Nem ért véget Németh Balázs okítása a Parlamentben: Tanács Zoltán, a Tisza Párt országgyűlési képviselője az Országgyűlés hétfői ülésére könyvekkel is készült. A tiszás politikus egy Micimackó-kötetet és George Orwell Állatfarmját vitte magával az azonnali kérdések órájára, majd mindkettőt felajánlotta fideszes képviselőtársának.

Tanács felszólalását óriási taps és hangos éljenzés fogadta. A könyvek átadását Németh Balázs korábbi felszólalására reagálva vezette fel, amelyben a korábbi híradós és egykori Fidesz-frakciószóvivő hosszasan aggódott a tervezett reformok miatt a közmédia pártatlanságáért.

„Tisztelt Ház! Nagy érdeklődéssel figyeltem Németh Balázs képviselő úr felszólalását. A múlt héten úgy tűnt, nincs otthon a meseirodalomban, de ma azért egy szép esti mesét hallhattunk tőle, például a közmédia függetlenségéről. Én hoztam egy Micimackót a biztonság kedvéért (felmutatja), hátha nincs otthon a könyvespolcon, ezt odaadom szívesen a beszéd végén. De most egy másik művet ajánlanék figyelmébe: George Orwelltől az Állatfarmot, és van egy mondás, ami nagyon híres ebből: minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél. Én azt hiszem, amikor a közmédiát működtették, akkor Önök ezt a könyvet vették bibliaként, és ez alapján működtették. Mert ha megnézzük, hogy az ellenzékiek mennyi szóhoz jutottak, és mennyi hiteles tájékoztatást kaphattak az elmúlt másfél évtizedben, akkor láthatjuk, hogy Önök azt gondolják, sokkal egyenlőbbek.”

A parlament hétfőn a médiatörvény és több kapcsolódó jogszabály módosításáról vitázott. A közmédia pártatlanságáért aggódó Németh Balázst a Médiatanács még 2020-ban marasztalta el, mert egy hírműsorban „megsértette a politikai hírekhez fűzött hírolvasói kommentár tilalmát”: az ellenzéket akkor „primitívnek, bunkónak és felháborítónak” nevezte. Arról pedig korábban részletesen is írtunk, hogyan jutott el a Kúria egy olyan döntésig, amelynek nyomán a köztévének gyakorlatilag soha többé nem kell ellenzéki politikust meghívnia.

Sulyok Tamás köztársasági elnök felmentéssel megszüntette Hajdu János rendőr altábornagy hivatásos szolgálati jogviszonyát – adta hírül az MTI. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent határozat szerint a köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára döntött arról, hogy az altábornagy hivatásos szolgálati viszonyát június 15-ei hatállyal megszünteti.

Hajdu Jánost május 26-án rúgta ki Magyar Péter, pár napja pedig arról is szóltak sajtóhírek, hogy a Terrorelhárítási Központot, azaz a TEK-et „feldarabolják”.

Hajdu a TEK 2010-es megalapítása óta vezette a szervezetet. Korábban Orbán Viktor főtestőre és a Fidesz biztonsági igazgatója volt. Wikipedia oldala szerint a 90-es években kommandósként tizennégy év alatt közel ezer éles akcióban vett részt, társaival összesen kétezer bűnözőt fogott el. Egy ellene indult, felmentéssel végződött vizsgálat után – a vád szerint 2002 júliusában szükségtelenül erőszakoskodott egy gyanúsítottal –, a 2002-es kormányváltást követően leszerelt.

2015-ben azt írtuk, szigorú sasos logójával, páncélba bújtatott marcona kommandósaival és az FPS-videókban bemutatott bevetéseivel félelmetes imázst szeretne sugározni magáról a minden levegővételéről akcióvideót készítő Terrorelhárítási Központ, de a legtöbb magyarnak valahogy mégis inkább inkább mosolyt csalnak a szájára a terrorelhárítóink. Annyira sok volt a bohókás melléfogás, hogy nincs az a gépfegyveres, maszkos elitkommandós, ami ezt ellensúlyozni tudta volna. Össze is gyűjtöttük ezeket ebben a cikkben.

Felfüggesztett börtönbüntetést kapott az a portugál rendőr, aki 2024-ben lelőtt egy fegyvertelen, Zöld-foki-szigeteki származású férfit, számolt be róla a Reuters. Az ügy akkor többnapos zavargásokat váltott ki Portugáliában, és a bevándorlásról, a rendőri erőszakról, valamint a szélsőjobboldal szerepéről szóló politikai viták egyik jelképévé vált. A portugál szélsőjobb előretöréséről itt írtunk bővebben.

A lisszaboni bíróság hétfőn bűnösnek mondta ki Bruno Pinto rendőrt emberölés miatt, és három és fél év börtönre ítélte, a büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette. Az ítélet az amerikai jogban ismert second-degree murder kategóriájához áll közel, vagyis nem előre kitervelt emberölésről van szó.

Az ügy 2024 októberében robbant ki. A rendőrség szerint a 43 éves szakács, Odair Moniz egy rendőrautó láttán megpróbált autóval elmenekülni, az üldözés során balesetet szenvedett, majd ellenállt a letartóztatásnak. A korabeli hivatalos közlés még arról szólt, hogy a férfi kést rántott, emiatt nyitott tüzet a rendőr. A bírák úgy ítélték meg, hogy a rendőr jogos önvédelemből cselekedett, ugyanakkor aránytalan erőszakot alkalmazott.

Pinto ügyvédje azzal védekezett, hogy Moniznál kés vagy más szúróeszköz volt, a bíróság azonban a térfigyelő kamerák felvételei és más bizonyítékok alapján arra jutott, hogy a férfinál nem volt penge, amikor dulakodott és rugdosta a rendőröket, ráadásul a helyszínen sem találtak ilyen eszközt.

Moniz halála után több portugál városban zavargások törtek ki, a tüntetésekkel összefüggésben tizenhat embert letartóztattak, heten megsérültek. A rendőri erőszak ellen jogvédő szervezetek békés tüntetéseket szerveztek, miközben a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Chega a rendőrök mellé állt. A párt az Orbán Viktor által létrehozott Patrióták Európáért európai parlamenti szövetség tagja.

A politikai vita odáig fajult, hogy portugál politikusok, ügyvédek és ismert közéleti szereplők feljelentették a Chega elnökét, André Venturát és két párttársát, amiért nyilvánosan méltatták a lövést leadó rendőrt. Ventura azt mondta, hogy a rendőrnek „meg kellene köszönni”, és „vádemelés helyett ki kellene tüntetni”. A párt egyik képviselője a portugál köztelevízióban arról beszélt, hogy „ha a biztonsági erők többet lövöldöznének, nagyobb rend lenne az országban”, míg a párt egyik tanácsadója azért mondott köszönetet a rendőröknek, mert szerinte eggyel kevesebb bűnöző van az utcán. Arra ugyanakkor nem került elő bizonyíték, hogy Moniz bármilyen bűncselekményt követett volna el.

Az olyan jogvédő szervezetek, mint az SOS Racismo, valamint az ENSZ Faji Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottsága évek óta bírálják a portugál rendőrséget a túlzott erőszak alkalmazása miatt, különösen az afrikai származású emberekkel szemben. A Zöld-foki-szigetek akkori portugáliai nagykövete Moniz halála után úgy emlékezett rá, mint törvénytisztelő, békés, dolgozó emberre.

A világbajnokság első 0:0-ja egyben a torna legnagyobb meglepetése: a kis Zöld-foki-szigetek, a vébé lenézett újonca hősiesen kivédekezte a Spanyolország elleni mérkőzést. Utoljára ilyen váratlan eredmény a vébék történetében talán az 1990-es nyitómeccs volt, amikor Kamerun legyőzte a címvédő Argentinát.

Az alig félmilliós Zöld-foki-szigetek éppen Kamerunt megelőzve jutott ki afrikai selejtezőcsoportjából a vébére, míg a spanyolok Európa-bajnoki címvédőként, a fogadóirodáknál a világbajnoki cím elsőszámú esélyeseként kezdték meg a tornát.

Ehhez képest a spanyolok hiába játszottak óriási fölényben (több mint háromszor annyi sikeres passzuk volt, mint az ellenfelüknek, 74 százalékos labdabirtoklásuk és 27 kapura lövési kísérletük volt, ezekből azonban csak hat találta el a kaput), a mérkőzés nagy részében ötlettelenül adogatták körbe a labdát a zöld-fokiak tizenhatosa előtt, miközben ők foggal-körömmel, de sportszerűen hárították el sorban a próbálkozásokat.

Az afrikaiak egészen mélyen, de nagyon koncentráltan védekeztek, a kapusuk pedig, főleg az első félidőben, jó néhány bravúrt is bemutatott. Neki mindenképpen meg kell jegyezni a nevét: Vozinha negyven évesen debütált a világbajnokságon, úgy, hogy a portugál másodosztályú klubjában egyébként csak kispadozik. A spanyolok elleni atlantai meccsen azonban úgy írta be magát hazája (nemcsak foci)történetébe, mint '90-ben a kameruni Roger Milla, aki akkor 38 évesen lett a vébé sztárja.

Vazinha-rajongók Praiában, a Zöld-foki szigetek fővárosában:

A Zöld-foki-szigetekiek ugyan a második félidő nagy részében már csak kirúgdosni tudták a labdát, és a félpályáig is alig jutottak el, a spanyol válogatott képtelen volt feltörni a reteszt. Nem volt elég váratlan megoldásuk, nem volt elég sebességük, és nem voltak elég dinamikusak, úgyhogy nem sokszor tudtak a védők mögé kerülni.

Bár voltak periódusok, főleg az első félidő utolsó negyedórájában, amikor úgy tűnt, hogy nem lehet sokáig bírni ezt a nyomást, az idő pedig az afrikaiak felől nézve iszonyú idegesítően vánszorgott, a mérkőzés hosszabb szakaszaiban a spanyolok meglepően impotensnek tűntek - miközben a semleges nézők valószínűleg mindenhol a szimpatikus kicsiknek szurkolva drukoltak annak, hogy szülessen meg a világbajnokság első gól nélküli döntetlenje. A ráadás perceiben aztán a Zöld-fokiak még két veszélyes kontrát is vezettek - bár ezeket csúnyán elpuskázták, a világ vicce lett volna, ha a spanyolok a végén még ki is kapnak.

A Zöld-foki-szigetek válogatottjában kezdett és 60 percet kapott Laros Duarte, a Puskás légiósa is, vagyis már NB1-es pályára lépő is van az észak-amerikai világbajnokságon. Az afrikaiak magyar állampolgársággal is rendelkező védőjét, a tizenegy szerzont Fehérváron játszó Stopirát nem cserélték be, de neki is van még két lehetősége, hogy ő is aktív világbajnoki résztvevő legyen.

A Zöld-foki-szigetek legközelebb Uruguay-jal, majd pedig Szaúd-Arábiával játszanak majd. Még mindig nem ők a továbbjutás esélyesei (még egy csoportharmadik hely is meglepetés lenne), de a hétfői játékuk a továbbiaktól függetlenül emlékezetes marad. A spanyolok, akiktől mindenki jóval többet várt, még természetesen összeszedhetik magukat annyira, hogy akár VB-esélyesek is legyenek, de ennél nagyobb sebességre, több befutásra és főleg szellemre lesz szükségük a folytatásban.

Két tanárt letartóztattak a komádi általános iskolában, mert a gyanú szerint 12 év alatti diákokat zaklathattak – számol be róla az RTL híradója. Az egyikük egy 57 éves testnevelő tanár, aki egy lányhoz közeledhetett szexuálisan, másikuk egy földrajz szakos tanárnő, aki pedig egy fiút. Mindkét áldozat 12 évnél fiatalabb a rendőrség közlése szerint. Azt is elmondták, hogy a két esetnek semmi köze egymáshoz, a rendőrség azt állítja, teljesen véletlen, hogy ez a két szexuális visszaélés ugyanabban az iskolában történt meg.

A férfit május végén tartóztatták le egy benzinkúton, a nőt két héttel később. Az otthonaikban kutatást tartottak, mobiltelefonokat, laptopokat és adathordozókat foglaltak le tőlük. Most tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szemben elkövetett szexuális erőszak bűntett miatt kell majd felelniük.

Ha a három teljesen kiszámíthatatlan és megbízhatatlan főszereplő közül egyik sem húz váratlant, június 19-én, pénteken aláírnak egy olyan békeszerződést Svájcban, ami egyrészt befagyasztja az iráni háborút, másrészt enyhít az emiatt a világgazdaságra nehezedő nyomáson. Ha nem is ezekkel a szavakkal, de június 14-én ezt jelentette be a 80. születésnapját ketrecharcbulival ünneplő Donald Trump.

Az amerikai elnök hasonló dolgokat már sokszor jelentett be azóta, hogy idén február 28-án az USA és Izrael megtámadta Iránt, most viszont a hamarosan aláírandó békeszerződés tényét a többi érintett is megerősítette. A harcoló felek közt mediáló Pakisztán miniszterelnöke és az iráni külügyminiszter-helyettes szerint is van egyezség. A gondot csak az jelenti, hogy mintha nem mindenki ugyanarról az egyezségről beszélne. Valamint hogy péntekig az irániak, az amerikaiak és az izraeliek is meggondolhatják magukat, vagy húzhatnak olyat, ami teljesen kisiklatja a nagy nehezen összekalapált megállapodást.

• Magyar idő szerint vasárnap hajnalban a New York Knicks kosárlabdacsapata 53 év várakozás után ismét megnyerte az NBA-t.
• A Knicks rendkívüli szívósságával ért fel a csúcsra, az élén Jalen Brunsonnal, aki pályafutása és játékstílusa alapján sem hagyományos szupersztár.
• A Knicks bajnoki címe egész New Yorknak ünnep: a csapat évtizedekig a város nagy csalódása volt, de most közös élményt, valódi eufóriát adott több generációnyi szurkolónak.

„New York évtizedeken át a világ közepe, de egyben az NBA vicce volt, most viszont a klub végre megkapta a maga pillanatát” – ezt írta a Guardian azután, hogy a New York Knicks több mint 50 év után vasárnap hajnalban bajnoki címet ünnepelhetett az észak-amerikai profi kosárlabdaligában (NBA). A Knicks közel fél évszázada New York nagy csalódásának számított a sport szempontjából. A város, ami a világ közepének tartja magát, az NBA-ben nevetség tárgya volt: nagy piac, nagy múlt, Madison Square Garden, Spike Lee, celebek – de 1973 óta semmi eredmény.

A Knicks ezt a narratívát írta át azzal, hogy a döntőben 4-1-re legyőzte a San Antonio Spurst, az ötödik meccsen idegenben, 94:90-nel zárva le a párharcot. Ez elsőre sima döntőnek hangzik, de a sorozat minden volt, csak pont sima nem. A Spurs mind az öt meccsen két számjegyű előnyt épített ki, mégis négyszer kapott ki. A Knicks összesen alig 12 ponttal dobott többet a döntőben, és minden mérkőzés az utolsó percekben dőlt el.

Ahogy a Ringer is kiemelte, a finálé meccseinek jellemző forgatókönyve az volt, hogy a Spurs gyorsabban kezdett, a még mindig csak 22 éves francia csodakosaras, Victor Wembanyama és a fiatalok szétszedték a Knicks terveit, a San Antonio előnyt épített ki. New York azonban túlélte az első ütéseket, kapaszkodott, és a végén valahogy rendre megtalálta a módját, hogy visszajöjjön. Az egyik legnagyobb megmozdulás OG Anunoby nevéhez fűződik, aki a döntő negyedik meccsén pár másodperccel a vége előtt kotorta be a labdát a gyűrűbe.

Bár a Knicks bajnoki menetelése csapatmunka volt, egy játékos, Jalen Brunson mégis kiemelkedett. A Knicks irányítója 45 pontot szerzett az ötödik meccsen, ebből 15-öt az utolsó nyolc percben, amibe a New York még tízpontos hátrányban állt bele. Nem látványos zsákolásokkal, földöntúli atletikus mozdulataival vált sikeressé Brunson, hanem betörésekkel, kiharcolt helyzetekkel, hátralépős dobásokkal, na meg azzal a rezzenéstelen higgadtsággal, ami az egész Knicks védjegyévé vált. A döntőben 32,6 pontot átlagolt, a negyedik negyedekben 11,2-t, nem véletlen, hogy megkapta a legértékesebb játékosnak járó díjat.

Brunson nem klasszikus NBA-sztár. Nem az a játékos, akiről tizenhat éves kora óta tudta az egész kosárlabdavilág, hogy egyszer bajnokcsapatot építenek köré. Nem LeBron James, nem Kevin Durant, nem Nikola Jokics, nem Giannis Antetokounmpo és főleg nem Victor Wembanyama – aki már puszta testfelépítésével is a sportág jövőjének tűnik.

Brunson alig 185 centis, a második körben választották ki, miután három évet töltött az egyetemen, Dallasban Luka Doncic árnyékában játszott, majd amikor a Mavericks nem volt hajlandó igazán nagy pénzt adni neki, New Yorkba igazolt. A Knicks négy évre 104 millió dollárt adott neki. Akkor sokan túlzásnak tartották ezt, ma már ez az NBA egyik legjobb szerződésének látják.

„Tudom, miből vagyok, tudom, mit tettem bele ebbe”

– mondta Brunson a meccs utáni tévés interjúban. Remegve, a könnyeivel küszködve állt a riporter mellett, és arról beszélt, hogy mennyi nyarat töltött szinte születése óta azzal, hogy csiszolja a játékát, és a végsőkig feszítse az állóképességét.

Története külön réteget ad a bajnoki címhez. Kisgyerek volt, amikor apja, Rick Brunson a Knicks környékén dolgozott, a csapat pedig éppen a Spurs ellen veszített döntőt. Most Rick Brunson segédedzőként, Jalen franchise-játékosként lett bajnok New Yorkkal. Az Athletic ritka kincsként (gold dust) írta le azt a tulajdonságot, amelyet már a Dallas Mavericks megfigyelői is megláttak benne: amikor Brunson pályán volt, a csapata újra és újra nyert. A Dallas egyik embere ezt jóval kevésbé emelkedetten fogalmazta meg: „Ez a srác egyszerűen csak nyer.”

Ez a hozzáállás a Knicksnél már nemcsak anekdota volt, hanem működési elv. Amikor a csapat hátrányba került, nem pánikolt. Hiába vezetett a Spurs 10, 15 vagy 29 ponttal, a New York-iak a korábbi évekkel ellentétben nem váltak idegessé. A játékosok többször beszéltek arról, hogy ilyen helyzetekben egyszerűen bíztak Brunsonban: valahogy megoldja. És a legtöbbször tényleg megoldotta.

Brunson is ebben a nyugalomban találta meg a saját magyarázatát. „Nincs nyomás. Egyáltalán nincs nyomás – mondta a döntő után. – Bízom a munkámban. Soha nem félek a kudarctól.”

A Spurs egyáltalán nem asszisztált csendben a bajnoki címhez. Victor Wembanyama a fiatal kora ellenére már most a liga egyik legfélelmetesebb alakja, és a döntőben is folyamatosan torzította a játékot: blokkolt, beleért a labdákba, a gyűrű környéken néha úgy játszott, mintha röplabdázna. Csakhogy ez még nem az ő pillanata volt. A Spurs fiatal, gyors, sokszor kiválóan kezdő csapatként ment, de a végjátékokat sorra elveszítette, nem tudta lezárni a meccseket. Dylan Harper több jó periódust is hozott, Julian Champagnie fontos triplákat dobott, De’Aaron Fox viszont a negyedik meccsen több helyzetben is rosszul döntött, ami esélyt adott az ellenfélnek. Brunson és a Knicks pedig rendre megtalálta a rést.

Az elvesztett döntő a San Antonio számára fájdalmas lehet, de messze nem jelent végállomást, nagyon hamar eljöhet az ő idejük is. Wembanyama rengeteget fejlődhet még, körülötte pedig már most ütőképes, fiatal keret épült ki.

A sorozat inkább azt mutatta meg, mennyire közel vannak és mennyi mindent kell még megtanulniuk: tempókontrollt, végjátékokat, döntéshozatalt, azt, hogy hogyan kell bajnoki nyomás alatt nemcsak előnyt szerezni, hanem meg is tartani azt.

„Ez életem legnagyobb tanulsága, a legfontosabb tanulási élmény. Nem tudom pontosan megfogalmazni, mi is ez a tanulság, de az biztos, hogy tanulunk belőle” – mondta Wembanyama a döntő után.

A Knicks ideje viszont most jött el, a bajnoki menetelés statisztikailag is különleges volt. Az NBA.com adatai szerint a New York +14,9-es átlagos pontkülönbséggel zárta a rájátszást, ami rekord a playoffok történetében. A csapat 13 meccset nyert sorozatban, ez a rájátszások második leghosszabb győzelmi szériája. Azokon a meccseken, amiken két számjegyű hátrányba került, 6-2-es mérleget hozott, a döntő negyedik meccsén 29 pontos hátrányból fordított.

És a Knicks nem csak Brunsonból állt. Karl-Anthony Towns végre le tudott vetni magáról sok régi negatív címkét: hogy puha, hogy túl érzékeny, hogy nem lehet vele igazán nagyot nyerni. OG Anunoby a playoff egyik legfontosabb kiegészítő embere lett, 67,2 százalékos mezőnyszázalékával történelmi hatékonyságot hozott, a döntőben is voltak kulcspillanatai. Mikal Bridges végül felnőtt az érte fizetett árhoz, Josh Hart a szokásos mindenes energiát adta, Mitchell Robinson a végjátékban támadólepattanókkal és fizikalitással segített lezárni a párharcot.

A vezetőedző Mike Brown története sem mellékes, a Sacramento Kingstől történő menesztése után sokan nem feltétlenül úgy tekintettek rá, mint a nagy megoldásra, inkább kompromisszumnak tűnt: olyan edzőnek, aki több helyen járt már, sokat tud a ligáról, de talán nem ő az, aki egy kaotikus franchise-ból bajnokot csinál. Ehhez képest már az első évében olyan csapatot rakott össze, melynek legfontosabb tulajdonsága nem a szépség, hanem a stabilitás lett. New York nem mindig játszott tökéletesen, de szinte soha nem esett szét.

A csapat kulturális hatása szinte külön cikket érdemelne. A döntő alatt egész New York a Knicksről szólt. Bár a városnak papíron ott van a Brooklyn Nets is, ez a bajnoki cím látványosan megmutatta, hogy továbbra is a Knicks New York igazi csapata. A Guardian helyszíni riportja szerint Manhattanben alig lehetett úgy végigmenni, hogy az ember ne lásson Brunson-mezt, kék-narancs pólót, Knicks-sapkát. Egy bárban még az országban rendezett futball-világbajnokság meccse is csak másodlagosnak tűnt: amikor átkapcsoltak az NBA-döntőre, a tömeg azonnal „Knicks in five!” skandálásba kezdett.

Ehhez kapcsolódott a döntő egyik legjobb szurkolói rigmusa is: „My mayor muslim, my bagel’s jewish, my Christian Dior, Knicks in four.” Nagyjából: „A polgármesterem muszlim, a bagelem zsidó, rajtam Christian Dior, a Knicks négy meccsből.” Amikor a Spurs nyert egy meccset, a rigmus is frissült: „My mayor still muslim, my bagel’s still jewish, The pope’s on our side, Knicks in five.” „A polgármesterem még mindig muszlim, a bagelem még mindig zsidó, a pápa is velünk van, a Knicks öt meccsből.”

A lefújás után az utcák megteltek emberekkel, az Empire State Building Knicks-színekben világított, az emberek közösen énekelték Jay Z és Alicia Keys Empire State Of Mind című számát, a Times Square-en és a Broadway környékén spontán ünneplés tört ki, Zohran Mamdani, a város polgármestere is mezben ünnepelt. Az eufória mellett a beszámolók szerint voltak azért rendbontások, letartóztatások, késelések, egy buszt is felgyújtottak, de az alapélmény mégis az volt, hogy a régóta várt pillanat végre megtörtént. A nagy sztárok, mint Ben Stiller, Spike Lee vagy Timothée Chalamet jelenléte csak ráerősített arra, hogy a Knicks nem egyszerűen egy sportcsapat New Yorkban, hanem inkább popkulturális intézmény.

Ben Stiller a döntő után egyenesen ezt mondta:

„A New York-i szurkolók olyan régóta vártak erre. Őrület, ami most New Yorkban zajlik: a város érzelmei, az én korosztályom, amely végigélte mindezt. A fiam, aki húszéves, és a nehéz években nőtt fel. Most végre eljött, és megcsinálták, megcsináltuk. Hihetetlen.”

A bajnoki cím mást jelent a különböző generációknak. A fiatalabb szurkolóknak ez az első Knicks, amelyre végre nem iróniával, nem nosztalgiával, nem YouTube-videókon keresztül, hanem saját pozitív élményként emlékezhetnek. Nem úgy, mint a 2010-es évek Carmelo Anthony-féle korszakára, amikor egy nagy sztár köré rosszul menedzselt, kiemelkedő eredmények nélküli csapat épült, vagy a kilencvenes évek Patrick Ewing, Allan Houston, Latrell Sprewell és John Starks nevével fémjelzett, végül befejezetlenül maradt történeteire.

Ewing, aki 1999-ben játékosként veszített döntőt a Spurs ellen, most így beszélt: „Valóra vált álom. 1999-ben azért sírtam, mert kikaptunk. Ma este, ha lesznek könnyeim, azok örömkönnyek lesznek.” A '99-ben szintén döntőző Allan Houston ugyanezt a folytonosságot emelte ki Brunsonékról:

„Befejezték, amit mi elkezdtünk.”

Egy rendkívül kitartó és szerethető társaság lett tehát bajnok: egy csapat, amely a döntőben újra és újra hátrányba került, de valahogy mindig visszakapaszkodott. A franchise, amely évtizedekig saját múltjának paródiájaként élt a köztudatban, Amerika legjobbja lett.

Menesztették a tunéziai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányát, Sabri Lamouchit, miután együttese 5-1-re kikapott a svédektől a labdarúgó-világbajnokság F csoportjában.

A tunéziai szövetség hétfőn Instagramon közölte a döntést megemlítve, hogy megbízott kapitányként Mondher Kebaier veszi át az együttes irányítását. Az 54 esztendős francia szakember január óta irányította az észak-afrikai ország nemzeti csapatát, összesen öt mérkőzésen ült a kispadon: egy győzelem - a Haiti elleni 1-0-s siker - mellett egy döntetlent ért el együttese és három vereséget szenvedett.

Nyilván nem szokás a világbajnokság közben szövetségi kapitányt váltani, Tunézia mégis így vág neki vasárnap a Japán elleni meccsnek.

Az F csoportot Svédország vezeti az első forduló után, miután 5-1-re kiütötte Tunéziát. Betalált a sztárcsatárok közül Isaak és Gyökeres is, két bombagólt viszont az a Yasin Ayari szerzett, aki apai ágon tunéziai származású. Az első után nem is ünnepelt látványosan a Brighton középpályása. Az amerikai Balogun és a német Havertz után ő a harmadik duplázó.

A svédek látványosan, dinamikusan és eredményesen mutatkoztak be (ötödik góljukat a csereként beálló Svanberg szerezte, hosszas VAR-ozás után lett hivatalos), és ezzel a gólkülönbséggel máris biztos esélyük van a továbbjutásra az előzetesen az egyik legnehezebbnek és kiegyenlítettebbnek gondolt csoportból.

Két nappal azután, hogy a Fidesz kongresszusa újabb egy évre megerősítette pártelnöki posztján, Orbán Viktor exkluzív interjút adott az Indexnek. Annak a lapnak, amelyet korábban úgy jellemzett, hogy a „jobbközép, mérsékeltebb sajtó” része, amely ugyan ellenzékbe került, és „polgári, kritikus médiavilágnak néz ki, de még keresi a hangját”.

A Kibeszélő című műsor közel egyórás beszélgetésében Orbán egyszerre értékelte a Fidesz választási vereségét, beszélt saját politikai jövőjéről, és arról is, hogy szerinte az új kormány „megkezdte az ország kifosztását”. Ahogy a kongresszusi beszédében, úgy az interjúban sem elsősorban a Fidesz politikáját okolta a vereségért. Inkább arról beszélt, hogy a párt lemaradt a digitális politikai versenyben, miközben a választók – különösen a fiatalok – nagyobb változást és több ígéretet vártak annál, mint amennyit ő vállalni akart.

„Lex Orbán"

Orbán Viktor már az interjú elején reagált arra az alkotmánymódosításra, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki ciklusok hosszát, és rá is vonatkozna. (A beszélgetést még a parlamenti szavazás előtt vették fel, az Országgyűlés később elfogadta a módosítást.) A volt kormányfő szerint a szabály valójában nem általában a miniszterelnökökről szól, hanem kifejezetten őt célozza.

Orbán úgy fogalmazott, hogy a módosítással megpróbálják „eltiltani a néptől”, amit egyszerre nevezett viccesnek és nevetségesnek. Szerinte a kormány túl korán gondolkodik hosszú távon. „Egy hónapja vannak kormányon. Ne álmodozzanak nyolc évről” – mondta.

A volt miniszterelnök szerint a kezdeményezés politikai indíttatású, amit szerinte senki sem próbál eltitkolni. Úgy véli, ha egy politikust távol akarnak tartani a hatalomtól, azt nem jogszabályokkal, hanem a választók meggyőzésével lehet elérni. Emlékeztetett arra is, hogy a legutóbbi választáson éppen ez történt vele.

Az alkotmánymódosítást összességében olyan kísérletnek nevezte, amely jogi eszközökkel próbál politikai vitákat eldönteni. Saját megfogalmazása szerint ez „alkalmatlan tárgyon elkövetett reménytelen kísérlet”, és hozzátette: „amikor nevetségessé teszi magát egy kormány, az mindig hiba”.

A mozgósításban nem volt hiba

Orbán a Fidesz történetének legsúlyosabb választási vereségét is értékelte. Lényegében elfogadta, hogy pártja lemaradt a politikai versenyben, de nem a korábbi kormányzás vagy a Fidesz politikája miatt.

A volt miniszterelnök azt mondta, a Fidesz abból indult ki, hogy megismételheti a 2022-es eredményt. Akkor 70 százalékos részvétel mellett több mint hárommillió szavazatot kaptak, ezért most is ez volt a céljuk, sőt abban bíztak, hogy még javítani is tudnak rajta. Szerinte azonban végül nem a mozgósítással volt a probléma, hanem azzal, hogy a választók – különösen a fiatalok – többet akartak annál, mint amit a Fidesz kínált. Orbán szerint a Fidesz azt ajánlotta, hogy egy veszélyes világban is megőrzi az elmúlt évek eredményeit, míg a Tisza ennél vonzóbb jövőképet kínált.

Állítása szerint összeszámoltatta a rivális párt kampányígéreteit, és arra jutott, hogy „1213 konkrét ígéret” hangzott el, amelyek több mint 6000 milliárd forintos többletkiadást jelentenének. „Én ezt nem tudtam vállalni” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a választók mégis inkább ezt a kockázatot választották.

A Fidesz korábbi, legendásan hatékony mozgósítási rendszerét ugyanakkor megvédte. Azt állította, hogy az aktivisták minden feladatot elvégeztek, sőt „többet dolgoztunk ezért a vereségért, mint korábban a győzelmekért”. Szerinte nem az ajtóról ajtóra épülő mozgósítás mondott csődöt, hanem a politika új terepe, a digitális kampány.

Csődöt mondott a digitális kampány

Úgy látja, a 2026-os választás újdonsága a digitális mozgósítás volt, amiben a Fidesz lemaradt. „Az ellenfél az újítások tekintetében előrébb jár, mint mi” – mondta, és hozzátette, hogy ezt a hátrányt az elmúlt két hónapban sem sikerült ledolgozni.

A digitális vereséget számszerűsíteni is próbálta. Elmondása szerint a TikTokról tájékozódók körében 70–19-re, a Facebook-felhasználók között pedig 66 százalékos arányban maradtak alul. Ezért nevezte a kongresszusi beszédében is „katasztrofálisnak” a Fidesz teljesítményét a digitális térben, mind technológiai, mind tartalomgyártási szempontból.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz az elmúlt években saját online ökoszisztémát épített ki, Orbán azt válaszolta, hogy a politika ma az egyik leginnovatívabb szakma, ahol folyamatosan új technológiák és módszerek jelennek meg. Szerinte „aki az újításban lemarad, az elveszíti a választást”, és a Fidesz egyszerűen nem tudta felvenni „a digitális tempót” ellenfelével.

Nem volt elég jót tenni a fiatalokkal

Orbán szerint a Fidesz egyik legnagyobb kudarca a fiatal választók elvesztése volt, amit többször is „brutálisnak” nevezett. A volt miniszterelnök úgy látja, hogy a 40 év alattiak egyszerűen „többre vágytak”, mint amit a Fidesz kínált.

Azt mondta, korábban abban hitt, hogy ha a kormány sok, a fiatalokat segítő intézkedést hoz, az politikai támogatást is eredményez majd. Példaként a 25 év alattiak szja-mentességét, a diákhitelt, a munkáshitelt, a kedvezményes lakáshitelt, a béremeléseket és a 30 év alatti gyermeket vállaló nők adókedvezményét sorolta fel.

Orbán szerint a választás egyik tanulsága éppen az volt, hogy a gazdasági és szociális intézkedések önmagukban nem elegendők a fiatalok megnyeréséhez. Azt mondta, még nincs kész válasza arra, hogyan lehetne ezen változtatni, ezen szerinte „sok okos embernek” kell még gondolkodnia.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem biztos abban, hogy a Fidesznek kell alkalmazkodnia a fiatalokhoz. Szerinte a fiatalok természetüknél fogva kritikusak a hatalommal szemben. „A fiatalok nem maradnak a kormány mellett, meg a hatalom mellett sose. (...) A fiatal ellenzéki, szemben van, nem elégedett.”

Orbán azt állította, hogy ez nem magyar sajátosság, hanem általános jelenség a nyugati világban. Közben arra is utalt, hogy a digitális médiában szerinte a nemzetközi trendek inkább a jobboldalnak kedveznek, példaként Németországot és az Egyesült Államokat említette.

A volt miniszterelnök végül arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesznek nem kell külön stratégiával vagy „ravaszkodással” közelebb kerülnie a fiatalokhoz. Szerinte a pártnak a saját politikáját kell folytatnia, és a fiatalok majd a kormány teljesítménye alapján döntenek. Ha az új kabinet beváltja a hozzá fűzött reményeket, mögötte maradnak, ha nem, akkor idővel ismét a Fidesz felé fordulhatnak.

Korrupció vs percepciómenedzsment

Orbán szerint a Fidesz választási vereségében fontos szerepet játszott, hogy nem tudtak hatékonyan reagálni a korrupciós ügyekre, de továbbra sem fogadja el, hogy ezek valós vádak lennének. A Hatvanpuszta körüli vitákat például „műbalhénak”, illetve propagandának nevezte, amelynek szerinte „nincsen semmilyen reális alapja”, a Matolcsy-ügyről pedig azt mondta, hogy az egyszerűen egy hatósági ügy, amelyben még az ő kormányzása alatt indultak meg az eljárások.

A volt miniszterelnök úgy látja, a Fidesz nem a korrupciós ügyeket kezelte rosszul, hanem a róluk kialakult képet.

„Van a valóság és van a valóságról kialakított képzet. És ebben nem voltunk jók” – fogalmazott.

Példaként Bige Lászlót hozta fel, akit „köztörvényes bűnözőnek” és „fehérgalléros bűnözőnek” nevezett, miközben azt állította, hogy a Tisza egyik legnagyobb támogatója. Orbán szerint abszurd, hogy szerinte „bűnözők támogatják a Tiszát”, mégis a Fideszre ragadt rá a korrupció képe.

A Lázár Jánost, Szijjártó Pétert és Hankó Balázst érő kritikákat sem tartja valódi vádaknak. Azt mondta, ezek sejtetések, sugalmazások és rágalmazások, miközben szerinte az érintettek minden kérdésre megfelelő választ adtak. Orbán ugyanakkor elismerte, hogy ezek a történetek hozzájárultak a választási vereséghez.

A budapesti korrupciós ügyekről szólva Orbán azt mondta, hogy a fővárosban valóban létezik mindennapi jellegű korrupció, de szerinte ez nem fideszes sajátosság. Úgy látja, jelenleg egy általános „takarítás” zajlik, amelyben kormánypárti és ellenzéki szereplők egyaránt érintettek lehetnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jogállami elvek alapján mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, amíg a vádakat nem bizonyítják.

Azt is visszautasította, hogy a Fidesz idején a hatóságok ne vizsgálták volna ezeket az ügyeket. Szerinte az eljárások többsége még az ő kormányzása alatt indult, csak az új kabinet politikai kommunikációs eszközzé tette őket.

„Most egy olyan korszakban vagyunk, amikor mintha fontosabb lenne a politikai showműsor, mint a kormányzati döntések”

– mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz inkább a tényekre és az eredményekre épített, míg ellenfelei jobbak a politikai hírverésben.

Visszatérés a közösségi működéshez

Az interjú végén Orbán a párt belső működéséről is beszélt. Elismerte, hogy a hosszú kormányzás alatt a Fidesz egy közösségi pártból inkább a kormányzati döntések végrehajtását támogató szervezetté vált, de visszautasította azt a kritikát, hogy emiatt nem lett volna demokratikus. Szerinte ez közös döntés volt, nem a tagságra erőltetett rendszer.

Orbán szerint a választási vereség után a Fidesz már megkezdte az átalakulást, és a párt fokozatosan visszatér ahhoz a közösségi működéshez, amely szerinte a kormányzati évek alatt háttérbe szorult. Azt mondta, a kongresszuson elfogadott, a vereséget értékelő dokumentumok már egy „közösségi pártra emlékeztető módszerrel és hangulatban” készültek. (Ahogy korábban megírtuk, Orbán már a Fidesz tisztújító kongresszusának reggelén nyilvánosságra hozta a vereséget értékelő röpiratát, így a párttagok lényegében egy előre kijelölt politikai értelmezési kerettel szembesültek.)

Nem az egybites üzenetekkel van a baj

Nem értett ugyanakkor egyet azzal a párton belüli kritikával, hogy a Fidesz leegyszerűsített kommunikációja miatt veszítette volna el az értelmiséget. Szerinte a rövid és egyszerű kampányüzenetek nem hibák, hanem a modern politika természetes eszközei. Példaként Donald Trumpot hozta fel, akinek szerinte az „America First” szlogenje is azt bizonyítja, hogy a sikeres politikai kommunikáció szükségszerűen egyszerű.

Orbán szerint a probléma nem az volt, hogy a Fidesz túl egyszerű üzeneteket használt a Sorosról, Brüsszelről vagy Ukrajnáról szóló kampányban, hanem az, hogy közben elhanyagolta azokat a fórumokat, ahol árnyaltabban is megszólíthatta volna az ország jövőjéről gondolkodó szakmai és értelmiségi közösségeket.

Úgy fogalmazott, nem az üzeneteket kellett volna bonyolultabbá tenni, hanem fenn kellett volna tartani azokat a kommunikációs csatornákat, ahol a „magas minőségű emberekkel és csoportokkal” lehet beszélgetni a világ dolgairól. Példaként a Batthyány Professzorok Körét említette, amelyhez szerinte gyakrabban kellett volna eljárniuk.

Arra a felvetésre, hogy a Tisza plakátkampány nélkül, elsősorban a közösségi médiára támaszkodva nyert választást, Orbán azt mondta, hogy ez ellenfele egyik fontos újítása volt. Azt ugyanakkor még nem tudja megítélni, hogy ez hosszú távon is sikeres modell lesz-e. Szerinte a Fidesznek nyitottnak kell maradnia az új módszerekre és tanulnia kell a nemzetközi példákból.

Egy korszak ért véget, jöhet az új generáció?

Az interjú végén arról is beszélt, hogy a választás utáni feszült közéleti hangulatot természetesnek tartja. Úgy látja, nem egyszerű kormányváltás történt, hanem egy 16 évig tartó korszak zárult le, ezért az érdeklődés és a politikai feszültség is nagyobb a megszokottnál.

Orbán szerint hasonló lehetett a légkör 2010-ben is, amikor a Fidesz került hatalomra. Úgy fogalmazott, hogy ilyenkor az embereket mindig az foglalkoztatja, mit akar és hogyan fog kormányozni az új kabinet, ezért a mostani turbulens időszakot természetes velejárójának tekinti a kormányváltásnak.

Fidesz-elnökként azt mondta, hogy csak egy évre vállalt újabb mandátumot, mert kötelességének érzi, hogy a vereség után rendbe tegye a pártot, de hosszabb távon generációváltásra van szükség. Szerinte már most megkezdődött a fiatalítás: ezért sem ült be a parlamenti frakcióba, mert nem akart akkora „árnyékot vetni”, ami megakadályozza a negyvenes generáció előretörését.

Orbán többször is utalt arra, hogy szeretné rendezett körülmények között átadni a pártot, de nem nevezett meg utódot. Azt mondta, a Fideszben nem egyetlen ember dönt a vezetőkről, hanem a közösség választja ki azokat, akik alkalmasak a feladatra. Hangsúlyozta, hogy a pártban nem működik a „one man show”, és aki túl látványosan építi a saját karrierjét, abból általában nem lesz vezető.

A Tisza Párt vezetőiről azt állította, hogy jelentős részük a Fideszben korábban sikertelen vagy másodvonalbeli politikus volt, akik azért távoztak, mert nem tudtak előrébb jutni. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a közösség tévedhet az emberek megítélésében, ezért fontosnak tartja a kollektív döntéshozatalt.

Tisza-kormány rossz, érik a patrióta mozgalom

Az új kormány munkáját illetően Orbán már jóval keményebb hangot ütött meg. Azt állította, hogy szerinte „megkezdődött az ország kifosztása”, és első példaként a jelzáloghitel-kamatstop megszüntetését említette, amely szerinte az emberektől vesz el pénzt, hogy azt a bankoknak adja.

Úgy fogalmazott, hogy ha ez a folyamat folytatódik, ősszel akár egy szélesebb patrióta mozgalom megszervezésére is szükség lehet. Egyelőre azonban szerinte a Fidesz parlamenti és önkormányzati erejével kell megpróbálni megakadályozni azokat a döntéseket, amelyeket károsnak tart.

Orbán több ügyben is az emberek közvetlen ellenállására számítana. Ilyennek nevezte a migrációs paktum végrehajtását vagy a kamatstop megszüntetését, amelyek szerinte csak társadalmi nyomással állíthatók meg.

A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte nem a pártok aktuális támogatottságát kell nézni, hanem a társadalom mélyebb politikai megosztottságát. Úgy vélte, Magyarországon még egy kétharmados győzelem mögött is nagyjából 50 százalékos társadalmi támogatás áll, ezért nem tart attól, hogy a Fidesz tartósan eltűnne a politikából.

A képviselői és kormányzati bérek csökkentését élesen bírálta. A kezdeményezést „legprimitívebb komcsi propagandának” nevezte, és azt mondta, hogy az államigazgatásban a legjobb embereknek kell dolgozniuk, akiket megfelelően meg is kell fizetni, különben a tehetséges szakembereket elszívja a piac.

A gazdaságról szólva Orbán elismerte, hogy kormányzása alatt nem sikerült megtalálnia azt a modellt, amellyel a stagnáló német és európai gazdaság mellett Magyarország tartósan 3 százalék körüli növekedést tudott volna produkálni. Azt mondta, ezért próbálták inkább célzott támogatásokkal segíteni a családokat és a fiatalokat, de szerinte ezek politikailag nem hozták meg a kívánt eredményt.

Uniós ügyek

Az uniós forrásokról azt állította, hogy a Magyarországnak járó pénzeket Brüsszel nem veheti el, és szerinte a még visszatartott összegek megszerzéséért akár az uniós költségvetés megvétózását is vállalni kellene.

Az európai politikában továbbra is a migráció elleni fellépést és a semlegesség fenntartását tartja a legfontosabbnak. Külön kiemelte, hogy szerinte Magyarországnak nem szabad feladnia az orosz–ukrán háborúban képviselt semleges álláspontját, és hibának tartaná, ha az új kormány csatlakozna az uniós többség háborúpárti politikájához.

Az interjú végén arról beszélt, hogy bár kétségei vannak az új kormány több gazdaságpolitikai szereplőjével kapcsolatban, azt szeretné, ha sikeresek lennének, mert ez az ország érdeke. Ugyanakkor úgy látja, hogy a következő hónapokban derül majd ki, képesek-e teljesíteni a kampányban tett, szerinte több mint 1200 ígéretet tartalmazó vállalásaikat. Szerinte a Fidesznek addig az lesz a legfontosabb feladata, hogy figyelje a kormány működését, és ahol szükségesnek látja, politikai ellenállást szervezzen.

„A Mediaworks Hungary Zrt. a korábban bejelentett portfólió-átalakítás részeként 2026. június 16-tól felfüggeszti a Bors napilap, július 1-től pedig a Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom vármegyei 24 Óra napilap nyomtatott kiadását. Az érintett tartalmak a továbbiakban digitális formában, online felületeken lesznek elérhetők az olvasók számára. A vállalat felfüggeszti továbbá a Ripost.hu és a Metropol.hu weboldalak működését is.” Ez áll a Mediaworks hétfőn kiadott közleményében, amelyet mi a Bors honlapjáról szemlézünk.

Korábban hétfőn azt is bejelentette a cég, hogy leépítések következnek. A lépést véletlenül sem a NER bukásával és a pénzcsapok elzáródásával indokolták, inkább azt írták, hogy „a médiapiac az elmúlt időszakban alapvetően átalakult: megváltoztak a tartalomfogyasztási szokások, erősödött a globális platformok és a nagy nemzetközi technológiai vállalatok szerepe, miközben a közönségek ma már több csatornán, gyorsabban, személyre szabottabban és eltérő formátumokban várják el a tartalmakat”. A megyei lapok mellett olyan hírhedt kiadványok tartoznak a Mediaworkshöz, mint az Origo, a Bors, a Magyar Nemzet, a Hír Tv, a Metropol, a Ripost vagy a Világgazdaság.

A Hvg.hu már pénteken arról írt, hogy a Mediaworks közel 200 embert küldhet el azonnali hatállyal, várhatóan lapokat szüntet meg, a Magyar Nemzetet pedig hetilappá alakítja. A leépítés már a Fidesz áprilisi veresége után megindult, május végén felfüggesztették a Metropol kiadását. Május végén pedig 50 milliós bírságot szabott ki a Mediaworksre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), mert az Origo, a Magyar Nemzet és a Ripost is linkelte tavaly november 7-i cikkeiben azt az interaktív térképet, amelyen ismeretlenek közzétették azoknak a személyes adatait, akik letöltötték a Tisza Párt Tisza Világ nevű alkalmazását .

A cég a NER utolsó teljes évét 14 milliárd forintos veszteséggel zárta. Mindezt úgy sikerült összehozni, hogy a cég közben növelte árbevételét, 54,5 milliárdról 57,9 milliárd forintra. Ennek az egyik oka az lehetett, hogy jelentősen nőttek a személyi jellegű kiadások, hiszen a cég 1810 munkavállalójának összesen 17,3 milliárd forintnyi bért fizetett ki, ami dolgozónként átlag havi bruttó 796 ezer forintos fizetést jelent.

Az előfizetők (de csak a Belső kör és Közösség csomagok tulajdonosai!) már szombat hajnalban hozzájutnak legfrissebb epizódunk teljes verziójához. A hétfőn publikált, ingyen meghallgatható verzió tíz perccel rövidebb. Itt írtunk arról, hogy tudod meghallgatni a teljes adást.

Három korszakos podkasztfenomén sorsszerű összeverbuválódásán nyugvó műsorunk fegyvertára a vitriolos maró gúnytól a fölényesen intelligens locsogásig számos hangszeren virtuóz módon muzsikál. Nincs ez másképpen ezúttal sem.

• 00:00 Tartalomjegyzék. A 96 órás dezodor. Néhány támogatói jegy még van a mosdatlan Borízű Live-ra.
• 04:07 Személyiségi jogi védelem a Budaörsi uszodában. Nincs is semmi baj a dezodorokkal.
• 08:52 Mérsékelt vébéhőemelkedés. A jó 94-s amerikai vébé. Diana Ross tizenegyese. Orbán Viktor megnézi az Üzbegisztán-Kolumbiát.
• 14:56 NBA-világbajnokság-együttállás. Wemby olvasgat. Spike Lee: Knicks in six. A csapatépítő Gregg Popovich.
• 21:19 A kosár, amivel a negyedik meccset megfordította a Knicks. Halt time show a Wu-Tang Clannel. Shaq bulizik a stúdióban. Amerikai sportrajongók politikai hovatartozása.
• 26:29 Platner, Talarico, Newsom és a demokraták laboratóriumban megalkotott ellen-Trumpjai. Mamdani Arsenal-drukker imája. Mamdani végigtippeli a vébét.
• 31:39 Kvíz: tajtékpipa. Te miből szívtál cracket? Pipázás a rendszerváltás körül.
• 36:33 Első 444 Bongépítő Verseny. Vödrözni egészséges! Bottle bag és egyéb gravity bongok. Cindy Breakspeare és Pascaline Bongo.
• 41:40 A Tisza-négyötöd robotosai. Ha jól megy a gazdaság, nem csukják le Orbánt.
• 43:04 Uj Péter Ausztriában. A Billában bezzeg rendes alma van! Cosmic crisp és Jack Herer. Az almabong óvodás szint.

Donald Trump amerikai elnök a 80., valamint Amerika 250. születésnapját egy Ultimate Fighting Championship (UFC) eseménnyel ünnepelte a Fehér Ház pázsitján. Trump és a „sportág” több ezer rajongója nézte végig, ahogy az amerikai Justin Gaethje a főmérkőzésen legyőzte spanyol-grúz ellenfelét, Ilia Topuriát, és ezzel megnyerte a könnyűsúlyú bajnoki címet.

Becslések szerint 4300 ember volt jelen a Déli Pázsiton (South Lawn) tartott, csak meghívóval látogatható eseményen és további 85 000 embert vártak a közeli szurkolói zónába.

Az este azzal kezdődött, hogy Trump az UFC fejesével az oldalán átsétált a Fehér Házból az arénába. Ezután katonai repülőgépek húztak el a fejük felett. Ezt követően összesen 14 harcos mérkőzött meg egymás után, aminek a Gaethje és Topuria közötti főmérkőzés lett a vége.

A bevonulások konkrétan az Ovális Irodából indultak, onnan, ahol Volodimir Zelenszkij elnököt leszúrták, amiért nem húzott öltönyt. Justin Gaethje ehhez képest ebben a szettben érkezett az arénába:

Az UFC mintegy 60 millió dollárt költött az eseményre, amibe beletartozott a pázsit utólagos helyreállításának 700 000 dolláros költsége is. Trump közvetlenül a ketrec mellett ült a családja több tagjával együtt. Mindkét fia jelen volt. A kormányzat más jelenlévő tisztviselői között volt Kash Patel, az FBI igazgatója is. Az illusztris vendégek között volt a brit ökölvívó, Tyson Fury is, aki egy „Donald Trumpot miniszterelnöknek” feliratú, brit zászlós sapkát viselt.

Trump a „Föld legnagyobb show-jának” nevezte az eseményt, a Karmot, azt a szerkezetet, amit a ketrec fölé építettek, a párizsi Eiffel-toronyhoz hasonlította. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a héten az „amerikai puha diplomácia definíciójának” nevezte az UFC-t, és bejelentette egy magán- és közszféra partnerség elindítását, amelynek célja az UFC diplomáciai eszközként való használata.

Az esemény afféle megkoronázása pedig az, hogy a „harcosok” egy részét olyan kriptóban fizetik ki, amit Trump családi cége bocsátott ki (BBC, Guardian)

Miután Magyar Péter a hónap elején váratlanul meggondolta magát, most a parlament megszavazta Toroczkai László mi hazánkos pártelnököt a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság elnökének.

A végrehajtói visszaélésekkel valóban régóta foglalkozó Toroczkai váratlanul került ebbe a helyzetbe, ugyanis eredetileg mindegyik bizottságot tiszások vezették volna, de miután Toroczkai ezt június elején felrótta Magyar Péternek a parlamentben, a miniszterelnök váratlanul így szólt:

„Lássa, hogy kivel van dolga, ön fogja vezetni, látom, hogy meglepődött, ön fogja vezetni.”

A végrehajtói visszaélések mellett korábban létrejöttek a kegyelmi ügy, az MNB-botrány, a gyermekvédelem hiányosságainak és a közpénzlopások feltárásáért felelős vizsgálóbizottságok is.

A bizottság hattagú lesz – ahogy a többi vizsgálóbizottságnál is –, ebből hárman érkeznek a Tisza Pártból, egy a Fideszből, egy a KDNP-ből és egy a Mi Hazánktól.

• Toroczkai László (elnök, Mi Hazánk)
• Gyöngyösi István (alelnök, Tisza)
• Balla György (alelnök, Fidesz)
• Kiss Máté Zsolt (Tisza)
• Molnár Zoltán (Tisza)
• Nacsa Lőrinc (Fidesz)

A többi vizsgálóbizottság névszerinti összetétele a cikk végén olvasható.

Szigorú eszközök a bizottságok kezébe

A vizsgálóbizottságok felállítása mellett tervben van egy törvény, ami együttműködésre kötelezné a bizottság által meghallgatásra behívott embereket. A javaslat egyelőre a Törvényalkotási Bizottság eljárására vár

Amennyiben a bizottság előtt az együttműködésre kötelezett önhibájából nem jelenik meg, az első mulasztásnál még csak százezer forint bírságot kap, a másodiknál viszont már egymillió forintot. Ezeket a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki. A harmadik mulasztásnál is egymillió a bírság, ezzel együtt pedig a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett elővezetését. Az elővezetést a rendőrség hajtja végre.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza arról beszélt a 444-nek, hogy a vizsgálóbizottságok aránytalanul szigorú eszközöket kaptak. Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatójaproblémát abban látja, hogy a politikai alapon működő parlamenti bizottságokat lényegében az igazságszolgáltatáshoz hasonló eszközökkel ruházná fel: bírósági logikájú kötelezettségeket és következményeket rendelne a bizottsági meghallgatásokhoz.

Ez azért aggályos szerinte, mert akit egy ilyen meghallgatásra köteleznek, annak bizonyos jogait korlátozzák. Ilyenkor az a kulcskérdés, hogy a javaslat tartalmaz-e megfelelő garanciákat a meghallgatottak jogainak védelmére. Szabó szerint vannak benne ilyen elemek, például az újságírói forrásvédelem vagy az önvádra kötelezés tilalma, de ezek önmagukban nem biztos, hogy elegendőek.

Egyéb vizsgálóbizottságok

A gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság tagjai:

• Diószegi Judit, elnök (Tisza)
• Panyi Miklós, alelnök (Fidesz)
• Dúró Dóra, alelnök (Mi Hazánk)
• Jakab Zsuzsanna (Tisza)
• Melléthei-Barna Márton (Tisza)
• Juhász Hajnalka (KDNP)

A kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság:

• Schummer Orsolya, elnök (Tisza)
• Szűcs Gábor, alelnök (Fidesz)
• Novák Előd, alelnök (Mi Hazánk)
• Borics Mihály (Tisza)
• Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza)
• Máthé Zsuzsa (KDNP)

A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság:

• Sárosi József, elnök (Tisza)
• Szalai Piroska, alelnök (Fidesz)
• Dócs Dávid, alelnök (Mi Hazánk)
• Bóka Zsolt (Tisza)
• Lovkó Csaba (Tisza)
• Simicskó István (KDNP)

Az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság:

• Csőszi Attila, elnök (Tisza)
• Tuzson Bence, alelnök (Fidesz)
• Apáti István, alelnök (Mi Hazánk)
• Sopov Ildikó Éva (Tisza)
• Weigand István (Tisza)
• Hargitai János (KDNP)

Az Európai Unió átláthatósági nyilvántartásából felfüggesztették az MCC kormányközeli agytröszt brüsszeli leányvállalatát, miután panasz érkezett amiatt, hogy a szervezet nem tüntette fel finanszírozási forrásait.

A Politico által megszerzett dokumentum szerint az EU Átláthatósági Nyilvántartásának (Transparency Register) titkársága e-mailben értesítette a szervezetet arról, hogy felfüggesztették a regisztrációját.

A döntés gyakorlati következményekkel is járhat. A levél szerint az MCC Brussels eleshet bizonyos uniós intézményi találkozóktól, emellett a jövőben nem vehet részt az Európai Bizottság által fontos jogszabályok megvitatására összehívott szakértői csoportok munkájában, és az Európai Parlament bizottsági meghallgatásairól is kiszorulhat.

A felfüggesztés előzménye, hogy a Corporate Europe Observatory panaszt nyújtott be az EU-hoz. Az átláthatósági szervezet szerint az MCC Brussels nem hozta nyilvánosságra a finanszírozási forrásait, emellett azzal is megvádolta a szervezetet, hogy „az Orbán-rendszer propagandáját terjeszti”.

Az MCC Brussels 2022-ben alakult. Egy pénzügyi beszámoló szerint 2024-ben több mint 6 millió euró támogatást kapott azzal a céllal, hogy „sajátos megközelítésével megismertesse és befolyásolja az európai döntéshozókat korunk politikai, társadalmi-gazdasági és kulturális kérdéseiben”. A támogatás szinte teljes egésze a budapesti székhelyű Mathias Corvinus Collegiumtól érkezett.

Az MCC Brussels alapítója és ügyvezető igazgatója, Frank Furedi a döntésre reagálva azt közölte, hogy a szervezetet folyamatos kísérletek érik munkájának marginalizálására és elhallgattatására, mert szerinte megkérdőjelezik az uralkodó politikai ortodoxiákat. Az agytröszt saját meghatározása szerint kritikus álláspontot képvisel az Európai Unió klímapolitikájával szemben. Tavaly az Európai Parlamentben „A transzideológia fenyegetése” címmel szervezett rendezvényt, amelynek házigazdája a fideszes európai parlamenti képviselő, egyben megafonos influenszer, László András volt.

Az EU Átláthatósági Nyilvántartása több mint 17 500 szervezetet tart számon, amelyek uniós döntéshozók befolyásolására vagy lobbitevékenységre törekednek. A rendszer előírja számukra a pénzügyi adatok rendszeres nyilvánosságra hozatalát és a magatartási kódex betartását.

Az MCC Brussels közölte, hogy a döntést nem fogadja el, és minden rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz a felfüggesztés megtámadására.

• Nyolc évnél többet senki sem lehet miniszter, még megszakításokkal sem.
• Kihúzzák a Szuverenitásvédelmi Hivatal alól a szőnyeget.
• A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államtól kapott vagyona visszakerül az államhoz.

Ezekről döntött kétharmaddal a parlament, amikor elfogadta a tizenhatodik alaptörvény-módosítást a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája után. A javaslatot a teljes Tisza-frakció, és a Mi Hazánk képviselői is támogatták, míg a Fidesz ellene szavazott – most már csak Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírására van szükség.

A módosítást az egyik tiszás benyújtó Melléthei-Barna Márton szerint a hübrisz, az önkény összeköti a három területet, amit az érint: a „politikai ellenfelek üldözésére létrejött hivatal, a közpénzek magánvagyonként való kezelése és a kormányfői hatalom időbeli korlátlansága mind-mind a hübrisz megnyilvánulása”. A Tisza a „hübrisz és az önkény” ellen jött létre, mondta Melléthei-Barna.

Miniszterelnök búcsú

„Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen - megszakításokkal együtt már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolc éves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.” A Tisza Párt szerint ez alapján Orbán Viktor többé nem lehet miniszterelnök – a Fidesz ezt személyre szabott jogalkotásnak tartja.

Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter elmondta a már ismert ellenzéki kritikát, miszerint a miniszterelnök mandátumának korlátozására parlamentáris demokráciákban Európában nincsen példa. Ettől még szerinte joguk van ilyen szabályt beemelni. „Az viszont, hogy ezt honnan számítják, és hogyan illesztik be a jogrendbe, már jogi és alkotmányossági kérdés.” Tuzson szerint visszaható hatállyal való alkotmányozás helytelen.

Az előző miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs hozzátette, hogy személyre szabott a törvény, ráadásul „valójában a magyar embereket szeretnék kizárni a döntéshozásból”.

Kekvás búcsú

A fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) megszüntetéséről szóló módosítás az első benyújtott változathoz képest annyit változott, hogy csak azok a vagyonok kerülnek vissza tőlük az államhoz, amik az államtól érkeztek – ha pedig az kekvát nem az állam alapította, csak beszállt az alapításba, akkor most kiszáll, és viszi a pénzét.

