Paolo Maldinit bízta meg az Olasz Labdarúgó-szövetség (FIGC) a válogatott technikai igazgatói pozíciójával – adta hírül szombaton a Gazzetta dello Sport.

Maldini feladata kimondottan az lesz, hogy kihúzza a csávából a történelmi válságba süllyedt olasz válogatottat, amelyik sorozatban harmadik világbajnokságáról maradt le. A feladat jelentőségét pontosan szemlélteti, hogy ilyen pozíció korábban nem létezett a válogatottnál.

Vagyis Maldini nem szövetségi kapitány lesz, hanem egy szinttel feljebbről felügyeli majd a Squadra Azzurra jövőjét. Maldini tanácsadója volt milanos csapattársa, a brazil Leonardo lesz.

A szövetségi kapitányról egyelőre nem döntött a Giovanni Malago vezette szövetség. Az esélyesek között a két korábbi kapitányt, az Európa-bajnok Roberto Mancinit és Antonio Contét emlegetik.

A válogatott védőjeként legenda státuszig emelkedő Maldini az olasz futball egyik legnagyobb respekttel rendelkező figurája, aki klubvezetőként is bizonyított már a Milannál.

A kinevezése pontosan mutatja, hogy milyen mélységből kell kirángatni az olasz futballt, különös tekintettel a válogatottra.

Szombat este közleményben jelentette be az MTVA, hogy hogyan tervezik újraindítani a hírszolgáltatást a felületeiken. Van, ahol ez már meg is kezdődött: mi is beszámoltunk róla, hogy az M1 tévécsatornán a filmek alatt, a képernyő alján futó sávban voltak ma már olvashatóak a hírek. Az esti közleményből az derült még ki, hogy az élő stúdióműsorok, valamint a közéleti és politikai háttérműsorok az átalakítás következő lépéseként fognak majd elindulni.

Kiderült az is, hogy a Kossuth Rádió a továbbiakban is a Bartók Rádió műsorfolyamát sugározza, de változás, hogy július 11-től a Bartók Rádión már híreket is közzétesznek, így ezek a hírblokkok a Kossuth Rádió frekvenciáján is elérhetővé váltak.

Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon. A Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztály közleménye a július 7-i átmeneti leállást követő összehangolt hír-újraindítási folyamatokról.

Emellett a zenei és internetes adók, azaz a Petőfi Rádió, a Dankó Rádió, a Nemzetiségi Rádió és Nemzeti Sportrádió hírszolgáltatása a korábbi megszokott idősávokban és formátumokban ismét elérhető, ideértve a kapcsolódó internetes és digitális platformokat is.

Az pedig, hogy a hirado.hu-n majd hogy és mikor indul újra a hírszolgáltatás, később fogják bejelenteni.

A közleményben kitérnek arra is, hogy a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása összefügg azzal, hogy Horváth András vezérigazgató a működés átmeneti felfüggesztésével egyidejűleg kiadta a közszolgálati hírszolgáltatás új Hírszolgáltatási Alapelveit, és „az új hírszolgáltatási struktúra fokozatos bevezetése biztosítja, hogy az egyes szolgáltatások már e szakmai követelmények szerint, megfelelő szervezeti és működési feltételek mellett induljanak újra.”

Szombaton délután is folytatódott az Ikea-dolgozók sztrájkja, a munkabeszüntetés várhatóan 13:30 órától 15:30-ig tartott. Csütörtökön és pénteken közel 300 munkavállaló vett részt a 2-2,5 órás munkabeszüntetésben, amelyet a zárás előtti órákra időzítettek. Az áruházak végig nyitva tartottak, pénteken csak a budaörsi árukiadó zárt be idő előtt. Szombaton viszont a budaörsi árukiadó és a vevőszolgálat is bezárt, a munkabeszüntetés pedig a legforgalmasabb órákban jelentős fennakadásokat okozott.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) tájékoztatása szerint szombat délután a munkabeszüntetésben a soroksári áruháznál 112, a budaörsi egységnél 57, az Örs vezér téri áruháznál pedig 43 dolgozó vett részt. A soroksári áruházban a munkavállalók 70-80 százaléka csatlakozott a sztrájkhoz, az ott működő logisztikai központ dolgozói is.

Arról is tájékoztatott, hogy a szakszervezet öt pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg, amelyből négyben a vezetés késznek mutatkozott a megállapodásra. Ezek közé tartozik az uniós előírásoknak megfelelő bértranszparencia bevezetése, az éves bértárgyalások rendszerének kialakítása, egy minden munkavállaló számára elfogadható javadalmazási rendszer kidolgozása, valamint a kollektív szerződésről szóló tárgyalások megkezdése. Elutasították azonban az ötödik követelést, a menedzsment tagjaira nem vonatkozó, egységes 6 százalékos alapbéremelést.

Karsai Zoltán elmondta: az elmúlt négy évben az inflációkövető bérrendezések helyett teljesítményalapú bérezési rendszer működött, ami jelentős bérlemaradást eredményezett, ezt az idei, átlagosan 5,3 százalékos béremelés nem kompenzálta. Hozzátette, hogy a mostani sztrájk még csak figyelmeztetés a vállalat számára, ugyanakkor a szakszervezetnek további eszközei is vannak. Arra a kérdésre, hogy vasárnap folytatódik-e a munkabeszüntetés, nem kívánt válaszolni, mert szerinte fontos megőrizni a meglepetés erejét.

Az Ikea szerint azonban jelenleg nem tudnak eleget tenni egy újabb hirtelen, nem tervezett béremelési követelésnek anélkül, hogy kockáztatnák a vállalkozás stabilitását. (via MTI)

• Lemondott képviselői mandátumáról Nigel Farage, de indul az új választáson.
• A jelenleg legnépszerűbb brit párt vezetője ellen be nem jelentett nagy értékű ajándék miatt folyik parlamenti vizsgálat.
• Az ügy most már az egész Reform UK-t veszélyezteti. Van rá esély, hogy Farage ebbe a botrányba fog belebukni.

Tizenhat év orbánizmus és egy jelenleg is pusztító, minden eddiginél korruptabb Trump-kormányzás után kevés olvasót lephet meg az, hogy populista, magukat elitellenesnek feltüntető politikusokról kiderül, hogy – fogalmazzunk így – nincs minden rendben a pénzügyeikkel. Marine Le Pent a héten másodfokon is bűnösnek mondták ki, és ugyan a választáson elindulhat, de ha a fellebbezését elutasítják, akkor nyomkövetővel kell majd kampányolnia, és elítélt bűnözőként kell majd a választók elé állnia. Brit kollégája, a közvélemény-kutatásokat hazájában ugyanúgy vezető Nigel Farage és pártja, a Reform UK pedig most még nehezebb helyzetben van: párhuzamosan több vizsgálat is folyik Farage és társai ellen, melyek a párt jövőjét is komolyan veszélyeztethetik.

Farage a héten megpróbált előremenekülni, amikor lemondott képviselői mandátumáról, és egyben közölte, hogy a lemondása után ő is indul majd az időközi választáson. Ez elvben egy ravasz taktikai húzás lett volna, ám a rivális pártok gyorsan keresztülhúzták a számítását, mivel egymás után jelezték, hogy nem állítanak jelöltet. Jelen állás szerint Farage legnagyobb ellenfele a szemeteskuka-sisakban mutatkozó humorista, Count Binface lesz, akinek legyőzésével Farage nem a támogatottságát tudja demonstrálni, hanem leginkább nevetségessé válik. És ez még messze nem is a legnagyobb baja a populista politikusnak és pártjának.

Ajándékok kriptomilliárdostól és egy elítélt csalótól

Nigel Farage a brit politika nagy túlélője, aki már a harmadik pártját vezeti az UKIP és a Brexit Party után, és most a Reform UK élén úgy tűnhetett, valós esélye lehet a választási győzelemre is. A brit belpolitikát évtizedek óta meghatározó két nagy párt, a Toryk és a Munkáspárt egyaránt mélyrepülésben van, és az instabilitást jelzi, hogy tíz év alatt hat miniszterelnököt fogyasztott el az Egyesült Királyság, a hetedik, Keir Starmer pedig már szintén benyújtotta a lemondását. Az alapvető problémákat egyik kormány sem tudta kezelni, így az egyre erősebb elitellenes hangulatnak Farage lett a legnagyobb nyertese, akinek pártja biztosan vezeti a népszerűségi listákat (a választók nagy része valószínűleg már elfelejtette, hogy Farage-nak oroszlánrésze volt a gazdasági nehézségeket négyzetre emelő brexitben).

A Reform jól szerepelt a májusi önkormányzati választásokon is, habár a várakozásokhoz képest inkább érezhették csalódásnak az eredményt. Akkor már több elemző is inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy Farage pártjának támogatottsága megtorpant: míg tavaly 30 százalék fölött mérték a közvélemény-kutatók a Reformot, idén már csak 25 százalék környékén tanyázik, amivel még mindig első ugyan, de a parlamenti többséghez ez biztosan nem elég. (Azóta egyébként nagy pofont kapott a Reform a makerfieldi időközin is, amit Starmer leendő utódja, Andy Burnham nyert meg.)

