Donald Trump nem bír leállni: nem sokkal azután, hogy a Pentagont utasította a nukleáris tesztelések folytatására, és a Venezuela elleni csapások előkészítésére, a nigériai fegyveres beavatkozást is megpendítette - a keresztény közösségek védelme miatt.

Hétvégén közzétett bejegyzésében, saját Truth Social-oldalán Trump azt írta: „A radikális iszlamisták felelősek ezért a tömegmészárlásért”, és figyelmeztetett, hogy ha a nigériai kormány nem állítja meg a gyilkosságokat, Washington azonnal leállít minden nigériai segélyt és támogatás”, sőt akár „fegyverrel vonulhat be abba a mostanra megszégyenült országba”.

A szikra: Fox News és Florida

A CNN forrásai szerint Trump múlt pénteken Floridába tartott repülőgéppel, amikor a Fox News egyik riportjában azt látta, hogy iszlamista csoportok keresztényeket támadnak Nigériában. A beszámolók szerint az elnök azonnal begurult, és további tájékoztatást kért a helyzetről. Nem sokkal azután, hogy az Air Force One leszállt West Palm Beach-ben, már a tőle megszokott lendülettel posztolni is kezdett saját platformján, a Truth Socialön.

Innentől a nigériai keresztények üldözése lett Trump hétvégi mániája: a téma végigkísérte a szombatot és a vasárnapot, és végül az elnök odáig jutott, hogy utasította az amerikai védelmi apparátust, hogy „készüljön fel esetleges akcióra”.

Trump szerint a „radikális iszlamisták” felelősek a keresztények tömeges lemészárlásáért. Bejegyzésében azt állította: ha a nigériai kormány nem lép közbe, az Egyesült Államok megvonja az összes támogatást, és akár katonai akciót is indíthat.

A posztot nem csak a Fox News riportja előzte meg, hanem hetek óta tartó lobbizás is: amerikai törvényhozók és konzervatív keresztény szervezetek igyekeztek elérni, hogy Nigériát „különös aggodalomra okot adó országként” (Country of Particular Concern, CPC) jelöljék meg a vallási üldözés miatt, ez november 3-án be is következett. Ezzel olyan államokhoz csatlakozott Nigéria, mint például Oroszország, Kína, Irán vagy Szaúd-Arábia. A CPC-besorolás az amerikai törvények alapján célzott válaszintézkedésekre – például szankciókra – ad felhatalmazást, de nem jár automatikus büntetőlépésekkel. Inkább politikai jelzés: szimbolikus, ám diplomáciailag súlyos üzenet, amely gyakran megelőz egy keményebb külpolitikai irányváltást. Bár leginkább az esetleges katonai beavatkozás kapcsán kapta fel a sajtó Nigéria ügyét, a segélyek felfüggesztésével sem épp aprópénzt veszítene az ország: az amerikai adatok szerint Nigéria 2023-ban körülbelül 1,02 milliárd dollár, 2024-ben mintegy 902,9 millió dollár amerikai segélyt kapott. A 2025-ös pénzügyi évre eddig körülbelül 550 millió dollárnyi támogatást hagytak jóvá, bár az adatok még nem teljesek.

Yes sir.

A Pentagon tisztviselői a Reutersnek azt mondták, meglepetésként érte őket Trump hirtelen fenyegetése: arra számítottak, hogy a kormányzat továbbra is a hagyományos prioritásokra összpontosít - mint például Kína katonai megerősödése, vagy a határvédelem kérdése, vagy a NATO-szövetségesek nagyobb védelmi büdzséjének kikényszerítésére- , ehelyett a Nigériára és a vallási üldöztetésre való átfókuszálás némileg megkavarhatja az amerikai védelmi prioritásokat.