Ez sem kevés pénz, és megoldja az olyan kekvák problémáját is, mint például a MOL – Új Európa alapítvány, aminek az alaptőkéjébe a MOL is beleadott. Hogy milyen alapítványoktól hány milliárdok szállnak vissza az államra, ebben a cikkben írtunk, a törvény végleges szövege pedig ilyen szépen néz ki:

„Az Alaptörvény tizenhatodik módosításának hatálybalépésekor működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (a továbbiakban: alapítvány) részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog. Az alapítvány alapítói jogait az állam gyakorolja. Az alapítói jogok gyakorlója az alapítványt megszüntetheti. Az alapítvány működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.”

Az alapítványi modellbe sorolt egyetemeket fenntartó kekvák esetében a kivezetés egy évig tart majd. Erről a vitáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Tuzson kifogásolta, hogy nehéz jogilag megoldani a kekváknál lévő vagyonok visszaáramoltatását, várja a jogi levezetéseket. Orbán Balázs az MCC fenntartó alapítványának kuratóriumi elnöke is, úgyhogy arról beszélt, hogy az egyetemi kekvák garanciák voltak arra, hogyha a pénzügyminiszter gazdasági válságban forrást akarnak kivonni, akkor az érintett területek védettebbek legyenek. A tiszások röhögtek, amikor Orbán garanciákról beszélt.

Szuverenitásvédelmi búcsú

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnését egy mondat kitörlésével alapozza meg a Tisza, a részleteket pedig külön törvénymódosítással rendezi. Persze erről is volt vita, mert eredetileg mindkét mondatot törölték volna ebből a cikkből: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” De mivel a Fidesz migrációs paktummal kezdte vádolni a Tiszát, a mondat első, önazonosságról és keresztény kultúráról szóló fele bent maradt, és csak a második kerül ki.

A módosító indoklása szerint „fontos, hogy megszűnjenek az alkotmányos demokráciában mindazok az intézmények, amelyek nem töltenek be legitim közjogi funkciót, továbbá működésükkel sértik a személyek alapvető jogait”. Magyar Péter a múlt héten karcosabban fogalmazott, miszerint a hivatalnak az intellektuális teljesítménye kizárólag a negatív tartományban értelmezhető”, és hogy „az összes teljesítmény, amire képes volt közpénzmilliárdokból, hogy magyar állampolgárokat fenyegetett, falta a magyar emberek adóforintjait”.

A fideszes kampányfőnök Orbán szerint a hivatalt lehet szeretni, vagy nem szeretni, de kétségtelen, hogy jelentéseket írt arról, hogy a magyar NGO-k és médiumok mögött milyen külföldi finanszírozások rejlenek – szerinte közérdek, hogy ezekről tudjanak. Politikailag megérti a Tiszát, merthogy szerinte a kormánypártot ezek a csoportok támogatták, de szeretné felhívni a figyelmet, hogy a csoportok akár ellenük is fordulhatnak. A hivatalról szerzőnk véleménycikkében megírta, hogy ez volt az Orbán-rendszer legundorítóbb szervezete.

Magyar Péter tegezve oltogatta Orbán Balázst

„Mivel egyik utolsó alkalom, hogy Orbán Balázst hallgattuk itt az országgyűlésbe, hiszen nemsokára az általa oly sokat kárhoztatott Brüsszelbe fog távozni, itt is hadd mondjam el neki, hogy köszönjük szépen, köszönjük neked Balázs, hogy nagyban hozzájárultál a Tisza kétharmados győzelméhez” – mondta Magyar Péter, amire a Fidesz kampányát vezető Orbán mosolyogva rázta a fejét.

Magyar azt is tegezve köszönte meg tőle, hogy „minden magyarban felkeltette a hazafiság érzését,” amikor arról beszélt, „akár egy puskalövés nélkül megadnád magad bármilyen hódítónak” – itt Orbán Balázs mosolyogva ingatta a fejét, hiszen valójában nem ezt mondta két éve, hanem azt, hogy

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát.”

Magyar szerint Orbán frakciójából sem akarta senki megvédeni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. „Jó utat kívánunk a gonosz Brüsszelbe, vigyázz magadra, mert veszélyes hely.”

Hétfőtől szerdáig a Genfi-tó francia oldalán fekvő, meglehetősen festői Évian-les-Bains-ban rendezik meg a G7-ek idei csúcstalálkozóját, a szokásokhoz híven komoly tüntetések mellett.

Ez a csúcstalálkozó lesz Emmanuel Macron nemzetközi hattyúdala, utolsó G7-találkozója hivatalban levő elnökként, jövő tavasszal távozik posztjáról, mivel nem tud harmadik egymást követő mandátumért indulni. A megvitatandó témák listáját ennek megfelelően igyekezett a legkevésbé konfliktusosra összeállítani, remélve, hogy a tavalyi kanadai G7-csúccsal szemben Donald Trump amerikai elnök nem lép le idő előtt.

Ki megy oda, és minek?

A résztvevők nem korlátozódnak a G7-országok (Franciaország, Kanada, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) állam- és kormányfőire, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőire, ott lesz hosszabb-rövidebb ideig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, valamint Dél-Korea, Kenya és Egyiptom elnökei/miniszterelnökei, továbbá a Perzsa-öböl menti országok vezetői, köztük Tamim bin Hamad al-Thani katari emír és Sejk Mohamed bin Zayed al-Nahyan, az Egyesült Arab Emírségek elnöke.

A csúcs hétfőn Macron és Donald Trump kétoldalú találkozójával kezdődik, délután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke közös sajtótájékoztatót tart. Az esti nyitó vacsorának témája is van (mármint nem a felszolgált ételeknek, hanem a társalgásnak), ez pedig a nagyon kreatív „jelentős nemzetközi kihívások”. Kedden a G7-vezetők Zelenszkijjel Ukrajna támogatásáról, majd a Perzsa-öböl menti országok vezetőivel a közel-keleti válságról tárgyalnak, emellett téma lesz a „nemzetközi szolidaritás” is.

A techóriások csúcsvezetői sem fognak hiányozni, szerdán elvileg a gazdasági növekedésről fognak tárgyalni a politikai vezetők. Ott lesz például Sam Altman, az OpenAI vezetője, Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, valamint Arthur Mensch, a Mistral AI francia alapítója is.

Kína, Ukrajna, Irán

A valószínűsített véleménykülönbségek miatt nem fognak kifejezetten a klímaválságról tárgyalni, pedig az általában a G7 visszatérő témája. Emmanuel Macron ehelyett taktikus diplomáciai húzással a „globális gazdasági egyensúlytalanságokat” tette a csúcstalálkozó egyik központi témájává. A nagyívű kifejezés elsősorban Kínát takarja, azon belül is a rendkívüli ütemben növekedő kínai exportot és a kínai vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat, amelyek következtében a távol-keleti nagyhatalom kereskedelmi többlete rekordmagasságba emelkedett. A téma azért is alkalmas arra, hogy a G7 napirendjére kerüljön, mert ebben az ügyben az Egyesült Államok és Európa ugyanazt a problémát látja, és ugyanazt az országot tartja felelősnek, ami ráadásul nem is vesz részt a csúcstalálkozón. A „Kína-problémát” mindenesetre nem Évian-les-Bains-ban fogják megoldani, a G7 országok közti kapcsolatok állapotát figyelembe véve csekély az esélye annak, hogy hirtelen – távollétében – rá tudnák venni Pekinget gazdasági modellje megváltoztatására.

Kína sikere a magas hozzáadott értékű iparágakban – például az elektromos autók gyártásában – különösen aggasztja Európát.

125 decibellel énekelte pár tízezer skót a nemzeti himnuszt a Haiti elleni szombati vébémeccsükön Bostonban. A meccsen 36 év után először nyert a skót válogatott világbajnokságon, és a városban már a meccs előtt is elég nagy volt a hangulat. Bent a stadionban pedig ilyen:

A glasgowi- lap, a The Herald szerint ezzel megdőlt a himnuszéneklési világrekord, bár az nem világos, hogy van-e bármilyen standardizált mérés a közönség által énekelt himnuszok hangerejével kapcsolatban, idáig a Guiness világrekordok könyvében nem volt ilyen kategória.

A 125 dB egyébként nagyjából annyi, mintha közvetlen közelről duruzsolna egy láncfűrész a füledbe, vagy száz méterre állnál egy felszálló sugárhajtású géptől. Ez a hangerő már a fájdalomküszöb közelében van, aminél már viszonylag rövid ideig tartó kitettség is károsíthatja a hallást.

Egy 22 éves ukrán építőmunkás gyújtotta fel Sir Keir Starmer családi házát és két másik, a brit miniszterelnökhöz köthető célpontot tavaly májusban, de a Financial Times nyomozása szerint a férfit egy Oroszországból irányított online hálózat szervezhette be, amely szoros kapcsolatban állhatott Kreml-barát hacktivistákkal.

Roman Lavrinovicsot hétfőn mondta ki bűnösnek a londoni Old Bailey bíróság a gyújtogatások ügyében. Vádlott-társát, a 27 éves Stanislav Carpiucot bűnösnek találták a támadások elősegítésében, míg a harmadrendű vádlottat, a 35 éves Petro Pocsinokot felmentették.

A per során a brit ügyészség csak annyit árult el, hogy Lavrinovicsot egy „El Money” nevű Telegram-felhasználó irányította, aki orosz és ukrán nyelven kommunikált. A Financial Times azonban Telegram-archívumok, kriptovaluta-tranzakciók, bírósági bizonyítékok és nyugati tisztviselőkkel készített interjúk alapján arra jutott, hogy El Money Oroszországban tartózkodott, és szoros kapcsolatban állt a NoName057(16) nevű Kreml-barát hacktivista csoporttal.

Az Egyesült Államok ezt a hálózatot korábban egy Oroszország által „államilag jóváhagyott projektnek” nevezte. Az amerikai Kiberbiztonsági és Infrastrukturális Biztonsági Ügynökség (CISA) szerint a NoName és az általa használt eszközök egy, a Kremlhez köthető informatikai szervezet fedett projektjeként jöttek létre. Ugyanakkor az amerikai hatóságok szerint a hálózat működése nem teljesen átlátható: egyes tagjai csak Moszkva céljait támogatják, míg mások közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állhatnak az orosz állammal.

Mark Galeotti katonai szakértő szerint a Kreml éppen erre a szürke zónára épít.

„Ezeket a hackercsoportokat alapvetően nem a hatóságok irányítják vagy bízzák meg konkrét feladatokkal. Ezek közül sokan hazafinak tartják magukat. Nyilvánvaló, hogy a Kreml a letagadhatóságra épít. A probléma az, hogy minél több ilyen támadás történik, annál kevésbé hihető ez a letagadhatóság” – mondta a University College London tiszteletbeli professzora.

Ciaran Martin, a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ korábbi vezetője szerint Oroszországban az állami hírszerzés és a bűnözői hálózatok között folyamatos a kapcsolat. Úgy fogalmazott: a hackerek és a bűnözők általában szabadon működhetnek, amíg nem sértik az orosz érdekeket, vagy éppen azok előmozdítását szolgálják.

A tárgyalás szerint Lavrinovics május 6-án egy dél-londoni barkácsáruházban lakkbenzint vásárolt. Május 8-án hajnalban busszal Kentish Townba utazott, és felgyújtotta a Starmer korábbi tulajdonában álló Toyota RAV4-est. Május 11-én tüzet rakott egy islingtoni lakás előtt, ahol a brit miniszterelnök az 1990-es években élt. A legsúlyosabb támadás május 12-én történt, amikor felgyújtotta Starmer Countess Road-i családi házát. Az ingatlanban ekkor a miniszterelnök sógornője és kilencéves lánya tartózkodott.

„A kialakult helyzetre való tekintettel a 2026-os MCC Feszt nem kerül megrendezésre. A megvásárolt jegyek és bérletek teljes vételárát legkésőbb július 31-ig minden érintett számára visszautaljuk” – közölte hétfő délután a Mathias Corvinus Collegium a Facebook-on.

A 2021-ben indult, Esztergomban rendezett MCC Feszt az évek során a kormánypárti politikusok és a NER-hez köthető think tankek mellett a nemzetközi konzervatív és alt-right szcéna ismert szereplőinek egyik fontos találkozóhelyévé vált. A zenei programokkal kiegészített közéleti fesztivál korábbi előadói között volt Dennis Prager amerikai konzervatív médiaszemélyiség, Gladden Pappin politológus, a Magyar Külügyi Intézet elnöke, Chris Rufo konzervatív aktivista, valamint Peter Thiel techbefektető és a PayPal társalapítója.

Ahogy korábban megírtuk, az MCC is nehéz helyzetbe került a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) átalakításáról szóló, 16. alkotmánymódosítással, amelyről ma szavaz az Országgyűlés. A változás kiemelten érinti a Fidesz ideológiai hátországának egyik legfontosabb intézményét: az Állami Számvevőszék adatai szerint a KEKVA-k összesen mintegy 3000 milliárd forintnyi állami vagyont kaptak, ebből az MCC-re több mint 500 milliárd forint jutott.

Az intézmény ugyanakkor folytatná működését: az MCC május végi közleményében jelezte, hogy ha a KEKVA mint jogi forma megszűnik, az intézmény más alapítványi konstrukcióban működne tovább. Közben petíció is indult az MCC megőrzéséért, amelyet Orbán Balázs, az intézmény kuratóriumi elnöke is megosztott. A kezdeményezést eddig mintegy 4200-an támogatták.

„Ma 16 órakor lejárt a Fehérvár FC Kft. értékesítésére kiírt nyilvános pályázat. Három ajánlatot kaptunk, ezekből kettő külföldi, egy hazai ajánlattevőtől érkezett” – írta Facebook-oldalán Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. A tájékoztatás szerint most értékelik az ajánlatokat, aztán a város közgyűlése hoz döntést, várhatóan július 1-jén.

A kálvária tavaly nyár elején kezdődött. A kiesés után oda-vissza beszólásokkal színesített vita indult Garancsi István tulajdonos és Cser-Palkovics András polgármester között. Utóbbi először megüzente Garancsinak, hogy ha nem tudja jól vezetni a klubot, inkább adja el. Erre Garancsi megsértődött, és közölte, hogy odaadja a Videotont a városnak 1 forintért. Székesfehérvár nyáron át is vette a csapatot, majd novemberben bejelentette, hogy értékesíti.

Januárban azonban a székesfehérvári közgyűlés eredménytelennek nyilvánította az értékesítésre kiírt pályázatról szóló előterjesztést. Cser-Palkovics akkor azt mondta, nem azért eredménytelen a pályázat, mert nem voltak érdeklődők, hanem azért, hogy akár a pályázatot benyújtó két érdeklődővel, akár az azóta érkezett további hazai és nemzetközi érdeklődőkkel folytathassák az egyeztetéseket. Azt is mondta, a tárgyalásokat követően tavasszal egyfordulós pályázatot írnak ki. Ez történt meg most.

Nem tetszik a kiscsapatoknak, hogy őket okolják azért, hogy a 48 csapatosra bővített focivébé mezőnye, hm, kissé felhígult. Erre nemcsak a nézők panaszkodnak, Aleksander Ceferin, az UEFA szlovén elnöke a torna előtt szintén arról beszélt, hogy a világbajnokságon érdektelen meccsek lesznek, és a bővítés nem tesz jót a futballnak.

A közmondásosan korrupt és pénzéhes FIFA-nak az európai szövetség, az UEFA amúgy is szeret beszólni, főleg, hogy keveslik az európai kontinensnek adott 16 helyet, miközben a világranglistán hátrébb lévő válogatottak más kontinensekről könnyebben kijuthatnak a tornára. Egy Üzbegisztán - Kongó derbit a világ többi részén jellemzően nem várnak óriási izgalommal.

Ehhez képest idáig Haiti egész szépen helyt állt az első meccsén, Curaçao pedig ugyan kapott egy hetest a németektől, de egész szórakoztató meccset játszottak, a Zöld-foki-szigetek hétfői spanyol meccsét pedig a hangulat miatt is sokan várják.

Az UEFA elnökének most közös nyilatkozatban szólt vissza egy sor kicsinek számító ország, kiegészülve néhány további afrikaival, akik már nem is számítanak olyan kicsinek.

„Tisztelettel, de határozottan elutasítjuk az ilyen megjegyzéseket. Országaink számára nincs olyan, hogy jelentéktelen világbajnoki mérkőzés. A Zöld-foki-szigetek, Curaçao és Üzbegisztán számára a világbajnokságra való kijutás történelmi teljesítményt jelent, nemzedékek közös álmának beteljesülését. Az olyan országok számára, mint Kongó és Haiti, a foci legnagyobb színpadára való visszatérés hosszú távollét után különleges jelentőséggel bír milliók számára, akik évekig, évtizedekig vártak erre a pillanatra”

- írják a „kicsik” a közleményben, és így folytatják:

„Hisszük, hogy minden kijutott ország tiszteletet érdemel. Minden csapat érdemei alapján vívta ki a helyét. Minden szurkolónak joga van álmodozni. Minden mérkőzésnek van értelme emberek milliói számára szerte a világon. Minden mérkőzés számít!”

A vasárnap kiadott közös nyilatkozatot az először kijutó Zöld-foki-szigetek, Curaçao és Üzbegisztán mellett a fél évszázad után először világbajnoki szereplő Haiti és Kongó írta alá. Az állásfoglalást Algéria, Tunézia, Marokkó, Egyiptom, Ghána, Szenegál, Elefántcsontpart és a Dél-Afrikai Köztársaság is támogatásáról biztosította.

Újabb szankciókat fogadott el hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt. Az új intézkedések egyszerre célozzák az orosz hadiipart, az olajexportot segítő úgynevezett árnyékflottát, az Európa elleni hibrid műveletek és dezinformációs kampányok szereplőit, valamint az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus üldözésében és halálában érintett személyeket.

Az új csomag részeként az EU összesen 34 magánszemélyt és 47 szervezetet vett fel a szankciós listára.

Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerint a cél, hogy tovább növeljék a nyomást Oroszországon a háború befejezése érdekében. Hozzátette, hogy már folyamatban van a 21. uniós szankciós csomag előkészítése is. Kallas szerint a nyugati büntetőintézkedések eddig becslések alapján 1000–1300 milliárd eurós veszteséget okoztak az orosz gazdaságnak.

Az EU hét személyt és huszonegy szervezetet szankcionált az orosz hadiipar támogatása miatt. A listára olyan vállalatok kerültek fel, amelyek drónokat és más katonai eszközöket gyártanak vagy szállítanak az orosz hadsereg számára. A szankcionált cégek között szerepel a Roszkoszmosz állami űrvállalat által alapított Lavocskin Kutatási és Termelési Egyesülés, több orosz vállalat, valamint két kínai cég is.

Az intézkedések az orosz energiaexportot is érintik. Az EU két személyt és huszonnégy vállalatot vett fel a szankciós listára, amelyek az orosz nyersolaj és kőolajtermékek szállításában vesznek részt. Az uniós indoklás szerint ezek a szereplők az úgynevezett árnyékflotta részei, amelyet Moszkva a korábbi szankciók kijátszására használ. A listán szerepel a Lukoil-Western Siberia, valamint több Oroszországban, Libériában, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Azerbajdzsánban és Hongkongban bejegyzett vállalat is.

Az uniós Tanács tíz személy és egy szervezet ellen vezetett be korlátozó intézkedéseket az Oroszország által folytatott hibrid műveletek és dezinformációs kampányok miatt. A szankcionáltak között van több ismert orosz propagandista, köztük Anatolij Kuzicsev, Kirill Fjodorov, Roman Antonovszkij, valamint a Krimszkaja Gazeta állami lap főszerkesztője, Marija Volkonszkaja. Az EU szerint az érintettek dezinformáció terjesztésével próbálták igazolni az Ukrajna elleni orosz agressziót, illetve Ukrajna és az ukrán lakosság ellen irányuló manipulációs kampányokban vettek részt.

A szankciók Alexandra Jost Oroszországban élő influenszerre és Georgij Sevkunov orosz ortodox püspökre is kiterjednek. Az uniós indoklás szerint a püspök aktív szerepet játszott az orosz propaganda terjesztésében. A listára felkerült a Vlagyimir Putyin rendeletével létrehozott Elnöki Kulturális Kezdeményezések Alapítványa is.

Az EU egy szervezetet és tizenöt személyt – köztük bírákat, ügyészeket, nemzetbiztonsági tisztviselőket és egészségügyi dolgozókat – is szankciókkal sújtott Alekszej Navalnij üldözésében, megmérgezésében és halálában játszott szerepük miatt. A döntés alapjául Nagy-Britannia, Svédország, Franciaország, Németország és Hollandia februári közös nyilatkozata szolgált. A dokumentum szerint Navalnijt 2024 februárjában az epibatidin nevű halálos toxinnal mérgezhették meg. Ez az anyag a dél-amerikai nyílméregbékák szervezetében is megtalálható.

A Tanács emellett 2027. június 23-ig meghosszabbította a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszország általi illegális annektálása miatt korábban bevezetett korlátozó intézkedéseket is. Az Európai Unió továbbra sem ismeri el a területek elcsatolását, és azt a nemzetközi jog megsértésének tekinti.

Az Európai Tanács márciusban ismét megerősítette, hogy kitart Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, és felszólította Oroszországot, hogy fogadjon el azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünetet, valamint kezdjen érdemi tárgyalásokat egy igazságos és tartós béke érdekében. (via MTI)

Magyar Péter napirend előtti felszólalásában hosszasan ostorozta a fideszeseket a két évvel ezelőtti kormányülésen Vitnyédre tervezett migránstábor kapcsán. Erről ebben a cikkben írtunk, ahogy az ellenzék reakciójáról is.

Ezután ismét Magyar Péter kapott szót viszontválaszra, a kormányfő ebben a második megszólalásában már sokkal személyesebbre és belemenősebbre vette a stílust. Azt mondta, Rétvári Bence KDNP-s frakcióvezető hazugságain nem lepődött meg, de azon igen, hogy Gulyás Gergely is „valóságtagadásban” van, majd elkezdte a kormányülés jegyzeteit mutogatni, mondván, feketén-fehéren ott van benne minden a migránstáborról. Ezekre nem reagáltak szerinte.

„Egyáltalán nem zavarják a tények, belehazudik az emberek szemébe” – mondta Gulyásnak Magyar, majd ismét megkérdezte, hogy „az önök jegyzőkönyvei voltak ezek, igen vagy nem? Az van odaírva, hogy migránstábort akarnak létrehozni vagy nem? Frakcióvezető úr, ez egy egyszerű kérdés.” Gulyás mondott valamit, de nem lehetett hallani.

Magyar szerint a vitnyédi migránstáborról szóló augusztusi kormányülés előtt a fideszesek egy hónapon át nyaraltak milliós jachtokon. Ilyen beszólásai is voltak: „arra vigyázzon Rétvári frakcióvezető úr, hogy ha bemegy a templomba, azt újra kell szentelni.”

A miniszterelnök szerint a vitnyédi kollégiumi épület portársa azt mondta, hogy a belügy megfenyegette az ott elszállásolt kárpátaljai magyar menekülteket, hogy menjenek el onnan, különben visszatoloncolják őket.

Gulyás hiába magyarázott a padból, miért volt előterjesztés két éve a kormányülésen a migrációs paktum elfogadásáról, Magyar arról beszélt, hogy a frakcióvezető valóságtagadásban van. „A propaganda ma összeomlott, nem tudom hallotta-e?” – mondta Magyar, aki szerint az emberek már nem fogják elhinni a hazugságaikat.

„Nem válaszolt, hogy iskola vagy trükk” – mondta Magyar, arra utalva, hogy Gulyás most azt mondta, oktatás indul Vitnyéden szeptembertől, korábban meg azt mondta, át akarták verni az EU-t a migránstábor tervével.

Lázár megjelent

Egy ponton Lázár János volt építési és közlekedési miniszter megjelent a hátsó sorokban, mire Magyar a mohácsi hídról kezdte kérdezni: „Hogy lehet az, hogy pár nappal a választások előtt sikerült 100 milliárdot kifizetni a Duna aszfaltnak, hogy lehet az, hogy teljesen szokatlan módon 20-ról 90 százalékra emelte fel az önerő részét, és hogy miért döntött minden szakértői vélemény ellenére, hogy mégis kétszer két sávossá teszi 17 kilométeren azt az utat?” Lázár a kérdéseket hallgatva bólogatva figyelt, a Mohácsi Duna-hídról Vitézy Dávid is beszélt első hosszabb interjújában a 444-en.

Kínos-e a vonulás?

Toroczkai Lászlótól azt kérdezte, nem érzi-e kínosnak, hogy két hete azokkal a fideszesekkel vonult együtt a migrációs paktum ellen, akikről kiderült, hogy azt el akarták fogadni. Ezután a többezres tételben kiadott letelepedési kötvényekről kérdezte a Mi Hazánk elnökét.

„Mi lett ezzel a több tízezer emberrel? Elmesélte-e már a saját szavazóinak – mert hát Rétvári Bencének nincsenek saját szavazói...” – kezdett bele Magyar, majd miután valaki a fideszesek közül beszólt, hozzátette, hogy Rétvárinak „ugyanannyira nem voltak saját szavazói, mint Szűcs képviselő úrnak, aki a 215-ik helyen volt a listán, és úgy kellett berángatni”.

Ezután Magyar arról kérdezte Toroczkait, a 2024-ben szabadon engedett embercsempészekről mesélt-e a szavazóinak. Itt elkalandozott, a fideszeseket szekálta: „Botrányos a 220 embercsempész kiengedése, botrányos, hogy egy migránstábort akartak építeni 5 milliárd forintból, botrányos, hogy belehazudtak az emberek szemébe, és botrányos, hogy még most sem tudnak igazat mondani.”

Toroczkai kérdéseire, miszerint milyen változás lesz a migrációs paktum után, azt mondta, nem fognak bejönni a migránsok.

„Mindenféle nemzetbiztonsági vizsgálat nélkül százezer eurókért nem fogunk letelepedési kötvényeket árulni, hogy Rogán Antal vegyen egy új kastélyt, vagy valamelyik ismerőse egy új zebra bőrcsizmát.”

Egyébként egyetért abban Toroczkaival, hogy a migráció kérdéseit helyben kéne kezelni. Aztán megint az Orbán-kormányt ekézte a behozott külföldi vendégmunkások ügyében. Nem fogják végrehajtani a migrációs paktumot, mármint jelen formájában, ígérte. A visegrádi négyek vezetőivel egyeztetni fog erről.

Vaskuti Gergelyt nevezte ki miniszteri biztosnak a gyermekvédelemben történt bántalmazások kivizsgálására Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszer. Vaskuti feladata az lesz, hogy kivizsgálja azokat az eseteket, ahol már nyomozás, büntetőeljárás van folyamatban.

Vaskuti Gergely pszichológus és kriminológus. Pályáját iskolapszichológusként kezdte, majd 10 évet dolgozott gyermekotthonokban pszichológusként és szakmai vezetőként. Részt vett egy olyan civil szervezet munkájában is, amely a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekeket támogatta táborokkal és mentorálással. Később nevelőszülői hálózatnál is dolgozott pszichológusként.

Az utóbbi években a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványnál dolgozott. Munkájában a gyermekeket érő visszaélésekre és jogsértésekre és ezek megelőzésére fókuszált. Kriminológusként a gyermekek szexuális kizsákmányolását, a fiatalkori bűnelkövetést, valamint a gyermekvédelmi szakellátás működési nehézségeit kutatta.

„Olyan gyermekvédelmet akarunk, amely nem papíron védi a gyerekeket, hanem a valóságban is képes észrevenni a veszélyt, meghallani a jelzéseket, és megvédeni azokat, akik ránk vannak bízva.” – mondta dr. Kátai-Németh Vilmos szociális -és családügyi miniszter a kinevezés kapcsán.

Ugyanakkor hozzátette, a miniszteri biztos nem nyomozó. „Célja az egyéni felelősségeken túl az intézményi, közösségi és rendszerszintű hibák, mulasztások vagy működési zavarokat okozó tényezők megértése és az iránymutatás, hogy az érintett intézmények a jövőben hatékonyan tudják megelőzni a hasonló eseteket.”

„Minden ilyen ügy mögött gyermekek állnak, akiket a megbízatással rendelkező szakembereknek kellett volna megvédeniük. Ezért a miniszteri biztos feladata nem ér véget a tények feltárásával. A feltáró munka eredményei alapján egyrészt olyan javaslatok születnek, amelyek megerősíthetik az érintett közösséget és hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben ne fordulhasson elő és ne maradhasson rejtve hasonló eset, másrészt segítséget és iránymutatást nyújt az érintett gyermekek, és közösségek számára a feldolgozás, a helyreállítás és a bizalom újjáépítése érdekében.” - mondta Vaskuti Gergely miniszteri biztos kinevezésekor.

2024. augusztus 30-án Pintér Sándor akkori belügyminiszternek rossz napja volt – legalábbis Magyar Péter szerint, aki a hétfői parlamenti ülésen a napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy ezen a napon egy belügyi egyeztetésen kiderült, hogy „az Orbán-kormány által kiadott feladat”, egy Vitnyéden létrehozandó „migránstábor” nem „azzal a tempóval halad, amit tőle elvártak”. Magyar szerint Pintér Sándor 2024 augusztusában úgy vélekedett, hogy 3 hónap alatt felhúzható lenne a milliárdokból tervezett „migránstábor”.

A miniszterelnök napirend előtt felszólalásában a volt kormány tagjait megszólítva azt mondta, ők „mind ott ültek 2024 nyarán és kora őszén azokon a kormányüléseken, és mind egyetértettek Orbán Viktor azon javaslatával, hogy szembemenve minden ígéretükkel, vállalásukkal és megcáfolva a százmilliárdos hazug kommunikációjukat, migránstábort építsenek az osztrák határ mellett, 3-4 kilométerre Vitnyéd településétől.”

Magyar a múlt hét szombatján titkos akkori kormányhatározatok és egyéb dokumentumok alapján beszélt arról, hogy az előző kormány 2024-ben menekülttábort akart létrehozni Vitnyéden.

Orbán Viktor akkor újságíróknak a kongresszus előtt arról beszélt, Magyarországon nincs migránstábor, nem is lehet, mert az emberek ezt népszavazással eldöntötték. Gulyás Gergely arról beszélt, a terv az volt, hogy becsapják az EU-t, Orbán viszont a becsapás helyett a „kitaktikázzuk” szót használta. Magyar most azt mondta, „elég drága trükk lett volna, hiszen 5 milliárd forint közpénz elégetéséről döntöttek”.

Magyar szerint az előző kormány szeptemberben döntött arról, hogy az átalakítani tervezett vitnyédi épületből „kidobják” a kárpátaljai menekülteket, hogy „Brüsszel akarata” szerint „ötszáz migránst” telepítsenek oda.

Magyar azt kérdezte a fideszesektől, hogy nem érzik-e úgy, mondaniuk kellene valamit a magyar embereknek. A miniszterelnök azt mondta, Gulyás hazudott 2024-ben, amikor azt mondta, „nyári diáktábor épül Csermajorban”.

Magyar szerint senki nem hitte el ezt, miközben háromméteres kerítéssel vették körbe a területet, és rendőrökkel őriztették. „Miért titkolták volna a helyiek vezetői elől, hogy egy fantasztikus nyári táborhelyet alakítanak ki a magyar diákoknak?”

A miniszterelnök szerint kizárólag azért nem épülhetett meg a tábor, mert a helyi Tisza-szigetek felhívták a figyelmet a tervekre, mire a párt is beleállt az ellenkezésbe – Magyar ezen okfejtését a fideszesek kinevették. Magyar szerint végül ezért süllyedt el a terv, diáktábor sem épület.

Magyar szerint a nyári kormányülésről készült emlékeztetőben van egy ilyen mondat, „ami mindennél többet elárul arról, hogyan gondolkodott” a magyar kormány a magyar emberekről, hogy az Orbán-kormány megállapította, hogy „2026-ra szükséges a migrációval kapcsolatos politikai konfliktus élezni”.

Magyar a fideszes kongresszusról azt mondta, túszul tartják a Fideszt, pedig van benne megújulási szándék.

Migrációs paktum

Magyar szerint a migrációs paktumról is hazudott a Fidesz. Azt mondta, a kormányülések jegyzőkönyveiből kiderül, ki támogatta a migrációs paktumot. 2024 júliusában a kormány nemcsak a vitnyédi táborról tárgyalt, de Bóka János minisztériuma készített előterjesztésről is, ami „a migrációs paktum szabályainak átvételét, átültetését tárgyalja”. (Bóka János parlamenti tudósítónk szerint bólintott a kérdésre, hogy emlékszik-e ilyen előterjesztésre.)

Magyar szerint az előterjesztésben arról volt szó, hogy akár az egész migrációs paktumot átültethetnék. Az előterjesztés további tárgyalásokat sürgetett az Európai Bizottsággal, hogy a 2026 júliusi határidő előtt életbe léptethessék a migrációs paktum bizonyos részeit.

Magyar szerint az Orbán-kormány azon migrációs paktum határidő előtti alkalmazását akarta, amivel jelenleg a Tisza-kormányt vádolták. „A Tisza-kormány nevében azt tudom vállalni, hogy nem fogunk mást mondani, mint amit teszünk” – ígérte Magyar.

Magyar szerint „nemzetegyesítő ügy lehetne az illegális migráció elleni fellépés. Egyet kellene értenünk abban, hogy a magyar államnak joga és kötelessége megvédenie a határait, amelyek egyben Európa határai is.” A miniszterelnök határozott tárgyalást, a magyar érdek képviseletét sürgeti az Európai Unióban.

Gulyás: Azon dolgoztunk, hogy ne kelljen fizetni

A Fidesz részéről Gulyás Gergely arról beszélt, hogy Magyarországon korábban olyan tranzitzóna-rendszer működött, ami lehetővé tette, hogy a határon döntsenek a menekültek kérelmeiről – ezt a luxemburgi európai bíróság az európai joggal össze nem egyeztethetőnek tartotta. Aztán az Európai Unió Bírósága napi 1 millió euróra bírságolta az országot – Gulyás szerint Magyar Péter korábban kettős mércének és brutális büntetésnek nevezte ezt az ítéletet.

Gulyás szerint a Magyar által idézett kormányüléseken azon dolgoztak, hogy olyan helyzetbe hozzák az Európai Bíróságot, hogy Magyarországnak ne kelljen fizetnie. Gulyás szerint a migrációs paktumnak van egy eleme, ami a korábbi tranzitzóna-rendszert hozta volna vissza – erre vonatkozott a Magyar által említett rész, miszerint a kormány kérte az Európai Bizottságot, hogy ezt a 2026 júliusi határidőnél korábban is bevezethessék.

Gulyás szerint Vitnyéden szeptembertől iskolai oktatás zajlik majd a szóban forgó területen.

Rétvári szerint Magyar Péter márkizayosodik

A KDNP részéről Rétvári Bence egykori belügyi államtitkár szerint nevetséges migrációpártisággal vádolni a Fidesz-KDNP-t, Márki-Zay Péterre emlékezteti. „A mi kormányunk nem migránstábort épített, hanem határkerítést” – mondta Rétvári, aki szerint a migrációs paktum abból indul ki, hogy a migránsok átléphetik az uniós határt, és ott kell kivizsgálni a kérelmüket. Ezután szerinte már nem tudják kitenni őket, ha elutasítják a kérelmet.

„Az volt a vita a Fidesz-KDNP alatt” az Európai Bizottsággal, hogy a rendőrök visszafordíthatják-e azokat, akik nem a határátkelőn, nem okmányokkal kelnek át. Rétvári szerint a migrációs paktum azt várja el a hatóságoktól, hogy segítsenek a személyi adatok felvételében, a formanyomtatványok kitöltésében. Magyar és a tiszás frakció tagjai rendszeresen bekiabálnak a felszólalásba.

Rétvári szerint azért beszél minderről Magyar, mert ő fogja elfogadni a migrációs paktumokat, és szeretné az előző kormányra kenni a felelősséget.

Toroczkai: Csak mi demonstráltunk

Toroczkai László megköszönte Magyar Péternek, hogy felidézték a vitnyédi migránstábor ügyét, mert elmondhatják, hogyan sikerült megakadályozni azt – merthogy a Mi Hazánknak is volt szerepe a dologban. Toroczkai felidézte, hogy egyedül a Mi Hazánk szervezett demonstrációt a helyszínen, miközben a parlamentben az ő arcukba „hazudtak” a képviselők.

A Mi Hazánk elnöke szerint a választókat most az érdekli, hogy a Tisza Párt mit fog tenni a jövőben – merthogy a Fidesz-kormány teljesítményéről már a választáson elmondták. Toroczkai hosszan idéz a migrációs paktumból, amiről a Lakmusz írt nagyon alapos, átfogó cikket. Toroczkai arról beszél, hogy a paktum az Európai Néppárt projektje, aminek tagja a Tisza Párt is. A pártelnök szerint az a kérdés, hogy kell-e migránsok tömegétől félni.

Magyar Péter újabb körben szállt bele az ellenzék szinte minden szereplőjébe, erről külön cikkben számoltunk be.

Visszavonja a Hankó Balázs által a választás előtt négy nappal kiosztott közel 394 millió forintos támogatásokat Tarr Zoltán kulturális miniszter – jelentette be hétfő délután a Facebook-oldalán.

Tarr azt írta, hogy az elmúlt napokban a Nemzeti Kulturális Alap döntéseit végrehajtó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) munkatársaival áttekintették az előző kormány kulturális miniszterének 2026. április 8-i, egyedi miniszteri keretből meghozott támogatási döntéseit. Az időzítés azért is figyelemre méltó, mert a döntések négy nappal a rendszerváltó választás előtt születtek.

A tárcavezető szerint az átvilágítás során több problémás ügyet is találtak. Állítása szerint volt olyan támogatás, amelyet írásos kérelem nélkül, pusztán szóbeli kérésre hagytak jóvá, de akadt olyan eset is, amikor a pályázó a kért összegnél nagyobb támogatást kapott.

„Tudjuk jól, a közpénz kiosztása nem működhet így, ez sem a kultúra, sem a magyar állampolgárok érdekét nem szolgálja” – írta Tarr.

A miniszter közlése szerint Hankó Balázs aznap saját hatáskörben összesen 393 898 580 forint sorsáról döntött, amelyet 30 pályázó között osztottak szét. Az áttekintés után a minisztérium úgy döntött, hogy az összes, 2026. április 8-án született miniszteri támogatási döntést visszavonják.

Tarr azt írta, jogilag valamennyi támogatás megállítására lehetőség van, a lépést pedig szükségszerűnek nevezte. Szerinte a döntések visszavonása „újabb lépés az elmúlt 16 esztendő uram-bátyám világának felszámolása felé”.

A bejegyzésben Tarr külön kitért a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársaira is. Azt írta, hogy az intézmény dolgozói jelenleg az előző rendszer következményeinek felszámolásán dolgoznak, emellett segítik a már folyamatban lévő NAV-nyomozást és a minisztériumi átvilágítást végző munkatársak munkáját.

Az NKTK egyik munkatársa volt az, aki április közepén Molnár Áron színész-aktivistán keresztül nyilvánosságra hozta az NKA támogatási gyakorlatával kapcsolatos visszásságokat, majd május végén már arccal és névvel is kiállt a nyilvánosság elé.

Találtak már rántott hús mellé tálalt főtt krumpliban csótánytetemet, körtén fülbemászót, a borsos tokány szaftjában pedig fogtörő kavicsot. A XXII. kerület óvodai és iskolai menzáján a szülők szerint a mindennapos igénytelenség és a higiéniai hiányosságok mostanra elérték azt a szintet, ami már közvetlenül veszélyezteti a gyermekek egészségét - írta a Blikk két hete a budafok-tétényi menzás cégről.

Karsay Ferenc polgármester most bejelentette, hogy megkezdik az előkészítését egy új, erre a feladatra kiírandó közbeszerzési eljárásnak. Ezzel egyidőben a képviselő-testület egy munkacsoportot hoz létre az iskolai és óvodai menzával kapcsolatban. Az eddigi szolgáltatóval pedig közös megegyezéssel felmondanák a meglévő szerződést.

Az eset kapcsán pár hete a Szülők és Nagyszülők a XXII. Kerületi Gyermekekért elnevezésű civil csoport indított aláírásgyűjtést, miután a gusztustalan fényképek bejárták a helyi szülői közösségeket. A céljuk az volt, amit most a polgármester bejelentett: egyrészt a közétkeztetési cég szerződésének felmondása, másrészt egy új, szigorúbb közbeszerzés kiírása.

A szülők szerint nem egyedi mulasztásról volt szó, hanem rendszerszintű hanyagságról. A rovarpara ugyanis ugyanazon a napon egyszerre több kerületi intézményben is jelentkezett, ami arra utal, hogy nem az iskolai konyhában mászhattak bele a rovarok (és a kövek) az ételbe, hanem a központi főzőkonyhában, illetve az alapanyagok beszerzése és ellenőrzése során sérthették meg a higiéniai előírásokat.

Az intézmények dolgozói jelezték a tarthatatlan állapotokat a vezetőségnek, a felháborodott szülők pedig próbálták dokumentálni a mindennapos panaszokat. Elmondásuk szerint rendszeres, hogy a gyermekek éhesen maradnak az ehetetlen, hústalan vagy éppen veszélyes idegen tárgyakat tartalmazó fogások miatt.

Az ukrajnai háború tartósan megváltoztatta a szomszédos Lengyelországban élők biztonságérzetét. Egyre több civil vesz részt lövészoktatáson, saját biztonságuk és a régió helyzete miatt. A lőtereken a civilek megtanulják a fegyverek kezelését – ez egyúttal az első lépés az engedély megszerzése felé. Az adatok pedig beszédesek: a regisztrált lőfegyverek száma most először haladta meg az egymilliót az országban. A Deutsche Welle riportja.

A parlament hétfőn megkezdi a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításának általános vitáját. Az Országgyűlés a indítványt sürgősséggel tárgyalja. Hallerné Nagy Anikó, a parlament alelnöke a házbizottság hétfői ülése után az MTI-nek azt mondta, hogy a nemzetiségi szószóló javaslatára a parlament az indítványt nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja. Ez lehetővé teszi, hogy a törvényjavaslat általános vitája a megjelölt ülésnapon, de legkorábban a benyújtást követő két nap után megkezdődhessen.

A pénteken benyújtott javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét, megszüntetné a jelenlegi közalapítványi-MTVA-s modellt, különválasztaná a rádió-televíziós közszolgálati médiaszolgáltatást és a hírügynökségi tevékenységet, új felügyeleti testületet és új finanszírozási rendszert hozna létre.

A Független Közmédia Testületbe az Országgyűlés egyenkénti szavazással 4 évre hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot, 5 évre három, a médiaszakma által jelölt tagot választ. Három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek. További három főre politikai szervezetnek nem minősülő médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést a Közszolgálati Tanács által lebonyolított jelölési eljárásban.

A fehér felsőbbrendűség kézjelét mutathatta egy VAR-ellenőr az élő közvetítés alatt a Németország–Curaçao meccsen, a FIFA sajtóhírek szerint vizsgálatot indít az ügyben.

Shaun Evans, a VAR-szobát felügyelő ausztrál szupervizor a fordított OK-jelhez hasonló mozdulatot tett a kamera felé a németek nyitómeccse alatt, amikor a mérkőzés elején az élő közvetítésben a VAR-szoba játékvezetőit mutatták – írja az Athletic.

A mutató- és hüvelykujj összeillesztése a legtöbb embernek a minden rendben egyezményes jelének számít szerte a világon, de egy módosított verziója pár éve szélsőjobbos szimbólumként kezdett terjedni a megfelelő körökben. Ehhez a lefelé fordított kéz maradék ujjait kinyújtva kell tartani, miközben a két ujj szokás szerint karikát formáz.

A kirekesztés ellen küzdő Anti Defamation League szerint ez a kézmozdulat nem egészen tíz éve kezdett rasszista többletjelentést kapni. Eredetileg a 4chan környéki trollok kezdték terjeszteni vicceskedő átverésként azt a kamut, hogy az OK valójában a fehér felsőbbrendűség titkos jele a beavatottak számára.

Bár ennek addig nem volt semmi alapja, a trollkodós shitpostingolás után a média felkapta a témát, és ez megtette a hatását: ezután egyre többen kezdték a White Power mozgalmak környékén valóban politikai jelentéssel megtölteni a saját blöffjüket. Ahogy Pepéből, a békából egész szélsőjobbos ikonográfia nőtt ki, a megfelelő módon kivitelezett OK jel is elindult a maga karrierútján.

A jelentésadást utólag elkezdték kreativan megideologizálni is: a népi kézjel-etimológia szerint a három kinyújtott ujj a W, az egyenes karból kinyúló, hüvelyk- és mutatóujj által formált karika pedig a P lenne - vagyis WP, White Power, a testet öltött fehér felsőbbrendűség megnyilvánulása.

Volt már a sportbizniszben is példa arra, hogy ebből balhé lett: a 2024-es párizsi olimpia gördeszkaversenyén egy rendező hasonló mozdulata után vizsgálat indult, a NOB pedig végül eltiltotta az illetőt.

Ez látszik megismétlődni most a focivébén, miután Evans látszólag hasonló mozdulatot tett abban a néhány másodpercben, amikor a VAR-szobába váltott a közvetítés.

Az ausztrál játékvezető mozdulatát több néző mellett a labdarúgásban tapasztalható diszkrimináció ellen küzdő Fare hálózat is kiszúrta.

Szakértőink szerint a használt kézjel egyértelműen egy fejjel lefelé fordított „OK” kéz szimbólumra hasonlít, amelyet a globális szélsőjobboldali körökben a fehér hatalom” jeleként használnak

– adott ki közleményt a szervezet. Ők már fel is szólították a FIFA-t, hogy küldjék haza a világbajnokságról azonnali hatállyal a VAR-ellenőrt, és indítsanak az ügyben hivatalos vizsgálatot.

A FIFA jelezte, hogy tudnak az ügyről, és sajtóértesülések szerint vizsgálatot is indítottak – arról azonban még nincs hír, hogy szerintük is rasszista kézmozdulatról, vagy csak félreérthető kéztartásról van-e szó az ausztrál bíró részéről.

A Szolnoki Járásbíróság 1 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte első fokon hétfőn azt az 56 éves karateedzőt, a jászberényi Yakuzák Se karateklub korábbi vezetőjét, aki 2024 júliusában úgy felrúgott egy 8 éves kisfiút, hogy az megpördült és a fejére esett. Mindezt a kalandpark kamerája is rögzítette, ők voltak azok, akik feljelentést is tettek az eset miatt, és nyilvánosságra hozták a videót.

A férfit most „védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett, súlyos testi sértés bűntettének kísérlete” miatt ítélték el, a bíróság megítélése szerint a kiskorú veszélyeztetése nem valósult meg.

A felfüggesztett börtönbüntetés mellett 5 évre eltiltották mindennemű karatetevékenységtől mint foglalkozástól, különösen karate oktatásától, edzősködéstől, bemutatóktól, versenyzéstől, ezen felül pedig pénzbüntetésre ítélték.

A vádlott a börtönbüntetésből annak végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A döntés nem jogerős, az ügyész, A. T. R. és a védője is három munkanap gondolkodási időt kért. (MTI)

Hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság az előző kormány által vásárolt játékmotorok ügyében, közölte az MTI megkeresésére a BRFK Kommunikációs Osztálya. A Szociális és Családügyi Minisztérium nemrég adta ki azokat az adatokat, amikből kiderült, hogy a Hankó Balázs-féle Kulturális és Innovációs Minisztérium háromszoros áron vette Balásy Gyula cégeitől a fideszes képviselők által osztogatott játékmotorokat, hogy aztán a kampányban kioszthassák azokat. Az egyik fideszes jelölt a saját videójában vallotta be, hogyan kaptak kampányeszközöket a Koncz Zsófia által vezetett államtitkárságtól.

Hankó Balázs minisztériuma 2025-ben a Családbarát Magyarországért országos programsorozat kommunikációs kampányának keretében 12 ezer műanyag játék kismotor gyártására és raktározására adott le megrendelést Balásy Gyula cégének, a a New Land Media Kft.-nek és a Lounge Design Kft.-nek. A jellemzően bölcsődékben használt kisebb motorokat 16 470 forintos, a nagyobbakat 14 940 forintos darabáron adták el a minisztériumnak.

Ezek valós piaci ára azonban darabonként 5-6 ezer forint között mozog.

Kátai-Németh Vilmos miniszter az ügy miatt múlt kedden bekérette a Kulturális és Innovációs Minisztérium Családügyi Főosztályának beszerzésben részt vett szereplőit és a szerződéseket. Ekkor kiderült, hogy a főosztály tavaly július 2-án 239 millió forint értékben adott le megrendelést a Lounge Design Kft.-nek és a New Land Media Kft.-nek kismotorok gyártására és raktározására.

A minisztérium álláspontja szerint ezzel a magatartással a minisztérium képviseletében eljáró személy(ek) megszegték vagyonkezelői kötelességüket, és a minisztériumnak a túlárazás mértékével arányban álló vagyoni hátrányt okoztak. A BRFK közölte azt is, hogy az MTI megkeresésére küldött válaszukig gyanúsítotti kihallgatás nem történt.

Többek közt a repetitív, agymosásra alkalmasan faékegyszerűségű, mindenhonnan ömlő kormánykék álszlogenekre mondott nemet az emberek jelentős része április 12-én. Az eredmény ismert: bő kétharmad a Tiszának, annak a pártnak, ami többek közt azt ígérte, hogy leszámol a központilag irányított propagandagépezettel.

De sikerült?

2026. június 14.

Magyarország Kormánya június 14-én Facebook-posztban tudatta követőivel hogy „Orbán a sajátjainak is hazudott”, a vitnyédi befogadóállomás kapcsán az előző kormány retorikai fordulatával élve migránsszállást emlegetett, és tette mindezt kék háttér előtt, ahogy azt megszokhattuk.

Mit is? Leginkább azt, hogy egy kormányzati felületen a kormányzó párt politikai ellenfelét nagy nyilvánosság előtt hazugozza, és hatásosan felépített kampány keretében riadalmat igyekszik kelteni.

Ha valaki lemaradt volna: Magyar Péter miniszterelnök szombaton, a Fidesz-kongresszus elé időzítve tartott rendkívüli sajtótájékoztatót, ahol olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint az előző kormány menekülttábor építését tervezte a Vitnyéd melletti Csermajorban. A Fidesz tagadta, hogy menekülttábort akartak volna építeni, Orbán Viktor szerint csak taktikázni próbáltak az EU-val való tárgyalások során.

A Tisza által erre az ügyre felépített kommunikációs stratégia viszont jóformán egy az egyben lemásolta a Fidesz korábban már bejáratott módszerét: egy az ellenfél számára fontos esemény elé (Fidesz-kongresszus) beidőzítették a politikai pokolgépet, majd szőnyegbombázásba kezdtek. Ennek volt az első lépése a Magyarország Kormánya Facebook-oldalra posztolt írás is, aminek elsősorban a kékhátteres, migránsokkal riogatós képi-tartalmi formája volt problematikus, ahogy arra egyébként Jámbor András volt országgyűlési képviselő is felhívta a figyelmet. Az RTL Jámbor posztja után kereste a Tisza-kormányt, ahonnan a következő választ kapták:

„A kifogásolt bejegyzés stílusa nem volt a legszerencsésebb. A Tisza-kormány célja nem az, hogy átvegye a korábbi hatalom kommunikációs reflexeit, hanem pont, hogy azokkal szakítson. Ebben a munkában is vannak még finomhangolásra, javításra szoruló pontok, és ezt nem szégyelljük kimondani.”

Halleluja, micsoda belátás! - kiálthatnánk fel.

Idén is éjszakai vonattal lehet közvetlenül eljutni a horvát tengerpartra – jelentette be Facebookon Vitézy Dávid közlekedés miniszter, hozzátéve, hogy korábban úgy tűnt, „az idei évben veszélybe került a szolgáltatás, mert a Dunakeszi Járműjavító csődje miatt nem állt rendelkezésre elegendő, légkondicionált hálókocsi a járat elindításához”. Azonban ahogy írja, „az elmúlt hetekben a MÁV-val együttműködésben ezt a problémát sikerült elhárítanunk, és bérelt kocsikkal elindítjuk idén is a szolgáltatást”.

A vonatok július 3. és október 2. között járnak majd Budapest és split között, méghozzá éjszaka. Az utazók fekvőhelyes vagy hálókocsis elhelyezés közül választhatnak, a MÁV közlése szerint egy hatfős fülkét már akár 240 euróért lehet foglalni, ami utasonként csupán 40 eurót jelent.

A svájci választók vasárnap elutasították azt a javaslatot, ami 2050-re 10 millió főben korlátozta volna az ország népességét. A szavazók mintegy 54 százaléka szavazott a kezdeményezés ellen, miközben az ország 26 kantonja közül 25-ben már ismertették az eredményeket. Ha mégis megszavazzák a javaslatot, az szembeállította volna Svájcot az EU-val, veszélyeztetve az ország és az unió közötti szabad mozgásról szóló megállapodást. A svájci áruk 60 százalékát az EU-ban értékesítik, ez a kereskedelem azonban a kölcsönös megállapodástól függ.

A népszavazást a jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezte, szerintük a javaslat segített volna enyhíteni az ország környezetére és közszolgáltatásaira nehezedő nyomást. A párt régóta folytat kampányt a bevándorlás ellen. A „nem” kampány arra koncentrált, hogy a bevándorlás korlátozása milyen hatással lehetne olyan ágazatokra, mint az egészségügy, ahol felülreprezentáltak a külföldön született munkavállalók. Emellett hangsúlyozta a Svájc EU-hoz fűződő kapcsolatait érintő kockázatokat, valamint általában az elszigetelődés veszélyeit egy instabil geopolitikai környezetben.

Svájc lakossága jelenleg 9,1 millió fő, és az előrejelzések szerint a 2040-es évek elején meghaladja majd a 10 milliót. A jelenlegi svájci népesség mintegy 28 százaléka külföldön született. A népszavazás viszonylag szoros eredménye várhatóan így is nyomást fog gyakorolni a kormányra, hogy összehangoltabb lépéseket tegyen a bevándorlással szembeni társadalmi ellenérzések kezelésére. (Politico)

Megtiltja a brit kormány a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabbak számára. Az intézkedés várhatóan 2027 elején lép érvénybe. Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy az intézkedés kivétel nélkül mindegyik olyan fiatalra vonatkozik, aki még nem töltötte be 16. életévét.

A brit kormány a tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a teljes körű tilalom a helyes döntés. A lépés előtt Starmerék országos konzultációt tartottak, amin 116 ezren mondták véleményüket, és a válaszadó szülők 90 százaléka támogatta a 16 éves alsó korhatár kijelölését a közösségimédia-felületek használatához. A felmérés résztvevőinek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közösségi média használata nagyobb kockázatot jelent a gyerekek számára, mint amennyi előnnyel jár.

A brit miniszterelnök hétfőn arról beszélt, hogy a közösségi média boldogtalanná teszi a gyerekeket, megkönnyíti a bántalmazóknak, hogy zaklassák őket, és a gyermekek mentális egészsége is károsodhat. A gyerekek mindemellett olyan tartalmakhoz férhetnek hozzá, amik veszélyesek számukra, mivel éppen az ilyen tartalmak keltik a legnagyobb figyelmet. Starmer szerint a közösségi médiát kifejezetten úgy alakították ki, hogy függőséget okozzon és egy-egy alkalommal hosszú órákra magához kösse a használókat. Mindez megakadályozza a gyerekeket még abban is, hogy elkészítsék házi feladataikat, olvassanak, játsszanak barátaikkal a szabadban, és megfelelő időben aludni térjenek.

A tilalomhoz szükséges jogszabályokat még karácsony előtt elfogadja a parlament, és az intézkedés 2027 tavaszán hatályossá válik. A brit kormány ugyanazt a modellt kívánja alkalmazni, amit Ausztrália már tavaly bevezetett a 16 éven aluliak közösségimédia-használatának tilalmára. Ennek alapján a tervezett intézkedés által érintett közösségimédia-cégek között szerepel majd mások mellett a Snapchat, a TikTok, a YouTube, az Instagram, a Facebook és az X. A brit tilalom ugyanakkor nem terjed ki olyan üzenőportálokra, mint a WhatsApp vagy a Signal.

Starmer szerint a tilalom annak az erőfeszítésnek a része, hogy megnyugtassák a szülőket: „Nagy-Britannia jobb hely lesz a gyermekeik számára, ahol tisztességes esélyt kapnak.” (Guardian/MTI)

Miután a németek nehézkes kezdés után hét góllal tömték ki a holland Zs-válogatottnak is beillő, amúgy szimpatikus Curaçaót az észak-amerikai foci-vb-n (ahogy a helyi karibi kreol nyelven, papiamentuul mondják: Kanadó no sa yora kaminda – a vándorok nem sírnak az úton), az E csoport vasárnap éjjeli meccsén Elefántcsontpart némi meglepetésre 1-0-ra legyőzte Ecuadort.

Továbbra is győzelem nélkül Dél-Amerika

Elefántcsontpart 2010 körül Afrika egyik legjobbja volt, most viszont nincsenek igazán nagy sztárjai. Ecuador viszont nagyon stabil csapatnak számít, úgyhogy inkább ők tűntek esélyesnek a második helyre a csoportban. Gólgazdag meccsre biztosan nem lehetett számítani, hiszen az ecuadoriak 18 meccsen mindössze öt gólt kaptak a dél-amerikai selejtezőkön, és volt nyolc 0-0-juk.

Ehhez képest élvezetes meccset produkáltak, csomó helyzettel, mégis úgy nézett ki sokáig, hogy a papírformának megfelelően megszületik a vb első gól nélküli döntetlenje. Ecuador már az első félidőben lőtt két hatalmas kapufát, a szünet után a 105-szörös válogatott csatáruk, Enner Valencia harmadszor is azt döngette meg, majd Elefántcsontpart is eltalálta a felsőlécet – de gól csak nem akart születni. Ekkor már az afrikaiak áltak közelebb ehhez, a meccs végéhez közeledve viszont már kevesen számítottak arra, hogy betalálnak. A 90. percben mégis így lett: a Manchester Unitedben játszó Amad Diallo egy jobboldali beadás után 14 méterről a hosszúba lőtt.

Elefántcsontpart ezzel a győzelemmel – ha esélyeshez méltón veri majd Curaçaót – simán továbbjuthat, Ecuadornak viszont a németek ellen javítania kellene a biztonság kedvéért.

Hengereltek a svédek

Az F csoportot Svédország vezeti az első forduló után, miután 5-1-re kiütötte Tunéziát. Betalált a sztárcsatárok közül Isaak és Gyökeres is, két bombagólt viszont az a Yasin Ayari szerzett, aki apai ágon tunéziai származású. Az első után nem is ünnepelt látványosan a Brighton középpályása. Az amerikai Balogun és a német Havertz után ő a harmadik duplázó.

A svédek látványosan, dinamikusan és eredményesen mutatkoztak be (ötödik góljukat a csereként beálló Svanberg szerezte, hosszas VAR-ozás után lett hivatalos), és ezzel a gólkülönbséggel máris biztos esélyük van a továbbjutásra az előzetesen az egyik legnehezebbnek és kiegyenlítettebbnek gondolt csoportból.

Mi lesz most?

Folytatás hétfő este négy újabb meccsel: emberi időben (magyar idő szerint este hat, az eddigi legkorábbi kezdési időpont) előbb a spanyolok játszanak a Zöld-foki szigetekkel, majd kilentől Belgium jön Egyiptommal. Az éjszakai műszakban éjféltől Uruguay–Szaúd-Arábia, hajnalban Irán–Új-Zéland lesz műsoron.

(Címlapkép: a svéd Yasin Ayari az első gólja után, fotó: Julio Cesar Aguilar/AFP)

Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen terv leadását - mondta Pósfai Gábor belügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén, ahol az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának luxemburgi ülésén történtekről hallgatták meg a politikust.

Pósfai közölte, hogy a paktumban szereplő szolidaritási pillérek, a kvóta szerinti elosztás, a pénzügyi megváltás és a technikai segítségnyújtás közül Magyarország a technikai segítségnyújtást tartja elfogadhatónak. Ehhez viszont annak a tömeges migrációval szembenéző országnak a jóváhagyása is szükséges, amely segítségre szorulhat. Erről előzetes, tapogatózó jellegű megbeszélésekre és kétoldalú egyeztetésekre sor került a tanács ülésén, ám ezzel kapcsolatban nem született semmiféle megállapodás - tette hozzá a miniszter.

Elmondta, a tanácskozáson - ahol a schengeni övezet helyzetét is megvitatták - volt kétoldalú egyeztetés az osztrák belügyminiszterrel annak okán, hogy Magyarország ellenzi a belső határellenőrzések fenntartását. Közösen felvetették, hogy középtávon a határellenőrzést egy olyan rendszer válthatja fel, ahol az osztrák és a magyar belügyi szervek együttműködve nem közvetlenül a határt ellenőrzik, hanem a határrégióban tartanak ellenőrzéseket.

