A sztori megértéséhez annyit érdemes tudni, hogy a DK-s képviselő a politikusi karrierje előtt újságíró volt, nekem is volt kollégám a Magyar Hírlapnál.
A Gyurcsány lemondására reagáló bejegyzését is olyan, 2003-2004-ben játszódó sztorikkal kezdi, amikor ő éppen a Hírlap riportere volt, Gyurcsány pedig a 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy-kormány sportminisztere. A poszt elején Gréczy felidézi, hogy 2003-ben interjúvolta meg először Gyurcsányt, akin
„Azonnal látszott, hogy más, mint a többiek. Máshogy beszél, máshogy gondolkodik."
Egy évvel később lemondott Medgyessy, a miniszterelnöki posztért pedig kormányának két minisztere, Kiss Péter és Gyurcsány versengtek 2004 augusztusában.
„Párhuzamos interjút kellett csinálnom a két aspiránssal" - indítja Gréczy a zavarba ejtő vallomást. Csakhogy egyből probléma támadt: „Vele elakadtam, mert azt mondta a telefonban, hogy lemondhatatlan programja van." Hogyan oldotta meg ezt a szituációt az Orbán-rendszer etikátlanságát később annyiszor bíráló újságíró?
„A közelgő lapzárta miatt felajánlottam, hogy a kérdéseket ismeri - ugyanaz mindkettejüknek -, megpróbálom kitalálni, és megírom a válaszait, majd beolvasom a telefonba. Egyetlen betűt sem változtatott."
Igen, jól olvastad, a volt újságíró arról ír, hogy cikket hamisított, amibe Gyurcsány azonnal belement.
Nem újságírással foglalkozó olvasóink kedvéért: amit Gréczy itt bevallott, az az egyik legdurvább elképzelhető etikátlanság, amit újságíróként el lehet követni. Mintha egy egykori ügyvéd arról mesélne, hogyan költötte el a nála letétbe helyezett pénzt, vagy egy exorvos arról, hogy elárulta a betegei egészségügyi titkait.
Ha ez nem lenne elég, a következő mondatból az derül ki, hogy a csalást egyik fél sem felejtette el, sőt:
„Amikor leverte Orbánt, rá egy fél évvel erre emlékezve hívott az újjáalakuló miniszterelnöki kabinetbe - kommunikációs főtanácsadónak."
Gyorsan megnéztük, hogy pontosan melyik cikkről volt is szó. Az augusztus 25-ei miniszterelnökjelölt-választás előtt 2 nappal, augusztus 23-án hétfőn jelent meg a Magyar Hírlapban az egyetlen újságoldalra tördelt 2 interjú a 2 jelölttel, Gyurcsány Ferenccel és Kiss Péterrel.
Csakhogy Gréczy sztorijának elemei már első látásra sem stimmelnek. A két interjúalanynak nem ugyanazokat a kérdéseket tették fel, és eleve nem Gréczy jegyezte mind a két cikket: a Gyurcsány-interjú Varga Gergely munkája. Megkerestük Varga Gergelyt, aki a 444-nek megerősítette, hogy a cikket ő írta, és az interjú részleteire is jól emlékezett. Varga nem sokkal később kommentet írt Gréczy posztja alá, a következő indítással:
„Szia Zsolt, hogy finom legyek, eléggé megcsal a memóriád. Nem volt olyan párhuzamos interjú Gyurcsánnyal és Kiss Péterrel a Magyar Hírlapban, mint amiről írsz."
Azt egyébként mi is megnéztük, hogy a kérdéses időszakban nem jelent-e meg más, a Gréczy-féle leírásnak megfelelő páros interjú a Magyar Hírlapban, de nem.
Varga ezután leírja az interjúk elkészültének történetét:
„(...) párhuzamos interjú éppen volt, ráadásul akkor, amikor írtad (2004. augusztus 23-án, hétfőn jelent meg), de nagyon nem úgy készült egyik sem, mint ahogy most emlékszel. Eleve nem neked kellett csinálnod mindkettőt. Kiss Péterrel valóban te beszélgettél, Gyurcsánnyal pont nem. Így a későbbi életedre sem lehetett olyan hatással ez a Gyurcsány-interjú, mint most felidézed. Pontosan tudom, mert én csináltam az említett interjút, nem pedig te."
Varga Gergely elmesélt még pár dolgot az általa készített interjúról:
„elmentem egy fotós kollégával (a tragikusan fiatalon meghalt Hegedűs Mártival) az interjúalanyhoz, leültem Gyurcsány Ferenccel szemben, bekapcsoltam a diktafont, kérdeztem, ő pedig válaszolt. Aztán bementem a szerkesztőségbe, leírtam, a szerkesztő megszerkesztette, végül megjelent. Ezért is az én nevem szerepel a hivatkozott Gyurcsány-interjú felett, nem pedig a tiéd (ami a Kiss Péter-interjúnál van ott). "
Gréczy nem reagált Varga kommentjére, és egy napig a 444 megkeresésére sem válaszolt. De cikkünk élesítése előtt végül sikerült újra elérnem őt. Ekkor a következő három dolgot kérdeztem tőle:
Gréczy Zsolt válasza:
„Nyilván Varga Gergő kollégámnak van igaza, pláne, ha az archívum ezt igazolja. Hogy mikor volt a “választ megíró interjú”, talán már a Népszabadságban jelent meg egy másik alkalommal. A lapzárta miatt kockázatos volt ez a vállalás, hiszen Gyurcsány Ferenc változtathatott volna a szövegen, de nem tette. Szakmailag szokatlan, de egyszeri, szükségszerű megoldás volt."
Azt talán csak a Gyurcsány-univerzum többi szereplője értheti, hogy a búcsú pillanataiban miért ez kívánkozott ki Gréczy képviselőből.