks 2 kapna-e állami támogatást, és ha igen, akkor az piactorzító hatású lenne-e. Az első kérdésre nem olyan egyértelmű a válasz, mint hogy az állam támogatja-e pénzzel a projektet vagy sem. Azt tudni lehetett, hogy a beruházás magyar költségvetési pénzből, illetve 10 milliárd eurós orosz hitelből valósul meg, amit a magyar államnak törlesztenie kell. A kérdés azt volt, hogy

Egy piaci befektető is támogatna-e ezt a projektet, ha lenne ennyi pénze. Ha igen, mert piaci alapon is megtérülő beruházásról van szó, akkor hiába az állam fizeti az egészet, az nem számít állami beruházásnak. Ehhez a bizottság különböző modellszámításokkal elemzi a magyar és régiós árampiacot, és mérlegeli, hogy a várható megtérülés nagyobb-e, mint az átlagos igényelt tőkebefektetés súlyozott költsége. Vagyis hétköznapi nyelven mondva többet hoz-e a projekt hosszú távon, mint amennyit bele kell fektetni. Ezt a tesztet Paks 2 elbukta, pedig a bizottság szakértői egyszer végigszámolták a 2014. decemberi előrejelzések és a 2017. februári előrejelzések alapján is, és bizonyos kockázatokat nem is vettek számításba. Ahogy a bizottság közleménye fogalmazott, a magyar állam a piacinál alacsonyabb megtérülést is hajlandó elfogadni, vagyis hajlandó kipótolni, támogatni azt a pénzt, amit a beruházás nem fog megtermelni.

photo_camera Építkezés Pakson. Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Ennek ellenére a 2017 októberében született döntésében a bizottság úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány sikeresen meg tudta indokolni, miért is van szüksége erre a beruházásra, és a kormány vállalta, hogy eleget tesz bizonyos elvárásoknak, hogy az új erőmű biztos ne torzítsa az árampiacot. A kormány amellett érvelt, hogy Paks 2 nélkülözhetetlen a most működő paksi blokkok kiváltására, a beruházás nélkül pedig komoly ellátási problémák léphetnek föl Magyarországon, mert Paks a magyar áramellátás nagyjából 50 százalékáért felel. Emellett Magyarország vállalta, hogy

  1. az MVM-től teljesen külön cégbe szervezi a paksi beruházást;
  2. a megtermelt áram legalább 30 százalékát a magyar áramtőzsdén adja majd el, ezzel elkerülve, hogy ki tudja használni a piaci fölényét;
  3. és ha profitot termel a beruházás, azt a Paks 2 üzemeltetője arra használja majd, hogy törlesszen a magyar államnak, vagy hogy felmerülő költségeket fedezzen vele, de nem használja arra, hogy újabb áramtermelő beruházásokat finanszírozzon.

Mi volt az osztrákok baja?

Az eljárás során nemcsak a bizottság vizsgálódott, de több érintett felet is meghallgatott, így a magyar kormány mellett számos magyar és nemzetközi civil szervezetet, például a Greenpeace-t vagy az Energiaklubot és az osztrák kormányt is, amely a kezdetektől tiltakozott a paksi beruházás ellen. A bizottság 2017-es döntéséről szóló dokumentum is hosszan részletezi az osztrák kormány aggályait. A legfőbb kifogás az volt, hogy egy akkora, ráadásul állami hátszéllel épülő beruházás, mint Paks 2 az egész régió árampiacára kihatással lenne, és nagyban rontaná az osztrák megújuló beruházások megtérülését. Az osztrák álláspont szerint mivel a magyar áramhálózat integrált az európai hálózatba, ezért a bizottságnak nemcsak azt kellett volna mérlegelnie, hogy a magyar államhatáron belüli árampiaccal mi történik, ha nem épül meg Paks 2, hanem azt is, hogy a tágabb régiós piaccal mi történik, ha megépül.