Múlt héten a Fidesz és a KDNP képviselői határozati javaslatban kezdeményezték az európai uniós migrációs paktum elutasítását. A javaslatban megállapítanák, a kormány minden jogi és politikai eszközzel álljon ellen a paktum végrehajtásának, tartózkodjon az ez irányú európai uniós törekvések támogatásától, illetve ne nyújtson be végrehajtási tervet a paktummal kapcsolatban. (MTI)

Pár órán belül elfogták a rendőrök azt a férfit, aki megrongálta a dunavecsei Medjugorei Szűzanya-szobrot. A rendőrség tájékoztatása szerint a körforgalomban álló szobor megrongálásáról szombaton reggel érkezett bejelentés, a kunszentmiklósi rendőrök pedig hamar meg is találták azt a dunavecsei férfit, aki beismerte, hogy egy kapával törte le a szobor fejét. A férfi ellen rongálás miatt indult eljárás.

Ez az a szobor, amit már 2023 december 31-én is lefejezett valaki: akkor baltával esett neki egy férfi a szobornak, amit már hónapokkal korábban is megdobált kövekkel.

Szerdán délelőtt rendőrök üldöztek az Andrássy úton egy részegen vezető sofőrt, aki több motorost is elsodort. Az ámokfutót végül Budán, egy a Vár alatti zsákutcában fogták el. Az RTL felvételei szerint ekkor a földön fekvő, bilincselt férfit az intézkedés közben a rendőrök megütötték és meg is rúgták.

A Központi Nyomozó Főügyészség közlése szerint a rendőrök ellen bántalmazás gyanúja miatt indult eljárás az ügyészségen.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt írta, hogy a büntetett előéletű férfi „a gyanú szerint június 10-én a rendőrök sérelmére egyebek között hivatalos személy elleni erőszak bűntettét követte el”. Egyben közölték azt is, hogy az eljárás során „felmerült a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, így a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt külön ügyben vizsgálja”.

„A Mediaworks Hungary Zrt. modernizációs célú szervezeti és portfólió-átalakítást hajt végre, amely a működési struktúra megújítása mellett létszámot érintő változásokkal is jár” - jelentette be hétfőn a fideszes médiabirodalom nagy részét összefogó cég. A lépést véletlenül sem a NER bukásával és a pénzcsapok elzáródásával indokolták, inkább azt írták, hogy „a médiapiac az elmúlt időszakban alapvetően átalakult: megváltoztak a tartalomfogyasztási szokások, erősödött a globális platformok és a nagy nemzetközi technológiai vállalatok szerepe, miközben a közönségek ma már több csatornán, gyorsabban, személyre szabottabban és eltérő formátumokban várják el a tartalmakat”. A megyei lapok mellett olyan hírhedt kiadványok tartoznak a Mediaworkshöz, mint az Origo, a Bors, a Magyar Nemzet, a Hír Tv, a Metropol, a Ripost vagy a Világgazdaság.

A Hvg.hu már pénteken arról írt, hogy a Mediaworks közel 200 embert küldhet el azonnali hatállyal, várhatóan lapokat szüntet meg, a Magyar Nemzetet pedig hetilappá alakítja. A leépítés már a Fidesz áprilisi veresége után megindult, május végén felfüggesztették a Metropol kiadását. Május végén pedig 50 milliós bírságot szabott ki a Mediaworksre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), mert az Origo, a Magyar Nemzet és a Ripost is linkelte tavaly november 7-i cikkeiben azt az interaktív térképet, amelyen ismeretlenek közzétették azoknak a személyes adatait, akik letöltötték a Tisza Párt Tisza Világ nevű alkalmazását .

A cég a NER utolsó teljes évét 14 milliárd forintos veszteséggel zárta. Mindezt úgy sikerült összehozni, hogy a cég közben növelte árbevételét, 54,5 milliárdról 57,9 milliárd forintra. Ennek az egyik oka az lehetett, hogy jelentősen nőttek a személyi jellegű kiadások, hiszen a cég 1810 munkavállalójának összesen 17,3 milliárd forintnyi bért fizetett ki, ami dolgozónként átlag havi bruttó 796 ezer forintos fizetést jelent.

A hétfői közlemény szerint az átalakítás célja, hogy „a Mediaworks hosszú távon is stabil, hatékony és versenyképes médiavállalatként működjön, miközben megőrzi szakmai minőségét, és rugalmasan alkalmazkodik a megváltozott piaci, technológiai és fogyasztói környezethez. A szervezeti és portfólió-átalakítás ennek érdekében a vállalat erőforrásait, folyamatait és fejlesztéseit még közvetlenebbül a közönségek elérésére, megtartására és minél magasabb színvonalú kiszolgálására fókuszálja”.

A munkavállalókat érintő döntésekről a Mediaworks Hungary Zrt. elsőként az érintetteket tájékoztatja. Azt ígérik, hogy a folyamatot a jogszabályoknak megfelelően, felelősen és a lehető legnagyobb körültekintéssel kezeli.

Június 10-én a délutáni órákban bejelentés érkezett a rendőrségre, miszerint a XXI. kerület egyik utcájában egy férfi meztelenül kerékpározik. A csepeli járőrök rövid keresés után meg is találták a bringást, akit intézkedés alá vontak. Az igazoltatás után lezáratták vele biciklit, majd mivel zavartan viselkedett, beszállították a rendőrkapitányságra, ahova mentőt hívtak hozzá. A 45 éves férfit a mentők végül kórházba vitték. (BRFK)

Szeptemberben nem indul újra a társelnöki posztért Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) egyik vezetője, a XII. kerület polgármestere. A Magyar Hangnak adott interjújában a döntést azzal indokolta, hogy az nem volt szerencsés, hogy úgy volt társelnök két évig, hogy semmi ideje nem maradt a pártra a polgármesterkedés mellett. „Az elmúlt pár hónap is elvette a kedvem az országos politikától. Én úgy gondolom, hogy az eddigi húszéves tevékenységünk sok jót okozott ennek az országnak, rengeteg ember gondolkodásmódját jó irányba mozdította el, ehhez képest nagyon méltánytalannak érzem, amit a választás előtti időszakban kaptunk az egész fideszezéssel együtt, amiről én tudom, hogy nem igaz, de azt is, hogy milyen sokan elhitték” - mondta Kovács.

A 2026-os választáson a Kétfarkú Kutya Párt mindössze 51 965 szavazatot kapott, amivel az 1 százalékos küszöböt sem sikerült elérniük. Emiatt 686 millió forintnyi kampánytámogatást kell visszafizetniük az államnak. Kovács utólag úgy értékelte, hogy nem kellett volna elindulniuk a választáson. A támogatóiktól csak 151,3 millió forintot tudtak összekalapozni. Arról, hogy a fennmaradó összeget miből fizetik vissza, Kovács most azt mondta: „Szerintem sehogy, aki nekünk akart segíteni, az már adott pénzt. Még veszek pár lottószelvényt jövő héten, hátha!” A Magyar Államkincstár fizetési felszólítása ellen beadtak egy keresetet, valamint Magyar Pétert is kereste már, hogy az esetleges törvénymódosításról egyeztessenek.

Németh Zsolt a köztévén futó Kérdések Órája című műsorban azt mondta, megállapodtak Orbán Viktorral, hogy ott lesz a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, és megtartja szokásos tusnádfürdői beszédét. Németh szerint Orbán idén is összegzi, hogyan látja az elmúlt időszakot, és milyen politikai irányt tart követendőnek, vagyis „elmondja, mi történt, hogyan van az előre, és merre tovább”. Németh Zsolt a Telex szemléje szerint arról is beszélt, hogy az idei rendezvényt párbeszédközpontúbbá akarják tenni, „ezért a mostani kormányzati garnitúrát” is meghívják.

Azt nem tartja valószínűnek, hogy Magyar Péter is ott lesz Tusványoson, de úgy fogalmazott, hogy a kormányzati szereplők felé már jelezték a szándékot. A lehetséges meghívottak között említette Tarr Zoltán nemzetpolitikáért felelős minisztert, Heidl György államtitkárt és Kollai István nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt. Németh szerint egyelőre nem mondtak nemet a meghívásra, de végleges választ sem kaptak még.

A kormányváltás után vérszemet kapott a fővárosi önkormányzat, és engedélyt adott a Budapesti Közlekedési Központnak a pesti fonódó villamosprojekt tervezési szerződésében szereplő opciós rész lehívására, így a Nyugati téri aluljáró teljes körű felújítására is elkészülnek a tervek, vagyis ahogy a Népszava írja, föld felett és föld alatt is teljesen megújulhat a Nyugati tér.

A lap szerint a Főmterv Zrt-vel kötött tervezési szerződés eredeti, nettó 1,9 milliárd forintos teljes vállalási árába eleve beleszámították az aluljáró-tervezés nettó 189 milliós díját, így ez most nem jelent külön költséget.

• A Deák térről induló és a Lehel tér felé tartó Bajcsy-villamos a Nyugati pályaudvarnál keresztezi majd a Nagykörutat.
• A Bajcsy-Zsilinszky úton még középen haladó, zöld fasorral szegélyezett villamospálya itt kisorol az út két szélére és Nyugati pályaudvar történelmi csarnoka mellett kap megállót.
• A vonatra átszállók így csak egyszerűen besétálhatnak a pályaudvarra.
• A volt Skála- Metró előtti térről is a felszínen kelhetnek át a gyalogosok, mivel itt is létesülne egy zebra, így a kereszteződés mind a négy oldalon körbejárható lesz a felszínen.
• A pályaudvar gyönyörűen felújított Eiffel-csarnoka melletti – jelenleg buszpályaudvarként és parkolóként hasznosított - teret parkosítanák, a buszokra a villamos mellett kialakított megállókban lehet majd felszállni.
• A tér felett most átívelő felüljárót teljes egészében elbontják.
• A jelenlegi kétszer három sávból mindkét oldalon egy-egy sáv marad. Az autók helyére kerül a villamospálya, a mellette elnyúló fasor, illetve az útra vinnék a jelenleg a járdákon haladó biciklisávokat is.

Korszerűsítik az aluljárót is, amihez 45 éve nem nyúltak hozzá.

A Bajcsy-Zsilinszkyn áthaladó villamos terveinek kidolgozásáról a főváros még 2024 őszén döntött, ebben nagy szerepet játszott az időközben közlekedési miniszterré avanzsált Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalom.

Norvégia koronahercegnőjének, Mette‑Maritnak a fiát nemi erőszak vádjában bűnösnek találták, Marius Borg Høibyt négy év börtönre ítélték két rendbeli nemi erőszak miatt – írja a BBC.

Két, nemi erőszakkal kapcsolatos vádpont alól felmentették, de a többi vádpont közül számos másikban bűnösnek találták. Az ítélethirdetéskor Høiby nem volt jelen a bíróságon, online csatlakozott a tárgyaláshoz.

Az ügyészek eredetileg hét év és hét hónap börtönbüntetést kértek, Høiby védőügyvédei pedig ennél enyhébb, 18 hónapos büntetést kértek, és fellebbezhetnek az ítélet ellen.

A 29 éves Marius Borg Høiby pere februárban kezdődött, a vádak szerint Norvégia koronahercegnéjének fia szexuálisan bántalmazott egy nőt egy királyi rezidencián tartott afterpartin. A 38 bűncselekmény miatt indított perben a férfit azzal is vádolták, hogy nők nemi szervét videózta titokban.

Høiby egyik áldozata vallomásában arról beszélt, hogy 2018-ban részt vett egy partin Skaugumban, Høiby mostohaapja és felesége hivatalos rezidenciáján, ahol rövid időre szexuális kapcsolatot létesített a férfivel, miután az követte őt a mosdóba, de gyorsan abbahagyta, és visszatért a partira. Arra nem emlékszik, hogy utána mi történt, de a rendőrség később azt mondta neki, Høiby számítógépén olyan videókat találtak, amiken fogdossa őt, miközben egy kanapén fekszik, védekezésre képtelen állapotban. A norvég törvények alapján nemi erőszakot aktus nélkül is el lehet követni.

A per kínos helyzetbe hozta a királyi családot, Høiby tárgyalása ráadásul egy olyan időszakban kezdődött, amikor anyja, Mette-Marit koronahercegné neve több mint ezer helyen bukkant fel az Epstein-aktákban.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság nyomozóinak olyan információ jutott a tudomásukra, hogy ugyanabban az oktatási intézményben két tanár, egymástól függetlenül, a másik cselekményéről nem tudva molesztálnak, szexuálisan közelednek egy-egy diákjukhoz. A gyanú szerint a férfi és a nő is szexuális tevékenységre vett rá két tanulót.

A rendőrök összehangolt akciókat szerveztek az elfogásukra és május 26-án egy benzinkúton ütöttek rajta a férfin, majd június 10-én a tanárnőt is elfogták. Az otthonaikban kutatást tartottak, mobiltelefonokat, laptopokat és adathordozókat foglaltak le tőlük.

A nyomozók tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szemben elkövetett szexuális erőszak bűntett és más bűncselekmények miatt kihallgatták, őrizetbe vették mindkettőjüket, a bíróság pedig a letartóztatásukról döntött. (police.hu)

Omar Abdulkadir Artan szomáliai labdarúgó-játékvezetőtől megtagadták a belépést az Egyesült Államokba, ahova a világbajnokságra érkezett, azonban ahogy a Reuters is írja, ennek ellenére megkapja a teljes versenydíjazást.

A Trump-kormány azzal az indokkal tagadta meg Artan belépését az országba, miszerint a férfinak „terrorista szervezetek feltételezett tagjaival” vannak kapcsolatai.

Artan, aki 2025-ben Afrika legjobb játékvezetője lett, az első szomáliai lett volna, aki a világbajnokságon bíráskodott volna, de az amerikai vám- és határőrség ezt megakadályozta a határon.

A Reuters azt írja, otthon „hősként fogadták”, az európai labdarúgó-szövetség, az UEFA pedig kinevezte őt a Paris St Germain és az Aston Villa közötti augusztusi UEFA-szuperkupa játékvezetőjének.

Kilenc ember meghalt, többen pedig megsebesültek Ukrajnában az újabb orosz csapások miatt. Kijevben a közel ezer éves barlangkolostor, a Pecserszka lavra is kigyulladt. Emellett az oroszok lakóépületeket is lőttek. A főváros elleni támadásokban legalább négyen meghaltek, valamint 30 ember megsebesült. A sebesültek között két, egy 5 és egy 6 éves gyermek volt. A kelet-ukrajnai Harkivban öt mentőmunkás halt meg, miközben egy orosz csapás által okozott tüzet próbálták eloltani .

„Sürgősen megindítjuk az összes vonatkozó eljárást az UNESCO-nál és minden más nemzetközi mechanizmus keretében, azonnali és megfelelő válaszokat követelve erre az állami barbárságra” – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en.

Timur Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője szerint a tüzet közvetlen találat okozta. „Az oroszok tudatosan csapást mértek az egyik legnagyobb keresztény szentély szívére!” – jelentette ki Tkacsenko. Az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat adatai szerint a tűz a székesegyház tetejére terjedt át, és mintegy 800 négyzetméteres területet érintett.

Közben az oroszországi Tula városában, Moszkvától délre, egy ukrán dróntámadás három ember ölt meg, és további hárman megsebesültek, köztük egy egyéves gyermek.

A drón- és rakétacsapások épületeket és autókat gyújtottak fel, és több mint 140 ezer ember maradt áram nélkül Ukrajna fővárosában – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Hétfőn Ukrajna nagy részén légiriadót rendeltek el. A több lakóépületet célzó kijevi csapásokban legalább 23 ember megsebesült, Harkivban pedig további öten sérültek meg.

Lengyelország közölte, hogy vadászgépeket riasztott, és készenlétbe helyezte a földi légvédelmi rendszereket, „megelőző” válaszlépésként a Kijevet ért orosz csapásokra. (RBC/BBC/Moscow Times)

A parlament hétfőn várhatóan elfogadja az Alaptörvény 16. módosítását, ami 8 évre korlátozza a miniszterelnöki tisztség betöltését. A napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik, amire a frakcióvezetők válaszolhatnak, a miniszterelnöknek pedig viszonválaszra lesz lehetősége.

A parlament igazolhatja Szucsigán László román nemzetiségi szószóló mandátumát. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által az áprilisi választásra állított nemzetiségi lista első helyén Tát Margit szerepelt, de ő lemondott a nemzetiségi szószóli mandátumáról. A listán második Szucsigán Lászlót a Nemzeti Választási Bizottság jelölte ki szószólónak, miután az országos önkormányzat nem élt jelölési jogával.

A hétfői ülésen interpellációk is lesznek. Például Vitályos Eszter exkormányszóvivő tervezi közölni Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel, hogy „meg kell védeni a magyar emberek életszínvonalát”.

Ezután pedig megvitatják, majd szavaznak az Alaptörvény 16. módosításáról, ami alapján a miniszterelnök legfeljebb összesen - megszakításokkal együtt - nyolc évig kormányozhatja az országot. A javaslat így szól: „Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen - megszakításokkal együttmár legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.” A Tisza Párt szerint ennek alapján Orbán Viktor többé nem lehetne miniszterelnöknek. A Fidesz ezt személyre szabott jogalkotásnak tartja.

Emellett az alkotmánymódosító javaslat kimondja azt is, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti”. Ez megteremti a lehetőséget arra, hogy az állam visszaszerezze a KEKVA-k alapítói jogait, vagyis mostantól az alapítványok nem maguk dönthetnek minden őket érintő kérdésben, hanem a kormány. Akár meg is szüntethetnek egyes alapítványokat.

Az Orbán-kormány egy sor állami feladatot szervezett ki ezekbe az alapítványokba, párhuzamos, de a köz számára nem ellenőrizhető államközeli struktúrát hozva létre, politikailag is bebetonozva azok fideszes vagy Fideszhez közeli vezetését. Az Állami Számvevőszék kimutatása szerint legalább 3000 milliárd forint közvagyon került az alapítványokhoz. Ezek alá szervezték ki a modellváltó egyetemeket, de például az MCC, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványa vagy a MOL – Új Európa Alapítvány is ilyen konstrukcióban működött. A Tisza-kormány első körben 15 ilyen alapítványt szüntetne meg.

Módosítják a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozatot annak érdekében, hogy a Mi Hazánk frakciója jelölhessen annak élére elnököt. Toroczkai László elnök-frakcióvezető június 1-jén a parlamentben kifogásolta, hogy nem lehet ő a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság elnöke, Magyar Péter miniszterelnök erre reagálva kijelentette: a Mi Hazánk elnöke fogja vezetni a testületet. A vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat módosítása után meg is választják a bizottság tagjait és tisztségviselőit. Aztán döntés várható Toroczkai László mentelmi ügyében is.

Megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, majd fél órán keresztül kérdéseket tehetnek fel a képviselők a kormány tagjainak. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka hétfőn zárul. Az országgyűlési törvény szerint a parlament évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (MTI)

Kanada volt miniszterelnöke, Justin Trudeau merészelte kihagyni hazája első világbajnoki focimérkőzését, azonban részt vett egy amerikai meccsen, ahol barátnője, Katy Perry énekes lépett fel. Az erről szóló kritikákra reagált most Trudeau, aki közölte, hogy ez most „boyfriend duty” volt, vagyis párkapcsolatban élő férfiként kötelessége volt így támogatni barátnőjét, majd hozzátette: „De tudjátok, kinek szurkolok a világbajnoki címért.”

Trudeau azért magyarázkodott, mert miután kamerák is mutatták, hogy a volt kanadai miniszterelnök sört kortyolgat és csókkal üdvözli barátnőjét Los Angelesben az USA-PAraguay meccsen, miközben kihagyta Kanada pénteki, Torontóban rendezett meccsét Bosznia-Hercegovina ellen, erősen kritizáló kommenteket kapott. Az egyik például azt írta, ami történt, arra „az ízléstelen szó nem is elég kifejező”, mások pedig egyszerűen „árulónak” nevezték Trudeau-t. (BBC)

Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a háború lezárásáról - jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap, épp a 80. születésnapján, aminek alkalmából MMA-gálát rendezett a Fehér Ház kertjében.

Trump vasárnap arról írt, hogy ezzel azonnal megnyílik a Hormuzi-szoros, és az Egyesült Államok véget vet az iráni kikötők tengeri blokádjának. „Ezennel teljes felhatalmazást adok a Hormuzi-szoros áthajózási díj nélküli megnyitására, és ezzel egy időben elrendelem az Egyesült Államok tengeri blokádjának megszüntetését” - jelentette be az amerikai elnök, majd hozzátette:

„Hadd folyjon az olaj!”

A Hormuzi-szoros gyakorlatilag azóta zárva volt, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án légicsapásokat indított Irán ellen, így érthető, hogy a megállapodás hírére estek az olajárak. A globális olajár-referenciának számító Brent nyersolaj hordónkénti ára 4,8 százalékkal, 83,18 dollárra, azaz 61,89 fontra csökkent, míg az Egyesült Államokban jegyzett olaj 5,6 százalékkal, 80,13 dollárra esett.

Nem sokkal Donald Trump bejelentése után JD Vance alelnök a Fox Newsnak adott telefoninterjúban közölte, hogy az amerikai-iráni megállapodás hivatalos aláírását június 19-én pénteken Genfben tarthatják, amin akár Donald Trump is részt vehet. Hozzátette, dolgoznak a részleteken, hogy ki képviselje az Egyesült Államokat a tervezett eseményen.

Az amerikai alelnök megjegyezte, hogy Izrael vasárnap végrehajtott Bejrút elleni légicsapása azt kockáztatta, hogy meghiúsul az amerikai-iráni egyezség létrejötte, és azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy Irán válaszcsapásként Izrael ellen indít támadást. A megállapodás tartalmával kapcsolatban elmondta, hogy a Hormuzi-szoros újranyitása és az amerikai blokád megszüntetése mellett az tartalmazza azt is, hogy Irán nem juthat atomfegyver birtokába a jövőben.

Az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodás létrejöttét megerősítette az egyeztetéseken közvetítőként résztvevő Sebaz Saríf pakisztáni miniszterelnök. „Mindkét oldal vállalta minden katonai művelet azonnali és állandó jellegű leállítását az összes fronton, ide értve Libanont is” - mondta Saríf.

Libanon vitás pont volt a tárgyalásokon, mivel Izrael és a Hezbollah az elmúlt hetekben figyelmen kívül hagyta Trump és mások felszólításait, hogy állítsák le az egymás elleni támadásokat. Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkársága közleményében azt írta: a háború és a katonai műveletek minden fronton, így Libanonban is, hétfő estétől véglegesen véget érnek.

Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vitába került Trumppal amiatt, hogy az Egyesült Államok azt követelte Izraeltől: fogja vissza libanoni katonai műveleteit, hogy az Egyesült Államok megállapodást köthessen Iránnal. Izrael viszont fenn akarta tartani műveleti szabadságát Libanonban. Végül Trump vasárnap telefonon tájékoztatta Netanjahut a békemegállapodás felé tett előrelépésről . A New York Timesnak adott interjúban Trump „nagyon nehéz embernek” nevezte Netanjahut, és azt mondta, az izraeli vezetőnek köszönetet kellene mondania neki azért, hogy megmentette Izraelt egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irántól.

Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes szerint a 60 napos tűzszüneti időszak alatt egy átfogóbb megállapodásról tárgyalnak majd, amely az Iránnal szembeni szankciók enyhítését is magában foglalja. Irán nukleáris programjának sorsáról – amely szintén kényes kérdés – ugyancsak ezeken a későbbi tárgyalásokon lesz szó, korábban források közölték a Reutersszel. Izrael részéről, ami korábban azt közölte, hogy nem részese az amerikai–iráni tárgyalásoknak, nem érkezett azonnali reakció a bejelentésre. (Reuters/BBC/MTI)

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, a hátrahagyott hétvége legfontosabb-érdekesebb cikkeivel, híreivel. Itt lehet szétnézni a hírleveleink között.

Az élet itthon

Máté tinédzserként kezdett dolgozni egy OnlyFans-modelleket futtató ügynökségnek, közösségimédia-platformokról hajtotta a forgalmat tartalomgyártók pornóoldalaira. Megszerzett tudást és technikai hátteret később saját vállalkozásban kamatoztatta: legnagyobb ügyfelei képviselőjelöltek és megafonos influenszerek fiókjaira vásároltak lájkokat, követőket és megtekintéseket, komoly összegekért.

A 444 birtokába jutott belső NAV-os jelentésben 24 pontban sorolják fel az aranykonvoj üggyel kapcsolatos megállapításokat, és ezek kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról, konkrét jogsértésekről szólnak. Egy ponton megállapítják, hogy a NAV, mint „nyomozó hatóság kijelölésére jogsértő módon került sor”.

Szombaton lement a Fidesz kongresszusa, ahol egy évre ismét elnökké választották Orbán Viktort. Ez nem volt meglepetés, hiszen más jelölt nem is volt, és az eseményeken elhangzottak alapján elemzésünkben megírtuk, Orbán gyakorlatilag túszul ejtette a Fideszt. Volt ugyan némi fiatalítás, de a hangulatot jól jelzi, hogy másnap Navracsics Tibor is arról posztolt, ez a kongresszus biztosan nem az áttörés kongresszusa volt, és Ferencz Orsolya sem volt nagyon elégedett. Az esemény elé Orbán egy vitairatot is beterjesztett, és jelzi, hogy a bukott miniszterelnök meddig juthatott a történtek feldolgozásában, hogy a vereség fő okaiként a „Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek” négyest tette. Kérdeztük az eseményre érkezőket arról, hogy mi lesz az Orbán-korszakon túl, és a kongresszus elé időzítve írtunk arról is, mennyire rozoga állapotban van a Fidesz a vereség óta, érdemes azt is elolvasni, ha kimaradt volna.

Magyar Péter szombaton igyekezett elébe vágni a Fidesz kongresszusának, és sajtótájékoztatón mutatta be, hogy pár éve hogyan akart menekülttábort létrehozni az Orbán-kormány Vitnyéden. A volt kormánypárt szerint ez nem igaz, csak taktikázásról volt szó.

Írtunk arról a hétvégén, hogy mennyire kár, hogy végül nem sötétült el a közmédia, és kormányváltás után két hónappal még mindig azokat az arcokat kell néznünk, akik éveken át tolták az agyatlan fideszes propagandát, valamint most, hogy jön a plakátszigorítás, felidéztük, Rogán és Balásy főszereplésével mire használta az állam az óriásplakátokat az elmúlt évtizedben.

És hír volt még a hétvégén, hogy feldarabolhatják a TEK-et,

• közpénzből bérelt magángéppel utazott még miniszterként Gulyás Gergely Bécsbe és Berlinbe,
• nyolc év alatt 7 milliárd közpénzt tolt bele a Fidesz-kormány a vajdasági sajtóba,
• és olvasói beszámolók alapján írtunk arról is, hogy hiába férnek bele a kézipoggyászok a Wizz Air fémkeretébe, mégis szórták a döbbent utasoknak a 70 eurós büntetéseket Spanyolországban.

Vb

A világbajnokság eddigi meglepetését alighanem Ausztrália szállította azzal, ahogy simán megverték a törököket. Ennek nyomán írtunk arról is, hogy a csapat kifejezetten fel is vállalta multikulturális gyökereit a torna előtt. Ezenkívül bemutatkoztak a németek, Katar pontot szerzett Svájccal szemben, a brazilok meg megszenvedtek Marokkó ellen. Ja és kiderült, hogy passzrekord is dőlt a vébén.

Írtunk arról is a hétvégén, hogy két trófeamentes, káoszba fulladó szezon után valamit változtatni kellett a Real Madridnál, ám ez nem a fiatalítás és egy eddig járatlan út kipróbálása lett, hanem a visszatérés minden idők messze legsikeresebb futballklubjának kevésbé sikeres korszakához. És sporthír volt az is, hogy az NBA-ben több mint 50 év után lett bajnok a Knicks.

Podcast

Elindult az Umami, a 444 új gasztropodcastja. Az első adásban két Z generációs szakáccsal beszélgettek, akik a saját helyüket viszik: Pohner Ádám egy kis borsodi településen nyitotta meg Michelin Bib Gourmand minősítésű éttermét, az Iszkort, Hetey Márton a Rákóczi csarnokban indította el hatszékes levesezőjét, a Nem Rament. És volt persze új Borízű is.

Oliver Tree kaliforniai énekes/dalszövegíró egyike volt azoknak, akik akkor haltak meg, amikor június 14-én két helikopter ütközött össze a levegőben Rio de Janeiro felett – írja a Variety. Tree még posztolt is közösségi oldalára arról, hogy Brazíliában van. Sajtósai egyelőre nem reagáltak, de az AP is azt írja, hogy Oliver Tree neve is szerepelt a légügyi hatóságoknak átadott utaslistán, igaz, a balesetben elhunytak holttesteit még nem sikerült azonosítani.

Vasárnap két helikopter ütközött össze a levegőben Rio de Janeiro felett, majd a két helikopter egy elektromos autókat árusító kereskedés parkolójára zuhant, ahol csaknem húsz jármű kapott lángra. Az AP-nek egy, a kereskedésben dolgozó szerelő azt mondta, látta, ahogy az ütközés után a helikopterből valaki kiugrott, mielőtt a gép a földre zuhant volna.

Oliver Tree éppen világturnéját tartotta, június 6-án São Paulóban lépett fel, július 1-jén ment volna Lisszabonba, és július 12-én Budapesten is koncertezett volna a Dürer Kertben. 32 éves volt.

Úgy tudni, hogy a balesetben meghalt az argentin Gaspar Prim YouTuber, akinek Gaspi néven többmillió követője van a közösségi oldalakon, és az egyik helikopteren utazott Lucas Brito Chaves zenei producer is.

• Máté tinédzserként kezdett dolgozni egy OnlyFans-modelleket futtató ügynökségnek, közösségimédia-platformokról hajtotta a forgalmat tartalomgyártók pornóoldalaira.
• Kézi munka helyett automatizációs szoftvereket fejlesztett a hatékonyság növelésére, amiket egyszerre több száz mobilon futtatott.
• Az OnlyFansen megszerzett tudást és technikai hátteret később saját vállalkozásban kamatoztatta: egy budapesti lakásból működtetett botfarmot.
• Szolgáltatásaira a 2024-es önkormányzati választások közeledtével a hazai politikai közeg is felfigyelt.
• Legnagyobb ügyfelei képviselőjelöltek és megafonos influenszerek fiókjaira vásároltak lájkokat, követőket és megtekintéseket, komoly összegekért.
• Az üzletet azután hagyta ott, hogy az egyik munkakapcsolata zaklatásba fordult.

„Azt mondjátok, csökken a Fidesz támogatottsága. És ezt mire alapozzátok?" – kérdezte fel beszélgetőtársait Deák Dániel, a 21. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon egyik legismertebb arca az ATV Csatt című műsorának 2025. januári adásában. Akkoriban még rendszeresen szóba került az előrehozott választás lehetősége a Tisza Párt támogatottságának látványos emelkedése miatt. Deák nem hitt a közvélemény-kutatásoknak, és hosszasan érvelt amellett, miért nem érdemes komolyan venni az általa „ellenzékinek" nevezett intézeteket.

Az ATV műsorából kivágott, közel kétperces részletet aztán – ahogy az lenni szokott – Deák, vagy inkább az oldalát kezelő hét adminisztrátor egyike, a közösségi médiában is megfuttatta.

Az elérést ezúttal nem a Megafon által ki tudja, milyen forrásból bőkezűen szórt hirdetésekkel tolták meg, hanem

botfiókokat vásároltak a nézőszám felturbózására.

A botok kétszer is végignézték a videót, ami a Facebook algoritmusának elegendő volt ahhoz, hogy a megszokottnál szélesebb körben kezdje teríteni a tartalmat. A videó így végül több mint félmillió megtekintést hozott, noha Deák oldalát ennél kevesebben, nagyjából fele ennyien követik.

A 444-gyel még a választások előtt vette fel a kapcsolatot az a neve elhallgatását kérő fiatal férfi, akitől 2025 januárja óta rendszeresen vásároltak lájkokat, követőket és megtekintéseket megafonos fiókokra. Személyazonosságának védelme érdekében a cikkben Mátéként hivatkozunk rá. Elmondása szerint ő intézte Deák fenti videójánál is a megtekintések mesterséges növelését. De nem a politikával kezdte az online forgalomterelést.

I.
OnlyFans

Máté még csak 15 éves volt, amikor OnlyFans-modellek oldalait kezdte kezelni. Az informatika gyerekkora óta érdekelte: 7-8 évesen már versenyekre járt, később pedig egyre komolyabban ráfordult a programozásra. Nagyjából 12-13 évesen már megrendelésekre dolgozott, pénzért. Eleinte különböző informatikai „side gigeket" vállalt, weboldalakat fejlesztett ügyfeleknek. Majd rátalált arra az irányra, ami igazán érdekelte: a webes tesztszoftverek és az automatizáció.

A gimnázium első évében, 2022 végén egy ismerőse beszervezte egy marketingügynökséghez. A cégről ma sem tud sokkal többet annál, mint hogy OnlyFans-modelleket menedzsel, és papíron az Egyesült Államokban működik. A két és fél év alatt – amíg nekik dolgozott – soha nem találkozott senkivel személyesen. „Semmit nem tudtam erről az egészről, azt sem, hogyan működik. Egyszerűen munkalehetőséget láttam benne” – mondta. A céget nem zavarta, hogy nem volt nagykorú, kizárólag a teljesítményt nézték, az alapján fizették ki, kriptóban.

Máté kezdetben egy modell öt Instagram-fiókját kezelte. Az ezekre feltöltött figyelemfelkeltő tartalmakkal terelte át a felhasználókat az OnlyFansre. (Az OnlyFans egy előfizetéses platform, aminek a felhasználói közvetlenül árulják a magukról készített, elsősorban szexuális tartalmaikat azoknak, akik fizetnek értük). Ehhez külön videós nyersanyagokat kapott: a modellek többsége napi 8–10 órát tölt kamera előtt, és folyamatosan gyártja a marketinghez szükséges tartalmakat. A pornóvideók forgatása ehhez képest elenyésző részét teszi ki a munkájuknak.

Egy viszonylag unalmas első félidő után parádés másodikat játszott egymással Hollandia és Japán a labdarúgó-világbajnokság F csoportjának nyitómeccsén, ami végül 2-2-es döntetlennel zárult.

A vasárnap esti meccs előzetesen a csoportkör egyik legérdekesebb párharcának ígérkezett: Hollandia a legjobb vb-győzelem nélküli válogatottak egyike, Japán pedig talán a legerősebb csapat, amely még soha nem jutott negyeddöntőbe.

Japán remek formában érkezett, hét meccse veretlen volt, és Brazíliát, valamint Angliát is legyőzte. Sérülések viszont őket is hátráltatták, a legnagyobb hiányzó Mitoma Kaoru volt. A hollandoknál Ronald Koeman számára Jurrien Timber kiesése jelentette a legérzékenyebb veszteséget, de a keret így is erős, és hibátlan selejtező után jutott ki a vb-re.

A Texasban játszott meccs első félideje óvatos volt, kevés helyzetet hozott, és inkább egy szoros, taktikus kieséses rangadóra emlékeztetett, mint csoportmeccsre. A hollandoknál Donyell Malen került a legtöbbször helyzetbe, három kaput eltaláló lövése is volt, de Szuzuki Zaion mindháromszor védett, a 3. percben egészen közelről is. Hollandia többet birtokolta a labdát, a japán védelem viszont fegyelmezetten zárt, és ahogy azt az Athletic is írta, az ötvédős rendszer ellen a hollandoknak kevés ötletük volt.

A második félidőre aztán felpörgött a meccs. Hollandia az 51. percben szerzett vezetést, miután Reijnders veszélytelen szabadrúgása után a labda kikerült a jobb oldalra Gravenberchhez. Ő egy igazítás után remekül adott középre, Van Dijk pedig a védők között jól helyezkedve Szuzuki mellett a kapuba fejelt.

Japán nem esett össze, hat perccel később egyenlített. Nakamura Keito középre húzódott a bal oldalról, majd 25 méterről lőtt, a labda pedig egy megpattanás után védhetetlenül ment Verbruggen kapujába.

Erre is volt válasza a hollandoknak: a 64. percben újra megszerezték a vezetést. A második gólpasszát adó Gravenberch Summerville-t találta meg a tizenhatos jobb szélén, ő pedig Dumfries felfutását kihasználva befelé húzott, és ballal pontosan a hosszú alsóba tekert, a labda a kapufáról pattant a hálóba. Érdekesség, hogy a szélsőnek két hete még válogatott meccse sem volt, most pedig már gólt lőtt a világbajnokságon.

Japán ezután ment az eredmény után, az utolsó 15 percre be is szorította a hollandokat, akik inkább az előny megtartására koncentráltak. Ez nem jött össze, a 88. percben Japán másodszor is egyenlített. Egy szöglet után a csereként beálló Ogava Koki érkezett az első kapufánál, fejese pedig Kamada Daicsi fejéről pattant tovább a kapu felé. Verbruggen még beleért, de csak a hálóba tudta ütni a labdát.

Lassan indult be, de végül a csoportkör eddigi legszórakoztatóbb meccse lett belőle: Hollandia inkább kiengedte a kezéből a győzelmet, Japán viszont a hajrá alapján rászolgált az egy pontra. A csoport másik meccsén Svédország Tunéziával játszik.

Németország 7-1-ra legyőzte Curacaót a labdarúgó-világbajnokság E csoportjában, és magabiztos győzelemmel kezdte a tornát.

A mindössze 444 négyzetkilométeres, alig 150 ezer lakosú Curacao már a meccs előtt történelmet írt: a karibi sziget válogatottja első alkalommal jutott ki a labdarúgó-világbajnokságra, ezzel pedig a valaha volt legkisebb népességű ország lett, aminek csapata szerepelhet a tornán.

Attól tekintsünk el, hogy Curacao formálisan nem független állam, hanem a Holland Királyság autonóm országa. A futballban ez nem egyedi helyzet: Skócia vagy Wales sem önálló állam, mégis külön válogatottal indulhat a nemzetközi versenyeken. A válogatott élén a holland futball egyik legendás alakja, Dick Advocaat áll, aki a torna első mérkőzésének napján 78 évesen és 260 naposan minden idők legidősebb világbajnoki szövetségi kapitánya lett.

A karibi szigetnek alig 150 ezer lakosa van, de egyáltalán nem arról van szó, hogy egy pécsnyi ember ki tudott állítani egy vébére kijutó csapatot. Ahogy azt írtuk is, a 26 fős curacaói keretből 25-en Hollandiában születtek és lettek focisták, sokan közülük játszottak is a holland korosztályos válogatottakban. Az egyetlen curacaói születésű játékos, az egyébként kínai felmenőkkel rendelkező Tahith Chong szintén Európában játszik gyerekkora óta.

Az egyetlen kivétel Tahith Chong, aki valóban Curacaón született, ám már gyerekként Európába került, és teljes futballkarrierje Hollandiához kötődik. A Manchester United egykori játékosa ráadásul kínai felmenőkkel is rendelkezik, ami jól mutatja a sziget és a holland gyarmati múlt sokszínű örökségét.

A világbajnokságon rögtön az egyik legnehezebb ellenfél jutott nekik, a négyszeres világbajnok Németország. A papírforma gyorsan érvényesült, Felix Nmecha már a hatodik percben megszerezte a vezetést a németeknek.

A kis karibi válogatott azonban nem omlott össze. Fokozatosan belenőtt a mérkőzésbe, bátran játszott, és a 21. percben Livano Comenencia egy megpattanó lövéssel ki is egyenlített. Ezzel megszületett Curaçao történetének első világbajnoki gólja is.

Egy interneten terjedő statisztika szerint Comenencia több gólt lőtt Németországnak, mint Lionel Messi, Thierry Henry, Andrés Iniesta és Wayne Rooney együttvéve. Nem rossz társaság.

Azért a németek még az első félidő végén Schlotterbeck fejesével és Havertz tizenegyesével visszavették a vezetést, majd a szünet után gyorsan eldöntötték a mérkőzést. Jamal Musiala megszerezte pályafutása első vb-gólját, később pedig Brown talált be egy szépen kijátszott akció végén. A németek a végén sem lassítottak. Előbb Deniz Undav lőtt közelről gólt Kimmich passzából, ezzel az utóbbi hét válogatott meccsén már a hetedik gólját szerezte. A 88. percben Havertz másodszor betalált: Undav indítása után egyedül ment kapura, kivárta, hogy a kapus elmozduljon, majd elegánsan átemelte a labdát.

Kiütés lett a vége, de főleg az első félidőben viszonylag jó meccset tudtak csinálni belőle a karibiak, nem álltak vissza mélyen, beleálltak a játékba. Aztán ahogy fáradtak, a németek egyre inkább felőrölték őket. Julian Nagelsmann csapata profin lehozta a meccset, és még pihentetni is tudtak kulcsjátékosokat a következő fordulókra. A curacaóiak ugyanakkor 7–1-es hátrányban sem adták fel, végig nagy intenzitással és lelkesedéssel játszottak, nem estek szét fejben. Ha ezt a hozzáállást meg tudják őrizni a folytatásban is, még okozhatnak meglepetést. Az E csoport másik meccsén Elefántcsontpart Ecuadorral játszik.

A választás előtt két hónappal élesedett egy Coming soon felirattal a radnaimark.hu weboldal, ami a kampányban a Tisza Párt vezetésére nézve kompromittáló anyagok közzétételét lebegtette be. Ebből végül semmi nem lett, annyit leszámítva, hogy az oldal élesedése után nem sokkal Magyar Péter maga mesélt arról egy videóban, mi is az a helyszín, ami az oldalon egyedüliként látható, hálószobát ábrázoló fotón látható és mi köze van hozzá. A képen látható szoba ugyanúgy néz ki, mint egy nagykörúti lakáshotel. Miután beazonosítottuk a körúti lakást, megkerestük Radnai Márkot, aki a 444-nek telefonon azt mondta: „Soha életemben nem jártam az apartmanban”.

Más anyagok nem jelentek meg az oldalon, sőt április 13-án, a választás utáni napon elérhetetlenné is vált az oldal. Most viszont teljesen új köntösben, de élesedett az oldal és megtelt tartalommal. A domaint ugyanis megvette Radnai Márk, és a saját honlapjaként kezdte el használni.

Egyfajta fricskaként, szarkasztikus módon azonban a látogatót először a jól ismert hálószoba fogadja, a szerkesztett videón pedig Magyar Péter, Radnai Márk és egy, az ágyból előugró macska látható, amely a rejtett kamerának ugrik és gyakorlatilag leszedi azt.

Az oldal innen a „Magyar Toszkána” oldalra vált, vagyis Radnai saját, Komárom-Esztergom 2-es választókerületi oldalára. Itt azonban nemcsak informálódni lehet, hanem a helyi problémás ügyeket is lehet jelenteni, sőt a bejelentések mindenki számára láthatóak és kereshetőek is.

Az oldal adatkezelési tájékoztatásából kiderül, az adatok kezelője maga Radnai Márk, az adatkezelések technikai megvalósítása és lebonyolítása során pedig igénybe veszi a Tisza pártot, mint adatfeldolgozót. Az adatok tárolására és kezelésére viszont „az adatfeldolgozótól (vagyis a Tiszától) elkülönített adatbázisban kerül sor”.

Gulyás Gergelynek 2023. október 19-én először Magyarország bécsi nagykövetségén volt jelenése, az ott tartott fogadáson mondott beszédet, majd innen Berlinbe vezetett az útja, ahol többek között a német kancelláriaminiszterrel tárgyalt. Ezt az utat közpénzből bérelt magángéppel tette meg, holott Bécs autóval mintegy 3 órányira van Budapesttől, az osztrák fővárosból pedig nagyjából 2 óránként indulnak gépek Berlinbe, az út pedig 1 óra 10 perc.

A gép bérlése 4,2 millió forintba került, a szállással és egyéb költségekkel több mint 5,2 millió forint adófizetői pénzbe került az utazása, számolt be az RTL Híradó.

A magángépet a Fly-Coop Kft.-től bérelték. Ez volt az a cég, ami korábban még Rogán Antalt és akkori feleségét, Rogán Cecíliát szállította Szabó Zsófi esküvőjére, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírtassra. De ugyanettől a cégtől béreltek gépet Kövér László volt házelnök római utazásához is.

A Fidesz-frakció a Híradó megkeresésére azt írta, azért kellett a magángép, mert Gulyás Gergelynek a bécsi fogadást követően át kellett érnie Berlinbe a találkozóra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trumppal folytatott vasárnapi telefonbeszélgetésében a harcok elhúzásának szándékával vádolta meg az európai országokat és Ukrajnát – ismertette Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.

„Az európaiak és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétségtelenül megpróbálnak majd mindent pontosan fordítva beállítani, és csak olyan ötleteket tudnak majd felvetni, amelyek célja a konfliktus elhúzása és a harci cselekmények folytatása” – mondta.

Putyin hozzátette, hogy az oroszországi békés infrastruktúra támadása „nem fogja megváltoztatni Ukrajna kritikus helyzetét a harctéren”. „Közvetlenül Zelenszkijnek érdemes lenne átadni, hogy ne felejtse el a holokauszt tragédiáját, ami helyett náci bűnözők újratemetését rendezi meg ünnepélyesen” – tolmácsolta Usakov Putyin Trumphoz intézett szavait.

Donald Trump pedig azt mondta az orosz elnöknek, hogy a harcok beszüntetése érdekében kész befolyást gyakorolni mind az európai országokra, mind Ukrajnára.

„Trump ismét hangsúlyozta a harci cselekmények leállításának szükségességét. Kijelentette, hogy kész befolyást gyakorolni mind az európai partnerekre, mind Kijevre, egyebek között a küszöbönálló G7-csúcstalálkozón” – mondta Usakov.

Putyin és Trump mintegy egyórás telefonbeszélgetést folytatott egymással, aminek az apropója Trump 80. születésnapja volt, Putyin nemcsak a jó kívánságát adta át az amerikai elnöknek, de sok sikert kívánt a labdarúgó-világbajnokság megrendezéséhez is. (via MTI)

Hárman meghaltak, egy embert pedig még keresnek, miután összeütközött egy vitorlás és egy katamarán a horvátországi Split közelében, Solta és Brac szigete között – közölte vasárnap a spliti-dalmáciai rendőrség. A halálos áldozatok cseh állampolgárok voltak.

A baleset 11 óra 38 perc körül történt a közép-dalmáciai partoknál. A rendőrség tájékoztatása szerint a vitorláson tartózkodó további négy embernek a mentők a helyszínen nyújtottak segítséget, kórházba szállításukra nem volt szükség.

A helyi sajtó szerint a katamarán Splitből Supetarba tartott menetrend szerinti járaton. A gyors utasszállító Brac felé haladt, amikor összeütközött a vitorlással, amely a baleset után elsüllyedt.

Zeljko Kustera, a spliti kikötői hatóság vezetője közölte: a vitorlásnak rendben voltak az iratai, francia zászló alatt hajózott, és hét utas, valamint egy kapitány tartózkodott rajta, valamennyien külföldi állampolgárok voltak. A menetrend szerinti járaton közlekedő katamaránon 118 utas és hétfős személyzet utazott.

Kustera a N1 televíziónak azt mondta: a mintegy 14 méteres vitorlás 50-60 méter mélyre süllyedt, ezért a horvát haditengerészet parti őrségének víz alatti drónjával vizsgálják át. Hozzátette, hogy továbbra is keresnek egy embert, aki az ütközéskor a vitorláson tartózkodott. A baleset pontos körülményei egyelőre nem ismertek. A helyszíni szemlét a megyei ügyészség irányításával, közlekedési szakértők és a rendőrség bevonásával végzik. (MTI)

Lezuhant két helikopter, miután a levegőben összeütköztek vasárnap Rio de Janeiro felett, a szerencsétlenségben legalább hatan életüket vesztették - közölte a brazil nagyváros tűzoltósága.

A tájékoztatás szerint a két helikopter egy elektromos autókat árusító kereskedés parkolójára zuhant, ahol csaknem húsz jármű kapott lángra. „Legalább hat halálos áldozatot sikerült azonosítani, mindannyian a helikopterek legénységéhez tartoztak” – közölte a tűzoltóság.

A baleset a nyugati Recreio dos Bandeirantes elővárosban történt. A helyi televízióban megjelent felvételeken sűrű fekete füstöt és lángokban álló autókat lehetett látni az autókereskedésnél.

Brazíliában az utóbbi időben több baleset is történt kisrepülőgépekkel. Legutóbb májusban Belo Horizonte városában zuhant le egy kisrepülő egy lakóháznak ütközve. Abban a szerencsétlenségben hárman vesztették életüket. (MTI)

• Egy NAV-os belső dokumentum szerint súlyos törvény- és szabálysértések történtek az ukrán aranykonvoj elleni akció során, és a Legfőbb Ügyészség felelőssége is felmerül.
  
• A jelentés szerint egy fontos irat ismerete nélkül „a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható”, és semmi nem utal arra, hogy a NAV-ban látták volna ezt az iratot.
• Az ügynek nem csak az Ukrajnával való kapcsolatok miatt van jelentősége.
• Ez az első olyan büntetőeljárás a kormányváltás óta, amelyben magas rangú politikusokat is elővehetnek.

Az elmúlt hónapokban egyre többen érezték a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, hogy gáz van. Május közepén a hatóság több munkatársát meghallgatták az ukrán „aranykonvoj” ügyében jogellenes fogvatartás gyanúja miatt indult büntetőeljárásban. A tanúvallomásokból kiderül, hogy a sietve megszervezett rajtaütés és a pénzmosás miatt indult eljárás során számos furcsaság történt.

A Telex június 2-án arról írt: Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az „aranykonvojra”, még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. Ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a magyar kémelhárítás is elismerte a lapnak. Azt írták, március elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkársága irányából jött a döntés, miszerint „a pénzszállító autókon történő rajtaütésnek március 5. napján kell megtörténnie”.

Az akció kivizsgálását célzó büntetőeljárások, azon belül is a Fővárosi Nyomozó Ügyészség által folytatott, jogellenes fogvatartás miatt indult eljárás lehet az első olyan ügy a kormányváltás óta, amelyben politikusok, ezen belül a volt kormányfő büntetőjogi felelőssége is felmerülhet.

A NAV ennek a rendkívül érzékeny helyzetnek a kellős közepén találta magát.

Elkészítettek ezért egy belső jelentést, hogy képet kapjanak arról, mi történt az akció során, milyen hibákat követhetett el a NAV, amely az AH feljelentése nyomán, a Legfőbb Ügyészség kifejezett kijelölésére eljárt az ukrán pénzszállítókkal szemben politikai megrendelésre indított pénzmosási ügyben.

A 444-hez eljutott ennek a belső jelentésnek egy kivonata. Nem tudjuk, pontosan ki vagy kik írták a dokumentumot, amelyre a szöveg egy pontján „ellenőrzésként” hivatkoznak. Arról meggyőződtünk, hogy hiteles anyagról van szó, és kérdésünkre a NAV is elismerte, hogy valóban rendeltek el ilyen vizsgálatot, sőt, többet is. Azt is írták, hogy a még jelenleg is zajló, teljeskörű vizsgálatot „az előző kormányzat működéséhez kapcsolódó jogállami vonatkozásokra” is figyelemmel nyilvánosságra fogják hozni (a lapunknak adott válaszukat később teljes terjedelmében idézzük).

A birtokunkban lévő közel 30 oldalas dokumentum vezetői összefoglalójában 24 pontban sorolják az ellenőrzés megállapításait. Ezek kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról vagy konkrét jogsértésekről szólnak.

A jelentés szerint az ukránok ellen pénzmosás gyanúja miatt indult eljárásban az elsődleges intézkedések az akció napján és másnapján keletkezett iratok áttekintése alapján „több pontban is jog-, illetve törvénysértőek”.

Leírják azt is, hogy az „eljárások lefolytatása, dokumentálása során lényeges szakmai hiányosságok merültek fel”.

De a dokumentum talán legfontosabb megállapítása nem is a NAV-ra vonatkozik, hanem a Legfőbb Ügyészségre, amely kijelölte a pénzügyőröket az eljárás lefolytatására.

Az az ügyészség, amely jelenleg a jogellenes fogvatartás miatt indult büntetőeljárásban vizsgálódik, és amelynek legnagyobb hatalmú főügyésze, Fürcht Pál június 8-án lemondott, amit „elsődlegesen az ún. aranykonvoj ügyben közte és a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel” indokolt.

A jelentés szerint a pénzmosásos büntetőügynek a NAV illetékes főosztályához „érkezése vonatkozásában felmerült a feljelentést továbbító ügyészi szerv” – a Legfőbb Ügyészség – „nem jogszerű eljárása a nyomozás elrendelésére vonatkozó álláspont és az eljáró hatóság kijelölése kapcsán”.

Vagyis a NAV azt pedzegeti, hogy az ukrán pénzszállítók elleni akcióban részt vevő egyetlen olyan szervnek, amely elvileg nem áll a kormányzat irányítása alatt, megkerülhetetlen szerepe volt abban, hogy a rajtaütés megtörtént, hiszen a feljelentés szignózásával megteremtette ehhez a feltételeket, de nem járt el jogszerűen. Az AH főigazgatója a rajtaütést papíron megalapozó feljelentést közvetlenül a Legfőbb Ügyésznek, Nagy Gábor Bálintnak címezte.

A Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja elfogatóparancsot adott ki Lunka Rikárdó ellen, az ügyben a Monori Rendőrkapitányság jár el. A hatóság a 2007-es születésű, kistarcsai illetőségű férfit emberölés bűntette miatt körözi; az elfogatóparancsot 2026. június 9-én bocsátották ki.

A Monori Rendőrkapitányság kéri, hogy aki Lunka Rikárdó hollétével vagy tartózkodási helyével kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, jelentkezzen a rendőrségen.

A fiatalnak nem ez az első ügye a hatóságokkal. Már 15 éves korában is körözte őt a rendőrség emberölés kísérlete miatt.

A jövő héten a túlnyomóan napos, derült időben fokozatosan emelkedik a nappali csúcshőmérséklet és beköszönt az év első hőhulláma: vasárnap délután már 32 és 37 Celsius-fok között alakulnak a maximumok. A napos időben néhol záporok, zivatarok kialakulhatnak – derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.

Hétfőn szórványosan továbbra is előfordulhat zápor, zivatar. Az ismét megélénkülő nyugatias szelet olykor erős lökések kísérhetik. Délutánra 20 és 26 fok közé melegszik a levegő. Kedden napos idő várható az általában kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett és csak kis eséllyel fordulhat elő - leginkább nyugaton - egy-egy zápor, zivatar. A nyugatias szél többnyire mérsékelt marad. Hajnalban 6 és 15, délután 23 és 28 fok közötti hőmérséklet valószínű. Szerdán a sok napsütés mellett helyenként erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, amelyből elszórtan zápor, zivatar is kialakulhat. A nyugatias szél többnyire mérsékelt marad. A hőmérséklet hajnalban 10 és 18, délután 25 és 30 fok között alakul.

Csütörtökön a sok napsütés mellett helyenként erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, amelyből néhol zápor, zivatar is kialakulhat. Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. Hajnalban 10 és 18, délután 28 és 33 fok között alakul a hőmérséklet.

Pénteken túlnyomóan derült, napos, száraz idő várható, a légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A hőmérséklet hajnalban 13 és 20, délután 30 és 35 fok között alakul. Szombaton túlnyomóan derült, száraz idő várható, a légmozgás gyenge vagy mérsékelt lesz. A hőmérséklet hajnalban 15 és 21, délután 31 és 36 fok között alakul. Vasárnap a túlnyomóan derült, száraz időben mérsékelt marad a légmozgás. Hajnalban 17 és 23, délután 32 és 37 fok között alakul a hőmérséklet.

Meghalt egy 21 éves brazil nő szombaton, amikor biztonsági kötél nélkül dobták le egy hídról bungee jumpingoláskor, és körülbelül 40 méter magasból egy szakadékba zuhant. Az incidens a São Paulo állambeli Limeirában található „Csontvázhídon” történt. Hat, az esethez köthető személyt vettek őrizetbe, öt férfit és egy nőt. A későbbi hírek szerint három oktatót tartóztattak le.

A közösségi oldalakon megjelent videók tanúsága szerint Maria Eduarda Rodrigues de Freitas-t két férfi vitte fel a peronra, majd a széléről lelökték. (A szervezők két opciót kínáltak fel a bungee jumpingra: hagyományosan saját maga ugrik valaki, vagy – ahogy azt a nő is választotta -, a magasba emelve dobják le.) Pedig a szemtanúk kiabálták, hogy „a kötél”, „srácok, a kötél”. A mentők a nőt a helyszínen halottnak nyilvánították.

A helyi beszámolók szerint a szemtanúk a katonai rendőrségnek azt mondták, hogy a munkások elfelejtették a biztonsági kötélhez kötni, mielőtt lelökték – írta a The Sun.

Freitas a zuhanás előtt nem sokkal a közösségi médiában képeket tett közzé a hídról, amelyeken látható annak felépítése, a felszerelés és a többi résztvevő; a képek között az Entre Cordas, a kötélugrásért felelős cég neve is látható volt.

„Ki volt az az őrült, aki hagyta, hogy leugorjak egy hídról???” – írta a nő az egyik képhez.

A helyi Rpido no Ar rádióállomás jelentése szerint néhány szervező röviddel a lány zuhanása után elmenekült a helyszínről, a hatóságok pedig később egy rendőrségi helikopter segítségével találták meg a két elmenekülő férfit.

Frissítés

A három letartóztatott oktató a rendőrségnek tett vallomásában nem tudta megmagyarázni a hiba okát. Az ügyben eljáró tiszt szerint zavarodottnak tűntek, és azt állították, hogy nem emlékeznek arra, kinek a felelőssége volt a kötél rögzítése, ahogy arra sem, hogy miért nem végeztek el egy végső ellenőrzést az áldozat lelökése előtt.

A rendőrség jelentése szerint az eseményt szervező csoportnak nem volt engedélye ugrások végrehajtására ezen a környéken. Annak ellenére, hogy nem volt engedély a terület használatára, a szombaton szervezett rendezvényen körülbelül százan vettek részt.

A rendőrség a három férfival szemben rosszhiszemű emberölés miatt indít nyomozást, ami azt jelenti, hogy az elkövetőnek nincs közvetlen szándéka, de vállalja a gyilkosság kockázatát. Az ügyben vezető nyomozó szerint a kötél ellenőrzésének elmulasztásával vállalták a tragikus eredmény bekövetkezésének kockázatát. Az oktatók ügyvédje szerint az oktatók szenvedélyesen szeretik a sportot, soha semmilyen probléma nem volt, a mostani esetet pedig „szomorú balesetnek” nevezte.

A limeirai városháza a baleset napján délután bejelentette, hogy gondatlanság miatt beperli a szövetségi kormányt.

Az ugrásért felelős cég egyébként 180 brazil reált, vagyis jelenlegi árfolyamon közel 11 ezer forintot kért egy ugrásért. A szombati mellett pénteken is lehetett a hídról bungee jumpingolni. A cég egy új időpontot is bejelentett a helyszínen, július 11-re. Rio Claroban a június 14-re és július 12-re tervezett ugrások 210 reálba (közel 13 ezer forintba) kerülnek. Minas Geraisban a július 18-ra és 19-re tervezett tevékenységek 250 reálba (vagyis 15 ezer forintba )kerülnek.

Több olvasónk számolt be arról (miközben a Wizz Air-es Facebook-csoportokban is pörögnek a témába vágó posztok), hogy az utóbbi hetekben a légitársaság valamelyik járatával történő hazautazáskor (többnyire Spanyolországban, azon belül Alicantéban) úgy büntették őket 72 euróra, hogy a kézipoggyászuk belefért a rózsaszín méretező fémkeretbe. Megkeresésünk után a Wizz arról tájékoztatott: vizsgálatot indítottak a helyi földi személyzet eljárása miatt, az utasoktól pedig elnézést kérnek.

A repülőtereken a beszállásnál teljesen általános jelenség – ha egyáltalán ellenőrzik a kézipoggyászok, kisbőröndök méretét –, hogy ha nehezen megy bele a keretbe a hátizsák, az utasok kivesznek néhány ruhadarabot, vagy addig szuszakolják, amíg mégis becsusszan valahogy a poggyász. Tapasztalatom szerint ezt eddig nemhogy nem büntették, az ellenőrzést végző személyzet sokszor mosolyogva figyelte, olykor még biztatta is az utast, sőt fizikailag is segített.

Ehhez képest tényleg drasztikus változást tapasztaltak az elmúlt hetekben a Wizz-gépekkel utazók. Ami nyilván nem zárja ki, hogy más fapados – vagy nem fapados – légitársaságoknál is előfordulhat hasonló fejlemény, főleg a szezon beálltával, ám ilyen gyakorisággal szembeötlőek a rózsaszín légitársasághoz köthető történetek.