Az igazi baj azonban a választás utáni héten érte a pártot: május 13-án indult Farage ellen parlamenti vizsgálat, amiért nem jelentette be azt az 5 millió fontot (kb. 2 milliárd forint), amit 2024 júniusában kapott ajándékba a Bangkokban élő brit kriptomilliárdostól, Christopher Harborne-tól – alig pár héttel azelőtt, hogy meggondolta magát, és mégis elindult a legutóbbi parlamenti választáson. Farage szerint az összeg magáncélra adott ajándék volt, amit a személyes biztonságára költött, ám a brit parlamenti szabályok szerint az új képviselőknek a megválasztásuk előtt 12 hónappal kapott nagyobb értékű ajándékot kötelezően be kell jelenteniük. Erről később kiderült az is, hogy a tranzakciót lebonyolító brit bankárok pénzmosás gyanújával jelentették a hatóságoknak az óriási összegű kripto-eredetű utalást.

Horvátországban már literenként 19 forinttal olcsóbb a benzin, és 9 forinttal kerül kevesebbe a gázolaj, mint Magyarországon, Szlovéniában pedig még olcsóbb a tankolás. De az Európai Bizottság friss adatai alapján máshol is olcsóbban lehet tankolni a régióban, mert két héttel az árstop megszüntetése után drágábbak az üzemanyagok nálunk, mint a szomszédos uniós tagállamokban átlagosan.

A 95-ös benzin literje átlagosan 582 forint, míg a gázolajé 591 forint volt a hét elején, amit az RTL által megszólaltatott szakértő elsősorban a többi országénál magasabb áfával indokolt, illetve a benzinkutak kiskereskedelmi különadójával. A Magyar Ásványolaj Szövetség szerint pedig az iráni tűzszünet összeomlása és az orosz gázolajexport-tilalom következtében rövid idő alatt a korábbi ársapka szintjére drágulhat a benzinár nálunk.

Közben Kapitány István energetikai miniszter közölte, hogy már teljes egészében visszatöltötték az ország kőolajtartalékát, ami korábban felére csökkent a védett ár miatt. (via RTL Híradó)

Meghalt egy 17 éves fiú, egy 16 éves lány pedig életveszélyes égési sérülésekkel került kórházba, miután felmásztak egy vasúti vagon tetejére Budapesten. A két fiatal péntek este Budafok-Háros állomáson vette semmibe a jelzéseket, melyek szigorúan tiltják a vonatszerelvények megmászását.

Az RTL Híradója szerint egy arra haladó vonatból az utasok pont látták, hogy egy ember ég a vagon tetején, azután hívtak mentőt. A kiérkező mentők a fiún már nem tudtak segíteni, olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, a lányt életveszélyes állapotban szállították kórházba, miután a teste 70 százaléka megégett az áramütéstől. Velük volt egy másik 16 éves lány is, aki nem ment fel a vagonra, ezért nem sérült meg, de a balesetet látva sokkos állapotba került, ezért őt is kórházba szállították.

A MÁV rendszeresen felhívja a figyelmet, hogy életveszélyes a vasúti vagonok tetején tartózkodni, mégis újra és újra megpróbálják fiatalok, és évente több ilyen baleset is történik. (via RTL Híradó)

„Balog Zoltán neve nem terheli tovább a Reformátorok terét.
Talán egy kerület nevében mondhatom, hogy KÖSZÖNÖM!”

– írta szombat délutáni Facebook-posztjában Szabó Alexandra, a budapesti XVI. kerület országgyűlési képviselője. A Tisza képviselője képet is közzétett a Reformátorok terén létesített reformáció-emlékműről, melyet a reformáció indulásának 500. évfordulójára emeltek 2017-ben.

Az R. Törley Mária szobrászművész által alkotott emlékmű közepén egy három méter átmérőjű kút található, amelyet Kálvin János, Luther Márton és Bocskai István bronzszobrai vesznek körül.

Az emlékmű avatásakor még Balog Zoltán vezette az emberi erőforrások minisztériumának nevezett tárcát, és beszédet is mondott, melyből az alábbi mondatot az avatás után egy évvel az alkotó kezdeményezésére felvésték az emlékműre:

„Tartsd meg a hitet, újítsd meg és erősítsd meg a hitet, és akkor ez a hit megtart téged”

Az idézet mögé odakerült Balog neve is, azonban a kegyelmi botrányban játszott szerepe miatt már a DK is követelte a neve eltávolítását, majd a választások után az új képviselő, Szabó Alexandra kezdeményezte a lépést. Először júniusban csak átfestették Balog nevét, majd most teljesen el is távolították. (via Telex)

A legfontosabb kérdésekben megállapodott egymással Jürgen Klopp és a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) arról, hogy a német edző lesz a válogatott következő szövetségi kapitánya – jelentette be közleményében szombaton a szövetség. A 59 éves menedzser 2030-ig, vagyis a következő világbajnokság végéig ír majd alá.

Bernd Neuendorf és Hans-Joachim Watzke alelnök pénteken New York-ban ültek asztalhoz Kloppal, akivel sikerült is a legfontosabb kérdésekben megállapodni. A jövő héten folytatódnak az egyeztetések.

A közlemény alapján úgy tűnik, hogy az egyetlen fajsúlyos nyitott kérdés az, miként tudja Klopp felbontani élő szerződését. A német edző, aki legutóbb a Liverpool menedzsere volt, jelenleg a Red Bull sportigazgatójaként felügyeli a nagyvállalat ernyője alá tartozó klubok szakmai munkáját.

Nem véletlen, hogy a szövetség igyekszik megnyugtatóan rendezni a válogatott sorsát: Németország csúnyán leszerepelt a 2026-os világbajnokságon, és már a nyolcaddöntőkem sem érte meg, miután tizenegyesekkel kiesett Paraguay ellen (miután a csoportkörben kikapott Ecuadortól is).

Julian Nagelsmann szövetségi kapitány ugyan rövid ideig igyekezett kapaszkodni a kispadba, de végül lemondott pozíciójáról, vagyis közös megegyezéssel felbontotta 2028-ig élő szerződését.

Klopp egyébként szakkommentátorként van jelen a vébén, és nem is fogta vissza magát. Németországban is kisebb ügy kerekedett abból, amikor Klopp szakértőként azt javasolta a kapitánynak, hogy Deniz Undavot játszassa Jamal Musiala helyett, és olyan megjegyzést is tette, hogy azért „Nagelsmann rakja össze a csapatot – egyelőre”.

A szókimondásáról is ismert tréner később elnézést kért félreérhető megjegyzéseiért. (Guardian)

„Az azonnali lemondás még működhet. Segítsünk megírni?”

– írta Magyar Péter miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében, aki azt is megjegyzi, hogy a köztársasági elnök semmit nem cáfolt a Magyar által Sulyok külföldi útjaival kapcsolatban nyilvánosságra hozott információkból.

Magyar Péternek ez már a negyedik szombati bejegyzése, ami Sulyokkal foglalkozik: délelőtt ismertette, hogy az Országgyűlés hétfőn el fogja fogadni az Alaptörvény 17. módosítását (mely rendelkezik arról, hogy a módosítás hatálybalépésének másnapján a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik), a köztársasági elnöknek pedig öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha ezt Sulyok Tamás nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás, írta a miniszterelnök.

Két másik szombati posztjában a kormányfő Sulyok Tamás külföldi útjaival foglalkozott. Az elsőben azt a kérdést tette fel, hogy mit keresett Sulyok Tamás köztársasági elnök fia, Sulyok Márton az elnök tizenkét napos amerikai útján a honvédségi Falcon gépen úgy, hogy hivatalosan nem is volt tagja az elnöki delegációnak.

A második posztban pedig arról írt, hogy januárban Sulyok Tamás az Egyesült Királyságban „véletlenül” mindkét nap abban a kisvárosban szállt meg közpénzen, ahol a lánya él. A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy az elnök 160 km-re is A319-es különgéppel repült.

25 éves korában meghalt Jayden Adams, válogatott focista, a Mamelodi Sundowns játékosa – jelentette be szombaton Dél-Afrika kulturális- és sportminisztere, Gayton McKenzie.

McKenzie a közleményében azt is írta, hogy a halál oka egyelőre nem ismert, és kéri, hogy a közvélemény és a sajtó legyen megértéssel és türelemmel az ügyben.

A rendőrség annyit közölt, hogy nyomozás indult, miután szombat reggel megtalálták egy 25 éves férfi holttestét Fokváros Schotschekloof városnegyedében.

Adams két hete még ott ült a kispadon a Kanada ellen vívott utolsó mérkőzésén Dél-Afrika válogatottjának, azok után, hogy a csoportmeccsek mindegyikén pályára lépett. Csehország ellen kezdőként lépett pályára, dacára annak, hogy nagymamája lig néhány órával a kezdő sípszó előtt hunyt el.

„Dél-Afrika egyik legnagyobb tehetségét veszítette el. Országunk a családjával, csapattársaival és több millió szurkolóval együtt gyászolja a játékost, akinek játékát csodáltuk, az utánpótlástól a felnőtt válogatottig vezető úton végig” – írta Adamsről a sportminiszter.

Adams a Stellenbosch FC-ben kezdte pályafutását, mielőtt tavaly januárban a Mamelodi Sundowns csapatához igazolt, ahol bajnoki címet szerzett és megnyerte az Afrikai Bajnokok Ligáját is.

A válogatottban kilencszer lépett pályára, egy gólt lőtt. (BBC)

• Ha az ember szombat délelőtt a várban sétálgatva belefutott a Családi Büszkeség Menetbe, elsőre nem biztos, hogy meg tudta volna tippelni: fideszes vagy mi hazánkos programra bukkant.
• Segítünk: a nagyjából ezer fős tüntetést a Mi Hazánk szervezte az Anya-Ország Alapítvánnyal közösen, aminek alapítójáról kiderült, hogy odavan a nemességért meg a gyereknemzésért.
• De azért felbukkantak fideszes influenszerek, szimpatizánsok és rigmusok is.

