Hat év után hirdettek harmadfokon ítéletet Szarvas Koppány Bendegúz (Momentum) és Fekete-Győr András (Momentum alapító, jelenleg országgyűlési képviselő) füstgyertyás ügyében.

Harmadfokon a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, hogy másodfokú ítéletet helyben hagyva Szarvas Koppány Bendegúzt 2 év szabadságvesztésre, 3 év felfüggesztéssel, Fekete-Győr Andrást 1 év szabadságvesztésre 2 év felfüggesztéssel ítéli csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt (Fekete-Győr esetében társtettesként).

Fellebbezésnek helye nincs.

Az ítélethirdetésen az utolsó szó jogán Szarvas Koppány Bendegúz, mint elsőrendű vádlott arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügynek sértettje nem volt, csak olyan rendőrök, akik a bíróságon is azt vallották, „hogy a saját könnygázuk jobban zavarta őket, mint a füstgyertya.”

Szarvas Koppány a füstgyertyázást úgy írta egyébként körül:

„a Magyarországon megszokottnál egy kicsivel vehemensebb tiltakozás”.

Fekete-Győr András az utolsó szó jogán úgy fogalmazott:

„Hat éve vagyok a Polt Péter vezette ügyészség koncepciós és politikailag motivált eljárásának áldozata.”

Beszédében kitartott amellett, hogy ártatlan, hozzátéve, ha ma kéne döntenie, pontosan ugyanazt tenné most is, mint akkor.

Az ítélet kihirdetése után momentumos aktivisták „gyalázatosnak” minősítették a döntést, ezt pedig hangosan a tanácsi elnök tudtára is adták.

A Momentum közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy az ítélet egyben azt is jelenti: az OGYtv. 88. szakasz a) pontja alapján Fekete-Győr Andrást megfosztják a parlamenti mandátumától.

„Ez egy teljesen új helyzet, a rendszerváltás óta nem volt még arra példa, hogy egy hivatalban lévő országgyűlési képviselőt megfosztanak a képviselői mandátumától, amiért tüntetett a hatalommal szemben” - írták.

A párt azt is jelezte: a jogszabályok alapján van arra lehetőség, hogy a megfosztási eljárást követően a Momentum újra Fekete-Győr Andrást delegálja vissza a parlamentbe. Az erről szóló döntést a Momentum elnöksége az elmúlt hónapokban egyhangúlag meghozta.

Az ítélethirdetés utáni sajtótájékoztatón Fekete-Győr András momentumos társai gyűrűjében elmondta:

„Egyértelművé vált, hogy a rendszernek egy célja volt, hogy elítéljen engem.”

Fekete-Győr hangsúlyozta azt is, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán az ezzel az üggyel foglalkozó „előadó bíró Handó Tünde samesza. Ennek után lehet nézni.”

„Az első politikai elítéltek megszülettek a mai napon. Mert tüntettünk a rendszer ellen... 1989 óta még nem volt olyanra példa, hogy megfosszanak egy országgyűlési képviselőt a mandátumától” - mondta.

Utalt arra, hogy a kormánypropaganda valószínűleg arra számít, hogy a jogi lehetőségeket kihasználva visszakapja az országgyűlési mandátumát, de erre azt mondta:

„2010 óta megtanultuk, hogy ha és amennyibe le akarjuk győzni ezt a rendszert, máshogy kell cselekednünk.”

Fekete-Győr szerint „Kövér elvtárs bajsza beleremegne a csodálatba, ha az eskütétellel játszadozhatna. De én nem adom meg ezt az örömöt, mert nem a pozíciók a fontosak, hanem a cselekvés.”

A politikus bejelentette, hogy a mandátumát inkább Cseh Katalinnak adja át, ő pedig a Momentum pártalapítványát vezeti majd.

Ezután még arról is beszélt, hogy a jövőben új rendszerváltáson dolgoznak majd, ő ezt fogja segíteni.

Végezetül pedig közölte, hogy élete végéig büszke lesz arra, hogy ez a rezsim elítélte azért, mert harcolt ellene.

„Erre mi büszkék vagyunk.”

Előzmények

Fekete-Győr András 2018 december 13-án, a rabszolgatörvény elleni tüntetéssorozat egyik estéjén meggyújtott, majd a rendőrsorfal mögé dobott egy füstgyertyát. Amire a rendőrök könnygázzal feleltek.

Fekete-Győr még akkor, ott beszélt a sajtónak arról, hogy miért választotta ezt a tiltakozási formát:

„Nem bánt senkit egy füstgránát, de az emberekben akkora düh van, hogy vannak eszközök, amikkel élni kell” - mondta.

Az ügyben még 2018 december nyomozás indult, Fekete-Győr kicsit később úgy fogalmazott: a tüntetésen fel sem merült benne, hogy bárkinek is testi sérelmet okozzon, a rendőrök közé dobott füstszórót pedig akár egy játékboltban is be lehet szerezni, és nem képes sérülést okozni.

Ennek ellenére 2019 áprilisában a politikust már hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség, mondván, 2018. december 13-án 20:44 perc körüli időben a Kossuth téren a Parlament főlépcsőjénél

„az épület védelmére felsorakozott rendőrök irányába célzottan egy meggyújtott füstképző eszközt hajított, mely eszköz által kibocsátott füst a sorfalban lévő rendőrök látását és légzését akadályozva a létesítménybiztosítási rendőri intézkedést akadályozta”.

2020-ban emeltek vádat ellene, akkor 1 év 6 hónap börtönbüntetést kértek rá, három évre felfüggesztve. 2023 tavaszán Fekete-Győrt elsőfokon felmentették, idén februárban viszont másodfokon egy év börtönbüntetésre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve.

Fekete-Győr az ügynek egyébként végig másodrendű vádlottja volt, az elsőrendű vádlott a szintén momentumos Szarvas Koppány Bendegúz volt, aki 2018 december 12-én részt vett a Kossuth téri tüntetésen, ahol egy meggyújtott, de már nem szikrázó, füstgyertyát dobott a rendőrök felé. Másnap az akkori pártelnökkel visszatérve a Kossuth térre közösen dobáltak füstgyertyákat. Szarvas Koppányt idén februárban két év szabadságvesztésre ítélték három évre felfüggesztve hivatalos személy elleni erőszak miatt, de szintén fellebbezett az ítélet ellen.