Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 5–4 arányban úgy döntött, hogy Donald Trump kormánya folytathatja a Fehér Ház mellé tervezett, 400 millió dolláros bálterem-komplexum építését – írja a Reuters.

A döntés addig marad érvényben, amíg az elnöki adminisztráció megtámadja azt az alsóbb fokú bírósági végzést, ami a beruházás felszín feletti munkálatainak jelentős részét leállította volna.

A National Trust for Historic Preservation nevű műemlékvédelmi szervezet tavaly indított pert, miután a Trump-kormányzat lebontotta a Fehér Ház keleti szárnyát, majd kongresszusi jóváhagyás nélkül megkezdte egy mintegy 8360 négyzetméteres bálterem építését. A lebontott szárnyban működött többek között a first lady hivatala és a Fehér Ház moziterme. Az épületrészt eredetileg 1902-ben, Theodore Roosevelt elnöksége idején emelték, majd 1942-ben, Franklin D. Roosevelt elnöksége alatt jelentősen kibővítették.

A Legfelsőbb Bíróság hat konzervatív tagja közül öten a kormányzat álláspontját támogatták. A többségi vélemény szerint a projekt ellen pert indító szervezet nem rendelkezik a perindításhoz szükséges jogi alappal, az építkezés leállítása pedig „helyrehozhatatlan károkat” okozhatna a kormánynak, egyebek mellett nemzetbiztonsági okokból.

John Roberts főbíró, a testület egyik konzervatív tagja ugyanakkor a három liberális bíróval együtt ellenezte a döntést. Különvéleményében azt írta, hogy a beruházás

„valószínűleg törvénytelen”.

Roberts szerint a Kongresszus teljes körű alkotmányos hatáskörrel rendelkezik a szövetségi tulajdon, illetve Washington D.C. területe felett, és törvény tiltja, hogy kongresszusi felhatalmazás nélkül épületeket emeljenek a szövetségi kormányhoz tartozó területeken. A főbíró szerint a bálterem is szövetségi területén épül, miközben a Kongresszus nem fogadott el olyan jogszabályt, ami kifejezetten engedélyezné a kivitelezését.

Trump korábban azt mondta az új bálteremről, hogy az „a valaha épült legnagyszerűbb lesz a maga nemében”. A beruházás ugyanakkor nem csupán egy reprezentatív bálteremből áll. A felszín alatt kiterjedt komplexum épül, ami Trump szerint óvóhelyeket, egészségügyi létesítményeket, valamint drónbázist és védelmi rendszereket is magában foglal. Az elnök ezért többször „katonai központként” is hivatkozott az építményre.

Az igazságügyi minisztérium augusztus közepén azzal érvelt a Legfelsőbb Bíróság előtt, hogy a létesítmény nemzetbiztonsági szempontból nélkülözhetetlen. A minisztérium indoklásában Trump ellen elkövetett merényletkísérletekre és más, közelmúltbeli fenyegetésekre is hivatkozott. Az adminisztráció közlése szerint a teljes projekt már 65 százalékban elkészült.

Az ügyben korábban eljáró szövetségi bíró leállíttatta a felszín feletti építkezést, miközben engedélyezte a föld alatti munkálatok folytatását, valamint azokat a beavatkozásokat, amik szigorúan szükségesek a Fehér Ház biztonságához.

„Minden elnök ideiglenes bérlője, nem pedig tulajdonosa a Fehér Háznak”

– fogalmazott a bíróság, ami szerint egy elnök kongresszusi hozzájárulás nélkül nem alakíthatja át alapvetően az épületet. A fellebbviteli bíróság azt is közölte, hogy a nemzetbiztonságra való hivatkozás önmagában nem mentesíti a kormányzatot a jogszabályok betartása alól. Emellett korábban a szenátus eljárási szabályainak őre is elutasította, hogy az adófizetők pénzéből támogassák a projektet.

Trump üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság döntését, és alaptalannak nevezte a projekt ellen indított jogi eljárást. Közösségi oldalán azt írta, hogy a bíróság döntése után a „Bálterem/Katonai Komplexum” minden további akadály nélkül megépülhet.

„Amerika aranykorát éljük, és ez az épület az egyik legnagyszerűbb lesz, amit valaha Washingtonban emeltek”

– írta az elnök.

Brent Leggs, a National Trust for Historic Preservation vezetője ezzel szemben csalódottságának adott hangot. Szerinte Roberts főbíró különvéleménye megerősíti azt, amit a szervezet kezdettől fogva állít: a Fehér Ház új báltermének építése törvénytelen. A szervezet arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy gyorsított eljárásban tárgyalja a Trump-kormányzat várható fellebbezését.

Négy nap alatt csaknem 800 Sahed drónt lőttek ki Ukrajna felé az oroszok, hogy „kimerítsék” az országot – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A sugárhajtású drónok – amelyek szárnyas rakétának tűnnek - kétszer olyan gyorsak, mint a korábbi változatok, és gyorsabbak, mint az olcsó ukrán elfogódrónok, így nehéz azokat megállítani.

Oroszország ezeket használja a hosszú támadási hullámok fenntartására. A Kijev elleni légitámadások már napközben is órákon át tartanak, ahogy a légiriadók is. Korábban is voltak napközbeni támadások, de ritkán, az emberek mérlegelhették, hogy menedéket keresnek, vagy figyelmen kívül hagyják a figyelmeztetést.

Zelenszkij szerint az orosz drónok felét már ezek a sugárhajtású modellek teszik ki. Az elmúlt 4 napban 1500 drónt vetettek be Ukrajna ellen az oroszok, „mindenféle típusból”.

Csütörtökön egy Geran-4, a legújabb sugárhajtású modell egy lőszerraktárat talált el Míla faluban. A találatot követő sorozatos robbanásokban 38 ember vesztette életét, ami a háború egyik leghalálosabb „egyedi támadása” volt.

A közeli drónfenyegetés miatt a mentőszolgálatok is arra kényszerülnek, hogy elhagyják egy-egy támadás helyszínét, ami súlyosbíthatja a találat által okozott tűz következményeit. Ez történt akkor is, mikor egy élelmiszerraktárt találtak el Kijevtől keletre.

Az ukrán mérnökök versenyt futnak a sugárhajtású Sahedek kilövésére alkalmas drónok kifejlesztésére. A részletekről keveset tudni, Zelenszkij annyit árult el, hogy négy vállalat fejlesztett ki megfelelő elfogó drónokat, és egy vállalat rendelkezik a legsikeresebb technológiával. (Guardian)

Új napi melegrekord született Budapesten hétfőn: Újpesten 35,8 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet, két tized fokkal megdöntve a korábbi csúcsot – írja az Időkép.

A HungaroMet előzetes adatai szerint délután három óra után mérték a rekordot jelentő értéket. Az erre a napra vonatkozó korábbi budapesti maximumot 2015-ben regisztrálták, ugyancsak Újpesten, ahol akkor 35,6 fokig emelkedett a hőmérséklet.

A hőség azonban a hét első felében átmenetileg enyhül: az érkező hidegfront néhány fokkal mérsékli a nappali felmelegedést. A következő napokban továbbra is meleg idő várható, de a mostanihoz hasonló tikkasztó hőség már nem lesz jellemző. A hét második felében azonban ismét erősödik a felmelegedés. Szombaton az ország több részén visszatérhet a kánikula, a legmagasabb nappali hőmérséklet pedig ismét 30 és 35 Celsius-fok között alakulhat.

Legalább két ember meghalt, és több mint húsz túrázót továbbra is eltűntként tartanak számon, miután villámárvíz söpört végig a hétvégén az arizonai Grand Canyon Bright Angel Canyon és Phantom Ranch térségében – írja a Reuters. Az árvízzel érintett területről 62 embert mentettek ki helikopterrel.

A heves esőzések szombaton árasztották el a Bright Angel Creek környékét. A lezúduló víz sarat, sziklákat és törmeléket sodort magával, túraútvonalakat, gyaloghidakat és más infrastruktúrát rongálva meg. A Nemzeti Park Szolgálat először több mint húsz olyan emberről kért információt, akik eltűnhettek vagy akikkel nem sikerült kapcsolatba lépni.

Hétfőn azt is közölték, hogy két áldozat holttestét megtalálták, egyikük egy 46 éves férfi volt.

Egy helikopterrel kimentett nő azt mondta, „rémisztő volt” a szombati helyzet: elmondása szerint gyönyörű napnak indult, majd az emberek hirtelen sikoltozni és futni kezdtek. Egy másik látogató arról számolt be, hogy társaival mindössze tíz perccel azelőtt keltek át egy gyaloghídon, hogy azt elsodorta volna az ár.

A villámárvíz megrongálta a park vízellátását biztosító Transcanyon Waterline vezetéket is. Több túraútvonalat és szálláshelyet lezártak, a hatóságok pedig további zivatarokra, villámárvizekre és sziklaomlásokra figyelmeztettek.

2,48 milliárd forintból kezdhet el működni a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal, a kormány ezt a pénzt a központi maradványelszámolásból csoportosította át, a részletek a Magyar Közlönyben jelentek meg.

Magyar Péter miniszterelnök múlt héten a parlamentben arról beszélt, a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolásával megmaradt összeget kapja meg az NVVH.

A kormányhatározat melléklete szerint az NVVH az összegből 1,049 milliárd forintot beruházásokra, 791,9 milliót személyi juttatásokra, 537,9 milliót dologi kiadásokra, 102,9 milliót pedig a munkáltatót terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra fordíthat.

A hivatal elnöke, Unger Anna arról beszélt, kedden elkezdi a munkát, és már több ügyet kiválasztottak a nyomozati elnökhelyettessel, amit átvesznek majd. Azt is mondta, az ő fejében nincs elévülés. (via MTI)

Harminc évvel Tupac Shakur halála után megszületett az első elmarasztaló ítélet az amerikai rap történetének egyik leghíresebb gyilkossági ügyében: a Las Vegas-i esküdtszék bűnösnek találta Duane „Keffe D” Davist, a South Side Compton Crips banda egykori vezetőjét, aki a vád szerint megszervezte az 1996-os támadást. A 63 éves Davist halálos fegyverrel elkövetett emberölésben találták bűnösnek.

Az ügyészség szerint bár nem ő adta le a Tupac Shakurt eltaláló lövéseket, ő rendelte el a támadást, és ő biztosította hozzá a fegyvert.

Shakurt 1996. szeptember 7-én lőtték meg Las Vegasban. A rapper Marion „Suge” Knighttal ült egy autóban, amikor egy fehér Cadillac hajtott melléjük, amelyből tüzet nyitottak rájuk. Shakur hat nappal később, 25 éves korában belehalt sérüléseibe.

Az ügyészek szerint a támadás a néhány órával korábbi verekedés megtorlása volt. Shakur és társasága egy Las Vegas-i kaszinóban összetűzésbe került Orlando Andersonnal, Davis unokaöccsével, aki szintén kapcsolatban állt a Cripsszel. A vád szerint Davis ezt követően szervezte meg a fegyveres támadást, a halálos lövéseket pedig Anderson adta le.