„Még Gyurcsányék sem merték kimondani azt, hogy a gyermekeket oda kell nekik adnunk, most pedig Magyar Péter egyértelműen kimondta, ez teljesen világos. Innentől kezdve küzdelemre kell készülnünk” – mondta Toroczkai László a Szentháromság térre meghirdetett Családi Büszkeség Menetének nyitóbeszédében, amikor az őt hallgató úgy ezer ember közül az egyik bekiáltotta:

„Akkor a Magyar Péter adja oda nekik a saját gyerekeit, de az enyéimmel ne játsszon!”

A gyerekodaadósdi-vita ott indult, hogy Toroczkai László arról kérdezte Magyar Péter miniszterelnököt június végén a parlamentben, hogy az azonos neműek is fogadhatnak-e majd örökbe, mire Magyar Péter arról kérdezte a Mi Hazánk elnökét, hogy gyermekotthonban jobb-e a gyerekeknek, vagy azonos nemű pároknál.

Hülyeség, de arra jó volt, hogy Toroczkai most ezzel hergelhessen:

ők az elnyomottak, nem a Pride.

Toroczkai a menet indulása előtt a tűző napon arról magyarázott, hogy a mozgalmak (mármint a Pride) először még csak szabad összejövetelt, majd szabad együttélést szeretnének, aztán már azt, hogy egymás kezét foghassák az utcán – ez már kiváltott némi fújolást a mellettem állókból –, ezután eljutunk oda, hogy gyerekeket akarnak, „míg egy napon kötelezővé akarják tenni”.

„Na neeee!” – mondta a mellettem álló tizenéves.

Bár a tüntetés leírása szerint nem valami ellen, hanem valami mellett vonultak az emberek, valójában a beszédek nagyja az LMBTQ-közösségről szólt.

Több mint 1,7 millió embert telepítettek ki Kelet-Kínában a Bavi tájfun érkezése miatt – jelentette szombaton a kínai állami média. Az előrejelzések szerint az idei év kilencedik tájfunja vasárnap hajnalban ér szárazföldet a kelet-kínai Vencsou térségében.

A kínai meteorológiai szolgálat közlése szerint a Bavi szombaton a Csöcsiang tartománybeli Venling városától mintegy 200 kilométerre délkeletre haladt, szélsebessége elérte az óránkénti 144 kilométert. A kínai állami média szerint Csöcsiang tartományban több mint 1,7 millió, a szomszédos Fucsien tartományban pedig több mint 100 ezer embert költöztettek biztonságos helyre a vihar érkezése előtt.

A meteorológusok szerint a Bavi északnyugat felé haladva lassul és fokozatosan gyengül, ugyanakkor továbbra is jelentős veszélyt jelent a rendkívül nagy mennyiségű csapadék miatt. A Bavi szupertajfunként keletkezett, és múlt hétfőn 290 km/h szélsebességgel csapott le Guamra és az Északi-Mariana-szigetekre, majd a Szakisima-szigeteket következtek, mielőtt Kína keleti partvidéke felé vette volna az irányt. Japánban és Tajvanon egyelőre nem jelentettek halálos áldozatokat, a Fülöp-szigeteken viszont 17 ember halt meg a heves monszunesőzések következtében. A meteorológusok szerint a Bavi felerősítette a térségben uralkodó délnyugati monszunt, amely jelentős csapadékkal járt az ország több részén.

Kína déli részei közben még mindig a Majszak tájfun által a hét elején okozott pusztítás hatása alatt állnak. A Majszak legalább 39 ember életét követelte, és számos haszonállatot elpusztított, ami hatalmas mezőgazdasági károkat okozott. Emellett két ritka tornádót is kiváltott a központi Hubei tartományban. (via MTI, BBC)

Az amerikai kormány közel 3 millió dollár (majdnem egymilliárd forint) kártérítést fizetett ki a Havanna-szindróma néven ismert rejtélyes idegrendszeri betegség áldozatainak – kémeknek, diplomatáknak és családtagjaiknak. Ez az első ilyen kifizetés amerikai hírszerzési alkalmazottak számára; a tünetekről egy évtizede, kubai CIA-tisztek jelentéseiből kezdtek beszámolni. Azóta máshol – például Kínában – szolgáló amerikai alkalmazottak is jeleztek hasonló, „szokatlan egészségügyi panaszokat”.

Az érintettek alacsony zúgásról, kattogásról, sivító hangokról, fémcsikorgásról, illetve koponyanyomásról, szédülésről és hányingerről számoltak be. A Pentagon a 2021-ben törvénybe iktatott Havana Act alapján folyósított kártérítés bejelentésekor közölte: továbbra is kiemelten kezeli az érintett személyzet ellátását.

Évek óta találgatások folynak arról, mi – és ki – áll a jelenség hátterében. Egyesek mikrohullámú sugárzásra gyanakodnak, mások szerint egy idegen hatalom valamiféle szonárfegyverrel támadhatta meg az amerikai külképviseletek dolgozóit és családtagjaikat. „Az agyam elromlott” – mondta 2022-ben a CBS Newsnak Erika Stith volt CIA-elemző, hozzátéve: a hazájuknak tett szolgálat miatt betegedtek meg, és megérdemlik, hogy törődjenek velük.

Tavaly a legtöbb amerikai hírszerzési szerv arra a következtetésre jutott, hogy nagyon valószínűtlen, hogy külföldi szereplő valamiféle új fegyverrel vagy prototípuseszközzel ártott volna az amerikai személyzetnek – bár a hírszerzési közösség egy kisebb része nem zárta ki teljesen ezt a lehetőséget. A Nemzeti Hírszerzési Tanács jelentése szerint egyetlen megkeresett szerv sem vonta kétségbe az érintettek szenvedésének valódiságát: úgy vélik, a dolgozók és családtagjaik valóban átéltek fájdalmas, traumatikus fizikai tüneteket, és őszintén számoltak be ezekről.

A jelenségről először 2016-ban számoltak be nyilvánosan, amikor kubai amerikai diplomaták betegségről és éjszakai fülsértő hangokról panaszkodtak. Azóta a világ több pontjáról, Washingtontól Kínáig érkeztek hasonló jelentések, ami egy idegen hatalom titkos szónikus fegyverére vonatkozó találgatásokat váltott ki.

2017-ben az amerikai kormány munkatársai és családjaik szédülésről, hányingerről és koncentrációs nehézségekről számoltak be, mire Washington a havannai nagykövetség személyzetének több mint felét kivonta Kubából. Kanada is hasonló tünetekről értesült saját havannai nagykövetségi dolgozóitól, ami 2019-ben a kanadai jelenlét jelentős csökkentéséhez vezetett. Bár az esetek jó évtizede kezdtek felbukkanni, egyesek szerint a jelenség jóval régebbre, a hidegháború éveire nyúlik vissza. (via BBC)

Az a kereszténynek nevezett politizálás, ami Európában tapasztalható, egészen gyomorforgató, erre épp az előző magyar kormányzat volt a legjobb példa – mondta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Sopronban, a Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozón, ahol Prőhle Gergely országos felügyelővel beszélgetett.

Tarr szerint alaposan meg kell változtatni azt, amire kereszténydemokráciaként szoktunk hivatkozni:

„Néha szinte szeppukut volna kedvem elkövetni a parlamentben, ahogy hallgatom azokat az ellenzéki képviselőket, akik keresztény értékekről beszélnek, miközben pontosan tudható, hogy a szavaik és az életvitelük között mekkora a szakadék. Attól nem lesz keresztény a politika, ha állandóan keresztény Magyarországról beszélünk. Elképesztően messze kerültek hazánkban e téren a szavak a valóságtól”

– mondta a miniszter, aki szerint a túltolt állami kereszténység óriási hitelességi válságot okozott a hívek körében:

„Olyanná lett például a református gyülekezeteink működése, amilyen a kommunizmus idején volt. Félelem, elhallgatás a jellemző napjainkban”

– folytatta Tarr Zoltán, akit arról is kérdeztek, milyen változás várható a kormány és vallási szervezetek kapcsolatában. A miniszter a „szabadon lélegezni” kifejezéssel írta le, hogy nem a kormány dolga megmondani, mi az egyházak feladata, az államnak csupán a jogszabályi kereteket kell meghatároznia, amiben az egyházak önállóan, szuverén módon működhetnek.

„Nem fogunk kérni semmit az egyházaktól, és nem is fogunk úgy pénzt adni nekik, hogy cserébe kérünk, elvárunk valamit” – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. (via Szemlélek)

Kiszabadították szombat reggel azt a nőt, akit előző este ejtett túszul egy férfi egy berlini Rewe-szupermarketben; az elkövetőt a különleges rendőri egységek elfogták, a túszejtés indítéka egyelőre ismeretlen.

Florian Nath rendőrségi szóvivő közölte, hogy a különleges egységek reggel 9 óra 20 perc körül fogták el a férfit, és sokkolót is bevetettek az akció során. „A tettest elfogták, a túszt kiszabadították” – mondta. A sokkos állapotban lévő nőt a mentők ellátták, majd kórházba szállították. A rendőrség közlése szerint a túszdráma során senki sem sérült meg súlyosan. Az elfogott férfi a rendőri akció során könnyebben megsérült, őt szintén kórházba vitték.

