Hogy mi vezetett az Európai Parlament azon határozatának elfogadásáig, mely nyomást gyakorol az Európai Tanácsra, hogy akadályozza meg a 2024 második félévére várható magyar soros elnökséget, nem szorul lényegesebb magyarázatra:
Az unió alapelveivel való ilyen fokú szembenállás az utóbbi években egyre kézzelfoghatóbb, Magyarországnak fájó következményekkel járt. Ez a két oldal kommunikációján is meglátszik: a szövetségesi viszonyhoz képest Magyarország úgy érzi, meg kell magát védenie Brüsszeltől - az érzés pedig kölcsönös.
Az azonban nem volt tiszta, hogy miképp hathatna egy - Varga Judit szerint teljesen felesleges - EP-határozat egy Európai Tanácsot érintő kérdésre. (Az Európai Tanács működéséről a honlapján lehet rövid összefoglalót olvasni.) A szavazást megelőzően májusban jött ki a jogállamisággal foglalkozó Meijers Committee jelentése, mely sorra vette a lehetőségeket, hogyan is lehetne megakadályozni, elodázni a soros elnökséget - vagy legalább megoldani, hogy a Lengyelország és Magyarországgal szembeni jogállamisággal kapcsolatos eljárásra ne lehessen hatással. A három javaslat röviden:
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?A CEU Demokrácia Intézetének kutatói tanulmányban elemezték az Orbán-rezsim orosz és uniós politikáját a háború kitörése előtt és után.
Karácsonykor nagyot ünnepelt a kormány, hogy sikerült aláírni minden pénzes megállapodást, amit 2022-ben szeretett volna. Csakhogy a valóságban ezek a pénzek továbbra sem hozzáférhetők. A következő hónapokban a homoszexuális lobbiról lehet a legtöbb szó.
„Brüsszel minden téren csődbe jutott, de erről persze mélyen hallgatnak azok, akik európai birodalmat akarnak.”
Nagy többséggel szavazták meg a Magyarországot elítélő EP-jelentést, ami keményebben fogalmaz, mint minden korábbi hasonló határozat.
Az igazságügyi miniszter korábban is úgy reagált a hírekre: „fel sem merült", hogy Magyarország ne töltse be a pozíciót.