Éjfél előtt nem sokkal értünk a tacskókkal a Pasaréti út és a Rhédey utca sarkához, ahol a Vasas-pálya környékének patinás kocsmája, a Sport is található. A lefekvés előtti séta felénél járhattunk.
Minóka, a törpe szálkás szőrű tacskó minden átmenet nélkül olyan hangerővel kezdett el visítani, mintha rálépett volna egy mamut. Csodálkozva néztem föl. Mamutot nem láttam egy darabot sem, egy jól fejlett, különösen dús farkú rókát annál inkább.
Olyan testtartással ült az útkereszteződés közepén, és bámult minket, hogy egy üregi nyúl és egy stricis-díleres tévésorozatokon felnőtt ember ugyanazt gondolta volna a láttán: ez az ő területe.
De nem Baltimore-ban voltunk, hanem Budapest csendes, polgári II. kerületében, ahol rókával találkozni évek óta nem ritka jelenség, úgyhogy mentünk tovább. Mindkét tacskó extázisban, Minó fülsüketttő, szirénaszerű visítását Txiki heves ugatása ellenpontozta, azt gondoltam, a róka úgyis hamar elszalad.
Hát nem szaladt.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.
Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.