Orbán Viktor hétvégén közölte, Nagy Márton pedig hétfőn egy háttérbeszélgetésen erősítette meg, hogy valóban tárgyaltak Washingtonban egy swapline-ról, vagyis egy devizaswap-keret felállításáról. Bár a magyar fél részéről ezt a Magyar Nemzeti Bank köti meg, a jegybank képviselője nem volt jelen ezen a tárgyaláson.
Kármán András, a Tisza gazdasági szakpolitikusa szerint ez probléma, hiszen az MNB-nek a jegybank törvényben meghatározott feladatai végrehajtása tekintetében függetlennek kell lennie.
Vagyis az MNB nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a kormánytól vagy politikai párttól. Ezt egyébként az Európai Unió Alapszerződése is előírja, írja Facebook-oldalán.
Kármán szerint egy devizaswap-keret a jegybank egyik fontos feladatához, az árfolyampolitikához szükséges, így
„arról a jegybank feje fölött megállapodni, sőt nélküle a technikai részleteket is leegyeztetni, nagyon is a jegybanki függetlenség megsértésének tűnik”.
A Tisza politikusa szerint a „jegybanki függetlenség semmibevétele lehet, hogy Argentína esetében, aki pár héttel ezelőtt hasonló megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, teljesen elfogadott eljárás lenne, de itt Európában ez nem az.”
A pénzügyi védőpajzsról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
Az EU-val és a spekulánsokkal szemben is védene – lebegtette meg a miniszterelnök. Lehet, hogy olyan választási segítséget kap, mint Milei argentin elnök. Magyar szerint Trump lett Orbán IMF-je. Szijjártó közben arról beszélt, hogy korlátlan időre kapunk mentességet az orosz olaj vásárlóira kirótt amerikai szankciók alól.
Orbán valószínűleg egy „IMF-light” típusú hitelről állapodott meg Washingtonban, de a csomag körül rengeteg a kérdőjel, kezdve onnan, hogy mit is írtak alá, aláírtak-e bármit is. Ha igen, védőpajzsként tényleg jól működhet, de ha nem, beüthet a TACO-hatás.