A Parlament elé hétfőn beterjesztett 2025-ös költségvetésben jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, az idei 0,7 százalék után – mondta az MTI tudósítása szerint egy hétfői konferencián Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki várhatóan hamarosan gazdasági csúcsminiszter lesz.

A szavai azért figyelemreméltóak, mert ezek szerint a kormány egy hét után még lejjebb faragta az idei gazdasági növekedésről szóló előrejelzést (hacsak nem volt pontatlan a nemzeti hírügynökség). Ugyanis a múlt héten közzétett tervezetben, ami az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásának kezelésére készült, még ha csak picivel is, de ennél nagyobb, 0,8 százalékos idei GDP-bővülés szerepelt. Az önmagában nem szokatlan, hogy a kormány lefelé korrigálja a növekedési előrejelzését – ezt az évet 4 százalékos tervvel indították –, de az meglepő, hogy egy héten belül, és ilyen apró mértékben teszik ezt.

Nagy Márton, aki egyébként legendásan tud jósolni – kár, hogy a valóság néha kegyetlenül rárúgja az ajtót –, ismét nagyívű tervekkel és rengeteg nullával állt elő. Az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy a kormány 21 pontos gazdaságpolitika akcióterve mintegy 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre, ebből több mint 2600 milliárd jut a családoknak, 1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak.

A miniszter szerint „fordulóponthoz érkezett a gazdaság”,

a szeptemberi mélypont után az utolsó negyedévben már 0,7 százalékos növekedést vár a kormány. Akinek déjà vu-je lenne, megnyugtatom: nem benne van a hiba. Nagy Márton

már tavaly tavasszal, a 2023-as első negyedévi GDP-adatok után is ezt írta: „a Kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte mélypontját”, fogalmazott akkor.

A mostani víziója szerint jövőre az első negyedévben 1,1 százalék, a második negyedévben 2,4 százalék, majd a második félévben 4 százalék fölé emelkedik a gazdasági növekedés tempója. Nagy szerint „2025-ben a külső konjunktúra fokozatos javulása várható, a jármű- és akkumulátorgyártás havi szinten már növekedést mutatott” - a KSH egyébként hivatalosan szerdán közli az adatokat, de az NGM-ben ezek szerint már több nappal előre tudják, mi lesz a gyorsjelentésben.

A kormány azt várja, hogy jövőre összesen 500 milliárd forint értékben vehetnek fel a 17-25 év között fiatal munkavállalók munkáshitelt, hogy 1465 milliárd forint lesz a lejáró lakossági állampapírok utáni kamatkifizetés, és „tőkerésszel együtt mintegy 3000 milliárd forint keresheti a helyét a gazdaságban, ami mehet a lakáspiacra, valamint a fogyasztásra”.

Nagy szerint a kkv-knak tudniuk kell kigazdálkodni 4-5 százalékos reálbéremelést, a nyugdíjpénztári pénzekből 300 milliárd mehet lakáscélokra, és úgy kalkulált, hogy 75 milliárd forint marad a családoknál a családi szja-kedvezmény miatt (a Költségvetési Tanács által részben közzétett büdzsétervezet 80-85 milliárddal számolt). Nagy várakozásai szerint „a gazdaságpolitikai akcióterv vállalati lába, a Demján Sándor program jövőre mintegy 1400 milliárd forintnyi forrást mozgat meg”, amiből „mintegy 650 milliárd forintot tesznek ki a kkv-szektort érintő uniós programok”.