A jelenség elharapódzását szemlélteti, hogy amikor a szerkesztőségi értekezletünkön elmondtam, hogy erről akarok írni, az egyik kollégánk elmesélte: vele is hasonló történt néhány hete, amikor Teneriféről utazott haza. „A hátizsák elsőre nem ment bele a rácsba, de ilyen gyakran előfordul, és mindig az volt a gyakorlat, hogy ha be tudod szuszakolni, akkor oké. Ezért is utazik minden gyakori Wizz-utas puha hátizsákkal, nem kemény kisbőrönddel” – mesélte.

Ennek ellenére a személyzet azonnal 70 eurós bírságot akart fizettetni kártyaleolvasóval a kezében, sőt rendőrrel fenyegetőzött, és azzal, hogy nem engedi fel őt a gépre. Kollégánk szerint kifejezetten durva volt a fellépés, amiből nagy patália lett, és végül azért úszták meg a büntetést, mert a másik munkatárs kimentette őket. Azt hazudta a kollégának, hogy már kifizették a bírságot. Kollégánk szerint ezzel együtt többeket megbüntettek a sorban.

Egy olvasónk Alicantéból utazott haza Wizzel a párjával. Egyiküknek priority kártyája volt, ezért a kézipoggyász mellett egy kabinbőröndöt is felvihetett. Ő kis hátizsákkal utazott, de kisbőrönd helyett fotóstáskát vitt magával. A felesége kifejezetten az utazás előtt vásárolt megfelelő méretű hátizsákot.

Elutasították a svájciak az SRF közszolgálati televízió előrejelzése szerint azt a javaslatot, amely 10 millió főben maximálná az ország népességét. A vasárnap tartott népszavazáson a szavazók mintegy 45 százaléka támogatta a gyakorlatilag a bevándorlás korlátozását célzó javaslatot, 55 százalékuk pedig ellenezte. Az eredmény azt mutatja, hogy a szavazók többsége kiemelten fontosnak tartja a gazdasági stabilitást és az ország Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait.

A svájci vállalkozások attól tartanak, hogy a lakosság számának korlátozása a munkaerő szabad mozgásának végét jelentheti Svájc és fő kereskedelmi partnere, az EU között.

A jobboldali Svájci Néppárt által támogatott javaslat előírta volna, hogy a népesség 2050 előtt nem haladhatja meg a 10 millió főt, és amennyiben ez két éven át fennállna, Svájcnak fel kellene mondania az EU-val a munkaerő szabad mozgásáról kötött megállapodását. A svájci népesség már most 9,1 millió főt számlál, és sokkal gyorsabban növekszik, mint a környező EU-országok lakossága. A svájci népesség mintegy 28 százalékát külföldiek teszik ki, és a hivatalos előrejelzések szerint a népesség a 2040-es évek elejére eléri a 10 millió főt. (MTI)

Peter Pellegrini a szlovák JOJ 24 kereskedelmi hírcsatorna politikai műsorában a szlovák-magyar kapcsolatokra is kitért. Ezzel összefüggésben Magyar Péter miniszterelnöknek a nemzeti összetartozás napján tett azon kijelentését is véleményezte, amely szerint „Magyarország a világ talán egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos”.

A szlovák államfő azt mondta: nem szeretné, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok olyan témává váljanak, amelyek ronthatják a kétoldalú viszonyt, és a szlovákiai választások előtt polarizálják a szlovák társadalmat.

„Nem tartom jó retorikának, amely jószomszédi kapcsolatokhoz vezetne”,

mondta a TASR szlovák hírügynökség jelentése szerint Peter Pellegrini Magyar Péter korábbi megfogalmazása és Felvidékkel kapcsolatos kijelentései kapcsán.

A szlovák államfő kijelentette: bízik benne, hogy a szlovák és a magyar miniszterelnök, Robert Fico és Magyar Péter tervezett találkozójuk során megtalálják a módot a helyzet megnyugtatására.

Magyar Péternek kijelentését, miszerint Magyarország saját magával szomszédos, korábban Juraj Blanár szlovák külügyminiszter visszautasította. Ő kicsit határozottabban fogalmazva azt mondta:

„Visszautasítom az ilyen történelemszemléletet. Nem, Magyarország tisztelt miniszterelnöke! Az önök és így a mi határaink is világosan ki vannak jelölve az első világháborút követő trianoni béketárgyalásoknak köszönhetően, és megerősítve a második világháború után, amikor mellesleg Magyarország a legyőzöttek oldalán állt”.

Egyben visszautasította a határoknak, illetve Szlovákia területi egységének és szuverenitásának bármiféle kétségbevonását. (via MTI)

Technikai hiba történt az 1-1-es döntetlennel zárult Svájc-Katar mérkőzésen szombaton a labdarúgó-világbajnokságon – ismerte el a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA).

Svájc a 17. percben büntetőből szerzett vezetést, ám az eset visszajátszása közben hiba történt, így a nézők és szakértők csak találgatni tudtak, hogy volt-e les azelőtt, hogy Mahmud Abunada katari kapus szabálytalankodott Remo Freulerrel szemben. A szakértők szerint kamera nem a megfelelő szögből mutatta meg újra a vitatott esetet, a félautomata lesvonal pedig rosszul működött a képernyőkön. Mindez azért fontos, mert les esetén nem adták volna meg a büntetőt.

During the Qatar vs. Switzerland match in the San Francisco Bay Area, a brief technical outage prevented the onside animation graphic from being generated ahead of the penalty awarded to Switzerland in the 14th minute. The issue was quickly resolved.

The workflow of the VAR was… pic.twitter.com/ONpWxXDPE6

— FIFA Media (@fifamedia) June 13, 2026

A FIFA azt írta, egy rövid technikai hiba miatt nem készült el az animált lesgrafika a büntető előtt. A hibát gyorsan orvosolták, az nem befolyásolta a VAR működését. A videobíró a pályán hozott döntés ellenőrzésekor a szokásos eljárást követte. A VAR által az érintett játékosok helyzetének ellenőrzésére használt vonalak alapján a támadó játékos a büntetőt közvetlenül megelőző két szituáció egyikében sem volt lesen.

„A VAR által használt technológia nem bizonyította egyértelműen, hogy a támadó leshelyzetben volt, így a játékvezető helyesen döntött a 11-es megítélésénél”

– közölte a FIFA. A büntetőt Breel Embolo értékesítette, de a katariak a 95. percben pontot mentettek. Az 1-1 azt jelenti, hogy a B jelű csoportban minden csapatnak 1-1 pontja és 1-1-es gólkülönbsége van, minthogy a Kanada–Bosznia-Hercegovina találkozón is pontosan ilyen végeredmény született. Ahogy mondani szokás: itt még minden lehetséges. (MTI)

Megdőlt az országos napi szélrekord június 13-án, közölte a HungaroMet Zrt. a honlapján vasárnap.

Azt írták: szombaton egy átvonuló intenzív zápor környezetében Győr Egyetem meteorológiai állomáson kora délután óránként 99 kilométeres széllökést mértek, amellyel megdőlt az erre a napra vonatkozó legerősebb széllökés országos rekordja.

A korábbi, óránkénti 97,6 kilométeres rekordot Békéscsabán rögzítették, még 2018-ban. (MTI)

• Két trófeamentes, káoszba fulladó szezon után valamit változatni kellett a Real Madridnál.
• Ez nem a fiatalítás és egy eddig járatlan út kipróbálása lett, hanem a visszatérés minden idők messze legsikeresebb futballklubjának kevésbé sikeres korszakához.
• Florentino Perez klubelnök 79 évesen újraválasztatta magát, majd visszahozta a kispadra a 63 éves José Mourinhót, aki 13 éve távozott onnan.

Két szezonon át nem nyerni semmit olyan ritka a Real Madrid történetében, hogy amikor legutóbb egy klubelnök alatt történt ilyen, az bele is bukott. A 2000-ben a Madrid élére megválasztott milliárdos ingatlanmágnás, Florentino Perez a száraz 2003/04-es, majd 2004/05-ös szezont még túlélte, 2006 elején viszont már elsöpörte a kudarc, hogy aztán 2009-ben visszatérjen, és lekörözze a klub stadionjának nevet adó Santiago Bernabeut is. Bernabeu alatt Di Stéfano és Puskás csapata hatszor vitte haza a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, míg Perez Madridja az utód Bajnokok Ligájából eddig hetet nyert meg.

A világ focicsapatainak mindenféle nehezen meghatározható „értékeik” meg „identitásuk” van, a Real Madrid alapértéke viszont egyszerűen csak a győzelem. Nekik nem kell olyanokkal vigasztalni magukat, mint az örök rivális Barcelonánál, ami a szurkolói szerint „több, mint csak egy klub”. A Real Madrid tényleg csak egy futballklub, összesen 15 BEK/BL-trófeával, több mint kétszer annyival, mint ami bármelyik másik csapatnak van. Az ő drukkereiket nem kell ideológiával meg játékstílussal etetni, általában elég felnézniük a tabellára.

Amikor viszont a Real Madrid nem nyer, elveszíti identitása leglényegét, és csőstül jön a baj.

Navracsics Tibor után Ferencz Orsolya volt űrügyi biztos is a csalódottságát fejezte ki a Fidesz szombati kongresszusa kapcsán.

„Lezajlott a Fidesz 32. kongresszusa. Rövid értékelésem: Nem erre vártunk” - ezzel kezdi bejegyzését Ferencz, majd kitért arra, hogy régóta hangsúlyozza a szembenézés és a választási vereségért felelős holdudvar visszavonulását.

Ennek ellenére szerinte néhány órával az esemény előtt kaptak egy alaposan átírt alapszabály tervezetet, amelyet így érdemben megvitatni nem lehetett és a kongresszus sem adott erre alkalmat.

„A kongresszus reggelén a párt elnöke által kiadott „Küldetés – röpirat” érdemi megvitatására sem nyílt lehetőség. Mind ez a dokumentum, mind a korábban megküldött értékelések véleményem szerint messze nem azokat a gondolatokat tartalmazzák, amelyek közelebb vihetnének minket a jobboldal számára rendkívül fájdalmas vereség megértéséhez, ezáltal valódi esélyt kínálva a politikai közösségünk hatékony, erős képviseletére a jövőben” - írja.

Ferencz szembement azzal, amit Orbán a vereség kapcsán mondott, szerinte ugyanis azt nem a rossz kampány vagy a külső tényezők okozhatták.

„A választók többségének kizárólag egy cél lebegett a szeme előtt: a Fidesz 16 évének legyen vége. Mindegy volt, hogy kivel, mindegy volt, hogy milyen áron. Nem a Tisza zsenialitása volt a vereségünk oka. A magyar emberek azon jelenségek és személyek ellen szavaztak, amiket és akiket nem akartak tovább a hatalomban látni” - teszi hozzá.

Ferencz szerint azok, akik akár a kormányzás során, akár a kampányban hozzájárultak ehhez a hatalmas vereséghez, nem tudják hitelesen és érdemben vezetni a megújulás folyamatát.

„Ideje végre megszabadulnunk az árnyékoktól, kinyitnunk az ablakot és beengedni a friss levegőt, visszatérve azokhoz az örök morális alapokhoz, amiket egy pillanatra sem lett volna szabad elhagynunk” - mondja.

Az alig több mint húszéves Nestory Irankunda Tim Cahill legendás, bokszolós gólörömét idézve rohant a szögletzászlóhoz Vancouverben, miután megszerezte Ausztrália vezető gólját a Törökország elleni – megnyert – világbajnoki meccsen. A jelenet többről szólt egyszerű tisztelgésnél, a tanzániai menekülttáborban, burundi szülők gyermekeként született Irankunda gólja egyszerre kötötte össze a Socceroos – ahogy otthon becézik az ausztrál válogatottat – múltját és jövőjét.

Miközben Donald Trump Amerikájában az ICE deportálásai és a bevándorlásellenes politika határozza meg a közbeszédet, az ausztrál válogatott a világbajnokság előtt közzétett videójában éppen az ellenkező üzenetet fogalmazta meg:

a játékosok egymás után beszéltek menekült- és bevándorlógyökereikről, azt bizonyítva, hogy a modern ausztrál futball elképzelhetetlen lenne a multikulturalizmus nélkül.

Jackson Irvine, a csapat szókimondó középpályása – aki a múlt hónapban azt mondta, hogy a FIFA Donald Trumpnak adományozott békedíja „nevetségessé teszi” azt az elképzelést, hogy a futball a pozitív változás ereje lehet –, így foglalta össze a videó fő üzenetét:

„Bárhonnan is jössz, a futball mindenkié.”

A videó az ausztrál játékosszakszervezet, a Professional Footballers Australia (PFA) kezdeményezésére készült. A PFA vezérigazgatója, Beau Busch szerint a Socceroos „rávilágít a multikulturalizmus mély hatására” az országban. „Egy olyan időszakban, amikor egyesek megosztani próbálnak minket, és megkérdőjelezik, ki tartozik közénk, a Socceroos erőteljes emlékeztető arra, kik is vagyunk valójában nemzetként és ausztrálként” – mondta a Guardian cikke szerint..

A megbeszéléseken a játékosokat arra kérték, gondolják végig, milyen üzenetet szeretnének megfogalmazni a politikailag terhelt torna előtt. Végül abban állapodtak meg, hogy a multikulturalizmus mellett állnak ki, és a 26 fős keretből húszan rögzítettek videókat, amelyekből összeállt a csaknem kétperces üzenet.

A mostani keretben több, Irakundáéhoz hasonló történet is van. Awer Mabil a videóban például azt mondja: „A kenyai Kakuma menekülttáborban születtem. A szüleim dél-szudániak.” Mo Touré libériai menekültek fiaként Guineában született, majd menekültként került Adelaide-be. Milos Degenek másfél évesen menekült el Horvátországból a háború elől, gyerekként Szerbiában élt menekültként, majd hatévesen költözött Sydney-be.

Mások is saját családtörténetükön keresztül beszélnek a multikulturalizmusról. Aziz Behich így fogalmaz: „A családom Ciprusról vándorolt ki.” A zimbabwei származású Lucas Herrington és az ugandai gyökerekkel rendelkező Jason Geria is kiemelte, hogy Ausztráliában született. A csapatkapitány Maty Ryan, Paul Okon-Engstler, Jordy Bos és Herrington arról beszéltek, mennyire büszkék arra, hogy a válogatottban játszhatnak.

A Socceroos régóta különleges helyet foglal el az ausztrál sportban. Míg a krikett és az ausztrál futball hagyományosan inkább az angolszász többség sportágának számított, a labdarúgást hosszú időn át bevándorló közösségek tartották életben. A második világháború után érkező olaszok, görögök, horvátok, szerbek és más európai diaszpórák alapították a klubok jelentős részét, amelyekből később kinőtt az ország futballkultúrája. A sportág emiatt mindig nyitottabb maradt, mint Ausztrália hagyományos nemzeti sportjai.

A videó időzítése sem volt véletlen. A világbajnokságot az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó rendezi, miközben Donald Trump második elnökségének egyik központi témája a bevándorlás elleni fellépés és a tömeges deportálás. Az ICE razziái és a bevándorlásellenes retorika közepette különösen kontrasztos látvány, hogy egy világbajnoki résztvevő válogatott játékosai büszkén sorolják fel menekült- és bevándorlógyökereiket.

Az üzenet Ausztráliában sem teljesen politikamentes. Az utóbbi időben ismét erősödni kezdett a bevándorlásellenes One Nation párt, amely az 1990-es évek végén Pauline Hanson vezetésével a multikulturalizmus kritikájára építette politikáját.

Irvine ezzel kapcsolatban azt mondta:

„A Socceroos nem pusztán egy csapat, hanem a modern Ausztrália tükörképe.”

Mat Leckie még egyszerűbben fogalmazott: „A sokszínűségünk az erőnk.” Geria szerint pedig „a Socceroos jelenleg a legjobb megtestesítője annak, hogy mi Ausztrália.”

Mabil a videó végén arról beszél, hogy a válogatott mez mögött nagyon különböző utak vannak: „Sokféle út vezet ehhez a mezhez, ezért Socceroos-játékosnak lenni sok különböző dolgot jelenthet, de egyetlen közös céllal: büszkévé tenni az országot.” Irvine zárómondata is ezt sűríti össze: „Büszkék vagyunk arra, honnan jövünk és kiket képviselünk, és büszkék vagyunk arra, hogy Ausztráliát képviselhetjük.”

Mintegy százharminc méteres mélységbe zuhant és meghalt egy 22 éves hegymászó Németország déli részén, közölte a rendőrség vasárnap.

A baleset szombaton történt a Karwendel-hegységben, Mittenwald közelében, az osztrák határnál.

A nyomozók úgy vélik, hogy a hegymászó lábtámaszaként szolgáló szikla leszakadt. A fiatal férfi egy vele egyidős társával mászott fel a csúcsra, leküzdve az útvonal kihívást jelentő szakaszait.

Miután leereszkedett egy szakaszon, értesülések szerint kötél nélkül próbálta folytatni az ereszkedést egy könnyebb terepen. Ekkor tört le a szikla, ami miatt a 22 éves fiatalember mintegy 130 métert zuhant a meredek, sziklás terepen.

Amikor a hegyi mentőcsapat és a sürgősségi orvos megérkezett a mentőhelikopterrel, már csak a fiatalember halálát tudták megállapítani. A tájékoztatásból kiderült, hogy minindkét férfinak megfelelő felszerelése volt a tervezett túrához. (MTI)

Visszaadta kormányalakítási megbízását Eugen Tomac, a román államfő helyette Adrian Vesteát, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusát, a Brassó megyei önkormányzat elnökét, korábbi fejlesztési minisztert kéri fel kormányalakításra, jelentette be vasárnap reggel Nicusor Dan.

A román államfő a Cotroceni-palotában tartott rövid sajtónyilatkozatában elmondta, hogy Eugen Tomac vasárnap reggel adta vissza kormányalakítási megbízatását. Bejelentette, hogy Adrian Vesteát, a jelenlegi kormány legerősebb alakulatának számító PNL első alelnökét kéri fel kormányalakításra. Hangsúlyozta, hogy Vestea valamennyi közigazgatási lépcsőfokot megjárta, volt polgármester, megyei tanácselnök és sikeres miniszter, aki uniós forrásokat hívott le.

A Brassó megyei önkormányzat elnökét fejlesztéspárti politikusként jellemezte, aki zöldmezős beruházásként létrehozta a sikeres brassói repülőteret. „Kifejezetten Nyugat-barát ember, értékekre építő ember, a párbeszéd embere” - jellemezte az új kormányfőjelöltet az államfő. Hozzátette: az sem utolsó szempont, hogy Vesteának vannak költségvetéssel kapcsolatos tapasztalatai, ezért meggyőződése, hogy sikeresen teljesíti majd a rá bízott feladatot.

Az államfő Eugen Tomacnak is megköszönte, hogy vállalta a kormányalakítási megbízatás. „Sem Tomac úr, sem én nem akartunk kormányalakítósdit játszani” - idézte az Agerpres román hírügynökség Nicusor Dant, aki szerint a pártokkal való egyeztetés nyomán döntöttek a szakértői kormány mellett. „Ebben a pillanatban azonban világos, hogy a politikai kormány megoldása a megfelelő”- húzta alá az államfő, megköszönve azok munkáját, akik készek voltak részt venni a jó megoldásnak hitt szakértői kormányban.

Adrian Vestea vasárnap reggel közölte: vállalja a kormányalakítási megbízást, és megköszönte a felkérést. A politikus az államfővel és kormányalakítási megbízását visszaadó Eugen Tomac európai parlamenti képviselővel közösen nyilatkozott a Cotroceni-palotában.

A kijelölt kormányfő bejelentette, hogy politikai kormányt szeretne, és nyitott a Nyugat-barát parlamenti pártokkal való tárgyalásokra. „Politikai kormányt szeretnék, amely valódi reformokat hajt végre, és amely Romániát a Nyugat-barát úton tartja” - jelentette ki. Prioritásokként jelölte meg a többi között az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) projektjeinek befejezését és a SAFE-program projektjeinek megvalósítását Románia biztonságának megerősítése érdekében.

Hangsúlyozta: jól ismeri a román államot, az emberek elvárásait, problémáit, tudja, mit kell tenni ezek megoldásához. Arról is beszélt, hogy harminc éve tagja a PNL-nek, amelynek képviseletében helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri és megyei tanácselnöki tisztséget is betöltött, illetve miniszteri megbízatása is volt.

Az 52 éves Adrian Vestea a PNL első alelnöke, a párt azon csoportosulásához tartozik, mely a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítvány megszavazása után a Szociáldemokrata Párttal (PSD) való további kormányzás mellett érvelt. A Marcel Ciolacu vezette PSD-PNL-RMDSZ-kormány fejlesztési minisztere volt. A Brassó megyei önkormányzat elnöke, mely tisztséget miniszteri megbízatása előtt is betöltötte, a jelenlegi a harmadik mandátuma. Tizenkét éven keresztül, 2004 és 2016 között a Brassó megyei Barcarozsnyó (Rasnov) polgármestere volt.

Eugen Tomac azután mondott le a kormányalakítási megbízatásról, hogy a héten a jobbközép PNL és a centralista Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) is bejelentette, hogy nem támogatja az általa megalakítani kívánt szakértői kormányt. (MTI)

Ez az Umami, a 444.hu új gasztronómiai podcastja. Mostantól a 444-en kéthetente beszélgetünk gasztronómiáról, annak gazdasági, társadalmi és kulturális vetületeiről. A gasztronómiát gyakran értéksemleges területnek gondoljuk, társadalmon és politikán kívüli világnak, miközben fontos látni, hogy amit eszünk és enni fogunk a jövőben, az társadalmi folyamatokba ágyazott jelenség. A podcast a terveink szerint az étkezés történeti kontextusát és egy-egy téma izgalmas tudományos hátteret is végigveszi. Beszélgetünk a fine dining világátóla mezőgazdaságon át a bélflóránkig mindenről, aminek az étkezésünkhöz kicsit is köze van. A podcast azoknak szól, akiket érdekel a gasztronómia gazdag és izgalmas világa a tányéron lévő ételen túl is.

Az első adásban két olyan fiatal, Z generációs szakáccsal beszélgettünk, akik mindketten a saját helyüket viszik, és mindketten kicsit máshogy csinálják a szakmai pályafutásukat, mint elődeik. A Bocuse d'Or kétévente megrendezett szakácsversenyekről ismert Pohner Ádám feleségével egy kis borsodi településen, egy eladó kocsmából varázsolt Michelin Bib Gourmand minősítésű éttermet, az Iszkort, Hetey Márton pedig a Rákóczi csarnokban nyitotta meg 6 székes levesezőjét, a Nem Rament, ahol mindennap sorokban állnak az ebédelni vágyók a kétféle ramenjéért. Beszélgettünk a saját életútjukról, az éttermeik mögötti elképzeléseikről, arról, hogy ők maguk hol szeretnek enni, és hogy mit gondolnak, mitől lettek sikeresek.

• 00:00 Intro.
• 01:37 Az elmúlt 20 év, de nem mondjuk ki, hogy gasztroforradalom.
• 10:05 Vendéglátás a covid után.
• 12:43 Hogyan lettek szakácsok?
• 20:25 A Bocuse d'Or világából egy icipici kelet-magyarországi faluba.
• 23:25 Koppenhágában főzni Lionel Boyce-szal, itthon egyszemélyes levesezőt nyitni.
• 29:09 Egy mályinkai kétfős étteremből hogyan lesz második étterem húszfős csapattal?
• 32:51 A siker titika.
• 36:50 Hol szeretnek enni, ha nem a saját éttermükben?
• 43:10 Nemnövekedés a konyhában.

A podcast készítői

Vida Kata ideje nagy részében tanácsadó szakpszichológusként és traumaterapeutakánt dolgozik, emellett a Babramegy blogot írja és a Podkoszt gasztropodcastot vezette itt a 444-en. Leginkább a gasztronómia és annak társadalomtudományi határterületei foglalkoztatják. Az utóbbi években leginkább a helyi és szezonális zöldségekből való főzés érdekli, 2020 decemberében jelent meg az első ilyen témájú szakácskönyve Idei, hazai, zöld címmel.

Nemes Nóra 2011 óta foglalkozik gasztronómiával, írt blogot, szakácskönyvet, szerkesztett műsort, készített főzős videót. Korábban a Nosalty és a We Love Budapest munkatársa volt, jelenleg szabadúszó, Berlin és Budapest között ingázik. Szakácskönyvei, a 307 Frederick street és az Elég jó konyha a recepteken túl kulturális és fenntarthatósági kérdéseket is boncolgatnak.

Ha van kérdésetek, tippetek, hozzászólásotok vagy témaötletetek, amiről szívesen hallgatnátok beszélgetést, küldjétek el nekünk a umami@444.hu címre!

A műsorok megtalálhatók a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáin is.

Az angol labdarúgó-válogatott visszakapta annak az edzőfelszerelésnek a nagy részét, amit még a csapat szombati, Kansas Citybe érkezése előtt loptak el – írja a BBC.

A lopás akkor történt, amikor a stáb a foci-vb idejére kialakított új bázist rendezte be a Kansas City-i Swope Soccer Village-ben, a tárgyakat egy még kipakolásra váró furgonból vitték el. Az ellopott holmik között volt négy pár stoplis cipő, öt pár cipő, három aláírt válogatott mez, egy világbajnoki labda és több edzőfelszerelés is, összesen 18 ezer dollár, átszámítva 5,5 millió forint értékben.

Az ügyben két ember ellen vádat is emeltek orgazdaság miatt. Ha elítélik őket, egytől hét évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak.

Az angol szövetség már rögtön az eset után jelezte, hogy semmi olyat nem vittek el, ami kulcsfontosságú lett volna a felkészülés szempontjából. Anglia szerdán Horvátország ellen kezdi meg vb-szereplését Dallasban, majd Ghánával és Panamával játszik a csoportkörben.

Mielőtt jövő héten beüt a 35 fokos kánikula, még egy hidegfront erejéig élvezhetjük az enyhe időt, bár ez a hidegfront vasárnap többfelé okozhat viharokat.

Az idokep.hu előrejelzése szerint északnyugat felől érkeznek majd a zivatarok, napközben erősödhetnek. Többségében a dunántúli, majd a középső és keleti, délkeleti tájakon számíthatunk záporokra, zivatarokra.

A Balatonon és délnyugaton ismétlődő jelleggel roboghatnak át zivatarok, sőt heves viharok, amelyeket felhőszakadás, jégeső kísérhet. Lokálisan rövid idő alatt 10–20 mm eshet, és kisebb méretű jég, de a délnyugati hevesebb viharokat akár 25–35 mm csapadék, néhány centis jég és 80–90 km/órás szél kísérheti.

A viharok miatt a Hungaromet vasárnapra 9 megyére adott ki másodfokú riasztást: Zala, Veszprém, Fejér, Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés.

„Tudjuk most le a Fidesz-kongresszus rövid értékelését. Azért kell letudni, mert joggal követelheti mindenki, másrészt semmi olyan nem történt, ami nagyon hosszú értékelés után kiáltana, kezdte bejegyzését Navracsics Tibor, volt fideszes közigazgatási és területfejlesztési miniszter, vasárnap reggel a szombati Fidesz-kongresszus után.

Navracsics előbb a jó dolgokat emelte ki, méltatta, hogy Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint elnöksége tag lett. Majd azt írta:

„Ami nem jó hír, hogy ez a kongresszus biztosan nem az áttörés kongresszusa volt. Elhangzott sok jó beszéd, láttunk sok tehetséges fiatal és kevésbé fiatal szónokot. Láthattuk azt is, hogy mennyi tartalék van ebben a közösségben. A most következő egy év legnagyobb tétje, hogy ezek a hangok, személyiségek, vélemények megjelennek-e és érvényesülnek-e. Ha igen, talpra tud állni a Fidesz. Ha nem, akkor valami újnak kell jönnie. Ez a kérdés azonban nem dőlt el tegnap.”

A Fidesz kongresszusán Orbán Viktor fiatalítást ígért, de azért túszul ejtette a Fideszt és újra elnökké választatta magát.

Az ausztrál válogatott 2-0-ra legyőzte Törökországot a labdarúgó-világbajnokság D csoportjában, és nagy meglepetésre győzelemmel kezdte a tornát.

A törökök a Vancouverben rendezett mérkőzés jelentős részében fölényben futballoztak, sokkal többet birtokolták a labdát, és csaknem harmincszor próbálkoztak lövéssel, de nem tudták feltörni az ausztrál védelmet. Ebben kulcsszerepe volt Patrick Beachnek: a 22 éves kapus meglepetésre került be a kezdőcsapatba, de több nagy védéssel is igazolta Tony Popovic döntését.

Ausztrália eleinte inkább a saját térfelén védekezett, és gyors ellentámadásokból próbált veszélyt teremteni. A vezetést a 27. percben szerezték meg, Paul Okon-Engstler remekül emelte a labdát Nestory Irankunda elé, a 20 éves támadó pedig lecsapott az indításra, eltolta a labdát az egyik török védő mellett, majd higgadtan a rövid sarokba lőtt.

Törökország a szünet után még nagyobb nyomást helyezett az ausztrálokra. Vincenzo Montella szövetségi kapitány beküldte a Juventus sztárjátékosát, Kenan Yildizt, aki lendületet és kreativitást vitt a támadásokba, de a törökök hiába járatták a labdát az ausztrál tizenhatos körül, a döntő pillanatokban vagy pontatlanok voltak, vagy Beach mentett. A fiatal kapus több látványos védést is bemutatott, köztük olyanokat is, amik jó eséllyel pályázhatnak majd a torna bravúrja címre.

Ausztrália a végére már csak az ellentámadásokra rendezkedett be. A 75. percben végleg eldöntötték a mérkőzést, Connor Metcalfe a tizenhatos előteréből ballal lőtt a kapuba, megduplázva az ausztrál előnyt.

A győzelem különösen értékes Ausztráliának, amit a vb előtt sokan a D csoport egyik esélytelenebb csapatának tartottak. Popovic fiatal együttese azonban szervezett védekezéssel, hatékony kontrajátékkal és kiemelkedő kapusteljesítménnyel nagy lépést tett a továbbjutás felé. Törökországnak viszont hiába voltak meg a helyzetei és a mezőnyfölénye, nem tudta ezt kihasználni. A vereség után gyorsan össze kell szedniük magukat, ha versenyben akarnak maradni a továbbjutásért. A csoportot az Egyesült Államok vezeti, miután szombaton 4-1-re legyőzte Paraguayt.

A brit fegyveres erők vasárnap hajnalban feltartóztattak egy orosz árnyékflottához tartozó olajszállító tartályhajót a La Manche csatornán, közölte Keir Starmer.

A hatórás művelet során a Királyi Tengerészgyalogság kommandósai és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség speciálisan kiképzett tisztjei szálltak fel a hajóra.

A Smyrtos nevű hajót az angliai déli partoknál tartják és megfigyelik, amíg a nyomozás folytatódik, közölte a brit védelmi minisztérium.

Keir Starmer azt mondta: „Ez a sikeres művelet újabb csapást mér Oroszországra, és emlékezteti azokat, akik Putyin ukrajnai háborúját finanszírozzák, hogy nem engedjük őket elrejtőzni.”

Dan Jarvis védelmi miniszter szerint „Oroszország az árnyékflottájára támaszkodik az ukrajnai háború finanszírozásában, a feltartóztatásunk pedig csapást mér Putyin törvénytelen háborújára.”

Oroszország homályos tulajdonosi hátterű tartályhajókból álló „árnyékflottát” működtet, hogy kijátssza az olajexportjára kivetett nemzetközi szankciókat.

A több mint 700 hajóból álló árnyékflotta szállítja az orosz szankcionált olaj 75 százalékát, és létfontosságú mentőövet jelent a Kremlnek, közölte a brit védelmi minisztérium. (BBC)

A Telex értesülései szerint a jövőben a Terrorelhárítási Központot, azaz a TEK-et „feldarabolják”. A Belügyminisztérium szerint azonban „a rendvédelmi szervek működését érintő végleges jogszabály-módosítási tervezet még nem készült el, a szakmai egyeztetések folyamatosan zajlanak”.

A lap úgy tudja, a javaslatok között szerepel, hogy a terrorfelderítés elkerül a TEK-től a Nemzeti Nyomozó Irodához, az NNI-hez. Ezzel lényegében a TEK-et az egyik legfőbb feladatától fosztanák meg, hiszen ezt a TEK vitte eddig.

A TEK másik két fő feladata a személyvédelem és az elfogások. A Telex szerint ez utóbbi esetében az ehhez hasonló tevékenységeket végző egységeket összevonnák, míg a személyvédelem esetében sok a nyitott kérdés. A források szerint ha szervezetként meg is marad a TEK, akkor is meg fogják változtatni a nevét, miután „politikailag terhelt”.

A TEK átalakításán kívül a lap forrásai szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda kikerülhet a Készenléti Rendőrség alól. Az NNI még 2012-ben, Pintér Sándor akkori belügyminiszter döntése nyomán került a Készenléti Rendőrség alá. A Telex úgy tudja, Pósfai Gábor belügyminiszter a régi állapotot állítaná vissza, de legalábbis kivenné az NNI-t a Készenléti Rendőrség alól.

A Belügyminisztérium azt írta a lapnak:

„a kormány célja minden esetben az, hogy az állami szervezetrendszer egészében, így a rendvédelmi szervek működésében is igazságos, átlátható, hatékony és a közpénzekkel felelősen gazdálkodó rendszer működjön. Utóbbi azt is jelenti, hogy a speciális szaktudás megtartása mellett, minden esetben vizsgáljuk meg azokat a területeket, ahol a rendszerben ma esetleges párhuzamosság van. Amennyiben a témában előterjesztés készül és döntés születik, arról a kormány a szokásos módon tájékoztatást ad.”

Felülvizsgálja az illetékes hatóság az ausztráliai Coogee Beach felett repülő drónokra vonatkozó korlátozásokat, hogy Új-Dél-Wales állam vízimentői drónokkal is figyelhessék a cápákat. A lépésre azután kerül sor, hogy egy szombati támadásban egy nő életveszélyesen megsérült.

A mentőszolgálatokat szombat reggel riasztották a kelet-sydney-i Coogee Beachre, miután bejelentés érkezett arról, hogy egy 35 éves nőt a parttól mintegy 30 méterre megharapott egy nagy testű cápa. A nő állapota kritikus, de stabil, súlyos sérüléseket szenvedett a bal lábszárán és a karjain.

A támadás után Coogee Beachet és a város Randwick kerületének más strandjait 24 órára lezárták. A rendkívüli intézkedések keretében drónok pásztázták a környéket cápák után kutatva.

„Nagyon nehéz nyár volt ez Sydneyben a cápák jelenléte és a cápatámadások miatt, és ezt az új-dél-walesi kormány nagyon-nagyon komolyan veszi” – mondta Tara Moriarty, Új-Dél-Wales mezőgazdasági minisztere.

Moriarty szerint a kormány új intézkedéseket is mérlegel az úszók védelmére, köztük drónok és más technológiai eszközök bevetését.

Az ausztrál vízimentők drónokat is használnak a cápák megfigyelésére, Coogee Beach fölött azonban a Sydney Kingsford Smith repülőtér légifolyosója miatt korlátozások vonatkoztak a kereskedelmi drónhasználatra.

A támadás után a polgári légiközlekedési hatóság szóvivője közleményben jelezte, hogy megvizsgálják a jelenlegi szabályok módosítását. (Reuters)

Az ötszörös világbajnok brazil válogatott 1-1-es döntetlent játszott Marokkóval a labdarúgó-világbajnokság C csoportjának nyitómérkőzésén magyar idő szerint vasárnap hajnalban, a telt házas MetLife Stadionban.

A vitatott körülmények között Afrika-kupa-győztesnek nyilvánított Marokkó a mérkőzés jelentős részében jobban futballozott, és megérdemelten szerzett vezetést a 21. percben: Ismael Saibari emelte át a labdát Alisson fölött, miután remek ütemben indult Brahim Díaz nagyszerű passzára. A marokkói válogatott ezzel történelmi gólt szerzett, korábban afrikai csapat még sosem talált be dél-amerikai válogatott ellen világbajnokságon.

Brazília sokáig csak kereste a játékát, Casemiro és Bruno Guimarães nehezen boldogult a marokkói középpályával, ahol a 18 éves Ayyoub Bouaddi különösen éretten és magabiztosan játszott. Carlo Ancelotti elégedetlenségét jól jelezte, hogy már a 65. perc előtt négyet is kihasznált az öt cseréjéből.

A brazilokat végül Vinícius Júnior mentette meg a vereségtől. A Real Madrid szélsője ötvenedik válogatott mérkőzésén lépett pályára, és az első félidőben egy nagyszerű egyéni akció végén egyenlített. A bal oldalról befelé húzott, majd éles szögből Yassine Bounou mellett a kapuba lőtt.

A második félidőben Brazília Ancelotti változtatásai után rendezettebben játszott, de Marokkó továbbra is veszélyes maradt, sőt a hajrában Alisson bizonytalankodása miatt közel is járt a győzelemhez. A döntetlen alapján a 2022-ben elődöntőig jutó marokkói válogatott ismét komoly tényező lehet, Brazíliának viszont sokat kell javulnia, ha valódi esélyesként akar szerepelni a tornán.

A csoport másik meccsén Skócia nyerni tudott, 1-0-ra legyőzte Haitit, ezzel 36 év után először nyert mérkőzést vb-n.

Skócia 1998 után szerepel ismét világbajnokságon, összességében kilencedszer vesz részt a tornán, de korábban még soha nem jutott tovább a csoportkörből. Haiti 1974 után másodszor jutott ki vb-re, és továbbra is nyeretlen, eddig mind a négy világbajnoki mérkőzését elveszítette.

A Boston Stadiumban játszott találkozón a skótok a 28. percben szerezték meg a vezetést. Grant Hanley hosszú indítása után Che Adams játszotta ki a labdát Ben Gannon-Doaknak, akinek beadását követően Adams lövését még védte Johny Placide, a kipattanót azonban John McGinn kapura tette. A rosszul eltalált lövés megpattant Jean-Ricner Bellegarde lábán, és a hálóban kötött ki.

A győzelem ellenére a skótok teljesítménye nem volt különösebben meggyőző. Haiti csapatában a 76. percben pályára lépett a Ferencvárosban játszó Lenny Joseph is, többször is veszélyesen támadtak, Ruben Providence és Frantzdy Pierrot is közel járt az egyenlítéshez, de a karibi csapatból hiányzott a higgadtság a befejezéseknél. Skócia időnként szétesett, főleg labda nélkül, a hajrában pedig inkább csak az előnyt őrizték.

A három pont így is rendkívül értékes lehet a skótoknak, akik vezetik most a C csoportot. A folytatásban azonban jóval nehezebb ellenfelek várnak rájuk, Marokkó és Brazília nyilván jóval nagyobb játékerőt képvisel, mint Haiti.

8 év alatt 7 milliárd forintot kaptak a vajdasági médiumok az előző kormánytól a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül, derül ki az RTL Híradó összesítéséből.

A 2018 és 2026 közötti időszakban a legtöbb támogatást a Pannon RTV nyerte, 4,8 milliárd forintot kaptak a fideszes propagandaüzenetek közvetítésére. Második helyen áll a Magyar Szó lapkiadó, akik 1,8 milliárd forintot kaptak, harmadik helyen pedig a Hét Nap lapkiadó áll 80 millió forint támogatással.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter korábban már bejelentette, hogy megkezdték a külföldre jutó médiatámogatások átvilágítását. Szerintük ugyanis a vajdasági magyar sajtó közpénzből kizárólag a Fidesz üzeneteit közvetítette. A Bethlen Gábor Alapkezelő szerint nem politikai alapon osztották a pénzeket.

A hétvégén zárul Svájcban az országos szavazás arról a példátlan, szélsőjobboldali javaslatról, amely 10 millió főben maximálná az ország népességét. A kezdeményezés támogatása esetén szakértők szerint súlyos következmények érhetik a svájci gazdaságot.

Az igenek győzelme arra kötelezné a svájci kormányt, hogy 2050-ig legfeljebb 10 millió főben szabjon felső határt a népességnek. Ha a lakosság addig elérné a 9,5 milliót, szigorú korlátozásokat kellene bevezetni a családegyesítésre, a tartózkodási engedélyekre és a menedékjogra.

Ha a népesség 2050 előtt így is átlépné a 10 milliós határt, a szélsőjobboldali Svájci Néppárt (SVP) javaslata arra kötelezné a kormányt, hogy lépjen ki az Európai Unióval kötött szabad mozgási megállapodásból – ezzel Svájc elveszítené hozzáférését az uniós egységes piachoz.

Svájc közvetlen demokráciára épülő rendszere lehetővé teszi az úgynevezett népi kezdeményezéseket, amelyeket népszavazásra bocsátanak, ha 18 hónapon belül összegyűlik hozzájuk 100 ezer támogató aláírás. Az általában évente négyszer tartott referendumok régóta a bevándorlásellenes SVP kedvelt politikai eszközei. Svájc népessége jóval gyorsabban nőtt, mint a környező uniós országoké: a szabad mozgásról szóló megállapodás 2002-es hatálybalépése óta 23 százalékkal emelkedett. A kormányzati adatok szerint ugyanebben az időszakban a gazdasági teljesítmény nagyjából 24 százalékkal nőtt.

Svájci lakosok mintegy 27 százaléka nem állampolgár. A „Nem a 10 milliós Svájcra” nevű kezdeményezés támogatói szerint a főként uniós munkavállalók beáramlása elviselhetetlen terhet ró a lakhatásra, az iskolákra, a közlekedésre, a szociális ellátórendszerre és magára a svájci életformára is.

„Az ellenőrizetlen bevándorlás miatt Svájc túl gyorsan növekszik. A negatív következmények az élet minden területén érezhetők” – érvelt kampányában az SVP, amely 1999 óta a svájci parlament legnagyobb pártja.

A hétfős kormány, amely Svájc négy legnagyobb pártjának – köztük az SVP-nek – a minisztereiből áll, egységesen ellenzi a kezdeményezést. Arra figyelmeztetnek, hogy az veszélyeztetné az ország stabilitását, ártana a gazdaságnak, és visszavetné a svájci jólétet.

A parlament mindkét házában egyértelmű többség javasolta a kezdeményezés elutasítását, ahogy a svájci szakszervezeti szövetség, a Svájci Munkaadók Szövetsége és az Economiesuisse, az ország legfontosabb üzleti ernyőszervezete is. (Guardian)

Amíg aludtunk, eldőlt az idei NBA bajnoki címe: a New York Knicks 94-90-re legyőzte a San Antonio Spurst, ezzel 4-1-es összesítéssel megnyerték a nagy döntőt, amire 1973 nem volt példa.

Pár nappal azután, hogy a döntök történetének legnagyobb talpraállását bemutatták, most a 45 pontot jegyző Jalen Brunson vezetésével győztek idegenben.

Donald Trump elnök szerint vasárnap írhatják alá azt a megállapodást, amely véget vetne az Egyesült Államok és Irán közötti harcoknak, írja a BBC.

Trump egy közösségi médiás bejegyzésben azt írta, hogy a Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala, a megállapodás megkötése után „mindenki számára megnyílik”.

A közvetítésben kulcsszerepet játszó Pakisztán szintén azt közölte, hogy a megállapodást várhatóan 24 órán belül véglegesítik, és már „készülnek az elektronikus aláírásra”.

Trump megszólalása előtt Eszmail Baghai iráni külügyi szóvivő óvatosabban fogalmazott. Azt mondta: „Meg kell várnunk, pontosan mikor írják alá az egyetértési megállapodást, de ez nem holnap lesz.”

Trump a Truth Socialön azt írta: „A megállapodást a tervek szerint holnap írják alá, és közvetlenül az aláírás után a Hormuzi-szoros MINDENKI ELŐTT NYITVA ÁLL.”

Trump – láthatóan Irán dúsítotturán-készleteire utalva – azt is írta, hogy „a megfelelő időben, amikor minden lecsendesedett, bemegyünk, és elhozzuk a nukleáris port”, amit később megsemmisítenek.

A nyugati országok évtizedek óta azzal vádolják Iránt, hogy atomfegyver előállításán dolgozik. Teherán ezt tagadja, és azt állítja, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál: áramtermelésre és kutatásra használják.

Trump arra is figyelmeztetett, hogy ha a dolgok nem mennek „gyorsan, könnyen és simán”, Washingtonnak megvan „a végső alternatívája, amelyet remélhetőleg soha többé nem kell bevetni”.

Pénteken Seyed Abbas Araghchi iráni külügyminiszter azt mondta, hogy közel van a megállapodás az Egyesült Államokkal.

Szerinte a megállapodás az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti konfliktus lezárását is előirányozza.

Araghchi az iráni állami televíziónak azt mondta, hogy az egyezség része a Hormuzi-szoros újranyitása, valamint az iráni kikötők amerikai blokádjának feloldása is.

Azt ugyanakkor hozzátette, hogy Irán nukleáris programjáról csak később kezdődnének tárgyalások.

• Keresve sem talál már az ember egy jó brüsszelezős vagy dollárbaloldalos óriásplakátot, pedig az elmúlt 11 évben mozdulni sem lehetett nélkülük.
• A parlamentben kedden megkezdődött az óriásplakát-törvény vitája.
• Ennek csak az egyik célja, hogy ne lehessen újra tankokkal, bombákkal teleplakátolni az országot, és hogy legyen vége „az életünket mérgező hazug gyűlöletkampánynak”.
• Az önkormányzatok is visszakapnának jogokat, hogy beleszólhassanak, milyen reklámok és hol lehessenek, a településképhez igazítva.
• És belesalátáztak még számos egyéb dolgot is a törvénytervezetbe.
• A Rogán Antal propagandaminiszter által diktált, Balásy Gyula cégei által legyártott több tízmilliárdos plakátbiznisz legjobbjaira emlékezünk.

A Fidesz kormányzása alatt – különösen 2015 óta – gyors egymásutánban élvezhette a magyar lakosság az egész országot beborító óriásplakát-kampányokat. A hatalmas nyomtatványok végigkísérték a mindennapjainkat, velünk voltak iskolába és munkába menet, láttuk őket a házunk ablakából, a villamosra várva, a hidakon átsétálva, a nagymamát látogatva. Innen tudtuk meg, hogy a kormánypárt szerint mitől érdemes félni, vagy kit kéne nagyon utálni. A plakátkampányok megrendelője hol maga a magyar kormány, hol a Fidesz volt, esetleg a tőlük „független”, de a narratíváikat 100 százalékban képviselő szervezetek.

A közpénzmilliárdokból finanszírozott kék papírfelületek évről évre drágultak, a közbeszéd cserébe gazdagabb lett néhány szállóigével. Mindeközben Balásy Gyula cégei úgy nyelték az erre kiírt közbeszerzéseket és az ezzel járó adóforintokat, mint kacsa a nokedlit. Három héttel Magyar Péter beiktatása után mind egy szálig eltűntek a pulzusgyorsító utcai hirdetések, sehol egy monokróm Zelenszkij-fotó, egy kék hátteres, hangzatos szöveg.

A Tisza a kampányban azt ígérte, megszünteti az utcai propaganda-agymosást. Múlt kedden három képviselőjük, Bódis Kriszta, Tárkányi Zsolt és Csontos Bence be is nyújtotta „A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról” című törvényjavaslatot. Ez nemcsak a propagandát szorítaná vissza, kinyírná a homlokzatokra aggatott óriásplakátokat és reklámhálókat is, valamint meghatározná a plakátok méretének felső plafonját 15 négyzetméterben.

Tartalomban is határt húzna a kormány, betiltanák a rasszista, gyűlöletkeltő, xenofób, homofób, elnyomó reklámokat, és amint életbe lép törvény, „politikai hirdetés keretében nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom”. Ez nemcsak a köztéri reklámokra, hanem az online hirdetésekre is vonatkozni fog. Azaz a Parlamentben felszólaló Tárkányi Zsolt szerint nem lehet majd Ukrajnában agyonlőtt AI-édesapákkal riogatni az embereket. Az új törvénynek nem megfelelő plakátokat szeptember 30-ig el kell távolítani, ez az önkormányzatok felelőssége lesz. A szabálysértő reklámok esetén az önkormányzatok 4 millió forintos közigazgatási bírságot is kiszabhatnak.

A Fidesz 2011-ben azért korlátozta az út menti óriásplakátok és táblák kihelyezését, mert az akkor még a párt anyagi hátországát építő Simicska Lajossal konkurens cégnek ott voltak felületei. Aztán ahogy átrendeződtek a piaci viszonyok, valahogy a fideszes törvényhozók mégis engedékenyebbek lettek az óriásplakátokkal szemben. Mindez akkor változott meg ismét, amikor Simicska Lajos Orbán Viktor ellen fordult, és az irgalmatlan mennyiségű plakáthelyeket a Jobbik rendelkezésére bocsátotta, így megjelentek a fideszeseket tolvajként ábrázoló hirdetések. A Fidesz emiatt totális háborút indított.

A Fidesz természetesen rendre kikerülte az általa hozott törvényt, saját politikai üzeneteit tájékoztatásnak álcázva nyomta mindenhol, ahogy a csövön kifért, akár más szervezeteket felhasználva, míg más pártoknak ki kellett várni a hivatalos kampányidőszakot.

Orbánék 2011 és 2026 között összesen 16 nemzeti konzultációt tartottak, a propaganda-kérdőívekre a köréjük felhúzott intenzív kommunikációs kampányok ellenére jellemzően 1-2 millió válasz futott be. A kérdéssorok témái nem változtak érdemben 2016 óta, volt egy mumus vagy mumuscsapat, akiknek nemet kell mondani, akiket meg kell állítani, üzenni kell nekik, akiknek nem szabad hagyni, különben a hazának annyi. Az erre fordított hihetetlen mennyiségű közpénz tényleg minden fillérjét úgy tudták a Fideszt szolgáló zsebekbe terelni, hogy 2015-ben átalakították az állami kommunikációt.

Spórolásra hivatkozva létrehozták a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, ezen a szervezeten keresztül központosították az állami hirdetési költéseket. Az általuk kiírt 100 milliárdos tenderekért éveken át csak egy szűk NER-es kör versenyezhetett, 2018-tól pedig csak és kizárólag Balásy Gyula cégcsoportjai kerültek szóba, ha bármilyen állami reklámtenderről volt szó. A rendszer úgy működött, hogy megrendelték Balásyéktól a kreatívot, legyártották a plakátokat, újsághirdetéseket, tévéreklámokat, majd elhelyezték a fideszes médiában, NER-es vállalkozók hirdetési felületein.

A plakáthelyeken is óriási hasznot lehetett húzni. Az egykor még Simicska birodalmához tartozó, majd már Mészáros Lőrinchez köthető Publimont Magyarország egyik legnagyobb közterületi hirdetésszervező cége, amely a piac messze legmeghatározóbb szereplőjeként nagyjából 7300 óriásplakát-felületet kezel. A vállalat bevétele az elmúlt években folyamatosan nőtt, a 2023-as 12,8 milliárd és a '24-es 15,3 milliárd forint után 2025-ben már 18,3 milliárd forintos árbevételt ért el, amiből az előző évekhez képest valamivel kevesebb, 2,7 milliárd forint profit maradt. A növekedő bevétel ellenére csökkenő profitot magyarázhatja az a 1,4 milliárd forintos tétel, ami csak „pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai”-ként szerepel. A tulajok valamiért mégis úgy döntöttek, a profit egészén felül felveszik osztalékként a cég 12 milliárdos tartalékának felét, összesen 8 milliárdot emeltek át egy magántőkealapba.

Az állampárt szempontjából 2015 azért is volt nagy év az óriásplakátozásban, mert ekkor robbantak be az emblematikus kék plakátok. Az elsőkkel az EU bevándorláspolitikájáról indított nemzeti konzultációt kívánta népszerűsíteni az Orbán-kormány. A kormány magyar nyelvű szlogenekkel igyekezett fegyelmezni a magyarul nem beszélő menekülteket, ilyen volt többek közt a „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”. A kiszolgáltatott bevándorlókkal és az Európai Unióval vívott fideszes árnyékboksz első köre 380 millió forintba fájt, ezen felül a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak még 1016 millió forint ütötte a markát „a megélhetési bevándorlással kapcsolatos aktuális feladatokra”, azaz külföldi plakát- és szórólapkampányokra. A projektet utólag megtoldották egy 381 milliós többletforrással. Ennyi pénz elég volt arra, hogy a plakátok mindenhova eljussanak, olyan helyekre is, ahova nagy eséllyel véletlen se tévedtek a menekültek, például a sóskúti szeszfőzde udvarára – vagy ehhez a tatabányai dohánybolthoz.

Pár hónap múlva „előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősségre" hivatkozva már „A magyar reformok működnek!” feliratú plakátok mellett tengette napjait a magyarság, a 600 millió adóforintos, meg sem pályáztatott kampány médiavásárlásaival Rogán barátjának és szomszédjának, Csetényi Csabának a cégét bízták meg, a grafikai munkát már ekkor is a Lounge Design Kft. végezte. Ez a plakát még annyira sablonszerűen semmilyen volt, hogy ha nem lenne ilyen szép azúrkék, fel sem ismerném, hogy Fidesz-propagandáról van szó. Nem csoda, hogy sokan igyekeztek feldobni.

2016-ban is kékbe borította az országot a Fidesz, ennek köszönhetjük az Üzenjünk Brüsszelnek plakátokat:

Utóbbi annyira beleégett a népemlékezetbe okító minimalizmusával, hogy a mai napig látok belőle mémeket.

Fején ütötte a propagandaszöget a Fidesz 2017-ben, több azóta is közszájon forgó jelmondattal is ekkor találkozhattunk először az utcákon. Rogán minisztériuma 31,8 milliárdról kötött szerződéseket a kormány által fabrikált keretsztori terjesztésére. Ekkor Brüsszelnek már nemcsak üzentek, hanem egyenesen meg kellett állítani a belga fővárost:

Ebben az évben kezdődött a riogatás a Fidesz főgonoszával, Soros György fekete-fehér verziójával:

A mindent elárasztó sorosozós plakátok 5,6 milliárd forintból jöttek ki, Hadházy Ákos ellenzéki politikus úgy látta, ez gombócból is sok, hűtlen kezelésért tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségnél. Az ügyből természetesen nem lett semmi. Pedig Soros képével tényleg határokat nem ismerve spamelte tele az országot a kormány, a 49-es villamoson taposni lehetett a filantróp nyugdíjast.

A 2018-as Fidesz tovább erősítette a Soros, tehát Brüsszel, tehát migráció narratívát, miközben Rogán Antal minisztériuma és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb adóforint-milliárdokkal tette lehetővé a közvetítést. Ennek a korszaknak olyan alakokat köszönhet a Fidesz-folklór, mint a drótvágós Vona Gábort és Gyurcsány Ferencet egyszerre átkaroló Soros György:

A kampányok lebonyolítására vonatkozó több milliárdos megbízásokat következetesen a New Land Media és a Lounge Design kapta. 2018-ra Balásy cégei egyedül maradtak a pályán, miután a másik két csókos, Csetényi Csaba és Kuna Tibor kiesett a pikszisből.

2019 elején, az európai parlamenti választások közeledtével a kormány újabb „tájékoztató kampányt” indított – valójában persze közpénzből finanszírozott politikai plakátkampányról volt szó. A printeken Soros György és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke fülig érő szájjal ünnepelte, hogy „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel”.

A kiszürkített bácsikkal rémisztgető kampányt több tízmilliárd forintos kommunikációs költés kísérte, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda „közérdekű tájékoztatásként” indokolt, hiszen a kormány kötelessége, hogy „a magyar állampolgárok naprakész, minél több és minél részletesebb információt kapjanak” – mondjuk a plakátokból épp nem derült ki semmi. Ezúttal 40 milliárd forintot vert el a Balásy Gyula-féle céghálónál a kormány.

Szomorú véget értek a junckeres plakátok, a Néppárt kényszerítette Orbánékat az EU és Soros ellen hergelő hirdetések lecserélésére. Ezt a folyamatot pont Manfred Weber érkezése előtt pár nappal kezdték el, amikor a reptérről a városba vezető gyorsforgalmi úton az összes ilyen plakátot homogén hupikék téglalappá varázsolták, nehogy meglássa azokat a Néppárt-elnök.

A vigyorgó bácsis plakátokat ezek a sokkal szívmelengetőbb, családvédelmis printek váltották, amiken meghitten bújik össze a mémekből ismert stockfotópár:

A koronavírus-járvány és a gazdasági válság idején se fogta vissza magát a kormány kommunikációs költések terén, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda például csak 2020 májusának első két hetében bruttó 335,9 millió forintot fordított a gazdaságvédelmi akciótervet népszerűsítő 4260 óriásplakátra. Egy 2020 áprilisában kötött szerződés szerint összesen 6 milliárd forintot szántak „állampolgári tájékoztatásra”. Az év utolsó negyedében még kiszórtak gyorsan 18 milliárdot kampányokra.

Biztos mindenki emlékszik a Fidesz egyik talán legabszurdabb plakáthúzására, az emojis kampányra. A roppant ötletes és fiatalos akció értelmezhető volt egyfajta útmutatóként is azoknak, akik már azt se tudták, mivel kapcsolatban hogyan kéne érezni. Az üzenet megint ennyi volt: ha bevándorló, LMBTQ, Brüsszel, Soros, Gyurcsány van a képletben, akkor mérgelődés van, de ha a Fidesz megemeli a minimálbért, alles in Ordnung. Ezen a ponton a kormány már az ország legnagyobb hirdetőjének számított, ők voltak a hazai reklámipar első számú megbízói, teljesen eltorzítva a hazai reklámpiacot.

2022-ben a Fidesz és a kormány plakátkampányai újabb morális csúcsra hágtak, az országgyűlési választásokkal egy időben tartott „gyermekvédelmi” népszavazást melegellenes kampánnyal támogatták meg. A védelemre szoruló magyar családokat Balásyék valamiért egy orosz fotós stockfotójával illusztrálták, amin feltehetően egy orosz család szerepel, úgy látszik, magyar családokról nem volt kép.

Az év második felében a gyűlöletkeltéssel szemben a háborús nyomasztás ugrott az előtérbe, ledobta a kormány a bombákat ábrázoló „A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” plakátokat, amelyek egy újabb nemzeti konzultációt kísértek. Aki nem akart nyomtatott bombazivatarban sétálni a gyerekével az utcán, így járt.

A konzultáció lezárása után a „97 százalék nem a szankciókra” kampány következett. Nem csoda, hogy a költségek is rekordméretűre duzzadtak Rogánéknál, a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak 2022-ben nagyjából 44 milliárd forintot költött reklámokra és „kormányzati tájékoztatásra”.

Ha valakinek eddig nem lett volna egyértelmű, hogy Brüsszel = Soros = magyarellenes világuralom, azoknak segítséget nyújtott a 2023-as „Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek!” plakátszéria, featuring Ursula von der Leyen és Alex Soros, utóbbi először aránytalanul picike, dirigáló, utólag rászerkesztett jobb mutatóujjal, majd nélküle. Csak ez a kampány nettó 21, 7 milliárdnyi megbízást hozott Balásyék konyhájára. A reklámipari egyeduralkodó ebben az évben debütált a Forbes 50 leggazdagabb magyaros listáján, 56,8 milliárd forintos becsült vagyonával a 40. helyet kapta.

Ezzel az projekttel a szuverenitásvédelmi, migránsgettózós, genderpropagandázós, mutáns ukrán gabonás nemzeti konzultációt akarták felhype-olni, amire, mint azt később láthattuk, a magyarok 99%-a mondott nemet.

A Civil Összefogás Fórum, azaz a CÖF is megmutatta, milyen az igazán aljas plakát. Közhírré tétették, a Fideszen kívül mindenki HÁBORÚPÁRTI, de főleg Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Fekete-Győr András, Karácsony Gergely – és Gyurcsány Ferenc. A plakátokat a „független” CÖF cége, a Kövess minket 2022 Kft. nyomtatta. A NAV költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást a cég ellen, nem volt világos, honnan lett az amúgy veszteséges vállalkozásnak egymilliárd forintja plakátkampányra.

Nem állt itt meg a CÖF, robogtak tovább az ellenzéki politikusok mocskolásával. Megmutatták, milyen lenne, ha Fekete-Győr András, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter lenne a Dead Kennedys:

A punkbanda nem egyezett bele, hogy az orbánista CÖF majmolja őket, szó szerint „NEM, egyáltalán nem adtunk engedélyt arra, hogy ez a kísérteties wannabe diktátor Orbán vagy a pártja ezt felhasználja!!! Mi a fenéért támogatná bármelyikünk is az ő fotelfasiszta rezsimjét bármilyen módon?” A szervezet később Magyar Pétert is rábiggyesztette a plakátra, a Tisza Párt vezetője Fekete-Győr Andrást váltotta.

Magyar a debütálás után aztán már ezen a plakáton is helyet kapott 2024-ben.

A manipulatív óriásplakát-áradat 2024-ben sem hagyott alább, megérkezett a BÉKE mögül kukkoló kék Orbán és a HÁBORÚ-ban lappangó szürke Soros, Gyurcsány, Karácsony és Magyar Péter.

