Miniszteri rendeletben nyilvánította műemlékké a XII. kerületi turul szobrot Lázár János építési és közlekedési miniszter – írja a Magyar Közlönyt szemléző Telex. A rendelet szerint „a védetté nyilvánítás célja a... ...Turul szobor képzőművészeti
értékeinek megőrzése”.
Lázár 2024 októberében a Kormányhivatalnál kezdeményezte a szobor ideiglenes védelem alá helyezését, és a hivatal ezt el is rendelte azzal az indoklással, hogy a szobrot a megsemmisülés fenyegeti. Ám a kutyapártos Kovács Gergely vezette kerület megtámadta a döntést a bíróságon, így a Fővárosi Törvényszék a múlt héten jogerősen megsemmisítette az ideiglenes védelemről szóló határozatot. Kovács számára különösen fontos kérdés a szobor sorsa, hisz megválasztásakor azt ígérte, eltünteti a vitatott műalkotást. Lázár tehát ezúttal nem bajlódott a hivatali hercehurcával, egyszerűen rendelettel adott műemléki védelmet a turulnak.
A szobor idén húsz éve áll a Böszörményi úton és azóta lángol fel újra és újra a fájdalmas vita körülötte. Az alkotásban lévő ellentmondás gyökere röviden, hogy egy eleve terhelt szimbólumra, egy turul alakjára egyszerre írták rá tettesek és áldozatok neveit. A történet azonban nagyon tanulságos hosszabban is, Ács Dániel mutatta be egy egyedülálló dokumentumfilmben:
Kovács korábban úgy nyilatkozott, hogy a szobor eltávolítása nem lesz az első intézkedései között, mert nem akarja polgármesterségét azzal kezdeni, hogy utcai harcot vívnak a Mi Hazánkkal.
„Ez csak valami tévedés lehet, bizonyára a MÁV-ot akarta műemlékké nyilvánítani a miniszter úr” – reagálta Kovács Gergő kutyapártos polgármester.
Az ítélet jogerős.
Fellángol az évtizedes emlékezetpolitikai harc.
76 évvel ezelőtt a XII. kerületben a nyilas pártszolgálatosok egy péksegéd, egy fűszeres, egy villanyszerelő és egy pap irányításával saját honfitársaikat mészárolták le. A tömeggyilkosságok helyszínén ma az ő jelképük, egy kardot markoló turul áll.