Ahogy arról a 444-en is írtunk, a per kulcsa Davis több korábbi nyilatkozata volt. A nagyszájú egykori bandavezér éveken át beszélt arról, hogy abban az autóban ült, amelyből a lövéseket leadták. Davis már 2008-ban is részletesen beszélt az ügyről egy titkos rendőrségi meghallgatáson, amelyet eredetileg egy másik rapper, Notorious B.I.G., polgári nevén Christopher Wallace meggyilkolásával kapcsolatos nyomozás részeként folytattak le. Később nyilvános interjúkban, dokumentumfilmekben, podcastokban és 2019-ben megjelent, Compton Street Legend című memoárjában is beszélt a történtekről.

A védelem a tárgyaláson azt próbálta bizonyítani, hogy Davis ezekben a megszólalásokban eltúlozta, illetve részben kitalálta saját szerepét, hogy hírnevet és pénzt szerezzen. Ügyvédje, Michael Sanft a záróbeszédében arra kérte az esküdteket, hogy ne tekintsék hitelesnek ügyfele korábbi állításait.

„Nincs bizonyíték”

– mondta a védő.

Az ügyészség ezzel szemben éppen Davis saját szavait állította a vád középpontjába. Binu Palal ügyész szerint Davis éveken keresztül maga beszélt arról, hogy szerepe volt Tupac Shakur meggyilkolásában. Az ügyész érvelése szerint Davis a South Side Crips egyik vezetőjeként nem egyszerű utas volt a támadók autójában, hanem meghatározó szerepet játszott a gyilkosság megszervezésében.

Az esküdtek végül mindössze néhány órás tanácskozás után mondták ki Davist bűnösnek. Az ítélethirdetés alatt Davis rezzenéstelenül állt a tárgyalóteremben, majd közölte, hogy fellebbezni szeretne. A bíró tájékoztatta, hogy erre a büntetés kiszabása után lesz lehetősége. A bíróság október 13-ra tűzte ki a büntetés kihirdetését.

Shakur családtagjai érzelmesen fogadták az ítéletet: többen sírtak és megölelték egymást a tárgyalóteremben. A bíróság épülete előtt összegyűlt rajongók szintén ünnepléssel és könnyekkel reagáltak a döntésre. (BBC)

Az Egészségügyi Minisztériumba érkezett bejelentés miatt a múlt héten vizsgálatot rendelt el az Országos Onkológiai Intézetben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. Ezt Hegedűs közölte a Facebook-oldalán. A vizsgálatot az Országos Kórházi Főigazgatóság és a fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkárság végzi.

Részleteket a posztban nem közölt, a kommentek közt viszont megosztott egy cikket arról, hogy az intézetben dolgozó egyes, magánellátásban is dolgozó orvosok szabadon küldözgetik az állami és a magánegészségügyi intézmények között a betegeket, akik milliókat fizethetnek az ellátásért. Ráadásul az egész szabálytalan. Erről az Elitmed.hu írt, a lap szerint az ügyben az intézet orvosigazgatója, és maga a főigazgató, Dank Magdolna is érintett lehet, akit leválthatnak.

A hétfőn megjelent cikk után az Országos Onkológiai Intézet vizsgálatot kért a minisztertől, erre reagálhatott Hegedűs azzal, hogy azt már múlt héten elrendelte, és nem a sajtóhírek alapján. Hegedűs szerint a vezetésről sem született döntés.

Egyeztetett Dank Magdolnával, a vezetés és a dolgozók együttműködnek a vizsgálat lefolytatásában, és egyetértettek abban, hogy a betegellátás zavartalansága, az intézmény stabil működése és a betegek biztonságának megőrzése a legfontosabb feladat. Hegedűs szerint korrekt, elfogulatlan vizsgálatra van szükség, a tényekre alapozva, előzetesen senkit nem lehet felmenteni vagy elmarasztalni.

A vizsgálat eredményéről a tények ismeretében tájékoztatnak majd.

Magyarország kész tárgyalni Horvátországgal az INA horvát olajipari vállalat és a Mol kapcsolatáról, és lehetőséget lát arra, hogy új fejezet kezdődjön a két ország viszonyában – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon a Jutarnji List zágrábi napilap internetes kiadásának beszámolója szerint.

Magyar elmondta, hogy Bledben rövid megbeszélést folytatott Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel. Megállapodtak abban, hogy a két ország külügyi és gazdasági tárcájának vezetői tárgyalásokat kezdenek az INA és a Mol közötti viszonyról. A magyar kormányfő szerint belátható időn belül a két miniszterelnök találkozójára is sor kerülhet.

„Készek vagyunk tárgyalni. Természetesen mindenki meg fogja védeni a saját nemzeti érdekeit, de ez normális. Mindannyian látjuk ugyanakkor, hogy lehetőség nyílik új fejezetet kezdeni a két ország kapcsolatában”

– fogalmazott. Arra a kérdésre ugyanakkor nem válaszolt közvetlenül, hogy Budapest kész-e kiadni Horvátországnak Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki ellen európai elfogatóparancs van érvényben. Magyar Péter azt mondta, már azzal is válaszolt a kérdésre, hogy szerinte lehetőség van új fejezetet nyitni Magyarország és Horvátország kapcsolatában. Hozzátette: mindkét országnak van „házi feladata”.

Andrej Plenković szerint az INA és a Mol közötti rendezetlen kérdések régóta visszafogják a két ország kapcsolatainak fejlődését, holott azoknak a jelenleginél jóval magasabb szinten kellene állniuk. A horvát kormányfő ennek alátámasztására a kisebbségek magas szintű védelmét, a gazdasági kapcsolatokat, a turizmust és a két ország energetikai összeköttetéseit említette.

„Úgy gondolom, most olyan helyzetben vagyunk, hogy megpróbálhatjuk rendezni ezt a kérdést, és utána továbbléphetünk”

– jelentette ki Plenković.

Az INA és a Mol kapcsolata több mint egy évtizede terheli a horvát–magyar viszonyt. A felek között választottbírósági eljárások is zajlottak, vita alakult ki az INA irányítási jogairól, Horvátországban pedig többször is felmerült a Mol tulajdonában lévő INA-részvények visszavásárlásának lehetősége. A Mol 2003-ban vásárolta meg az INA részvényeinek 25 százalékát plusz egy részvényt, majd több lépésben tovább növelte tulajdonrészét. Jelenleg 49,08 százalékos részesedésével az INA legnagyobb részvényese, míg a horvát állam 44,84 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.

A két ország közötti viták egyik központi kérdése az INA feletti irányítás, illetve Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának ügye volt. Hernádi ellen a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség 2013-ban emelt vádat. A horvát vádhatóság szerint a Mol azért vehette át 2009-ben az INA feletti irányítást, mert Hernádi lefizette Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnököt. 2021-ben a zágrábi Legfelsőbb Bíróság Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte.

Magyarország nem adta ki Hernádit Horvátországnak, mert 2012-ben egy magyarországi eljárásban ugyanebben az ügyben már felmentették. A Mol-vezér ugyanakkor továbbra sem hagyhatta el biztonsággal Magyarországot, mivel a horvát hatóságok nemzetközi körözést adtak ki ellene, így elvben fennállt annak a lehetősége, hogy egy harmadik ország kiadja Zágrábnak. Hernádi 2023 novemberében került le az Interpol körözési listájáról. A Mol 2022-ben két nemzetközi választottbírósági eljárásban is kártérítési pert nyert a horvát állammal szemben. (MTI)

• Szamosfalvi József amerikai–magyar üzletember, aki a Fidesz-kormánynak és a Duna Aszfaltnak is adott tanácsot.
• Egy csaknem 30 millió dolláros floridai luxusvilla megvásárlásakor ő képviselte a rejtőzködő európai vevőt.
• A Szamosfalvihoz köthető amerikai cégek között felbukkan egy Duna Asphalt TX és egy Duna Asphalt USA Management nevű vállalkozás is.
• A villa körüli céghálót és az amerikai Duna Asphalt körüli céghálót menedzselő cégek nevei kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz.
• A Szíjj Lászlóhoz köthető ismert magángépek rendszeresen repülnek a villa közelébe.

2022 júniusában egy rejtélyes vevő megvásárolt egy floridai csodavillát 28,5 millió dollárért, ez akkori árfolyamon durván 10,5 milliárd forintot jelentett. A vételár kontextusba helyezéséhez talán annyi is elég, hogy amikor Lionel Messi 2023-ban Miamiba igazolt, beérte egy Fort Lauderdale-ben vett 10,75 millió dolláros házzal.

A 28,5 millió dolláros ár a diszkréciónak is csúnyán betett, több ingatlanos szaklapban külön cikkben emlékeztek meg az ügyletről. Olyan hangzatos címek alatt, mint például: Elkelt a vízparti megavilla 28,5 millió dollárért, ami új rekord Broward megyében.

A ház 2020-ban épült, a magát a világ „jachtfővárosának” nevező Fort Lauderdale-ben van, a Sagamore Cove nevű, nagyközönségtől elzárt lakóközösség területén. A környék egyik legfőbb vonzereje, hogy kifejezetten nagy merülésű jachtoknak kialakított csatornák kötik össze Florida legfőbb vízi útjával és az óceánnal.

150 millió forint éves adó

A telek vízparti, az épület kb. 1300 négyzetméteres, 7 hálószoba és 11 fürdőszoba van benne. Tartozik még hozzá többek közt játékszoba, moziterem, borospince, vendégház, konditerem, wellnessrészleg, úszómedence, hajólift. A méreteket elég jól érzékelteti, hogy a nappali egyik sarkában egy veterán autó parkol szobadíszként. Az ingatlanadó és helyi adók összesen kb. 450 ezer dollárra rúgnak évente (ez nagyjából 150 millió forint).

A cikkekből az is kiderült, hogy a vásárló Európából érkezett, nagyon szerette volna megőrizni az inkognitóját, és hogy készpénzes ajánlatot tett az ingatlanra.

„Valami véget ért, valami fáj” (Schmidt Mária)

Jó reggelt! Újra itt a napindító hírlevelünk, benne az elmúlt nap legfontosabb 444-es anyagaival. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)

RENDSZERVÁLTÁS

Az átvilágítás után egyre egyértelműbben látszik, ki volt a háttérben a közmédia valódi irányítója: Várhegyi Attila kipróbált intézőember volt a Fidesznél: a kormányzati kérések hozzá futottak be, a közmédia vezetői pedig őt kérték arra, hogy járjon el a kormánynál.

Orbánnak nem kellett amiatt aggódnia, hogy a döntései kiváltják hívei ellenállását, az új kormányzat legerősebb ellenzékévé viszont a saját táborában létrejött digitális tömeg vált – a kormányzás egyik legfontosabb kihívása, hogy mit tud kezdeni ezzel.