Több szülő is jelezte, hogy a gyerekeket megrémiszti, ha a kormány a HÁBORÚ szóval tapétázza tele az országot, de Menczer Tamás szerint ez badarság, hiszen a gyerekeket nem a plakátok veszélyeztetik, hanem a háború.

Voltak ugyanakkor lázadó polgármesterek, akik elrendelték ezeknek a plakátoknak az eltüntetését.

A tavalyi kampánylázban a Fidesz új szintre emelte a propagandatukmáló közpénztékozlást, megszületett minden idők legdrágább nemzeti konzultációja, az ukránok EU-s csatlakozásáról szóló Voks 2025, a maga 14,7 milliárdos árával.

A Fidesz kormányzásának utolsó évében Rogán minisztériuma a G7 szerint összesen 52,4 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, mégsem a kormánypárt alakította a legnagyobbat a köztereken, hanem a megafonos Apáti Bence cége, a Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM). A Fidesztől „teljesen független” cég ilyen dedókampányokba tolt bele 100 milliókat.

És ilyenbe is, ami egy iskola mellé került.

Nekik köszönhetjük a légből kapott Tisza-adó miatt bosszankodó munkavállalós plakátokat is.

A Tisza-adónak keresztelt fideszes délibábról szóló kérdőív 12,3 milliárd forintba került, ebből 8,3 milliárd forint ment reklámra, ezt egészítette ki magánakciójával a kormánytól „független” NEM. Az Indexen megjelent „több száz oldalas” paksamétáról később a bíróság is kimondta, semmi köze a Tisza Párthoz.

Rogánéknak a választási véghajrában se jutottak eszükbe észérvek a saját pártjuk mellett, ezért inkább lehúztak még egy bőrt a nyílt utcás, brüsszelezős háborús riogatásról, ezúttal nem szankciós bombák, hanem húszezresekből origamizott tankok kísértettek.

A mindezekért felelős propagandaminiszter, Rogán Antal a kormányzati átadás után 25 perces interjút adott több újságnak, köztük a 444-nek is, miközben próbált eljutni a Miniszterelnökség egykori épületétől az Arany János utcáig. Menet közben azt nyilatkozta, nem volt baj a kék plakátokkal és azok üzenetével, ugyanis a reális veszélyeket reálisan is kell bemutatni. Szerinte a plakátok ára sem kifogásolható annyira, nem a szerződések voltak túlárazva, Balásyék egyszerűen csak nagyobb volumenű megrendelésekhez jutottak hozzá, ezek profitaránya természetesen illeszkedett a sztenderdekhez.

Balásy Gyula május 4-én ment be a Kontroll stúdiójába, ahol kamerák előtt, sírdogálva ajánlotta fel több száz milliárdot érő cégeit az államnak.

A parlamenti vitában az egyik beterjesztő, Csontos Bence azt mondta a fideszes képviselőknek: „elérkezettnek látszik az idő, hogy számot vessenek azzal, amit a magyar társadalomban, az idős honfitársainkban és a gyermekeink lelkében okoztak. Elérkezett az idő, hogy szembenézzenek azokkal a sebekkel, amelyeket jobb esetben hosszú évek alatt talán majd csak begyógyítani. Egyeseknél viszont már soha. Viszont ami történt, az megtörtént. Nézzenek szembe azzal, hogy mit tettek, vagy mit mulasztottak el megtenni. Itt a lehetőség kifejezni az együttérzésüket és sajnálatukat, amiért hazudtak, rettegésben és szorongásban tartották a magyar embereket, a saját szavazóikat, és keltettek gyűlöletet magyar ember és magyar ember között. Támogassák ezt a törvényjavaslatot, és ne féljenek végre bocsánatot kérni a saját honfitársainktól”.

A Fidesz nevében felszólaló Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter azt válaszolta, a gyűlöletbeszéd tipikus példáját hallották Csontostól, mert gyűlöletkeltésre alkalmas módon beszélt a fideszes képviselőkről, a gyűlölet legnagyobb napszámosa pedig a Tisza miniszterelnöke.

Az se volt piskóta, hogy nem egészen egy nappal korábban az Egyesült Államok 4-1-re kiütötte a sötét lónak titulált Paraguayt, de ott csak a gólkülönbség volt meghökkentő, eredetileg mind a két csapatot esélyesnek tartották. A Svájc–Katar összecsapásnak viszont toronymagas favoritja volt az európai együttes.

Már csak azért is, mert az olajválogatott az előző vébén – amelyen rendezőként vehetett részt – pontot sem bírt szerezni, és bár az amerikai–mexikói–kanadai tornára már önerőből jutott ki, az utóbbi több mint egy évben megint nem nyert meccset.

Svájc aztán annak rendje-módja szerint meg is szerezte a vezetést az első félidő 17. percében – vitatható tizenegyesből –, és a folytatásban is dominált. Még akkor is, amikor hozzászürkült fantáziátlan ellenfeléhez. A nagy melegben egyre lustábban focizó svájciaknak azonban csak nem sikerült begyötörniük a második gólt, Katar szórványos próbálkozásainak egyikéből ellenben egyenlítés lett. Méghozzá a 95. percben, a végjáték végjátékában, amikor védőjét megelőzve egy tökéletes beadást fejelt be a csapatkapitány Khoukhi. Nem kérdés: ez az iksz a világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetése.

Az 1-1 azt jelenti, hogy a B jelű csoportban minden csapatnak 1-1 pontja és 1-1-es gólkülönbsége van, minthogy a Kanada–Bosznia-Hercegovina találkozón is pontosan ilyen végeredmény született. Ahogy mondani szokás: itt még minden lehetséges.

Szombat hajnalban eltávolították a kirendelt munkások Donald Trump nevét a Kennedy Center fehér márvány homlokzatáról, arról a művészeti központról, aminek a nevét az elnök kedvéért Trump - John F. Kennedy Center for the Performing Arts-ra változtatták.

Az átnevezés azonban most már jogerősen is jogellenes volt: erről egy szövetségi bíró hozott ítéletet, kötelezve az intézményt, hogy Trump nevét szedjék le a homlokzatról. Bár az elnök ügyvédei még pénteken is próbálták ezt megakadályozni, nem jártak sikerrel, a Potomac folyó partján lévő művészeti központ előtt pedig csütörtöktől százak gyülekeztek, hogy azt figyeljék, mikor hull a porba Trump hübrisze. Ezt végül ugyan vásznakkal takarták el, de így is örömujjongás fogadta a név(vissza)változtatást.

Az intézmény igazgatótanácsa fél éve szavazta meg, hogy a pénzügyi támogatások iránti mély hálájuk jeléül Trump nevét is felveszik az intézmény nevébe, hátrébb csúsztatva Kennedyt a sorban. A döntés után sokan Trump nárcizmusának újabb bizonyítékáról beszéltek, több művész pedig tiltakozásul lemondta a fellépést a központban.

Berlinben bontott zászlót, sőt pártot is alapított a Putyin-ellenes emigráns orosz ellenzék, pontosabban annak az Ilja Jasin vezette szárnya - írja a Meduza. Az emigráns orosz párt az Oroszország Béke Erői nevet vette fel, van a vezetői között korábbi szentpétervári és moszkvai helyi képviselő, és - mégha a realitásoktól ez egyelőre távolinak is tűnik - a párt valódi szerepet akar magának az orosz politikában.

Az orosz ellenzék vezetőinek lecsukása, meggyilkolása (Borisz Nyemcovot még 2015-ben lőtték le a Kreml közelében, a Németországból hazatérő Navalnij pedig 2024-ben halt meg gyanús körülmények között a sarkvidéki börtönében, és az orosz ablakok máshol is közismerten alacsonyak) és emigrációba kényszerítése után egy időben Jasin számított a legfajsúlyosabb oroszországi orosz ellenzékinek. 2022-ben azonban azzal az ürüggyel, hogy hamis információkat terjesztett az orosz hadseregről, nyolc és fél évre ítélték.

A börtönből 2024 augusztusában az amerikai-orosz ankarai fogolycsere-egyezmény révén szabadult, ezután el kellett hagynia az országot és megfosztották orosz állampolgárságától is.

Jasin most azt hangsúlyozza, hogy az emigráns és háborúellenes új orosz párt célja, hogy előbb vagy utóbb valóban az oroszországi hatalomért harcolhasson. Arra emlékeztet, hogy Salazar bukása után Portugáliában is egy eredetileg emigráns párt nyerte meg a választásokat, de az orosz történelemből is szívesen hoz analógiákat: a 19. században a cári titkosrendőrség, az Ohranka ugyancsak betiltotta és üldözte a liberális ellenzéket - mondjuk ők később sem végezték olyan jól, igaz, Lenin is a svájci emigrációból tért haza 1917-ben.

Az orosz emigráns párt valamelyik európai pártcsaládhoz is szívesen csatlakozna, és azt reméli, hogy képes lesz valódi tárgyalópartnerré tenni magát a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek a logikus vége akár egy emigráns orosz kormány alakítása is lehet, hasonlóan mondjuk ahhoz, ahogy a magát az iráni emigráns ellenzék fejének tituláló Reza Pahlavi hirtelen majdhogynem nemzetközi tényező lett a nyugati és izraeli támogatásának köszönhetően - noha Iránon belül korlátozott volt a befolyása.

Az orosz ellenzék még inkább széttagolt, Kara-Murza, Kaszparov és Hodorkovszkij is meghatározó figurának számítanak Jasin mellett vagy inkább előtt. Ráadásul Oroszországon belül Putyinnak még mindig 70 százalék felett van a támogatottsága, annak ellenére, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökken a népszerűsége, az ukrajnai háborúban való orosz áttörés pedig távolibbnak tűnik, mint valaha.

• Egy évre kért és kapott felhatalmazást a Fidesz régi-új elnöke, Orbán Viktor, akit elsöprő többséggel választott meg elnöknek a párt 32. kongresszusa.
• Mindenki mást viszont leszednek a tábláról, és Orbán úgy alakítja át a pártot, ahogy neki tetszik.
• A régi-új pártelnök jövőre fiatalítást ígért, de szokás szerint nem egyértelműen fogalmazott.
• Orbán most kivár: hogy vajon tud-e kormányozni a Tisza, vagy nyílhat-e még számára esély.
• Hogy ez miért jó neki, az tiszta – hogy miért jó a Fidesznek, az kevésbé.

Semmit sem bízott a véletlenre a leköszönő pártelnök a Fidesz szombati tisztújító kongresszus előtt. Orbán Viktor már reggel röpiratot adott közzé, amiben összefoglalta az elmúlt tizenhat év történéseit és történelmi kontextusát, a hanyatlás és a bukás okait, valamint az előttük álló pártrendezvény feladatait.

A bukott kormányfő ezután – szokatlan és teljesen rendhagyó módon – félórás kiselőadással vezette fel a kongresszust. Némi túlzással:

azelőtt élére állt az eseménynek, hogy az valójában elkezdődött volna.

Mindenki előtt lefektette a napirendi feladatokat. Előbb értékelni kell a választás eredményét, utána meghatározni az új célokat, levonni a szervezeti tanulságokat, módosítani az alapszabályt, sorolta végig – majd a végén megválasztani az új elnökséget.

Azt persze tudni lehetett, hogy az örökös elnöknek ezúttal sem lesz kihívója, de a kongresszusra érkezőket ehhez képest is kész helyzet elé állították. A leköszönő és újraválasztás előtt álló pártelnök már előre elrendezett mindent.

A küldötteket ülőhelyeiken várták az eredmények írásos kiértékelését és az új alapszabály tervezetét tartalmazó dokumentumok. Készen állt a párt új szerkezeti modellje, előttük hevert a megválasztandó alelnökök listája, és két további politikai határozat is. Orbán, aki már a választás másnapján hozzálátott megmaradt hatalma körbekerítéséhez, elé vágott a lehetséges vitáknak, és idejekorán lezárt minden kérdést.

A régi-új elnök ezután tételesen felsorolta, milyen testületek dolgoztak a megújítási terveken, azt a benyomást keltve, mintha azt nem felülről küldték volna rá a szervezetre. Folyamatosan játszott a személyes névmások (E/1. és a T/1.) variálásával, azt az érzetet erősítve, hogy nem az ő saját elképzelése, hanem valamifajta közösségi akarat érvényesül.

Valójában a párt teljes vezetése és szerkezete lecserélődött – az elnököt kivéve.

Orbán tíz pontban foglalta össze a vereség okait – és alapvetően kampánystratégiai hibákra fogta a vereséget. Nem működött az üzenet, és nem korrigáltak időben. A felmérések nem számoltak a magas részvétellel. Rosszul mérték fel a mozgósítási potenciáljukat. A digitális térben vereséget szenvedtek. Orbán úgy beszélt ezekről a problémákról, mintha ismeretlenek lettek volna a pártvezetés előtt, aminek megvolt persze a maga oka:

A ghánai kormány felsőbbrendűnek és rendkívül igazságtalannak tartja, hogy Kanada megtagadta a vízumot a többszörös nemi erőszakkal vádolt játékosuknak, Thomas Parteynek - írja a Guardian. A középpályás emiatt szerdán nem játszhat Panama ellen a világbajnokságon.

Partey-t négy nő megerőszakolásával, összesen hétrendbeli nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolják Nagy-Britanniában. A londoni rendőrök először 2022 februárjában indítottak nyomozást, miután bejelentést kaptak. A vád szerint az akkor még az Arsenalban játszó ghánai focista 2021-ben és '22-ben három nőt erőszakolt meg. Emiatt 2025 júliusában emeltek ellene vádat, aztán 2026 februárjában újabb ügyekben is meggyanúsították. Partey mindenben ártatlannak vallja magát.

A ghánai válogatott két meccset az Egyesült Államokban fog lejátszani, ezeken - Anglia és Horvátország ellen - Partey is pályára léphet, a csapata bázisa a vébé alatt eleve az USA-ban van, és itt megadták neki a vízumot. A harmadik meccsük helyszíne viszont Kanadában van, ide pedig a büntetőeljárás miatt Partey nem utazhat be.

Emiatt a ghánai külügyminisztérium hivatalos tiltakozó jegyzéket küldött, és Kanadát a döntés felülvizsgálatára kéri. „Ghána úgy véli, hogy a bizonyítatlan vádakra való hivatkozás bírói határozat hiányában alapvető kérdéseket vet fel a méltányosság és az arányosság tekintetében” - írják.

A világbajnokság többi vízumügyéről itt írtunk bővebben, az USA-ba be sem engedett szomáliai bírótól a palesztin labdarúgó szövetség elnökéig, akinek hiába van akkreditációja, egyelőre Mexikóban várja, hogy végül beengedik-e az Egyesült Államokba.

Ameddig tudták, titkolták, hogy osztották ki az állatvédelemre szánt pénzeket a Városi Civil Alap és a Falusi Civil Alap pályázatain - ezt azonban most már nem tudják megtenni, mert a tengerimalacok megmentője a TASZ segítségével sikeresen kiperelte az adatokat.

A Városi és a Falusi Civil Alap a Fidesz-kormány pályázati rendszere volt, amin a Bethlen Gábor Alapon keresztül nagyrészt pártközeli álcivileknek osztottak pénzeket évek óta, amit aztán a gyanú szerint kampányfinanszírozásra forgattak vissza. Ezekről a visszaélésekről évek óta ír a 444, többek között azt az egyesületet is így finanszírozták, ami aztán a pénzből Penny-kártyákkal akart szavazatokat vásárolni Hankó Balázsnak.

Az állatvédelemre szánt pénzek elosztása sem nézett ki sokkal jobban. A Magyar Tengerimalac-védő Közhasznú Egyesület még a választás előtt írta ki egy posztban, hogy ők nem köszönik meg a kormány minimális, félmillió forintos támogatását:

„Sajnálattal látom, hogy az évek során a propaganda eszköze lett az állatvédelem, a jelentéktelen eredmények világmegváltónak vannak titulálva, közben 3-3,5 millió kóbor állat járkál kis hazánkban”

- írta az egyesületet vezető Szalai Bálint, április 12. óta pedig posztsorozatban kezdte feldolgozni a fideszes állatvédelem gyakorlatát.

A tengerimalacos egyesület vezetője azt is szerette volna jobban átlátni, hogy a Városi és a Falusi Civil Alapból hogy osztották el a pénzeket. Mint a TASZ írja, feltűnt neki, hogy a Városi Civil Alap és a Falusi Civil Alap pályázatain alig nyernek állatvédő szervezetek. Ezért közérdekű adatigénylést nyújtott be, hogy láthatóvá váljon, kik pályáztak támogatásért az elmúlt években a támogatásokat elosztó Bethlen Gábor Alapnál, és arra is kíváncsi volt, hogy kiket utasítottak el.

Az adatigénylést a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. azonban elutasította, ezért ő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, ami hiába adott igazat neki, az adatokat ezután sem kapta meg.

Szalai Bálint végül a TASZ segítségével bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig most kimondta, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő nem titkolhatja, hogy kik pályáztak állami támogatásra - ezért végül ki kellett adnia az adatokat. Szalai most dolgozza fel az adatokat, hogy kiderüljön, kik kapták a valódi állatvédők helyett a támogatásokat.

• Megtartotta a választási vereség utáni első kongresszusát a Fidesz, egy évre újraválasztották Orbán Viktort.
• Ettől még érezni lehetett a Kongresszusi Központba érkezőkön a tanácstalanságot, volt, aki máig nem tudta feldolgozni, hogy elbukta a parlamenti mandátumát.
• A Fidelitas elnöke nem érti, miért vesztették el a fiatalokat, a Megafon is dolgozik tovább. Egyedül Gajdics Ottó élvezi a mémesedést.

Újabb, a nagyközönség számára korábban a Partizánról ismert elemző kap kormányzati tisztséget: Kovalcsik Tamást a Miniszterelnökség szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki.

Kovalcsik a Választási Földrajz oldal egy készítője és arca: az oldal kifejezetten izgalmas elemzéseket közölt, ezek a Telexen is rendszeresen megjelentek. Emellett rendszeres vendége volt a Partizán Adatpont című műsorának is: a május 18-i adás végén jelentette be, hogy az az az utolsó munkanapja a Partizánban, mert kormányzati felkérést kapott.

Mint most kiderült, Kovalcsik új állása a szintén a Partizánból ismert Ruff Bálint által vezetett Miniszterelnökségen lesz, ahol helyettes államtitkári posztot fog betölteni a jövőben. A fölötte lévő államtitkár az a Bíró-Nagy András lesz, aki korábban a Policy Solutions igazgatója volt - és szintén többször volt vendég a Partizán stúdiójában is.

Azért én nagyon vártam azt a pillanatot, amikor elsötétül a közmédia. A kampány számos pillanatában elhangzott, majd Magyar Péter a választási győzelem után a köztévében ismételte meg: kormányra kerülve felfüggesztik a közmédia adását.

A gyors elsötétítés nekem akkor is hiányozni fog már, ha időközben miniszteri biztost neveztek ki a közmédia élére, ha felmondott a hírhamisító Papp Dániel MTVA-vezérigazgató, és tiszás képviselők végre benyújtották a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatukat is.

Az elmúlt években bűnös élvezetté vált az M1 híradója, meg úgy általában az egész műsorfolyam. A fideszes politikai reklámok, a Tisza-gyalázás, az észak-koreai szintű egyoldalúság, A háború borzalmai címet viselő rettegtető fél óra, a beszélgetések, ahol riportere és alanya nagy egyetértésben dicsérte a Fidesz intézkedéseit és szapulta Magyar Pétert. Egy szakma meggyalázása. Sok-sok milliárd forint elégetése.

Aztán mit lát az ember most, két hónappal a választás után? Ugyanazok az arcok mondják be a BBC-sztenderdnek (ha van még ilyen) megfelelő híradóban a híreket, vagy tesznek fel viszonylag normális, elfogulatlan kérdést a vendégeiknek. Egyik kedvencem a riporter, aki a választás előtt A háború borzalmaiban minden áldott nap – de tényleg minden áldott nap – hosszú percekig sorolta, milyen szörnyűségeket követnek el Ukrajnában a kényszersorozók, pár nappal ezelőtt pedig egy erdőszélen arról beszélt: Ukrajnában ismét divatba jött a fiatal lányok körében a népviselet.

2025. április 17-én például ezek mentek a reggeli Híradóban:

• 1. perc: Nézőpont – az emberek többsége elutasítja a Tisza–Brüsszel-paktumot.
• 3. perc: Hidvéghi Balázs: a Tisza–Brüsszel-paktum a gátlástalan hatalomvágyról szól.
• 4. perc: Szijjártó: Szánalmas kapálózás, amit a Tisza Párt elnöke csinál az ukrán EU-tagság ügyében.
• 5. perc: Menczer Tamás: Nevetséges, amit Magyar Péter csinál.
• 6. perc: Ukrajna uniós tagsága több tízezer milliárdos kérdés.
• 6. perc: A Tisza–Brüsszel-paktum része a Libe-bizottság magyarországi látogatása.
• 7. perc: Hankó Balázs: A Tisza Párt ma újra bebizonyította, hogy nem a magyar emberek oldalán áll.

2026. június 11-én, a választások után két hónappal így nézett ki az adásmenet:

• 1. perc: Mindjárt kezdődik a foci-vb.
• 3. perc: Zavargások Belfastban.
• 5. perc: Az USA iráni célpontokat támadott.
• 5. perc: 3,4 milliárd forintot ad a kormány a kórházi klímákra.
• 6. perc: Benyújtotta a kormány az uniós pénzek hazahozatalához szükséges korrupcióellenes intézkedéseket.
• 9. perc: Ruff Bálint rendkívüli parlamenti ülést hívott össze.
• 10. perc: Fokozódnak a támadások Ukrajnában és Oroszországban.
• 11. perc: A német külügyminiszter fogadta Orbán Anitát.
• 12. perc: Ukrajna szerint hamarosan létrejön a Magyar Péter–Volodomir Zelenszkij találkozó.
• 12. perc: Megkezdődött a tiszavirágzás (!!!).

Még egyszer mondom, a két Híradót ugyanazok az emberek állították elő. A kormányváltás utáni Híradók műsorvezetői is ugyanazok, akik korábban az emberek képébe hazudtak.

Vasárnap reggel leomlott a muzsnai szász erődtemplom északi fala, illetve annak egy jelentős része. Az erdélyi, Szeben megyei falu evangélikus temploma 1485 és 1498 között épült, valamikor hármas várfal védte. A templom ma is fontos műemlék, öt tornya megkapó látvány, azután is, hogy a szász lakosság Ceaușescu alatt áttelepült Németországba.

Vasárnap hajnalban azonban a képek tanúsága szerint elég nagy darabon leomlott a fal északi része. 2017-ben ez az északi torony már olyan rossz állapotban volt, hogy sürgősségi beavatkozással kellett stabilizálni - ezek a tartó- és biztonsági munkálatok azonban a jelek szerint nem hoztak valódi megoldást, hiszen a középkori fal néhány év múlva most mégiscsak leomlott.

Személyi sérülés nem történt, most a rendőrség biztosítja a területet, a hétvégére tervezett túrákat értelemszerűen lemondták. A román kulturális minisztérium az örökségvédelmi szakemberekkel együtt fogja felmérni a helyzetet, és meghatározni a szükséges intézkedéseket.

Szombat reggelre valaki ismét lefejezte a dunavecsei Szűz Mária-szobrot, ami a körforgalom közepén áll, ez ráadásul már nem először történt meg a szoborral. Egyelőre nem tudni ki volt az elkövető. A helyiek abban reménykednek, hogy a korábban kihelyezett térfigyelő kamera rögzítette az esetet, és az elkövetőt is be lehet azonosítani a felvételen.

A megcsonkított szoborról a Dunavecsén hallottam csoportban számoltak be.

Először 2023 szilveszterén fejezték le a szobrot, egy 29 éves román állampolgárt, aki, mint kiderült, már korábban, május 19-én is megdobálta a szobrot. Azt mondta, 2023 májusában „ittasan sétált”, és amikor a körforgalomhoz ért, kővel dobálta meg a szobrot. Hónapokkal később, szilveszterkor pedig összeveszett a feleségével, ezért elbiciklizett (a rendőrség fontosnak érezte megjegyezni, hogy az anyósa biciklijével) a körforgalomhoz, ahol egy baltával ráütött a szobor fejére.

Az amerikai Chris Richardsnak a Paraguay elleni, 4-1-re megnyert meccsen 83 passzából mind a 83 sikeres volt. Ezzel pedig új csúcsot állított fel.

Ezt a statisztikai adatot az 1966-os angliai vb óta vezetik. Korábban ilyen sok pontos passzt 100 százalékos hatékonysággal soha senki nem adott. A korábbi csúcstartó 71/71-es mutatóval John Stones (Manchester City) angol védő volt a 2022-es vb-n Katar ellen.

Chris Richards, Stoneshoz hasonlóan, Premier League-középhátvéd, és teljesítményéből az sem von le, hogy a 83 sikeres passzából csak egy volt hosszú indítás. Négy éve a Konferencia Ligát tavasszal megnyerő Crystal Palace alapembere. (Sofascore)

A folyamatos és hatékony feladatellátás biztosítása érdekében Pósfai Gábor belügyminiszter kinevezte az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) új vezetőit – közölte szombaton a Belügyminisztérium.

A tárcavezető döntése értelmében Tóth Szabolcs dandártábornokot az Alkotmányvédelmi Hivatal állományából a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat állományába helyezik és megbízzák az NBSZ főigazgatói feladatainak ellátásával. Annus Zsolt Antal alezredest a Nemzeti Információs Központ (NIK) állományából az AH állományába helyezik át és megbízzák annak főigazgatói feladatainak ellátásával. Annus Zsolt Antalt a Belügyminiszter ezredesi rendfokozatba lépteti elő.

A kinevezések június 14-től hatályosak. Magyar Péter miniszterelnök pénteken - június 13-ai hatállyal - mentette fel tisztségéből Bárdos Szabolcsot, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, Oláh Krisztiánt, az Információs Hivatal főigazgatóját, Kiss Csabát, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóját, valamint Tajti Norbertet, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját. (MTI)

Három korszakos podkasztfenomén sorsszerű összeverbuválódásán nyugvó műsorunk fegyvertára a vitriolos maró gúnytól a fölényesen intelligens locsogásig számos hangszeren virtuóz módon muzsikál. Nincs ez másképpen ezúttal sem.

• 00:00 Tartalomjegyzék. A 96 órás dezodor. Néhány támogatói jegy még van a mosdatlan Borízű Live-ra.
• 04:07 Személyiségi jogi védelem a budaörsi uszodában. Nincs is semmi baj a dezodorokkal.
• 08:52 Mérsékelt vébéhőemelkedés. A jó '94-s amerikai vébé. Diana Ross tizenegyese. Orbán Viktor megnézi az Üzbegisztán–Kolumbiát.
• 14:56 NBA–világbajnokság-együttállás. Wemby olvasgat. Spike Lee: Knicks in six. A csapatépítő Gregg Popovich.
• 21:19 A kosár, amivel a negyedik meccset megfordította a Knicks. Halt time show a Wu-Tang Clannel. Shaq bulizik a stúdióban. Amerikai sportrajongók politikai hovatartozása.
• 26:29 Platner, Talarico, Newsom és a demokraták laboratóriumban megalkotott ellen-Trumpjai. Mamdani Arsenal-drukker imája. Mamdani végigtippeli a vébét.
• 31:39 Kvíz: tajtékpipa. Te miből szívtál cracket? Pipázás a rendszerváltás körül.
• 36:33 Első 444 Bongépítő Verseny. Vödrözni egészséges! Bottle bag és egyéb gravity bongok. Cindy Breakspeare és Pascaline Bongo.
• 41:40 A Tisza-négyötöd robotosai. Mikor indul a podcast Németh Balázs elmeállapotáról? A Vitézy-interjú.
• 46:08 Bede Márton cikke a korrupcióról és a lopásról. Halász Juli ügye. Molnár Zsoltot elvinni mennyit ér? Ha jól megy a gazdaság, nem csukják le Orbánt.
• 53:45 Uj Péter Ausztriában. A Billában bezzeg rendes alma van! Cosmic crisp és Jack Herer. Az almabong óvodás szint.

Az itt következő új epizódot még csak a Belső Kör és Közösség előfizetői csomagok tulajdonosai hallgathatják. A rövidebb, ingyenes változatot egy nap múlva közöljük. Fizessen elő a 444-re, mert előbb és hosszabban hallgathat, mi pedig működhetünk szépen tovább!

(Használati útmutatónk az előfizetős verziók kezeléséhez mindenféle podcastalkalmazásokban.)

A Fidesz szombaton tartja tisztújító kongresszusát, erre időzítve jelentette meg Orbán Viktor volt miniszterelnök a párt honlapján a röpiratát „Küldetés - röpirat” címmel. Ebben hosszan értékeli a harminc évvel ezelőtti rendszerváltás óta eltelt időszakot, és időben helyenként ugrálva az elmúlt 16 évről és az ideiről is kifejti a véleményét.

Nagy megfejtések azonban nincsenek ebben az írásban, az elmúlt 16 év „fantasztikus” volt, még négy évre lett volna szükséges ahhoz, hogy véghez vigyék a tervüket, hogy valóban szabad ország jöjjön létre. Orbán szerint az elmúlt 16 évben folyamatosan szabadságharcot vívtak. „A demokrácia logikájából eredően és a kormányzati rend szabályai szerint a szabadságharc zászlóvivője a Fidesz–KDNP pártszövetség volt, magam pedig vezénylő tábornokként szolgáltam végig a 16 évet”, írja.

A 2026-os választásnál viszont olyan nyomás nehezedett rájuk, amit össze sem lehet hasonlítani azzal, amit az előző választáson tapasztaltak. Több mint hárommillió embernek a Fidesz által nyújtott perspektíva már nem volt vonzó Orbán szerint, sőt egyenesen úgy fogalmaz a szabadságharc tábornoka, hogy ők „letették a fegyvert”, a választáson eufóriába kerültek, és még azóta is abban vannak.

Bár a hosszú írást olvasva várnánk, hogyan elemezte ki Orbán a választási vereség okait, és ugyan valóban érinti ezt a témát, ebben nagy megfejtések nincsenek. Idézem:

„De a 2026-os választási vereségben vastagon benne voltak a saját hibáink is. A minden hosszú kormányzással együtt járó hordalék, rosszul megvívott vagy nem vállalt csaták, az ellenfél válasz nélkül hagyott politikai és technológiai újításai, a fiatalok és a közénk épített úttorlaszok előtti tanácstalanságunk, a szuverenitás védelmére hivatott állami szerveink és szolgálataink gyenge teljesítménye. Ám a döntő tényező a velünk szemben manőverező négy ellenséges hadtest ereje és összehangolt támadása volt. Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség. (...) úgy gondoltuk, hogy céljainkkal egyetértve a szavazók többsége őrt áll velünk a védműveken. De az egyre szűkülő gazdasági kilátások, a védekezés kényelmetlenségei és a tiszás gyűlöletkampányok egyre inkább behorpasztották a védvonalakat”.

Szerinte „felépült a gondolat, és uralkodóvá vált a hangulat, sőt életérzés, hogy jobban járnánk, ha kiegyeznénk Brüsszellel, Sorossal, az ukránokkal és a multikkal”. Mindenesetre nekik most sértődés és harag nélkül kell továbbélniük az országban, és elő kell készíteni az elsősegélyládákat.

„Csak annyit kívánhatunk, hogy kéz- és lábtörés nélkül ússzák meg, amikor az eufória felhőiből a valóság kemény rögvalóságán kell majd landolniuk. Indulatok helyett inkább az elsősegélynyújtó ládákat kell a kezünk ügyében tartanunk”.

• Orbán Viktort ellenjelölt nélkül egy évre a Fidesz elnökévé választották a Fidesz szombati kongresszusán, ellenjelölt nem volt.
• A volt miniszterelnök arra utalt, a pártvezetést át akarja adni a fiataloknak.
• A küldöttek közül a legkritikusabbak a budapestiek voltak, többen bírálták a párt körül megjelent korrupciót.
• Stumpf István volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró szerint az Orbán-korszak véget ért, a NER megbukott.
• Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő a Tiszát a Fidesz selejtjének nevezte.
• Gál Kingát, Bóka Jánost, Gyopáros Alpárt és Kreicsi Bálintot a Fidesz alelnökeivé választották.

A tisztújító kongresszus előtt letagadta a Fidesz, hogy valóban menekülttábort akartak volna létrehozni Vitnyéden, mint ahogyan arról Magyar Péter szombat reggel részletesen beszámolt a titkos kormányhatározatok és egyéb dokumentumok alapján.

Orbán Viktor újságíróknak a kongresszus előtt arról beszélt, Magyarországon nincs migránstábor, nem is lehet, mert az emberek ezt népszavazással eldöntötték. Egy újságíró idézte, hogy Gulyás Gergely azt állította, az volt a terv, hogy becsapják az EU-t, és megkérdezte Orbánt, valóban így volt-e. Orbán erre azt mondta, ő a becsapás helyett inkább a „kitaktikázzuk”-ot mondaná.

„Ha végre akartuk volna hajtani, akkor végrehajtottuk volna, Magyarországon azért nincs migráns, mert nem engedtük be őket.” Orbán szerint a kormány és a kormánypártok is ezt képviselték.

Beszélt arról is, most egy 28 tagú elnökséget választanak az eddigi 5 tagú helyett, egy évre. (Az elnöki posztra ő az egyetlen jelölt.) Arról majd csak a szavazás után fog beszélni, vannak-e nemzetközi ambíciói. A 444 rákérdezett, hogy valóban adott-e utasítást az ukrán aranykonvoj megállítására, mint ahogy erről a Telex írt, mire Orbán azt mondta, minden a jogszabályoknak megfelelően történt.

Rákérdeztek arra is, hogy mi lehet a Sulyok-ügy vége, miután az elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Orbán arról beszélt, „ha van civil kurázsi, becsület, Magyarországon még jelentősége van az Alkotmánynak, akkor nem lehet erőszakosan elmozdítani egy demokratikusan megválasztott tisztségviselőt sem.”

Az élő közvetítés szinte végig szakadozott.

• Orbán Viktor kormánya 2024 nyarán migránstábort akart létrehozni Vitnyéden.
• Orbán Viktor akkor még úgy gondolta, hogy a migrációs paktumot végre kell hajtani.
• A táborra 5 milliárd forint közpénzt szántak.
• Minderről Magyar Péter miniszterelnök beszélt a Fidesz-kongresszus elé időzített rendkívüli sajtótájékoztatóján.

A Fidesz kongresszusa elé időzítette rendkívüli sajtótájékoztatóját Magyar Péter miniszterelnök, aki pénteken úgy harangozta be az eseményt, hogy „az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugságáról” fog beszélni, és hogy az általuk megismert információk alapján a kongresszus okafogyottá válik. „Azok az emberek, akik az utóbbi évtizedek legnagyobb politikai átverésében részt vettek, nem képviselhetik a magyarokat a jövőben” – írta Magyar.

A sajtótájékoztatón Magyar Péter arról beszél, az Orbán-kormány sokszor hazudott, a gazdasági számok, az uniós források kapcsán, az orosz-ukrán háborúról, a rezsicsökkentés-csökkentéséről, az ország társadalmi helyzetéről is. De volt egy téma, amit következetesen vitt, és próbálta kimaxolni a politikai hasznot. Ez az illegális migráció elleni küzdelem volt. Ez volt a kormány legfontosabb témája, kemény harcosként próbálta magát Orbán pozicionálni. Ez sok szavazatot hozott. 2024-ben történt egy fordulópont, június 13-án az Európai Bíróság 200 millió euróra büntette az országot, és napi 1 millió eurós büntetés fizetésre kötelezte, amíg nem hajtja végre a bíróság ítéletét a tranzitzónákról.

Egy rövid videót is bemutatott arról, mit mondtak a Fidesz politikusai annak idején. Miközben tagadta a kormány, hogy végrehajtanák az ítéleteket, 2024 nyarán folyamatosan zajlott a kormányzaton belüli egyeztetés arról, hogyan hajtja végre az ítéletet.

Voltak fontos előírások, az egyik az volt, hogy migránsbefogadóközpont kell. A kormány sok mindent mérlegelt, egy idő után előkerült a „csodamegoldás”. Ezen a ponton kezdték el bejátszani a nyilatkozatokat, Orbán nevetve mondja, Vitnyéden és sehol sem lesz „migránstábor”.

Magyar a parlamentben már megígérte, hogy bemutatja a táborról szóló titkos kormányhatározatokat. (Erről írt már a Magyar Hang 2024 októberében.) Magyar szerint már 1 milliárd eurónál tart a kártérítés összege. Létezik olyan megoldás, amivel ki lehet kerülni a bírságot, és lehet olyan szabályozás, hogy ne legyenek migránstáborok az országban, és fizetni se kelljen.

A migrációs paktumot végre kell hajtani

A vitnyédi cseremajorban található tejipari szakiskola mezőgazdasági és szakoktatási célokat szolgált, ez jelentős méretű állami ingatlanegyüttes volt, ami kollégiumként és szálláshelyként funkcionált. Majd a kárpátaljai menedékes családok elhelyezésére használták a háború kitörése után.

Ez az épületegyüttes 5 km-re van Vitnyédtől, erdő veszi körbe, az takarja el.

Készült a kormány részére egy anyag a júniusi ítélet után a július 7-i kormányülésre, amiben tájékoztatja az EU-ügyekért felelős miniszter az ítéletről, a lehetséges megoldásról és a fizetési kötelezettségről. Készül több összefoglaló, amiben a tranzitzónák szükségességét is felvetik. Július 17-én egy összefoglalóban először árulnak el részleteket arról, hogyan hajtják végre az ítéletet, amiről korábban azt mondták, hogy nem teszik meg.

A migrációs paktumot is végre akarták hajtani, ennek részleteiről jövő héten beszél majd.

A július 25-i kormányülés lényege:

Ki kell élezni

Magyar részletesen ismertette, hogy a magyar-osztrák határ mellé egy nyílt migránstábort terveztek létrehozni. A kormány arról is döntött, hogyan bonyolítják le az eljárásokat a migránsokkal kapcsolatban.

Az augusztus 21-i kormányülésen nevezték meg először a vitnyédi tábort. Az Orbán-kormány megállapította, hogy 2026-ra ki kell élezni a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust.

A kormány döntése értelmében a bírságfizetés kapcsán alkalmazandó jogi lépésekről a végleges döntést a Stratégiai Kabinet hozza meg, a kormány felhatalmazza a Belügyminisztert olyan beruházás megvalósítására, ami a vitnyédi tábort alkalmassá teszi menekültek befogadására, emelte ki Magyar.

Augusztus 30. is fontos dátum, a Belügyminisztérium egyeztetést tartott, Pintér Sándor hívta össze, a rendészeti vezetés vett rajta részt. A menekültügyi helyzet miatt tartották az ülést, addigra Pintér áttekintette a Vitnyédre vonatkozó elgondolást, de nem értett vele egyet, mert szerinte 3 hónap alatt is el lehet végezni a teljes felújítást, de ezt megelőzően is alkalmasnak kell lennie az ingatlannak a menekültek elhelyezésére.

Ugyanekkor jelent meg az a döntés, hogy a kárpátaljai menedékeseket kiszorítják onnan, noha akkor még 93 kárpátaljai magyar élt ott, köztük sok gyerek, az ő sorsuk a civilek szerint bizonytalanná vált.

Ötmilliárd közpénzt szántak rá

Magyar tovább idézte a belügyi feljegyzésből, hogy a szükséges előterjesztést a szeptember 11-i kormányülésen akarta ismertetni. Konténerek és esetleges sátrak helyszínre telepítésével a hatályos jogszabálynak megfelelő elhelyezést kell kialakítani, hogy a felújítás előtt is lehessen ott embereket elhelyezni. Orvosi konténert is telepíteni akart oda Pintér, aki gyorsan felújította volna az ingatlant, ennek a részleteit is leírta.

A Győri Széchenyi Egyetem kekvájának tulajdonában állt a terület, a terv az volt, hogy átadják az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak azt. A tábort 500 főre tervezték.

Szeptember 30-án ülésezett a Stratégiai Kabinet, amely az ítélet végrehajtásáról egyeztetett, de már nem csak a vitnyédi táborról van szó, több miniszter arról beszélt hosszan, hogyan hajtsák végre az ítéletet, milyen táborra, tranzitzónára van szükség, hogyan zsarolják Brüsszelt, tartsák sakkban Ausztriát. De felmerült, óvatosnak kell lenni, mert az osztrákok lezárhatják a határt, ami az ingázókat hátrányosan érinti.

A táborra 5 milliárd forint közpénzt szánt az Orbán-kormány. Ennek költségeit részletezte is Magyar.

A Tiszához szeptember elején érkeztek a hírek, hogy valami lesz Vitnyéden, a szigetektől kapták az információkat.

Szeptember 11-én beszéltek róla utoljára

Szeptember elején már kerítéssel volt körbevéve a terület, és őrizték is azt. Szeptember 9-én már az oda vezető utat is rendőrök védték. Ekkor kezdték egyre többen gyanítani, hogy menekülttábor lehet ott.

A szeptember 11-i kormányülésre részletesen is meghatározták a tábor költségeit, mondja Magyar. Arról is egyeztettek a kormányüléseken, hogyan kell egyeztetni az Európai Bizottsággal, hogyan tudják leállítani a büntetést.

Ez az utolsó, mikor folyamatban lévő építkezés, annak szabályozása megjelenik a kormányülésen, utána eltűnik a kérdés. Szeptember 13-án tartotta erről az első sajtótájékoztatót, és hogy 5 milliárdért akarnak migránstábort építeni. Utána kezdődik a folyamatos tagadás az Orbán-kormány részéről.

De ekkor is még zajlanak a munkálatok. Az NMHH is folytat eljárást, egy nagy antenna miatt.

Szeptember 23-án több száz helyi lakos demonstrált a titkolózás ellen. Másnap eszkalálódott a botrány, Burgenland tartomány vezetője a határ lezárásával fenyegetőzött, attól tartott, hogy a vitnyédi táborból Ausztriába küldik tovább a menekülteket. Közben az Orbán-kormány hazudik és tagad, Gulyás Gergely szerint diákok nyári tábora épül ott.

Ezt már akkor is megkérdőjelezték. Október elején is még hazudott erről a Fidesz. Magyar azt mondta, nagyon sok dokumentuma van még, de nem beszél többről.

Szerinte a Fidesz kongresszusa okafogyottá vált, miután Orbán Viktor és volt miniszterek, államtitkárok belehazudtak az emberek szemébe. Ilyen emberekkel lehet megújulás, nem érzik magukat átverve? - kérdezte Magyar a kongresszusi tagoktól.

Magyar szerint ez még súlyosabb ügy, mint a kegyelem megadása. Az is fontos, szimbolikus ponton mutatta meg, milyen álszentek a Fidesz politikusai, de az illegális migráció elleni küzdelemre mindig büszke volt a Fidesz, erre alapították a politikai erejüket, ez ma széthullott. Ez teljesen megmagyarázhatatlan. A hétfői országgyűlésen is felteszik a kérdést, reméli, lesz válasz, ha nem, akkor inkább ne jöjjenek be.

Magyar arról is beszélt, nem a Tiszán kell számon kérni a migrációs paktumot. Magyar szerint arról is beszélni kell majd, hogyan engedhettek ki 2200 embercsempészt a börtönökből.

A Pentagon nyilvánosságra hozta az azonosítatlan repülő tárgyak bizonyítékairól szóló anyagok harmadik adagját. Ez a pakk 72 dokumentumot tartalmaz különböző évekből az FBI, a CIA és a Pentagon archívumából. Tartalmaznak tanúvallomásokat, videófelvételeket és a megfigyelt objektumok művészi ábrázolásait. Számos dokumentum említi gömbök vagy világító gömbök észlelését az Egyesült Államok északkeleti részén.

A közzétett dokumentumok között van ugyanakkor egy 1956-os CIA-jelentés, ami egy magyar születésű amerikai állampolgár vallomását tartalmazza. Elmeséli, hogy Budapesten élő unokahúga 1955 novemberében levelet küldött neki, amelyben azonosítatlan repülő tárgyakat írt le. „Az úgynevezett repülő csészealjak miatt hetek óta idegesek az emberek... Biztos vagyok benne, hogy már olvastak erről az újságokban: ezeknek a tárgyaknak a sebességét óránként 12 000 kilométerre becsülték” – áll a levélben.

A dokumentum tartalmaz egy rajzot is, amely ezen objektumok építését ábrázolja Budapest és Moszkva közötti útvonalukon.

Donald Trump még februárban rendelte el az ufóakták nyilvánosságra hozatalát, az ügy iránti „óriási érdeklődésre” hivatkozva. Mindez azután történt, hogy Barack Obama volt amerikai elnök egy interjújában azt mondta, az idegenek valóságosak, habár ő személy szerint még nem látta őket. A Pentagon május 8-án és 22-én tette közzé a dokumentumok első két adagját egy erre a célra létrehozott weboldalon. (Meduza)

A lopás akkor történt, amikor az angol válogatott felszerelését szállították a Kansas City-i Swope Soccer Village-ben található bázisukra. A feltételezések szerint az ellopott tárgyak között voltak az angol sztárjátékosok cipői, hivatalos labdák és egyéb edzőfelszerelések. Thomas Tuchel és csapata szombat délután érkezik Kansas Citybe, a felszerelésük pedig valamivel korábban érkezett volna meg.

A Kansas City-i rendőrség az esettel összefüggésben két gyanúsítottat tartóztatott le.

Anglia szerdán Horvátországgal csap össze Dallasban az L csoport nyitómérkőzésén. A csapatban pozitív hangulat jellemző, főleg miután Tampában Új-Zéland ellen és Orlandóban Costa Rica ellen is nyert a barátságos mérkőzésen. (The Guardian)

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét érdekesebb-fontosabb nagyobb anyagaival. Van másmilyen hírlevelünk is, itt lehet feliratkozni rájuk.

Az élet itthon

Ma jön a Fidesz-kongresszus, ahol eléggé össze kéne kapnia magát az egykori állampártnak, ha azt akarják, hogy legyen még visszaút. Ehhez képest azt látni, hogy Orbán leginkább csak a szélsőjobb felé tolódik: pár napja részletes cikkben mutattuk be, hogy ellenzékben ez várható tőle, hiszen ez az orbánizmus vastörvénye.

A héten két NAV-os vezető tanúvallomása alapján részletesen rekonstruáltuk, hogyan zajlott az Orbán-rendszer utolsó nagy nemzetközi botránya, az „aranykonvojügy”, és hogy hogyan dirigálta a lépéseket a TEK. És írtunk arról is, hogy egy birtokunkba került hangfelvétel szerint Radnai Márk embere, Hanzel Henrik Tóth Péter volt Tisza-kampányfőnökre nézve terhelő információkról tárgyalt egy Mi Hazánk- politikussal az év elején. Írtunk arról is, hogy nem állt le, sőt aktívan folyik az a NAV-os nyomozás, ami Rogán Antal találmányának előzményeit is vizsgálja.

Emellett videóriportban foglalkoztunk a kérdéssel, hogy lehet-e alkotmányos válság Sulyok leváltásából, megírtuk, hogy nem a polgármesterek fizetését kéne csökkenteni, hanem Rogán Cecíliáét, bemutattuk, hogy rengeteg pénzzel gyarapodtak még idén is a NER kegyeltjei, és azt a négy intézkedést, amivel Magyar Péterék nekimennek az eldugott NER-es ezermilliárdoknak.

Ott voltunk a külügyi bizottság ülésén, ahol Orbán Anita beszélt a magyar külpolitika céljairól, beszámoltunk arról, hogy a Tisza benyújtotta a törvényjavaslatot, amivel megszűnhet több közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amibe a Fidesz nagyon sokat tett; kiderült, hogy Buda Péter szakmai vezetésért felelős pozícióba kerül Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett, és eldőlt az is, hogy vége az MTVA-nak, valamint videós formában feldolgoztuk a hétfői parlamenti ülés elejét is, ahol a gyerekvédelemről volt szó.

És kiálltunk amellett is, hogy ha már úgyis rendszerváltás van meg minden, itt lenne az idő, hogy az augusztus 20-ai tűzijátékot végleg beszántsuk.

Interjú

Az én dolgom, hogy ne történhessen olyan, hogy Magyarország amiatt bukik egy eurocentet is, mert valamilyen döntést nem hoztunk meg időben – mondta első miniszteri nagyinterjújában Vitézy Dávid. A közlekedési és beruházási miniszter kijelentette, felperzselt földet örökölt Lázár Jánostól.

Világ

Nem az oroszok hetei ezek: megírtuk, hogy Putyin örményországi emberei is simán buktak a választásokon, a Qubiton Sz. Bíró Zoltán pedig azt, hogy Európa és Ukrajna egyre magabiztosabb, míg Moszkva győzelmi álmai egyre távolabbinak tűnnek. Bemutattuk emellett az észak-koreai gazdasági csodát is, amit nem irigyel senki a világon.

Vb

Elindult a világbajnokság, amin a közhiedelemmel ellentétben lesznek bőven normális időpontban is meccsek. Mi felvezetőként bemutattuk, hogy egyre több ország a diaszpórájából érkezőkből állít össze válogatottat, Szabó Christophe pedig interjúnkban beszélt az esélyek mellett arról is, hogy milyen vébé várja idén a csapatokat.

Jó dolgok

A képzőművész Schmied Andi a 0,01% közé beépülve tanulmányozta a szupergazdagok életvitelének egyik legbizarrabb szeletét: a lakatlan luxusingatlanokat. Az ebből inspirálódó Asset Town című kiállítás június 14-ig látogatható a Trafó Galériában. És beszélgettünk egyet Thomas Pynchon magyarul most megjelent gigantikus regényéről, az Ellenfénybenről is.

Magyar Péter miniszterelnök Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekest a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztossá, Bódis Krisztát a nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotásáért, valamint az oktatási, a szociális és egészségügyi területek horizontális összehangolásáért felelős kormánybiztossá, Radnai Márkot a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztossá nevezi ki, derül ki a pénteki Magyar Közlönyből.

A határozat szerint Rost Andrea feladata a magyar zenekultúra népszerűsítése, társadalmasítása, a magyar zene múltja, jelene és jövője támogatását és megbecsülését szolgáló programok, javaslatok kidolgozása. Feladata továbbá a fiatal tehetségek támogatása, a zenei nevelés megerősítése, valamint a magyar előadóművészek itthoni és nemzetközi szinten is méltó lehetőségekhez jutását elősegítő stratégia megalkotása, javaslatok megfogalmazása – olvasható a határozatban, amely szombaton lép hatályba.

Bódis Kriszta feladata kidolgozni a nemzeti társadalompolitikai stratégia alapjait, ennek érdekében kapcsolatot tart és egyeztet a civil társadalom és a hatáskörrel, illetékességgel bíró hivatalos szervek képviselőivel, szakpolitikákon átívelő koncepciót dolgoz ki, az érintett miniszterekkel együttműködve elősegíti az oktatási, a szociális és az egészségügyi területeken folyó összehangolt szakmai tevékenységet a méltányos hozzáférés, az igazságos elosztás és az átlátható, számonkérhető intézményi működés megteremtésének elsődleges céljával – áll a határozatban.

Radnai Márk a közélet működésének megújítását támogató szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése érdekében az érintett miniszterekkel együttműködve koordinálja a Működő és Emberséges Magyarország Intézet létrehozását, vizsgálja a társadalmi részvétel hazai és nemzetközi jó gyakorlatait, valamint ezek alapján módszertani javaslatokat dolgoz ki a közpolitikai döntéshozatal társadalmi megalapozottságának erősítésére, valamint javaslatokat tesz a magyar emberek testi, lelki, gazdasági jólétének biztosítását célzó kormányzati intézkedésekre, nyomon követi és értékeli ezen kormányzati intézkedések megvalósulását és eredményeit és kapcsolatot tart kutatókkal, szociológusokkal, szakpolitikai elemzőkkel és civil szervezetekkel. Feladata lesz továbbá elemzéseket és javaslatokat készíteni a működő és emberséges Magyarország megvalósítását szolgálva – olvasható a Magyar Közlöny pénteki számában. (MTI)

Az Egyesült Államok válogatottja 4-1-re verte Paraguayt. Csakúgy, mint Mexikóban és Kanadában, ezúttal is megnyitóval kezdődött a meccs, a leghíresebb fellépő Katy Perry volt.

A második félidőre nem maradtak izgalmak, 3-0-ás előnnyel mentek pihenőre a csapatok. Egy öngól mellett a Monacóban játszó Arsenal-nevelés, Folarin Balogun kétszer is betalált, így most ő vezeti a vb góllövőlistáját.

Szünet után a visszavettek a tempóból az amerikaiak. Mauricio szépített, a végeredményt a hosszabbításban Reyna állította be.

Az USA már az első meccsén több gólt szerzett, mint a négy évvel ezelőtti vb-n, ahol 3-szor talált be. Mivel a legjobb harmadik helyezettek is továbbjutnak, így szinte már a legjobb 32 között érezhetik magukat. A csoportban van még Ausztrália és Törökország.

Az amerikai erők megölték Héctor Rusthenford Guerrero Florest, a venezuelai Tren de Aragua drogkartell vezetőjét - jelentette be pénteken Donald Trump amerikai elnök. Trump a Truth Social közösségi oldalon azt írta, a Nino Guerrero néven is ismert bandavezérrel az Egyesült Államok Déli Parancsnoksága (SOUTHCOM) „gyors és halálos kinetikus csapása” végzett.

„A művelet során szorosan együttműködtünk venezuelai barátainkkal, akikkel remekül tudunk együtt dolgozni” – tette hozzá. Bejegyzésében az elnök a Tren de Araguát egyúttal „a Föld egyik legvérszomjasabb terroristaszervezetének” nevezte, és azt hangoztatta, hogy a kartell mögött Nicolás Maduro, az amerikaiak által január elején megbuktatott és az Egyesült Államokba hurcolt venezuelai államfő állt.

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter az X-en azt írta, a csapást a héten korábban hajtották végre és megbizonyosodtak Guerrero haláláról.

„A művelet jól mutatja az Egyesült Államok és Venezuela közös elkötelezettségét a narkoterroristák elleni harc irányában és azt, hogy nem hagyunk meg nekik egyetlen biztonságos helyet sem a mi féltekénknek” – írta.

A venezuelai kormány a bejelentést követően szintén közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy a latin-amerikai ország hadereje a délkeleti Bolívar államban hajtott végre az amerikai erőkkel közös műveletet, amely során megölték Florest. Az X-en közzétett tájékoztatás szerint az akció során összecsapások bontakoztak ki a bűnbandával. Flores irányítása alatt az Aragua államban 2014-ben szerveződött Tren de Aragua nemzetközi bűnszervezetté nőtte ki magát, amely a dél-amerikai kontinens több országában megvetette a lábát és a drogkereskedelem mellett embercsempészettel, prostitúcióval, bérgyilkosságokkal és emberrablásokkal is foglalkozik. (MTI)

• Borzalmas állapotban indul neki a Fidesz a szombati tisztújító kongresszusnak.
• A választások óta a pártnak nincs vezetése, nincsenek üzenetei, nincs szervezettsége, Orbán Viktor pedig meghökkentő interjúkat ad és jobbra tolódik. A holdudvarban megjelent a széttartás, az egymásnak beszólogatás.
• A zavarodottság az elmúlt héten két tüntetésen is látványos volt: a megcsappant szavazótábor ahelyett, hogy erőt mutatott volna, a jobbszéllel volt kénytelen keveredni, olyan is lett az egész.
• Innen szép nyerni, de ahhoz nagyot kéne villantani, ráadásul záros határidőn belül. Érdekes lesz meghallgatni, Orbán milyen beszéddel készült.

A két hónapja bénult jobboldal térjen magához!

Nem mi követeljük ezt, hanem az exmandineres propagandistapáros, Hoppál Hunor és Móna Márk, új, Különutas nevű projektjük nevében. „Legyen vezetett ez a közösség! Legyen iránya a pártnak!” – írták.

Való igaz: a Fidesz a választások óta gyakorlatilag gazdátlanul tántorog, ami különösen látványos egy olyan pártnál, amely korábban pont a vezetettségről, a fegyelmezettségről és a mindenen átgázoló profi gépezetről volt híres-hírhedt.

Erre a percepcióra épült az a választások előtti, utólag teljes tévedésnek bizonyuló szlogenszerűség, hogy a Tisza csak virtuálisan erős, a valódi, hús-vér támogatottság a Fideszé. Ezt a képet mindenáron igyekeztek megőrizni, mindent megtettek, sikerrel, hogy óriási tömeget hozzanak össze a választások előtti, március 15-ei Békemenetre, és nem véletlenül volt fontos a Fidesznek már október 23. után is, hogy megnyerje a kommunikációs háborút a „kié volt a nagyobb tömeg” témában.

Az, hogy a Fideszt erősnek érezhették a választók, sok tényezőből adódott össze. Fontos elem volt a kommunikációs úthenger, beleértve a politikusok, beszélő fejek, kamuelemzők folyamatos szereplését, az aktuális üzenetek sulykolását, a közvetítő csatornák létrehozását és fenntartását, plakáthelyektől Megafonig. Sokat hozzátett a szervezettség is. Erőt és támogatottságot sugárzott, hogy bármikor bármire voltak szép és nagy helyszínek, sportcsarnokok, főterek, hogy sok éven át kőkemény logisztikával tízezreket tudtak mozgatni – a végén már ez sem ment annyira –, minderre nagyjából végtelen mennyiségű pénz állt rendelkezésükre. Ennek eredményeképp széthúzás, kibeszélés sem volt, önmagát erősítette az egész.

A választások óta mindez megszűnt. Látványosan porladnak a gépezet alrendszerei, és a Fidesz furcsa módon mintha nem is tenne erőfeszítéseket, hogy egyben tartsa ezeket. Utólag látni csak például, hogy mennyire nem triviális, hogy egy pártnak van egyáltalán üzenete, célja, víziója, akkor is, ha hazugságokra épültek, mint Brüsszel bevétele, a háború és migráció távoltartása. Köhög a napi működés, széttartóak a vélemények a holdudvarban, nincs meg az érzés, hogy ha ellenzékben is, de egyben van, célja van, eltökélt a polgári oldal.

De mitől is lenne egyben? Mitől lenne eltökélt?

Megvolt a kanadai nyitómeccs is, a házigazdák 1-1-et játszottak Bosznia-Hercegovinával az A csoportban. A világbajnokságok történetében egyik válogatott sem ikszelt még, sőt, Kanada az eddigi hat vb-meccsén még pontot sem szerzett.

A vébé talán leggyengébb csoportja ez, Svájc és Katar még a tagja. A döntetlen mindkét csapatnak nagyon értékes, ha a papírforma alapján Katart megverik, kéz a kézben juthatnak tovább.

A kanadai válogatott, akárcsak az előző vébén, látványos, rohangálós focit játszott, különösen az első félidőben. Sokszor átlőtték középpályát vagy egyszerűen átszaladtak rajta. Bosznia-Hercegovina igyekezett lassítani a játékot, különösen azután, hogy a 20. percben megszerezték a vezetést. Bosznia, a mezőny legmagasabb válogatottja egy szöglet utáni fejesből szerzett vezetést, de úgy, hogy még a gólpassz is fejes után született. Sead Kolašinac csúsztatását Jovo Lukić romániai gólkirály bólintotta be, 0-1.

A második félidő hatalmas kanadai helyzettel indult, Richie Laryea már a kapus mellett is ellőtte, de Kolašinac elképesztő bravúrral a felső lécre mentett, így nem lett gól.

Egyre nagyobb volt a kanadai nyomás, ekkor már igyekeztek beszorítani ellenfelüket, bár volt egy nagy boszniai helyzet is, és a 78. percben megérdemelten egyenlítettek a csereként beálló Cyle Larin révén.

A 83. percben a boszniai csapatkapitány Kolašinacot, a mezőny egyik legjobb emberét kellett lecserélni. Nagy kérdés, hogy vissza tud-e még térni ezen a vébén a 32 éves védő.

A péntek esti Magyar Közlönyben tizenegy miniszterelnöki határozat jelent meg helyettes államtitkári kinevezések módosulásáról, helyettes államtitkárok kinevezéséről és felmentéséről. A módosulás mögött az állt, hogy a megváltozott az eddigi minisztériumi struktúra, így egyes helyettes államtitkárok az eddigitől eltérő tárcákhoz kerültek. A felmentések és kinevezések ügye egyértelműbb: az előző kormány számos helyettes államtitkárától vett búcsút a Magyar-kormány, és helyükre saját embereiket nevezték ki.

A felmentések egy része június 13-i vagy 14-i hatállyal lépnek hatályba, míg a kinevezések általában a felmentéseket követő napon (de az agrártárcánál Huzsvai Dóra csak július 1-től lesz helyettes államtitkár). Van olyan minisztérium is, mint a Külügy vagy a közlekedési és beruházási tárca, ahol májustól hatályos kinevezéseket szentesít most a határozat.

