orosz-ukrán háború
Bekérették a magyar nagykövetet Kijevben, miután Orbán senki földjének nevezte és Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát
2023 január 28., 07:21
Gulyás Kárpátalján beszélt arról, hogy Magyarország Ukrajna barátja szeretne lenni, de ma ezt szándékos félreértések nehezítik
A Kárpátaljai Református Egyház egyházkerületi ünnepi közgyűlésén járt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és az MTI beszámolója szerint a beregszászi református templomban megtartott közgyűlés résztvevőit köszöntő miniszter többek között arról beszélt, hogy az Országgyűlés épülete előtt 1956-ban leadott sortűz áldozataira emlékező bibliai felirat - "Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk" - a szovjet csapatok kivonulásával és a kommunizmus bukásával nyerte el értelmét.
Gulyás Gergely emlékeztetett arra is, hogy már Zán Fábián Sándor 2015-ös püspöki eskütételén is kiemelte, hogy Magyarország felelősséget visel a határainkon kívül élő magyar közösségekért. Napjainkban a baj még nagyobb, a helyzet súlyosabb, "a püspöki szolgálat még nehezebb keresztet jelent".
A kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben a világmagyarságot alkotó közösségek közül. "Segítjük a kárpátaljai magyarságot és Kárpátalját, mindeközben támogatjuk Ukrajnát is" - jelentette ki Gulyás Gergely. Kifejtette: Oroszország a nemzetközi jog szabályait semmibe véve támadta meg hősiesen védekező szomszédját. Magyarország elítéli az agressziót, "fejet hajtunk minden hazáért és szabadságért harcoló katona előtt", együtt érzünk a szeretteiket gyászoló családtagokkal.
Ukrajna szenvedésében minden ott élő nemzeti közösség osztozik, Magyarország pedig fogadja a menekülők százezreit, mondta el a miniszter a beszámoló szerint, bár lehet tudni, hogy a Magyarországra érkező menekültek többsége tovább is utazik Nyugat-Európa felé.
"Büszkék vagyunk a kárpátaljai magyar intézményekre, amelyek a háború kezdete óta hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy a háborús térségből menekülőkről gondoskodjanak" - mondta Gulyás Gergely. Hozzátette, hogy a magyar humanitárius segítségnyújtás értéke a háború kezdete óta meghaladta a 31 milliárd forintot, a karitatív szervezetek pedig eddig 3500 tonna adományt juttattak el Ukrajnába több mint nyolcmilliárd forint értékben.
Gulyás Gergely megköszönte a KRE közreműködését a segélyek célba juttatásában, valamint kiemelte a kiváló munkakapcsolatot a kárpátaljai megyei vezetéssel, ami - szavai szerint - a kivételek közé tartozik. Magyarország Ukrajna barátja szeretne lenni, "de ma ezt szándékos félreértések, és a magyar közösség jogait sértő lépések nehezítik"- mutatott rá.
Miközben a szuverenitásának megsértését a nemzetközi jogra hivatkozva sérelmezi Ukrajna, nem helyes "figyelmen kívül hagyni a területén élő nemzeti kisebbségeket illető alapvető jogokat és nemzetközi normákat" - mutatott rá a miniszter. Azok a magyar férfiak, akik ukrán zászló alatt harcolnak "kiérdemelték, hogy ez az ország sajátjaként tekintsen rájuk, a magyar közösség tagjaira". "Hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa" - tette hozzá. Hinnünk kell abban, hogy Kárpátalján is meg tudjuk menteni, vagy helyre tudjuk állítani a magyar életnek keretet adó közösségeket, a családokat, "a templomot és az iskolát".
A kárpátaljai megyei tanács elnöke, Volodimir Csubirko magyarul köszöntötte az ünnepi közgyűlés résztvevőit, majd megköszönte Gulyás Gergelynek, hogy egyértelművé tette Magyarország álláspontját a háborúval kapcsolatban. Ez éppen akkor történt, amikor még tovább romlott a két kormány kapcsolata, miután Orbán Viktor senkiföldjének nevezte és Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
A megyevezető emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, és jóval a háború kitörése előtt népirtásként az 1930-as évek nagy éhínségét. Nem szabad engedni a provokációknak és meg kell őrizni a békét Kárpátalján - húzta alá Csubirko, aki összefogásra szólította fel a különböző felekezetek híveit.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.