Megnevezte a Tisza, kiket jelöl a Médiatanácsba és Független Közmédia Testületbe: Bujdosó Andrea frakcióvezető szerint nem politikai delegáltakat szeretnének látni ezekben a testületekben, hanem felkészült szakembereket.

Előkerült egy dokumentum, amiből kiderült, hogyan minősítették jónak a kórházi használatra alkalmatlan lélegeztetőgépeket: az Orbán-kormány olyan gépeket vett 300 milliárdért, amiknek közel felénél talált problémát a kirendelt katonaorvos.

Unger Anna nyilvánosságra fogja hozni a pályázati anyagát, a férje pedig azt mondta, „visszajön az elnézésükért mindenkinek, aki most vicsorgott”. Az NVVH elnöke azzal számol, ha valamilyen ügyben már nem tudnak vádat emelni, akkor ott is közzé fogják tenni a vagyonvesztéshez vezető cselekményeket.

• A Varga Mihály vezette MNB közel ezer oldal adattal és információval segíti a végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottságot.
• Szembenézés a NER-rel, ismerkedés a piaccal – így építenék fel a posztfideszes sajtót a lakájmédia árvái.
• Nem tudta kifizetni a munkatársakat, lemond a brüsszeli MCC igazgatója.
• Megvan a NAV új elnöke és a helyettese.

BELFÖLD

„Kele Jani, kezdj el aggódni…” – üzenték a Fradi ultrái a 24.hu főmunkatársának, akivel arról is beszélgettünk, hogy maradhat-e egy fideszes politikus a legnépszerűbb magyar csapat élén, és hogy véletlen-e, hogy Fradiváros-ügyben éppen akkor közölte az államtitkár, hogy 11,2 milliárd játékosvásárlásra ment a pénzből, amikor Kubatov Gábor bejelentette: újra indulna a posztjáért.

Vádat emeltek az egyik Szőlő utcai bántalmazó ellen, ráadásul ez az eset nem függ össze a javítóintézet jól ismert ügyeivel.

Lefedik az azbesztes utcákat Szombathelyen: nincs még állami forrás a mentesítésre, a város saját forrásból cselekedett.

• 96 évesen meghalt Berend T. Iván, az MTA egykori elnöke.
• Olyan részeg volt a kalocsai repülőtolvaj, hogy a mentősök azt hitték, külföldi.
• Újra lehet Budapest Parádé.

KÜLFÖLD

Az EU történetéhez hozzátartoznak az elbukott népszavazások, de az izlandi referendum kényes pillanatban érte Brüsszelt.

Még soha nem készült ennyi megrázó felvétel egy természeti katasztrófáról sem, mint Nepálban.

• Szergej Lavrov fenyeget, mert fenyegetőnek tartja a NATO-t, közben az orosz és az amerikai pénzügyminiszter bizniszről és békéről diskurált.
• A spanyol miniszterelnök szerint Izrael és Oroszország gerjesztette a ceutai krízist.
• Lionel Messi visszavonul a válogatottságtól.

AMERIKA

Az orosz és az amerikai pénzügyminiszter bizniszről és békéről diskuráltak: az orosz pénzügyminiszter először vett részt a G20-ak találkozóján a teljeskörű orosz–ukrán háború kitörése óta.

• A Google már át is nevezte az Ontario-tavat Amerika-tóra.
• A héten veszi át az Apple irányítását Tim Cooktól az új főnök.
• Amerikában azt találgatják, vajon Trump ad-e kegyelmet Jeffrey Epstein bűntársának.

És kijött a legutóbbi Borízű hang ingyenes verziója is.

„A magyar társadalom 1990 óta ahhoz szokott hozzá, hogy ha egy korrupciós botrány politikai szintre ér, érinthetetlenné válnak a szereplők. Az én küldetésem az, hogy ez a hivatal megszüntesse ezt az üvegplafont”

– mondta Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke hétfőn a Kontrollnak adott interjúban. Hozzátette, meg fogja védeni a hivatalt attól, hogy politikai célokra használják fel. Az augusztus 20-ai tűzijátékra vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy minden bejelentést megvizsgálnak.

A bűncselekmények elévülésére vonatkozó kérdésre azt mondta, lehet, hogy egyes esetekben nem tudnak vádat emelni, de közzé fogják tenni a vagyonvesztéshez vezető cselekményeket.

„A vádképviseleti alelnök fejében van elévülés, az én fejemben nincs elévülés. Lehet, hogy vádat nem tudunk emelni, de ez nem azt jelenti, hogy nem fogjuk közzétenni azokat a eseményeket, történeteket, cselekményeket, amik vagyonvesztéshez vezettek”

– mondta Unger. Az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartva elmondják, mi történt, és ahol lehet, ott megindul a bűnvádi eljárás. Szerinte minden cselekménynek kell, hogy következménye legyen, akkor járnak el jogszerűen, ha minden cselekménynek, amit feltárnak, lesz jogkövetkezménye.

Hétfő este a Tisza Párt parlamenti frakciója közzétette, kiket jelöl a Független Közmédia Testületbe és a megújuló Médiatanácsba.

FKT

A Független Közmédia Testületbe az Országgyűlés egyenkénti szavazással 4 évre hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot, 5 évre három, a médiaszakma által jelölt tagot választ. A Független Közmédia Testület gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a közmédia, azaz a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és MTI Nonprofit Zrt. felett. Valamint ők írják ki a közmédia vezetésére vonatkozó pályázatot. A Testületbe három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek. További három főre politikai szervezetnek nem minősülő médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést a Közszolgálati Tanács által lebonyolított jelölési eljárásban.

Ide a Tisza Szabó Györgyöt, Hargitai Miklóst és Bálint Viktort jelöli. Szabó 22 éven keresztül dolgozott a Sanoma Media Budapestnél, korábban a Magyar Lapkiadók Egyesületének és a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke is volt. Hargitai dolgozott a Népszabadságnál, 2017 és 2021 között a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke volt, jelenleg pedig a Sajtószakszervezet elnöke. Bálint Viktor dolgozott a Figyelőnél, majd a Sanománál szerzett médiamenedzsment- és üzletfejlesztési tapasztalatot.

Médiatanács

A Médiatanács folyamatosan figyeli majd a médiapiaci folyamatokat, és ha szükséges, ellátja azokat a hatósági feladatait is, amikkel megakadályozható a jogszabályba ütköző piaci koncentráció, valamint ellenőrzi a magyarországi médiaszolgáltatók törvényes működését. Ide a Tisza Dr. Bencsik Mártát, Dr. Bodrogi Bea Juditot és Dr. Nagy Krisztinát jelöli. A frakció indoklása szerint ide olyan szakembereket választottak, akik jelentős hatósági, médiajogi, kutatói és oktatási tapasztalattal rendelkeznek.

Dr. Bencsik Márta az ORTT-ben, majd az NMHH-ban hosszú éveken keresztül dolgozott jogi vezetőként, korábban során szerkesztőségi, szabályozási, kutatói és médiavezetői tapasztalatot egyaránt szerzett. 2022-ben őt választották a IX. kerületi médiacég, a Ferencvárosi Média Nonprofit Kft. élére.

Dr. Bodrogi Bea Judit médiajogász, emberi jogi ügyvéd, kutató és oktató. Hazai tapasztalatai mellett jelentős nemzetközi szakmai háttérrel rendelkezik. Április végén a 444 stúdiójában többek között arról is beszélgettünk vele, van-e szükség közmédiára.

Dr. Nagy Krisztina jogász, médiapedagógus és egyetemi oktató. Korábban az ORTT munkatársaként dolgozott, doktori kutatásának középpontjában pedig a médiaműveltség médiapolitikai és szabályozási kérdései álltak. Oktatói és kutatói munkájában a digitális platformok szabályozásával, a médiatudatossággal és a gyermekek védelmével foglalkozott.

A bejelentés után Bujdosó Andrea frakcióvezető az oldalán azt írta: „Mi nem politikai delegáltakat szeretnénk látni ezekben a testületekben, hanem felkészült szakembereket, kimagasló tudással, tapasztalattal és szakmai életúttal.”

Először találkozott Scott Bessent amerikai és Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, a G20-országok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek tanácskozásán az Egyesült Államokban. A Fox tudósítója szerint a felek Donald Trump orosz-ukrán háború lezárására vonatkozó tervéről is egyeztettek, de az NBC szerint szó esett a két ország közti kereskedelemről is.

Az orosz miniszter először vett részt személyesen a találkozón a teljeskörű orosz invázió 2022-es kezdete óta. Számos európai pénzügyminiszter tiltakozott is a jelenléte ellen, a szokásos közös fotó bojkottálásával fenyegetőztek, de végül úgy alakult, hogy Sziluanov nem pózolt a képhez. (Meduza/MTI)

Feljelentést tesz a közmédia vezetése a korábbi törvénytelen irányítás miatt, közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. sajtó és marketingirodája. A feljelentést arra alapozzák, hogy az átvilágításkor előkerült belső levelezések, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok alapján számos részlet feltárult arról, hogyan állt az elmúlt években politikai felügyelet alatt a közmédia, és milyen szerepet töltött be az intézmény irányításában Várhegyi Attila, az egykori fideszes pártigazgató, a korábban hűtlen kezelés miatt elítélt egykori szolnoki polgármester.

Az új közmédia közleménye szerint az átvilágítás során előkerült információk arra utalnak, hogy a közmédiát a tanácsadóként szerződtetett Várhegyi irányította a háttérben:

• átvette a közmédia hivatalos vezetőinek jogköreit;
• helyettük döntött tartalmi, személyzeti, gazdasági ügyekben is;
• a jóváhagyása nélkül számos esetben nem is mertek döntést hozni azok, akik hivatalosan felelősek voltak az intézmény vezetéséért.

A belső vizsgálat arra jutott, hogy Várhegyi nemcsak a közmédia belső ügyeiben hozott döntéseket, hanem a kormány és az intézmény között közvetlen összekötőként is működött. A kormányzati kérések hozzá futottak be, a közmédia vezetői pedig őt kérték arra, hogy járjon el a kormánynál. Várhegyi általában a kormánypártok hatalmi érdekeit képviselte. Egyébként a Fidesz frakcióüléseire is bejáratos volt.

„Várhegyi nemcsak a közmédiát irányította megfelelő törvényi felhatalmazás és elszámoltatható felelősség nélkül. A szerepe még ezen is túlmutatott: ő volt a kapcsolat az ország politikai vezetése és a közmédia között. Várhegyi közvetítette a kormány tagjainak és más fideszes politikusoknak az akaratát a közmédia felé, illetve képviselte a közmédiát a kormányzati szereplők irányában”

– állapította meg a közmédia új vezetése. Mindez szerintük bizonyítja, hogy a törvény szerint politikai befolyástól független közmédia a valóságban szoros politikai felügyelet alatt állt:

„Várhegyi nem csupán informális hatalma gyakorlásakor terjeszkedett túl a törvények és szabályok által kijelölt kereteken, hanem az általa elfogadott juttatásokkal is. Többek között éveken át úgy biztosított sofőrt számára a közmédia, hogy az illetőt »rendezvényszervező« munkakörben alkalmazták, leplezve a valóságot a cég hivatalos irataiban.”

