Az osztrák Raiffeisen orosz üzletei annyira idegesítik az amerikaiakat, hogy már a bank bedöntésével fenyegetnek

gazdaság
július 09., 19:00

Több mint négy hónapon át az amerikai követek egyre élesebb figyelmeztetéseket küldtek az osztrák Raiffeisen Bank Internationalnek, hogy álljon el egy üzlettől, ami szerintük kapcsolatban állt Oroszország egyik legbefolyásosabb oligarchájával.

Májusra Washington türelme elfogyott: május 8-án a banknak, annak felügyelőjének, az Európai Központi Banknak és az osztrák kormánynak írt ultimátumban Washington azzal fenyegetőzött, hogy korlátozza a Raiffeisen hozzáférését a dollárhoz – állította a Reutersnek egy, a levelet ismerő személy, aki szerint ez a legnagyobb oroszországi nyugati hitelező potenciális halálos ítélete lenne.

A Raiffeisen pár órán belül visszamondta a decemberben bejelentett üzletet, de egy forrás szerint a kár már megtörtént: azzal, hogy Washingtonnak el kellett mennie a falig, a bizalom megtört.

A források szerint most, két hónappal később is nő a bankon a nyomás (Washington és az Európai Központi Bank részéről is), hogy lazítson az Oroszországhoz fűződő kapcsolatain.

Üzletelés Gyeripaszkáékkal

Az Egyesült Államok globális törekvése, hogy elszigeteljék Oroszországot azáltal, hogy több mint két évvel Ukrajna lerohanása után megerősítik a pénzügyi szankciókat, és az országot elzárják a nyugati áruktól. Ezen a téren a Raiffeisen és Ausztria fontos szereplő.

A Reuters tucatnyi emberrel beszélt, köztük az Egyesült Államok, Ausztria és az európai szabályozó hatóságok tárgyalásaiban részt vevő vezető tisztviselőkkel, illetve a bank stratégiáját közvetlenül ismerő forrásokkal.

Az interjúk alapján a Raiffeisen továbbra is közvetlen nemzetközi nyomás alatt áll, hogy vonuljon ki Oroszországtól, pedig már letett arról, hogy megvegye a szankciókkal sújtott orosz oligarcha, Oleg Gyeripaszka érdekeltségében álló részesedést a Strabag osztrák építőipari cégben.

Gyeripaszka a Reutersnek azt mondta, az USA válasza az üzletre „badarság” volt, az üzletember szóvivője szerint „Gyeripaszkának ebben a pillanatban semmilyen érdekeltsége nincs a Strabagban”. A Ruszal alumíniumcég tulajdonosa már 2018-ban szankciós listára került az USA-ban, miután felmerült, hogy Oroszország beavatkozhatott a 2016-os elnökválasztásba, és az amerikaiak szerint Gyeripaszka meg is akarta kerülni a szankciókat. Bár 2022 februárjában még nyíltan kiállt Putyin háborúja ellen, több nem történt.

Az interjúk alapján a Raiffeisen nem vette figyelembe az európai szabályozó hatóságok több mint egy évvel ezelőtti figyelmeztetéseit, miszerint az oroszországi üzleti tevékenységével kapcsolatban nagyon kockázatos játékot űz Washingtonnal.

Két forrás szerint Washington nem vonta vissza a Raiffeisen megbüntetésére vonatkozó fenyegetését, és továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a bankot, annak Oroszországgal való kapcsolatait és a szankciók esetleges megsértését. Ha a Raiffeisen hajlandó lett volna üzletelni Gyeripaszkáékkal, akkor az amerikaiak szerint más kockázatokat is vállalhat.

Nagy a nyomás, de mindenki nehezen lép

A Raiffeisen szóvivője szerint az amerikai pénzügyminisztériummal folytatott, Oroszországgal kapcsolatos eszmecserék „általában barátiak”, és a bank folyamatosan csökkenti az országban lévő kitettségét. Az amerikai pénzügyminisztérium és az EKB nem nyilatkozott.

Washingtonnak joga van a szankciókat megszegő bankokat megbírságolni vagy elzárni a dollártól. A francia BNP Paribas bankot például 2014-ben 9 milliárd dolláros büntetéssel sújtotta, amiért megsértette a Szudánnal, Iránnal és Kubával kapcsolatos amerikai szankciókat. „A Raiffeisen és Ausztria a tűzzel játszik. Akár tetszik, akár nem, Amerika kezében van az ostor” – mondta Nina Tomaselli, az osztrák kormánykoalícióban részt vevő Zöldek képviselője, aki szerint „ahelyett, hogy kivonult volna Oroszországból, a Raiffeisen több mint két éven át kereste a kiskapukat és réseket, hogy kijuttassa a pénzét”.

