A humanitárius szervezetek közölték, hogy a tűzszünet kihirdetésének ellenére is csak nagyon kevés segély jut el Gázába, pedig a tél közeledtével egyre nagyobb az éhínség veszélye, miközben a régi sátrak is kezdenek szétszakadozni az izraeli hadműveletek két éve tartó pusztítása után – írja a Reuters.
A WFP szerint jelenleg csak a szükséges élelmiszer-mennyiség fele jut be a térségbe. Eközben a palesztin segélyszervezetek szövetsége közölte, hogy az összes segélymennyiség mindössze negyede vagy harmada a vártnak. Izrael azt állítja, teljesíti a tűzszüneti megállapodásban vállalt kötelezettségeit, ami napi 600 teherautónyi segély beengedését írja elő Gázába. A gázai élelmiszerhiányért viszont a Hamászt okolja, azt állítva, hogy a szervezet ellopja a segélyeket a szétosztás előtt – ezt a Hamász tagadja.
A gázai helyi hatóság, ami továbbra is a Hamász ellenőrzése alatt áll, ezzel szemben arról ír, hogy az izraeli korlátozások miatt a teherautók többsége nem jut el rendeltetési helyére, az ENSZ pedig mostanra nem teszi közzé rendszeresen ezeket a számokat. Eközben az ENSZ humanitárius szervezete, az OCHA szerint a megvizsgált gyerekek tizede továbbra is súlyosan alultáplált, ami ugyan csökkenés a szeptemberi 14 százalékhoz képest, de még mindig több mint ezer gyerek szenved az éhségtől.
A jelentés szerint a korábbiakhoz képest a gázai családok fele így is valamivel jobbnak értékeli az élelmezési helyzetet, különösen a déli területeken, ahová a tűzszünet után több segély és kereskedelmi áru érkezett. Most átlagosan napi két étkezés jut egy családra – szemben a júliusi egyetlen étkezéssel. Ugyanakkor az OCHA szerint éles különbség van a déli és az északi területek között, északon a helyzet ugyanis továbbra is katasztrofális. Abeer Etefa, a WFP vezető szóvivője szerint „versenyt futnak az idővel”. Azt mondta:
„Közeleg a tél. Az emberek még mindig éheznek, és a szükségletek óriásiak.”
A WFP a tűzszünet óta 20 000 tonna élelmiszert juttatott el Gázába, ami nagyjából a szükséglet felét fedezi, és eddig 44 kiosztóhelyet nyitott meg a tervezett 145-ből. Etefa szerint az étrend sem elég változatos, ami hosszú távon alultápláltsághoz vezethet, bár kisebb siker, hogy a tűzszünet óta sikerült újra friss kenyeret juttatni a kiszolgáltatottabb északi területekre is.
WFP has resumed food distributions in #Gaza City — and bakeries are reopening once again.
— World Food Programme (@WFP) November 1, 2025
This is a vital step for families long cut off from aid.
WFP needs regular and safe access through northern crossings to reach everyone facing hunger in the north. pic.twitter.com/NksfTlBVqZ
Eközben a főzéshez használt gáz és egyéb üzemanyag hiánya is tovább nehezíti az élelmiszer-ellátást, és az OCHA szerint a gázaiak több mint 60 százaléka hulladékot éget főzéshez, ami szintén egészségügyi kockázatokat okoz. A sátrak pedig elvékonyodtak, az épületek, amiket megkíméltek a bombázások, gyakran nyitottak, instabilak vagy életveszélyesek.
„Hamarosan itt a tél – eső, áradások és betegségek is jöhetnek, hiszen több száz tonna szemét hever a lakott területek közelében”
– mondta Amjad al-Sawa, a palesztin segélyszervezeteket az ENSZ-szel összekötő bizottság vezetője.
„Az életkörülmények elképzelhetetlenek” – fogalmazott Shaina Low, a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) szóvivője, ami a helyi lakhatási válságon próbál segíteni. Az NRC becslése szerint 1,5 millió embernek van szüksége menedékre Gázában, de a sátrak, ponyvák és egyéb segélyanyagok nagy része továbbra is izraeli engedélyre vár a határon – mondta Low.