Elvileg már ki kéne vezetni, ehhez képest jövőre még több különadót szedne be a kiskereskedelmi szektortól a kormány

gazdaság
2023 május 25., 15:39

A csütörtöki kormányinfón, ahol Varga Mihály ismertette a 2024-es költségvetés tervezett fő számait, sok szó esett a Költségvetési Tanács értékeléséről, a testület ugyanis már megismerhette a kormány terveit, és ez alapján írták azt elemzésükben, hogy

a Tanács megítélése szerint a külső és belső feltételek kedvező alakulása esetén a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt számos kockázat övezi.

Például az, hogy a kormány által remélt négy százalékos növekedés nem jön össze, ami rögtön mérsékli az államháztartás bevételeit.

A kormány csak jövő kedden nyújtja be a tervet a Parlament elé, addig még változhatnak a számok Varga elmondása szerint is, de a KT véleményezéséből már most meg lehet írni részleteket, és mint a hvg.hu írja a vélemény alapján, a Kovács Árpád KT-elnök, Matolcsy György MNB-elnök és Windisch László ÁSZ-elnök ugyan megadják az engedélyt a költségvetés elfogadására, de aztán nem győzik sorolni az aknákat.

Alapból kérdés persze, hogy a jövő évi költségvetést miért rendre tavasszal készíti el és nyár elején fogadja el a parlament, és a KT is utalgatott erre a véleményében. Mint a lap írja, a jelentés teljes szövegét az a hangulat lengi körül, hogy a kormány tervei ugyan megvalósulhatnak, de ehhez az kell, hogy a belső és külső folyamatokban is a létező legjobb forgatókönyvek valósuljanak meg. Azaz nem történhet felfordulás az energiaárak piacán és rendben meg kell érkezzenek az EU-s források is, hogy csak két egészen nyilvánvaló példát említsünk a kockázatokra.

A kormány által határozottan kitűzött 3 százalék alatti hiánycél betartásához például maximum 51,2 milliárd forinttal lehetne jövőre túlnyúlni az idén májusban megalkotott számokon, ami meglehetősen extrém előretervezést jelent.

A KT szerint a kormány növekedési vágyainak teljesüléséhez kéne az is, hogy a magánszektor jelentős beruházási programba vágjon bele, ami a jelenlegi inflációs-világgazdasági környezetben szintén nem tűnik magától értetődőnek.

A Tanács a hvg.hu összefoglalója szerint hiányolta több esetben is, hogy kiderüljön, milyen számítások, lépések állnak az előirányzott bevételi és kiadási számok mögött. A kormány ezzel kapcsolatban konkrétumokat ígért a KT-nak.

Fontos szempont az is, hogy a költségvetésből kimaradt, mi lesz, ha az MNB saját tőkéje az év végére a jegyzett tőkéje alá csökkenni, ugyanis a törvény alapján akkor a következő öt évben a kormánynak kompenzálnia kéne ezért a jegybankot. És erre a jelenlegi gazdasági helyzetben minden esély megvan. A kormányinfón Varga Mihály ezzel kapcsolatban további részleteket ígért a KT-nak.

A kormány korábban azt állította, hogy 2024-ben kivezetik a különadókat, de a jelek szerint csak az adók kivezetésének elkezdése fog megtörténni, mert jövőre a pénzügyi szervezetek esetében feleannyi (264 milliárd helyett 132 milliárd forint), a gyógyszergyártóknál 122 milliárd helyett 32 milliárd forintot várnak, míg az energiaszektor befizetései 716 milliárdról 513 milliárd forintra csökkennek.

Nőhetnek viszont a kiskereskedelmi szektor költségei, 205 milliárd helyett 249 milliárd forintot kell jövőre befizessenek a KT által megismert tervezett szerint.

Mint a portfolio.hu írta gyorselemzésében,

„összességében tehát a kormány 2022 nyári, eredeti ígéretével szemben nem vezeti ki az átmeneti időszakra, 2 évre kivetett extraprofitadókat (vagyis megemelt különadókat), csak bizonyos szektorok kapnak könnyítést az idei évhez képest. Ezzel tehát nem teljesíti az Európai Bizottságnak tett tavaly decemberi ígéretét, amit a helyreállítási tervében vállalt Magyarország. Érdekes lesz látni, hogy ezek az extraprofitadók milyen jogcímen maradnak bent az adórendszerben, vagyis, hogy jogilag/technikailag kivezeti-e őket és más jogcímen hozza vissza, hogy látszólag teljesüljön a Bizottságnak tett vállalása.”

A Tanács emellett külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem fog elég pénz jutni gyermekétkeztetésre, mert az előirányzott keret csekély mértékben haladja meg a 2023-ra előirányzott összeget, így valószínűsíthető, hogy ezek nem lesznek elégségesek a feladat finanszírozásához.

Nem jár jól az egészségügy sem a KT értékelése szerint: a járó- és fekvőbetegek szakellátására 2,6 százalékkal kevesebbet szánnak, mint idén, a gyógyszer-finanszírozásra pont ugyanannyit, a háziorvosi ellátásra pedig 1,1 százalékkal többet.

A KT emellett arra jut, hogy az államadósság-csökkentés terén reális a kormány terve, hogy a jelenlegi 72,3 százalékról év végére 69,7 százalékra, míg jövő év végére 66,7 százalékra vigyék le a szintjét.

Kiemelt videóink