A feljelentésről szóló közleményhez egy dokumentumot is csatoltak, amiből kiderül, Várhegyi szerkesztési és műsorpolitikai kérdésekben, személyi és szervezeti ügyekben, gazdasági, beruházási és vagyoni döntésekben, jogi és szabályozási kérdésekben, kormányzati és állami intézményi kapcsolatokban is intézkedett, jóváhagyott, döntött vagy vétózott.

Várhegyi Attila neve 2014-ben is előkerült, akkor éppen az Origo egykori főszerkesztő-helyettese említette őt: Pethő András állította azt, hogy Várhegyinek szerepe volt abban, hogy az Origo addigi főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek politikai okokból távoznia kellett.

Menjen egy példány Rogánnak, Ukrajna és háború minden mennyiségben

Idéztek egy üzenetváltást 2024 augusztusából, amikor Papp Dániel egy Elmaradások, finanszírozási problémák című dokumentumot küldött Várhegyinek, amire az azt válaszolta:

„Nyomtatva menjen egy példány Rogánnak, aláírni nem kell. Jelzem neki.”

Kiderült, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is Várhegyihez fordult, ha akart valamit a közmédiától. A miniszter kabinetjéről egyenesen neki küldték tavaly az orosz nyelvű híradóval kapcsolatos panaszlevelet. 2023-ban Németh Zsolt hírigazgató Várhegyinek panaszkodott, hogy egy külügyi alkalmazott nem
kérést fogalmazott meg, hanem utasította az MTI tudósítóját, mire Várhegyi azt ígérte, intézkedik.

Várhegyi a heti tématervezésbe közvetlenül is beleszólt. Idén januárban, az országgyűlési választási kampány idején a közmédia tartalmi fókusza a kormánypárt Ukrajnára, a háborúra és a nemzeti petícióra épülő kampányához igazodott. Februárban így határozta meg a közmédia tartalmi irányát:

„Ukrajna és háború minden mennyiségben.”

Ő döntött arról, hogy mi szerepeljen egy kulturális program plakátján vagy meghívójában, a közmédia közleményeiben, és arról is, hogy kinek és mit válaszoljon az MTVA a hozzá intézett kérdésekre. Valamint beleszólt abba, mi legyen az év szava, vagy ki legyen az év embere. Hivatalos válaszokat fogalmazott, politikailag érzékeny közleményeket rendelt meg és javított, hírcímekről, meghívásokról és közzétételi időpontokról döntött. A levelezésekből kiderült az is, hogy Papp Dániel vezérigazgató a kormánykritikus sajtótól érkező megkeresésekről rendszeresen egyeztetett Várhegyivel.

Személyi ügyekben sem pusztán tájékoztatást kapott, sokkal inkább a legvégső egyeztetési és jóváhagyási fórumnak tűnt. Beleszólt igazolásokba, elbocsátásokba, döntött összeférhetetlenségi kérdésben, értékelte a szerkesztőségek napi teljesítményét is. A mellékelt üzenetek szerint például külsős szerződések felbontására is ő adott utasítást.

Rendezvényszervezőnek álcázott sofőr

Az átvilágítás során megállapították, hogy a közmédia és Várhegyi kapcsolata nem 2019-ben kezdődött, amikor a Duna Médiaszolgáltatóval kötött tanácsadói szerződést kötött vele. Cégei, illetve a hozzá köthető vállalkozások már korábban is számos nagy összegű szerződést kötöttek az MTVA-val. A tanácsadói szerződés a már korábban kiépült gazdasági és intézményi kapcsolat folytatása volt.

Miután 2016-ban kiderült, hogy szervezetten hallgattak le és figyeltek meg vezetőket az MTVA-ban, vagyis poloskák mellett videókamerák is rögzítették az igazgatói találkozókat, a 444 azt is megírta, hogy Vaszily Miklós szobáját, ahol a rendőrség a fatális véletlen nyomán megtalálta a lehallgatóberendezéseket, korábban Várhegyi használta. Vagyis Várhegyi már akkor is gyakran feltűnt a közmédia igazgatóságán.

Várhelyi szerződését 2019 után évről évre megújították. A 2019-es megállapodás havi bruttó 1 503 759 forintos megbízási díjat rögzített; 2023-tól ez a havi díj nettó 3,5 millió forintra emelkedett, ami az esetében 5 millió Ft körüli bruttót jelentett. Ehhez képest a Duna Médiaszolgáltatót 2022-től vezető Altorjai Anita fizetése 2026-ban bruttó 2,5 millió forint körül volt, Papp Dániel MTVA-vezérigazgatóé 2025-től bruttó 4,2 millió.

A jelentés szerint Várhegyi közmédiás autót kapott használatra, amit Papp Dániellel együtt választott ki. Egy bruttó 20,91 millió forintos Škoda Superb Combi L&K 2.0 TSI 4×4 DSG autót választottak. Aztán az autót a Duna Médiaszolgáltató egyik alkalmazottja vezette, akit papíron rendezvényszervezőként foglalkoztattak. A sofőr az átvilágításon bevallotta, hogy valójában Várhegyi szállítása volt a feladata, és heti 2-3 alkalommal vitte őt, többek között a lakásáról az MTVA-ba és vidéki utakra. A munkakör megnevezése tudatosan tért el a tényleges feladattól, ugyanis a sofőr szerint a rendezvényszervezői munkakörnek „kevesebb szabályozása van”, így több juttatásra volt jogosult. „Többször mentem a lakására is érte, onnan behoztam ide, az MTVA-ba, vidékre is vittem” – nyilatkozta a rendezvényszervezőnek álcázott sofőr.

Másfél év alatt mintegy 53 ezer kilométert tettek meg. Az autó GPS-e szerint gyakran jártak Hollóházára (valószínűleg a család érdekeltségébe tartozó porcelánmanufaktúra miatt) vagy a Balatonhoz. Az autó használatát nem dokumentálták a szokásos módon: a sofőr szerint nem volt menetlevél, és az autó papírjai sem a szokásos módon voltak vezetve; állítása szerint ez vezérigazgatói döntés volt.

Egyébként Várhegyi fia is megtalálta a számításait a közmédiánál: idén nyáron három hétig utazó riporterként követhette végig közpénzből a Tour de France-ot, pedig a versenyen nem is volt magyar induló.

Letartóztatták azt a 24 éves férfit, aki múlt hét szombaton részegen lopott el egy Kalocsán parkoló kisrepülőt, amivel aztán Paks felé indult, majd miután a honvédség vadászgépei észlelték, a közelben kényszerleszállást hajtott végre – derül ki az RTL Híradójából.

A bíróság által egy hónapra letartóztatott férfit járműlopással és rablás kísérletével gyanúsítják, ez utóbbi 2-től 8 évig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Rabláskísérlettel azért gyanúsítják, mert miután leszállt a lopott géppel, a közeli út irányába indult, ahol egy autós megállt segíteni neki, a férfi azonban beült a kocsiba, hogy elhajtson vele – sikertelenül. „Úgy tudjuk, olyan részeg volt, hogy a segítségére siető mentősök külföldinek hitték” – hangzik el a híradóban. A férfi később azt állította, semmire sem emlékszik a történtekből.

A férfinek egyébként nem volt képzettsége a repüléshez, a kalocsai pilótaiskola gépét az iskola vezetője szerint úgy tudta elkötni, hogy mindent felkapcsolt a műszerfalon, azt is, amit nem kellett volna. Ha képzettsége nem is, a híradónak nyilatkozó budapesti pilóta szerint valamilyen előtudása kellett, hogy legyen, akár szimulációból is.

A kalocsai Best Fly Kft. ügyvezetője szerint könnyen be lehet jutni a reptérre, ugyanolyan állapotban van, mint amilyenben a szovjet hadsereg hagyta. A Cessnán zár nem volt, elindításához nem kellett kulcs. A 65 milliós gépen okozott kár mértéke egyelőre ismeretlen.

• Legalább 903-an meghaltak Nepálban, és több mint négyezer embert még mindig eltűntként tartanak nyilván a Himalája völgyében végigsöprő példátlan erejű villámárvíz után.
• A katasztrófát valószínűleg egy hatalmas gleccser- és hegyomlás indította el: a több millió tonnányi jég, kőzet és víz 193 kilométer/órás sebességgel zúdulhatott végig a völgyön, hat perc alatt elérve a településeket.
• A pusztításról készült felvételek a 2004-es indiai-óceáni cunamit idézik, de míg akkor jóval kevesebb helyszíni videó készült, a mostani áradást mobiltelefonok és térfigyelő kamerák sokasága rögzítette.
• Azokat a pillanatokat is, amikor az ár elsodorja az embereket.

„Itt állt a háromemeletes házunk, most pedig egyetlen tégla sem maradt belőle. Nincs mit ennünk, nincs mit felvennünk. Az árvíz mindenemet elvitte”

– mondta a Guardiannek Ashok Chaurasia, akinek másodperceken múlt az élete. A biduri boltos már azelőtt hallotta a közeledő áradat félelmetes morajlását, hogy meglátta volna. Azonnal rohant felfelé a hegyoldalon, miközben a sötét, sáros víz már a sarkát csapkodta, és mögötte összeomlott a folyón átvezető híd. Egy kolostor falába kapaszkodva élte túl az áradást. Unokaöccse és sógornője nem volt ilyen szerencsés.

Az Európai Unió „teljes mértékben tiszteletben tartja” az izlandi választók demokratikus döntését – közölte Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke szombaton késő este, a népszavazás eredményeinek beérkezése után Kristrun Frostadottir izlandi miniszterelnökkel az unió álláspontját. Mást nem is nagyon mondhatott volna, de nyilvánvaló, hogy ezek az udvarias szavak nem fejezik ki híven az európai vezetők érzéseit az izlandi népszavazás után. Mit jelenthet az EU jövőjére nézve az eredmény?

Ahogy azt a közvélemény-kutatások is jelezték, a szavazás rendkívül szoros volt: végül 52,8 százalék elutasította az uniós csatlakozási tárgyalások újraindítását, szemben a 47,2 százalékos igennel. A különbség így is nagyobb lett annál, mint amit a kampányhajrá felmérései jósoltak – a nem tábora tehát nemcsak nyert, de a vártnál is meggyőzőbben tette ezt. A döntő szót a mezőgazdaságból és halászatból élő vidéki körzetek mondták ki: hiába nyertek az igenek Reykjavíkban, a vidék egyértelmű nemet mondott a tárgyalások újrakezdésére.