Összesen 41 helyettes államtitkárt mentett fel a kormányfő. Köztük van a BM-től távozó Csampa Zsolt korábbi MDF-es, majd fideszes parlamenti képviselő, illetve Szalay-Bobrovniczky Vince, a volt honvédelmi miniszter testvére, aki a Miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára volt máig – ám már a társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter javaslatára mentették fel –, de a hírekbe azzal került be, hogy 2021-ben ittasan karambolozott még bécsi nagykövetként, majd az ügyet eltussolták.

Minisztériumonként ezek a főbb felmentési és kinevezési adatok:

• Az agrártárcánál hat helyettes államtitkárt mentettek fel, hetet neveztek ki.
• A belügyben csak Csampa Zsolt helyettes államtitkári kinevezése szűnik meg.
• A honvédelmi tárcától öt helyettes államtitkár távozik, ötöt neveznek ki.
• A közlekedési tárcánál csak kinevezések voltak, abból viszont tíz.
• A gazdasági és energetikai tárcától három helyettes államtitkár távozik.
• A Külügyminisztériumból nyolc helyettes államtitkár mentettek fel, helyükre nyolcan érkeztek.
• A Miniszterelnökségről két helyettes államtitkár távozik, oda négy érkezik.
• A Pénzügyminisztériumból négy helyettes államtitkárt mentenek fel, helyükre négyet neveztek ki.
• A szociális tárcától két helyettes államtitkárt küldtek el.
• A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter három helyettes államtitkár felmentését javasolta.
• A tudományos és technológia tárcától öt helyettes államtitkárt küldenek el, helyükre hatot neveznek ki (itt a távozók között van Gódor Csaba, az érkezők között dr. Gódor István, sajnos gyorskereséssel nem tudtam kideríteni, rokonok-e).
• A vidék- és településfejlesztési miniszter két helyettes államtitkár felmentését és kettő kinevezését javasolta.

A péntek esti Magyar Közlönyben megjelent miniszterelnöki határozatok értelmében Magyar Péter június 13-i, szombati hatállyal felmentette

• dr. Oláh Krisztiánt, az Információs Hivatal főigazgatóját;
• dr. Bárdos Szabolcsot, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját;
• dr. Kiss Csabát, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóját;
• Tajti Norbertet, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját.

Bárdos Szabolcs 2020 októberétől volt az AH főigazgatója, Oláh Krisztián és dr. Kiss Csaba 2022-ben került a hivatalába, míg Tajti Norbert 2023 őszén került a katonai titkosszolgálat élére.

A határozatokban az nem szerepel, hogy kik veszik át a szolgálatok, illetve hivatalok vezetését.

Az egy napja derült ki, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett szakmai vezetésért felelős pozícióba kerül Buda Péter. A volt nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági elemző és az orosz hibrid hadviselés szakértője többek között azt írta a kinevezéséről: az általa vállalt munkakör a nemzetbiztonsági főtanácsadó munkáját „kizárólag nemzetbiztonsági szakmai irányítással és stratégiaalkotással, illetve a fentebb felsorolt területek illetékes szervezeteitől származó információk objektív szintézisének megteremtésével támogatja”.

Arról is írt, hogy a döntésében külön szempont volt a „teljes mértékű nyitottság... a döntéshozók részéről a szolgálatok szakmai modernizációjának felvállalására is”.

Több tucat embert elbocsátottak a Miniszterelnökségtől, akik Orbán Balázs korábbi politikai igazgatóhoz tartozó kabinet munkatársai voltak, a stratégiai, elemzési és kommunikációs osztályokon dolgoztak. Erről a 24.hu számolt be.

A lap megemlíti, hogy a KözTér nevű fideszes portál két rövid hangfelvételt is közzétett, amelyek egyikén Ducsay Zsuzsanna, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára közli az érintettekkel a munkaviszonyuk megszüntetésének tényét. A fideszes média több sajtóterméke is beszámolt a kirúgásokról. Mások mellett az Origo is azt emelte ki, hogy a Tisza-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere, Ruff Bálint hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy ő nem rúgott ki senkit, ehhez képest 41 embernek mégis felmondtak.

A miniszter az országgyűlés hétfői ülésén azt mondta, ő személy szerint senkit nem rúgott ki, és senkivel nem beszélgetett el. „Sőt, a Miniszterelnökségen olyan emberek fognak magasabb pozícióban dolgozni, akik az önök kormányzása alatt is dolgoztak. Senkit nem rúgunk ki azért, mert milyen volt a politikai hovatartozása. Aki nem bűnöző!”

A korábban szakértői szintű megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati, oktatási, kulturális és politikai jogainak garantálásáér politikai szinten is jóváhagyásra került – jelentette be Magyar Péter a Facebook-oldalán.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint a magyar-ukrán kétoldalú megegyezés rendelkezéseit Ukrajna hivatalosan is belefoglalta az uniós csatlakozási folyamat keretében készített kisebbségi akciótervébe. „Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezését biztosító magyar-ukrán kisebbségjogi megegyezésben szereplő ukrán vállalások végrehajtása mostantól uniós elvárássá vált. Azaz az ukrán vállalások végrehajtását folyamatosan ellenőrizni fogja a jövőben az Európai Bizottság és az Európai Tanács is. Amennyiben Ukrajna a magyar kisebbség jogai kapcsán tett vállalásait nem teljesíti határidőben, úgy nem fognak tudni továbblépni a csatlakozási folyamatban” – mondta el Magyar Péter az általa közzétett videóban.

Mindez azt is jelenti, hogy így „Magyarország hozzá tudott járulni ahhoz, hogy hétfőn, június 15-én sor kerülhessen az Európai Unió és Ukrajna között az első csatlakozási klaszter megnyitására”. Magyar kiemelte, hogy ez csak az első lépés egy hosszú és bonyolult folyamatban. „A mostani történelmi magyar-ukrán megegyezésnek köszönhetően a Kárpátalján élő magyarok visszakapják a korábban elvett jogaikat, illetve bővülnek is a lehetőségeik az oktatás, a közigazgatás és a kultúra területén” – zárta Magyar.

A miniszterelnök június 3-án jelentette be, hogy teljes körű megállapodásra jutottak Ukrajnával a százezres magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítése kapcsán. Ennek részeként az ukrán kormány vállalta, hogy a kitárgyalt intézkedéseket a közeli jövőben átülteti a jogrendjébe, és ezzel a kárpátaljai honfitársainkaz eddigieknél sokkal szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal fognak rendelkezni.

A megállapodás pár hét intenzív magyar-ukrán tárgyalás eredménye, amiben részt vettek a kárpátaljai magyarság politikai szervezetei és az egyházak is.

A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat. Amennyiben Ukrajnának 10 vagy 15 éven belül sikerül lezárni mind a 33 csatlakozási fejezetet, úgy hazánk jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást tart a kérdésben”.

A Tisza képviselői, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat (pdf). A főbb változások a módosított törvényben a következők:

Megszüntetik a Közszolgálati Közalapítványt, ezzel egyidőben pedig létrehozzák a Független Közmédia Testületet.

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma papíron a közmédia felett társadalmi kontrollt gyakorló szerv, ám alapvetően a korábbi kormánypárt volt többségben, ugyanis három tagot az egykori kormánypártok delegálhattak, három tagot az ellenzéki pártok, két tagot pedig a (csak kormánypárti megbízottakból álló) Médiatanács elnöke nevezhetett ki az élére.

A most létrejövő Független Közmédia Testületbe az Országgyűlés egyenkénti szavazással 4 évre hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot, 5 évre három, a médiaszakma által jelölt tagot választ. Három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek. További három főre politikai szervezetnek nem minősülő médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést a Közszolgálati Tanács által lebonyolított jelölési eljárásban.

A módosítás szerint jelenlegi formájában megszűnik az MTVA.

A törvénymódosítás szövege így fogalmaz: „A Testület gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap átalakulásával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság felett.”

A törvényjavaslat alapjaiban írja át a közmédia és a független sajtó finanszírozását.

A közmédia finanszírozása átáll a hároméves költségvetési ciklusra (elsőként a 2028-as évtől), a közvetlen állami támogatást (közszolgálati hozzájárulást) pedig a háztartások száma alapján határozzák meg, és az infláció mértékével évente kötelezően indexálják. A jelenlegi formájában megszűnő MTVA elveszíti médiatámogatási funkcióját.

Az állami médiatámogatási feladatokat a Médiatanács alá tartozó Sajtóalap veszi át, amely a jelentős piaci adók reklámbevételének 2,5 százalékából, valamint frekvenciadíjakból és bírságokból kifejezetten a független, etikus és közösségi sajtótermékek és műsorszámok gyártását finanszírozza.

Nyílt pályázatokon választják ki a vezetőket.

A közmédia vezérigazgatói posztjaira és a Médiatanács tagságára nyílt szakmai pályázatot és

online közvetített, nyilvános meghallgatásokat vezetnek be,

a jelölési folyamatba pedig beemelik a politikai ellenzéket és a civil szakmai szervezeteket is, teljesen kizárva a közvetlen pártpolitikai tisztségviselőket.

EU-s jogharmonizáció

A módosítás közvetlenül beépíti a magyar jogrendbe az európai médiaszabadságról szóló rendelet (EMFA) szabályait, és az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéletére reagálva eltörli a rádiófrekvenciák automatikus megvonását az ismételt, de csekély súlyú jogsértések esetén.

A törvény a tervezet szerint a kihirdetése utáni napon lép hatályba. Magyar Péter egyik kezdeti ígérete volt, hogy „beszántja” az MTVA-t abban a formában, ahogy a Fidesz-kormány alatt működött. Ezt a közmédia stúdiójában is elmondta. „Ennek a hazugsággyárnak a kormányalakítás után vége van” – fogalmazott a miniszterelnök. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter pedig úgy fogalmazott, két lépésben alakítják át a közmédia működését. Ez a mai volt az első lépés.

Keir Starmer brit miniszterelnök közölte pénteken, hogy harcolni fog a tisztségéért, ha a Munkáspárton belül elindulna a vezetőváltási folyamat. Starmer a BBC-nek adott interjúban úgy fogalmazott: nem hiúságból vagy makacsságból ragaszkodik vezetői posztjához, hanem azért, mert ez a kötelessége. „Arra a munkára koncentrálok, amelynek elvégzésére megválasztottak”. Önként azért sem hajlandó távozni, mivel szerinte a vezetőváltási folyamat elindításával káoszba döntenék az országot.

Starmer pénteki nyilatkozatának közvetlen előzménye, hogy csütörtökön váratlanul lemondott John Healey védelmi miniszter és Al Carns, a fegyveres erőkért felelős minisztériumi államtitkár. Mindketten azzal indokolták a komoly meglepetést keltő, és Starmernek súlyos válságot okozó lemondásukat, hogy szerintük a brit fegyveres erőknek a kormány nem ad annyit pénzt, amennyire a jelenlegi geopolitikai fenyegetések környezetében szükség lenne.

Carns pénteken, az X-en közölt bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia nem áll készen egy fegyveres konfliktus megvívására. Szerint ugyanis a következő háborút nem egyedül a hadsereg, a haditengerészet és a légierő fogja megnyerni, hanem egy olyan ország, ahol már a 19 évesek is tudnak számítógépes rejtjelkódokat írni, ahol a gyárak néhány hét alatt tudnak új drónok gyártásába fogni, és ahol az infrastrukturális hálózat akkor is működőképes marad, ha valaki megpróbálja lekapcsolni.

Al Carns szerint mindezek érdekében nagyon gyorsan felül kell vizsgálni a kormány által már elkészített védelmi beruházási tervet. Ezt a még nem nyilvános tervet illette éles bírálattal John Healey volt védelmi miniszter is lemondását bejelentő, Starmernek címzett előző napi levelében. (MTI)

Már az első napon 11 százalékos ugrással, 150 dolláron nyitottak a SpaceX részvényei a kereskedés kezdetén, azóta pedig a húsz százalékot is elérte a növekmény. Ez a mai volt a történelem legnagyobb tőzsdei bevezetése. Ez komoly növekedés a tőzsdére lépés kezdetén meghatározott 135 dolláros árhoz képest, amelyet a befektetők fizettek részvényenként. Mindez már most csaknem kétbillió dolláros piaci értéket ad a SpaceX-nek, alaposan túlszárnyalva a bevezetés során belőtt 1,77 billió dolláros szintet.

Ez azt is jelenti, hogy Elon Musk lett a világ első ezermilliárdosa, más szóval dollárbilliomosa.

A SpaceX-ben lévő 38 százalékos részesedése most nagyjából 800 milliárd dollárt ér. A Tesla valamivel több mint tíz százalékát is birtokolja, ez a részesedés 165 milliárd dollárt ér, valamint opciókkal rendelkezik egy további, csaknem 8 százalékos pakett megszerzésére, amely a Forbes számításai szerint 114 milliárd dollárt kóstál.

A Forbes Musk vagyonát körülbelül 980 milliárd dollárra kalkulálta a SpaceX-részvények kereskedésének megkezdése előtt, így ma már egy egészen kis árfolyam-növekedés is elegendő volt az ezermilliárd dolláros álomhatár átlépéséhez.

A SpaceX tőzsdére lépésének jelentőségét Horváth Bence nagycikkben dolgozta fel a múlt héten. Ebben szerepel az indoklás is, ami a cég beadványában szerepel, melyben kifejtették, miért éri meg majd a vállalat részvényeiből vásárolni: Musk és stábja a megszokott visszafogottsággal azoknak a technológiáknak a megalkotását ígéri, melyek szükségesek ahhoz, hogy „a földi élet más bolygókra is átterjedhessen, emellett cél még az univerzum valódi természetének megismerése és hogy a tudat fényét eljuttassuk a csillagokig. Mindezt azért, hogy nehogy »arra a sorsra jussunk, mint a dinoszauruszok«”.

Közel 200 embert küldhet el azonnali hatállyal a Mediaworks a jövő hét elején, és jelentősen átalakítja a működését, vagyis lapokat szüntet meg, a Magyar Nemzetet pedig hetilappá alakítja – értesült a HVG. Ez azt jelenti, hogy – a hivatalos cégadatok szerint – megszabadulnak a munkavállalók közel tíz százalékától. A lap információi szerint az érintett dolgozóknak pénteken szóltak, hogy hétfőn mindenképpen jelenjenek meg a munkahelyükön.

Huth Gergely, a kiadóhoz tartozó Pesti Srácok főszerkesztője a HVG kérdésére megerősítette, hogy hétfőn, kedden és szerdán lesznek megbeszélések a kiadón belül, részleteket azonban nem mondott. Ahogy a HVG fogalmaz, árulkodó volt Huthnak az a mondata, hogy „várjuk és szomjazzuk a baloldali kollégák szolidaritását”, amely a tervezett elbocsátásokra utalhatott.

Új értesülése a lapnak az is, hogy a jobboldali média zászlóshajójának számító Magyar Nemzetet hetilappá alakíthatják át – volt olyan munkatárs, írja a HVG, aki épp emiatt mondott fel a napokban, mert az ezzel járó változásokat a feladatkörében nem fogadta el.

Szintén a HVG alapján megírtuk, egészen megdöbbentő, 14 milliárdos mínuszban zárta a tavalyi évet a Mediaworks. A propagandagyár 2024-ben még 321 milliós, az azt megelőző években pedig többmilliárdos profitot ért el. A mostani veszteséget pedig úgy sikerült összehozni, hogy a cég közben növelte árbevételét, 54,5 milliárdról 57,9 milliárd forintra.

Több, az elmúlt időszakban bekövetkezett gyanús haláleset miatt lezárják jövő héten a Bács-Kiskun megyei Dunapataj mindkét temetőjét – értesült a 444. Információink szerint négy holttestet exhumálnak majd. Értesülésünket, részletek közlése nélkül, a település polgármestere és temetkezési vállalkozója is megerősítette.

A helyi temetkezési vállalkozó telefonos érdeklődésünkre annyit mondott, hogy valóban lezárják a temetőket hatósági intézkedés miatt a jövő héten, és hogy négy személy holttestét fogják kiemelni a sírból. Részleteket azonban nem közölt arról, hogy milyen okból rendelték ezt el. Csak annyit tett hozzá, hogy a temető lezárása idején senki nem látogathatja a sírhelyeket, illetve temetéseket sem tartanak – ez utóbbiból egyébként hetente általában egy szokott lenni a településen.

Dusnoki Csaba polgármester telefonon elmondta: kedden és szerdán zárják le a két temetőt (a településen egy-egy katolikus és református temető működik, illetve van egy régi zsidó temetőjük is). „A rendőrség kezdeményezte az elhaltak testének megvizsgálását bűncselekmények gyanújával összefüggésben, azt vizsgálják, hogy nem idegenkezűség okozta-e a halálukat” – fogalmazott a polgármester a hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján. Azokban a házakban ugyanis, ahol a holttesteket találták, vagyon elleni bűncselekmények nyomaira bukkantak, és most azt vizsgálják, történt-e személy elleni bűncselekmény is.

Az ügyről megkérdeztük a rendőrséget és a megyei kormányhivatalt is. Ez utóbbi írásban az alábbi választ adta: „Az ügyben a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal együttműködik a nyomozó hatósággal, azonban a folyamatban lévő eljárásra tekintettel részletesebb tájékoztatást nem tud adni. Tájékoztatjuk, hogy a temető lezárása nem tartozik hatóságunk jogkörébe.” A csütörtökön az ORFK Kommunikációs Szolgálatához küldött kérdésemre péntek délelőtt a Bács-Kiskun megyei rendőr-főkapitányság válaszolt, de csak annyit, hogy a megkeresésemet fogadták.

Meg nem erősített információink szerint idén bekövetkezett halálesetek ügyében indult eljárás. Úgy tudjuk, mint a négy áldozat egyedülálló, többnyire idős személy volt. A holttesteket mind a négy esetben a reggeli órákban találták meg, több halálesetről tudni, amikor este a későbbi áldozatnak még semmi baja nem volt.

A KPMG októberben írt egy jelentést arról, hogy hogyan használják a vállalatok a mesterséges intelligenciát világszerte. Ebben esettanulmányok is szerepeltek, amikról kiderültek, hogy nem csupán eltúlozták a technológia elterjedtségét, hanem egyszerűen hamisak, AI találta ki őket.

„A kiválóság újradefiniálása az ágensi AI korában” című jelentés számos hamis állítást fogalmazott meg az AI használatával kapcsolatban olyan szervezeteknél, mint a svájci UBS bank, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS), valamint a Svájci Szövetségi Vasutak (SBB) és a Transport for London tömegközlekedési vállalatok.

A pontatlanságokat a GPTZero kutatócsoport azonosította AI-hallucinációkként, amelyeket a Financial Times is megerősített. Miután felhívták a figyelmet a problémára, az UBS közölte, hogy megkéri a KPMG-t a hamis állítások eltávolítására, a Big Four könyvvizsgáló cég pedig csütörtökön letörölte a jelentést egyes weboldalairól.

A KPMG-jelentés azt állította, hogy a globális vagyonkezelő UBS „AI-ágenseket integrál a befektetési tanácsadás, a kockázatkezelés és a megfelelőség-ellenőrzés területén”. A KPMG így fogalmazott: „Ezek az ágensek a Microsofttal közösen kifejlesztett, moduláris platformon belül működnek, lehetővé téve a személyre szabott, hatékony és a szabályoknak megfelelő pénzügyi folyamatokat.” A bank szóvivője az FT-nek elmondta, hogy az állítások „tényszerűen hibásak”.

A tanulmány emellett azt is állította, hogy a Svájci Szövetségi Vasutak olyan AI-ágenseket kínál, amelyek „segítenek a felhasználóknak az utazások megtervezésében, lefoglalásában és optimalizálásában a preferenciák, a valós idejű körülmények és a szén-dioxid-kibocsátás alapján, így az SBB-t holisztikus mobilitási koordinátorrá alakítják”. A vasúttársaság szóvivője megerősítette, hogy az állítás „nem pontos”.

A KPMG tanulmánya azt is állította, hogy a Transport for London AI-ágenseket használ „a torlódások előrejelzésére és kezelésére, az ingázók tájékoztatásának személyre szabására, valamint a multimodális közlekedés koordinálására”. A közlekedési vállalat szóvivője szerint az állítás „megtévesztő”.

A KPMG azon állítása, miszerint az NHS Greater Manchester AI-ágenseket használ a kórházi újrafelvételek előrejelzésére, a betegek osztályozására és a beutalók automatizálására, „nem igazán vág egybe” azzal a sajtóközleménnyel, amelyen a jelek szerint alapult – mondta egy szóvivő. A lábjegyzetekből kiderül, hogy az állítás egy tüdőrák elleni küzdelemre tervezett AI-eszközről szóló közleményből származik. Ebben szó sincs arról, hogy ágensi AI (agentic AI) végezne ilyen feladatokat.

A KPMG International szóvivője kijelentette, hogy a cég „komolyan veszi a publikált tartalmak pontosságát és integritását”, és eltávolította a jelentést a weboldalakról, miközben vizsgálja a jelentés megjelentetésének körülményeit.

„Elvárjuk minden munkatársunktól, hogy kövessék a mesterséges intelligencia felelősségteljes használatára vonatkozó irányelveinket, beleértve az emberi felügyeletet a tartalom érvényesítésére és a független források ellenőrzésére” – mondta.

Edward Tian, a GPTZero vezérigazgatója szerint a Big Four hibáktól hemzsegő kiadványai „megmérgezik az információk forrását”. A KPMG megállapításaira a GPTZero kutatása szerint már több szakmai kiadvány, valamint egy nagy cseh napilap is hivatkozott. Mivel a nagy tanácsadó cégeket, mint a KPMG és az EY, rendkívül hitelesnek tekintik, a téves információkra való támaszkodásuk „növeli a másodlagos hallucinációk kockázatát” – tette hozzá Tian.

A tanácsadó cégek jelenleg intenzíven reklámozzák szolgáltatásaikat a vállalati ügyfelek körében mint az AI-bevezetés szakértői, beleértve a technológia felelősségteljes használatát és a hibák elkerülését szolgáló belső szabályzatok kialakítását. Az elmúlt néhány évben több száz „szakmai vitaindító” anyagot adtak ki az AI-ről, hogy ügyfeleket vonzzanak.

A pedagógusok és oktatók 2026-os béremelését bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium pénteken a kormány honlapján. Az egyeztetés tartalmi összefoglalója szerint az előző kormány az Európai Bizottság felé az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz keretében vállalta, hogy a magyarországi átlagos tanárbért 2025. január 1. és 2031. december 31. között folyamatosan a magyarországi felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékán biztosítja.

Viszont a 2026. márciusi béradatok alapján a pedagógus illetmény beállási szintje jelenleg nem éri el a diplomás átlagbér 80 százalékát. Hogy ez megtörténjen, az év eleji 10 százalékos emelésen felül még 0,4 százalékpontnyi emelésre van szükség. A korrigált béremelésnek 2026. január 1-jével visszamenőlegesen kell megvalósulnia. Az erről szóló rendeletről a Bizottság felé vállaltak szerint legkésőbb 2026. június 30-ig kell kormánydöntésnek születnie, ellenkező esetben az uniós támogatást érintő visszafizetési kötelezettség felmerülhet.

Péntek délután nem volt elérhető az Instagram, a Facebook és a hozzá kapcsolódó Messenger üzenetküldő szolgáltatás. Néhány oldal szerint globálisan milliókat érintett a probléma. A Tyla nevű újság szerint a Meta oldalai automatikusan kijelentkeztették a felhasználókat. A downdetectorra több mint 40 ezer jelentés érkezett a Facebookkal kapcsolatban.

A fenntartó képviselőjeként visszavontam Dr. Szabó Csabának, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának vezetői megbizatását – írja Facebook-oldalán Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. Az okokról így fogalmaz:

„A minisztérium részéről bizalomvesztés alakult ki a főigazgató felé azután, hogy a Levéltár vezetője a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.”

Szabó Csaba 2017-ben lett a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója. Arról, amit Tarr ír, hogy megpróbálta az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását, továbbiakat nem tudni.

Bosznia-Hercegovina futballhimnuszának hasonló a sztorija, mint a 2016-os Eb magyar szurkolói dalává vált, már akkor közel két évtizedes számnak, Az éjjel soha nem érhet véget-nek.

A Sziget fesztiválon is többször fellépett Dubioza Kolektiv bosnyák együttes slágeréről, az I am from Bosniáról van szó, aminek eredetileg az égvilágon semmi köze nem volt a focihoz. A szöveg banális, mindenki külföldön akar szerencsét próbálni, pedig nincs jobb hely saját hazánknál.

A több mint 10 éves sláger az amerikai világbajnokság pótselejtezőjén, a Wales elleni meccsen kelt új életre, ezt énekelte a lelátó, és még egy vendégszektort beborító molinót is kifeszítettek: „I'm from Bosnia, take me to America”.

A Dubioza Kolektiv az olaszok elleni, vb-kijutást érő győzelem után kicsit átszabta a számot, bekerült például egy sor a válogatott 2014-es, eddigi egyetlen vb-szerepléséről: „és a gól Nigéria ellen nem volt les”. A most is a keretben lévő 40 éves Edin Džeko ugyanis a felvételek alapján hiába szerzett nyilvánvalóan szabályos gólt Nigéria ellen, a játékvezető nem adta meg, a válogatott így kiesett.

A 26 fős boszniai keretből 12-en születtek Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban.

Bosznia-Hercegovina péntek este 9-kor Kanada ellen mutatkozik be a világbajnokságon. (A dw.com alapján)

Sulyok Tamás köztársasági elnök csütörtök délután jelentette be, hogy a tervezett elmozdítása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. A beadványa péntekre már landolt is az egyik alkotmánybírónál.

„Az akta szignálásra került” – írta kérdésünkre Szabó Attila, az AB főtitkára. Ez abból derül ki, hogy megjelent a testület honlapján a legutóbb elindított ügyek között.

Szabó azt nem árulta el, hogy Polt Péter kinek osztotta ki a feladatot, arra hivatkozva, hogy „az eljárás ezen fázisában az előadó alkotmánybíró neve nem nyilvános.” Arra sem válaszolt, hogy mikor döntött Polt.

A beadványt a jelek szerint kiemelten kezelik. Az elmúlt tíz napban indult ügyek között ugyanis jócskán vannak olyanok, amelyeknél május utolsó napjaiban érkezett az első irat, sőt, a lista legvégén olyan ügyek szerepelnek, amelyeknél februárban vagy márciusban történt ugyanez.

Sulyok Tamás nagyon küzd az elmozdítása ellen: egyrészt a Fidesz által bírált és a végén már sorosistának minősített Velencei Bizottságtól vár segítséget, másrészt az Alkotmánybíróságtól kért értelmezést egy olyan helyzetben, amikor alapvetően nincs mozgástere.

Ezt pedig pont a Fidesznek köszönheti. Mécs János alkotmányjogász, az ELTE adjunktusa és a TASZ alkotmányjogi szakértője korábban a 444-nek arról beszélt, 2013-ban nagyon szűkre szabta a Fidesz a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban. Lényegében csak eljárási hiba miatt támadható és semmisíthető meg a változtatás, az alapján nem, hogy az adott passzus szembe megy-e az Alaptörvény többi részével. Éppen azért lépte meg ezt a Fidesz, hogy szabadon módosíthassa az Alaptörvényt, akár olyat is beleírva, amit törvényi szabályozásként alkotmányellenessége miatt elkaszált az AB.

Mécs János akkor arról is beszélt, hogy egy erős Alkotmánybíróság, mint például a német, kiolvashat olyanokat is egy alkotmányból, ami nincs benne – vagyis a szellemisége alapján is döntést hoz –, de a magyar nem ilyen. „A magyar Alkotmánybíróság az utóbbi 13 éve miatt nem rendelkezik ezzel az autoritással és legitimációval sem a politikai elit, sem a társadalom szempontjából.”

Sulyok Tamás a módosítás után egy évvel, 2014-ben lett az AB tagja, majd 2016-tól 8 évig elnökként vezette a testületet ezen keretek között. Most viszont próbálja megtalálni a kibúvót, és a közleménye alapján abban bízik, az AB neki ad majd igazat.

A beadványában azzal érvel, „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”, márpedig az Alaptörvény elsődleges funkciója a jogrendszer egészére irányadó alkotmányos szabályok meghatározása.

Sulyok szerint tisztázni kell, hogy „az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”

Az AB honlapján közzétett kérdéseiből egyértelmű, hogy azt próbálja elérni, a testület mondja ki, amit a kormány tervez, az valójában nem is alkotmánymódosítás, és ezzel megsértenék az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket. Vagyis így a szereplőket nem kötnék a 2013-as korlátozások, és lenne mozgásterük az ellenállásra – jelen esetben a módosítás elkaszálására.

A testületben több, a Fideszhez erősen köthető alkotmánybíró ül, de kérdés, hogyan - és egyáltalán milyen gyorsan - dönt a végén a 15 tagú AB. Egy dodonai válasszal nem mentenék meg Sulyok Tamást, ha pedig a többség nemet mond, azzal vége is a „játéknak”. A legnagyobb politikai felfordulást nyilván egy olyan határozat okozná, amiben az AB többsége megadja azt az értelmezést, amire Sulyok vágyik.

Miután itt Alaptörvény-értelmezésről van szó, a teljes ülésen kell megtárgyalni és eldönteni az indítványt. Azt az AB főtitkára nem tudta megmondani, hogy ez mikor történhet meg. Júniusban eddig minden hét keddjén tartottak ülést, így várhatóan jövő kedden lesz a következő.

Egyelőre azt sem tudni, hogy a Tisza-kormány milyen módosításban gondolkodik, Magyar Péter csütörtökön azt mondta, a kormány nem tárgyalta az ügyet, de készül a javaslatuk, ami „megoldja ezt a kutyakomédiát.” Ő továbbra is kitart amellett, hogy Sulyoknak távoznia kell, miután méltatlanná vált a hivatalára. Május 31-ig adott határidőt arra, hogy önként távozzon Sulyok és a többi kétharmados kinevezett, azonban ennek senki sem tett eleget. A Political Capital pár napja arról írt, a „Fidesz-bábok” leváltása – ahogy Magyar hívja a szereplőket – inkább politikai okokból lehet kockázatos a Tiszának, és a szavazóikban is csalódást kelthetett, hogy a határidő lejárta után nem álltak elő azonnal a megoldással.

A 444-nek nyilatkozó alkotmányjogászok amellett érveltek, hogy Sulyok elmozdítása nem okozna alkotmányos válságot.

Két tatárföldi olajfinomító és egy szamarai nagy gumigyár is megrongálódott ukrán drónok hajnali csapásaiban – írja a Kyiv Independent az ukrán vezérkar jelentése alapján. Június 12-én a reggeli órákban mértek csapást a Volga folyó partján, a Szamarai területen található Togliatti gumigyárra, ami tüzet okozott a létesítményben. A közösségi médiában a támadás reggelén megjelent fotókon és videókon nagy hatótávolságú drónok voltak láthatók Togliatti városa felett. Az esetről ez a videó kering a Telegramon.

A szintén a Volga mentén fekvő Tatár Köztársaság (Tatárföld) is célpont volt, ahonnan olajfinomító és petrolkémiai létesítmények támadását jelentették. Nyizsnyekamszk városában az olajfinomító így lángolt eszerint a Telegram-fiók szerint.

Az ukrán határ legközelebbi pontjától több mint 1200 kilométerre fekvő Nyizsnyekamszk Kelet-Európa egyik legnagyobb petrolkémiai vállalata. A város korábban is volt már ukrán támadások célpontja, legutóbb idén májusban.

Ukrajna egyre inkább hazai gyártású drónokra támaszkodik, hogy az Oroszország mélyén lévő célpontokra mérjen csapást – különösen az olajfinomításhoz, a logisztikához és a hadiipari termeléshez kapcsolódó létesítményekre, amelyek az orosz hadi gépezetet hajtják. A legutóbbi, Oroszország elleni ukrán támadások azután történtek, hogy Putyin június 5-én elutasította Volodimir Zelenszkij elnök nyílt levelét, amely a béketárgyalások azonnali újranyitására szólította fel.

Pénteken tett közzé rendkívüli tájékoztatást a tőzsde honlapján az OTP „Vezetői feladatokat ellátó személyek tranzakciója” tárggyal, amiben arról tájékoztattak, hogy a bankcsoport több vezetője élt a kedvezményes részvényvásárlási program keretében biztosított részvényopcióval.

A jelentés szerint Csányi Sándor szerdán 14 517 darab, majd csütörtökön további 26 457 darab részvényt kapott. Az egyszerűség kedvéért a pénteki záróárral számolva – ami 41 500 forint volt – ez nagyjából 1,7 milliárd forintnyi értékpapírt jelent. Az OTP a múlt évet 35 100 forinton zárta, idén tehát nagyjából 18 százalékot erősödött eddig.

A részvényopciós programban a bank további nyolc vezetőjének tranzakciójáról tájékoztattak. Hárman több mint tízezer darabos csomagokat kaptak, egy vezető közel tízezrest a többi négy 2-4 ezer darabos tételeket.

Az Európai Bizottság pénzügyi segítséget nyújt, hogy segítse a gazdákat a következő termést biztosító műtrágya beszerzésében – írja a testület pénteki közleménye. Az elkövetkező hetekben a Bizottság összesen 540 millió eurót kíván mozgósítani erre a célra. E hét elején a Bizottság azt javasolta, hogy a 2026-os uniós költségvetésből további 300 millió euróval növeljék a mezőgazdasági tartalékot, a fennmaradó forrásokon felül. A tagállamok ezt nemzeti forrásokból akár 200 százalékig is kiegészíthetik, így a teljes potenciális összeg 1,5 milliárd eurót tesz ki Európa-szerte.

Ezen felül a Bizottság a közös agrárpolitika célzott kiigazítását javasolja, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy gyorsabb és rugalmasabb támogatást nyújtsanak a gazdáknak a műtrágyabeszerzés terén.

A műtrágya beszerzési árának drasztikus emelkedése a Hormuzi-szoros blokádja miatt következett be. Ott halad át ugyanis a világ műtrágya-kereskedelmének mintegy 30 százaléka. Ez ugyanakor nem csak áremelkedéssel jár, hanem világszerte éhínségekhez vezet – jelezte pár hete az ENSZ.

A világbajnokság magyar idő szerint péntek este 9-kor a Kanada-Bosznia-Hercegovina mérkőzéssel folytatódik.

Jesse Marsch, a kanadaiak amerikai szövetségi kapitánya elrettentő példaként hozta fel hazáját. Tudja, mit beszél, kétszeres amerikai válogatott futballista, visszavonulása után edzőként is dolgozott a válogatott mellett. Az USA-ban „néha könyörögni kellett a játékosoknak, hogy énekeljék a himnuszt” – mondta.

A két évvel ezelőtt kanadai szövetségi kapitánynak kinevezett Marsch – neve a Leeds Unitedből és a Leipzigből lehet ismerős – nagyra értékeli a csapata sokszínűségét. A keret tele van első és második generációs, portugál, francia, jamaicai, kolumbiai, skót gyökerű kanadaiakkal. Marsch szerint mindegyikük örömmel viseli a válogatott mezét, az ország himnuszát pedig teli torokból éneklik, mert büszkék arra, hogy Kanadát képviselik.

A válogatott sokszínűségére jó példa a Bayern Münchenben játszó Alphonso Davies, a csapat egyik legjobb játékosa, aki libériai állampolgárként született egy ghánai menekülttáborban. A családja egy polgárháború miatt hagyta el hazáját. A szüleivel 5 éves korában költözött a Kanadába, az állampolgárságot 17 évesen szerezte meg.

A nemzeti sokszínűségre péntek esti ellenfelük, a vb-től az olaszokat elütő Bosznia-Hercegovina sem panaszkodhat. A szétesőben lévő ország válogatottjában bosnyákok mellett szerbek és horvátok is játszanak, sokan nem is a volt Jugoszláviában, hanem Nyugat-Európában születtek.

(Via Guardian)

Győrffy Balázs lett a Veszprém Megyei Gazdakörök Szövetségének új elnöke – írja a MAGOSZ a honlapján. A szervezet még június 8-án tartotta tisztújító közgyűlését. Győrffy korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke volt, de európai parlamenti képviselősége mellett erről a tisztségéről is lemondott a 2024-es botránya után.

Győrffy Balázs 2024 augusztusában bántalmazott három embert, köztük egy nőt, akinek eltörte az orrát. A Fidesz jelentette be, hogy az EP-képviselő „ittas állapotban vitába keveredett egy hölggyel, és a vita tettlegességig fajult. Győrffy Balázs viselkedésére nincs mentség, aki ilyen vállalhatatlanul és elfogadhatatlanul cselekszik, annak azonnal távoznia kell a közösségünkből.” Győrffy elismerte tettét és lemondott. Súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt indult ellene eljárás. Végül jóvátétellel úszta meg az ügyet, mert a nőnek nem keletkeztek maradandó sérülései. A 24.hu akkor azt írta, a az ügyészség azután szüntette meg az eljárást Győrffyvel szemben, miután kifizetett csaknem 2 millió forint jóvátételt a három érintettnek.

„Éppen ellenjegyzem azoknak a diplomata útleveleknek a visszavonását, amelyekkel évekig visszaéltek” – jelentette be a Facebook-oldalán Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Velkey néhány hete jelentette be , hogy a Külügyminisztérium átvizsgálja a Szijjártó Péter által kiadott, nem alanyi jogon járó diplomata útleveleket, mert nagyon súlyos visszaélések lehetnek a háttérben. Az adataik szerint csaknem 500 egyedi diplomata útlevelet adtak ki egyedi kérés alapján miniszteri döntésre az előző rendszerben. A Szijjártó-féle külügy közléséből korábban az derült ki, hogy 2019 és 2023 szeptembere között összesen 10219 ilyen okiratot állítottak ki. Tavaly Rogán Antal minisztériuma nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tagadta meg a választ arra, hogy van-e diplomata útlevele például Lánczi Tamásnak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének, Balog Zoltán exminiszter püspöknek, Dzsudzsák Balázsnak vagy épp Matolcsy Ádámnak. Dzsudzsák biztosan kapott.

Velkey azt ígérte, hogy visszavonják azokat az útleveleket, amik „érdemtelenül és mindenféle alap nélkül” kerültek emberekhez. „Politikusi haverok, sportegyesületek, NER-es üzleti körök, külföldi kötődésű személyek egész sora kapott minden indok nélkül diplomata útlevelet az államtól. És évekig használhatták az útleveleket minden magyarázat nélkül”

Később a Telexhez jutott el egy lista, amiből kiderült, hogy Rúzsa Magdolna énekes, Kálomista Gábor producer, Papp Dániel, az MTVA vezetője és Csisztu Zsuzsa is kapott diplomata útlevelet. A Külügyminisztérium 776 diplomata- és 167 szolgálati útlevél visszavonását javasolta. Az még most sem egyértelmű, hogy a Telex listáján szereplőket mind érintette-e a visszavonás.

Velkey arról is beszélt, hogy a külügy mostani átvilágítása.jóval túlmutat az útleveleken. „Egy másik, ehhez szorosan kapcsolódó súlyos és rendszerszintű visszaélésre bukkantunk az állami érdekből történő honosítások gyakorlatára. Ugyanazon mintázat mentén kaptak magyar állampolgárságot százával olyan külföldi személyek, akiknek semmiféle valós magyar kötődésük nem volt, egyes esetekben pedig felmerül a pénzügyi előnyszerzés gyanúja is. Ez nem egyedi tévedések sorozata, ez úgy látszik, hogy egy rendszerszintű módszerré vált” –írta.

A fenti képen az látható, ahogy június első napján, Kelet-Jáva tartományban, napfelkeltekor az alacsonyan fekvő felhők között láthatóvá válnak a tenggeri közösség hindu hívői, akik egy vallási fesztivál keretében felmásznak a még aktív Bromo-vulkánra, hogy rizst, gyümölcsöt, állatokat és egyéb ajándékokat mutassanak be. A szertartás a tenggeri nép rituáléja, amelynek során áldozatokat dobnak a Bromo-hegy kráterébe hálaként, a biztonságért való imádságként, valamint a hegy istenségének tett fogadalom teljesítéseként.

Csak az istenek sejthetik, milyen összefüggések vannak itt, de Bromo-vulkán nem tört ki, ellenben három másik szinte egyszerre lépett működésbe 10 nappal később.

Péntek reggel tört ki a Dukono, az Ibu és a Lewotobi Laki-Laki tűzhányó Kelet-Indonéziában, több száz méter magas hamuoszlopot lövellve a levegőbe - közölte a délkelet-ázsiai ország földtani intézete.

A tájékoztatás szerint a Halmahera szigetén található Dukono és Ibu, valamint a Flores szigetén fekvő Lewotobi Laki-Laki vulkán rövid időn belül, szinte egy időben lépett működésbe.

A Dukono kráteréből sűrű hamufelhő tört fel, amely mintegy 500 méter magasra emelkedett, majd északnyugat felé szállt. A Lewotobi Laki-Laki és az Ibu is nagyjából 400 méter magasra szórt hamut, az utóbbi felhője nyugati irányba sodródott.

A hatóságok a Lewotobi Laki-Lakinál továbbra is érvényben tartják a harmadfokú - vagyis a második legmagasabb - riasztást, míg az Ibu és a Dukono környékén maradt a másodfokú figyelmeztetés.

A 270 millió lakosú Indonézia 130 aktív vulkánjával a Föld legaktívabb vulkanikus területének számít. Az ország a csendes-óceáni „Tűzgyűrű” térségében fekszik, ahol a földkéreglemezek találkozása miatt gyakoriak az erős földrengések és vulkáni kitörések - írja az MTI.

A tengeri hírszerzés új módszereire figyelmeztetett a kínai állambiztonsági minisztérium, szerintük egyes külföldi szervezetek felderítőbójákat, pilóta nélküli vízi járműveket, valamint úgynevezett „kémteknősöket” és „kémhalakat” is bevethetnek érzékeny adatok gyűjtésére.

A minisztérium azt írta, ezek a külföldi szervezetek többek között a tengervíz hőmérsékletére, sótartalmára, sűrűségére és az áramlatokra vonatkozó adatokat gyűjthetnek. Az ilyen információk alkalmasak lehetnek úgynevezett „vízalatti térképek” elkészítésére. Ezek az adatok segíthetnek a kínai part menti védelmi rendszerek feltérképezésében, a haditengerészet mozgásának elemzésében, valamint a tengeri nyersanyagkészletek felmérésében.

A közlemény szerint az elmúlt években jelentősen bővült a tengeri hírszerzés eszköztára. A minisztérium példaként említette

a tengerfenéki kommunikációs kábelek megfigyelését, a víz alatti lehallgatórendszereket, a pilóta nélküli vízi járműveket, a kutatási expedíciónak álcázott felderítőplatformokat, valamint a „kémteknősöknek” és „kémhalaknak” nevezett eszközöket.

A tárca szerint ezek az olcsó és nehezen észlelhető eszközök különösen nagy kihívást jelentenek a biztonsági szerveknek. A nyílt tengeren működő berendezéseknél gyakran az eredet és az üzemeltető kilétének megállapítása is nehéz, ami a felelősségre vonást is megnehezíti.

A minisztérium arra kérte a kutatóintézeteket, a hajótulajdonosokat és a halászokat, hogy fokozott óvatossággal kezeljék a külföldről származó berendezéseket, és jelentsék a hatóságoknak az ismeretlen bójákat, illetve más gyanús eszközöket. (MTI)

Tovább bővül azoknak a listája, akiket egyelőre nem engedtek be az USA-ba a labdarúgó-világbajnokság idején. Dzsibríl Radzsúb, a Palesztin Labdarúgó-szövetség elnöke, bár rendelkezik akkreditációval, egyelőre Mexikóvárosban vár az engedélyre, írja a Guardian.

A palesztin válogatott még ugyan soha nem jutott ki a vébére, a FIFA vezetői a vébékre az összes szövetségi vezetőt meghívják. A palesztin válogatott amúgy nem szerepelt rosszul a vb-selejtezőn. Az első csoportkörből továbbjutott, a másodikban egy pontra volt tőle, többek között a vb-résztvevő Irakot is legyőzte.

Az USA eddig már több, hivatalos akkreditációval rendelkező személytől megtagadta a beutazást. Ilyen volt Omar Artan szomáliai játékvezető, akit Afrikában az év játékvezetőjének választottak. Az amerikai bevándorlási hatóságok nem adtak indoklást, de azt tudni lehet, hogy Szomália egyike azon országoknak, amelyek Donald Trump elnök adminisztrációja által bevezetett utazási tilalomlistán szerepelnek.

A kitiltottak listájára került az USA-val háborúban álló vb-résztvevő, Irán stábjának több tagja is.

Nem engedték fel az Egyesült Államokba induló repülőre Breel Embolót, a svájci futballválogatott csatárát egy 2018-as bírósági ügy miatt, így a csapat június elején nélküle utazott ki a világbajnokságra. A helyzet azóta rendeződött, a csatárnak személyesen kellett az ügyét intéznie az amerikai nagykövetségen, és csatlakozhatott társaihoz.

Gianni Infantino, a FIFA elnöke szerdán arról beszélt, hogy igyekeznek minden vízumproblémát megoldani, de az amerikai kormány döntését egy sportszövetség nem írhatja felül.

A vízumproblémák és sok más is szóba került Szabó Christophe, újságíróval, az Omlett du fromage sport- és popkulturális oldal szerzőjével készült foci-vb felvezető beszélgetésünkben.

Csütörtökön az RTL megszerezte Balásy Gyula levelét, amelyben azt kérte a kormánytól, hogy soron kívül vegyék át a cégeit, mert különben azok vagyonát felszámolási eljárással veszik el a NER-hez közeli cégek. Magyar Péter sajtótájékoztatón zárta ki ezt a lehetőséget: a kormánynak nem kellenek ezek a cégek, amelyekkel majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal foglalkozik.

A 24.hu-nak azt írta Balásy ezek után, hogy

„a jelenlegi körülmények között sajnos reális az esélye annak, hogy a társaságok nem tudják elkerülni a felszámolást”.

Arra panaszkodik most a propagandapápa, hogy „a bankszámlák jogtalan zárolása miatt kialakult helyzet következtében közel 500 munkavállaló került rendkívül nehéz helyzetbe, miközben a cégcsoporttal együtt dolgozó több száz alvállalkozó és partner működését is jelentősen érintik a folyamatok.”

A Fidesz veresége után a Kontrollban sírós-érzelmes interjúval próbálkozó, a vagyonát az államnak felajánló Balásy cégeinek számláit a választás után heteken belül zárolták. Emiatt a Lounge Event már a BL-döntőn sem tudta kifizetni az alvállalkozókat, a kormánynak kellett átvállalni a költségeket. A cégcsoport dolgozói a májusi fizetésüket sem kapták meg.

Balásy cégei, a Lounge Communications, a Lounge Event és a New Land Media 2018 óta vetélytárs nélkül, zsinórban nyerték el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda szinte valamennyi tenderét. Csak ebből a három cégből egyetlen év alatt tisztán 18 milliárdot vett ki Balásy, akinek a vagyonát 79 milliárd forintra becsülték. Ebből többek között Ferrariból és Lamborghiniből álló autógyűjteményre, egy Máriaremetén a hegyoldalban épülő villára és óceánra néző penthouse-ra is futotta Miami Beachen.

Balásy cégei ellen az ügyészség 2024 április elején rendelt el nyomozást hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt, miután felmerült, hogy a piaci ár többszöröséért dolgoztak a kormánynak.

A gombelemek lenyelésének veszélyére figyelmezteti a szülőket a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, miután egy héten belül négy gyermeket is nyelőcsőbe szorult gombelem okozta sérülésekkel vittek kórházba.

Az intézmény tájékoztatása szerint három esetben endoszkópos beavatkozással el tudták távolítani az elemet, egyikük azonban olyan súlyos állapotban érkezett, hogy intenzív osztályos kezelésre és műtüdő-támogatásra szorul. A negyedik gyereknél a sebészek nyaki műtéttel távolították el az idegentestet.

A gombelem lenyelése nem ritka és nem veszélytelen baleset, az esetek száma pedig növekszik: a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe tavaly 777, idén júniusig pedig már 630 hasonló esetben kerültek be gyerekek, leggyakrabban pénzérméket, nyalókapálcikákat, díszkavicsokat, hajcsatokat, mágneseket és gombelemeket nyelnek le a gyerekek.

Az intézet kiemelte, hogy a gombelem különösen veszélyes, ugyanis ha elakad a nyelőcsőben, rövid idő alatt súlyos szövetkárosodást okozhat. A nyelőcső falával érintkezve elektromos és kémiai folyamatok indulhatnak el, amik fekélyhez, szövetelhaláshoz, perforációhoz, valamint a légutak és a mellüreg súlyos, akár életveszélyes sérüléséhez és vérzéshez vezethetnek. A károsodás már nagyon rövid időn belül, akár húsz perc alatt megkezdődhet.

A Heim Pál kórház szakemberei ezért arra kérik a szülőket, hogy fordítsanak különös figyelmet a gombelemek biztonságos tárolására.

Ha egy gyermek gombelemet nyel le, azonnal sürgősségi ellátásra van szükség. A kórházban röntgenvizsgálattal állapítják meg, hol van az elem, és ha a nyelőcsőben akadt el, azonnali endoszkópos eltávolításra lehet szükség.

Nem szabad megvárni, amíg a gyermek rosszul lesz, és nem szabad abból kiindulni, hogy ha nincs tünet, nincs baj – figyelmeztettek.

Ráadásul ilyenkor a gyermeknek nem szabad enni vagy inni adni, nem szabad hánytatni, és nem szabad otthon várni, hogy az elem távozik-e a széklettel. A gombelem-lenyelés tünete lehet a nyelési nehezítettség, a fokozott nyálzás, az öklendezés vagy hányás, a köhögés, a mellkasi fájdalom, a rekedtség, a légzési nehézség és az étvágytalanság.

Ahogy egyre hosszabb ideje tartott Orbán Viktor kormányzása, úgy fogalmazódhatott meg mind nyomatékosabban a kérdés: mi lesz a Nemzeti Együttműködés Rendszerének preferált vállalkozásaival, ha egyszer bukik a rendszer? Ez tavasszal egyre gyakrabban és egyértelműbben merült fel.

A 2010-es hatalomra kerülése után Orbán kormányzásának alapvető részévé vált a nepotizmus. A Simicska Lajossal való szakításból okulva később már nemcsak egy, hanem több, hozzá valamilyen módon közelebb álló vállalkozót engedett a pénzes bödönhöz, így jókorára hízott hátországot épített ki magának, illetve a NER-nek.

Bár a nyitó kérdés megválaszolása – miszerint mi történik majd a NER szereplőivel és a cégbirodalmaikkal – még talán korai lenne, de azt összegezhetjük, hogy hogyan gyarapodtak a bőség utolsó évében.

Az előző év gazdálkodásáról szóló éves beszámolók leadási határideje mindig május 31., de a könyvelők gyakorlatilag az év elejétől, illetve februártól elkezdik összerakni a gazdasági társaságok zárását. A cégek taggyűlései jellemzően februárban-márciusban hozzák meg az ilyenkor kötelező döntéseket. Azaz elfogadják az előző év beszámolóját és főbb pénzügyi adatait, és döntenek arról, hogy mi legyen a nyereség sorsa. Már ha volt nyereség az előző évi gazdálkodás után. Két dolgot tehetnek a tulajdonosok: bent hagyják a cégben a pénzt, vagy valamekkora osztalékot vesznek ki maguknak.

A NER gazdasági hátországa rengeteg cégből áll, és biztosra vehető, hogy nagyon soknál volt osztalékfizetés, de alapjában véve azok a cégek relevánsak, amelyekben személy szerint tulajdonos egy-egy NER-lovag.

Egy példa: Gipsz Jakabnak van egy cége a saját tulajdonában, a Kiskutya Kft., de kinézett még valamit, amit meg akar venni. Elképzelhető, hogy ezt már nem vállalkozói minőségében, a saját neve alatt intézi, hanem a Kiskutya Kft. lesz mondjuk a Nagykutya Kft. tulajdonosa. Vagyis Gipsz Jakab a Kiskutyán keresztül fogja birtokolni a Nagykutyát. Ezért ha a Nagykutya osztalékot fizet, az a Kiskutyához kerül. Míg Gipsz Jakab személy szerint akkor jut osztalékhoz, ha a Kiskutya Kft.-ből történik a kifizetés. Nos, a NER-ben ugyanez történik, csak több céggel.

Összegyűjtöttem a legnagyobb, legérdekesebb NER-es protezsáltak tulajdonában lévő cégeket, megnéztem, hogyan készültek a választásra: minden mozdítható pénzt kivettek-e osztalékként, vagy tartalékoltak és bent hagyták a pénzt.

Fogalmazhatok másként is: a saját bankszámlájukat gyarapították, vagy a cégük stabilitását tartották szem előtt, bent hagyva a nyereséget ,akár a fideszes hátország jövőbeni finanszírozását is biztosítva. (Persze a saját bankszámlára utalt pénzből is azt finanszírozhatnak, amit szükséges.) A rendszerváltás ugyanis azzal fog járni Magyar Péter ígérete szerint, hogy a NER korábbi kegyeltjei egyszerűen nem fognak állami közbeszerzésekhez jutni, elapad a pénzcsap, ami eddig több száz milliárd forintos forgalmat jelenthetett egy-egy vállalkozásnak.

Csak fokozhatták a kíváncsiságot a Mészáros Lőrinc körüli események. A Fidesz választási veresége utáni hetekben kiderült, hogy a felcsúti vállalkozó vagyonkimentésbe fogott. A közvetett tulajdonában lévő Envirotis Holding Kft.-ből minden likvid pénzt kivettek, annyit hagytak, ami néhány havi bér kifizetését fedezi. De a vagyonmentés már a választások előtt elkezdődött, a V-Híd Vagyonkezelő Kft.-ből 3,39 milliárdot utaltak Mészáros Lőrinc magánszámlájára. Hogy ezt egészen pontosan milyen jogcímen tették meg, egyelőre nem világos, ráadásul az érintett cég a cikkünk megírásáig nem adta le a beszámolóját.

Hasonló lépésekről más NER-lovagok esetében még nem tudunk, de annyi világos a gyűjtés révén, hogy felfoghatatlan összegekkel gyarapodtak idén is a kegyeltjel.

Vasárnaptól kéthetente beszélgetünk gasztronómiáról, annak gazdasági, társadalmi és kulturális vetületeiről a 444 új podcastjában. A gasztronómiát gyakran értéksemleges területnek gondoljuk, társadalmon és politikán kívüli világnak, miközben fontos látni, hogy amit eszünk és enni fogunk a jövőben, az társadalmi folyamatokba ágyazott jelenség.

Az Umami podcast az étkezés történeti kontextusát és egy-egy téma izgalmas tudományos hátterét is végigveszi. Beszélgetünk a fine dining világától kezdve a mezőgazdaságon át a bélflóránkig mindenről, aminek az étkezésünkhöz kicsit is köze van. Vida Kata és Nemes Nóra, az Umami házigazdái azoknak szánják a műsort, akiket érdekel a gasztronómia gazdag és izgalmas világa a tányéron lévő ételen túl is.

Vida Kata ideje nagy részében tanácsadó szakpszichológusként és traumaterapeutaként dolgozik, emellett a Babramegy blogot írja és a Podkoszt gasztropodcastot vezette a 444-en. Leginkább a gasztronómia és annak társadalomtudományi határterületei foglalkoztatják. Az utóbbi években leginkább a helyi és szezonális zöldségekből való főzés érdekli, 2020 decemberében jelent meg az első ilyen témájú szakácskönyve Idei, hazai, zöld címmel.

Nemes Nóra 2011 óta foglalkozik gasztronómiával, írt blogot, szakácskönyvet, szerkesztett műsort, készített főzős videót. Korábban a Nosalty és a We Love Budapest munkatársa volt, jelenleg szabadúszó, Berlin és Budapest között ingázik. Szakácskönyvei, a 307 Frederick Street és az Elég jó konyha a recepteken túl kulturális és fenntarthatósági kérdéseket is boncolgatnak.

Az Umami első adása – amelyben Z generációs szakácsokkal beszélgetünk – vasárnaptól hallgatható a 444-en és a szokásos podcastlejátszókban.

Szerdán a Fidesz arról adott ki közleményt, hogy „politikai zaklatásokkal összefüggésbe hozható tragédiákról is kaptunk információkat: két esetben a választások után nem szűnő gyalázkodás és vegzálás miatt korábbi segítőink öngyilkosságot követtek el”.

Ezekről mindössze annyi információt adtak, hogy az ügyeket a hatóságok vizsgálják. Mi is megkerestük a hatóságokat, de a 24.hu-nak előbb válaszoltak.

Az ORFK nem adott érdemi választ, de annyit azért közölt, hogy az öngyilkossági esetek vizsgálata nem terjed ki az érintett politikai hovatartozására. A Központi Nyomozó Főügyészség azt írta, hogy a megkeresésben megjelölt adatokkal ügy nem azonosítható.

Ha öngyilkossági gondolatai vannak, hívja a 116-123-as lelki elsősegély telefonszámot vagy a 112-t! A pszichiátriai gondozók országos listáját és térképét itt találja.

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága még május végi ülésén döntött úgy, hogy nem függeszti fel Kocsis Máté mentelmi jogát.

Az ügy előzménye, hogy a Fidesz volt frakcióvezetője korábban arról beszélt, tudomása szerint Magyar Péter édesanyja feljelentést tett ellene „valamiért”, majd azt ígérte, hogy ő is meg fogja szavazni saját mentelmi jogának felfüggesztését a parlamenti ülésen. A valamiért valójában az volt, hogy Kocsis tavaly kérdésnek álcázva azzal vádolta meg Erőss Mónikát, hogy intézkedett a Tisza érdekében a bíróságon. Erőss ugyanilyen jellegű poszt miatt Deutsch Tamást is feljelentette rágalmazásért.

A mentelmi bizottság döntése után két héttel Kocsis Facebook-posztban kért bocsánatot Erőss Mónikától. Mint írta:

„Akár túl is léphetnénk tehát az egész történeten, hiszen bíróság elé már nem kerül, de a politikai kultúra színvonalának emelése érdekében tennék ma egy kísérletet, hátha meghonosul.”

Ezután került sor a bocsánatkérésre, Kocsis azt írta, megköveti dr. Erőss Mónikát és bocsánatot kér tőle „az általa sérelmezett mondatok miatt”.

Kocsis Máté azért hozzátette azt is:

„A vonatkozó mondatot most nem ismételném meg, de több okból is vállaltam volna a bíróság előtt zajló vitát. Közszereplők között, közügyben, felfokozott kampányhangulatban zajló szóváltásról van szó, így a tűrésküszöbnek magasabban kell lennie, továbbá bármilyen ítélet született volna, az hivatkozást jelenthetne a nyilvánosság előtt Magyar Péter hasonló vagy hasonlóan durva (ez megítélés kérdése) mondataival kapcsolatban.”

A teljes poszt itt olvasható:

FRISSÍTÉS 13:25

Facebook-posztban reagált Kocsis írására Melléthei-Barna Márton tiszás országgyűlési képviselő, Magyar Péter sógora.

Mint írta, posztját nem képviselői minőségében tette közzé, hanem „mint a veled szembeni feljelentést író ügyvéd”.

Melléthei-Barna Márton azt írta, Kocsis érvelésével szemben Erőss Mónika nem közszereplő, majd ellentétben Kocsissal ő azért leírta, hogy milyen állításokat tett korábban Kocsis Magyar Péter édesanyjáról.

„Kocsis Máté kijelentése egy 42 évnyi szolgálat után nyugalmazott, köztiszteletnek örvendő bíróra vonatkozott és így szólt: »Magyar Péter édesanyja ilyen alkoholmámoros bulikon szokta befolyásolni a saját fia érdekében a kollégákat«. Kocsis Máté nem állított kevesebbet, mint, hogy dr. Erőss Mónika, illetve a Tisza Pártot érintő ügyekben eljárt bírák hivatali visszaélések sorát követették el, mindezt ráadásul alkoholmámoros bulikon tették. Ezek az állítások nem »Erőss Monika által sérelmezett mondatok«, hanem színtiszta hazugságok, olyan állítások, amelyeknek egyfelől semmilyen alapjuk sincs, másfelől az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat is képesek megrendíteni.

A tiszás politikus szerint Kocsis Máténak a Fidesz frakcióvezetőjeként kiemelkedően nagy felelőssége volt a közbeszéd alakításában, a bocsánatkérését pedig feleslegesnek nevezte. Posztját azzal zárta:

„Kocsis Máté úgy tesz, mintha még ő lenne a jófiú. Nem, Máté, nem vagy az. Egy tisztességes magánembert rágalmazó gyáva alak vagy, aki még bocsánatot sem tud rendesen kérni. Szégyelld magad, Kocsis Máté!”

Megöltek egy újságírót Mexikó keleti részén, Veracruz államban– írja az MTI.

