
Kirgizisztán és Tádzsikisztán elnöke csütörtökön megegyezett közös határuk kijelöléséről, hogy véget vessenek a régóta húzódó határvitának, ami miatt az elmúlt években több tucat ember halt meg. Tádzsikisztán és Kirgizisztán közös határa 970 kilométer hosszú, ebből 580 kilométernyi szakaszról sikerült korábban megállapodniuk. A Szovjetunió összeomlása után több tucat határ menti körzet hovatartozása vált vita tárgyává, és emiatt időről időre viszályok és összetűzések törnek ki az ott élők között. 2021-ben és 2022-ben többször összecsaptak a kirgiz Batken város körüli határ miatt.
A határ 2021 májusa óta volt zárva, miután Kirgizisztán Batken régiójában fegyveres konfliktus tört ki. A három napig tartó összecsapásban 36 kirgiz és 19 tádzsik állampolgár halt meg. A Kirgiz Legfőbb Ügyészség a tádzsik támadást háborús inváziónak minősítette. A tádzsikok viszont a szomszédokat hibáztatták. Még nagyobb összecsapásokra került sor 2022 szeptemberében a tádzsik Voruh enklávé környékén, ekkor két nap alatt legalább 100 ember halt meg. A felek egymásra mutogattak. Egyébként mindkét ország területén vannak orosz katonai támaszpontok.
A mostani megállapodást Szadir Dzsaparov kirgiz elnök és Emomali Rahmon tádzsik elnök írták alá Kirgizisztán fővárosában, Biskekben. „Mostantól a határunk nem a viszály vonala, hanem a barátság hídja. Népünket nemcsak a hegyek, hanem a közös történelmünk is összeköti. Most írjuk ennek az új fejezetét.”– mondta csütörtökön a kirgiz Dzsaparov. Rahmon pedig azt mondta: „Ez a nap a mi népeink bölcsességének diadalaként vonul majd a történelembe.”
Végül tavaly decemberben 190-190 hektárnyi területet cseréltek ki. A szerződés a 2022. szeptemberi harcok óta felfüggesztett közúti, vasúti és légi közlekedési kapcsolatokat is újraindítaná újraindítását a két ország között. (Reuters/Kommerszant)