Daniel Freund a 444-nek: Orbán a legkorruptabb politikus egész Európában

POLITIKA
2023 május 22., 04:08
  • Tavaly szeptemberben a kormány megállapodott az Európai Bizottsággal, többek közt 17 jogállamisági követelmény teljesítéséről, hogy ne veszítse el a helyreállítási alapban befagyasztott források jelentős részét.
  • Múlt héten Budapestre látogatott az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, és feltérképezték, hol tart a kormány a feltételek teljesítésében.
  • Azt találták, hogy miközben a feltételek nem nagyon teljesülnek, a kormány bűnszervezet módjára ural le komplett szektorokat.
  • A küldöttség tagja volt Daniel Freund német zöldpárti képviselő, az Orbán-kormány egyik legeltökéltebb nemzetközi kritikusa.

444: Mik voltak a legalapvetőbb benyomásai a budapesti látogatás után?

Daniel Freund: Egy többpárti delegációval érkeztünk Magyarországra, amiben a zöldektől a kereszténydemokratákon át a baloldalig minden nagyobb pártcsalád képviseltette magát.

(A küldöttséget Monika Hohlmeier német néppárti képviselő vezette, tagja volt Freundon kívül a szintén néppárt finn Petri Sarvamaa és a holland szocialista képviselő Lara Wolters.)

A kormány tavaly megállapodott az Európai Bizottsággal arról, hogy a befagyasztott forrásokhoz való hozzáférés érdekében érdemi reformokat hajt végre. Ezekre voltunk kiváncsiak.

Három nap alatt legalább húsz találkozónk volt: egyeztettünk kormánytagokkal, köztük Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Bíró Ferenccel, az Integritás Hatóság és a számvevőszék vezetőjével, Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárával, négy parlamenti bizottsági elnökkel, újságírókkal, önkormányzati politikusokkal, civil szervezetek képviselőivel és magyar illetve európai cégek és nagyvállalatok képviselőivel.

Érzékeltünk fejlődést, az Integritás Hatóság vezetőjével például kifejezetten előremutató egyeztetést folytattunk. Az összkép mégis csalódást keltő és kijózanító volt. Egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a kormány mindent megtesz ezeknek a forrásoknak a felszabadítása érdekében.

Közös érdekünk, és ezt többször elmondtuk a kormány képviselőinek és a sajtótájékoztatón is, hogy ezeket a pénzeket mielőbb eljuttathassuk Magyarországra – különösen most, amikor történelmi léptékű infláció tombol a kontinensen, és különösen Magyarországon. De legalább ennyire fontos, hogy a források ténylegesen eljussanak a magyar adófizetők, vállalatok, civil szervezetek és közösségek szintjére is, és ne csak Orbán Viktor holdudvarát gazdagítsák. Erre viszont nem kaptunk elegendő garanciákat.

444: A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy történtek érdemi előrelépések, például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) közti együttműködésben, és az igazságszolgáltatás függetlensége terén is.

Daniel Freund: De nagyjából ez minden pozitívum, amit tapasztaltunk, miközben számos problémafelvetésre érdemi választ sem kaptunk. Az Európai Számvevőszék, az OLAF és az Európai Bizottság a 2014 és 2020 között időszakban 29 ellenőrzést végzett el, és mintegy 1,48 milliárd euró, azaz 560 milliárd forintnyi uniós forrás hasznosulásával kapcsolatban tárt fel bizonytalanságokat illetve szabálytalanságokat. Az Állami Számvevőszék nem adott tájékoztatást, mit tud erről, és arról sem, hogyan kívánná szigorúbban ellenőrizni ezeknek a forrásoknak a felhasználását. Közben sorra születnek jogszabályok és törvények, egyik napról a másikra, jól lekövethetően a kormánypárthoz kötődő családi és üzleti körök érdekei szerint.

Lara Wolters, Monika Hohlmeier, Petri Sarvamaa és Daniel Freund EP-képviselők, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttségének tagjai 2023. május 17-én Budapesten.
photo_camera Lara Wolters, Monika Hohlmeier, Petri Sarvamaa és Daniel Freund EP-képviselők, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttségének tagjai 2023 május 17-én Budapesten. Fotó: Németh Dániel/444

444: Mi történik ezután: kinek prezentálják a terepmunka eredményeit, mi lesz a döntési mechanizmus következő lépése?

Daniel Freund: Jövő héten adjuk elő megállapításainkat a Bizottság előtt, a következő plenáris ülésen pedig, legalábbis ez a várakozás, határozatot fogad majd el a parlament a magyarországi helyzetről. A megállapításainkat a parlament is számításba veszi majd.

Az én személyes benyomásom szerint ez a megközelítés kudarc. A reformjavaslatok 9 hónapja az asztalon vannak, és azóta érdemi előrelépést nem tapasztaltunk. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a pénzeket továbbra is vissza kell tartani, de a Bizottságnak el kell gondolkodnia azon, milyen újszerű nyomásgyakorlásra volna szükség, hogy érdemi változást lehessen kikényszeríteni a magyar kormány részéről. Hatékonynak az eddigi nyomásgyakorlást biztosan nem lehet nevezni.

Amit a magyarországi cégektől, újságíróktól, civil szervezetektől hallunk, az arra utal, hogy számos területen a helyzet nem hogy nem javul, de folyamatosan romlik. Titkosszolgálati razziáknak és koncepciós eljárásoknak vetnek alá cégeket, hogy a miniszterelnök belső körei minél könnyebben vásárolhassák fel azokat. A magyar kormány – egy uniós ország kormánya – maffiamódszereket használva gyűr maga alá komplett szektorokat. A Bizottságnak véleményem szerint meg kell fontolnia, hogy további korlátozásoknak és szankcióknak vesse alá a kormányt.

444: Beszéltek konkrét cégek képviselőivel, amelyeket ilyen maffiára emlékeztető módszerekkel próbáltak behálózni?

Daniel Freund: Többekkel is.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.