A férfi péntek este 22 óra után ejtette túszul a nőt a Berlin déli részén fekvő Marienfelde városrész egyik üzletében. A nyomozás alapján a férfi és a nő korábban nem ismerték egymást. A rendőröknek a művelet közben sikerült kapcsolatba lépniük az elkövetővel, aki több olyan nehezen értelmezhető követeléssel állt elő, amelyek nem egy előre gondosan megtervezett támadásra utaltak.

A nő kiszabadítása előtt a szupermarket több alkalmazottja is a rendőrségi kordon mögött várakozott. Egy 22 éves dolgozó arról számolt be, hogy az előző esti zárás előtt éppen a vásárlókat próbálta kikísérni, amikor egy férfi előrántott egy hatalmas kést. Az egyik kollégájával együtt kimenekült az épületből, majd értesítették a rendőrséget. Elmondása szerint a túszul ejtett nő az üzlet alkalmazottja volt. Úgy vélte, a nő egyszerűen csak rosszkor volt rossz helyen. A rendőrség a művelet alatt lezárta a Hildburghauser Strassén található szupermarket környékét. A hatóságok kiemelték, hogy a környék lakói nem voltak veszélyben. (via MTI)

Az 5,5 millió lakosú Norvégia válogatottja 28 év kihagyás után szerepel újra világbajnokságon, és ha már ott van, történelmet is ír: a nyolcaddöntőben 2–1-re legyőzte az ötszörös világbajnok Brazíliát, és története során először jutott be a torna negyeddöntőjébe. Itt szombaton Angliával játszik majd, és minden esélye megvan a továbbjutásra.

A brazilok elleni mérkőzést - is - Erling Haaland döntötte el két góljával, de a norvég sikert nem lehet kizárólag a világ egyik legjobb csatárával megmagyarázni. A válogatottban a Manchester City sztárja mellett ott van az angol bajnok Arsenal csapatkapitánya, Martin Odegaard, Alexander Sorloth, Antonio Nusa és több olyan játékos, aki a legerősebb európai bajnokságokban játszik hétről hétre. Mögöttük pedig egy olyan sportmodell áll, ami szinte mindent másképpen csinál, mint a világ legtöbb nagy futballnemzete.

A norvég sportrendszert bemutató Guardian-cikk a brazil és a norvég utánpótlás közötti különbséggel magyarázta a siker egyik fontos összetevőjét. Brazíliában és számos európai országban már nagyon fiatalon megpróbálják felismerni a rendkívüli tehetségeket. A legjobbnak tartott gyerekeket akadémiákra viszik, egyetlen sportágra, gyakran egy meghatározott posztra specializálják őket, majd egyre erősebb versenyhelyzetben szűkítik a mezőnyt.

Norvégia ezzel szemben abból indul ki, hogy egy kilencéves gyerek elsősorban kilencéves gyerek, nem pedig még csiszolásra szoruló profi sportoló.

Sokáig nincs tabella, eredménykényszer vagy országos bajnokság

A norvég sportszövetség, a Norges idrettsforbund már 1987-ben elfogadta a gyereksportolók jogait rögzítő alapelveket, amiket 2007-ben átdolgoztak. A szabályok minden, a szövetséghez tartozó klubra és edzőre kötelezőek.

Eszerint kilencéves kor alatt a gyerekek csak helyi klubok ellen játszanak, nincsenek hivatalos eredménylisták, bajnoki tabellák és az eredménytől függő trófeák. A regionális versenyeztetés később kezdődik, országos szintű bajnoki rendszerben pedig csak 13 éves koruktól vehetnek részt.

Februárban, a norvég téli sportsikereket bemutató cikkünkben is írtuk, hogy a norvégok a gyereknél igyekszik elkerülni, hogy a győzelem túl korán a sport legfontosabb céljává váljon. Ha egy gyerek kupát kap, mindenki kap. A cél az, hogy minél többen folytassák a következő szezonban is. Tore Övrebö, a norvég olimpiai csapat vezetője akkor azt mondta:

„Nem veszteseket akarunk nevelni, hanem sok apró győztest.”

Ebben a felfogásban már az is győzelem, ha valaki sportol, örömét leli benne, és a következő évben is visszatér. Nem arról van szó, hogy a gyerekek ne akarjanak nyerni, hanem arról, hogy ne a győzelem legyen az egyetlen mércéjük. Az is sikernek számít, ha valaki élvezi az edzést, fejlődik, barátokat szerez, és megtalálja azt a sportágat, amiben jól érzi magát. Ez csökkenti a szülőktől, az edzőktől és a kluboktól érkező nyomást, és kisebb eséllyel fordul elő, hogy egy gyerek már azelőtt kiégjen vagy abbahagyja a sportot, hogy fizikailag és mentálisan kifejlődhetne.

A norvég modell mögött az a felismerés áll, hogy a gyerekkori eredményesség nem feltétlenül jelzi előre a felnőttkori teljesítményt. Aki tízévesen a legerősebb vagy a leggyorsabb, nem biztos, hogy húszévesen is az lesz. A korai szelekció ezért könnyen kizárhat olyan gyerekeket, akik később érnek, vagy akiknek több időre van szükségük ahhoz, hogy megtalálják a saját erősségeiket.

„Vajon mit keresett Sulyok Tamás köztársasági elnök fia, dr. Sulyok Márton az elnök 12 napos amerikai útján a honvédségi Falcon gépen úgy, hogy hivatalosan nem is volt tagja az elnöki delegációnak?” – kezdte Facebook-posztját Magyar Péter miniszterelnök.

Magyar azt állította, Sulyok február 26-tól 12 napos „hivatalos” utazáson tartózkodott az Egyesült Államokban több száz millió forint közpénzen, de ezalatt hivatalos tárgyalása nem volt, az út legnagyobb része is városnézéssel és múzeumlátogatással telt.

A miniszterelnök szerint „autóbérlésre 62,7 millió forint közpénzt költött az elnöki delegáció, de még esernyőkre is 384 224 forint közpénzt szórtak el, mindezt úgy, hogy az elérhető információk szerint az elnöknek semmilyen hivatalos tárgyalása nem volt sem az amerikai kormányzattal, sem a Kongresszus, sem a Szenátus tagjaival.”

A program Magyar szerint mindössze néhány találkozót tartalmazott a helyi magyar közösségekkel, beleértve pár előrehozott március 15-i rendezvényt, emellett Sulyok a feleségével és a fiával megtekintette többek között a Dallas sorozatból ismert Ewing-család filmbeli lakhelyét, a Southfork Ranch-et is.

Magyar a héten Áder János volt köztársasági elnökről írta azt, hogy a 2018-as amerikai családi nyaralását és a Disneyland-belépőt adófizetői pénzből fizették. Áder erre azt reagálta, hogy az utazás hivatalos út volt, a lányuk utazási költségeit pedig maguk fizették.

Idegenforgalmi kabaréműsorunk ezúttal a varázslatos Baleár-szigetekre kalauzolja az egyik ámulatból a másikba eső hallgatót, nézőt, olvasót, bámészkodót.

• 00:00 Bede Mallorcán, atrocitás nem történt. Bénakacsa főszerkesztő poénjain már nem kell röhögni.
• 02:50 Darázstámadások. Beásta magát Winkler szakállába.
• 05:10 Dermedt csend. Baleár-szigetek: Mallorca, Menorca, Ibiza, Formentera. Magaluf, Európa legprolibb pontja.
• 08:10 Korunk Lonely Planetje, a Chat GPT. A turistagettók létrehozásának leghatékonyabb módja.
• 10:40 Miket evett Bede? Topétterem és útszéli kifőzde. 1800 forintért tök oké.
• 14:40 Winkler Transzfogarasutt. Bezzeg Románia! Ahol nem Putyinnal és Trumppal haverkodik a miniszterelnök, ott marad pénz utakra is. Kolduló medvék. I. Basarab János, a Havasalföldi Fejdelemség megalapítója, Beszarábia névadója. Nem zárható ki, hogy Batu kán leszármazottja. Argyasudvarhely.
• 20:40 Tour de France-közvetítés állami pénzből, NER-kádergyerekkel. Ez nektek rendszerváltás? Miért nem Bede utazgat?
• 24:40 A Forma-1 is állami pénzből, minden állami pénzből. Minek?
• 27:10 Az obligát közmédiázás.
• 29:40 A Zoltán Gábor-példa. Ács Dani filmje az Orgia témájáról.
• 33:40 Minek a gumicsontja a főispán és a vármegye?
• 36:40 Focivébé: hogy került ki Új-Zéland? Kijuthat-e Vanuatu? Tahiti Lajos.
• 38:50 Illiberális országok bukott futballforradalmai. Miért nem tudnak a kínaiak focizni? Mi biztos több pénzt tettünk bele GDP-arányosan.
• 42:00 Amikor az autokrata bemegy a pályára.
• 46:50 A VAR-ral is hülye a bíró. Paraguay átmenti a latin-amerikai sittes futballt a 21. századba.
• 50:00 Sajátlogós sportolók. Nadal. Jerry West és az NBA-logó.
• 55:20 Ki hiányzik a Fidesznek?
• 57:40 Lehetett-e nemet mondani Orbánnak? Egymástól is féltek. Rényi Dani cikke.
• 59:40 Varjúevés, borzevés, sünevés rewind.
• 63:30 Trance-fogaras technofesztivál shuffle-dance-elő medvékkel.

