A lányként nevelt fiú tragikus esetét a transzneműség hiteltelenítésére szokták használni a konzervatívok - holott éppen annak valódiságát, és a nemi identitás létezését igazolja. Ez azonban nem azonos a hagyományos nemi szerepekkel, a sztereotip nőies és férfias viselkedéssel. Reimer esetével nem igazolható sem a transzfóbia, sem az antifeminizmus.
Mázlista vendégszerzőnk, miután hozzájutott a könyvhöz, alámerült a bugyrokba és a gyerekek szexuális befolyásolását kereste Mindenki Meseországában. Nem találta.
Huszonpár év távlatából újranéztük a Geszti-féle Kalózokat kvírfeminista szemmel. Tényleg ez minden idők legrosszabb magyar filmje? Vigyázat, szpoilerek!
Mindannyian kaptunk már hülye kérdést ismeretlenektől és ismerősöktől egyaránt. Amit már először hallva is #facepalm-mal reagáltunk, de azóta is rendszeresen megkapjuk. Most összegyűjtöttünk ezekből egy csokorra valót. Mit hagytunk le a listáról? Tőled mit kérdeznek az emberek folyton? Írd meg nekünk kommentben a Facebook-falunkon! És nőként hogy lehet érvényesülni a filmszakmában?Csinos vagy? (randioldalon)Te nagyon okos vagy ahhoz képest, hogy így nézel ki, ez hogy lehet?
A majomfiúk a vonatokat szeretik, a majomlányok pedig a lábasokat – akárcsak az embergyerekek, terjedt el a közelmúltban világszerte a hír. Ma reggel maga az index.hu írt erről egy nagy port kavaró cikket. De vajon igaz-e a hír? Vajon tényleg van tudományos alapja ennek a (gyanúsan szexistának tűnő) kijelentésnek? Cikkünkből kiderül.
Biztosan belefutottatok már a következő helyzetbe: egy feminista patriarchátusról, nemierőszak-kultúráról vagy nők elleni férfierőszakról beszél, mire jön egy felháborodott férfi, és elkezdi verni az asztalt azzal, hogy "de nem minden férfi erőszakos". Állítását azzal támasztja alá, hogy ő sem bántott soha egyetlen nőt sem. Csak azt nem veszi észre, hogy őt mint személyt senki sem vádolta, mert nem egyénekről van szó, hanem rendszerszintű társadalmi jelenségekről, mint amilyen a szexizmus, a rasszizmus vagy az áldozathibáztatás. Allan G. Johnson amerikai szociológus alábbi szövege segít, hogy megértsük a különbséget.
Csizmadia Ferenc korábban 16 évig rendőr volt. Most Németországban él, ahol kamionsofőrként túlórázás nélkül keres 4-szer annyit, mint itthon keresett rendőrként (túlórákkal). Felháborítónak tartja, hogy a Kormány rabszolgasorba akarja hajtani az itthon maradt dolgozókat, ezért tegnap Hannoverben szimpátiatüntetést is rendezett a német kereszténydemokraták székháza előtt. Volt kollégáinak pedig a következőket üzeni. Megint hozzátok szólok, volt rendőrkollégák.Tudom, hogy mennyit „szívtok” a folyamatos tüntetések miatt.
A kormányellenes tüntetéssorozat immár nemcsak a fővárosban, de vidéken is szárnyat bontott. Ma Szeged is megmutatta, hogy kiáll a pesti tüntetők mellett! Dr. Barát Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem és a CEU oktatója december 16-án elhangzott beszédét adjuk közre, mely a „Nem dolgozok Orbánnak heti 6 napot” tüntetésen hangzott el. Jó napot kívánok, szervusztok! Boldog karácsonyt, Miniszterelnök Úr! (Taps.)Itt vagyunk, hogy megüzenjük: Elegünk van a hírnek nevezett, a nap 24 órájában cunamiként ránk zúduló propagandából, az MTVA felügyelete alatt folyó központosított hírgyártásból. A december 16-ai beszédItt vagyunk, mert kikérjük magunknak, hogy önkényesen, rendre több tízmillió forintot herdáljanak el a központi költségvetésből minden egyes országos óriásplakát kampányra, ami csak a legalantasabb gyűlölködést, a megosztottásunkat szolgálja az összefogás és szolidaritás helyett. Elég volt az életünket mérgező, szüntelenül pártpolitikai hűségnyilatkozatokat elváró hatalomból!
Egy tudatosan gyermektelen, ún. „karrierista” „antinő” személyes beszámolója karácsonyi munkahelyi partiról (külföld! nyilván...), gyerekgondozó apukáról, biológiailag programozott (vagy nem programozott?) gyerekvállalási kedvről és arról, vajon a szülői multitaszkingolás szuperképesség-e (szpoiler: igen, tutira!).Hadd meséljem el munkahelyi élményemet, még friss. Szerda este karácsonyi partin voltam vendég. Németországi egyetemi kutatócsoport, olyan negyven ember, főleg 30-asok. Már javában folyik a parti, eszegetünk, iszogatunk, beszélgetünk, szól a dzsingülbelsz, amikor betoppan Juan.Juan-t még pár évvel korábbról ismerem, megörülök neki, hogy itt van. És az első dolog, ami föltűnik, hogy egy 1 évest hordoz.
