Az ELTE leendő rektora szerint ők nem kormányzati érdekeket szolgálnak ki, amikor átveszik a HUN-REN embertudományi kutatóközpontjait, hanem igyekeznek őket megmenteni az elsorvadásról - és mindennek szerinte semmi köze Schmidt Mária kommunistátlanító fenyegetéseihez. Darázs Lénárd a Telexnek adott interjújában azt mondta, hogy a négy kutatóközpontot amúgy is el akarták engedni (hogy a kormány vagy a HUN-REN alkalmazott természettudományokat favorizáló kormányközeli vezetése, az nem teljesen világos a szavaiból), ők pedig nem bekebelezni, hanem megmenteni szeretnék a kutatóintézeteket.

A HUN-REN négy kutatóközpontjáért formálisan az ELTE jelentkezett be, és a HUN-REN vezetése ezután gyorsan jóvá is hagyta a leválasztást – annak ellenére, hogy azt a kutatóintézetek vezetői, maguk a kutatók, a hazacsábított tudósok és az MTA is ellenezte, és a szakszervezet és sok ELTE-s oktató is határozottan kifejezte az ellenérzéseit. Az ELTE bejelentkezése mögött valójában a kormányt lehet sejteni, nem hivatalosan a HUN-REN vezetői is jelezték, hogy a döntés a legmagasabb szinten született meg.

Hogy akkor ki is a valódi szellemi atyja annak, hogy a közismerten anyagi nehézségekkel küzdő ELTE-hez kerüljenek az intézetek, arról Darázs Lénárd sem mondott nagyon határozott állításokat, noha formálisan ezt ő maga kezdeményezte. Darázs ugyanakkor azt elismerte, hogy erről már hosszabb ideje tárgyalt a fenntartó minisztériummal, és a szavaiból nagyjából összeáll a történet:

• „Az elképzelés az volt, hogy a HUN-REN-t elsődlegesen egy természet- és élettudományi, valamint orvostudományi kutatóközpontnak állítják fel” – mondja, vagyis a bölcsész és társadalomtudományi központoktól a HUN-REN/kormány mindenképpen meg akart szabadulni.
• A kormány azt csinál, amit akar, „a fenntartónak a felsőoktatási törvény alapján lényegében minden joga megvan arra, hogy egy tollvonással beleírja az alapító okiratba: ez a négy kutatóközpont az ELTE-hez kerül”.
• A rektor maga hozza szóba az interjúban a „pletykákat” arról, hogy a kormány azzal zsarolta a HUN-REN-t, hogy ha nem szabadulnak meg a négy kutatóközponttól, akkor „az egyben maradó kutatóhálózatban nem kapják meg a 18 milliárdos többlettámogatást”, amit béremelésre még tavaly megígértek nekik.
• Arra csak utal Darázs, hogy az ELTE-vel szemben milyen kártyái és/vagy zsarolási opciói vannak a minisztériumnak, de lehet tudni, hogy éppen ezekben a hetekben dől el, hogy hány hallgatót vehetnek fel jövőre az egyes szakok. „Erősen rá vagyunk szorulva a magyar állami forrásokra, különösen a hallgatók után kapott állami bevételekre” – mondja az interjúban.

Ezek alapján Darázs egy olyan narratívát épít fel, amiben a kormányzati szándékok között lavírozva az ELTE úgy döntött, hogy kooperál a kormánnyal, és megpróbálja kihozni a legtöbbet a helyzetből. A rektor azt hangsúlyozza, hogy még mindig velük járnak a legjobban a kiszervezni akart kutatóközpontok, miközben az ELTE is nyerhet az ügyön.

„Ha menni kell, akkor az ELTE-re érdemes jönniük. Mi egy egyetemi autonómia alapján működő intézmény vagyunk, ahol a vállalati szemlélettől távol tartjuk magunkat”

– utal a multis elvárásokat a humánkutatókra kényszeríteni próbáló eddigi HUN-REN-vezetéstől való megszabadulás előnyeire, és befogadó intellektuális környezetet, megmaradó intézményi önállóságot ígér.

„Szerintem mi a legtávolabb vagyunk attól, hogy bármiféle szervezeti ledarálást, leépítéseket csináljunk” – üzeni a kutatóknak, miközben elismeri, hogy azzal, hogy hozzájuk kerülnek, megint kimaradnak a hónapok óta beígért béremelésből, hiszen a HUN-REN-nek menő plusz állami finanszírozásból a négy kutatóközpont már nem fog részesülni.

„Kérdés, hogy miért jó mindez az ELTE-nek. Nem akarok hazudni, én is félek az egésztől, tartok tőle, hogy kockázatos dolog, főleg úgy, hogy látjuk az egész rendszerben a pénzhiányt”

– mondja meglepő őszinteséggel a formálisan saját személyes kezdeményezéséről a jövendő rektor, miközben azért a remélt előnyöket ecseteli: nagy kapacitásnövekedés az egyetemnek, azzal, hogy a kutatók hozzájuk kerülnek, a nemzetközi rangsorokban bölcsészeti és humán területen szerinte megcélozhatják a világ legjobb 50-100 egyetemét. „Arról nem is beszélve, hogy ezzel olyan távolra kerülünk a modellváltástól, amennyire tudunk” – mondja.

Azt, hogy az ELTE ugyanakkor mennyire akarja valóban a kutatóintézeteket, árnyalja, hogy Darázs belengette, hogy a tényleges integrációval megvárhatják a jövő évet – magyarra fordítva egy esetleges kormányváltást. „Nézzük meg, hogy ha esetleg olyan helyzet állna elő, hogy az akadémiai kutatóhálózat visszakerül az Akadémiához, akkor ezek a kutatóintézetek erre is készen állhatnak. Nekünk ez sem lenne ellenünkre” – mondja.

Az ELTE új rektora számára valószínűleg a legkellemetlenebb, hogy miközben azt képviseli, hogy ők mentik meg a humán kutatóintézeteket, azok kiszervezését három hónappal korábban a humán kutatókban politikai ellenséget látó Schmidt Mária lengette be, a NER történész-ideológusa azt írta, hogy ez kell „a kommunizmus velünk élő öröksége” felszámolásához.

„Ezzel a kijelentéssel messzemenőkig nem értek egyet, és ez egy nagyon szerencsétlen egybeesés. Mi vagyunk a legutolsók, akik Schmidt Mária ötleteit próbálnák végrehajtani”

– mondta Darázs Lénárd többször is a Telexnek, azt hangsúlyozva, hogy „Schmidt Mária tevékenysége biztos, hogy nem játszott az egészben szerepet. A lehetséges átalakítás pedig már évek óta téma. Egyébként az Akadémiával szembeni kirohanások vállalhatatlanok.”