Ismét lángokban áll a Közel-Kelet: az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen, amely válaszként Szaúd-Arábiától Kuvaiton át egészen Dubajig egy sor térségbeli országra mért csapást, ami miatt egyre inkább egy regionális háború irányába sodródunk.
Közben nem csitul a Barátság-kőolajvezeték elzárása miatt kirobbant vita sem Magyarország és Ukrajna között, ami miatt a magyar kormány most először blokkolt uniós szankciós csomagot.
Az újra felélénkülő nemzetközi politika labirintusában szokásos vendégeinkkel, Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai szakértővel együtt próbálunk eligazodni. (A beszélgetést március 2-án rögzítettük.)
A beszélgetés podcast formátumban is meghallgatható:
00:40: Izrael és az Egyesült Államok légitámadása Irán ellen. „A világtörténelem egyik leggonoszabb embere halott”.
05:22: Itt most fényes nappal indult támadás. De miért?
07:22: Meddig tudnak támadni az amerikaiak? És ami egyáltalán nem mellékes: meddig tudnak Irán ellen védekezni?
11:03: Putyin tehetetlenül nézi, ahogy sorra szedik le a legfontosabb szövetségeseit.
13:30: Moszkva azért nem jó kedvében fordult Irán felé.
15:56: Az oroszoktól Kína már azt kér és azt vár el, amit nem szégyell. (És Kína nem szégyellős.)
17:10: Miért féltek ennyire az iráni nukleáris és rakétaprogramtól a nyári támadás után? Csapásmérés Londontól Bombayig.
19:39: Rezsimváltás szárazföldi erők nélkül? Haha.
21:44: Katonák a Hormuzi-szoros környékén? Ha van is ilyen terv, pár hétig még biztosan nem érnek oda.
22:38: Senkit sem fog tárgyalásra motiválni, hogy megint akkor indult támadás Irán ellen, amikor egyébként épp egyezkedett az Egyesült Államokkal.
23:30: A tárgyalások a figyelemelterelés eszközévé válhatnak?
25:30: Diplomácia mint a hibrid hadviselés eszközei.
26:10: Iránról is Ukrajna jut eszébe a magyar kormánynak. Túl a Barátságon. Az a bizonyos január 27-i támadás.
27:15: Egy csővezetéket gyorsan ki lehet javítani, egy szivattyútelepet nem igazán.
29:12: Míg mi a Barátság-kőolajvezeték ukrajnai szakaszán izgulunk, amúgy folyamatosak a támadások. Elpusztítani, és elpusztítva tartani. Sok ukrán egység képes csapás mérni az orosz határoktól távol.
31:25: Nemcsak Orbán Viktor mondja azt, hogy az ukránok hazudnak, és a Barátság működne, hanem van itt még valaki… orosz jutalomjáték.
35:06: A blokkolt 90 milliárd eurós hitelből 60 milliárd euró katonai célokra menne.
36:32: Légvédelmi eszközök nagyon kellenének az ukránoknak, de most ezek Irán miatt elkezdtek a Közel-Keletre áramlani.
38:14: A Fidesz-féle, hátulról fejbelövős AI-videó hol helyezkedik el a propagandaeszközök széles skáláján?
39:45: Ez már inkább pszichológiai hadviselés, mint „sima” propaganda. Az üzeneteket már nem nagyon lehet fokozni, de az eszközöket igen.
41:50: Magyar katonák Ukrajnában? Miért? Mikor? Mindenki nyugodjon le.
44:10: A békefenntartók felajánlása paradox módon csak hátrébb tolt egy bármilyen fegyverszüneti megállapodást.
44:40: A brit és amerikai titkosszolgálatok megmondták, hogy háború lesz, és mégse hitt nekik senki. De miért? (Az idézett cikkről itt írtunk.) Az amerikaiak időben szóltak az oroszoknak, hogy nem kéne taktikai atomfegyverben gondolkozni.
Címlapkép: Kiss Bence/444
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Damaszkusz, Caracas, Teherán – a tömeggyilkos diktátorok mind Moszkvából várták a segítséget, de az ukrajnai háborúban meggyengült Putyin csak szavakkal dobálózik.
Régóta lehet tudni, hogy az amerikai és brit titkosszolgálatok előre tudtak arról, hogy Putyin meg akarja támadni Ukrajnát, és erről több alkalommal tájékoztatták az ukránok mellett az európai szövetségeseiket is. A Guardian minden korábbinál részletesebb cikkben mutatta be, hogyan figyelmeztett hiába a támadásról az MI6 és a CIA.
„Ijesztő volt a nagy tömeg a tiszások felvonulásán” – mondták a kaposvári esemény résztvevői. Volt, aki arra panaszkodott, hogy a tiszások ordenárék az interneten, mások inkább attól tartanak, hogy Magyar Péter kivinné a fiaikat az ukrán frontra.
Átbeszéljük, mit tudunk a két nagy párt kampányának belső dinamikáiról.
„Magyar Péter az utolsó esélyünk ebben az évtizedben a kormányváltásra” – mondták a Tisza-menet résztvevői, akik közül sokan utcára mennének, ha a Fidesz nyerne. De ezt egyébként is csak akkor tudják elképzelni, ha elcsalják a választásokat.
A menetelők vagy nem tudják, vagy nem akarják elképzelni azt a Magyarországot, ahol a Tisza Párt alakít kormányt.
Szentesen és Szentmártonkátán kérdeztük a tiszás kampányesemények résztvevőit arról, milyen közéleti hangulatot tapasztalnak maguk körül, és mire számítanak a választásokig. Van, aki a választás miatt hazautazott Magyarországra, más azt mondja: ezt a népet kifosztották és megalázták.