A szavazást beharangozó cikkünkben már kitértünk rá, hogy a halászat kérdése foglalkoztatta leginkább az izlandiakat, de a szuverenitás elveszítése miatti aggodalom is belejátszhatott a döntésbe. Arról is írtunk, hogy Izland korábban már csatlakozott az Európai Gazdasági Térséghez (EEA), így részesül a közös piac előnyeiből, emellett tagja a schengeni övezetnek is. A jelek szerint a szavazók többsége ennél szorosabb viszonyt nem szeretne az EU-val, azon az áron sem, hogy így nem tudnak beleszólni olyan szabályok alakításába, amik egyébként rájuk is vonatkoznak.

Brüsszelben nem titkolták, hogy nagy reményeket fűznek a világ egyik leggazdagabb országával folytatott tárgyalásokhoz: nemcsak az utóbbi években látványosan lelassult bővítési folyamat kaphatott volna új lendületet Izlanddal, ráadásul az ország EEA-tag lévén a kritériumok túlnyomó többségét már teljesítette, így gyorsan végig lehetett volna futtatni a folyamatot, és akár már 2028-ban új tagállammal bővülhetett volna az unió. Sőt abban is bízhattak az uniós vezetők, hogy Izland példáját látva a hasonló helyzetben lévő Norvégia is meggondolja magát.

A világ egyik legnagyobb, alkoholos italokat gyártó és forgalmazó multinacionális vállalatától, a Guinness, a Smirnoff és a Johnnie Walker gyártásáért felelős Diageo Csoporttól igazolja legújabb elnökét, Rózsáné Sádt Mónikát a NAV – derült ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.

Mint írják, a leendő elnök jelenlegi munkahelyén, „a DIAGEO Csoportnál több mint tíz országban működő szervezetet vezet, és adózási, adatszolgáltatási, irányítási, megfelelési, külkereskedelmi és technológiai folyamatokért felel”.

A NAV bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese Sisák Attila lesz, aki a közlemény szerint „több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az adó- és költségvetési csalások, a pénzmosás, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezett bűnözés elleni fellépés területén. Pályafutása során a rendőrség, a Pénzügyminisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség, majd a NAV kötelékében dolgozott a közvagyon védelméért.” Jelenleg pedig az OTP Bank Szankciós Szűrési Osztályát vezeti.

A Pénzügyminisztérium szerint az előző kormányzat alatt a NAV politikai befolyás alá került, a közbizalom és a hitelesség meggyengült, az új vezetés legfontosabb feladata ennek a helyreállítása lesz.

Rózsáné Sádt Mónika mellett további 48 ember pályázott a NAV elnöki tisztségére kiírt nyilvános pályázatra, a szűrési folyamat után végül öt jelöltet hallgatott meg személyesen Kármán András pénzügyminiszter. „A NAV-nál a jövőben senki nem számíthat politikai védelemre vagy kivételezett bánásmódra” – írja minisztérium.

Mint írják, kiválasztásában szerepet játszottak a hazai és nemzetközi szakmai tapasztalata mellett a NAV jövőjéről alkotott elképzelései. „Célja egy olyan korszerű adóhatóság kialakítása, amely egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi az adózást, hatékonyan támogatja a költségvetési stabilitást, szervezetében és szemléletében pedig alkalmazkodik a XXI. század kihívásaihoz” – írja a közlemény, majd az új elnök pályázatát idézik:

„A kívánatos intézményi karakter: segítség a jogkövetőnek, kiszámíthatóság mindenkinek, következetes fellépés a jogsértővel szemben.”

Az előfizetők (de csak a Belső kör és Közösség csomagok tulajdonosai!) már szombat hajnalban hozzájutnak legfrissebb epizódunk teljes verziójához. A hétfőn publikált, ingyen meghallgatható verzió tíz perccel rövidebb. Itt írtunk arról, hogy tudod meghallgatni a teljes adást.

Generációkon átívelő, korszakhatárt kijelölő műsorunk bravúros visszatérés után műfajteremtőbb, mint valaha.

• 00:00 Tartalomjegyzék. Itt a jó vancouveri fentanil! Amikor a Mötley Crüe viszkit lőtt be a Silver Jews pedig elszívta a fentaniltapaszok maradékát.
• 04:11 Bede Márton bemutatja a fentanil foldot. Akkor már inkább a fentanil. Pride-tűzoltás Vancouverben. A furryk csodálatos világa.
• 08:36 Olcsó sör Vancouverben. A végtelen kanadai természet. Orca és okra. Uj Péter találkozása a masgouffal.
• 14:26 Érdekességek a Csendes-óceán partjáról. A hínárerdők. A marihuána hatása a kanadai boltosok kreativitására. Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?
• 20:39 Lakóautózás Vancouver Islanden. Class C motorhome. Vegyivécé-ürítés. Az utolsó pillanatos bookingfoglalások bökkenői.
• 27:36 Horvát kempingtrendek. Az egymillió dolláros lakóautó. Szerbhiány Horvátországban. A lakóautók slideoutja.
• 33:14 A dropstitch technológia forradalma. Horrorárak a foilboard-piacon.
• 38:40 Vitorlázás az Adrián. Ismét előbújtak a szigetszakértők
• 41:13 Auchan a pokolban, pokol az Auchanban. A Zabka, a Tom Market és a Plodine.
• 45:42 Uj Péter a budaörsi Auchan zöldségespultjánál. NEM VOLT PARADICSOM!!!!

Azonnali hatállyal lemondott Frank Füredi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója, mert nem tudta kifizetni a munkatársait – írja a Politico. Frank Füredi a levelében a munkáltatót, azaz a Tisza-kormányhoz került Mathias Corvinus Collegium Alapítványt hibáztatja, ami állítása szerint nem utalta el a szerződésben megállapodott összeget.

A Fidesz-kormányokhoz köthető agytröszt brüsszeli leágazását már júniusban felfüggesztették az Európai Unió átláthatósági nyilvántartásából, miután panasz érkezett amiatt, hogy a szervezet nem tüntette fel finanszírozási forrásait. Ezzel az intézmény ellehetetlenült bizonyos uniós intézményi találkozóktól, illetve ettől kezdve nem vehetett részt az Európai Bizottság és az Európai Parlament bizonyos folyamataiban.

Az MCC Brussels 2022-ben alakult. Egy pénzügyi beszámoló szerint 2024-ben több mint 6 millió euró támogatást kapott azzal a céllal, hogy „sajátos megközelítésével megismertesse és befolyásolja az európai döntéshozókat korunk politikai, társadalmi-gazdasági és kulturális kérdéseiben”. A támogatás szinte teljes egésze a budapesti székhelyű Mathias Corvinus Collegiumtól érkezett, ami az évek alatt nem csak állami ingatlanokat kapott, de 2020-ban megkapta a kormánytól a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagját. Kuratóriumi elnöke júniusig Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, a 2026-os választási kampányban a Fidesz kampányfőnöke volt.

Magyar Péter a Tisza április 12-i választási győzelme után azt mondta, elvárja, hogy a Mol és a Richter ne fizessen osztalékot az MCC-nek. Azóta egy alaptörvény-módosítással a Tisza átvette a részben az állam által alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) azzal az ígérettel, hogy augusztus 31-ig megszünteti őket, hacsak az állam melletti alapító nem kívánja egyedül tovább működtetni őket.

Magyar Péter augusztus 27-én jelentette be, hogy több más kekva mellett jelenlegi formájában augusztus 31-től megszűnik az MCC, két nappal később pedig egy kormányrendeletből derült ki, hogy a Nemzeti Tehetség Központ veszi át az MCC-t fenntartó Mathias Corvinus Collegium Alapítvány oktatással és művelődéssel összefüggő feladatait.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország és Izrael terjesztette azokat a dezinformációkat Spanyolország migrációs politikájáról, ami miatt július végén 72 ezer ember mászott át Marokkóból Ceutába, Spanyolország afrikai exklávéjába. A ceutai helyi hatóságok szerint legalább 100 ember meghalt a kísérlet során. Marokkó érintettségére ugyanakkor nincs bizonyíték.

A spanyol ellenzéki pártok és egyes jogvédő szervezetek azzal vádolták a marokkói vezetést, hogy szándékosan lehetővé tette a tömeges határátlépést. Marokkó ezt tagadta. A spanyol miniszterelnök szerint a marokkói hatóságoknak nem volt köze a történtekhez.

A spanyol hatóságok szerint az Instagramon, a TikTokon és más közösségi oldalakon olyan videók terjedtek, amik félrevezető állításokat tartalmaztak arról, hogy a tengeren Ceutába érkezők Spanyolországban maradhatnak. Ez több ezer embert ösztönzött a határátlépés megkísérlésére. Sánchez szerint az EU diplomáciai szolgálatának, az EEAS-nek a kutatása szerint orosz és izraeli hálózatok álltak a dezinformáció terjesztése mögött, szélsőjobboldali hálózatokkal együttműködve.

Pedro Sánchez miniszterelnök egyértelmű, hogy a két ország a válságot arra használta fel, hogy bírálja a spanyol kormányt az Ukrajnában és Gázában zajló háborúkkal kapcsolatos spanyol állásponttal való elégedetlenségük miatt. Sánchez azonban nem közölt további részleteket azokról a bizonyítékokról, amik szerint Oroszország és Izrael érintettségét bizonyítják.

Hétfőn Gideon Szaár izraeli külügyminiszter az X-en azt írta, hogy Sánchez „szégyentelenül hazudik”, amikor Izraelt azzal vádolja, hogy félrevezető információkat terjesztett Ceutáról. Szaár szerint Sánchez ezzel a spanyol belpolitika kudarcairól próbálja elterelni a figyelmet. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn közölte, hogy az orosz kormány elutasítja Spanyolország azon vádjait. (Reuters)

Minden idők legeredményesebb futballistája az Instagramon jelentette be, hogy visszavonul az argentin válogatottságtól.

„Már nincs sok hátra, és lassan lezárulnak bizonyos korszakok. (…) Mindent kiadtam magamból, már nincs több, amit adhatnék, ráadásul mögöttem jönnek olyan nagyszerű fiatalok, akik megérdemlik, hogy itt legyenek” – indokolta a döntését a 39 éves labdarúgó. „Mostantól én is egy leszek közületek: kívülről fogok szurkolni és mindig támogatni a csapatot – jóban és rosszban, utóbbiban még inkább” – ígérte.

„Azzal a nyugalommal és büszkeséggel távozom, hogy a csapattársaimmal együtt olyan pillanatokat adhattunk nektek, amelyekről álmodtatok. Egészen őrületes volt mindezt veletek együtt átélni. Szeretlek benneteket!” – írta Messi, a végén megjegyezve, hogy ezeket a sorokat július 21-én írta, két nappal a Spanyolország ellen elveszített vébédöntő után. „Ma, azután, ami édesapámmal történt, még biztosabb vagyok ebben a döntésben, mint korábban” – írta Lionel Messi arra utalva, hogy három héttel ezelőtt meghalt az apja.