A Borízú hang parádés új epizódja most még csak a Belső Kör és Közösség előfizetői csomagok tulajdonosai számára elérhető. A rövidebb, ingyenes változatot egy nap múlva közöljük. Fizessen elő a 444-re, mert előbb és hosszabban hallgathat, mi pedig működhetünk szépen tovább! (Használati útmutatónk az előfizetős verziók kezeléséhez mindenféle podcastalkalmazásokban.)

Pitbull és rajongói Guinness-rekordot állítottak fel a „kopaszsapkát viselők legnagyobb tömege” kategóriában: a rapper londoni Hyde Parkban rendezett koncertje előtt 22 141-en gyűltek össze ilyen szerelésben.

A résztvevők közül sokan Pitbull jellegzetes stílusát utánozták, fehér inget, fekete nyakkendőt, öltönyt és napszemüveget viseltek, annak ellenére, hogy a hőmérséklet 30 Celsius-fok fölött volt. A rekord hitelesítéséhez a drónfelvételek mellett 400 önkéntes ellenőrizte egyenként a résztvevőket.

Mivel a rekord nem a kopasz emberekre, hanem a kopaszsapkát viselőkre vonatkozott, ezért a valóban kopasz Pitbullnak is sapkát kellett felvennie.

„Ki gondolta volna, hogy egy első generációs kubai Londonban Guinness-rekordot dönthet meg és állíthat fel?”

– mondta a Grammy-díjas rapper – polgári nevén Armando Christian Perez – az oklevél átvételekor. Később a színpadról azt mondta: „Áldás és megtiszteltetés látni a londoni kopaszokat.”

A Pitbullnak öltözés divatja 2021-ben indult, amikor még csak néhány rajongó jelent meg a koncerteken a rapper hasonmásaként. A közösségi médiában terjedő videóknak köszönhetően azonban a jelenség gyorsan nemzetközi rajongói mozgalommá nőtte ki magát. Pitbull maga is felkarolta: rajongóit „kopaszoknak” nevezte el, weboldalán pedig hivatalos jelmezkészletet és kopaszsapkát kezdett árulni.

A rekordkísérlet ötlete nem Pitbulltól, a koncert szervezőitől vagy a Guinness World Recordstól származott, hanem egy rajongótól. Jack Remmington podcast-műsorvezető és tartalomgyártó tavaly egy ironikus TikTok-videóban vetette fel, hogy a koncert több tízezres közönsége bőven elegendő lenne a világrekord megdöntéséhez.

A videó gyorsan elterjedt, Remmington pedig kapcsolatba lépett a Guinness World Recordsszal, Greg James, a BBC rádiós műsorvezetője pedig segített bevonni Pitbullt is a kezdeményezésbe. A rapper a felkérésre mindössze annyit válaszolt: „Dale!”, ami spanyolul nagyjából annyit jelent: „Gyerünk!”

Pitbull a koncerten az Oasis Wonderwall című slágerét is elénekelte, ami a foci-vb miatt Anglia egyik nem hivatalos himnuszává vált. „Az, hogy együtt ünnepelhetünk és gratulálhatunk egymásnak, megtiszteltetés, kiváltság és felbecsülhetetlen élmény” – mondta a közönségnek a dal felvezetésekor.

A 45 éves előadó Miamiban született kubai szülők gyermekeként. Pályafutását a latin hiphop világában kezdte, első albuma, a M.I.A.M.I. 2004-ben jelent meg. Később a popzene egyik legsikeresebb előadójává vált, és olyan világsztárokkal dolgozott együtt, mint Christina Aguilera, Usher és Shakira. (BBC, Guardian)

A brit rendőrség elengedte a férfit, akit pénteken vett őrizetbe Ann Widdecombe brit képviselő halálának ügyében. A 78 éves nőt csütörtök reggel holtan találták délnyugat-angliai Dartmoorban lévő otthonában, a testén súlyos sérülések voltak.

A szombati tájékoztatás szerint a 26 éves brit férfi már nem része a vizsgálatnak.

„A gyilkossági ügyben indított nyomozás még a korai szakaszban jár, de jó ütemben halad. Minden szükséges eszközt bevetünk, minden bizonyítékot tüzetesen átvizsgálunk annak érdekében, hogy pontosan megtudjuk, mi történt”

– mondta Matt Longman, az ügyben területileg illetékes Devon és Cornwall megyei rendőrség főkapitánya. Hozzátette, hogy a rendőrség vár bármilyen, az ügyhöz kapcsolódó lakossági információt, azonban arra kérte az embereket, tartózkodjanak a gyilkossággal kapcsolatos elméletektől, különösen a közösségi médiában.

Keir Starmer brit miniszterelnök a BBC-nek nyilatkozva óva intett mindenkit a gyilkosság indítékaival kapcsolatos találgatásoktól, és nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani arra a kérdésre, hogy a bűncselekménynek lehettek-e politikai motívumai.

Widdecombe 1987-től 2010-ig volt a londoni alsóház képviselője, majd a brit EU-tagság megszűnése előtt nem egészen egy évig az Európai Parlamentnek is tagja volt. Az 1990-es években, John Major egykori konzervatív párti miniszterelnök kormányában különböző államtitkári tisztségeket töltött be, 2023-ban pedig csatlakozott a Nigel Farage vezette, EU- és bevándorlásellenes szélsőjobboldali Reform UK párthoz, aminek haláláig bevándorlási és igazságügyi kérdésekben illetékes szóvivője volt.

Konzervatív párti tagsága idején is a párt jobbszélének egyik politikai zászlóvivője volt: kampányolt az abortusz betiltásáért, az LMBT-közösség jogainak korlátozásáért és a halálbüntetés újbóli bevezetéséért. (MTI)

A Meta megszünteti a héten bevezetett Muse Image AI nevű mesterségesintelligencia-funkcióját, ami lehetővé tette, hogy a felhasználók nyilvános Instagram-fiókokban közzétett fotók felhasználásával generáljanak képeket. A vállalat azután vonta vissza a fejlesztést, hogy az komoly adatvédelmi bírálatokat váltott ki – írja a Guardian.

„Az volt a célunk, hogy hasznos kreatív eszközt adjunk az emberek kezébe, és lehetőséget biztosítsunk számukra annak eldöntésére, hogy nyilvános tartalmaikat felhasználhatják-e ilyen módon”

– közölte a Meta. A cég ugyanakkor elismerte, hogy a funkció „nem érte el a célját”, ezért már nem elérhető.

A fejlesztés elsősorban azért váltott ki felháborodást a közösségi médiában és az adatvédelmi szervezetek körében, mert a nyilvános fiókkal rendelkező felhasználókat alapértelmezetten bevonták a rendszerbe. A színészeket képviselő SAG-AFTRA szakszervezet arra kérte tagjait és valamennyi Instagram-felhasználót, hogy „tegyenek lépéseket képmásuk védelme érdekében”.

A szakszervezet szerint „elfogadhatatlan” minden olyan megoldás, ami nem világos, jól látható és kifejezett beleegyezéshez köti az Instagram-felhasználók képeinek ilyen jellegű felhasználását. Úgy fogalmaztak, hogy a Meta teljesen félreértette, miként viszonyul a közvélemény az ilyen technológiákban rejlő veszélyekhez és károkhoz.

Thorin Klosowski, az Electronic Frontier Foundation adatvédelmi szakértője szerint az ilyen funkciókat csak a felhasználók kifejezett hozzájárulásával lenne szabad bekapcsolni. „Ez a felhasználók által évek óta nyilvánosan közzétett fotók teljesen újfajta felhasználása, amire aligha gondolt bárki, amikor regisztrált az Instagramra” – mondta korábban a Guardiannek.

A SAG-AFTRA üdvözölte a döntést. „Mivel a beleegyezés nélkül készített digitális másolatok veszélyei mindenki előtt ismertek, nem volt bölcs döntés olyan funkciót bevezetni, ami erre ösztönözhetett. Üdvözöljük, hogy megszüntették. Ez volt a felelős lépés” – közölte a szakszervezet szóvivője.

Szombat este magyar idő szerint 23 órától Norvégia Angliával csap össze Miamiban a legjobb négy közé jutásért a 2026-os focivébén. Ez ígérkezik az egyik legkiélezettebb párharcnak a negyeddöntők közül, nem csoda, ha nagy készülődés övezi a meccset – és nem csak a csapatok, de a szurkolók részéről is.

A norvégok ugye eveznek. Egész Amerika ismeri ikonikus szurkolási rítusukat. Áteveztek, nem csak stadionokon, de a Times Square-en is:

🇳🇴 Norwegian fans performing their now-viral “Viking Row” beneath the America 250 billboards in Times Square ⚔️🇺🇸

Inspired by Norway’s Viking heritage, supporters sit shoulder-to-shoulder and mimic rowing a Viking longship while chanting “Ro!” (“Row!” in Norwegian). The… pic.twitter.com/ZxrLTvoaKv

— New York Mickey (@MickmickNYC) July 4, 2026

Most az derült ki, hogy bár kívülről egységesnek látszanak, de ez csalóka. Hír lett abból ugyanis, hogy Emil Lappen norvég szurkoló megtagadta az evezős mozdulatokat („RU” – üvöltik ilyenkor, vagyis azt, hogy „húzd”!), mert történelmileg az nem helytálló.

A rítus ugyanis, és ahhoz tartozó közös dal ugyanis arra utal, mintha a vikingek áteveztek volna az Atlanti-óceánon, miközben valójában vitorláztak. Evezőket is használtak, de leginkább folyókon közlekedve.

