„Május elején, amikor betört a víz a bányába, felhívtam a bánya parajdi vezetőségét és arról érdeklődtem, hogy mekkora a baj, mi a teendő és miben tudunk segíteni. És most is, akárcsak az elmúlt években mindig, amikor baj volt, mindig ezt válaszolták: »van baj, de kezeljük«” – mondta az RMDSZ-es Bíró Barna Botond, hargitai tanácselnök a Székelyhonnak adott hosszú interjújában. Bíró számos részletre kitért a májusban vízzel megtelt parajdi sóbánya katasztrófa kezelésével kapcsolatban.

Az interjúból kiviláglik, hogy a környékbeli politikusok, de az ország vezetése is a bányát üzemeltető Salromra és az alvállalkozóira mutogat. A gazdasági miniszter például június végén arról beszélt, hogy szerinte a Salrom vezetőinek nem áll érdekében a parajdi bányakatasztrófa megoldása, miközben a helyreállítási munkálatok késnek, és fennáll a bánya beomlásának veszélye.

Bíró Barna Botond szerint minimális lehetősége van a beavatkozásra a megyei tanácsnak: „Megszavaztunk 400 ezer lejt a parajdi önkormányzatnak különböző munkálatokra. Igen ám, de az önkormányzat csak arra költhet, ami az ő tulajdonában van, vagy az ő feladatkörében. Bármi, ami a bányával kapcsolatos, nekünk nincs ott hatáskörünk, nincs beleszólási lehetőségünk.”

Ahhoz, hogy a bánya helyreállítása megkezdődhessen, először a Korond-patakot kellene elterelni. Bíró Barna Botondnak ezzel a projekttel kapcsolatban is vannak fenntartásai: „Amikor itt járt egy hónapja Nicușor Dan államfő, azt mondták – mindenki az asztal körül –, hogy vállalják a június 21-ei határidőt. Az államelnök elment, mi visszaültünk az asztalhoz, és már azt mondták, hogy a csöves módszerrel ki kell tolni a határidőt július 1-jére.”

„Engem az zavar, hogy van egy katasztrófahelyzet, amikor minden percnek súlya van, és akkor megtörténik az, hogy süt a nap, vasárnap van és nem dolgozik senki a terepen” – mondta Bíró.

Bíró szerint nem először fordul elő, hogy a környékbeli vállalkozók nem kezdenek semmit a problémákkal. Azt mondta, idén májusban „nekem azok voltak az információim, és szerintem másnak is, hogy a problémát nem tagadták le, viszont nem mutatták meg a maga valóságában a teljes mértékű problémát. De hogyha helyiekkel beszélünk, ők is elmondják: mindenki tudta, hogy évek óta baj van, de nem nagyon akarta senki mondani, hogy nehogy az legyen, hogy ne jöjjenek a turisták.”

Egy ponton újra a turizmusra terelődött a szó, miszerint nagyon alacsony a parajdi szálláshelyek éves kihasználtsága. Bíró Botond szerint ez azért van így, mert az adatok csak azt mutatják, amit a szállásadók önkéntesen jelentenek be, Romániában pedig ezt sokan nem teszik meg. Szerinte a valóság négyszer akkora, mint a jelenlegi számok. Ennek köszönhetően azonban a helyi vállalkozások nehezen fognak hozzáférni a kormány turizmust érintő támogatásaihoz.

A kérdésre, hogy látja Parajd és a Sóvidék jövőjét, az RMDSZ politikusa azt mondta: „Hosszútávon nincs olyan forgatókönyv az én olvasatomban, ahol Parajd nem egy erős turisztikai desztináció lenne.” Ezt arra alapozza, hogy autópálya-csomópont lesz a közelben, van szálláshely-kapacitás, és „remélhetőleg fog indulni egy új bánya”.

„Rövid távon azonban nagyon nehéz helyzetben van Parajd. Rövid távon ki kell tartani, vállvetve egyesületekbe kell tömörülniük a vállalkozóknak, és nem elhamarkodottan megszabadulni a vagyontól, a tulajdontól. Meg kell próbálni a túlélésre berendezkedni, mert ez az 1–2 év nehéz lesz. Túl kell élni. Az is igaz, hogy a mostani helyzet meg fogja rostálni a vállalkozókat, de arra kell figyelni, hogy a vagyon maradjon a közösségen belüli tulajdonban” – zárul az interjú.