Az orosz–osztrák barátság

Miközben sok nyugati kormány kerüli Oroszországot, egyes osztrák politikusok vonakodnak megszakítani a kapcsolatokat azzal az országgal, aminek még mindig hálásak azért, hogy 1955-ben lehetővé tette Ausztria II. világháború utáni rehabilitációját, és cserébe Ausztria vállalta, hogy semleges marad – írja a Reuters, de fontosabb, hogy Ausztria még mindig nagyban függ az orosz gáztól, Bécs pedig a Szovjetunió összeomlása után kiépített pénzügyi hálózaton keresztül az Oroszországból és volt szovjet szomszédaiból származó készpénz elosztó központjaként működik.

A Raiffeisen európai felügyelői azonnali intézkedést követelnek. Az EKB tisztviselői részt vettek a bank felügyelőbizottságának júniusi ülésén, és követelték, hogy a bank a következő hetekben ismertesse, milyen lépéseket fog tenni. Egy magas rangú nemzetközi szabályozó szerint a meghiúsult Strabag-üzlet miatt elmérgesedett a viszony a bank és az EKB felügyelői között, akik a Raiffeisent tisztességtelennek tartják. A szabályozók attól is tartanak, hogy „vakon repülnek”, túl keveset tudnak a Raiffeisen oroszországi műveleteiről.

Az orosz szankciók vámszedői

A bank közölte, hogy csökkentette az oroszországi hitelek és kifizetések volumenét, és lépéseket tesz a 14 milliárd eurót kitevő betétek csökkentésére.

A Raiffeisennek kiterjedt ipari érdekeltségei vannak, több mint 18 millió ügyfele és 44 ezer alkalmazottja van Bécstől Moszkváig, meghatározó Ausztria és Kelet-Európa nagy részén.

De Oroszország az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta egyre több pénzt hoz a banknak: 2024 első három hónapjában a csoport nyereségének mintegy felét tette ki, mivel a külföldi díjak megugrottak.

2023-ban az ukrajnai invázió előtti időszakhoz képest megtriplázta a nyereségét hét nagy nyugati bank Oroszországban, emiatt pedig négyszer annyi adót fizettek Moszkvának, mint tették azt 2021-ben – írta meg áprilisban a Financial Times.

A hét nagy között ott volt az OTP Bank is, mellettük a Raiffeisen Bank International, a UniCredit, az ING, a Commerzbank, a Deutsche Bank és az Intesa Sanpaolo. Ezek a bankok Ukrajna lerohanása után megígérték, hogy minimalizálják oroszországi működésüket, de tavaly együtt mégis több mint 3 milliárd eurós nyereségről jelentettek. A profit megugrása a Moszkvának fizetett adó növekedésével járt együtt: a 2021-es 200 millió euróról tavaly több mint 800 millió euróra nőtt.

A legnagyobb adózó a Raiffeisen volt: 1,8 milliárd eurós profit mellett 464 millió eurót fizettek be, az UniCredit 658 millió euró nyereség mellett 154 millió eurót adózott, a listán harmadik OTP Bank pedig a 2021-es 128 millió euróról 338 millió euróra növelte oroszországi profitját, a befizetett adója pedig 26-ról 90 millió euróra nőtt. (Ukrajna ezért tette fel a háborút támogató vállalatok listájára az OTP-t, ami kb. fél év után, tavaly októberben került le onnan. Magyarországhoz hasonlóan zsarolt az EU-s szankciók blokkolásával Ausztria, és végül sikerült elérnie, hogy az ukránok függesszék fel a Raiffeisent, de levetetni továbbra sem sikerült.)

photo_camera Fotó: Alekszandr Nemenov/AFP

A nyugati pénzintézetek megnőtt nyeresége az emelkedő kamatkörnyezet mellett a szankcióknak is köszönhető: miután az orosz bankokat kizárták a Swift nemzetközi fizetésiüzenet-küldő rendszerből, a nyugati bankok megkerülhetetlenné váltak Moszkva és a Nyugat között. De a nyugati bankok nem férhetnek hozzá az Oroszországban képződött nyereségükhöz, mivel Putyin 2022-ben korlátozásokat vezetett be, amik megtiltották, hogy orosz leányvállalatok osztalékot fizessenek „barátságtalan” nyugati országok cégeinek. „Az orosz betétekkel nem tudunk mit kezdeni azonkívül, hogy a központi banknál tartjuk őket. Így a kamatlábak emelkedésével nőtt a nyereségünk is” – mondta a Financial Timesnak egy orosz leányvállalattal rendelkező európai bank vezetője.

