Elvesznek néhány száz ágyat az egészségügytől

Egészségügy
2023 május 29., 16:00
  • Tavaly a kormány eldöntötte: átadják a kórházi „elfekvőket” a szociális szektornak.
  • Nagyjából 2500 ágyról van szó, ebből 334 már júliusban új fenntartóhoz kerül.
  • Szakértők szerint ez jó irány, de vannak kérdőjelek.
  • Felmondanak-e az ápolók? Lesz-e pénz és akarat javítani a körülményeken? És mi lesz a nehezebben leválasztható ápolási osztályokkal?

Több mint 300 kórházi ágyat adnak át júliusban a szociális szektornak. Ápolási osztályokról - közismertebb nevükön „elfekvőkről” - van szó, ahol idős, állandó ápolásra szoruló embereket látnak el.

Ők többnyire krónikus betegségekben szenvednek, és a hétköznapi szükségleteikben is segítségre van szükségük, de nem igényelnek folyamatos orvosi felügyeletet. Sokan kényszerből ragadnak a kórházban, mert a családjuk nem tud gondoskodni róluk, az idősotthonokban pedig nagyon hosszú a várólista.

Összesen nagyjából 2500 ápolási ágy van az országban, első körben ennek nagyjából 10 százalékához nyúlnak hozzá. A rendelettervezet szerint az oroszlányi, a dombóvári, a szombathelyi, a nyíregyházi és a karcagi kórház mellett a budapesti Szent János Kórháztól vesznek el ápolási ágyakat, és adják tovább a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) intézményeinek.

Csupa olyan ápolási osztályt választottak ki, amik eddig is a kórháztól elválasztva, külön épületben működtek. Az SZGYF a Szabad Európa kérdésére tisztázta, hogy a betegeket nem költöztetik el, mindenki marad a helyén.

Ez még csak a kezdet, a lényeg ezután jön

Az átalakítás előzményei évekre nyúlnak vissza, de a kormány végül tavaly év végén határozta el, hogy az ápolási osztályokat fokozatosan leválasztják az egészségügyi rendszerről. Azt mondják, azért, mert a szociális intézményekben jobb minőségű ellátást kaphatnak.

Az idősotthonokban például rendelet szabályozza, hány négyzetméter jusson egy ellátottra, könnyebb kapcsolatot tartani a rokonokkal, mindenki magával viheti a személyes tárgyait és bútorait, sőt extra foglalkozásokat is tartanak, főleg a mentális képességek megőrzése érdekében.

photo_camera Fotó: Jean-Michel Delage/Hans Lucas via AFP

Ehhez képest a kórházakban sokszor zsúfolt kórtermekbe fektetik az időseket, az ápolók nem kötelesek sétálni vinni őket, a mentálhigiénés gondoskodás pedig szinte elképzelhetetlen. Gyakran ezekre az osztályokra kerülnek a hospice ellátásból kimaradó végstádiumú rákbetegek is, akiknek így esélyük sincs megfelelő körülmények közt tölteni utolsó heteiket.

Kérdés, hogy a fenntartóváltás önmagában javíthat-e a körülményeken.Dózsa Csaba egészségügyi közgazdászként régóta foglalkozik ezzel a témával. Logikusnak tartja, hogy az önálló épületben levő ápolási osztályokkal kezdik az átalakítást. Keményebb dió lesz, ha majd valamelyik kórház ötödik emeletét kell másik fenntartóhoz terelni.

Viszont már ebben a körben is felmerül, hogy az átterelt intézmények mennyire alkalmasak szociális ellátásra. Vannak-e például közösségi helyiségek, van-e terasz és kert, hogy a bentlakók szabadtéren is időzhessenek. Ha ezek hiányoznak, akkor Dózsa szerint muszáj lenne pótolni őket, vagy előbb-utóbb mégiscsak el kell költöztetni az időseket.

Egyelőre nincs jele annak, hogy a kormány pénzt akarna tenni a rendszerbe, a mostani rendeletterv is nulla forint költséggel számol. Fejlesztés és költözés nélkül legfeljebb az hozhat változást, hogy a szociális intézményekre más előírások vonatkoznak, mint a kórházakra.

Az ápolási osztályokon most is térítési díjat kell fizetni. Az új fenntartóhoz került intézményekben ennél akár többet is kérhetnek, de egyelőre nem tudni, élnek-e ezzel a lehetőséggel, és ha igen, lesznek-e akik ezt nem tudják kifizetni. A jelentős emelés kockázatos lenne, mert azzal olyanok esnének ki a rendszerből, akiket eddig sem tudtak ellátni otthon.

Mi lesz az ápolókkal?

A kormány által kiadott hatásvizsgálat egyetlen kockázatot említ: vajon az ápolók elfogadják-e az új helyzetet.

Az ápolási osztályok dolgozói szintén az új fenntartó alá kerülnek, így egészségügyi helyett szociális alkalmazottak lesznek. Dózsa szerint elképzelhető, hogy ezt egyesek presztízsveszteségként fogják megélni, és inkább kórházi munkát keresnek, amiből szintén van bőven.

Ha így lesz, nem tudni, hogyan fognak szociális dolgozókat toborozni. Mivel a népességnek egyre nagyobb részét teszik ki az idősek, akik jelentős részben rossz egészségi állapotban vannak, az intézményi ellátás egyre élesebb kérdés lesz. Ilyen szempontból is lehet jelentősége annak, hogy tavaly törvénybe írták: az állam utolsóként jön a sorban, amikor felelősséget kell vállalni a rászorulókért.

A szociális szektorba átterelt dolgozóknak ezután is ugyannyit kell keresniük, mint korábban. A hatásvizsgálatban nem utalnak rá, de lehet hogy ez hosszabb távon fizetésemelést kényszerít ki a szociális szektorban, ahol jellemzően alacsonyabbak a bérek, mint az egészségügyben.