Messi 2005. augusztus 17-én a Puskás Ferenc Stadionban rendezett magyar–argentin barátságos mérkőzésen mutatkozott be 22 ezer néző előtt. Argentína nyert 2–1-re, de nem erről volt emlékezetet a magyar válogatott ellenfele Argentína volt. Messit a 64. percben küldte be a pályára José Pekerman szövetségi kapitány, de az akkor 18 éves fiú nem töltött sok időt a gyepen: a 65. percben kiállította őt Markus Merk játékvezető, mivel Messi visszaütött a mezét ráncigáló Vanczák Vilmosnak. Állítólag Messi később az öltözőben elsírta magát a történtek miatt.

Felsővezeték-szakadás miatt a győri fővonalon órákkal hosszabb eljutási időre, Tatabánya és Tata között pótlóbuszos átszállásra kell számítani – írja a Máv.

A Déli pályaudvarról 13:25-kor Győrbe indult S10-es vonatra (4944) Tata közelében rászakadt a felsővezeték. Mint írják az S10-es vonatok csak Tata és Győr között járnak, az S12-es vonatok hosszabb szerelvénnyel közlekednek a Déli pályaudvar és Oroszlány között.

Munkatársunk a hivatalosan 15:55-re kiírt S12-esen azonban azt tapasztalta, hogy az előző S10-es kimaradása miatt annyian voltak a vonaton, hogy sokan nem is fértek fel Kelenföldön.

Emellett a Máv tájékoztat, hogy a soproni és szombathelyi InterCityk Kelenföld és Tatabánya, illetve Komárom és Sopron/Szombathely között járnak. Továbbá, hogy pótlóbuszok közlekednek Tatabánya és Tata között. A buszok folyamatosan érkeznek az érintett szakaszra.

A győri fővonalon Budapest és Győr között valamennyi vonat helyjegy nélkül is igénybe vehető a fennakadás végéig. A párhuzamos Volán-járatokon Budapest–Tatabánya–Tata között a vasúti jegyeket is elfogadják.

A Ferencváros ultrái sokaknak üzentek már név szerint. A baloldalnak, amit soha többé nem akartak halamon látni, Jámbor András volt országgyűlési képviselőnek, akit az anyjába küldtek, a szintén volt képviselő Tordai Bencének, akinek életfogytig tartó szenvedést kívántak. A sort hosszan lehetne folytatni, de újságírót név szerint még nem fenyegettek meg, legalábbis az elmúlt években biztosan nem.

Most ez a pillanat is elérkezett. „Kele Jani, kezdj el aggódni...” – ez áll azon a drapérián, amit a Grüne Jugend Ferencváros Facebook-oldala osztott meg. És volt egy másik, ezzel szorosan összefüggő drapéria is, amit a vasárnapi Felcsút–FTC-n feszítettek ki: „El a kezekkel a Ferencvárostól!”

A megtámadott Kele János, a 24.hu főmunkatársa a konkrét fenyegetésről nem akart nyilatkozni a 444-nek.

Beszélt viszont az ügyről, ami miatt a ferencvárosi ultrák célkeresztjébe került. Ő az az újságíró, aki az áprilisi választások után azt nyomozta, hová tűnt az állam Fradivárosra, egy soha el nem készült sportkomplexumra adott 25 milliárd forintja. Kiderült, hogy a pénz jelentős részét a 20 szakosztályos egyesület átadta az FTC Labdarúgó Zrt.-nek, és a 11,2 milliárdból futballisták játékjogát szerezték meg. A Belügyminisztérium három napja feljelentést tett. Az interjúban tegeződünk, mivel kollégák vagyunk.

Menyire volt nyilvánvaló az Orbán-rendszer utolsó éveiben, hogy a Fradivárosra adott pénzt felélte a klub?

Társadalmi egyeztetés indult hétfőn arról a kormányrendelet-tervezetről, ami alapján októberben egyszeri, diákonként 26 ezer forintos kiegészítő támogatást kaphatnak az egyházi iskolák a megnövekedett rezsiárak miatt.

A Tarr Zoltán által vezetett Társadalmi kapcsolatokért és Kultúráért felelős Minisztérium tervezete szerint a központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeket érintő energiaár-növekedésből, továbbá a víz- és a csatornadíjak nagykereskedelmi árának emelkedéséből adódó 2026-os többletkiadások ellentételezéséhez.

A kiegészítő támogatás összegét a Magyar Államkincstár az egyházi fenntartó működési támogatása alapjául szolgáló 2025. október 1-jei ténylétszám 8/12-ed és a 2026. október 1-jei becsült létszám 4/12-ed részének figyelembevételével határozza meg - áll a kormányrendelet-tervezetben.

A támogatást az államkincstár októberben folyósítja. A tervezet preambuluma szerint az azonos finanszírozás elvének megfelelően a rendelet az állami fenntartásban lévő köznevelési és szakképző intézményeknek is biztosított energiakompenzációs támogatás szabályait állapítja meg az egyházi fenntartású iskolákra. A társadalmi egyeztetés a tervezetről szeptember 8-ig tart.

Az előző kormány számítása szerint tavaly már 270 ezer gyermeket és fiatalt nevelnek az egyházak Magyarországon az óvodáktól a középiskolákig. Annak köszönhetően, hogy az Orbán-kormányok több sorra adták egyházi fenntartásba az intézményeket, 2010-hez képest az Orbán-korszak végére megduplázódott az egyházi oktatási intézményekbe járó gyerekek száma. (MTI)

Közel ezer oldalnyi adattal és információval segíti a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság munkáját a Magyar Nemzet Bank (MNB) – jelentette be az MNB elnöke, Varga Mihály Facebook-videójában. „A bizottság nyolc pontban kérte a jegybank segítségét, a vizsgálatokhoz szükséges statisztikákat és dokumentumokat átadtuk” – mondta Varga.

Az MNB többek között követelésekkel kapcsolatos kimutatásokat, a központi hitelinformációs rendszer egyes adatait, illetve az ügyfelek panaszainak elbírálására vonatkozó dokumentációkat adott át a bizottság kérésére.

Varga megígérte a bizottságot vezető Toroczkai Lászlónak, hogy a továbbiakban is segítik a munkáját. „A jegybank új vezetése elkötelezett a törvényes, átlátható működés mellett. Minden olyan esetben, ahol törvénytelenség gyanúja merül fel, magunk is megtettük a szükséges feljelentéseket, és így járunk el a jövőben is” – zárta a videót Varga.

Átnyálazni százezer oldalt

Toroczkai a bizottság augusztus 12-i ülésén azt mondta, a következő hónapokban mintegy százezer oldalnyi dokumentumot kell majd a tagoknak áttanulmányozniuk. Az ülésen arról döntöttek, adatokat kérnek be az igazságügyi minisztériumtól, valamennyi kormányhivataltól, a Központi Statisztikai Hivataltól, a Legfőbb Ügyészségtől, a Magyar Ügyvédi Kamarától, a NAV-tól, a Magyar Bírósági végrehajtói Karától, továbbá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróságtól, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Nemzeti Banktól és egy rakás másik intézménytől.

A végrehajtási visszaélésekkel foglalkozó vizsgálóbizottság egyike annak az öt parlamenti vizsgálóbizottságnak, amelyet a Tisza Párt hozott létre az elmúlt időszak legnagyobb visszaéléseinek feltárására. Az összes többit tiszás képviselő vezeti, ezt az egyet azonban a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai elnökli, miután Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben látszólag hirtelen felindulásból átadta a pozíciót.

A bizottságok létrejöttükkor erős jogosítványokat kaptak, amelyek igazmondásra és megjelenésre kötelezik a beidézett személyeket. Toroczkai az első ülésen arról beszélt, hogy egészen 1994-től, a jelenlegi végrehajtói rendszert megalkotó törvény elfogadásától kezdődően kell vizsgálni a felelősség kérdését. Ezért több igazságügyi miniszter, valamint Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor beidézését is javasolta.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) pénteken megválasztott elnöke hétfőn a Kossuth Rádiónak adott interjújában tisztázta, hogy nem csupán az elmúlt 16 év történéseinek megértését szánja a most felálló intézmény feladatául:

„A hivatal feladata még nyilván a közvagyonvesztés feltárása, mértékének a meghatározása, az elveszett vagy a megtalálása, felkutatása és a felelős bíróság elé állítása”. De Unger szerint erre egyébként elég lenne a már létező igazságszolgáltatási rendszer, ezért a hivatal a demokratikus újjáépítés és a közbizalom helyreállítása érdekében jön létre, hogy „a demokratikus újjáépítéshez„ és a „közbizalom visszaépítéséhez” is hozzá tudjon tenni. „Amit én a rendszerváltásokról tudok, az az, hogyha nincs tiszta lap, és nincs tisztázva, hogy mi történt az előző rendszerben, akkor azok a rendszerváltások nem szoktak sikeresek lenni, mert a konszolidáció nem lesz megvalósítható” – tette hozzá az NVVH elnöke.

Unger arra számít, hogy olyan ügyek is ki fognak derülni, amikről még nem is tudunk. Ugyanakkor a már közismert ügyeket is alaposabban kivizsgálná:

„Nagyon sok mindent tudunk, nagyon sok minden fel van tárva, de ahhoz, hogy ezek majd ezek az ügyek bíróságok előtt megálljanak, ahhoz még nagyon-nagyon sok információt nem tudunk. Ennek a hivatalnak nagyon sok jogköre lesz arra, hogy jogszerűen megszerezze azokat az adatokat, azokat az információkat, amiket most az ország csak vélelmez, sejt, hogy talán van ilyen információ, olyan számlaszám, olyan egyeztetés, de ezekről nem tudunk. És ahhoz, hogy ezeket megszerezzük ezeket az információkat, nem elég az, kiperelünk néhány adatot, vagy nem elég az, hogy egyébként nagyon jó oknyomozó cikkeket írunk, hanem a hivatalnak a teljes eszközrendszerével és a teljes körű büntetőjogi, magánjogi, számviteli, könyvvizsgálói, adatelemzői, tehát nagyon széles spektrumon működő tudással kell ezeket az adatokat megszereznie, összeraknia, bíróság elé vinnie, és nem csak a bíróság elé, hanem a társadalom elé is odarakni, hogy ez történt velünk, ne hagyjuk még egyszer.”

Szerinte nem csak három nagy közbeszerzést kell majd megnézni, hogy ott vajon történt-e lopás, hanem az elmúlt 16 év minden olyan jellegű állami kifizetését és finanszírozását, ahol felmerülhet a gazdasági, politikai vagy hatalmi visszaélés gyanúja.

Arra a kérdésre, hogy mivel erősítené a személye iránti bizalmat, azt mondta, hogy nyilvánosságra hozná a saját és az elnökhelyetteseinek pályázatait is.

„Az én pályázati anyagom, amiben semmi meglepetés nem lesz ahhoz képest, amit én elmondtam az elmúlt néhány napban, az nyilvánosan megismerhető lesz.”

