Hiába néz ki jól papíron a közbeszerzési rendszer, a gyakorlatban mégis csak a költségeket növeli

POLITIKA
2023 március 31., 09:21

Az uniós nyomásra létrehozott korrupcióellenes hatóság letette az asztalra az első jelentését, amiben a közbeszerzési rendszert vizsgálták. Ebben arra jutottak, hogy a közbeszerzés magyarországi jogi kerete alapvetően megfelel a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, de

„a rendszer összességében véve mégis diszfunkcionális, költségnövelő hatással bír, és nem teljesíti a közbeszerzési törvényben deklarált céljait – nevesül a közpénzek hatékony felhasználását, a közpénzfelhasználás átláthatóságának és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítását, továbbá a tisztességes verseny feltételeinek megteremtését, valamint a közérdekű célkitűzések elősegítését”.

Mindez a gyakorlatban a közbeszerzési rendszerbe vetett bizalom hiányát, a verseny alacsony szintjét és a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi.

A verseny hiánya mögött piactorzító magatartások állhatnak, amiknek a vizsgálata későbbi jelentéseink tárgyát képezi. A jelenség hátterében rendszerszintű problémák állnak. Ezek közül külön említésre méltó az érintettek közötti hatékony együttműködés és társadalmi egyeztetés hiánya, és az ellenőrzés intézményi kereteinek túlságosan összetett és ezzel együtt is gyenge volta.

Az Integritás Hatóság többek között javasolja:

  • a közélet tisztasága elleni bűncselekmények hatékonyabb visszaszorítását, például a befolyással üzérkedés statisztikai adatok alapján az elmúlt években egyértelmű növekvő tendenciájának visszafordítását,
  • a verseny fokozását, ami az egyajánlatos eljárások arányának további csökkentését (és ehhez kapcsolódóan az e célból ez idáig bevezetett előírások eredményességének vizsgálatát), továbbá a piac bezárását eredményező eljárási megoldások - így különösen a 300 millió alatti tárgyalásos eljárások és a központosított közbeszerzésekben széleskörűen alkalmazott keretmegállapodásos eljárások - megszüntetését, illetve átalakítását igényli.