Több mint 10 pluszmandátumot hoznának a Fidesznek a határon túli egyéni körzetek

• Nem áll távol a Fidesztől, hogy a saját hatalmi érdekei mentén változtasson a választási törvényen.
• Ebbe illeszkedne, hogy a határon túl is létrehozzanak egyéni választókerületeket.
• Ha maximalizálni akarják a sikert, az Országgyűlés létszámán sem változtatnak.
• A kormány tagad, és lehet, hogy csak tesztel.
• Tóka Gábor szerint a kérdés olyan sok problémát vet fel, amire nem biztos, hogy politikailag felkészült a Fidesz.
• László Róbert szerint óriási dühöt válthatna ki, ha Orbán a határon túliakkal betonozná be hatalmát.

Pár hete dobta be Magyar Péter, hogy a kormány 7-9 egyéni választókerületet hozna létre Magyarország határain túl. Nem ő volt az első, aki így értesült: korábban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő posztolt arról, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter asztalán volt egy terv, amely szerint 7 választókerület jönne létre Erdélyben, 2 a Vajdaságban.

Bár a kormány Magyar nyilatkozatára annyit mondott, hogy „ostobaságokkal nem foglalkozunk”, a Válasz Online úgy értesült, valóban vizsgálják ennek a lehetőségét.

A kormány ismét tagadott, a 444-nek azt írták, „az értesülés téves”.

Megkerestük az RMDSZ-t, illetve a Vajdasági Magyar Szövetséget is, hogy mit gondolnak a felvetésről, tárgyalt-e velük a kormány. Az RMDSZ szóvivője, Csoma Botond válaszolt, azt írta, nem értesültek a határon túli magyarok számára létrehozandó egyéni választókerületekről, eddig nem volt konzultáció a kérdésről.

„Véleményünk szerint bonyolult lenne létrehozni, de lehetségesnek és elképzelhetőnek tartjuk. Az is kérdés, hogy a módosítást követően a határon túli magyarok listára leadott szavazati joga megmarad, vagy sem.”

Csoma hozzátette, az egyéni választókerületes rendszer a határon túli állampolgárok számára létezik más országokban is. Romániában is létezett, amikor módosult a választási törvény, és két parlamenti ciklus idejére az ország áttért az országos listás szavazásról az egyéni választókerületes rendszerre.

Igény majd lesz rá?

Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választásikalauz-blog szerzője szerint álproblémát oldana meg a Fidesz, ha tényleg létrehozna egyéni választókerületet a lakcímmel nem rendelkező határon túli magyarok számára.

A magyar alaptörvény és a nemzetközi normák alapján sincs jogi kötelezettség arra, hogy az országon kívül élő állampolgárok egyenlő szavazati jogot kapjanak azokkal, akik mindennapi életét alapvetően határozzák meg a magyar állam döntései, és a határon túli magyar szervezetek részéről sem merült fel ez igényként. Ráadásul a Fidesz korábban azt hangoztatta, semmit sem dönt el a határon túli magyarokról nélkülük, itt viszont legfeljebb utólag kreálhatnak valamilyen látszateseményt, ahol ez az igény majd „felmerül”.

Két valós jogi problémát viszont lehetne orvosolni, amivel kapcsolatban politikai kifogások is felmerültek: az egyik, hogy a magyar jogrendszer különbséget tesz a külföldön élő magyarok között aszerint, van-e hazai lakcímük, vagy nincs. Ha van, hiába kötődnek erősebben az országhoz, nehezebb szavazniuk. Lakcím nélkül ezt jóval könnyebb, hiszen levélben is meg lehet tenni.

Az Alkotmánybíróság szerint ezzel nincs semmi probléma, a Fidesz pedig úgy érvel, azért nem történik diszkrimináció, mert az érintettek szavazhatnak itthon, vagy ha lemondanának a lakcímükről, levélben is. Csakhogy a lemondás nagyon sok joghátránnyal járhat számukra, miközben sokan kétlaki életet élnek. Így zarándokolhatnak a külképviseletekre.

Reális politikai alku lenne, ha a módosítás után ők is szavazhatnának levélben az egyéni képviselőjelöltre is. Ettől még az alku egyenlőtlen lenne, de kifejezné a parlamenti politikai erőviszonyokat – mondja Tóka. Nem tudni, hogy ebben gondolkodnak-e, de általában azok szava győz a kormánypárton belül, akik törvényalkotáskor a Fidesz maximális előnyét tartják szem előtt.

„Minden kockakőnél így volt, most sem várható más, így valószínűleg ezt a kompromisszumot nem fogják felajánlani.”

A legutóbbi országgyűlési választáson 65 ezren jelentkeztek be a külképviseletekre, míg levélszavazásra 456 ezren voltak regisztrálva (a több mint egymillió kettős állampolgárból), de csak 267 ezren voksoltak.

A másik megoldandó probléma, hogy a határon túli magyarok nem tudják, ki képviseli őket a magyar parlamentben. „Mondhatjuk, hogy Orbán Viktor, hiszen listavezetőként rá tudnak szavazni. De Orbán nem csak őket képviseli, ezért nehezen kérhető rajta számon a határon túliak szolgálata.” Tóka szerint megoldás lehetne, ha a különböző országokban élő magyaroknak lenne egy-egy szószólójuk, aki beszámoltatható lenne, és szavazati jog nélkül hozzászólhatna meghatározott kérdésekhez a parlamentben.

Hogy nézne ki a gyakorlatban az egyéni választókerület?