• „Belarusz hibrid támadásokhoz használja fel a migrációt” – állítja a lett határőrség.
• Lettországban nemrég egy titkos alagutat találtak, amelyen keresztül 28 migráns jutott át Belaruszból az EU területére.
• Hasonló a helyzet Litvániában is: a balti államok szerint az ilyen akciók célja, hogy Belarusz és szövetségese, Oroszország destabilizálják Európát.
• A Deutsche Welle riportja:

• A 2026-os választásokat követő új politikai helyzet egyik különösen szembetűnő jellemzője az önálló akarattal bíró, a kormányzati szereplőket jelentős nyomás alá helyezni képes digitális tömeg megjelenése.
• Orbán Viktornak nem kellett amiatt aggódnia, hogy döntései saját szavazóinak tömeges ellenállását váltják ki, ahogyan a korábbi ellenzék politikusai is ritkán találkoztak cselekvéseiket valóban alakítani képes és akaró tömegnyomással.
• Az elmúlt hónapokban a kormányzat legerősebb ellenzékévé a saját táborából képződő digitális tömeg vált, és a kormányzás egyik legfontosabb kihívása is az, hogy ezzel mit tud kezdeni az elkövetkező időszakban.
• Bene Márton írása.

Az arctalan test

A tömeg a demokrácia Achilles-sarka. Minden politikai rendszer retteg a tömeg nehezen feltartóztatható erejétől és kiszámíthatatlanságától. A nép szuverenitásának elvére épülő demokrácia ebben a tekintetben különösen kiszolgáltatott, hiszen kevésbé tud erkölcsi alapot teremteni a tömeg visszaszorítására, elnyomására, szétzúzására. A demokráciával szembeni évezredes averziónak is az egyik legfőbb indoka a tömegtől való félelem volt. A tömeg ugyanis több, mint egyének összessége. Nem egyéni akaratok összeadódása, hanem lényegében egy testté és akarattá válás, amelynek az egyén könnyen a hatása alá kerülhet: megannyi közismert történet és személyes élmény hozható fel a jelenségre, hogy a tömeg részeként az egyén olyan dolgokat is képes megtenni, amelyekre más körülmények között nem lenne hajlandó. A tömegben lévő egyén tehát nem mindig és nem teljesen azonos önmagával. A tömeg egyetlen testté válva alig feltartóztatható erő, egységes akaratként pedig nehezen irányítható, a mindenkori aktuális helyzetre viszont gyorsan reagáló, éppen ezért rendkívül változékony és kiszámíthatatlan entitás. Elsöprő erejére, szeszélyes természetére, romboló és teremtő dinamizmusára a történelem számos közismert példát kínál; elég, ha csak Jézus elítélésére, a francia forradalom követhetetlen eseménysorára, a totalitárius rendszerek tömegjelenségeire vagy a polgárjogi és munkásmozgalmakra gondolunk.

A tömeg egyéni szinten nagy vonzerővel bír. Nagy sokasággal fizikailag és mentálisan eggyé válni különleges, sokak számára felemelő és izgalmas érzés. Ezért van tömeges igény sportesemények vagy koncertek élő látogatására. Egy focimeccs televízión keresztül jobban nyomon követhető, mint egy kapu mögötti szektorban állva, ahogyan egy hanglemez vagy egy videóklip is jobb hangzást és izgalmasabb látványvilágot nyújt, mint egy élő koncert. Az érzés azonban, hogy ezeket egyetlen akarattá és mozdulattá összeálló tömeg részeként élhetjük át, emberek sokaságát készteti a kapu mögötti szektorokba vagy a tánctér akár színpadtól messze eső, zsúfolt tereibe.

A digitális tömeg születése

A modern képviseleti demokráciák a régi félelmek ellenére mégis meglehetősen hatékonyak voltak a tömegek kordában tartásában: a politikai elitetekre nyomást gyakorolni képes autonóm akaratot képviselő tömegjelenségek viszonylag ritkák voltak. Ennek elsődleges eszköze a modern nyilvánosság volt, melynek csatornáihoz sokáig szinte csak az eliteknek volt hozzáférésük: széles körben így csak az elitszereplők hangja volt hallható. Az egymást személyesen nem ismerő állampolgárok tömegei csak jelentős szervezési, koordinációs erőfeszítések árán válhattak egységes hanggá, például tüntetések, zavargások esetén, de aztán ezek a hangok is csak közvetetten, a médián keresztül, az elitek tolmácsolásában léphettek be a nyilvános térbe, ami jelentősen tompította erejüket, nyomásgyakorló képességüket, így az általuk megtestesített fenyegetést.

A digitalizáció azonban lebontotta a nyilvánosság korlátait, az állampolgárok hangja is a politikai nyilvánosság részévé vált, egyfajta plebejus nyilvánosságot teremtve. Sőt: azáltal, hogy a tartalmak terjedése jelentős részben annak függvényévé vált, hogy azok mennyi állampolgári hangot (reakciót, kommentet) tudnak megszólaltatni, a média és a politikai szereplők is arra kényszerültek, hogy alkalmazkodjanak az állampolgárok nyilvánosságban kifejezett igényeihez. Az is hamar megmutatkozott, hogy e hangok esetlegesen létrejövő összecsengése elsöprő erejű orkánt képes teremteni, amely a fizikai tömeg működéséhez hasonlatos: feltartóztathatatlan, egységes akaratként képes megjelenni, és közhangulattá formálódva azokat is a hatása alá vonja, akik csak passzív szemlélői a megnyilvánulásának. Az arab tavasz idején pillanatok alatt omlottak össze vagy rendültek meg addig megingathatatlannak tűnő rezsimek a digitális tömegek elégedetlenségéből kibontakozó forradalmak hatására. A digitális nyilvánosság tehát megteremtette az autonóm akarattal rendelkező, az eliteket nyomás alá helyezni képes tömeg létrejöttének lehetőségét, de a nyilvánosságot ellepő hangok ilyen viszonylag egységes mentalitású tömeggé történő összeállása még mindig csak bizonyos körülmények között alakulhatott ki.

Árad a tömeg

Magyarországon mindeddig túl sok nyomát nem találtuk annak, hogy a digitális megnyilvánulások önálló akarattal rendelkező digitális tömeggé formálódnának: kevés és inkább egy-egy témára (pl. kata, túlóratörvény) leszűkített példát lehetne mondani arra, amikor digitális tömegek az egységes akaratukat a politikai elitre próbálták kényszeríteni. Ezt véleményem szerint két tényező gátolta mostanáig.

Az egyik az erős pártos politikai identitások jelenléte volt: a digitális tér hangadói jelentős részben a bizonyos politikai szereplőkkel erőteljesen azonosuló választók közül kerülnek ki. Az kommentel és posztol politikai tartalmakat, aki identitásának fontos része, hogy fideszes, DK-s vagy éppen momentumos. A pártosságnak pedig fontos jellemzője, hogy az egyén a saját akarata helyett a választott politikai elitbe vetett bizalmat állítja a középpontba. Egy adott politikai szereplővel való nagy fokú azonosulás ugyanis jelentős részben azt jelenti, hogy az egyén személyében hatalmazza fel a politikai szereplőt érdekei és vágyai megfogalmazására és képviseletére. Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc legelkötelezettebb követőiben ritkán merülhet fel, hogy a vezető a döntéseivel az akaratukkal, vágyaikkal szemben cselekszik. Hiszen azért követik a vezetőt, mert úgy gondolják, ő tudja, mi a jó nekik, és azt hogyan lehet elérni. Az erős pártosság korábban sem volt általános jelenség, de számos kutatás bemutatta, hogy a digitális politikai aktivitások elsősorban a pártos szavazókra jellemzők.

A másik gát a polarizált politikai helyzet volt, ami a másik oldal győzelmének állandó fenyegetését érezteti az egyénnel: a digitális térben is csata zajlik, minden megnyilatkozás kiválthatja az ellenoldal támadását. Ez a helyzet a törzsi logikáknak kedvez, amelyekben elsődlegesen a politikai ellenséget kell legyőzni. Ilyen kontextusban a saját oldallal szembeni igényformálásra az ellenfél bármikor lecsaphat, az ő malmára hajtja a vizet, és egyébként is: a politikai küzdelmet és gondolkodást meghatározó konfliktus a blokkok között van, nem azokon belül. Ilyen helyzetben ha politikáról gondolkodik az ember, akkor nem az foglalkoztatja, hogy a saját vezetője miben hibázik, sokkal inkább a fenyegetést jelentő ellenfél lépésein háborodik fel és a saját oldal mellett szóló érvekre koncentrál. A politikai kommentek és posztok tehát jellemzően nem politikai szereplőktől független akaratok kifejezései voltak, hanem sokkal inkább belesimultak a politikai blokkok közötti küzdelem logikájába. Inkább az elitek politikai küzdelmének állampolgári meghosszabbításának tűnhettek, semmint a digitális tömegek önálló megszerveződésének és fellépésének, ami a politikai szereplőket is nyomás alá tudja helyezni.

Úgy tűnik, hogy 2026 áprilisa után mindkét említett gát átszakadt.

Magyar Péter és a Tisza sikerének két, egymást egyébként nem kizáró domináns értelmezése van a hazai nyilvánosságban. Az első Magyar Péter karizmatikus vonzerejére, a körülötte kialakult politikai identitásra és elköteleződésre helyezi a hangsúlyt. Ennek alapján a politikai közösség a korábbiakban megszokott mintáknak megfelelően önként alárendeli akaratát egy ideálisnak tartott politikai vezetőnek, a választók bizalmon alapuló felhatalmazást adnak a politikai közösség elitjének arra, hogy megfogalmazza és képviselje érdekeiket és vágyaikat.

Tehát továbbra is stabil pártos identitások vezérlik a politikai viselkedést, mindössze annak tárgya változott meg. A másik jellemző értelmezés viszont a Tisza Párt tömegmozgalmi karakterét állítja előtérbe, amellett érvelve, hogy itt valójában a társadalom mozdult meg. Ennek mozgásba hozásában és irányításában kulcsszerepe volt Magyar Péternek, de a változás ágense elsődlegesen nem ő, hanem a társadalom, a politikai közösség. Ebből az értelmezésből az következik, hogy a felhatalmazás sem Magyar Péter személyének és pártja elitjének szól, ő „csak” megtestesíti a közösség egységes akaratát, hangot ad annak, de nem ő hozza létre. Így viszont az ettől az akarattól való bármilyen érzékelt eltérés a vezető legitimitását kérdőjelezi meg.

E megközelítés alapján nincs olyan politikai identitás, amely az önálló akarat kifejezésének korlátot szabhatna, hiszen a közösség saját magával, nem egy politikai elittel vagy branddel identifikálódik. Ennek az értelmezésnek Magyar Péter és a pártelit is gyakran súlyt adott a retorikájában, így nem meglepő, ha a közösség számos tagja inkább ebben az értelemben fogja fel a politikai közösségben játszott szerepét. A digitális tér hangadói jól láthatóan ide tartoznak, így esetükben az erős politikai azonosulás többé nem jelent gátat a saját elit preferenciáival szembemenő akarat kinyilvánításának. Úgy tűnik tehát, hogy a politikai identitás, a politikai közösséghez való tartozás a digitális térben aktív Tisza-támogatóknál egészen más jelentést vesz fel, mint amit a korábbi pártos identitásoknál megszokhattunk. Ebben a vezető és a pártelit döntései kritizálhatók, sőt kritizálandók is.

