Meglepetésgyőztes a grönlandi választáson, de örül-e ennek Trump?
Meglepetésre a közvélemény-kutatásokban harmadik helyre mért Demokrats nyerte a grönlandi parlamenti választást, írja a BBC. A párt, akárcsak majdnem az összes, a fokozatos függetlenség híve, Amerikához ők sem kívánnak csatlakozni. A kormányalakításhoz más pártok támogatására is szüksége van.
A Demokrats még soha nem nyert választást, és kormányon is csak 2020-21-ben voltak közel egy évig. (A cikk egy korábbi verziójában azt írtuk, még soha nem voltak kormányon.) Most 30 százalékot kaptak, négy éve mindössze 9-et.
A második helyen a Naleraq végzett 24 százalékkal. A populista párt a függetlenség gyors kivívása mellett van, ilyen jól még ők sem szerepeltek soha.
Múte Bourup Egede miniszterelnök pártja, az Inuit Ataqatigiit csak a harmadik lett 21 százalékkal.
A grönlandi választás azután került az érdeklődés homlokterébe, hogy Donald Trump elnökké választása után váratlanul szemet vetett a dán fennhatóság alatt álló szigetre.
A legtöbb grönlandi párt már régóta függetlenséget akar, legfeljebb abban van köztük különbség, hogy mennyire gyorsan lehet azt elérni.
A jelenlegi realitás az, hogy Grönland önmagában életképtelen, erről itt írtunk bővebben. A költségvetés bevételeinek több mint fele Koppenhágából érkezik, Dániából finanszírozzák a helyi foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, rendőrség, igazságszolgáltatás nagy részét.
Legfontosabb iparága a halászat, az export 90 százalékát a garnélarák, a tőkehal és a laposhal teszi ki.
A terület távolabbi jövője akár fényes is lehet. A Grönland négyötödét beborító, egyre olvadó sarki jégtakaró alatt a kínai utáni második legnagyobb ritkaföldfém-lelőhely található a világon. De az olaj mellett hatalmas tartalékok vannak kritikus ásványi anyagokból is, ötvenből 43-at találni a szigeten. A grönlandi ásványkincsek nélkülözhetetlenek többek között a zöld technológia fejlesztéséhez, a katonai felszerelésekhez, az elektromos autók akkumulátorához.