444: Öt éve a magyar kórházak harmadában nem volt klíma a műtőkben – noha a műtétekhez 20-25 fok az ideális hőmérséklet. Az Országos Kórházi Főigazgatóság most azt közölte, az általuk fenntartott intézmények központi műtőiben megoldott a hűtés, a KEF pedig azt közölte, elkezdték a javításokat, 20 helyen átfogó program indult. Valójában mennyit javult a helyzet?
Svéd Tamás: A Magyar Orvosi Kamarának nincsenek erről pontos adatai, de a Magyar Kórházszövetség öt évvel ezelőtti felmérése szerint nemcsak a klímák száma nem volt megfelelő, de a meglévő rendszerek is jelentős mértékben elavultak, elhasználódottak voltak.
Vagyis, azok felújítása, karbantartása, de leginkább cseréje már akkor is aktuális volt. Nem tudunk arról, hogy ez – legalábbis nagy volumenben – megtörtént volna.
Ennek a jeleit látjuk most, amikor újra felmondják a szolgálatot a klímák. A légkondicionálás nem csak a műtőben lenne fontos: a kórtermekben is embertelen állapotok uralkodnak, pedig a betegek – és a sebek – gyógyulását jelentős mértékben visszaveti, ha 30 fokos kórteremben kell feküdniük.
A klíma szezonális probléma, télen a fűtés romlott el több helyen, például szintén a Szent János Centrumkórház egyik telephelyén. Először megpróbálták alternatív eszközökkel felfűteni, majd bezárták az egyébként is nagy belmagasságú, amúgy is nehezen kifűthető (vagy hűthető) kórtermeket.
Nagyon sok kórházban a liftek romlanak el, ami egy szinten túl lehetetlenné teszi a betegellátást. Ez mind a magyar egészségügy általános és hosszútávú alulfinanszírozottságának, az amortizációs költségek hiányának jele, ami nem engedte meg a kórházak folyamatos karbantartását, fejlesztését.
Nemcsak az a probléma, hogy elromlott a klíma az Uzsoki összes műtőjében, hanem az is, hogy egy hét múlva sem működik a kardiológiát leszámítva. A KEF közlése szerint az extra meleg miatt egy plusz klímát kellett beszerelni, a Szent Jánosnál pedig – ahol a traumatológia műtőjének klímája romlott el – valamilyen ideiglenes megoldással éltek. Mennyire szokványos ez a tempó az egészségügyben?
Ezeket a javításokat nem haváriahelyzetben és rohammunkában kellene elvégezni, hanem a gépeket tervezetten és meghatározott időnként karbantartani és szükség esetén kicserélni.
Az elaggott berendezések toldozása, foltozása egy idő után lehetetlenné válik. Ezért kellene tervezni és építkezni, nem folyamatosan tüzet oltani, mint amit jelen pillanatban látunk.
Lát esélyt arra, hogy érdemi javulás lesz a fővárosban? A kórházfelújítások jelentős része vidéken volt.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!