Csák János „tűzbe tenné a kezét” Böjte Csabáért

KULTÚRA
2023 június 08., 11:19

Csák János kulturális és innová­ciós miniszter interjút adott a Mandinernek, amiben a 24.hu szemléje szerint az utóbbi tizenhárom évet Magyarország csodakorszakának nevezte. Csák elmondta, hogy szeretné megreformálni a kultúrafinanszírozást, méghozzá a mecenatúra felélesztésével, mert szerinte az, hogy „2021-ben a magyar kulturális szféra finanszírozásának 80 százalékát az állam állta”, egy „olyan magas arány”, ami „infantilizál”. Emiatt „személyes feladatának” tekinti, hogy összehozza „a művészeti és az üzleti köröket”.

Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Duna-nap megnyitóján a Duna-ház előtt Torockón 2023. június 3-án.
photo_camera Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Duna-nap megnyitóján a Duna-ház előtt Torockón 2023. június 3-án. Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Ezután beszélt a színházak finanszírozásáról is, itt abban látja a probléma gyökerét, hogy az egykori taó-rendszer következtében megszaporodtak az eltérő színvonalú kis színházak, ahol alacsonyan tartják az árakat, hogy becsalogassák a nézőket, a kieső bevételt pedig az államtól várják.

„A magyar állam erőn felül segít a kultúra területén, de el kell kerülnünk a közlegelők tragédiáját. Ez azt jelenti, hogy ha egy legelőre, amely tizenöt jószágot tud eltartani, ráengedünk húszat, akkor két év múlva egyrészt letarolják, másrészt éhen halnak a gazdákkal egyetemben. Tehát ki kell alakítani az egyensúlyt, ez pedig szakmai önszerveződést igényel. Az intézményvezetőknek át kell lépniük a saját árnyékukat, és a saját színházuk érdekein túl tekintettel kell lenniük az egész szcéna jövőképességére.” Természetesen a filmgyártásról is elmélkedett egy sort, így végre elmondhatta, hogy bár az amerikai filmiparral – ami „egy hosszú időn át felépített, bár a valóságtól messze álló életeszményt jelenít meg a vásznon” – nehéz versenyezni, a hazai filmek „identitásképző ereje” rendkívül fontos. Szerinte a magyar filmgyártás „Andy Vajna és Káel Csaba irányítása alatt siker­ágazat lett, ami az országnak gazdasági hasznot is hoz”. Ez pedig remek példa a szemléletmód változására, a kultúra innovációjára”.

„A minap láttam egy részletet a készülő Hunyadi-filmből. Nagyszabású alkotás nemzetközi koprodukció­ban. Ebből is látszik, hogy javul a magyar film beágyazottsága.” Végül a Böjte Csaba körüli botrányról is beszélt, és elmondta, hogy harmincöt éve ismeri Böjtét, akiért tűzbe tenné a kezét.

„Tűzbe teszem a kezem érte! Ismerem jól, soha nem járt más a fejében, mint a gyerekek jóléte, azok megsegítése, akiket épp a szüleik, nevelőik löknek el maguktól, azok, akiknek a legjobban kellene szeretniük őket. Minden rezdülésében, tevékenységében az a célja, hogy esélyt adjon nekik. Annyi gyereket láttam az otthonokban, akiről kevesen gondolták volna, hogy meg tud állni majd a lábán, és mára törvénytisztelő, normális emberek lettek, családjuk van. Az, amivel most megpróbálják bemocskolni Csaba testvért, a legdurvább aljasság, amit el tudok képzelni. Az a bűnöző, aki beférkőzött, az alapítvány küldetését megszegve követett el bűnöket a gyerekek ellen, de hogy a gyerekek védelmezőjét megpróbálják beállítani bűnösnek, az a legnagyobb aljasság a világon.”