Miután Lázár János építési és közlekedési miniszter miniszteri rendeletben csinált műemléket a XII. kerületi turul szoborból, a kerületi önkormányzat jogorvoslati lehetőségek után kutat.

„Az önkormányzat jelenleg jogi és szakmai szempontból is elemzi a döntés következményeit. A Turul-szobor korábbi vitás megítélése és elhelyezésének körülményei miatt úgy gondoljuk, hogy a kérdésről való társadalmi párbeszéd nem lezárható pusztán jogi eszközökkel” – közölte az önkormányzat a Telex kérdésére. Az önkormányzat szerint „a köztéri szobroknak tükrözniük kell a közösség értékrendjét és történelmi emlékezetét”.

Elkerülni az utcai harcot

Kovács Gergely kutyapártos polgármester megválasztásakor azt ígérte, eltünteti a vitatott műalkotást. Ez természetesen sem a szélsőjobbos szervezeteknek, sem a szélsőjobbos Mi Hazánknak nem tetszett, Kovács ezért is mondta azt, hogy nem ezzel fogja kezdeni a munkáját, mert nem akar azzal indítani, hogy utcai harcot vív a Mi Hazánkkal.

Lázár a Mi Hazánktól nem függetlenül tavaly októberben a Kormányhivatalnál kezdeményezte a szobor ideiglenes védelem alá helyezését, és a hivatal ezt el is rendelte azzal az indoklással, hogy a szobrot a megsemmisülés fenyegeti.

A szélsőjobbos párt októberi megemlékezését is a szobornál tartotta, Toroczkai László pártelnök akkor azt mondta, szeretnék elérni, hogy sehol az országban „ne gyalázhassák meg a magyar jelképeket”.

Ám a kerület megtámadta a Lázár-féle döntést a bíróságon, így a Fővárosi Törvényszék a múlt héten jogerősen megsemmisítette az ideiglenes védelemről szóló határozatot.

A szobor idén húsz éve áll a Böszörményi úton és azóta lángol fel újra és újra a fájdalmas vita körülötte. Az alkotásban lévő ellentmondás gyökere röviden, hogy egy eleve terhelt szimbólumra, egy turul alakjára egyszerre írták rá tettesek és áldozatok neveit. A történet azonban nagyon tanulságos hosszabban is, Ács Dániel mutatta be egy egyedülálló dokumentumfilmben: