Az orosz vezető csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy egyetért az amerikai tűzszüneti javaslattal, de szerinte „ennek a beszüntetésnek hosszú távú békéhez kell vezetnie, és meg kell szüntetnie a válság kiváltó okait”. Szóval támogatja a 30 napos tűzszünetet, de szerinte még rengeteg kérdést kell tisztázni.

„Mi lesz a helyzet az ukrán fegyveres erők által megszállt területekkel Kurszk megyében? Mi lesz azokkal az ukrán katonákkal, akik ott maradtak? Egyszerűen szabadon elengedjük őket? Mi lesz a helyzet az érintkezési vonalon — 2000 kilométer, és szinte mindenhol támadunk. Ki fogja eldönteni, hogy ki és hol szegte meg a lehetséges tűzszünetet? Ebben a 30 napban folytatódik Ukrajna felfegyverzése, marad a kényszersorozás? Ki és hogyan fogja ellenőrizni a megállapodás betartását, és ki garantálja nekünk, hogy ezeket nem fogják megszegni?” - sorolta a feltételeit Vlagyimir Putyin. Azt mondta, hogy ezeket a kérdéseket meg kell vitatni Donald Trumppal is.

Kedden az ukrán delegáció Szaúd-Arábiában elfogadta az Egyesült Államok javaslatát egy azonnali, ideiglenes, 30 napos tűzszünet bevezetésére, ami a felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható, és aminek végrehajtása az Orosz Föderáció egyidejű beleegyezésétől és teljesítésétől is függ. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ezután már a labda az oroszok térfelén pattog. Aztán csütörtökön Putyin külpolitikai főtanácsadója még arról beszélt, hogy nem támogatják a 30 napos fegyverszünetet, mert akkor az ukránok fellélegezhetnének. Most Putyin ennél megengedőbb volt. Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különleges képviselője március 13-án este zárt ajtók mögött találkozik Putyinnal, hogy a tűzszüneti javaslatról tárgyaljanak.

Putyin szerint a kurszki területen már az ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. Azt mondta, az ukrán erők elvesztették az ellenőrzést, az eszközeiket pedig hátrahagyták. Az Institute for the Study of War legfrissebb jelentése szerint az oroszok szerdán visszafoglalták az ukránokról Szudzsa városát, majd előrenyomultak északnyugat felé. Ezután Putyin meglátogatta a kurszki terület egyik parancsnokságát, és meghallgatta Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök, hadseregtábornok jelentését.

Az ukrán határ közelében lévő, Oroszországhoz tartozó Kurszk ellen tavaly augusztusban indítottak az ukránok meglepetésszerű támadást. A deklarált cél az orosz erők lekötése volt, amivel leginkább a donbaszi támadásokat akarták lassítani, egyúttal azt is bizonyítva, hogy a folyamatos védekezés és a romló feltételek ellenére Ukrajna továbbra is képes elérni hadi sikereket.

Az ukrán ellenőrzés alá került, nagyjából 1300 négyzetkilométernyi terület visszafoglalására az oroszok 50-60 ezer katonát vetettek be, és itt harcoltak a háborút a harctéren is többszereplős konfliktussá tevő észak-koreai egységek is. Ennek ellenére az ukránok hét hónapja tartották a területet, annak az elmúlt napokig csak körülbelül a harmadát tudták a súlyos veszteségeket elszenvedő oroszok visszafoglalni – ebben az ide vezényelt ukrán egységek magasabb minősége mellett leginkább a védőknek kedvező terepviszonyok játszottak szerepet.

Donald Trump amerikai elnök nem sokkal később - a NATO főtitkárát fogadva - reagált is Putyinra, ígéretesnek, de nem teljes körűnek nevezve az orosz elnök szavait.

(BBC/Meduza)