Elemző: A kormány árszabályozásai a számoknak jót tehetnek, de lehet egy sokkal károsabb hatásuk

Inkább kellemetlen meglepetésről beszélhetünk, az elemzők egyöntetűen arra számítottak, hogy jelentősen, akár 3,5–3,6 százalékig is süllyedhet az inflációs ráta – értékelt a KSH által ma közzétett adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Áprilisban az éves infláció 4,2 százalékos, ezen belül az élelmiszerek árának emelkedése 5,4 százalékos, az áremelkedések trendszerű alakulását jelző maginfláció 5 százalékos volt. A havi infláció mérsékelt, csupán 0,2 százalékos volt, ezen belül az élelmiszerár 1,3 százalékkal csökkent, miután amikor az árrésstop április teljes egészében éreztette a hatását.

Az idén bevezetett állami árszabályozásnak azonban megvolt a maga nem kívánt – bár előre sejthető – mellékhatása. „A szabályozás alá nem eső élelmiszerek esetében általánosságban érdemben emelkedő árakkal találkozhattunk áprilisban márciushoz képest. Egyrészt tehát az árrésstop vártnál gyengébb statisztikai hatása, másrészt a vélhető áthárítás magyarázza az inflációs meglepetést” – fogalmazott Virovácz.

A szakértő az inflációt emelő kellemetlen meglepetések sorából még két fontos pontot emel ki. Egyrészt azt, hogy jelentősen, havi alapon 2,4 százalékkal drágultak a dohánytermékek, másrészt „a háztartási energia közel 4 százalékos havi inflációja is masszív meglepetés”. Ez arra utal Virovácz szerint, hogy „a fűtési szezon végéhez közeledve az elszámoló számlákon a lakosság jelentősen emelkedő energiaszámlákkal találkozhatott, hiszen főként a vezetékes gáz esetében volt drasztikus az infláció, havi alapon 8,3 százalék”.

Az elemző még egy fontos, a konkrét számokon túlmutató szempontra is felhívta a figyelmet. Azzal, hogy a meglévő árrésstopot meghosszabbítaná és újabbakat vezetne be a kormány, egyfelől nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a lakosság inflációs várakozása elkezdjen mérséklődni. Másfelől viszont

„az egyre több és több területen történő beavatkozás nem szándékolt mellékhatása a fogyasztói elbizonytalanodás lehet (…) a fogyasztók ezeket a lépéseket úgy is értelmezhetik, hogy már akkora a gond, hogy egyre-másra újabb és újabb intézkedésekkel kell kordában tartani az inflációt”.

Ráadásul a más, nem szabályozott területeken emelkedő árak szintén erősíthetik ezt az olvasatot és az óvatossági motívumot, tette hozzá Virovácz.

Más elemzők is azt emelik ki, hogy a kellemetlen meglepetést okozott a pénteki adat. Nagy János, az Erste elemzője úgy kommentálta a KSH gyorstájékoztatóját, hogy a vártnál kisebb csökkenés hátterében „egyaránt találunk maginfláción belüli és kívüli tételeket”, és azt is írta: „az árréstopok az első két hónapban csalódást okoztak és előretekintve ezen intézkedések kiterjesztése extra bizonytalanságot okoz”.

A megfigyelhető folyamatok mindemellett rávilágítanak arra az Achilles-pontra, hogy amennyiben a globális nyersanyag- és alapanyagárak kedvezőtlen irányt vesznek, azok érdemben csökkentik a várt hatást – hiszen a kormány most nem az árakat, hanem a boltok beszerzési és kiskereskedelmi árai közötti különbségeket rögzítette. Vagyis ha valaminek nő a nagykereskedelmi ára, akkor a boltok is emelheti az eladási árakat. Nagy szerint ráadásul „a következő hónapokban kedvezőtlen bázishatásokat örökölnek az árindexek [vagyis az előző időszak inflációs számai már eléggé alacsonyak lesznek], ennek eredményeként nem feltétlenül várható további csökkenés”.

Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója azt emelte ki, hogy „a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot okoznak a jelenlegi, és a még csak tervezés szintjén bejelentett különböző kormányzati árszabályozó intézkedések”. Erre még rárakódik szerinte a nemzetközi gazdaság- és kereskedelempolitikai bizonytalanság, aza Trump vámháborújának kiszámíthatatlan kanyarjai. A vártnál rosszabb hazai gazdasági teljesítmény pedig visszafoghatja a lakossági keresletet, „aminek az első jeleit már lehetett látni a márciusi kiskereskedelmi adatokban” – fogalmazott.

A megugrott energiaárakar és a távolsági utazások díjának emelkedését nevezte a mostani inflációs jelentés két igazi meglepetésének Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. Az 5 százalékos maginflációról – ez a változékony árú élelmiszerek és energia, valamint a hatósági árak nélkül számolt árindex – azt mondta, hogy ez további inflációs nyomásra utal. Az árrésstopok szerepe fontos, de ő is kiemelte: bizonytalanságot okoz, hogy egyelőre nem tudni, meddig maradnak érvényben.