photo_camera Kivetítős tiltakozás a paksi bővítés ellen. Fotó: ATTILA KISBENEDEK

Ráadásul az osztrák kormány és a beruházást ellenző civil szervezetek elemzése szerint az sem igaz, hogy nem lehetne a kieső paksi áramot más forrásból, megújuló beruházásokból és importból fedezni. A bizottság a kereset szerint úgy veszi a magyar kormány érveit, mintha létezne egy külön piac nukleáris energiára, és a már működő paksi blokkokat csak új, ugyanolyan blokkokból származó áram tudná kiváltani. Viszont az áram, amint a hálózatba kerül, pont ugyanolyan akkor is, ha egy szélerőmű, egy gázturbina vagy egy atomreaktor állítja elő, ilyenformán pedig az osztrák nap- és szélerőműveknek a paksi árammal kell versenyezniük. Éppen ezért viszont nem is áll fenn az a piaci kudarchelyzet, hogy ha nem épülnek meg az új paksi blokkok, akkor probléma lesz a magyar energiabiztonsággal, tehát az osztrák kormány szerint valójában nincs az az egyértelmű és objektív közérdek, amivel indokolni lehetne azt, hogy a bizottság hagyja a magyar államnak egy ilyen piactorzító és piaci alapon nem is nyereséges beruházás állami támogatását. Ilyen közérdeknek pedig lennie kell ahhoz, hogy egy ekkora állami támogatást engedélyezzen a bizottság.

Az osztrák kormány összesen 10 kifogással élt, amelyek a fent említett érveket cifrázzák, illetve hozzátesznek még azzal kapcsolatos panaszokat, hogy a magyar kormány versenyeztetés nélkül ítélte oda a Roszatomnak a beruházást.Érdemes talán megemlíteni, hogy az osztrákok nem kifejezetten a magyar atomerőmű-beruházásra pikkeltek, ugyanígy pert indítottak az Angliába tervezett Hinkley Point C nevű erőmű engedélyezése ellen, ami a Paks 2-höz hasonlóan állami támogatást kapott. Ebben az ügyben a törvényszék első fokon elutasította az osztrák keresetet, majd 2020-ban ezt az Európai Bíróság jogerősen megerősítette. Ebben az ügyben több olyan döntést is hozott a bíróság, ami megalapozhatta a Paks 2 ügyében hozott döntést. Például megállapította a bíróság, hogy az uniós jog szerint nem kell bizonyítani az objektív közérdek meglétét ahhoz, hogy legitim állami támogatásban lehessen részesíteni egy hasonló beruházást. És azt is kimondta, hogy minden tagállamnak saját joga megválasztani a saját energiamixét, vagyis ha egy tagállam atomerőművet akar építeni, szíve joga.

A törvényszék döntött

Az EU bíróságának első fokú döntéseit hozó törvényszék lényegében egy keresetben sem adott igazat az osztrák kormánynak. A bíróság szerint az állami támogatás megítélésében például - az osztrák állásponttal szemben - lényegtelen, hogy a magyar kormány versenyeztetés nélkül adta oda a projektet az orosz vállalatnak, mert az nem változtatná meg az állami támogatás célját, vagyis azt, "hogy üzemeltetés céljából térítésmentesen rendelkezésre bocsássanak két új reaktort, sem pedig a támogatás kedvezményezettjét, amely a Paks 2 társaság." Ráadásul a törvényszék szerint a bizottság megalapozottan hivatkozott arra a korábbi értékelésre, hogy nem sérti az uniós jogot, hogy a projektet közvetlenül odaítélték a Roszatom cégének.

photo_camera Fotó: Evgeny Biyatov/Sputnik

A törvényszék azt is elutasította, hogy a Paks 2 beruházás aránytalanul torzítaná a piaci versenyt és az állami támogatás engedélyezése egyenlőtlen bánásmódot jelentene, ami kiszorítja a villamos energia liberalizált belső piacáról a megújulóenergia‑termelőknek. A Törvényszék ebben a Hinkley Point C miatt indított osztrák perben hozott döntésre is utalva arra emlékeztetett, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetük összetételét, a Bizottság pedig nem követelheti meg, hogy az állami finanszírozásokat alternatív energiaforrásokhoz rendeljék. Azt sem látta a törvényszék megalapozottnak, hogy az állami támogatás piaci erőfölényhez segítené a Paks 2-t és likviditási kockázatot jelentene a magyar nagykereskedelmi villamosenergia‑piacon.

Ez egy elsőfokú döntés, az osztrák kormány tehát, ha akarja, viheti tovább az Európai Bíróságra az ügyet. A fellebbezésre két hónap áll rendelkezésre. Kérdés, hogy a szerdai döntés után mennyire látják nyerhetőnek az ügyet másodfokon.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.