Luis Ángel López Valdez halálát munkaadója, a Vanguardia de Veracruz című lap jelentette be a közösségi médiában, hozzátéve, hogy a férfit Poza Rica városában lőtték agyon.

„A halála nem marad büntetlenül”

– írták a bejegyzésben. Az államban idén ez már a második újságírógyilkosság volt.

Mexikó a világ egyik legveszélyesebb országa az újságírók számára: a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szerint a latin-amerikai országban 1994 óta több mint 150 sajtómunkást öltek meg, közülük kilencet tavaly. Az RSF kiemelte, hogy a legtöbb újságírót a szervezett bűnözés sújtotta térségekben éri támadás. Egy másik szervezet adatai szerint a legveszélyesebbnek számító Veracruzban 2000 óta 33 újságírót öltek meg.

Az RSF a közösségi médiában közzétett felhívásában vizsgálatot sürgetett López Valdez halála ügyében, és emlékeztetett arra is, hogy Mexikó közben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság egyik társházigazdája. Az ország hatóságai a maja mitológia egyik istenségéről elnevezett Kukulkán-terv keretében csaknem 100 ezer rendőr, katona és biztonsági magáncég kivezénylésével igyekeznek biztosítani a világbajnokság mexikói helyszíneit, Claudia Sheinbaum elnök pedig leszögezte: kormánya kész garantálni a meccsekre érkezők biztonságát. López Valdezt alig néhány órával a nyitómeccs előtt ölték meg.

„Az Orbán-kormány a III. kerületieket meg sem kérdezve kiemelt beruházássá tette a Bécsi úti Olive Garden Lakópark építését. A beruházás építési tervei nem felelnek meg Óbuda-Békásmegyer hatályos településrendezési előírásainak és fejlesztési stratégiájának, ezért nem támogattuk a terveket már tavaly szeptemberben sem” – írta közleményében Kiss László óbudai polgármester.

Kiss szerint az Olive Garden Lakópark építtetője most már megduplázná az építménymagasságot, csökkentené a zöldterület arányát, ehhez ráadásul ma a III. kerületiek beleegyezésére sincs szüksége.

„Óbuda-Békásmegyer számára mindez elfogadhatatlan, ezért kezdeményeztük a kormánynál, hogy ne legyen többé kiemelt kormányzati beruházás a Bécsi úti lakópark!”

– írta, hozzátéve, hogy levélben fordult Óbuda országgyűlési képviselőihez, Boda Nikolettához és Dr. Koncz Áronhoz, hogy az új kormány szüntesse meg a beruházás kiemelt státuszát.

A lakásépítések felgyorsítása érdekében tavaly augusztusban az előző kormány egy kormányrendelettel tette lehetővé azt, hogy kiemelt beruházássá nyilváníthassák azokat a 250 lakásnál nagyobb ingatlanfejlesztési projekteket, amelyekben a lakások 70 százaléka megfelel az Otthon Start Program feltételeinek. A kiemeltnek minősített építkezésekre nem vonatkoznak a helyi építési szabályok, egy jóval lazább szabályrendszerben így gyorsabbá és könnyebbé válik minden engedélyeztetési eljárás.

A 48 csapatosra duzzasztott világbajnokság nem csak a színvonalra lesz rossz hatással, de a szurkolói érdeklődésre is. Különösen úgy, hogy a jegyárak többszörösei a legutóbbi, katari vébének. A csoportkörben az első kategóriás jegyekért 450–990 dollárt (137-305 ezer forintot) kérnek. A negyeddöntős meccsekért 1360 dollárt (480 ezer forint), szemben a négy évvel ezelőtti 425 dollárral (150 ezer forint).

A magas jegyárak miatt Claudia Sheinbaum mexikói elnök például úgy tiltakozott, hogy a tiszteletjegyét elajándékozta, a meccset a nép között egy kivetítő előtt nézte végig.

🚨🇲🇽 President Sheinbaum TURNED DOWN her World Cup ticket over the ridiculous prices, choosing to gift it away and watch Mexico's victory with the people at a free local screening instead. pic.twitter.com/dGYqGFtQjI

— Samuel 🇲🇽 (@resisres) June 11, 2026

A FIFA már a vébé előtt rettegett az üres széksoroktól, netán szektoroktól, ami igen nagy pofára esés lenne. A focivébékhez hozzátartoznak ugyanis a tömött lelátók, már rég nincs olyan, mint az 1986-os mexikói vébén, amikor a szovjetek egy félházas stadionban vertek minket agyon. Sőt, a Kanada elleni meccsünkön még annyian sem voltak, 13 500 ember volt a lelátón.

Már a vébé második meccsén, a guadalajarai Dél-Korea-Csehországon (2-1) is bőven voltak üres széksorok, pedig ez a meccs ezen a vébén bőven a jobb párosítások közé tartozik, és csakugyan egész jó meccs volt.

De mi lesz a philadelphiai Curaçao-Elefántcsontpart meccsen? Vagy a seattle-i Egyiptom-Iránon? Esetleg a houstoni Zöld-foki Köztársaság-Szaúd-Arábián?

Ha a FIFA nem akar a 86-os magyar–szovjet meccshez hasonló üres széksorokat, akkor valahonnan nézőket kell szerezni. Ez meg csak úgy lehetséges, ha lejjebb viszi a jegyárakat. De akkor mit mondanak azoknak, akik aranyáron vásárolták meg belépőjüket a Zöld-foki Köztársaság-Szaúd-Arábiára?

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógus-továbbképzési monopóliumát megszüntetjük. A pedagógusképzést pedig felmenő rendszerben kivezetjük az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, mert ez a képzés ott nincs a megfelelő intézményi keretben” – jelentette be Lannert Judit oktatási miniszter.

Rövid bejegyzésében azt írja, hogy „azokat a hallgatókat, akik már megkezdték tanulmányaikat, semmilyen hátrány nem éri, számukra természetesen biztosítjuk, hogy képzésüket változatlan feltételek mellett befejezhessék.”

Nem nézték jó szemmel

Az NKE tanárképzése már a 2025 őszi indulása előtt is indulatokat kavart, az Oktatói Hálózat és a Civil Közoktatási Platform például arról adott ki nyilatkozatot, hogy az eredetileg honvédelmi, rendvédelmi, közigazgatási, katasztrófavédelmi, hírszerzői stb. feladatok ellátására felkészítő, kivételezett státuszt és állami támogatást élvező Nemzeti Közszolgálati Egyetem jellegénél fogva nem tud jelentős pedagógiai, neveléstudományi múltat, kutatási teljesítményeket és tanárképzési tapasztalatokat felmutatni.

A pedagógus-továbbképzés kérdése más fórumok mellett május végén az új miniszter és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közti egyeztetésen is előjött. A szakszervezet a találkozó után azt írta, hogy az eddigi szabályozás szerint az ötévenként teljesítendő 120 órás továbbképzésből 60 órát az NKE által indított képzéseken kellene eltölteni. „Ezekre ráadásul nem a pedagógus jelentkezik saját szakmai érdeklődése alapján, hanem az igazgató jelöli ki. Álláspontunk szerint ezt a rendszert meg kell szüntetni, és teljesen új továbbképzési modellt kell kialakítani. Addig pedig nem lenne szabad kötelezővé tenni az NKE által indított képzéseken való részvételt.” Azt is írták, hogy Lannert Judit ezzel kapcsolatban egyetértett abban, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, és új továbbképzési struktúrát kell létrehozni. „Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani kötelező NKE-képzési gyakorlatnak nincs szakmai legitimitása.”

A miniszter pár nappal ezelőtt a Qubitnak adott interjúban már beszélt arról, hogy „a pedagógusképzést is átalakítjuk, a tanárképzést például kivonjuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről. Rossz üzenete van annak, ha a pedagógusság ugyanolyan hivatásrendnek számít, mint a katonaság vagy a rendőrség.”

Az április végi állapothoz képest kissé apadt a magyar stratégiai olaj- és üzemanyagkészletek biztonsági tartaléka: a készletnapok száma 69-ről 62-re csökkent. Ez az a tartalék, amely egy ellátási válság idején az ország működését biztosítaná.

A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség friss adatai szerint

május végére a gázolajkészlet 403 kilotonnáról 280 kilotonnára esett vissza, miközben benzinből valamelyest nőtt a tartalék, 143 kilotonnáról 162 kilotonnára.

A kőolaj- és kerozinkészletekben nincs változás az előző hónaphoz képest. Márciusban volt egy nagy apadás, akkor a készletnapok száma lefeleződött, a februári 91 napról 44 napra csökkent.

Ahogy azt írtuk, a stratégiai tartalékok áprilisi visszatöltése két tényezővel volt magyarázható. Lehetséges, hogy a benzinkutak márciusi megrohamozása nem folytatódott áprilisban – ez június elején, az áprilisi kiskereskedelmi statisztikából derül ki –, de számíthatott az is, hogy április utolsó harmadában újraindult az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken.

Az iráni béke hírére nagyot erősödött a forint az euróval szemben. 353 alá is leszúrt az árfolyam, ezzel pedig 2022 februárja óta nem volt ilyen erős magyar fizetőeszköz az euróval szemben - írja a Portfolio.

A választás napjának reggelén még 377 forintért adták a rohadék Brüsszel valutáját, de a kétharmad kiderülése óta egyre többet ér a magyar pénz.

Még jó, hogy volt három kiállítás a Mexikói–Dél-Afrika nyitómeccsen, különben már rég elfelejtettük volna az egészet. A hazaiak 2-0-ra nyertek, kiállításban Dél-Afrika győzött 2-1-re.

A világ szimpátiáját nem nyerték el az afrikaiak, gyönge, nem világbajnoksághoz méltó játékot mutattak, de ez volt a kisebbik baj, a 48-asra felduzzasztott mezőnyben a csapatok harmada ennél többre nem lesz képes.

Hanem az a két kiállítás, de különösen a második, amit ütésért kapott Themba Zwane.

Ha nem is kísérteties, de van némi hasonlóság a mi 1978-as nyitómeccsünk és a mostani között. Mi is a házigazdákkal játszottuk az első meccset, és mi is kilenc emberrel fejeztük azt be, ilyen azért nem minden négy évben fordul elő.

Annyiban viszont eltér a két meccs, hogy mi 1978-ban mindenáron nyerni akartunk, utolsó vérünkig küzdöttünk, és nem is voltunk rosszak, itt lehet megnézni a teljes meccset. Dél-Afrikát mindezzel nem lehet vádolni.

Vezettünk is azon a 48 évvel ezelőtti nyitómeccsen, majd a 83. percig 1-1-re álltunk, amikor Passarella megszerezte a vezetést az Antonio Garrido portugál játékvezető által erősen támogatott argentinoknak. A válogatott fizikálisan és mentálisan is padlóra került, három perc alatt követett el két durva szabálytalanságot a magyar válogatott két legjobbja, előbb Törőcsik András, majd Nyilasi Tibor.

Az olaszok ellen nem játszhattak, 3-1-re kaptunk ki, ahogy a franciáktól is, így estünk ki pont nélkül. (Mellesleg akkoriban 16-os volt a vb-mezőny, most az egyenes kiesési szakaszban lesz 32 csapat.) Gyaníthatóan az 1978-as magyarokhoz hasonló sors vár a csoportban még a csehekkel és a dél-koreaiakkal találkozó Dél-Afrikára is.

Mexikó viszont gyaníthatóan nem úgy végez, ahogy az argentinok 1978-ban, nem lesznek világbajnokok. Az Opta számítása szerint Mexikó a 20. legesélyesebb csapat a végső győzelemre.

Negyvenhét évesen elhunyt Badzsrakitijabha Mahidol hercegnő, Maha Vadzsiralongkorn thaiföldi király legidősebb lánya. A jogász végzettségű hercegnő csütörtök este halt meg egy bangkoki kórházban, ahová három éve került be eszméletlen állapotban.

A hercegnő 2022 decemberében esett össze egy bakteriális fertőzés, és az abból fakadó szívbetegség következtében. Ezt követően több mint három évig volt kómában. A királyi palota közleménye szerint állapota végül egy hasi fertőzés miatt fordult válságosra, ami a halálához vezetett.

Badzsrakitijabha hercegnő kiemelkedő jogi pályát futott be: a Cornell Egyetemen szerzett jogi doktorátust, majd rövid ideig Thaiföld ENSZ-képviseletén dolgozott New Yorkban. Hazatérése után ügyészként tevékenykedett, 2012 és 2014 között Thaiföld ausztriai nagykövete volt. Később az igazságügyi reformok és a női fogvatartottak helyzetének javítása mellett kötelezte el magát; az ENSZ jószolgálati nagyköveteként végzett munkája is hozzájárult a női fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó ENSZ-szabályzat elfogadásához.

Bár a thaiföldi trónöröklési szabályok a férfi örökösöket részesítik előnyben, közszolgálati tapasztalata miatt időről időre felmerült, hogy egy jövőbeli uralkodó mellett régensként is fontos szerepet kaphat. Röviddel megbetegedése előtt befolyásos tisztségre nevezték ki a királyi testőrségen belül.

Anutin Csarnvirakul miniszterelnök televíziós beszédében úgy fogalmazott: a hercegnő igazságosabb és emberségesebb társadalomért végzett munkája maradandó erkölcsi örökséget hagy maga után.

A nép által szeretetteljesen Bha hercegnőnek becézett királylány az egyetlen gyermek a X. Ráma néven uralkodó 73 éves thaiföldi király első házasságából, akinek négy házasságból összesen hét gyermeke született. Az uralkodó még nem nevezte meg, hogy melyikét gyermekét szeretné látni utódjaként a trónon. (MTI)

Miroslav Koubek, a cseh válogatott szövetségi kapitánya szerint Dél-Korea együttese jobb és gyorsabb volt, ezért győzték le őket 2-1-re a labdarúgó-világbajnokság csoportkörének első fordulójában.

„Elkövettünk néhány hibát, de helyzeteket is kialakítottunk, ellenfelünk azonban nagyon gyors volt. A jobb csapat nyert”

– mondta az edző a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón.

A második félidőben Ladislav Krejcí szép fejesgóllal szerezte meg vezetést a cseheknek, de Hvang Inbom nem sokkal később egyenlített, majd a csereként beállt O Hjongju megszerezte a győztes gólt.

Koubek elégedett volt csapata harcosságával, ugyanakkor úgy véli, a folytatásban támadóbb felfogásra és a kapuhoz közel, az utolsó harminc méteren kreatívabb futballra lesz szükségük. „Támadásban van hová fejlődnünk” – jegyezte meg Koubek, akinek együttese hat veretlen mérkőzés után kapott ki ismét. Szerinte azért jobb teljesítményre lesz szükség olyan kulcsjátékosoktól, mint a csatár Patrik Schick és a támadó középpályás Pavel Sulc. Mindkettőjüket a második félidőben cserélte le, miután a nagy melegben kimerültnek tűntek.

A győztes dél-koreai válogatott szövetségi kapitánya, Hong Mjongbo elmondta: csapata pontosan betartotta a mérkőzés előtt adott utasításait. „A meccs előtt két dolgot kértem tőlük: ne adják fel az utolsó pillanatig, és csapatként játsszanak” – mondta a sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a folytatásban azért hatékonyabban kell majd kihasználniuk a helyzeteiket.

A csehek legközelebb jövő csütörtökön lépnek pályára Atlantában a Dél-afrikai Köztársaság ellen. Az ázsiai együttes jövő szerdán a társházigazda Mexikóval játszik majd Guadalajarában. (MTI)

Az a körülmény, hogy egy bűnszervezet vezetője a Balaton mellett lakott, olyan mély benyomást gyakorolt a pénzügyőr hadnagy által kiküldött közlemény megfogalmazójára, hogy így kezdi irományát:

„Nem a balatoni hekk, hanem egy egész bűnszervezet akadt horogra: a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói ezúttal sem tértek haza üres kézzel. A jól szervezett cégháló több mint 780 millió forint áfát »pecázott ki« a költségvetésből, de a hatóságok végül rajtuk ütöttek. A NAV zalai nyomozói által szervezett akcióban 23 helyszínen »vetették ki hálójukat« a pénzügyőrök, a Bevetési Igazgatóság járőreinek és informatikai szakemberek támogatásával.”

A közlemény további részében már tartózkodnak az efféle stiláris kihágásoktól, amikor beszámolnak arról, hogy többszintű, egymásra épülő, folyamatosan változó cégekből álló számlázási láncolatot tárt fel a nyomozás. A hálózat papíron egymástól jelentősen különböző tevékenységeket számlázott – például építőipari és szerelési munkákat, takarítást, informatikai szolgáltatásokat – amelyek valójában nem történtek meg. A láncolat látszólagos alvállalkozói szintjén a cégek nem végeztek tényleges gazdasági tevékenységet.

A valódi cél az volt, hogy törvényes adóáthárítás látszatát keltsék, a kiállított hamis számlák ellenértékének jutalékkal csökkentett összegét pedig visszajuttassák a számlabefogadóknak, akik a számlák felhasználásával jelentős összegű áfa megfizetését kerülték el - írja a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság.

A hajnali rajtaütésben különböző helyszíneken ébresztették a nyomozók a bűnszervezet vezetőit, a Balatontól egészen Pest vármegye határáig.

A szervezet irányítója gyakorlatilag home office-ban dolgozott, balatoni ingatlanjából vezette a hálózatot. A lakása feletti irodában működött az a központ, ahol a nyomozók még időben megtalálták a számlagyárhoz tartozó cégek teljes dokumentációját, cégbélyegzőit, bankkártyáit, banki hozzáféréseit és kommunikációs eszközeit, ugyanis elfogásakor kiderült, hogy balatoni központját Thaiföldre kívánta áthelyezni.

A fogás jelentős: a pénzügyi nyomozók több mint 1,2 milliárd forint értékben biztosítottak vagyonelemeket a költségvetésnek okozott kár megtérítésére.

Ingatlanokat, illetve nagy értékű gépjárműveket zároltak több mint 700 millió forint értékben, továbbá 63 000 eurót és 59 000 svájci frankot is lefoglaltak, valamint a bankszámlákról 315 millió forint feletti összeget helyeztek biztosítás alá. A bűnszervezet vezetője különösen kedvelte az aranyat: közel 35 millió forint értékű aranyzálogjegyet foglaltak le tőle.

Az ügyben 25 személyt állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, közülük 5 főt őrizetbe vettek; letartóztatásukat a bíróság – az ügyészség indítványára – elrendelte. A NAV bűnügyi szakterülete különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz az ügyben.

Két népszerű TikTok-tartalomgyártó akadt fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzőinek szűrőjén: több millió forintos bevételük után nem fizettek adót, a platformok üzemeltetőitől érkező összegeket pedig gyermekeik bankszámlájára utaltatták – közölte a hatóság.

Az adóhivatal a közösségi médiában jelentős követőtáborral rendelkező tartalomgyártók YouTube-on és TikTokon szerzett bevételeit vizsgálta. Egyikük összesen több mint 17 millió forintot, a másik 8 millió forintot keresett a platformokon futó videóik nézettsége után.

Mindketten adószám nélkül dolgoztak, és online tevékenységükből származó jövedelmeiket sem vallották be. Ráadásul a bevételeik egy részét – a hatóság szerint megtévesztésként – kiskorú gyermekeik bankszámláira utaltatták. Bár az influenszerek kezdetben nem működtek együtt a hatósággal, végül elismerték a tartalomgyártásból származó bevételeiket.

A NAV hangsúlyozta: a tartalomgyártásból, közösségimédia-platformokról vagy más online szolgáltatásokból származó bevételek ugyanúgy adókötelesek, mint bármely más jövedelem. Az adóköteles tevékenységhez adószámot kell igényelni.

Azt is írták, a be nem vallott jövedelem után utólag meg kell fizetni a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót is. Emellett azok az influenszerek, akik illegálisan eltitkolják bevételeiket, akár 200 százalékos adóbírságra és késedelmi pótlékra is számíthatnak. Aki az adószám igénylését is „elfelejti”, annak terhére a mulasztás miatt akár egymillió forintos bírságot is kiszabhat a NAV. (MTI)

Egy dél-koreai bíróság 30 év börtönbüntetésre ítélte Jun Szogjol volt elnököt, mert drónokat küldött Észak-Koreába. Az ügyészek szerint 2024 októberében azért rendelte el a műveletet, hogy provokálja Észak-Koreát, és ezzel ürügyet teremtsen a rendkívüli állapot bevezetéséhez.

Amikor Jun 2024. december 3-án kihirdette a hadiállapotot, azt állította, hogy az országot védi az Észak-Koreával szimpatizáló „államellenes” erőkkel szemben. Hamarosan azonban kiderült, hogy belpolitikai problémák vezették a lépésre, és a tömeges tiltakozások nyomán visszavonta a rendeletet.

Jun ellen többféle vádat is emeltek, és jelenleg börtönbüntetését tölti, miután életfogytiglanira ítélték lázadás vádjával.

Pénteken a szöuli bíróság Junt, valamint volt védelmi miniszterét és a drónparancsnokság volt vezetőjét árulás és hatalommal való visszaélés bűntettében bűnösnek találta. A bíróság szerint mindhárom tisztviselő „provokálta Észak-Koreát”, ezzel „növelve a katonai konfliktus kockázatát”, de arra a következtetésre jutott, hogy Jun viseli a „legnagyobb felelősséget” ebben az ügyben, ezért kapott 30 évet.

A volt elnök ügyvédei azzal érveltek, hogy ügyfelük cselekedetei „jogszerű” válaszok voltak Észak-Korea „szemétballonokkal való provokációira”. Ezzel a tulajdonképpen tradicionálisnak mondható szaros léggömbökre utaltak. (BBC)

Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevele a legfontosabb csütörtöki cikkekkel. Vannak más hírleveleink is, amikre itt lehet feliratkozni.

Belföld

A bukott miniszterelnök ott folytatja, ahol kormányon abbahagyta: megállíthatatlanul robog a szélsőjobb felé, és ráfordul a Mi Hazánk szavazóira. Ellenzékben nem is tehet mást – ez az orbánizmus vastörvénye.

A 444-nek adta első miniszteri nagyinterjúját Vitézy Dávid: „Az én dolgom, hogy ne történhessen olyan, hogy Magyarország amiatt bukik egy eurocentet is, mert valamilyen döntést nem hoztunk meg időben” – mondta. A közlekedési és beruházási miniszter kijelentette, felperzselt földet örökölt Lázár Jánostól.

• Felülvizsgálják az egész mohácsi beruházást, lehet, hogy lecsípnek 2 sávot a hídból.

Kapitány István lecserélte a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét. Lemondott Fürcht Pál főügyész. Buda Péter szakmai vezetésért felelős pozícióba kerül Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett.

Négy intézkedés, amivel Magyar Péterék nekimennek az eldugott NER-es ezermilliárdoknak. A magántőkealapok és a zártkörű befektetési alapok átláthatóbbá tétele érdekében nagyon fontos módosítások jönnek a pénzmosás elleni törvényben. A közpénzes tőkealapokban pedig nagyobb beleszólása lehet a dolgokba az államnak.

• Hankó Balázsék legalább 25 évig, minimum 1005 milliárd forinttal támogatták volna Krausz Ferenc alapítványát.

• Sulyok például az Alkotmánybírósághoz fordul.

Orbán Anita a külügyi bizottságban beszélt arról, merre járt az utóbbi hetekben, kik érkeznek hozzánk a következő hónapokban, hogyan építenék újra a leépült európai kapcsolatokat. Beszélt az ukrajnai magyar kisebbséget érintő megállapodás részleteiről, a Nyugat-Balkán európai integrációjáról, valamint arról is, milyen feltételekkel csatlakozhatna Ukrajna az EU-hoz a jövőben.

A Telekom 2015-ben egy összegben fizetett a találmányért, aminek Rogán az egyik szerzője, tudta meg a 444. Azaz nem az óriáscég állja évről évre a volt propagandaminiszter mostanra több mint 2 milliárdosra hízott feltalálói gázsiját. De ki és miből? Úgy tűnik, mind Rogánnak, mind a társainak lehet izgulnivalójuk.

Szerzőnk szerint itt az ideje, hogy örökre elfelejtsük az augusztus 20-ai tűzijátékot! Mikor, ha nem most? A rendszerváltás újabb sürgetése.

• Átcsoportosításokról döntött a kormány, a kriptojavaslat is társadalmi egyeztetésen van.

Hír volt még:

• A Tisza Párt több pénzből kampányolt, mint a DK és a Mi Hazánk összesen, pedig ők is kaptak 1-1 milliárdot az államtól.
• A könyvfóliázási rendelet visszavonását követelik a könyvkiadók, Tarr Zoltán a könyvhéten meg is ígérte.
• Hamarosan indulnak az energetikai pályázatok, 500 milliárdos a keret, okosmérőkre is lehet majd pályázni.
• A Tisza megszünteti a jelzáloghitelek kamatstopját, ez több mint 200 ezer szerződést érinthet.
• Egy autóst 123-szor büntettek meg, amiért matrica nélkül hajtott fizetős útszakaszon.

• A volt miniszterelnök mérőszalagot és kalapácsot ragadott, majd beverte a szöget, és felakasztotta rá a Nemzeti Hitvallást.

Sport

• Több volt a piros lap, mint a gól a világbajnokság nyitómeccsén.
• Ilyen volt a mexikói megnyitó: Shakira, azték táncosok és gigantikus kupa.
• Máris megvan a focivébé vicces szurkolása, itt vannak az evező vikingek.
• Hivatalos: újra Mourinho a Real Madrid edzője.
• Rekordot jelentő, 29 pontos hátrányból fordított a New York Knicks az NBA nagydöntőjének negyedik meccsén.

Külföld

• Váratlanul lemondott a védelmi miniszter, válságban a brit kormány.
• Hiába állította Trump, hogy közel az alku az iráni háború lezárásáról, Teherán szerint semmit sem véglegesítettek.
• A moszkvai német, brit és francia nagykövetek az orosz külügyminiszter-helyettessel tárgyaltak.
• Vízágyút vetett be Belfastban a rendőrség a zavargások miatt.
• Kanadában is megtiltanák, hogy a 16 év alatti gyerekek közösségi médiát használjanak.

Egymás után két baleset is történt péntek reggel az M1-es autópálya Hegyeshalom felé vezető oldalán, Győr közelében. Nyolcan meghaltak – közölte a rendőrség a police.hu oldalon.

Az első baleset péntek hajnalban, 4:30 körül történt az M1-es autópálya 114-es kilométerénél, ahol egy teherautó munkagépnek ütközött. A jármű az ütközés után kigyulladt, a teherautó sofőrje a helyszínen meghalt.

Nem sokkal később, 5:10 körül, a 113-as kilométernél egy kisbusz hajtott bele egy, az előző baleset miatt álló teherautóba. A kisbuszban kilencen utaztak: heten a helyszínen meghaltak, ketten megsérültek.

Frissítés (14:01):

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság közölte, hogy elalvás okozhatta a baleseteket.

Azt írták, hogy az első baleset pénteken 4 óra 30 perc körül történt, amiben eddig tisztázatlan körülmények között – vélhetően elalvás miatt – egy török állampolgár által vezetett tehergépkocsi a 115-ös kilométernél, a tereléssel elzárt úton leállított munkagépeknek ütközött és kigyulladt. A sofőr a balesetben életét vesztette.

A helyszínen már több rendőri egység intézkedett, amikor 5 óra 15 perc körül, valószínűleg a lassuló forgalom következtében, újabb közlekedési baleset történt az autópálya 113-as kilométerénél, mintegy 1600 méterrel az előző balesettől. Ennek során egy moldáv honosságú kisbusz – feltehetően szintén elalvás miatt – nekiütközött az előtte haladó ukrán járműszerelvény hátuljának. A baleset következtében a kisbuszban utazó külföldi férfiak közül heten meghaltak, két embert a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállítottak.

A rendőrség az adott útszakasz Hegyeshalom felé vezető oldalát teljes szélességben lezárta, a forgalmat elterelte. Időközben a szemle és a mentési munkálatok véget értek, az autópályán megindult a forgalom. A balesetek körülményeit büntetőeljárás keretében vizsgálják.

A fideszes propagandának évek óta alapanyagot szállító névtelen blog, a Tűzfalcsoport írt arról csütörtök reggel, hogy kimaradt az energetikai miniszter vagyonnyilatkozatából egy nagyobb tétel.

Kapitány István eredetileg is feltüntette az alábbi ingatlanokat:

• a II. kerületben van egy 1112 négyzetméteres beépítetlen területe,
• Balatongyörökön egy 1882 négyzetméteres szintén beépítetlen területe egy bontandó házzal,
• ugyanitt rendelkezik egy 2233 négyzetméteres zártkerttel,
• illetve felerészben övé a spanyolországi Malagán egy 340 négyzetméteres üdülője, amit 2023-ban szerzett meg.

Ami kimaradt: egy 1524 négyzetméteres, balatongyöröki telek és rajta egy 209 négyzetméteres ház.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium csütörtök délután jelezte a 24.hu megkeresésére, hogy a tárcavezető frissítette ezekkel a vagyonnyilatkozatát.

A Tisza a vagyonnyilatkozati rendszer felülvizsgálatára készül, mert szerintük teljesen nyilvánvaló, hogy a hatályos rendszer „egy korrupcióban érdekelt hatalom érdekét szolgálta”.

Az iráni válogatott csütörtökön megtartotta első nyílt edzését a világbajnokság előtt a mexikói Tijuanában, ahol a csapat bázisa lesz a torna alatt. Irán eredetileg egy arizonai sportkomplexumot választott, de a geopolitikai feszültségek miatt a múlt hónap végén Mexikóba tette át a felkészülését.

A játékosok napsütésben tartott regeneráló edzésen alapgyakorlatokat végeztek, miután egy nappal korábban a Xolos de Tijuana U21-es csapata ellen játszottak. A háttérben egy „Üdvözlünk Tijuanában” feliratú tábla állt, mellette perzsa és spanyol nyelvű üzenetekkel, miközben az iráni játékosok körbekocogták a pályát.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium a héten közölte, hogy az iráni játékosok a csoportmeccseik előtt egy nappal léphetnek be az Egyesült Államokba. Ezzel cáfolták azokat a korábbi sajtóértesüléseket, amik szerint a csapatnak a mérkőzések napján kellene beutaznia az országba, majd még aznap el is kellene hagynia azt.

A csapat egyik illetékese szerint Irán vasárnap, egy nappal a világbajnoki nyitómeccse előtt Los Angelesbe utazik, ahol edzést tart és részt vesz a hivatalos sajtótájékoztatón. Az iráni válogatott hétfőn Új-Zéland ellen kezdi meg szereplését a Los Angeles Stadiumban, majd június 21-én Belgium ellen is Los Angelesben játszik, a csoportkört pedig június 26-án Seattle-ben, Egyiptom ellen zárja.

Közben Gianni Infantino FIFA-elnök szerdán azzal próbálta csillapítani a világbajnokság előtti vízumügyek és geopolitikai feszültségek miatti aggodalmakat, hogy:

„Nyugi, lazítsanak.”

A nemzetközi szövetség vezetője szerint a FIFA mindent megtesz a problémák rendezéséért, de nem írhatja felül a rendező országok bevándorlási döntéseit.

Infantino a társrendező Mexikó és Dél-Afrika közötti nyitómeccs – ami 2-0-s mexikói győzelemmel végződött – előestéjén beszélt Omar Abdulkadir Artan szomáliai játékvezető ügyéről. Artant annak ellenére nem engedték be az Egyesült Államokba, hogy érvényes vízuma volt. Az amerikai hatóságok szerint azért utasították el a belépését, mert kapcsolatban állt „terrorszervezetek feltételezett tagjaival”.

„Sajnálatos, ami a szomáliai játékvezetővel történt” – mondta Infantino három év után tartott első sajtótájékoztatóján. „Próbálkozunk, tárgyalunk, meglátjuk. Néha talán az is jó, ha az ember megnyugszik, lazít. Mindennel foglalkozunk, mindent megpróbálunk megoldani. Nem mi vagyunk a világ királyai, akik kormányok és rendőri erők felett uralkodhatnak. Mi sportszervezet vagyunk.”

A FIFA elnöke szerint a szervezet továbbra is a háttérben dolgozik a fennálló ügyek rendezésén, de a bevándorlási döntések végső soron a nemzeti hatóságoknál vannak. Arra a kérdésre, megbánta-e, hogy az Egyesült Államokat is a rendezők közé választották, azt mondta, nincs benne megbánás. Szerinte egy ekkora eseménynél természetes, hogy problémák merülnek fel, akár az Egyesült Államokban, akár Kanadában vagy Mexikóban.

Infantino Irán részvételét is annak példájaként említette, hogy a FIFA igyekszik eligazodni a bonyolult politikai helyzetekben. „Voltak, akik azt mondták, Irán nem jöhet el a világbajnokságra. Én megígértem nekik, hogy el fognak jönni” – mondta. Szerinte az iráni válogatott szereplése a geopolitikai feszültségek ellenére is azt mutatja, hogy a futball képes összehozni az embereket.

Infantino a sajtótájékoztatón többször is az egység üzenetét hangsúlyozta. Azt mondta, a világbajnokság a globális konfliktusok és bizonytalanság idején is közös élményt adhat. „Amikor Irán játszik, a stadion tele lesz, és remélem, pozitív lesz a hangulat, mert ez a futball” – mondta. „Egyesíteni akarjuk a világot.” (Reuters 1, 2)

Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásról szóló hírek egyelőre spekulatívak, és semmit sem véglegesítettek – írja a BBC.

Eszmail Baghai azt is jelezte, hogy bár a szöveg nagy részét már lezárták, Washington újabb és túlzó követelésekkel állt elő, Teherán pedig nem hajlandó átlépni a saját vörös vonalait.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön azt állította, hogy közel van egy előzetes megállapodás az Iránnal vívott háború lezárásáról, ezért lefújta az ország elleni amerikai csapásokat. Az Ovális Irodában újságíróknak azt mondta, „nagyszerű megállapodást” kötöttek Iránnal, és szerinte a dokumentumok már majdnem végleges állapotban vannak.

Trump szerint a készülő megállapodás lényege az lenne, hogy Irán soha ne juthasson atomfegyverhez. Azt mondta, az aláírásra akár Európában is sor kerülhet, és a Hormuzi-szoros a dokumentum aláírása után azonnal újra megnyílna. A bejelentés hatására a Brent típusú kőolaj ára jelentősen, hordónként körülbelül 89 dollárra esett.

Az amerikai elnök közölte, hogy beszélt a térség vezetőivel, köztük az öböl menti szövetségesekkel és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is, majd hozzátette:

„Az egész Közel-Kelet nagyon boldog.”

Izrael megerősítette, hogy Trump és Benjamin Netanjahu beszélt egymással, de hangsúlyozta, hogy Izrael nem részese a megállapodásnak. Netanjahu ugyanakkor támogatását fejezte ki egy olyan végleges megállapodás iránt, amely előírná a dúsított urán eltávolítását, az iráni dúsítási infrastruktúra felszámolását, a rakétagyártás korlátozását és Teherán térségbeli szövetségeseinek támogatásának megszüntetését.

Trump korábban is többször beszélt arról, hogy közel van a megállapodás Iránnal, de formális egyezség eddig nem született. A mostani bejelentés bizonytalanságát növeli, hogy néhány órával korábban még kemény katonai fellépéssel fenyegette Iránt, azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nagyon keményen” le fog sújtani az országra, és kilátásba helyezte a Kharg-sziget, valamint más olajipari infrastruktúrák elfoglalását is. Irán erre súlyosabb megtorlást ígért, és figyelmeztetett: az olaj- és gázexport vagy mindenki számára elérhető lesz, vagy senki számára sem.

A feszültséget tovább növelték az elmúlt napok kölcsönös csapásai. Az Egyesült Államok dél-iráni katonai és radarállásokat támadott, Irán pedig amerikai bázisokat vett célba Bahreinben, Kuvaitban és Jordániában. India is tiltakozott, miután három indiai tengerész meghalt egy amerikai csapásban az Ománi-öbölben.

Lemondott csütörtökön John Healey brit védelmi miniszter, mert elégtelennek tartja a fegyveres erők finanszírozását. Csütörtök este, hasonló indokokkal benyújtotta lemondását Alistair Carns, a fegyveres erőkért felelős védelmi minisztériumi államtitkár, a tárca második embere is.

A Guardian szerint Keir Starmer eddig is instabil miniszterelnöksége ezzel az összeomlás szélére sodródott,

mivel a védelmi miniszter váratlan lemondása aláásta biztonságpolitikai hitelességét, és azzal fenyeget, hogy megsemmisíti megmaradt politikai tekintélyét.

Healey, aki a munkáspárti kormány két évvel ezelőtti megalakulása óta állt a védelmi tárca élén, Keir Starmer miniszterelnöknek küldött levelében azzal a indokolta váratlan, a brit médiában és a politikai szereplők körében egyaránt nagy meglepetést keltő távozását, hogy a brit fegyveres erők nem kapják meg azt a finanszírozást, amelyre a jelenlegi világhelyzetben szükségük lenne.

A leköszönő miniszter felidézte, hogy januárra elkészült az új védelmi beruházási terv - Defence Investment Plan (DIP) -, amely rögzítette, hogy a brit haderőnek milyen kihívásokkal kell szembenéznie. „Azóta azonban Ön nem volt képes, a pénzügyminisztérium pedig nem volt hajlandó biztosítani azokat a forrásokat, amelyekre a nemzetnek szüksége van az ország megvédésére a növekvő fenyegetések jelenlegi időszakában” - fogalmazott lemondását bejelentő, személyesen Starmernek címzett levelében a távozó miniszter.

A védelmi beruházási tervet még nem hozták nyilvánosságra, és csütörtöki levelében Healey kiemelte, hogy a csomagtervben szereplő pénzügyi előirányzatokat ő is csak hétfőn látta először teljes részletességükben. Ezek szerinte „jócskán elmaradnak” attól az összegtől, amelyre az ország védelméhez „a mostani veszélyes időkben” szükség lenne. Ebben a helyzetben olyan döntéseket lenne kénytelen meghozni, amelyek visszavetnék a brit fegyveres erők harci felkészültségét, hadműveleti helyzetekben növelnék az állományra leselkedő kockázatokat, és mindezek miatt gyengítenék az ország biztonságát is.

Nem hivatalos források szerint a védelmi beruházási terv 13,5 milliárd fonttal (5600 milliárd forinttal) növelné a brit védelmi kiadásokat a következő négy évben, és a fegyveres erők számos magas rendfokozatú vezetője is jelezte az utóbbi időszakban, hogy ez az emelés messze elmarad a szükséges mértéktől. Lemondását bejelentő csütörtöki levelében John Healey közölte: meggyőződése szerint a brit védelmi kiadásoknak 2030-ra el kellene érniük a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát. Szerinte a jelenlegi pénzügyi előirányzatok alapján abban az évben csak 2,68 százalék lenne a GDP-arányos brit védelmi költségvetés.

John Healey felidézte Starmer minapi kijelentését, amely szerint a brit és a szövetséges hírszerzési szolgálatok egybehangzó helyzetértékelése szerint Oroszország már 2030-ban támadást indíthat a NATO ellen. Healey ebben a helyzetben nem tud elfogadni egy olyan védelmi beruházási tervet, amely nem biztosítja a brit fegyveres erőknek a szükséges pénzügyi forrásokat, ezért nem maradt egyéb választási lehetősége, mint az, hogy benyújtsa lemondását.

Néhány órával később lemondott a brit védelmi minisztérium második legmagasabb beosztású tisztviselője, Alistair Carns, a fegyveres erőkért felelős államtitkár is, aki 24 évig volt a királyi tengerészgyalogság elit kommandós alakulatának tagja, és négyszer is szolgált az afganisztáni fronton. Csütörtök este nyilvánosságra hozott, szintén Starmernek címzett levelében úgy fogalmaz: a védelmi beruházási tervet nem azokra a fenyegetésekre dolgozták ki, amelyekkel az ország szembesül, és a programban szereplő finanszírozási források elégtelenek.

A volt államtitkár a brit kormány egészének működéséről is súlyos bírálatokat fogalmazott meg. Azt írta: a kormányzati gépezet sorvadásnak indult, hónapokig váratnak magukra olyan döntések, amelyeket néhány nap alatt meg lehet hozni, az egyes minisztériumok nem a felmerülő problémákkal, hanem egymással küzdenek, és mindeközben gyengül az intézményrendszerbe vetett lakossági bizalom.

Keir Starmer miniszterelnök csütörtökön késő este bejelentette, hogy John Healey volt védelmi miniszter utódjaként Dan Jarvist, a belügyminisztérium eddigi nemzetbiztonsági államtitkárát nevezte ki. (Guardian, MTI)

Látszólag váratlan interjúkat adott választási veresége után a miniszterelnökségről leköszönő Orbán Viktor. Előbb Dopeman stúdióját látogatta meg május második hetében, ami már önmagában üzenetértékkel bírt. Az interjúban Orbán a nyíltan uszító Vadhajtások portált mint „fő igeforrását” méltatta, és egyéb harcias – ahogy fogalmazott, „kurucos” – kiszólásokat is elengedett.

Hangsúlyozta többek közt, hogy a konfliktusokba bele kell állni, a vívmányokat meg kell védeni. Brüsszel örök ellensége marad Magyarországnak – ismételte el sokadjára –, mert az életére fog törni. A frakciótól, amit a dárda hegyeként írt le, keménységet vár, amíg ő a háttérben a „nemzeti oldal” mozgalmát szervezi.

Két héttel később elzarándokolt a Magyar Nemzet szerkesztőségébe is, és felszólította a sajátjait, hogy nyulak helyett tigrisekként küzdjenek. Megmaradt polgári közönsége előtt is jelezni akarta: a Dopeman-interjú nem véletlen elszólás volt. Mostantól a radikalizmus a fősodor, a Fidesz ellenzékben sem vált stratégiát. Jobbról akarja támadni a kormányt:

„Mindig a szélen kell kezdeni az újjáépítést: a kurucoknál, a radikálisok világában. Mégpedig azért, mert a legnagyobb veszély ilyenkor, hogy a tábor széle letörik, radikális válaszokat keres, eltávolodik a polgári középtől, és a jobboldal kettészakad.”

Orbán nem vizsgálta felül az elmúlt évtizedben egyre szélsőségesebbé vált kirekesztő politikáját, amely ma már egyértelműen a nemzeti radikalizmushoz, és nem a konzervatív gondolathoz áll a legközelebb. Nem tette ezt annak ellenére sem, hogy soha nem látott méretű választási vereséget szenvedett. Meggyőződésévé vált, hogy a bukást a Fidesz erélytelennek bizonyult kampánya okozta.

Mára megkezdődött a Fidesz és a radikális oldal vegyülése. A Dopeman és társai által szervezett, migrációs paktum elleni tüntetésen szélsőjobboldali influenszerek, Bede Zsolt és a Mi Hazánk vezetése mellett jelen volt Németh Balázs fideszes képviselő is. Az Orbán által támogatott Sulyok Tamás-szimpátiatüntetésen egyaránt részt vett és össze is feszült a radikális és a konzervatív jobboldal.

Hogy miért halad Orbán a radikális jobboldal és a mozgalmi politizálás felé, annak legalább két oka van. Az egyik történeti jellegű, és a természetéből fakad: Orbán válasza a vereségre rendre ugyanaz: nem voltak elég kemények. Messzebb kellett volna menni, még nagyobbat ütni. A másik ok inkább politikai-stratégiai megfontoláson alapul: előbb mindenáron el kell foglalni az ellenzéket. Ez az orbánizmus vastörvénye.

Kezdjük a jó hírrel: biztos, hogy jobb volt a 2026-os világbajnokság nyitómeccse, mint amit négy évvel ezelőtt Katarban sikerült prezentálni.

Ezzel egyébként nagyjából ki is merült pozitívumok tárháza. Mexikó házigazdaként és papíron is jócskán erősebb félként futott neki a mérkőzésnek, Dél-Afrika utoljára Dél-Afrikában, 16 évvel ezelőtt játszott világbajnokságon. Napra pontosan 16 évvel ezelőtt a két csapat döntetlent játszott egymás ellen, most is két gól esett, de mindkettőt a házigazda mexikóiak rúgták.

Az elsőt ráadásul az első félidő 9. percében, hogy aztán néhány helyzetet leszámítva lézengjenek a pályán, miközben Dél-Afrika tanácstalanul futott az eredmény után. Hiába.

A második félidő is lagymatagon indult, az első piros lap rázta fel, Yaya Sithole-t állították ki, aki letarolta Gutiérrezt a 48. percben. Érdekes módon Mexikó nem nagyon akart élni az emberelőnnyel egészen a 67. percig, amikor végül Jiménéz négy méterről fejelte be a második gólt.

Ezután jött még két piros lap, egy Dél-Afrikának (Zwane), egy Mexikónak (Montes), ez utóbbi ráadásul a 93. percben. Négy perc múlva a nyitómeccset lefújták.

Összességében nem ez volt minden idők legunalmasabb kezdése, de azért van még hova fejlődni.

A nyitóünnepségről itt írtunk bővebben, az igazán izgalmas dolgokról itt, a vébéről szóló összes cikkünk között pedig itt lehet böngészni.

Raul Jiménéz negyedik világbajnokságán az első gólját lőtte, Mexikó a nyitómeccsen így már 2-0-ra vezet.

Igaz, Dél-Afrika menet közben (egész pontosan a 48. percben) elvesztette Yaya Sithole-t, a védő centikkel a tizenhatoson kívül tarolta le Gutiérrezt, tizenegyes nem lett belőle, piros lap viszont igen. A szabadrúgást viszont Mexikó bődületesen elbaltázta.

Ahhoz képest, hogy a házigazda ettől kezdve már emberelőnyben játszott, annyira azért nem nyomták meg a tempót, de még így is uralják a pályát.

A 67. percben aztán Jiménéz négy méterről fejelte be Mexikó második gólját.

Pár perccel később viszont Dél-Afrika létszáma 9-re fogyatkozott, Zwane csereként állt be a második félidőben, aztán gyorsan kapott egy piros lapot, miután nyakon csapta Alvaradót. És hol van még a vége!

Frissítés, 93. perc

Hát tényleg nincs még vége, most éppen Mexikó vesztett egy embert, César Montesnek kellett lebattyognia a pályáról a véghajrában, Dél-Afrika viszont nem tudott élni a szabadrúgás adta lehetőséggel. 10 mexikói 9 dél-afrikai ellen fut a 7 perces hosszabbításban.

Ahogy azt a megnyitóról szóló cikkünkben is megírtuk, az M4 felvezető műsorában a szakértőnek felkért Dragóner Attila azzal kezdte mondandóját, hogy többször is kifejezte azon véleményét, miszerint a következő hetekben lezajló világbajnokságnak a férfiak fognak nagyon, de nagyon örülni, és bár Berkesi Judit műsorvezető megpróbálta párszor finoman jelezni neki, hogy vannak nők is, akik szurkolnak, Dragóner erre is azzal reagált, hogy a nők ilyenkor elvesztik a férjüket/párjukat néhány hétre, mert a férfiak szeretik a focit.

A félidei szünetben az egykori válogatott focista elnézést kért a félreérthető megfogalmazásért, és jelezte, hogy a női nézők is örülnek a focinak. Berkesi Judit szerint most éppen elsősorban azok, akik a mexikóiaknak szurkolnak. Ennyiben maradtak.

Mindenesetre ritka és épp ezért örömteli az ilyen belátás, pláne bocsánatkérés, élő adásban meg aztán végképp.

Félelmetes rémület, hangerő korbács
Kiszegecselt csuklóvédők, fekete csizmák, jeee!
Idegtépő sokkolás, hisztérikus sikoltás
Őrületes apokalipszis, sátáni világ, jeee!

Én KFT-s voltam 1986-ban, amikor megvásároltam életem második bakelit nagylemezét, a Siker, pénz, nők, csillogást, de még én is ismerem a Pokolgép ekkor megjenet Totális metálját, annyit röhögtem rajta és egyből meg is kedveltem a metálosokat, hogy ilyen kapitális kreténségeket látszólag komolyan tudnak venni. Faarccal! Vagyis nyilván fémarccal. 40 évig érett a cucc és beérett: budapesti koncertjén a Metallica eljátszotta a saját verzióját, így:

Ha pedig eddig zacskóban éltél volna, itt az eredeti:

Míg a Tisza Párt 2,4 milliárd forintból kampányolt, addig a Demokratikus Koalíció (DK) 1,16 milliárdból. A Mi Hazánk 1,1 milliárdot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) pedig összesen 643 millió forintot költött el a kampányban – derül ki a Hivatalos Értesítőben közzétett kampánybeszámolókból.

A Fidesz beszámolója nem szerepel a közlönyben, a pártok éves beszámolójáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

A Tisza beszámolója szerint 1 milliárdot kapott az állami költségvetésből a kampányra, míg „egyéb forrás (támogatás magánszemélyektől)” címszó alatt további 1,2 milliárdot.

További közel 200 milliót jelentett a „jelölő párt javára lemondott támogatás”, vagyis az a pénz, amit az egyéni jelöltek a helyi kampányra kaptak, de bedobták a közösbe. A kiadások alatt a Tisza mindent anyagjellegű ráfordításként könyvelt el, személyi vagy egyéb jellegű ráfordítása a beszámoló szerint nem is volt.

A DK 857 milliót kapott az államtól a jelöltek kampányköltségeinek támogatására, további 300 millió pedig egyéb bevételből – tagdíj, támogatások – érkezett. A legtöbb pénzt, 952 milliót a hirdetések vitték el, utána következik a szállítás-, posta- és telefonköltség, valamint a bérleti díjak összesen 116 millióból – az anyagköltség 90 milliót tett ki.

A Mi Hazánk beszámolója szerint kicsivel több mint 1 milliárdot kapott az állami költségvetésből, további 78 milliót pedig a képviselőcsoport utalta tovább a pártnak a támogatásaikból. A legtöbb pénzt – 1,7 milliárdot – a szélsőjobboldalnál a dologi kiadásokra égették el, míg az egyéb ráfordítások mindössze 2,5 millióba kerültek.

Az 1 százalékot sem szerző MKKP 686 milliót kapott az államtól, de ebből 42 milliót alapból el sem költött. A legtöbb pénzt, 422 milliót, az anyagjellegű ráfordítások vitték el, a személyi jellegűek mindössze 41 milliót. Nagyobb tételt, 160 milliót jelentett még Rózsa Sándor Népi Közpénz Tékozló Alap, amire a párt kampányában a választók tudtak pályázni különböző projektekkel.

A Jobbik 200 milliós állami támogatásból kampányolt, más bevétele a beszámolója szerint nem is volt.

Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon jelentette be, hogy csütörtökön este a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja a legmagasabb szintű riadót rendelte el a Honvédségnek egy izraeli Airbus A-321-es utasszállító miatt. A Tel-Aviv - Prága járat ugyanis nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással. Emiatt egy JAS-39 Gripen készültségi géppár emelkedett a magasba Kecskemétről. A magyar pilóták nem sokkal a felszállás után “vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival”, akik erre felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással.

A vadászgépek a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a tervezett útobalon hagyta el a magyar légteret.

„Az eset során a Magyar Honvédség légtérrendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.”

- fejezte be posztját Magyar.

Mexikó 1-0-ra vezet a 2026-os világbajnokság nyitómeccsén Dél-Afrika ellen, a gólt a 9. percben Julian Quinones lőtte, 16 méterről egyenesen a kapu közepébe.

Ez jó dolognak is tűnhet akár, sőt, igazából már percekkel korábban is volt egy szép helyzetük, pörög a játék.

Csakhogy.

Emlékszünk még minden idők egyik leglohasztóbb nyitómeccsére? Nem volt olyan rég, 2022-ben történt. A házigazda Katar már a 16. percben egygólos hátrányban volt. Ecuador először a 3. percben talált be a kapuba, azt a gólt les miatt nem adták meg nekik, a 16. percben viszont már tényleg vezettek egy tizenegyesnek köszönhetően. A 31. percben Valencia belőtte a második gólját is, Ecuador innentől semennyire nem erőltette meg magát, Katar teljesen lesápadt, a második félidő pedig gyakorlatilag nézhetetlen volt.

Reméljük, most nem így lesz. Nemsokára hidratációs szünet lesz, az utóbbi percekben csak a sárga lapok pörögtek (1 ide, 1 oda).

Félidei frissítés:

Az állás változatlan, Mexikó minden szempontból erőfölényben játszik, Dél-Afrikát csak a szerencse és az egyébként két hatalmas védést is bemutató Williams kapus mentette meg a nagyobb gólkülönbségtől.

A vébéről szóló összes anyagunk itt olvasható.

Hetek óta tudni, hogy így lesz, de csak az imént lett hivatalos, hogy 13 évvel a távozása után ismét José Mourinho lett a Real Madrid edzője.

A kétezres és kétezertízes évek egyik legjobb edzőjének számító Mourinho első, 2010-2013-as madridi korszaka egybeesett a világ akkori legjobb trénere és csapata, vagyis a Guardiola és a Barcelona utolsó közös éveivel. Bár Mourinho a második idényében 100 szerzett ponttal és akkori rekordnak számító 121 szerzett ponttal lettek spanyol bajnokok, hároméves edzősködése a Real szintjén nem volt sikersztori. 3-ból kétszer nem lettek bajnokok és a BL-ben mind a 3 évben az elődöntőben estek ki.

Mostani kinevezése nagy bátorságra vall, hiszen Mourinho nagyjából egy évtizede nem ért el olyan kiugró eredményt, amit a Realnál is annak tekintenek és már nem tekintik a közvetlen világelit tagjának. 2022-ben azért megnyerte a Romával a Konferencia Ligát.

„Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – mondta a volt miniszterelnök, amikor a választás után bejelentette, hogy harminchat év után nem ül be a parlamentbe. Azóta nézett meccset, szervezett Védvonalat, felszólította Magyar Pétert, hitet tett a náci Bede Zsolt mellett, hallgatott az aranykonvojról és nézett másik meccset is, míg most

mérőszalagot ragadott, lemérte a saroktól az ablakig, stábja segítségével megtalálta a megfelelő helyet, beverte a szöget, majd ráakasztotta a Nemzeti Hitvallást, végül Kaminsky Fanny mellett állva megállapította, „jól néz ki”.

A poszt alá pedig azt írta: „Na, innen szedje le a Tisza!” Merthogy a Tisza-kormány szerdán döntött arról, hogy eltávolítják a Nemzeti Hitvallást a közintézményekből. Az Orbán-kormány még 2021-ben rendelte el, hogy ki kell tenni az Alaptörvény preambulumának számító Nemzeti Hitvallást a közintézményekben.

Ebben például az a mondat is szerepel, hogy „Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.” Előtte a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot kellett kötelezően kifüggeszteni, ami gyakorlatilag a NER alapító okirata volt.

Mintha csak 16 évvel ezelőtt lennénk: Mexikó és Dél-Afrika nyitja meg a 2026-os világbajnokságot, ugyanúgy, ahogy 2010-ben is tették, ráadásul pont ugyanezen a napon, június 11-én.

Igaz, most Mexikó a házigazda, de a párhuzamoknak így sincs vége: annak a vébének a hivatalos dalát éppúgy Shakira jegyezte, mint a mostaniét. Ha dönteni kéne, a Waka Waka szerintem egy fokkal érdekesebb volt, mint amilyen a Dai Dai lett, mondjuk amióta 1990-ben elkezdték ezt a hivatalos vébédalozást, bővelkedünk a felejthető hivatalos himnuszokban.

Ettől függetlenül Shakira Waka Wakája minden idők legsikeresebb (értsd: legtöbbet profitáló) vébédalává nőtte ki magát, ráadásul rajta kívül egyedül Ricky Martint érte az a szerencse, hogy két világbajnokság nótáját is elhúzhatta. Neki is az első sikerült jobban (emlékszik bárki a másodikra?), mondjuk egy olyan műfajról beszélünk, ahol a Waka Waka és a Dai Dai mellett olyan számokra lehetett szurkolni, mint az Ole Ola, a Hayya Hayya, vagy éppen még ezeknél is szofisztikáltabb Boom.

Ha már érdekességek: a 2010-es dél-afrikai világbajnokságra leginkább úgy emlékszik mindenki, mint arra a focitornára, aminek a végére cafatokban lógtak az idegeink a vuvuzela zúgásától. A FIFA-nak kellett egy kis idő a történtek megemésztésére, de idén (a pucérkodás és a vizespalackok mellett) kitiltották a vuvuzelát is a torna összes meccséről. Halleluja.

16 évvel ezelőtt egyébként egy kegyetlenül unalmas döntetlennel (1-1) zárult Dél-Afrika és Mexikó összecsapása, itt a lehetőség szépíteni.

Dél-Afrika akkor még két meccset játszott, legnagyobb tettük az volt, hogy a csoportkör utolsó etapjában elverték a franciákat, így harmadikként estek ki (igen, Franciaország lett a negyedik), a következő két vébéről azonban újra hiányoztak. Jelenleg a FIFA-világranglista 60. helyén állnak.

A mexikói válogatott nagyobb reményekkel vághat neki a tornának, a múlt héten az utolsó felkészülési mérkőzésen 5-1-re győzték le Szerbiát. Cserébe rajtuk a nyomás: utoljára 1986-ban sikerült eljutniuk a negyeddöntőig, azon a vébén, ahol házigazdák voltak (és igen, azon a vébén, amitől minden érzelmesebb magyar focirajongó szemében könnyek gyűlnek a mai napig).

Mexikó a FIFA-világranglista 14. helyéről indítja a vébét, a legnagyobb kérdés talán az, hogy kap-e bármennyi játékidőt a 40 éves Guillermo Ochoa, a kapus, aki a 2014-es vébén vált legendává, amikor kivédte a házigazda brazilok szemét egy olyan meccsen, ami ugyan a végén 0-0 lett, mégis a torna egyik legjobbja volt. Ochoa, ha most pályára lép, az első olyan mexikói focista lesz, aki 6 világbajnokságon is szerepelt.

Megnyitó, magyarosan

Szerencsére az M4 nem hagyja cserben a kedves nézőket. A szakértőnek meghívott Dragóner Attilának kapásból nem sikerült hétköznapi szexizmus nélkül indítania a felvezető műsort, azzal nyitott, hogy hát a férfiak most nagyon, de nagyon fognak örülni. Berkesi Judit műsorvezető ugyan megpróbálta párszor finoman jelezni neki, hogy vannak nők is, akik szurkolnak ilyenkor (nahát!), Dragónert azonban nem lehetett kibillenteni, a biztonság kedvéért kis mosollyal többször is ráerősített, hogy bizony a nők ilyenkor elvesztik a férjüket/párjukat néhány hétre, és hát igen, a férfiak szeretik a focit, nekik most szuper időszak következik. Oszt jónapot.

Megnyitó Mexikóban

Innen futhatunk neki a megnyitó ünnepség megtekintésének, azték táncosokkal, mexikói zenészekkel, labubukkal (gondolom, amikor megkoreografálták az ünnepséget, még trendingeltek 2025 moncsicsijai), és természetesen a gigantikus kupa körüli önfeledt ünnepléssel.

Előadta Shakira a Dai Dait? Persze.

Ez még csak az első megnyitó, mivel az USA és Kanada is társrendezője az idei világbajnokságnak, mindkét másik helyszínen is lesz majd nyitóbuli.

A vébéről szóló összes anyagunk itt olvasható, a 21 órás meccskezdésig külön ajánlom áttekinteni Benics Márk interjúját Szabó Christophe újságíróval, amiből kiderül, milyen szempontból lesz történelmi a torna, és miért lesz borzalmas nézni, illetve Bede Márton cikkét a diaszpórák világbajnokságáról.

Jó eséllyel semmit sem jelent, mégsem kizárt, hogy mégis lesz belőle valami: Donald Trump elnök közösségi médiás posztban jelentette be váratlanul, hogy lefújta az Irán ellen csütörtök esetére tervezett légicsapásokat. Az ok? A béketárgyalásokba az iráni fél a vezetés legmagasabb szintjén is bekapcsolódott és az iráni vezetés - Trump szerint - rá is bólintott az alakulóban lévő békekötésre. Trump szerint a megegyezésre nagy vonalakban és részleteiben is rábólintott az összes érintett fél. Az amerikai elnök név szerint a következő országokat nevezte meg: USA, Izrael, Szaúd Arábia, Emírségek, Katar, Törökország, Pakisztán, Bahrein, Kuvait, Jordánia, Egyiptom. De - tette hozzá Trump - a tengeri blokád érvényben marad a megállapodás megkötéséig. A poszt utolsó mondatában az amerikai elnök azt ígéri, hogy a békeszerződés aláírásának helyét és idejét is rövidesen közölni fogják. Íme a poszt, amin órákon belül vagy nevetni vagy álmélkodni fog a világ:

• A Tisza már a választások előtt ígéretet tett arra, hogy ha kétharmadot kap, leváltja a NER időszaka alatt kinevezett közjogi méltóságokat.
• Miután Magyar Péterék megszerezték az alkotmányozó többséget, olyanok kezdtek a jogállamért aggódni, akik addig az illiberális államot hirdették.
• Alkotmányjogászokkal beszéltünk arról, hogy leváltható-e jogállami eszközökkel a köztársasági elnök és a NER alatt kinevezett többi közjogi méltóság.
• A videó a Sphera uniós projekt keretein belül készült.