Szeizmikus következmények

Az amerikai pénzügyminisztérium fenyegetése, hogy kihúzzák a talajt a Raiffeisen alól, továbbra is komolyan aggasztja a bank vezetőségét, mert egy ilyen lépés „végzetes” lenne, részben azért, mert a bankot nemzetközi fizetésekre használó nagyvállalatok távoznának. Az amerikai hatóságok is tudják, hogy egy ilyen lépés „szeizmikus következményekkel” járna a Raiffeisenre nézve, és a hatás átterjedhetne a szélesebb pénzügyi rendszerre, emiatt óvatosan járnak el – mondta a Reutersnek az egyik forrás.

Ezért Washington azt szeretné, ha az európai szabályozó hatóságok kényszerítenék rá a Raiffeisent, hogy lazítsa az Oroszországhoz fűződő kapcsolatait, de az EU erőfeszítései arra, hogy megfékezzék a Raiffeisent, és ezzel tovább gyengítsék az orosz gazdaságot, Moszkva ukrajnai inváziója óta nem jártak sikerrel.

Nem akarnak pánikot

2023 első hónapjaiban az EKB és az európai szabályozók a bajba jutott bankok felszámolását végző hatóságnál, az Egységes Szanálási Testületnél különböző forgatókönyveket vitattak meg arra az esetre, ha a Raiffeisen bajba kerülne. A megbeszéléseken, amikről korábban nem számoltak be, a tisztviselők a Raiffeisent arra ösztönözték, hogy készítsenek tervet olyan egzisztenciális válság kezelésére, amit egy amerikai büntetés válthat ki.

Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat végrehajtó szerve, a Külföldi Vagyon Ellenőrzésével Foglalkozó Hivatal (OFAC) 2023 elején vizsgálatot indított a Raiffeisen oroszországi tevékenységével kapcsolatban. Az egyik forrás szerint a szabályozók vizsgálták a bank esetleges feldarabolását, de a Raiffeisennel folytatott tárgyalások során a bank vonakodott attól, hogy tervet készítsen egy zártkörű felszámolásra vészhelyzet esetén. A bank elnyerte az osztrák tisztviselők támogatását, akik attól tartottak, hogy bármilyen ilyen vita híre pánikot válthatna ki. A megbeszéléseket 2023 márciusában hagyták abba, amikor két amerikai bank és a Credit Suisse összeomlott, elterelve a szabályozó hatóságok figyelmét.

A Raiffeisen közölte: felmondta a Strabag-üzletet, amikor a szabályozási feltételek nem teljesültek, nem cserélt gazdát pénz, és nem tartják veszélyeztetettnek az amerikai pénzügyi rendszerhez való hozzáférésüket.

Az EU tagországai együtt hozzák meg az orosz szankciókat, de azokat a tagországoknak külön-külön kell végrehajtaniuk. Ausztriában különböző minisztériumok és hatóságok felelősek a szankciók ellenőrzéséért és végrehajtásáért.
A kormányzat különböző részlegeinek osztrák tisztviselői állítólag nem javasolták a Raiffeisennek a Strabag-üzletet, de a bank mégis folytatta azt. Ausztriában nehéz szembeszállni a Raiffeisennel, ami egy, az alpesi mezőgazdaságban gyökerező, nagy politikai befolyással rendelkező csoporté.

Az osztrák központi bank – aminek joga van befagyasztani a vagyonokat – közölte, hogy a bankoknak maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy az ügyletek ne sértsék a szankciókat. „Rengeteg jogszabályunk van, de a végrehajtás rendkívül gyenge. Ha az országoknak vannak gazdasági érdekeik, akkor gyakran ezek érvényesülnek” – mondta Sophie in 't Veld holland EP-képviselő, aki segített a szankciók elfogadásában.

Oroszország egyértelművé tette, hogy azt szeretné, ha a Raiffeisenhez hasonló nyugati bankok maradnának, ami megnehezítheti számukra, hogy engedélyt kapjanak a távozásra, és hogy kivigyék a pénzüket.

Az UniCredit, ami szintén jelen van Oroszországban – bár kisebb mértékben, mint a Raiffeisen –, jogi úton támadta meg az EKB-t a nyomás miatt, amivel az rá akarja venni az olasz bankot Oroszország elhagyására.

A Raiffeisennek egy forrás szerint kb. 5 milliárd eurónyi tőkéje rekedt Oroszországban, és a Strabag-ügylet célja az volt, hogy ebből 1,5 milliárd dollárt felszabadítson. A bank már többször jelezte, hogy el akarja hagyni Oroszországot, de nem tudja megmondani, hogy erre mikor kerülhet sor.

Kiemelt videóink