Jönnek az ünnepek, a családi összejövetelek. Ez a finom falatok, hagyományos édességek, mókás történetek és a sok-sok szeretet ideje! De ez az az időszak is, amikor a kisgyereked hamis képet kaphat a beleegyezés mibenlétéről. Hogy miért? Elmondom.
Hogyan oldotta meg az egyesült államokbeli Utah állam a krónikus hajléktalanság problémáját? Ebből a megoldási módszerből minden ország kormánya tanulhat. Utah államban néhány év alatt megszűnt a krónikus hajléktalanság. A trükk? Egyszerű. Aki hajléktalan, annak nincs hajléka. Nincs lakása. Ha lenne lakása, nem lenne hajléktalan. A megoldás tehát: lakást kell adni a lakástalannak. Igen, jól hallottad: lakást kell adni a hajléktalannak. Ez a megoldás.
Hamarosan elkezdődik a szokásos adventi vásárlási láz. Ha neked is görcsbe rándul a gyomrod a csillámporral behintett angyalkák és hupililán világító karácsonyfás bögrék gondolatától is, ez a poszt segíteni fog! Adunk pár szuper tanácsot, hogyan változtasd idén az év legnagyobb felhajtással (és legyünk őszinték, túlfogyasztással) járó ünnepét valóban a szeretet ünnepévé.
Lottó. Ez olyan, mint a lottó. Mármint, a társadalom működése. Le kell írnom, mert ezen csúszik félre minden második online kommentfolyam... — Szerzőnk eloszlat pár gyakori félreértést, és a végére az is kiderül, melyikre van több esélyed: ötöst szerezni az egyetemen vagy ötöst lőni a lottón?
Az ön- és unokagyilkos nagymama esete kapcsán sokan tették föl a kérdést, miért szülnek emberek olyan élethelyzetekben, amikor nem garantált a gyermek jólléte. Például miért szülnek beteg, vagy épp szegénységben élő emberek. Szerzőnk egy lehetséges választ sugall ezzel az írással: talán a helyzetet, a környezetet kéne inkább számon kérni.
Az újabb választási vereség sokunknak volt hatalmas csalódás. Mi lesz most? Hogyan tovább? Elmondjuk, mit tehetsz te is ahhoz, hogy a hatalmat mégis visszavegyük a Fidesztől.
Meleg férfi vagyok, aki egy hetero világban nevelkedett. Az ebben a világban jellemző „erkölcscsősz” kultúra mindig zavarba ejtett. – Egy meleg férfi vallomása, amit neked is olvasnod kell.
Gloria Steinem immár fél évszázada áll az amerikai feminizmus élén, de még sosem látott olyan mozgalmat, mint amilyen napjaink #MeToo kampánya. Leah Fessler interjújában a Ms. Magazine alapítója számbaveszi a #MeToo hiányosságait, a metszetszemléletű feminizmus fontosságát, és hogy hogyan kéne folytatni a szexuális zaklatás leépítését a következő hónapokban, években. Szpojler: úgy, hogy a lányokat macskákká neveljük!
Mi az az átfektetés? Mit csinálnak az angol átfektetés-aktivisták? És mi köze van mindennek Trumphoz meg az olajszörnyekhez? Londoni tudósítónk jelentkezik.
Eleged van a kéretlen (pornó)reklámokból? A fölugró ablakokból? A böngészés közben rád ömlesztett irdatlan mennyiségű virtuális szemétből, és abból, hogy adatbúvár cégek lekövetik, mire kattintottál korábban?
Mindannyian kerültünk már ilyen helyzetbe: egy ismerős megoszt egy politikai témájú cikket, az alatta lévő kommentek pedig teljesen kiverik nálunk a biztosítékot. Ezek nem értenek semmit! – kiáltjuk, és felvesszük a kesztyűt, jól elmagyarázzuk nekik a tutit. Aztán hirtelen hajnal 3, egymás felmenőivel már hipotetikus intim viszonyt ápol mindenki, de ezek még mindig nem értenek semmit... Hol rontottuk el? Mit lehet tenni, hogy legközelebb ne kerüljünk ilyen helyzetbe?
Elégedetlenek vagyunk a rendszerrel. De milyen is pontosan a rendszer? És milyen lehetőségeink vannak ellene? Létezik-e olyan eszme, ami mögé egyszerre tud beállni – párttól és politikai oldaltól függetlenül – az összes elégedetlenkedő? Kiáltvány arról, mi a metszetszemlélet. És hogy miért nem lesz igazi rendszerváltás nélküle.
(Válasz Puzsér Róbert „Politikai korrektség és genderizmus” című cikkére) Beszélgessünk a mítoszokról. A mítosz az ember számára még érthetetlen, ezért félelmetes természeti és társadalmi erők fantasztikus tükröződése, ezeknek öntudatlanul is művészi feldolgozása a nép képzeletében (lásd: sulinet.hu). A mítosznak tehát van valóságalapja: valamilyen félelmetes jelenség, amire mindenképpen magyarázatot kell adni. Időnként még azon az áron is, hogy a valóságtól teljesen elrugaszkodott meséket találunk ki rá. A mítoszoknak egyébként mindig is fontos szerepe volt az emberiség kultúrtörténetében: akár azért, mert általuk egy-egy népcsoport összekovácsolódott és nemzetté vált; akár azért, mert általuk boszorkányperekben lehetett elítélni és kiirtani emberek millióit. A mítosz természetesen egy irodalmi kategória, és érdekes módon sok rokonságot mutat a ma igen divatos összeesküvés-elméletekkel.