Hszi Csin-pinggel a dísztribünön, extra biztonsági intézkedések mellett parádéztak az oroszok a Vörös téren

Ha május 9-e, akkor Győzelem Napja, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin és az orosz nép legkedvesebb ünnepe. Idén nyolcvanadszorra is katonai parádéval ünnepelték Moszkvában a náci Németország felett aratott győzelmet.

„Az igazság a mi oldalunkon áll”

Putyin hagyományos győzelemnapi beszédében bírálta a második világháború „valódi győzteseinek” rágalmazására tett kísérleteket, ezzel valószínűleg Donald Trumpra utalt, aki a hét elején azt mondta, hogy Amerika „minden más országnál többet tett a győztes eredményért”.

„Az igazság a mi oldalunkon áll. Az egész ország - társadalmunk, népünk - a különleges katonai műveletben részt vevők mögött áll” - tette hozzá Putyin.

„Büszkék vagyunk bátorságukra és elszántságukra, a lelkierőre, amely mindig csak győzelmet hozott nekünk” - mondta. „Oroszország továbbra is legyőzhetetlenül védekezni fog azokkal szemben, akik támogatják a nácizmust, a ruszofóbiát és az antiszemitizmust”. (Mindezek ellenére idén az előző évekhez képest az orosz elnök viszonylag keveset foglalkozott beszédében az ukrajnai háborúval, és a nyugati országok nyílt ekézése is kimaradt.)

A felvonulás kezdetén kiadott közlemény szerint a védelmi minisztérium és a biztonsági szolgálatok, köztük a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Nemzeti Gárda több mint 11 000 katonája vonult fel a parádén. További 1500 olyan katona is megjelent, akik a „különleges katonai műveletben” harcoltak. „Baráti nemzetek” katonái is átmeneteltek Moszkván, bár észak-koreai katonák nem voltak. A főünnepség után azonban Putyin találkozott észak-koreai tisztekkel, és megköszönte nekik a Kurszk térségében az ukrán erők elleni harcban nyújtott segítségüket.

V.I.P. a dísztribünön

A hivatalos orosz közlemények szerint 29 vezető látogatott Moszkvába győzelem napi felvonulásra, hogy Vlagyimir Putyinnal ünnepeljék a Szovjetuniónak a náci Németország felett aratott győzelmét. A felvonulásnak a történelmi emlékezeten túlmutató jelentősége van: tökéletes alkalom látványosan demonstrálni, hogy Oroszországnak még mindig vannak szövetségesei vagy partnerei, akik hajlandóak az elszigetelt Moszkva mellett állni - még úgy is, hogy minimálisan ugyan, de megvan az esélye az ukrán dróntámadásoknak.

Az említett 29 vezetőbe az oroszok elegánsan beleszámolták az Oroszország mellett alig néhány ország által elismert Dél-Oszétia és Abházia vezetőit is, de náluk talán jelentősebb az, hogy Hszi Csin-Ping kínai és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök is a dísztribünön foglalt helyet.

Előzetesen az európai vezetők közül csak Robert Fico szlovák miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök jelentette be a részvételét, mindkét döntés az Európai Unió éles kritikáját váltotta ki. Vučić esetében Brüsszel figyelmeztetett, hogy a látogatás sérti az uniós tagsági kritériumokat, és potenciálisan árthat Szerbia csatlakozási folyamatának.

Nem világos, hogy Fico részt vett-e a felvonuláson, azt lehet tudni, hogy Moszkvában van, hogy ott tárgyalásokat folytasson a parádéra érkezőkkel, de egyelőre a felvonulás képein nem látni. Miután a szlovák kormányfő lemondott néhány nyilvános szereplést, köztük a május 1-jei hivatalos rendezvényeket, olyan találgatások is szárnyra kaptak, hogy esetleg Moszkvában sem jelenik meg. Aleksandar Vučić múlt heti amerikai látogatása során megbetegedett, ezért megszakította útját, és visszatért Belgrádba, ahol rövid időre kórházba került, de a gyors betegséget és a légtérzárakat legyőzve ő is elutazott Moszkvába, ahol aztán megtekintette a katonai felvonulást.

Az EU-tagországok egy része (nem meglepő módon a balti államokról van szó) lezárták légterüket a parádéra tartók előtt, így Fico és Vučić is csak nagy kerülővel jutott Moszkvába.