Szóval akármi van, Lappen nem fog evezni, mert az szerinte hülyeség.

"They can win whatever they want, I will not row."

Norway fan Emil Lappen explains to @BarbaraGSerra why he won't be taking part in the Viking row while watching his team play at the World Cup.

Latest: https://t.co/GlRk0LAyx2

📺 Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/x95bElaxPv

— Sky News (@SkyNews) July 9, 2026

Mindeközben az angolok az Oasis-ban bíznak, és erre jól rezonál Amerika, miután a brit banda tavaly turnézta végig az államokat. Az angol csapat nem hivatalos himnusza a tornán a Wonderwall lett, amit nem csak a szurkolók énekelnek átszellemülten, de győzelmek után a játékosok is:

England Team and Fans singing Wonderwall gives you goosebumps! #ThreeLions pic.twitter.com/l7KesSy0ug

— The Final Whistle (@Rufus_45) July 2, 2026

Players and England fans belting out Oasis’ Wonderwall after the game. Love to see it. 🏴󠁧󠁢󠁥󠁮󠁧󠁿 pic.twitter.com/7061ijx5Cr

— Geronimo Morgans (@GeronimoMorgans) July 1, 2026

És már a brit honvédők fahangú csapatai is a slágerrel hangolnak világszerte az esti nagy meccsre:

Norway may row. But England roars 🦁🦁🦁

Good luck tonight team, from our Armed Forces around the world! 🏴󠁧󠁢󠁥󠁮󠁧󠁿@England pic.twitter.com/CNKqy2B8ot

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 11, 2026

Az pedig majdnem biztosra vehető, hogy legalább az egyik Gallagher-testvér ott lesz Miamiban. Noelt pénteken Penelopé Cruz társaságában szpottolták a spanyol-belga meccsen Los Angelesben:

Noel Gallagher está presente en el partido del mundial de hoy de cuartos de final entre las selecciones de España y Bélgica.
Video BBC Sports pic.twitter.com/DYOrci9ThS

— Los Madferits (@LosMadferits) July 10, 2026

„Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek 5 napja lesz, hogy aláírja azt” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök.

„Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás.”

Magyar Péter július 4-én nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását, amiben többek között az is szerepel – egyetlen mondatban –, hogy a módosítás hatálybalépésének másnapján a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Az ehhez fűzött indoklás szerint „a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom helyreállítsa az alkotmányos demokráciát, és olyan közjogi helyzetet teremtsen, hogy az alkotmányozás átmeneti időszakában a köztársasági elnök betölthesse az alkotmányos funkcióit, képviselje a nemzet egységét, és őrködni tudjon az államszervezet demokratikus működése fele”. Majd a parlament az új alkotmány hatálybalépéséig tartó időszakra, de legfeljebb öt évre választja meg az új köztársasági elnököt.

Sulyok csütörtökön közleményt adott ki, szerinte „az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét”. Azt is írta, hogy „az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult az államfőt a hivatalától megfosztani, és erre kizárólag konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése vagy bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor”, illetve hogy „1990 óta a köztársasági elnököket lényegében változatlan eljárással legitim módon, a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés választotta meg”.

Sulyok korábban azt is kifogásolta, hogy a köztársasági elnök esetében az alkotmánymódosítási javaslat csupán egy mondattal intézi el a hivatalból való eltávolítás kérdését, és mivel a szöveg a „jelenlegi köztársasági elnökre”, nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, szerinte nem értelmezhető másként, mint „egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni”.

A Magyar Helsinki Bizottság értékelése szerint mindez valóban személyre szabott jogalkotási intézkedésnek tekinthető, hiszen előre pontosan tudható, hogy kire milyen joghatást vált ki. Ugyanakkor a jogvédő szervezet szerint ez a megoldás kivételesen, a jogállami helyreállítás célját szem előtt tartva megengedhető, mert nem áll rendelkezésre más, kevésbé korlátozó eszköz.

Az Alaptörvény módosítása ellen és Sulyok Tamás mellett csütörtökön a Fidesz a Sándor-palota előtt tüntetett, a riportunk erről itt olvasható.

Spanyolország pénteken bejutott a legjobb négy közé és kedden Franciaország ellen játszhat a döntőbe jutásért a 2026-os világbajnokságon. A spanyol csapat Mikel Merino 88. percben szerzett góljával kerekedett felül az ellenfélen, 2-1 lett a vége.

Bár se gólt, se gólpasszt nem jegyzett, a meccs emberének Lamine Yamalt, a Barcelona fiatal sztárját választották. Yamal egyre jobb formába lendül a tornán, de még így is messze elmaradt a legnagyobb sztárok szintjétől a tornán, ahol eddig egy gólt lőtt. Persze messze ő a legfiatalabb is a nagyágyúk között: épp a keddi elődöntő előtti nap ünnepli 19. születésnapját.

Yamal a belga meccs után tartott sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy a spanyolok a legutóbbi két kieséses szakaszban játszott meccsükön kiverték a franciákat. És nem is volt az olyan rég.

A 2024-es Európa-bajnokságon az elődöntőben találkoztak, és akkor a spanyolok – többek közt Yamal góljával – 2-1-re győztek a franciák ellen. Tavaly pedig, a jóval alacsonyabb presztízzsel bíró Nemzetek Ligájában 5-4-re győztek a spanyolok a stuttgarti elődöntőben – ott Yamal kétszer is betalált. Utóbbi meccs annyiban relevánsabb, hogy ott már a részben megfiatalított francia csapat volt a pályán, de közben a Nemzetek Ligáját a nagy válogatottak nem igazán veszik komolyan.

„Ha valakitől félhetnek, azok mi vagyunk. (...) Kivertük őket korábban is kétszer egymás után. Azt hiszem, hogy ez a világbajnokság két legjobb csapata. Meglátjuk mi lesz, de mi biztos nem félünk”

– nyilatkozta a Barcelona játékosa.

A spanyoloknak ez lesz az első elődöntőjük világbajnokságon azóta, hogy 2010-ben megnyerték a tornát. Franciaország közben sorozatban harmadik világbajnoki döntőjéért lép majd pályára.

Yamal játéka kulcskérdés lesz a franciák ellen is. Egyre nagyobb figyelem övezi a játékát. Kritizálták sokan a közösségi médiában, amiért nem eléggé csapatban gondolkodik, és túl egoista. Erre azzal reagált, hogy pénteken egy „Ego Yamal” feliratú hajpántban lépett pályára. (EPSN)

A becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet az amerikai–kanadai–mexikói közös rendezésű labdarúgó-világbajnokság – írja elemzésében a Másfélfok.

A kibocsátások döntő része a repülésre épülő logisztikából származik, mivel a 16 rendező várost sok esetben több ezer kilométer választja el egymástól. Bár a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kommunikációjában hangsúlyos szerepet kap a klímavédelem, a gyakorlatban egyre nehezebb hitelesnek tekinteni a szervezet vállalásait. A FIFA 2040-re klímasemlegességet ígér, a világbajnokság földrajzilag szétszórt rendezési modellje azonban éppen az egyik leginkább környezetszennyező közlekedési formára, a repülésre épül.

A becslések szerint a torna üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 85 százaléka a légi közlekedéshez köthető. A csapatoknak, a stáboknak és több millió szurkolónak folyamatosan utazniuk kell a mérkőzések között. Egyetlen meccs teljes karbonlábnyoma az utazásokkal együtt akár 72 ezer tonna szén-dioxid-egyenérték is lehet, a teljes világbajnokság kibocsátását pedig körülbelül 9 millió tonnára becsülik. Ez közel kétszerese lehet a korábbi tornák kibocsátásának, és csaknem hatszorosa a 2024-es párizsi olimpiáénak.

A terhelést tovább növeli, hogy Gianni Infantino FIFA-elnök szinte minden mérkőzésen ott van, a világbajnokság első két hetében közel harmincszor repült. Magángépének ez idő alatt keletkezett kibocsátása nagyjából akkora terhelést jelentett az éghajlatra, mint 78 ember átlagos éves légi utazása.

Kedvező körülmény, hogy a világbajnoksághoz nem kellett új stadionok sorát felépíteni, így az építkezések kevésbé növelték a torna környezeti terhelését. A FIFA megítélését ugyanakkor tovább rontja, hogy többéves partnerséget kötött a szaúd-arábiai Aramco olajvállalattal, amely a világ legnagyobb vállalati szén-dioxid-kibocsátói közé tartozik. A következő világbajnokságok sem ígérnek érdemi fordulatot: 2030-ban három kontinensen rendeznek majd mérkőzéseket, 2034-ben pedig Szaúd-Arábia 11 új stadion felépítését tervezi.

A futball hatalmas társadalmi ereje révén ugyanakkor fontos szerepet játszhatna a klímavédelemben. Ahogy az elemzés is kiemeli, az UEFA és az ENSZ már indított fenntarthatósági programokat, létrehozott karbonlábnyom-kalkulátorokat, valamint stadionkorszerűsítési pályázatokat hirdetett. Valódi változást azonban csak a rendezési modellek, az utazási gyakorlatok és a szponzorációs kapcsolatok átalakítása hozhatna.

A Balaton vízszintje jelenleg naponta körülbelül egy centiméterrel csökken, ez a tó teljes felületére vetítve mintegy hatmillió köbméter vízveszteséget jelent – írja az Időkép.

