Emmanuel Macron csütörtökön részt vesz a Franciaország-Izrael labdarúgó-mérkőzésen a Stade de France-ban. Az elnök a „testvériség és a szolidaritás” gesztusának szánja, hogy a helyszínen tekinti meg a mérkőzést, miután a múlt héten Amszterdamban zsidó szurkolók ellen pogromszerű támadásokat követtek el, írja a Guardian.

Több ezer extra rendőr lesz szolgálatban a mérkőzés idején a stadionban és a szerte a francia fővárosban. A gázai konfliktus egyre nagyobb feszültséget okoz Nyugat-Európában, ennek kézzelfogható jele volt az, ami a múlt héten a holland fővárosban történt: világ egyik legbiztonságosabb városának nevezett Amszterdamban arabul beszélő maszkosok támadtak meg Amszterdam utcáin izraeli szurkolókat (úgy, hogy a köztudottan erős zsidó kötődésekkel bíró Ajax fogadta a Maccabi Tel Avivot).

Az Elysée szerint az elnök csütörtöki jelenlétének célja, hogy „teljes és teljes támogatását fejezze ki a francia csapatnak, mint minden mérkőzésen”, de egyben „a testvériség és a szolidaritás üzenetét is küldje az amszterdami mérkőzést követő tűrhetetlen antiszemita cselekmények után”.

A holland hatóságok vizsgálják, hogy az izraeli futballhuliganizmus, az antiszemitizmus és a gázai háború miatti helyi szorongás hogyan teremtett olyan forrongó helyzetet, amely erőszakba torkollott Amszterdam utcáin. A város rendőrfőnöke, Peter Holla elmondta, hogy „mindkét oldalon történtek incidensek”, amelyek szerda este kezdődtek, amikor a Maccabi Tel Aviv szurkolói letéptek egy palesztin zászlót egy belvárosi épület homlokzatáról, felgyújtottak egy másikat és megrongáltak egy taxit. A város polgármestere szerint ezután csütörtökön „antiszemita osztagok” támadtak a Maccabi Tel Aviv szurkolóira, és a közösségi médiában zsidók elleni támadásra szólítottak fel.

A párizsi rendőrség prefektusa, Laurent Nuñez a csütörtöki meccsről azt mondta: „magas kockázatú”, és a biztonsági intézkedéseket „rendkívül megerősítik”, az intézkedések egy válogatott mérkőzéshez képest „rendkívül szokatlanok lesznek”.

Az eladott jegyek száma nagyjából 20 000, ami a stadion befogadóképességének egynegyede, de még a csökkentett jegyeladással együtt is 4000-5000 rendőrt és csendőrt mozgósítanak (alapesetben egy telt házas meccsen is csak 1300 rendőr és csendőr szolgál). Az izraeli csapat védelmére egy elit rendőri egységet is kijelöltek.

Az izraeli hatóságok azt tanácsolták a szurkolóknak, hogy ne vegyenek részt a franciaországi mérkőzésen, és azt mondták, hogy a külföldön tartózkodó izraelieknek kerülniük kell a „felismerhető izraeli vagy zsidó szimbólumokat”.

Belgium egyébként szeptemberben nem is merte hazai pályán megrendezni az Izrael elleni meccset. A rendezésre akkor megkeresett belga városok (Liege, Brüsszel, Leuven, Antwerpen és Bruges) mind elutasították a lehetőséget, ugyanabból az okból: féltek, méghozzá attól, hogy belga állampolgárok megtámadják az izraeli szurkolókat és sportolókat. Benoit Hellings, a brüsszeli önkormányzat tanácsnoka kerek-perec kimondta: „a drámai gázai helyzet fényében és tekintettel a geopolitikai sokkra, amit okozott”, Brüsszelben a szurkolók, játékosok és a rendezők biztonsága nem lenne garantálható.