Az elmúlt évek egyik legnagyobb költségvetési hiányával zárta októbert az államkassza, a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint a hónap végén 427 milliárd forint volt a hiány nagysága. Az elmúlt évek tekintetében ennél nagyobb tizedik havi deficitre csak egyszer, a covidjárvány idején, 2021-ben volt példa, akkor több mint 600 milliárd forintos mínusz jött össze egyetlen hónap alatt.

Ennek ellenére a tárca mérhetetlen optimizmusa árad a közleményből, miközben már inkább az ismét a következő évre remélt gazdasági fellendülés áll a tartalom központjában, mintsem az idei költségvetési folyamatok. „A kedvezőtlen világgazdasági körülmények a magyar gazdaság teljesítményében is éreztetik a hatásukat. Az átmeneti mérséklődés után azonban a magyar gazdaság tartós növekedési pályára áll, 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, amelyhez a költségvetés egyensúlyának megerősítése is alapot ad” – írják.

Arról azonban, hogy mi okozta ezt a ritka nagy hiányt októberben, nem sok szó esik néhány főbb adat tényszerű közlését lesszámítva. A részletek tehát várhatóan majd a két hét múlva esedékes államháztartási jelentésből derülhetnek ki.

Az első tíz hónap egészét tekintve 3050,5 milliárd forintos hiánynál jár az államháztartás központi alrendszere. Ha az eredeti hiánycélt vesszük figyelembe, akkor annak ez közel 120 százaléka lenne. Tavasszal azonban gyorsan újraszámolt a kormány, és még 1500 milliárd forintos mozgásteret csinált magának, így a módosított célnak jelenleg a 79 százalékán állunk. Ősszel aztán úgy gondolták, biztosra mennek, még 800 milliárddal megemelték a hiánycélt 4790 milliárd forintra. Így ehhez a jelenleg is érvényben lévő célhoz képest kivételesen jól áll jelenleg az államháztartás, hiszen az éves hiánycél 63 százaléka jött össze.

A tárca közlése szerint a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege október végéig 3 198,5 milliárd forint volt, amely 899,6 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ez azt jelenti, hogy októberben 587 milliárd forintos kiadás keletkezett ezen a soron. Ezzel kapcsolatban megjegyzik: „Bár a forintpiaci kamatok már 2023-ban elkezdtek csökkenni, a pénzforgalmi kamatkiadásban ez a csökkenés csak késleltetve jelentkezik. A jövő évre nézve a kamatkiadások érdemben csökkenni fognak”.

Nyugellátásokra 5 244,1 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 2 197,2 milliárd forintot fordított a kormány október végéig. Az év első tíz hónapjában 999,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 1 299,6 milliárd forintot tettek ki. Ebből következik, hogy októberben ismét nagyon kevés forrást utalt hazánknak az Európai Unió, mindössze 82,7 milliárd forintot a szeptemberi, költségvetési egyenleget látványosan javító, 243 milliárd után. Akkor azt írtam ugyanis, ha nincs ez az utalás, pontosabban nincs ekkora uniós utalás, akkor nem zárhatott volna többlettel a költségvetés szeptemberben.