Az elmúlt időszak rendkívüli hősége miatt a Balaton vize is szokatlanul magas hőmérsékletet ért el. Különösen a sekélyebb déli parton lehetett ezt érezni: aki felfrissülést keresett, annak hosszú utat kellett megtennie a vízben, mire hűvösebb rétegekhez ért. Azóta érkezett lehűlés, a reggelek is jóval hűvösebbé váltak, és ennek hatására a tó vízhőmérséklete is jelentősen visszaesett.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint a párolgás üteme ennek ellenére nem csökkent.

A kutatóintézet magyarázata szerint a hőkupola idején ugyan rendkívül felmelegedett a Balaton felszíne, a víz felett azonban magas páratartalmú, vízgőzben gazdag légréteg alakult ki. Ez a „páraburok” csökkentette a vízfelszín és a levegő közötti vízgőznyomás-különbséget, ami mérsékelte a párolgást. A hőkupolát ráadásul többnyire gyenge légmozgás kísérte, ami szintén lassította a vízvesztést.

A helyzet a szél megerősödésével változott meg. Az erősebb légmozgás folyamatosan elszállítja a vízfelszín felett felhalmozódó vízgőzt, így a levegő ismét nagyobb mennyiségű nedvességet képes felvenni. Emiatt a párolgás az alacsonyabb vízhőmérséklet ellenére is intenzívebb lehet.

A párolgás mértékét tehát nem kizárólag a hőmérséklet határozza meg. Legalább ilyen fontos a levegő páratartalma, a szél erőssége és az aktuális légköri helyzet is. Az alacsony vízszint miatt már a Kékszalag vitorlásverseny útvonalát is módosítani kellett.

Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevele az elmúlt hét legfontosabb cikkeivel, híreivel. Vannak más hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.

Mindenekelőtt egy szolgálati közlemény, ha valaki lemaradt volna:

Augusztus 1-től Munk Veronika váltja Uj Pétert a főszerkesztői székben – UP a lemondásáról itt írt, Munk Vera pedig itt köszönt be, de a váltásról Plankó Gergővel is beszélgettek a 444 stúdiójában.

Belföld

Túlélték, mégis megfagytak – a hatvanpusztai zebrák élete és halála a kései orbánizmus leginkább szimbolikus ügye volt: egyesült benne az Orbán és Mészáros családok körüli titkolózás, maszatolás, hazudozás, nagyzolás és egyre több jel szerint a kegyetlenség is.

Egyik szerzőnket a '70-es évek undergroundjába repítette vissza a választások utáni egyik első DPK-gyűlés, amit Mediaworks-árvák szerveztek. Jobboldali újságírók úgy szerveznék újra a tábort, hogy közben azt gondolják: a Fideszt egy cirokseprű is megverte volna, nem hoztak létre semmi kimagasló szellemi teljesítményt az elmúlt 16 évben.

Másik szerzőnknek a Sándor-palota előtt akkora PTSD-je lett a Fidesz önkényellenes tüntetésétől, hogy majdnem elgyalogolt a Kunigundára. Néhány ezer ember megtapasztalta azt a Fidesz tüntetésén, amit előttük sokan átéltek már 2010 után.

9,8 milliárdot adtak Orbánék a választás előtt a határon túli focira, volt, ahol még az irodaszereket és az üzemanyagot is ebből vették. A kormányváltás után közérdekű adatigényléssel szereztük meg a Bethlen Gábor Alap egyedi támogatásainak dokumentációját, amiből kiderült, hogy a legapróbb tételekre is pénzt kértek a magyar államtól a határon túli fociakadémiák.

• A közmédia átalakításának a részeként azonnali hatállyal kirúgták a Nemzeti Sport éléről Szöllősi Györgyöt, aki a Puskás-hagyatékból tavaly származó 20 milliós osztalék majdnem felét megkapta. A felcsúti Puskás Akadémiánál folytatja, ráadásul ő marad a sportújságíró-szövetség elnöke is.

Durvul a helyzet a budapesti utcákon, visszaüt az elmúlt 16 év – egyre több budapesti polgármester is posztol már a közbiztonság romlásáról, de kiket látunk valójában az utcán? Szerhasználók, pszichiátriai betegek, flakonozók, melósok, hajléktalanok. Emberek, akiket cserben hagytak az utóbbi évtizedekben. Az önkormányzatok a rendőrség segítségét kérik.

Összeszedtük a legfontosabb távozókat az új rendszerben. Van, aki miatt külön kiadtak szombaton egy Magyar Közlönyt, van, aki inkább nyugdíjba ment. És sokakat megperzselt a Tisztítótűz. Közben benyújtották a Vagyonvisszaszerzési Hivatalról szóló törvényjavaslatot is.

• Ruff Bálint: A kormányzásnak más célja nem volt, mint hogy bizonyos körök, érdekcsoportok egyre jobban gazdagodjanak.

A héten elfoglalta helyét az új, ideiglenes vezetés a közmédiában, majd nem sokkal később bocsánatot kért a közmédia a hazudozásért, és felfüggesztették a hírszolgáltatást az M1-en és a Kossuth Rádión. 19:56-kor indult újra az adás, méghozzá A tanú című filmmel. Kárász Róbertet és a választás utáni Magyar Péter-interjúkat készítő műsorvezetőket is kirúgták a közmédiából. Azóta pedig a képernyő alján futó hírsávban indult újra részlegesen a hírszolgáltatás az M1-en

• Deák Dániel bevallotta, hogy a jobboldali nyilvánosság a Fidesz központi akaratát hajtotta végre.
• Eltávolították a Nemzeti Filmintézet éléről Káel Csabát.
• Emléktáblát kapott Rogán Antal munkássága a szociális és családügyi minisztertől.

Önállósodna a KDNP: az öntudatra ébredő kereszténydemokraták megunták, hogy csak segédcsapatként szerepelhetnek a Fidesz mellett. A központi kampánystábot hibáztatják amiatt, hogy nem találták meg a hangjukat.

• Ruff Bálint aláírta: megszűnik az MCC alapítványa. Az MCC vezetése ezután helyreigazította Orbán Balázst. Szavaztak az ügynökakták megnyitásának előkészítéséről a parlamentben.

A magyar védelmi vitákban még mindig túl sok szó esik vasról, és túl kevés a szoftverről. A nyugati világnak újra fegyverkeznie kell. 2035-ben már a magyar GDP 3,5 százaléka menne védelemre. De hogyan lehet okosan elkölteni ezt a rengeteg pénz? A modern hadsereg már nem elsősorban a „vasaktól” lesz erős.

Második hónapja stagnálnak az árak, Varga Mihályék újra hozzányúlhatnak a kamatszinthez, elkészült a költségvetési átvilágítás, drámai helyzetben az állam pénzügyei, ezermilliárdos lyukak vannak a büdzsében. Brüsszel jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, az EU Tanácsa pedig jóváhagyta az új magyar helyreállítási tervet, úgyhogy jöhetnek az uniós ezermilliárdok.

Hír volt még:

• Tiborczék a Tőzsdepalotába terveztek volna új Nemzeti Galériát, de odalett a luxusmúzeum grandiózus álma.
• Az Orbán-korszak több gyanús közbeszerzése miatt is feljelentést tett a kormány, köztük hét civil szervezet közötti összefonódás miatt.
• Gyurcsány Ferenc négy napig ivott a lemondása után.
• A NAV szerint bármi alapján gondolta is az AH, hogy az ukrán pénzszállítók ügyében feljelentést kell tennie, ők semmilyen bűncselekményt nem látnak.

Külföld

Trump durcásan érkezett Ankarába, ez rányomta a bélyegét az egész NATO csúcsra. Dünnyögő Trumppal indult Magyar Péter első NATO-csúcsa Ankarában, és ez megadta az alaphangot, de az utolsó sajtótájékoztatón már egészen jókedvű volt az amerikai elnök. Mire jutottak a szövetségesek Ankarában? Miért fontos, hogy Patriotot gyárthat Ukrajna? És mi az a NATO 3.0?

Öntökönszúrás a javából: nemi erőszakkal vádolt, náci tetoválását eltüntető háborús veterán ránthatja magával az amerikai Demokrata Pártot. Graham Platner nem politizált. Azért castingolta be a demokrata párt szélsőbaloldala, mert jól hangzott, hogy harctéri veterán, osztrigatenyésztéssel foglalkozik és pénzzel támogatta a progresszív Bernie Sanderst. Hiába került elő egyre több figyelmeztető jel, a párt balosai kitartottak mellette. Aztán jött a nemierőszak-vád és összedőlt a populista kártyavár.

Véres robbantás, lelőtt merénylő, ukrán titkosszolgálat – soha nem volt még ilyen csúnya ügy főszereplője a milliárdosok búvóhelyeként elhíresült Monaco. Ki és mire akart figyelmeztetni egy 200 millió dolláros vagyonú ukrán oligarchát egy robbanó csomaggal? Ketten kritikus állapotban kórházban, a feltételezett merénylőt, egy Németországban élő ukrán nőt megölték. A városállamot megrázták a történtek, ilyet még nem éltek át.

Trump a függetlenségnapi ünnepi beszédében a kommunista veszélyről szónokolt. Annak ellenére, hogy elítélték, a szélsőjobbos Marine Le Pen elindul a francia elnökválasztáson. Lemondott a Gázai övezetet irányító Hamász-kormány, hogy átadja az övezet polgári igazgatását egy új, technokratákból álló bizottságnak.

Hír volt még:

• Verekedésig fajuló tumultusok vannak az orosz benzinkutakon.
• 75 évesen meghalt Bonnie Tyler.