Az ukránok nem garantálták a vendégek biztonságát

Április végén Putyin az ünnepségek alkalmából háromnapos egyoldalú tűzszünetet hirdetett Ukrajnában, május 8-i kezdéssel. Volodimir Zelenszkij elutasította a javaslatot, „színjátéknak” nevezve azt, és inkább 30 napos tűzszünetet javasolt, amely lehetővé tenné a háború befejezését célzó, szerinte érdemi tárgyalásokat (spoiler: nem valósult meg).

Zelenszkij azt is közölte, hogy Ukrajna nem nyújt biztonsági garanciákat a moszkvai parádé vendégeinek. „Álláspontunk nagyon egyszerű minden olyan ország számára, amelynek vezetője május 9. alkalmából Oroszországba utazik: nem vállalhatunk felelősséget azért, ami az Orosz Föderáció területén történik. Ők [azaz az oroszok] felelősek az önök biztonságáért. Mi nem adunk semmilyen garanciát, mert nem tudjuk, mit tesz Oroszország azokban a napokban".

Kiemelt biztonsági intézkedések között ugyan, de Moszkvában teljes pompájában tartották meg a parádét, de Oroszországban és a megszállt területeken is több városban biztonsági okokból is kénytelenek voltak lemondani rendezvényeket. A 2014-ben illegálisan annektált Krím félsziget délnyugati partján fekvő Szevasztopolban is lemondták a felvonulást, immár a harmadik egymást követő évben.

Moszkvában, ahol a rendezvények túl fontosak Putyin hatalmának prezentálása szempontjából ahhoz, hogy lemondják őket, megerősítették a légvédelmi rendszereket az esetleges ukrán légitámadások ellen és extra biztonsági intézkedéseket vezettek be. (A pénteki felvonulást megelőzően több dróncsapás miatt a város mind a négy repülőterén le kellett zárni a légteret.)

A hét folyamán jelentős internetkimaradásokról is érkeztek hírek, mivel a hatóságok a Győzelem napi ünnepségek előtt fokozták a biztonsági intézkedéseket. Emellett most először rendelték el, hogy a felvonulási útvonal közelében lévő éttermek és üzletek zárjanak be, valószínűleg esetleges robbantásoktól tartva.

Ez nem csak egy sima nap május 8. és május 10. között

Takácsy Dorka Oroszország-szakértő megkeresésünkre elmondta, hogy május 9-e jelentőségét az adja, hogy gyakorlatilag nincs semmilyen más olyan orosz ünnep, amire minden orosz együtt büszke lehetne. Putyin – a kilencvenes évek némileg másfajta szemlélete után – eredményesen hozta vissza a szovjet ünnepi kultúrát, a katonai parádé a csodafegyverek felvonultatásával és a Moszkvában megjelenő külföldi vezetők ütemes tapsolásával kiváló és rendkívül látványos lehetőség arra, hogy ismét Oroszország világhatalmi mivoltát demonstrálják (vagy legalábbis ez lenne a cél).

Az elmúlt években a parádé plusz jelentéstartalmat kapott, természetesen az orosz narratíva szerint nácik ellen vívott ukrajnai háború miatt. Ami a propagandagépezet szerint pont úgy a fasizmus elleni küzdelemről szól, mint nyolcvan évvel ezelőtt. Sőt, mivel az elmúlt hetek orosz kinyilatkoztatásai alapján a legfőbb ellenség már nem az ukrán nácik, hanem az eurofasizmus, ennek is szól a felvonulás.

A Putyin család legendáriumának is fontos része

Május 9. mindenki számára fontos ünnep Oroszországban, így van ezzel Vlagyimir Putyin is, akinek a családi legendáriumában kiemelt helyet foglal el. Putyin elmondása szerint apja, idősebb Vlagyimir, a háború alatt egy katonai kórházból hazatérve azt látta, hogy munkások próbálják elvinni feleségét, mert azt gondolták, a nő éhen halt. Az idősebb Vlagyimir azonban nem hitte el, hogy az asszony meghalt, azt mondta, hogy csak az eszméletét vesztette és elgyengült az éhségtől. Putyin bátyja, Viktor 3 éves korában vesztette életét az ostrom alatt, egyike volt annak a több mint egymillió leningrádi lakosnak, akik a 872 napos blokád alatt haltak meg, többségük éhen.

Az orosz elnök éveken át apja fényképét vitte magával a győzelem napi felvonulásokon – ahogyan sokat mások is, akik háborús veterán rokonok előtt tisztelegtek –, az úgynevezett „halhatatlan ezredben”.

(Címlapkép:DIMITAR DILKOFF/AFP)