Az ellenfél megsemmisülésével és digitális terepeken való felszívódásával a fenyegetettségérzet is eltűnt. A digitális fórumokon már nincs ott az állandó vitapartner, aki bármilyen belső disszonanciát azonnal kihasználhat, akit minden pillanatban le kell győzni, aki miatt megéri szőnyeg alá söpörni a saját oldallal szembeni fenntartásokat is – vagy ha ott van, jelentéktelen, nem jelent valódi veszélyt.

Ez újabb akadályt hárított el a politikai akarat szabad megnyilvánulása elől, így a két jelenség együtt azt eredményezhette, hogy a digitális felületeket ellepték a Tisza Párt aktuális döntéseit megkérdőjelező, kritizáló hangok, amelyek egymást erősítve, összekapcsolódva elsöprő erejű közhangulatot, ennek hullámain nehezen feltartóztatható digitális tömeget teremtettek. Ennek a tömegnek valóban nehéz ellentartani. Számos empirikus bizonyíték mellett a 2024 és 2026 közötti események is igazolják, hogy a digitális közhangulat mekkora erővel tud hatni a kevésbé aktív és érdeklődő állampolgári sokaságra is. Ezt a közhangulatot megzabolázni és kontrollálni a két éven keresztül folyamatosan mozgósított legkifinomultabb, végtelen erőforrásokra támaszkodó technikák, így különböző klubok, körök, álprofilok, irányított celebritások, influenszerek és megvásárolt mémoldalak sem tudták. A feltételek tehát összeálltak, a magyar politikában talán először áll össze egy olyan, témáról témára viszonylag egységes akaratot képviselni képes, ezt az akaratot a politikai folyamatokban érvényesíteni akaró digitális tömeg, amely nem csak egyetlen specifikus téma köré szerveződik.

Tömeg és képviseleti egyenlőtlenség

A digitális vagy a fizikai térben létező tömeg a látszat ellenére nem homogén és nem ellenállhatatlan. Először is, vannak, akik nem kerülnek a hatása alá: hiába érzékelik maguk körül, vagy válnak fizikailag is a részévé, nem igazodnak hozzá mentálisan és/vagy fizikailag. Ezek a csoportok azonban tömegjelenségek esetén sokszor láthatatlanok maradnak, a tömeg viszont a nép reprezentánsaként tud fellépni. Másodszor, a tömegen belül is legalább három csoport különböztethető meg.

1. Az első csoportot a hangadók alkotják, akik a tömeghangulat irányát kijelölik és folyamatosan alakítják. A futballmeccsen ők a közönség azon tagjai, akik hangos bekiabálásokkal és rigmusok kezdeményezésével vannak jelen, a digitális térben pedig azok, akik kommentekben, posztokban fejezik ki véleményüket.
2. A második csoport a tömegben fizikailag vagy digitálisan jelen lévő, a tömeghangulathoz és viselkedéshez igazodó, de azt érdemben befolyásolni nem akarók rétege. Ők a meccs alatt rákapcsolódnak a rigmusokra, de azokat nem alakítják, míg a digitális térben például reakciójelekkel „tömegesítik” a hangadók által kijelölt hangulatot.
3. A harmadik csoportot azok alkotják, akik fizikailag nem részei a tömegnek, de a tömegjelenség és annak hangulata magával ragadja őket, és akár tudattalanul is a hatása alá kerülnek – ilyenek a szurkolók által teremtett hangulatot a televízió előtt átélő vagy a posztok és kommentek érzületeit átvevő állampolgárok.

A tömeg ereje önmagában van, ám irányát azok szabják meg, akik az alaphangokat megadják. A tömeg többi része ennek vagy aláveti magát, vagy láthatatlan módon kivonul belőle. A digitális tömegre reszponzív politika és nyilvánosság tehát a nép egészének tűnő digitális tömeg képében alapvetően a hangadó csoport igényeire válik fogékonnyá – és ez, akármennyire tűnik demokratikusnak, politikailag rendkívül egyenlőtlen helyzetet eredményez. Korántsem véletlenszerű ugyanis, hogy a közösségi média társas szempontból meglehetősen nehezen kezelhető felületein, ahol az ember összes személyes ismerőse jelen van, ki az, aki hajlandó a politikai véleményének hangot adni.

Számos kutatás igazolta, hogy ez egyebek mellett jelentős mértékben személyiségfüggő. Bizonyos személyiségjegyekkel rendelkező emberek jobban tudják kezelni az ilyen interakciós helyzeteket, mint mások. Ez olyan új típusú politikai egyenlőtlenségeknek nyit teret, amelyek alapvetően pszichológiai alapokon nyugszanak: a digitális tömegek által diktált politikában az extrovertáltabb, konfliktusokra kevésbé érzékeny, impulzívabb, érzelemvezéreltebb választók igényei kapnak erősebb képviseletet, míg a konfliktuskerülő, introvertált választók szempontjai hatékony képviselet nélkül maradnak. A tömegekre reszponzív politika megfeledkezik a tömeg által nem reprezentált, láthatatlan sokaságról, és túl nagy befolyást enged a hangos kisebbségnek. Vagyis egyenlőtlenebb képviseleti viszonyokat teremt, mint a képviseleti demokrácia hagyományos intézményei. Erre a legjobb példát az NVVH-elnök körüli ügy szolgáltatja: az Europion felmérése szerint az elsöprő erejűnek tűnő digitális közhangulat mögött a Tisza Párt szavazóinak mindössze 27 százaléka áll, ennyien vannak, akik nem tartják jó döntésnek Unger Anna jelölését, míg a teljes mértékben ellenzők mindössze 14 százalékot tesznek ki.

Megküzdési stratégiák

A Tisza kormányzásának az az egyik legnagyobb kihívása, hogy mit fog kezdeni a digitális tömeggel. A digitális tömeg a magyar politikában korábban soha nem látott módon vált autonóm akarat hordozójává, igényt formálva a politikai döntéshozatalban való részvételre. Lehetséges kormányzati válasz lehet a helyzethez való alkalmazkodás, de a digitális tömeg igényeit mindenben kiszolgálni igyekvő politika jóval nagyobb képviseleti egyenlőtlenséget teremt, mint bármilyen képviseleti rendszer. Ráadásul megannyi történelmi példa mutatja, hogy a tömegek akarata rendkívül szeszélyes, változó és könnyen radikalizálható, így annak kielégítése hosszú távon lehetetlen, vagy éppen kaotikus eredményekkel járhat.

Ennek egyfajta alternatívája lehet valódi részvételi csatornákat nyitni az akaratformálási igények előtt, amelyekben a tömeg alkotóelemeire bontható, hiszen a részvétel egyéni (vagy kisebb csoporti) szintre vihető le, és amelyek megfelelő eljárási megoldásokkal oldani tudják a tömeg szerveződéséből fakadó képviseleti egyenlőtlenségeket is. Ebbe az irányba mutatnak a Tisza Párt egyelőre nehezen meghatározható jellegű törekvései is, de a megvalósítás mikéntje és a kormányzási hatékonysággal való összeegyeztetése sok kérdést vet fel, ahogy az is, hogy ez mennyire lesz elég a digitális tömeg feloldására és „lecsapolására”.

A harmadik és talán leginkább életképes opció a digitális tömeg megszelídítésének és kontrollálható keretek közé terelésének megkísérlése. Bár a tömeg sajátossága, hogy szeszélyes és gyorsan változó, bizonyos működésmódjai kiismerhetőek lehetnek. Tapasztalatok és kutatások alapján nagyjából körvonalazható, hogy milyen témák, irányok és érzékenységek mentén áll össze és robban ki, az azonosított kritikus témáknál és irányoknál így lehetőség nyílik különös óvatossággal és figyelemmel eljárni.

Az is segíthet ezzel kapcsolatban, ha a potenciálisan érzékeny témák és ügyek esetében történik némi előhangolás: bizonyos érvek, szempontok már a döntés bevezetése előtt a nyilvánosság elé kerülnek, akár az ellenérvek előzetes cáfolatával, így az egyes döntések nem derült égből villámcsapásként robbannak be. Egyéb kapaszkodók hiányában ugyanis egy adott döntésre fel nem készült digitális tömeg maga próbál értelmezési szempontokat találni, és ha egyszer irányba áll, a reaktív szerepbe kényszerült kormányzati szereplők már nehezen tudják eltéríteni.

Azt viszont fontos látni, hogy ez a digitális tömeg rendkívül érzékeny a saját autonómiájára. A vitába szálló miniszterelnöki fellépés egyeseket meggyőzhet és leszakíthat a tömegről, ám sokan kioktatásként érzékelhetik, és szembehelyezhetik a kormányváltó digitális tömeget a saját pártelitjével. Hasonló okokból minden bizonnyal a jellemzően a Fidesz által alkalmazott rejtett közhangulat-manipulációs technikák – például a szervezett kommentelők vagy a kommentmoderáció – is kontraproduktívak lennének, és olajat öntenének a tűzre, amellett, hogy etikailag is súlyos problémákat vetnének fel.

Mindenesetre egyre nyilvánvalóbb, hogy ezen a téren is új korszakot nyitott a magyar politika: a digitális tömeg a politikai folyamatok megkerülhetetlen formálóivá vált. Az új politikai berendezkedésnek a jelek szerint hosszabb távon fel kell készülnie a jelenlétére és a nyomására, és ennek hatékony, ugyanakkor a politikai tőkét nem veszélyeztető kezelésére.

A szerző, Bene Márton a (hamarosan) MTA TK Politikatudományi Intézetének kutatóprofesszora, az ELTE ÁJK egyetemi docense, az MTA Lendület által támogatott, a digitális média politikai hatásaival foglalkozó PRiSMa kutatócsoport vezetője.

Bár az ügyészség letartóztatást indítványozott, a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el a siófoki halálos baleset gyanúsítottjával szemben – derül ki a Somogy Vármegyei Főügyészség közleményéből. Augusztus 11-én egy 18 éves enyingi fiatal Siófokon nagyjából 100 km/óra sebességgel gázolt halálra egy biciklistát az üdülőövezetben, ahol a megengedett sebesség 40 km/óra volt.

A Kaposvári Járási Ügyészség a sofőr letartóztatását indítványozta a szökés és a bizonyítás megnehezítése veszélyére hivatkozva. Az ügyészség indítványának a Kaposvári Járásbíróság nyomozási bírája részben adott helyt és a szökés veszélye miatt egy hónapi időtartamra – nyomkövető eszköz alkalmazása mellett – a gyanúsított bűnügyi felügyeletét rendelte el. A bírósági döntéssel szemben az ügyészség fellebbez, a letartóztatásról a Kaposvári Törvényszék dönt másodfokon.