Az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon, főként áprilisban és nyáron a melegebb nappalok miatt. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben már nem várható további jelentős változás, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek. Ennek azonban nem érdemes örülnünk: nyáron a forróbb nappalok mellett egyre gyakrabban jelentkező trópusi jellegű éjszakák jócskán megnehezítik, hogy kipihenjük magunkat – derül ki a Másfélfok által közzétett elemzésből.

Az ELTE kutatói elemzésükben a napi hőingás változását vizsgálták Magyarországra vonatkozóan havi bontásban, a múltbeli adatok és a jövőre vonatkozó klímamodell-szimulációk alapján.

A hőingás nyáron a legmagasabb: 1971 és 2024 között a legmagasabb országos átlagos napi hőingás augusztusban volt (12,9 °C). Az elmúlt évtizedekben a napi hőingás nőtt, különösen áprilisban, amikor az országos átlagos növekedés 1,4 °C volt. Nyáron 1 °C körüli emelkedést mértek, területileg Délkelet-Magyarországon a legnagyobb növekedéssel. Ez részben a nyári maximumhőmérsékletek gyakoribb kiugrásával magyarázható: júliusban például a 36 °C fölötti értékek is megjelentek, miközben az éjszakai minimumok is emelkedtek, egyre gyakoribbá téve a 20 °C feletti éjszakákat.

A regionális klímamodellek szerint a következő évtizedekben a hőingás már nem fog jelentősen változni, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek emelkedése hasonló mértékű lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyári éjszakák is tovább melegszenek, és nő a trópusi éjszakák aránya. Vagyis egyre többször lesz olyan, hogy éjjel sem csökken 20 °C alá a hőmérséklet, ami megnehezíti a pihenést és növeli a hőstressz kockázatát.

Míg 1991–2020 között évente átlagosan 4 trópusi éjszaka fordult elő Magyarországon, 2024-ben, a valaha mért legmelegebb évben 18 ilyen éjszakát regisztráltak.