Podcast

Ha így folytatjuk, vége a kínaiak által harapófogóba szorított európai iparnak. A Saját Tőke podcast soron következő adásában Orbán Krisztián és Nagy Tamás beszélgetnek arról, hogy mit tehetnek az európai vállalatok, és hogyan maradhatnak talpon a magyarok.

Kultúra

76 évesen megölte magát Molnár Gergely, akinél nagyobb hatással senki sem volt az undergroundra: belőle sarjadt a magyar punk és az egész „új hullám”, keményebb, brutálisabb, punkabb dalszövegeket azóta sem írt senki, és bár a radikális művészetét nagyon kevesen ismerték, mégis jelen van mindenütt.

Óriási kognitív disszonancia lett abból, hogy lehullt a lepel, és most már igazából nincs értelme. Megállíthatatlanul burjánzik az AI-zenei Gajdics Ottó Nemzetközi Disszonancia-mémuniverzum.

Foci

Európa megmutatta az erejét a világbajnokság nyolcaddöntőiben jönnek a vb-negyeddöntők. A legnagyobb sztárok még versenyben vannak, de a kieséses szakaszban a klasszikusokat a szervezett védekezés és a hatékony kontrajáték ellensúlyozhatja.

• Diktátorból kapitány: a sokáig önző szupersztárnak tartott Kylian Mbappé a világbajnokságon nemcsak a góljaival, hanem kapitányi gesztusaival és szókimondásával is közelebb került a francia közönséghez.

Trump kiszabadította a szellemet a palackból, és ennek a világbajnokság látja a kárát: a FIFA példátlan döntése, hogy politikai nyomásra törölt egy piros lapot, mindent felülírni látszik – ami eddig konteó volt, az most már kevésbé söpörhető le az asztalról. Az argentin-egyiptomi meccs utáni hisztéria is ennek a jele.

HIRDETÉS

2 nap, több mint 70 márka, játékok, nyeremények és 6000 skincare-rajongó. Ilyen volt a Rossmann Beauty Expo, immár 5. alkalommal. (x)

Ukrajna a nagy hatótávolságú csapások végrehajtására szakosodott parancsnokságot hoz létre a fegyveres erőkön belül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Kijev hónapok óta támad drónokkal orosz energetikai és logisztikai célpontokat, az elmúlt hetekben pedig szinte mindennapossá váltak mélységi csapások.

„Ma aláírtam egy rendeletet, ami különleges parancsnokságot hoz létre a fegyveres erőkön belül. Ennek feladata, hogy erre a háborúra válaszul nagy hatótávolságú, lényegében globális hatású csapásokat mérjen Oroszországra”

– mondta Zelenszkij esti videóüzenetében a Reuters tudósítása szerint. Hozzátette: „A parancsnokságnak a rendelkezésére álló erőforrások száz százalékát arra kell összpontosítania, hogy gyengítse Oroszország hadviselési képességét.”

Az ukrán vezérkar szerint pénteken a Krasznodari területen található ilszkiji olajfinomítót és a leningrádi területen fekvő uszty-lugai olajfeldolgozó komplexumot támadták, valamint egy rosztovi olajterminált és egy olajraktárt is csapás ért. Az ukrán hadvezetés ezeket a műveleteket „nagy hatótávolságú szankcióknak” nevezi, mert az orosz állami költségvetés és ezzel a háború finanszírozásának egyik legfontosabb forrását veszik célba.

A támadások már az orosz üzemanyag-ellátást is érzékenyen érintik. Moszkva szerdán betiltotta a dízelexportot, hogy biztosítsa a belföldi készleteket, miközben a megszállt Krímben hetek óta üzemanyaghiány van, több orosz finomítónak pedig átmenetileg fel kellett függesztenie a működését. Iparági források és a Reuters számításai szerint az orosz benzintermelés a teljes kapacitás mintegy 65 százalékára esett vissza. Zelenszkij szerint az ukrán csapások célja, hogy Moszkvát tárgyalásokra kényszerítsék. „Értik, mi történik, és azt is, hogy a békének nincs alternatívája” – mondta az orosz vezetés belső köreire utalva.

Az ukrán mélységi csapások komoly változást jelentenek a háború korábbi szakaszaihoz képest. A szakértők szerint azonban még korai lenne azt mondani, hogy Ukrajna megfordította a háború menetét. Ukrajnának továbbra sincs elég légvédelmi eszköze, ezért az orosz ballisztikusrakéta-támadások komoly veszélyt jelentenek. A témáról nemrég a 444-en is beszélgettünk Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai szakértővel

Szombaton részlegesen újraindult a hírszolgáltatás az M1-en: az engedélyezett műsorok alatt az új vezetés egy képernyő alján futó hírsávban közöl információkat – írja a Telex. A lap szerint ebben a formában szombat hajnali öt órától jelentek meg újra hírek a közmédia fő csatornájának számító M1-en.

Az MTVA-nál kedden foglalta el helyét az új, ideiglenes vezetés, ami után nemcsak ott dolgozókat mentettek fel azonnali hatállyal a munkavégzés alól, de a műsorszolgáltatást is felfüggesztették.

Nem sokkal azután, hogy az évek óta propagandát mantrázó Radnai Csaba az M1 híradójában felolvasta az új vezetők érkezéséről szóló közleményt, elsötétült az M1, majd hosszú órákig egy üzenetet lehetett olvasni a képernyőn arról, hogy a közmédia hosszú évekig hazudott, és hogy ezért bocsánatot kérnek. Ezzel egy időben leállt a Hirado.hu is, ahol ugyanez a közlemény fogadta a látogatókat, a Kossuth rádió pedig kizárólag zenét sugárzott.

Az MTVA fő hírcsatornáján kedden este – nagyon szimbolikusan 1956-ra utalva – 19:56-kor indították újra a műsorszolgáltatást, de nem a megszokott formában. Szintén nagyon szimbolikusan A tanúval indult újra az adás az M1-en, azóta pedig csak a legnagyobb magyar filmeket vetítik.

A Tisza Párt a választási programjában vállalta, hogy megszünteti a politikai propagandát, visszaállítja a közmédia szabadságát és pártpolitikától való függetlenségét. Azt is megígérték, hogy a kormányalakítást követően azonnal felfüggesztik a közmédia hírsugárzását, és csak azután indítják újra, miután megteremtették a független, objektív hírszolgáltatás feltételeit. Az új parlament végül június végén fogadta el azt a törvényt, ami alapján átalakul a közmédia.

Az átmeneti időszakban Koltai Péter a vezérigazgatói kabinetet veszi át, Teszáry Sára a PR és marketing osztály vezetéséért felel, illetve a szóvivői feladatokat látja majd el, a hírigazgatóságért Bodacz Balázs, a Kossuth Rádióért Kerényi György, az online igazgatóságért pedig Mészáros Zsófia, a régi Index egykori főszerkesztője, a 444 korábbi vezető szerkesztője felel.

Az Egyesült Államok azt követeli Irántól, hogy nyilvánosan jelentse ki, hogy a Hormuzi-szoros nyitva áll, és vállalja, hogy nem támad több kereskedelmi hajót. A kérdés a szombatra, Ománba tervezett amerikai–iráni tárgyalások egyik központi témája lesz – írja a BBC.

Amerikai lapok névtelenül nyilatkozó tisztviselőkre hivatkozva azt írták, hogy Teherán zárt ajtók mögött elismerte Donald Trump elnök tanácsadóinak, hogy hiba volt rálőni a hajókra, ugyanakkor egy önállósult keményvonalas csoportra hárította a felelősséget. Egy tisztviselő így fogalmazott a CBS News televíziós csatornának:

„Visszatértek a tárgyalóasztalhoz, és azt mondták: »Elszúrtuk. Hibát követtünk el. Folytassuk a tárgyalásokat.«”

Júniusban az Egyesült Államok és Irán tűzszüneti megállapodást írt alá, aminek részeként Irán vállalta, hogy biztonságos áthaladást biztosít a kereskedelmi hajóknak.

A héten újra harcok robbantak ki a Hormuzi-szoros miatt. A Fehér Ház ezt a tűzszünet megsértésének tekintette. Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter azt mondta, hogy országa „betartotta a szavát” a tűzszünettel kapcsolatban, és az X-en azt írta: az Egyesült Államok sértette meg a megállapodást. Trump közölte, hogy most a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásáról.

A szombati tárgyalásokat várhatóan JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, valamint két, a közel-keleti egyeztetésekben jelentős szerepet játszó személy, Steve Witkoff különmegbízott és Trump veje, Jared Kushner vezeti majd. A tárgyalásokon várhatóan Aragcsi is részt vesz.

Az amerikaiak pénteki sajtótájékoztatójukon közölték, hogy regionális közvetítőkön keresztül üzenetet juttattak el Teherán vezetéséhez. Ebben azt követelték, hogy Irán adjon ki nyilatkozatot arról, hogy a szoros nyitva áll, és hogy felhagy a kereskedelmi hajók elleni tüzeléssel. A CBS szerint a Fehér Ház azt is követeli, hogy Irán nyilvánosan ismerje el: hiba volt tüzet nyitni a hajókra.

A feszültséget fokozza, hogy a héten három kereskedelmi hajót találat ért, valamint olyan hírek jelentek meg, hogy Irán merényletet tervez Trump ellen. Az amerikai elnök erre a közösségi oldalán azt írta, hogy egy ilyen támadás esetén az amerikai hadsereg „teljesen megsemmisítené és elpusztítaná az ország minden területét”.