„Dr. Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője benyújtotta a lemondását a Legfőbb Ügyészségnek, amelyet a közte és a Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolt” – olvasható az ügyészség honlapján publikált közleményében.

A közlemény meg is nevezi, hogy konkrétan milyen ügyekben voltak nézeteltérések: a lemondást „elsődlegesen az ún. aranykonvoj ügyben közte és a KNYF nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolta”.

Mint írják, „a Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a KNYF az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta.”

A közlemény szerint a legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint a konfliktus megoldásaként „a Legfőbb Ügyészség másik szakmai szervezeti egységét jelölte ki a nyomozás további felügyeletére”. Nagy a közlemény szerint többször is utasításba adta, hogy „a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint”.

„A kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani.”

Az ukrán aranykonvoj ügyéről épp szerdán írtunk hosszabban: Az ügyben Orbán Viktor utasítására szinte az összes bűnüldöző szervet felhasználták az ukránellenes propaganda érdekében végrehajtott akcióhoz. Két NAV-os vezető tanúvallomása alapján rekonstruáltuk, hogyan zajlott a kapkodva összetákolt eljárás, és hogy hogyan dirigálta a lépéseket a TEK.

A HVG cikke több más, lehetséges okot is említ, ami feszültséget kelthetett az ügyészségnél. Ilyen volt a lap szerint az, hogy Orbán-kormány fékezte a több fővárosi önkormányzati vezetőt is érintő parkfenntartási korrupciós ügy folytatását; de megosztó lehetett a titkosszolgálatok aktív bevonódása is a Tisza Párthoz köthető két informatikus (Buddha és Gundalf) ügyében.

Fürcht Pál lemondása a közlemény szerint hat hónapon belül lép hatályba. Mint írják, Früchtnek „nyomozás felügyeleti területen egy legfőbb ügyészségi ügyészi álláshely lett felajánlva”.

Egy rakás tervezett könyvpiaci intézkedést jelentett be Tarr Zoltán kultuszminiszter, aki váratlanul beszédet mondott a Könyvhét megnyitóján. Tarr az elején bocsánatot kért a kulturálatlan elődei miatt:

„Azért is jöttem ide ma, hogy bocsánatot kérjek az előző miniszter és kormányok helyett a terület elhanyagoltsága miatt. Közösen, a jövőre előre tekintve helyre tudjuk hozni mindazt a pusztítást és szabadságmegvonást, hogy a könyvek, a világszínvonalú és kiemelkedő magyar irodalom új korszaka kezdődhessen"

Ezek voltak a legfontosabb bejelentések/ígéretek:

• Felfüggesztik az árkötöttségi törvény alkalmazását. (Ez a törvény leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a könyvek árát az első megjelenés utáni első egy évben nem lehet csökkenteni, maximum 10 százalékkal. Ez nagyon rosszul érintette a könyvek arából csak kábé 45 százalékot megkapó kiadókat, közben a könyvesboltokat és a terjesztőket támogatva.)
• Felülvizsgálják azokat a törvényeket, „amelyeket a Fidesz-KDNP öncélúan, a gyermekvédelemmel hazug módon takarózva hozott”, vagyis a a fóliázást.
• Megvizsgálják az e-könyvek és a hangoskönyvek áfa-kulcsát.
• Állami könyvvásárlást támogató programot indítanak pedagógusoknak, könyvtárosoknak, közművelődési dolgozóknak.
• A kulturális minisztérium be fog kapcsolódni az oktatási tárca által indított tankönyvpiac-liberalizálási programba.
• Garantálni fogják a könyvpiac szabad működését, szabályozásáról széles körű egyeztetést kezdeményeznek minden érintettel.

A retorika sem mindegy, Tarr ezen a téren a következőket mutatta fel:

• „Szomorú, hogy a magyar irodalom nemzetközi jelenlétét a megbuktatott kormány több mint másfél évtized alatt fokozatosan építette le, és arra törekedett, hogy saját politikai nézeteinek megfelelő kánont alakítson ki, önkényesen beemelje az általa kiválasztott szerzőket, másokat pedig kiszorítson onnan. Az ország előző vezetése hatalmas bűnöket követett el a kultúra egész területén, így az irodalom és a könyvkiadás terén is, nem tudott mást, mint befóliázni könyveinket".
• „A kultúrbékén fogunk dolgozni, de ez azt is jelenti, hogy feltárjuk és néven nevezzük a pusztító Gyurcsány-Orbán-rendszer kultúra terén is elkövetett bűneit, lopásait, megnevezzük a felelősöket, és a rendelkezésünkre álló jogi eszközökkel kezelni igyekszünk azok következményeit. A jövőben a szabadságra, a párbeszédre, a szakértelemre építjük a kultúránkat, ami ennyi év után megérdemli, hogy végre fellélegezzen".

„Alapos egyeztetéseket követően elfogadtam a felkérést a kormány nemzetbiztonsági főtanácsadójának hatáskörébe tartozó tevékenység szakmai vezetéséért felelős pozícióra” – írja hírlevelében Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági elemző, az orosz hibrid hadviselés szakértője.

A szakember tehát a kampányvezérből a Tisza-kormány nemzetbiztonsági főtanácsadójává avanzsált Tóth Péter mellett fog dolgozni. Mint írja, az általa vállalt munkakör a nemzetbiztonsági főtanácsadó munkáját „kizárólag nemzetbiztonsági szakmai irányítással és stratégiaalkotással, illetve a fentebb felsorolt területek illetékes szervezeteitől származó információk objektív szintézisének megteremtésével támogatja, természetesen mindezt egy szakemberekből válogatott csapat révén”.

„A felkérést végül azért fogadtam el, mert biztosítékokat kaptam arra, hogy a cél a nemzetbiztonsági szektor szigorúan szakmai alapokra állítása és pártpolitika-semlegességének megteremtése, annak érdekében, hogy a szolgálatok valóban a nemzet és a demokrácia biztonságát védelmezzék, ne pedig az éppen aktuálisan hatalmon levő pártot a politikai versenytársakkal szemben.”

Hozzáteszi, a döntésében külön szempont volt, hogy „teljes mértékű nyitottság mutatkozott a döntéshozók részéről a szolgálatok szakmai modernizációjának felvállalására is, ami halaszthatatlan adósságunk a megváltozott és egyre romló – a fenti posztban is bemutatott – nemzetközi biztonsági környezetben.”

A szakértő az utóbbi években számtalanszor beszélt a nyilvánosság előtt elsősorban orosz befolyásolási kísérletekről, hamis zászlós műveletekről, Európa destabilizációjáról és a magyar szolgálatok működéséről.

Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnik a jelzáloghitelek kamatstopja – szúrta ki a Portfolio a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetből. A lap szerint a döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét fogja érinteni. A bankok ugyanakkor régóta várnak erre.

Az indoklás szerint a 2022 elején bevezetett, a 2026-os választás után az ügyvivő kormány által határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható. A szeptember 30-i időpont a jogszabály-tervezet indokolása szerint figyelemmel van arra is, hogy „eddig az időpontig lehetőség legyen a ténylegesen rászoruló adósok hiteleinek újratárgyalására”. A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő.

A lap az MNB tavaly év végi adatai alapján arról ír, hogy a kamatstop hatálya alatt 604 milliárd forintnyi lakáscélú és 244 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitel van – az összesen 848 milliárdos állomány az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

Szintén az MNB számításai alapján 2025 végéig már 440 milliárd forintjába kerülhetett a szektornak az intézkedés, így a végső számla megközelítheti az 500 milliárd forintot. A referencia-kamatstop miatt a bankok többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak – legutóbb májusban –, döntés azonban nem született.

Frissítés: a kormány csütörtök este közleményt adott ki a tervezett módosításról. Kármán András pénzügyminiszter szerint a 2022. január 1-től „eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát. A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget”.

A kormány úgy döntött, hogy teljes körű felülvizsgálatot tart a mohácsi hídberuházás ügyében, amit Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter fog levezényelni. „Ahol lehet, megszüntetjük a teljesen indokolatlan 2×2 sávos kialakítást, és mindent megteszünk azért, hogy az előlegként kifizetett közpénzekből a lehető legtöbbet visszaszerezzük.” - mondta Vitézy a témáról szóló videójában.

A bruttó 381 milliárdos tervezett költséggel elindított mohácsi hídépítést a kezdetektől kételyek övezték, hiszen a túloldalon lényegében nincs semmi, amivel Mohácsot érdemes lenne öszekötni, az eleve feleslegesnek tűnő hidat ennek ellenére forgalmas nagyvárosi hídhoz illően 2X2 sávosra tervezték. A költségek nem sokkal a választások előtt további 76 milliárd forinttal ugrottak meg. Lázár János építési minisztériuma ugyanis az alföldi szakasz rávezető úthálózatát is átterveztette 2X2 sávosra az addigi 2X1 helyett, így a tervezett összköltség 457 milliárdra emelkedett. Ezt fejelték meg azzal, hogy a kifizethető maximális előleg szerződésben rögzített összegét az utolsó pillanatban 20-ról 98 százalékra emelték. A fideszesek annyira átlátszó módon csapolták meg az államkasszát az utolsó pillanatban, hogy mint azt Vitézy is emílti a videóban, a választás előtti utolsó munkanapon, április 10-én pénteken 94 milliárd forintot utaltak át a neres építőcégnek.

Vitézy most arról beszélt, hogy az átutalt előlegből minél többet próbálnak visszaszerezni, miközben átnézik, hogy az értelmetlen műszaki tartalmat hol és hogyan tudnák csökkenteni. Az biztos, hogy a dunántúli oldalon marad a 2X2 sávos út, mert az nagyrészt megépült. Maga a hídszerkezet is épül már, de itt megnézik, hogy át lehetne-e alakítani kétszer egysávosra. A miniszter azt is leszögezte, hogy nem akarnak torzókat hagyni, így ezt az amúgy értelmetlennek tartott beruházást is befejezik, csak a költségeket szeretnék racionálisabb szinre apasztani.

Vitézy Dávidot szerdán interjúvoltuk meg,a beszélgetés itt tekinthető meg.

A 444-nél a nagy futballtornák, Eb-k és vb-k alatt régóta játszunk fantasyfocit. Eddig ez többnyire belső szerkesztőségi játék volt, legfeljebb előfizetői klubunk, a Közért tagjait hívtuk meg a ligánkba. A 48 csapatosra bővített vb miatt most mi is bővítünk: nyilvánosan meghirdetjük a ligát, vagyis bárki csatlakozhat, akinek van kedve velünk játszani.

A játék lényege egyszerű: egy 100 milliós keretből kell összeállítani a csapatot – 2 kapust, 5 védőt, 5 középpályást és 3 csatárt –, a játékosok pedig a valódi meccseken nyújtott teljesítményük alapján hoznak pontokat.

Egy vébén ez különösen szórakoztató, mert rövid idő alatt nagyon sok minden történik, és mindig akadnak váratlan hősök. Bele lehet tenni hosszú órákat a tökéletes csapat keresésébe, de az is működhet, ha valaki egyszerűen csak összerakja a neki szimpatikus játékosokat. Sőt, egyáltalán nem kizárt, hogy végül az utóbbi módszer jön be. A játékot az nyeri, akinek a csapata a legtöbb pontot szerzi.

A 444 fantasy-vébéje így a torna egyik kis mellékszála lehet: követhető szerkesztőségi verseny, telis tele nagy bénázásokkal és zseniális megérzésekkel.

Akinek már van csapata, EZEN A LINKEN – vagy a H5TBR68O kóddal, esetleg a 444 Fantasy névvel – tud csatlakozni a ligához. Akinek még nincs, csütörtök 21 óráig létrehozhat egyet, és utána ugyanott csatlakozhat.

Természetesen később is lehet csapatot létrehozni, csak akkor az első forduló pontjai nem számítanak bele.

Jó játékot mindenkinek, aki elakadt, írjon a benicsm@444.hu címre, és megpróbálok segíteni!

A kormánymédia több médiuma – beleértve az Origót, a TV2-t és a Pesti Srácokat – megsértette László Imre újbudai polgármester jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, amikor a 2019-es önkormányzati választások idején valótlanul híresztelték, hogy nem kívánt intim közeledést kezdeményezett, illetve erőszakkal próbált kapcsolatot létesíteni. A Fővárosi Törvényszék első fokon meghozott döntése szerint mindezért összesen nyolcmilliós sérelemdíjat ítélt meg. Az ítélet elsőfokú, még nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek.

„Hét év telt el, de a bíróság végül kimondta az igazságot. Az ítélet egyértelmű: a velem szemben megfogalmazott súlyos állítások hazugságok voltak. Egy jogállamban fontos, hogy a rágalmaknak következménye legyen, és ne lehessen büntetlenül tönkretenni emberek becsületét, családját és életművét politikai haszonszerzés reményében” – reagált László Imre, aki a kampány ellenére a szavazatok több mint felével győzte le a kerületet 2010 óta vezető fideszes Hoffmann Tamást.

View this post on Instagram

A post shared by Ole Frøy (@mr.row.row)

Méltó kihívója akadt a 2016-os foci EB izlandi szurkolóinak, akik az 1-1-es meccsünk közben a magyar szurkereknek is bemutatták a lassan indított, majd szép lassan begyorsuló fej feletti tapsolásra és HU-zásra épülő minimalista tapskoreográfiájukat. Az új versenyző a szintén viking Norvégia.

A világsztárokkal felálló válogatott szurkolói egy dobos tempóját követve ülve eveznek képzeletbeli óriásevezőikkel és minden húzásra azt ordítják, hogy „RÚ”. Vagyis leírva azt, hogy „ro”, ami norvégül annyit tesz, hogy „evezz!”. Ez a koreográfia azért is ritka, mert nem állva adják elő. Ha kevesen adják elő, az nagyon vicces, ha sokan, az nagyon látványos. Meglátjuk, ez is beépül-e a globális focikultúrába, mint az izlandi szurkolás, de az szinte biztos, hogy a vébén ez lesz a menő. Hacsak valaki nem jelentkezik valami még extrémebbel.

A norvég szurkolók egyébként nagyon rápörögtek a vébére, a válogatott Oljaberget nevű ultratábora a Katstrofe együttessel összeállva patent szurkolói indulót hozott össze, benne jó sok rúzással.

A válogatott maga is kitett magáért viking evezős vonalon, ezzel a közös fotózással búcsúztak a hazai pályától az Amerikába indulás előtt:

Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter egyetértettek abban, hogy

„egy egységes kutatóhálózat helye az Akadémián belül van. Az átvétel során a kutatóhálózat érdekei mellett az Akadémia érdekeinek is meg kell jelenniük.”

Az egyetértés egy olyan egyeztetésen esett meg, ahol az MTA közleménye szerint ott voltak a kutatóhálózat főigazgatói, a kutatók képviselői, az MTA vezetői, illetve Tanács miniszter mellett a tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár, Horváth Péter.

Ez csak az első ülés volt, az egyeztetések most kezdődnek. Az államtitkár bemutatott egy minisztériumi vitaanyagot, a cél egy olyan törvénycsomag előkészítése nyáron, amit ősszel be is lehetne nyújtani elfogadásra.

A közlemény szerint a főigazgatók pozitívan fogadták az egyeztetést, a felszólalók arról beszéltek, szeretnék, ha intézményeik az MTA keretein belül működhetnének tovább.

Tanács Zoltán május végén arról posztolt: az lenne a legszerencsésebb, ha a HUN-REN kutatói hálózat elnöke és vezérigazgatója lemondana, a tárgyalásokban pedig egy átmeneti vezetés venne részt.

Magyar Péter az MTA május eleji közgyűlésén akadémiai szabadságot, függetlenségét és átláthatóságot, politikai befolyás nélküli működést ígért. A miniszterelnök akkor azt mondta, szembe kell nézni azzal, hogy „a tudományos élet az elmúlt évtizedek kárvallottja lett”, az Antall József-féle filozófia eltűnt, mert „a kormány ellenségként, nem pedig partnerként kezelte a tudományos közeget”.

A Fidesz tudománypolitikai konstrukciója a NER április 12-ei választási veresége után szinte azonnal elkezdett inogni, két hét után pedig egyértelmű, hogy a magyar tudományban teljes rendszerváltás jön.

Az Akadémiáról 2019-ben leválasztott kutatóhálózat eddigi vezetői elleni nyílt lázadásról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Naiv vagyok, de tényleg azt gondoltam, hogy a 2006. augusztus 20-ai tűzijáték volt az utolsó. Kemény vihar közelített a főváros felé, a hatóságok mégsem fújták le a tűzijátékot, menekülési tervet nem léptettek életbe, csak vártak, hátha szerencséjük lesz. Nem lett, a szél egyre erősödött, a közvilágítást lekapcsolták, az emberek pánikba estek, mindenki menekült, amerre látott.

A tűzijátékot rövid időre lefújták, majd újraindult, miközben a mentők sérülttől sérültig rohantak. Háromszáz ember sebesült meg azon a tragikus budapesti éjszakán, ötnek nem tudták megmenteni az életét.

A felelősséget ügyeletvezető-meteorológus-osztályvezető szinten kenték el, senkinek sem kellett magasabb szinten elvinni a balhét. Egy évvel később és azóta is majd' minden évben jött az újabb és újabb tűzijáték.

Azon vitatkozhatunk, hogy ami most történik, az rendszerváltás, vagy sem. Pár év múlva megmondom. Akár az, akár nem az, olyan időket élünk, amikor mindenki előállhat egy kedves ötletével. Herczeg Márk például a Kossuth-díjat szüntetné meg – én pedig az augusztus 20-ai tűzijátékot.

Kevés sztori illusztrálja jobban az Amerikával szembeni totális bizalmatlanságra alapuló új világrendet, mint a focivébére be nem engedett szomáliai bíró egyre jobban felpörgő sztorija.

A kiindulópont: két napja derült ki, hogy az amerikai hatóságok a miami reptéren fordították vissza a tavaly a legjobb afrikai játékvezetőnek megválasztott szomáliai Omar Artant, amit a FIFA, vagyis a nemzetközi fociszövetség elfogadott, így Artan biztosan nem bíráskodhat a vébén. A szomáliai bírót 11 órán át hallgatták ki, illetve várakoztatták a miami reptéren, majd egy cellában aludt, mielőtt felrakták volna egy Törökországba induló gépre.

A legfrissebb hír a Guardiantől: az UEFA, vagyis az európai fociszövetség trollkodásból bejelentette, hogy Artan vezetheti az európai Szuper Kupa-meccset , vagyis a BL-győztes PSG és az EL-nyertes Aston Villa augusztus 12-i salzburgi összecsapását. Ez nyílt visszaszólás Gianni Infantino FIFA-elnöknek, aki szerdai sajtótájékoztatóján hosszasan magyarázta, hogy a FIFA ha akarja se tudta volna megvédeni Artant.

Csakhogy a New York Times, illetve a tulajdonában lévő The Athletic szerdai cikkei szerint Artant azért nem engedték be az országba, mert az amerikai hatóságok szerint kiderült, hogy kapcsolatban állt terrorizmussal gyanúsított személyekkel. Ezért is hallgatták ki ilyen hosszan és emiatt tagadták meg a beléptetését. Nem önmagában azért, mert szomáliai állampolgár. (Szomália szerepel azon 12 ország listáján, amelynek polgárai eleve nem léphetnek be az USA-ba tavaly óta.) A hatóságok ugyanakkor nem árulták el az Athleticnek, hogy melyik terrorszervezetről és milyen típusú személyes kapcsolatról van szó.

A sportlap cikkében megszólalt a demokrata párti Rick Larsen amerikai kongresszusi képviselő is, aki azért folyt bele az ügybe, mert felháborította a bíró indokolatlannak tűnő kitiltása és nyomást akart gyakorolni a Fehér Házra és a FIFA-ra. Csakhogy Larsen azt mondta a lapnak, hogy miután megmutatták neki az ügy titkosított nemzetbiztonsági dokumentumait, már ő is érthetőnek tartja a lépést.

Jellemző a téma átpolitizáltságára, hogy a kifejezetten minőségi lapnak számító, de erősen balos és Trump-ellenes brit Guardian a friss, a Szuper Kupa-döntő odaítéléséről szóló cikkében például elhallgatja/nem említi ezt a terrorizmusra vonatkozó információt és úgy ír, mintha a játékvezetőt bármiféle indoklás nélkül nem engedték volna be Amerikában. Pedig az Athletic cikkében szó szerint hozta le a Fehér Ház hivatalos válaszát az ügyben, nem forrás nélküli információról volt szó.

Ettől persze még egyáltalán nem biztos, hogy Artan terorristákkal cimborál, de a sztori megmutatja, hogy az Amerikával és hatóságaival szembeni totális bizalmatlanság milyen reakciókat szül. Képzeljük el ugyanezt a sztorit, ha a vébét Németországban vagy Dániában rendeznék és ők nem engednek be egy bírót ugyanilyen indoklással. A hazaérkező Artant mindenetre nemzeti hősként, dugig megtelt stadionban köszöntötték Szomáliában.

Gondatlanságból elkövetett emberöléssel és gondatlanságból elkövetett gyújtogatással vádolják a svájci Crans-Montana síparadicsomban található Le Constellation bár tulajdonosait a 41 halálos áldozatot és több mint száz sérülést okozó tragikus szilveszteri tűzvész miatt.

A többnyire tizenéves áldozatok ügyvédjei azonban arra kérik az ügyészeket, hogy súlyosbítsák a vádat.

Ennek azért érzik szükségét, mert előkerült egy csoportos WhatsApp-üzenetváltás 2019-ből, ami alapján a hely tulajdonosai, Jessica és Jacques Moretti már akkor tisztában voltak vele, hogy a csillagszórók könnyen lángra lobbanthatják a mennyezeti hangszigetelő habot – ahogy az meg is történt a 2025-ös szilveszteri éjszakán.

Az egyik elhunyt családját képviselő ügyvéd azt mondta, „a Morettik tudták, hogy a bár kigyulladhat”, tehát „tisztában voltak a kockázattal, és elfogadták azt”.

A bártulajdonosok ügyvédje nonszensznek nevezte az állításokat. Szerinte a házaspár azért sem láthatta előre a halálos veszélyt, mert egyikük a tragédia éjszakáján a helyszínen volt. „A jelenléte a legjobb alibi erre az abszurd vádra” – mondta az ügyvéd. (via Guardian)

„Az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak” – írja közleményében a Sándor-palota, ami szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök

„indítványt nyújtott be az Alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére”.

Hogy erre miért volt szüksége? Mert Magyar Péter és kormánya alaptörvény-módosítással penderítené ki az elnököt, miután az többszöri felszólításra sem volt hajlandó lemondani posztjáról. A köztársasági elnök szerint az alaptörvényt nem lehet konkrét, egyedi esetre vonatkozóan módosítani, úgyhogy az Alkotmánybíróságtól kéri, hogy mondja meg, mit lehet csinálni, és mit nem.

Magyar Péter miniszterelnök a köztársasági elnökkel való legutóbbi találkozója után, május elején azt mondta, „nem személyre szabott jogalkotással” fognak élni, és helyreállítanák „a magyar emberek egyértelmű felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a magyar demokráciát”.

Arról, hogy a készülő alaptörvény-módosítás nem személyre szabott lenne, nem mindenkit győzött meg a miniszterelnök. Sulyok Tamásért még tüntettek is pár százan a múlt héten.

Miután előbb a Fidesz-kormányok által többször is kritizált Velencei Bizottsághoz fordult Sulyok, most az Alkotmánybíróságtól vár segítséget. (A lemondásáról a múlt héten kérdeztük az utca emberét.)

A Sándor-palota közleménye szerint az Alkotmánybíróság feladata, hogy értelmezze az Alaptörvényt, és így segítsen az állami szervek közötti viták rendezésében.

„Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, elsődleges funkciója a jogrendszer egészére irányadó alkotmányos szabályok meghatározása. Jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”

Sulyok baja tehát az, hogy az Alaptörvény elvileg olyan absztrakt szöveg, ami általános jellegű, a feladata inkább az iránymutatás – az ő leváltását célzó módosítása pedig nem ilyen, hanem egészen konkrét és egyedi.

Egyelőre nem tudjuk, pontosan mit terveznek Magyarék. A hét elején adott interjújában a miniszterelnök azt mondta, „az is kérdés, hogy milyen típusú elnökválasztás lesz. Nyilván nem árulok el nagy titkot, hogy mi az embereket szeretnénk bevonni ebbe a folyamatba, úgy van ennek értelme.” Ezt akár úgy is lehet értelmezni, hogy a választás módját alakítják át, ami például elég általános változtatás volna.

Magyar Péter a Sándor-palota mostani posztja alatt is megjelent: „Ez már tényleg a szánalom kategória. Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen.

De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”

Magyar korábban azt mondta, Sulyok az első felszólítás utáni tárgyaláson nem is volt teljesen elzárkózó, még azt is megkérdezte, hogy a lemondását melyik miniszternél kellene jeleznie, ha úgy dönt – később azonban meggondolta magát. A miniszterelnök a héten azt mondta, még egyszer meg fogja keresni az államfőt, hogy négyszemközt leüljön vele. Szerinte újdonságot is tud majd neki mondani.

Egy Christophe Ellul nevű férfit négy év felfüggesztett börtönre, Curtis nevű amerikai Staffordshire terrierjét elaltatásra ítélte egy francia bíróság, az országot – és főleg a kommentelőit – éveken át lázban tartó ügy végére téve pontot.

A sztorinak már a kiindulópontja borzalmas volt, ám a haláleset utóélete legalább annyira megosztotta a közvéleményt.

2019 novemberében a 29 éves, hat hónapos terhes Elisa Pilarskit holtan, teljesen lemeztelenítve, egész testén kutyaharapás-nyomokkal borítva találták meg egy Párizstól 90 kilométerre található erdőben.

A fiatal nő aznap reggel kétéves, amerikai Stafforshire terrierjét, Curtist vitte erdei sétára. Pilarski séta közben előbb csetüzenetet küldött a barátjának, amiben egy körülötte ólálkodó német juhászt emlegetett, majd azzal hívta fel a férfit, hogy fenyegetően viselkedő kutyákkal találkozott; a beszélgetés közben azt kezdte kiabálni, hogy megharapták a karján és a lábán, majd megszakadt a hívás.

A férfi azonnal autóba ült és a helyszínre hajtott. Amikor 45 perc után odaért a környékre, elmondása szerint először néhány vadászkutyával és egy lovon ülő vadásszal találkozott, majd észrevette, hogy egy vízmosásnál vagy 30 vadászkutya kavarog. Odaérve a vízmosás alján megtalálta az avarban a halott barátnőjét, akiről elmondása szerint először azt hitte, hogy egy fatuskó, az őt halálra harapdáló kutyák ugyanis az utolsó ruhafoszlányt is leszaggatták róla. A nő holtteste közelében megtalálta Curtist is, a fején egy harapással.

A nagyközönség és a helyi sajtó jelentős része azonnal összerakta a történetet, és a falkavadász kutyákat, illetve gondatlan gazdáikat vádolták az eset miatt. Különös tekintettel arra, hogy a gyászoló barát is erről beszélt. A vadászok közben váltig állították, hogy a falkavadász kutyák csak bizonyos zsákmányállatokra veszélyesek, és a vadászati mód jellegénél fogva igen fegyelmezett, az emberi parancsoknak mindig engedelmeskedő állatok.

Mivel a vadászat a világ sok részéhez hasonlóan Franciaországban is kultúrharcos téma, a falkavadászat pedig azon belül különösen is vitatott, sokak által kegyetlennek tartott hobbi, az ügyről kifejezetten hisztérikus hangulatban folyt a kommunikáció.

Csakhogy már a nyomozás kezdetén felmerült, hogy a pár saját kutyája, Curtis is potenciális gyanúsított. Főleg azok után, hogy bár a férfi váltig állította, hogy jámbor, jóindulatú állatról van szó, a haláleset utáni karanténban többször is agresszívan viselkedett. Ráadásul kiderült, hogy 2019 tavaszán egyszer már komolyan megharapta Pilarskit.

Az még később derült ki, hogy a kutyát a férfi illegálisan hozta be Hollandiából, majd olyan, Franciaországban törvényileg tiltott kiképzésre vitte, aminek része a csibészelés, azaz a harapással kombinált támadás betanítása.

Bár a nyomozás kezdetétől fogva világos volt, hogy a DNS-vizsgálat eredménye döntő lehet, olyan sok érintett kutyát – több mint hatvanat – kellett volna megvizsgálni, hogy a rendőrség a 200 ezer eurós (73 millió forintos) költség miatt hónapokig nem szánta el magát a dologra. Aztán – részben a közfelháborodás hatására – mégis. A tesztek bebizonyították, hogy a terhes nő testén kizárólag a család kutyájának DNS-ét találták meg, a vadászkutyák hozzá sem nyúltak.

Az ügy idén tavasszal újra népszerű téma lett, a férfi a tárgyalás során ugyanis az egyre több bizonyíték ellenére sem volt hajlandó elfogadni, hogy a kutyája a tettes.

Egy extrém esőzéssel és földcsuszamlásokkal kísért viharban legalább 58-an meghaltak a világon összesen élő kevesebb mint 800 tapanuli orángutánból, a három létező orángután faj legritkábbjából az indonéziai Szumátra szigetén - írja a BBC. Ezzel az ismert példányok nagyjából 7 százaléka pusztult el egyszerre. A faj kutatói korábban úgy becsülték, hogy ha az állomány akár csak évi 1 százalékkal csökken, a tapanuliak kihalnak.

A fajt csak 2017-ben fedezték fel, két ok miatt. Egyrészt Szumátra különösen távoli, hegyes dzsungeleiben, azon belül is egyetlen, 30+30 kilométeres körzetben élnek. Másfelől ekkor derült ki genetikai vizsgálatok révén, hogy ez az állomány nemcsak kicsit másképp néz ki és viselkedik, mint a durván 14 ezer egyedet számláló szumátrai orángután. Tőlük egyébként egy őskori vulkánkitörés választotta el őket fizikailag annyi időre, hogy új fajjá alakultak át.

A tapanuliak az orángutánok Conchita Wurstjai: náluk a nőknek is van szakálla, eltérően a polgári mainstreamet képviselő borneói rokonoktól. Akiket a legtöbben azonosítanak az orángutánokkal, mivel 104 ezren vannak. A tapanuliak szőre néha göndör és abban is egyediek, hogy tényleg szinte soha nem jönnek le a fákról. Tudósok egyszer 3 ezer órán át figyeltek egyet, és végig az ágakon hesszelt.

Néha azért lejönnek, az egyik áldozatot ugyanis egy kis őserdei faluban, egy összeomlott ház romjai alatt találták meg, ahová gyümölcsért látogatott el. Az ezer ember halálát okozó brutális vihar maga egyébként nem most volt, hanem tavaly novemberben, de most készült el az a tudományos kutatás, amit az ügyben indítottak azután, hogy feltűnt: a vihar után érezhetően megritkult az orángutánészlelések száma. Így még ez a friss, 58 áldozatos szám is konzervatív becslésnek számít. Azt ugyanis nem tudják pontosan, hogy a letarolt erdők miatti élelemhiány hány további emberszabásúval végzett.

Az orosz külügyminiszter helyettesével, Mihail Galuzinnal tárgyalt a német, a francia és a brit moszkvai nagykövet – írja a Kyiv Independent az orosz külügyminisztérium közleménye alapján. Az oroszok a találkozón rombolónak nevezték a nyugati országok politikáját, külön említve a Tettrekészek Koalíciója által Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatását.

A külügyminiszter-helyettes azt mondta, a konfliktus alapvető okaival kéne foglalkozni. A korábbi tárgyalások tapasztalatai alapján az oroszok ezzel az érvvel szokták elutasítani a tűzszünetet és további ukrán területeket követelni. A francia nagykövet a megbeszélést utólag jónak ítélte meg, ennél többet azonban nem árult el, azt ígérte, a nap folyamán közleményt adnak ki.

A három ország vezetői múlt vasárnap Londonban találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és ismét tűzszünetre szólították fel a háborúzó feleket. Szó esett még a béketárgyalások feltételeiről: Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár Zelenszkijjel közös közleményben a Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciákról, az európai részvételről, valamint az ukránoknak szánt orosz kártérítésről értekeztek. A nyilatkozat tartalmilag nagyban hasonlított Zelenszkij múlt heti, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett nyílt leveléhez, amelyben az ukrán elnök személyes találkozót és a háború lezárását javasolta.

Anita Hipper, az Európai Bizottság külügyi szóvivője a találkozó kapcsán arról beszélt, a tárgyalások különböző szinteken és formákban folynak. Hipper szerint egyértelműen békét akarnak, azonban az Európai Unió jelenleg nem látja, hogy Oroszország nyitott lenne egy igazságos és tartós megállapodásra.

Az utóbbi hetek fejleményeivel kapcsolatban fenntartásai vannak Kestutis Budrys litván külügyminiszternek, aki szerint az EU-s intézményeken kívül folytatott tárgyalások belső viszályhoz és megosztottsághoz vezethetnek. „Attól tartok, már azzal kedvezünk az oroszoknak, hogy arról vitázunk, ki tárgyalhat, ki elfogadható Oroszország számára, vagy hogy reálisak-e a követeléseink” – mondta múlt héten.

• Meghalt a világ legmenőbb földkerülő vitorlásversenyzője a francia Charlie Dalin.
• Gasztrointesztinális sztróma tumortól (GIST) szenvedett két éve.

Amikor a francia Charlie Dalin 2025. január 14-én óriási rekorddal, az addig csúcsot 10 nappal megdöntve futott be a négyévente megrendezett Vendée Globe nevű világhírű földkerülő vitorlásverseny céljába, a családján kívül senki sem tudta, hogy halálos betegséggel hadakozva vitte véghez az egészet.

Még a saját segítőcsapatának sem árulta el, hogy egy évvel korábban 15 centis daganatot találtak a vékonybelében és hogy immunterápiás gyógyszereket vitt magával a világ egyik legkeményebb sportversenyére, ahol a versenyzők egyedül, bármilyen külső segítség nélkül kerülik meg a Földet.

Ez már akkor lenyűgöző teljesítménynek tűnt, hát még 8 hónappal később, amikor Dalin frissen megjelent könyvében tárta a világ elé a betegségét, akkor is csak azért, hogy másokon segíthessen ezzel.

A vitorlázó 2,5 éven át harcolt a GIST nevű bélrákkal, mára virradóra halt meg egy francia kórházban. Dalin hatéves kora óta vitorlázott, tengerihajó-tervezésből volt diplomája és a hosszútávú versenyek specialistája volt. Már a megelőző Vendée Globe-on is ő futott be elsőnek, de utóbb, időjóvárásoknak köszönhetően visszasorolták másodiknak. A következő alkalommal már nem volt vita, hogy ő a legjobb a világon.

A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) 2012-es megalapítása óta 117 milliárd forint támogatás került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz – állapította meg a Civilek Új Alapon nevű, civil szervezeteket tömörítő koalíció. Az egyelőre 12 szervezetet tömörítő kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálják az állami alap működését, ehhez országszerte 665 különböző szervezetet kérdeztek meg. A következő megállapításokra jutottak:

• A NEA súlyos politikai befolyás alatt működik. A válaszadók 58%-a, ezen belül a NEA által támogatott szervezetek 52%-a egyetértett az állítással, hogy a támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek.
• A NEA döntéshozatali folyamatába alapvetően kódolva van a politikai befolyás. Árulkodó az is, hogy a NEA Tanács korábbi (alapító) elnöke Csizmadia
  László a Békemenetet szervező CÖF/CÖKA vezetője, és a sajtóban megjelent cikkek alapján elmondható, hogy a NEA-ból legtöbb forrást nyerő civil szervezetek többsége egyértelműen kötődik a Fideszhez
• A NEA működése nem átlátható. A NEA támogatási döntései kapcsán másfél évtizedig nem készült nyilvános, keresgető nyerteslista, ami egy civilek által továbbosztott EU-s forrás kapcsán alapkövetelmény.

Ugyanakkor megállapították, hogy a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása. A NEA összesített megítélését vizsgáló kérdésnél a válaszadók 58%-a szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. A civil szervezeteknek szóló állami támogatást meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.

A Nemzeti Együttműködési Alapot (NEA) azért hozták létre 2014-ben, hogy közhasznú szervezeteket támogasson. Az alap által kiosztott támogatásokat az Átlátszó elemezte, és arra jutottak, hogy a legtöbb pénzt elnyerő 10 szervezet többsége valamilyen módon kötődik a kormánypártokhoz, az első három pedig mind kormányközeli.

A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik, és a lap szerint működésében Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter volt a kulcsszereplő. Mellette fontos szerepet játszott még Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is. A NEA több más irányító posztján is kormányközeli emberek voltak.

Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta. Az egyesület célja, hogy segítse erdélyi magyar fiatalok szülőföldön való boldogulását. Az egyesület alapító tagja Kiss András, aki egyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakcióban ülő tagja is. Kiss András továbbá az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, azaz a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke. A szervezet több más állami szervtől is kap támogatást, köztük a Magyar Falu Programtól és az MVM-től. Az egyesület rendezvényein a meghívott vendégek többnyire fideszes politikusok. A további, erősen Fidesz-közeli támogatottakról ebben a cikkben írtunk januárban.

A Civilek Új Alapon koalíció célja, hogy a NEA eddigi működésének alapos feltárása után javaslatokat tegyen a kormányzatnak az állami finanszírozás átláthatóvá, hatékonyabbá tételére.

John Healey védelmi miniszter Keir Starmer brit miniszterelnöknek írt levelében jelentette be lemondását, írja a BBC.

A 66 éves politikus szerint sokkal többet kellene költeni a mostani veszélyes nemzetközi helyzetben az ország védelmére, mint amennyit a védelmi beruházási terv (DIP) előirányoz. Az egyelőre még nem nyilvános DIP az új haditechnikai eszközök és a védelmi infrastruktúra 10 éves fejlesztéséről és finanszírozásáról szól.

A terv éppen azért nem publikus, mert a védelmi minisztérium további 28 milliárd fontot kért volna, amit Starmer nem tudott megadni. A miniszterelnök a tervet még a július eleji NATO-csúcs előtt nyilvánosságra akarja hozni.

John Healey távozása tovább mélyíti a brit politikai válságot. A kormányzó Munkáspárt történelmi vereséget szenvedett a májusi önkormányzati választásokon, ami után a miniszterelnököt több mint hetven munkáspárti képviselő szólította fel nyilvánosan lemondásra, és a kormányból is több miniszter szorgalmazta ezt.

Az önkormányzati választási vereség utáni, Starmer egyre tarthatatlanabb helyzetéről szóló elemzésünkben azt írtuk: „A választók szemében Starmer végül pont azzá vált, amivel szemben alternatívát ígért: egy újabb londoni technokrata politikus, aki csak ígérgetni tudott, és sikerült elérnie, hogy a Labour kormányzása ugyanolyan távol álljon a hétköznapi emberek problémáitól, mint előtte a Konzervatívoké.”

Az ukrán rendőrfőnök azzal vádolta Oroszországot, hogy tizenéves ukrán lányokat toboroz ukrán katonák meggyilkolására. Ivan Vyhivskyi egy 17 éves lány letartóztatása után beszélt erről, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy orosz ügynök utasítására meggyilkolt egy katonát. A nő a vád szerint a Telegramon kommunikált egy férfivel, aki valószínűleg az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) ügynöke volt.

A rendőrfőnök egy interjúban arról beszélt, idén már hatszor előfordult, hogy a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül szerveztek bérgyilkosságokat, amikből egyet megakadályoztak.

„Az agresszor állam titkosszolgálatai által szervezett és ukrán állampolgárok által végrehajtott, előre megtervezett gyilkosságokról van szó” – mondta.

Szerinte az orosz toborzók könnyű pénzszerzés lehetőségével kecsegtették a lányokat, és távolról koordinálták a cselekedeteiket. A fiatal nőket arra utasították, hogy társkereső oldalakon ismerkedjenek ukrán katonákkal, és pénzt kaptak ahhoz, hogy a találkozóra lakást béreljenek.

Megmondták nekik, hol szerezhetnek metadont – ami fájdalomcsillapító, kábítószer és nagy arányban halálos -, és azt keverjék bele az italukba.

A letartóztatott 17 éves nő is kapott egy kristályos anyagot tartalmazó csomagot, ami a nyomozók szerint metadon lehetett.

Az FSZB nem kommentálta a nyilatkozatot. Az orosz biztonsági szolgálatok cserébe azzal vádolják Kijevet, hogy oroszokat toboroz bombamerényletek elkövetésére Oroszországban. (Reuters)

Nem ismerte el bűnösségét a Fővárosi Törvényszék csütörtöki előkészítő ülésén az a 29 éves férfi, aki tavaly novemberben a budapesti Morrison’s 2 nevű szórakozóhelyen ököllel úgy megütött egy 25 éves férfit, hogy az belehalt sérüléseibe.

A vádirat szerint - amit az ügyész ismertetett - A. László 2025. november 29-én este részegen érkezett a szórakozóhelyre, ahol tovább ivott.

A dohányzásra kijelölt udvaron szólalkozott össze a 25 éves férfivel, majd egy méterről olyan erősen arcon ütötte, hogy elvesztette az egyensúlyát és összegörnyedt. Utána még közelebbről, fél méterről csapott le, aminek következtében a megtámadott férfi elvesztette az eszméletét és a földre zuhant. Az első ütéskor a 25 éves férfi keze a háta mögött volt összekulcsolva.

Hiába vitték kórházba, nem tudták megmenteni az életét. A család korábban arról beszélt, eltört az orra és a csigolyája, esélye sem volt a túlélésre.

A Fővárosi Főügyészség A. Lászlót emberöléssel vádolta meg, és 10 év börtönt kért rá arra az esetre, ha most beismeri bűnösségét és lemond a tárgyalásról. Ez nem történt meg. A. csak annyit ismert el, hogy részeg volt, és kétszer ütött.

Vallomásában a kőművesként dolgozó férfi azt állította, az áldozat hívta őt ki verekedni egy lány miatt. Szemben a vádirattal azzal védekezett, hogy ott akarta hagyni a másikat, de ő tovább erősködött, ekkor ütötte meg.

A bíró kérdésére azt mondta, hogy soha nem űzött semmilyen küzdősportot és soha nem verekedett.

Az áldozat szüleinek írt egy bocsánatkérő levelet. (MTI)

• A 444 tudomása szerint nem állt le a nyolc éve tartó NAV-os nyomozás, ami érintheti Rogán Antal és két társa úgynevezett találmányát is, egy elektronikus aláírást hitelesítő szoftvert; ez eddig több mint 2 milliárd forintot fialt a volt propagandaminiszternek.
• A rendszerváltás után új lendületet vehet az eljárás, amiben információnk szerint most is folynak tanúkihallgatások.
• Bár Rogán a Telekomot emlegette híres találmánya vevőjeként, a cég nem lehet a tíz éve áradó bevétel forrása; mint megtudtuk, a Telekom 11 éve egyszeri díjként már fizetett – nem túl sokat – a szoftverért, 2015 óta pedig csak jelképes összeget utal havonta.

Most nyer értelmet, hogy Rogán Antal feltaláló, illetve üzlettársai az elmúlt tíz év során miért hangsúlyozták sokszor, hogy azt a bizonyos szoftvert, ami a találmányuk, nem uniós pénzből fejlesztették. Ez sokáig jelentéktelen háttérkörülménynek tűnt, hiszen sokkal izgalmasabbnak látszott, hogy a világ életében kizárólag politikával foglalkozó Rogán az elmúlt évtizedben évi átlag 200 milliós bevételt vallott be találmánya után. Ám mint a 444 megtudta, a NAV aktívan nyomoz egy olyan ügyben, ami érinti a találmány előéletét és Rogán üzlettársait. Azokat, akik eddig több mint kétmilliárd-százmillió forintot utaltak át neki.

A nyomozás nemcsak Rogán partnerének vállalkozását, a Profitrade 90 Kft.-t érinti, hanem összesen kb. 30 magyar pályázó céget, amelyek az európai csalásellenes hivatal, az OLAF gyanúja szerint üzemszerűen csaltak egy uniós kutatás-fejlesztési pályázaton. Az érintettek az uniós hivatal szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) innovációs, kutatás-fejlesztési keretét dézsmálták meg, egyszerre sértve meg az uniós és a magyar jogszabályokat. Az OLAF azt állapította meg, hogy a magyar cégek valós teljesítmény nélkül számoltak el komoly összegeket, és előfordult túlárazás, fiktív számlák alkalmazása, valamint voltak szabálytalan kifizetések is.

A 24.hu korábbi információja szerint 2012 és 2015 között – abban az időszakban, amikor Rogán és két társa a szabadalmaikat bejelentették – a Profitrade 90 Kft. összesen 965 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott négy különböző projektre. Ezek közül az egyik a MobileSign aláíráshitelesítő rendszer kifejlesztése volt, amire 256 milliót nyert a cég. Hogy ez hogyan függ össze Rogánnal, azt rövidesen megmagyarázom.

Mint megtudtuk, az ügyben az OLAF kezdeményezésére Magyarországon 2018-ban elindult, a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán folyó büntetőeljárás folyamatban van, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt. A NAV kérdésünkre megerősítette: a „rendkívül széles körű” nyomozás „30 nagy projektet érint”.

Elárulták, a hatóság eddig több tízezer oldalnyi pályázati dokumentációt értékelt ki, valamint a konzorciumvezetőknél, a konzorciumtagoknál és az alvállalkozóknál is – mintegy 30 helyszínen – kutatásokat hajtott végre.

„A nyomozók jelentős mennyiségű, több ezer oldalnyi papír alapú iratot, illetve 1 TB terjedelmű elektronikus adatot foglaltak le. Az ezekben szereplő adatok elemzése is megtörtént már” – írta az adóhivatal. Nyomozóik még nem fejezték be a közel 200 kiküldött adatkérés kiértékelését. A friss információk szerint a NAV eddig körülbelül 500 tanút hallgatott ki, de „a tényállás teljes körű felderítése érdekében további tanúkihallgatásokra is szükség van, ezek jelenleg is folyamatban vannak.”

Mielőtt elmagyaráznánk, hogy a Profitrade Kft.-nek, illetve tulajdonosainak mi a kapcsolata Rogánnal, jöjjön még egy fontos és frissen kitúrt információ az ügyben.

Mi a valódi forrása annak az összesen valamivel több mint 2 milliárd forintnak, amit Rogán Antal a NER-korszak második felében az állítólagos találmánya hasznosítási díjának címén tíz év alatt, évi több száz milliós részletekben felvett?

A politikus a 2017-es vagyonnyilatkozatában szerepeltetett először egy 25 millió forintos összeget „találmányhasznosítási díj” címén. Az összeg a következő évi 43 millió után meredeken emelkedni kezdett, mostanáig az évi 200-450 millió forintos sávban mozgott, így jött össze 10 év alatt valamivel több mint 2 milliárd. Rogán nem egyedüli feltaláló, két társával együtt jegyzi a szabadalmat.

Azt már jó néhány cikkben leírtuk, hogy ezek az évente kifizetett százmilliók mennyire életszerűtlenül magas összegek a Rogánnak évente fizető cég, a találmányt megvásárló Mobilsign Kft. nyereségéhez, éves bevételéhez, bérköltségeihez képest.

2024-ben például a társaság teljes bevételének – nem a nyereségének – 40 százalékát kapta Rogán, míg legutóbb az összes árbevétel durván harmada került a zsebébe. A neki kifizetett díj egyetlen évet kivéve mindig több volt, mint a cég összes dolgozójának kifizetett teljes bérköltség.

Vagyonbevallást utoljára most, 2026-ban kellett adnia Rogánnak, mivel kiesett a parlamentből. A Mobilsign a 2025-ös üzleti évben 900 milliós forgalom mellett – ami 200 milliós csökkenést jelentett a megelőző évihez képest – 174 millió forint nyereséget termelt. A politikus ehhez képest 300 milliót kapott a találmánya után. Rogán egészen pontosan havi 25 millió forintot tüntetett fel ilyen címen mind az idén januári vagyonbevallásában, mind a mostaniban, ezt 12-vel megszorozva jön ki a 300. Ha hihetünk a bevallásának, ami fillérre megegyezik a januárival, akkor az év eleje óta a 2,1 milliárd forinton túl idén még legalább 125 millió forinthoz jutott ilyen címen.

De az a kérdés kevésbé merült fel eddig, hogy egyáltalán mi a Rogánnak kifizetett összeg forrása. Pedig ez nyilvánvalóan az ügy kulcseleme.

Maga Rogán, illetve a találmányt hasznosító Mobilsign nevű cég – melynek tulajdonosa Rogán egyik feltalálótársa – a sztori kipattanása óta egyértelműen arra célozgatnak, hogy a Telekom lehet a tíz éve rendületlenül, sőt egyre bővebben áradó pénz forrása. Amikor a történet 2016-ban napvilágra került, Rogán közleményt adott ki, és arról írt, hogy „az általunk szabadalmaztatott, elektronikus aláíráson alapuló eljárást alkalmazza ügyfélpontjain az ország legnagyobb távközlési szolgáltatója”, az ügylet nagyságrendjét érzékeltetendő pedig hozzátette, „százezernyi magyar polgár használja a találmányt ügyei intézésekor”.

Közvetetten ugyan, de a Mobilsign is arra utal, hogy a Telekomtól származhat a bevétel, mivel a weboldalukon máig egyedül az szerepel névvel mint a szoftverjüket használó partnercég.

Éppen ezért volt meglepő, hogy amikor megkerestem a Telekomot, a távközlési óriás válaszaiból az derült ki, hogy

• a cég tényleg megvette a Mobilsign szoftverét 2015-ben – a jogelődjétől, a Profitrade 90 Kft.-től;
• valóban máig ezen a megoldáson alapul a cég üzlethálózatában alkalmazott tabletes elektronikus aláírás;
• ám a vételárat egy összegben fizették ki még 2015-ben, tehát nem bontották mondjuk éves részletekre;
• azóta csak alacsony összegű havidíjat fizetnek a Mobilsignnak az esetlegesen felmerülő hibák javítására, amiről konkrétan azt írták, „ennek mértéke informatikai projektekhez mérten elenyésző nagyságú”.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványának százmilliárdos vagyonvesztési botránya a felfoghatatlan-kategóriába tartozik, de van itt valami, ami nagyon is felfogható.

Matolcsy György korábbi jegybankelnök ugyanis – írja a 24.hu – bruttó 170 millió forinttal távozott a munkahelyéről 2025-ben. Ebből bruttó 48 millió volt a versenykizárás, de volt egy bruttó 122 milliós tétel is, ez volt a szabadságmegváltás.

A lap számításai szerint ez azt jelenti, hogy a volt jegybankelnök a 12 éves munkaviszonya alatt szinte egyáltalán nem volt szabadságon.

Az MNB az ügyben vizsgálatot folytat, valamint felülvizsgálja a szabadságkiadás és -nyilvántartás rendszerét.

A kormányszóvivői tájékoztatóval párhuzamosan megjelent a Magyar Közlöny is, az egyik határozat értelmében a Nemzeti Hitvallást le kell venni a közintézmények faláról. A Miniszterelnökség épületében ez már megtörtént, Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatóra bevitte, majd kisétált azzal.

Egy másik határozattal átcsoportosításokról döntött a kormány. Részben a maradványalap, részben más terhére összesen 3,3 milliárdot irányítottak át. A pénz jelentős része személyi juttatásokra megy a különböző szervezeteknél (például a bíróságoknál és az Alkotmánybíróságnál), a minisztériumoknál és az alájuk tartozó intézményeknél.

Egy másik határozatban befizetési kötelezettséget írtak elő öt szervezetnek, de az nem derült ki, hogy ennek mi volt az alapja.

A Mohácsi új Duna-híd projekt felülvizsgálatát is kihirdették a Közlönyben.

A kormány szerdán döntött arról, hogy megszüntetik a kriptovaluták kriminalizálását, az erről szóló törvényjavaslatot pedig társadalmi vitára bocsátották.

A tervezet rövid összefoglalója szerint a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás előírása nincs összhangban a kriptoeszközök piacairól szóló uniós szabályozással, ezért van szükség a változtatásra, különös tekintettel az európai parlamenti és tanácsi rendeletre.

Tanács Zoltán miniszter szerdán arról írt, a NER tavaly év végén egyik napról a másikra létrehozott egy olyan rendszert, amely Európában szinte példátlan módon külön „validátori” kapuőröket állított a kriptoügyletek elé. Erre néhány cég kapott engedélyt, ami súlyos piackorlátozás volt, egy teljes, innovatív piacot tettek működésképtelenné. Nem csak a szolgáltatókat lehetetlenítették el, hanem magánemberek százezreit is bizonytalanságba taszították - írta. „Hétköznapi magyar állampolgárokat fenyegettek büntetőjogi következményekkel, akár börtönnel is, pusztán azért, mert kriptoeszközöket tartottak, váltottak vagy ilyen szolgáltatást vettek igénybe.”

Ez 6-800 ezer magyart érintett hátrányosan, és a szigorú magyar szabályozás miatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított. Tanács közölte, szükség van szabályozásra, „kell a pénzmosás elleni védelem, a fogyasztóvédelem, az átláthatóság és a felelős működés”, de nincs szükség túlszabályozásra, és arra, hogy börtönnel fenyegessenek magánembereket.

Emiatt a Büntető törvénykönyvbe is belenyúlnának, törölve a „kriptoeszközzel visszaélés”, illetve a „jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” alcímeket, ahogy a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt is módosítanák, az átváltást validáló szolgáltatók miatt. A törvény a kihirdetést követő 8. napon már hatályba is lép.

A Diákhitel 1-re vonatkozó tervezet arról szól, hogy meghosszabbítanák a 2024. december 31-éig megkötött szabad felhasználású hallgatói hitelszerződésekre vonatkozó általános kamattámogatást. Az előírás szerint az ügyfelet terhelő kamat év végéig maradna 7,99 százalék, az afölötti részt az állam a költségvetés terhére átvállalja.

A babaváró támogatásnál egyelőre a türelmi időszak kitolását bocsátotta társadalmi egyeztetésre a kormány. Az indoklásban azt írják, azok, akik 2019. július 1. és 2021. június 30. között vették fel a babaváró kölcsönt, idén június végéig kaptak haladékot a gyermekvállalás teljesítésére (erről még az előző kormány döntött). Azoknak, akik nem teljesítik a feltételt, egyben kell visszafizetniük több évnyi kamattámogatást, és a törlesztőjük is megemelkedik.

A kormány szerint „a fenti probléma kezelésére új eljárások és lehetőségek kialakítása szükséges” (a kormányszóvivőin soroltak is pár példát, hogy miért nem teljesülnek a feltételek), ezért a haladékot kitolnák november 1-ig. A társadalmi egyeztetésen tulajdonképpen ezt lehet véleményezni.

A szifiliszes betegekkel kapcsolatos terv is kikerült egyeztetésre, mind a négynél június 19-ig várják a véleményeket.

A magyar külpolitika az elmúlt hetekben újra láthatóvá és kezdeményezővé vált Európában, a kormány célja az, hogy Magyarország kiszámíthatóbb, együttműködőbb partnerként jelenjen meg szövetségesei előtt – erről beszélt Orbán Anita külügyminiszter a parlament külügyi bizottságának csütörtöki ülésén.

Orbán szerint a szuverén külpolitika nem elszigetelődést jelent, hanem azt, hogy Magyarország konstruktív tagja legyen azoknak a szövetségi rendszereknek, amelyekhez tartozik. A külügyminiszter azt mondta, a kormány az euroatlanti kapcsolatok helyreállítását és a bizalom újjáépítését tartja egyik legfontosabb feladatának, mert Magyarország „Kelet helyett a Nyugatot választotta”.

A miniszter beszámolt a hivatalba lépése óta tett útjairól is. Szerinte a V4-es együttműködés az előző kormány alatt háttérbe szorult, különösen a lengyel–magyar viszony megromlása miatt, ezért a mostani kormány egyik első útja Varsóba vezetett.

„Újrakalibráltuk a magyar–lengyel kapcsolatokat”

– mondta Orbán, hozzátéve, ez a V4-ek működésére is hatással lehet. Magyarország ezért június 23-án V4-es miniszterelnöki csúcstalálkozót rendez. A lengyel féllel folytatott egyeztetéseken szóba került a politikai menedékjogot kapott Marcin Romanowski és Zbigniew Ziobro ügye is.

A bécsi és párizsi találkozók mellett Orbán a német kapcsolatok erősítését is kiemelte. Szerinte a magyar–német viszony annyira sokrétű, hogy azt szélesebb kormányzati szinten kell újraszervezni. Október elején Berlinben magyar–német csúcstalálkozót tartanak, amelyet a két ország külügyminisztere nyit meg, ezt több kulcsminisztert érintő egyeztetés követi a német és a magyar kormány között. Az ír miniszterelnök budapesti látogatásának jelentőségéről azt mondta, az EU-nak az ország soros elnöksége alatt kell elfogadnia a helyreállítási tervet és letárgyalni a következő hétéves költségvetést.

Orbán részletesen beszélt az ukrajnai magyar kisebbség jogait érintő megállapodásról is. A külügyminiszter szerint ezen a területen a kormány nem látványos politikai gesztusokra, hanem hosszú, technikai és diplomáciai egyeztetésekre építette a megállapodást.

A megállapodás lényege, hogy Ukrajna vállalta a nemzetiségi kisebbségi oktatási rendszer helyreállítását. Ez a kormány értelmezése szerint biztosítaná, hogy a kárpátaljai magyarok szabadon használhassák a magyar nyelvet az oktatásban, és megőrizhessék nemzeti jelképeiket, köztük a magyar zászlót és a himnuszt. A külügyminiszter szerint a magyar nyelvhasználat joga nemcsak az iskolákra terjedne ki: azokon a településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a 10 százalékot, magyarul is lehetne ügyeket intézni az egészségügyi ellátásban, magyar nyelvű rendezvényeket és tudományos konferenciákat lehetne tartani, és a választási kampányban is lehetne magyarul megszólítani a választókat.

Orbán szerint ezekre a vállalásokra garanciákat kaptak az ukrán féltől, vagyis nem előzetes gesztusról, hanem letárgyalt dokumentumról van szó. Ugyanakkor megismételte, a magyar kormány álláspontja szerint az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha Ukrajna teljesíti ezeket a feltételeket. Azt is említette, hogy Magyarország nem támogat gyorsított ukrán csatlakozást: a kormány szerint Ukrajnának ugyanazon az érdem alapú folyamaton kell végigmennie, mint más tagjelölteknek. A csatlakozásról végül népszavazás dönthet.

Orbán Anita a Nyugat-Balkán európai integrációjáról is beszélt. Szerinte Montenegró akár már idén lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat, és 2028-ban csatlakozhat az Európai Unióhoz. Az uniós forrásokról szóló megállapodást történelmi eredménynek nevezte. A kormány már benyújtotta a szükséges törvényeket, hogy augusztus 31-ig teljesíteni tudja a vállalásokat, ehhez számít az Országgyűlés támogatására is.

Orbán azt mondta, a magyar érdekeket az Európai Unión belül akarják érvényesíteni: következetesen, transzparensen, diplomáciai csatornákon keresztül. Szerinte a külföldi partnerek nyitottan várják az együttműködést a magyar kormánnyal.

„Jó újra a huszonhetek asztalánál ülni, ahol számít a véleményünk, és ahol bele tudunk szólni a folyamatokba”

– zárta bevezetőjét.

A hozzászólások sorát a fideszes Németh Zsolt nyitotta meg. Azt mondta, bízik abban, hogy a bizottságban érdemi szakmai együttműködés alakulhat ki. Kiemelt ügynek nevezte az új külpolitikai stratégia megalkotását, amelyet szerinte parlamenti kontroll, parlamenti diplomácia és szakmai egyeztetés mellett kell végigvinni.

Orbán Anita válaszában azt mondta, a külpolitikai stratégia elkészítése az idei év egyik legfontosabb hosszú távú feladata. Az első verzió augusztus végére, a nagyköveti értekezletre készülhet el.

Németh a korábban politikai menedékjogot kapott Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski ügyéről is beszélt. Azt mondta, az elmúlt időszakban Lengyelországban több olyan ügy került napirendre, amely a jogállamiság, a politikai eljárások és a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is érzékeny kérdés, ezért szerinte „nem véletlenül” kaptak beutazási lehetőséget Magyarországra.

A Nemzetközi Büntetőbírósághoz való újracsatlakozással kapcsolatban Németh a magyar–izraeli viszony lehetséges következményeit emelte ki. Szerinte „ha Benjamin Netanjahut Magyarországon látni szeretnénk, akkor az izraeli fél számára megnyugtató álláspontot kell rögzíteni az ICC-hez való újracsatlakozással kapcsolatban”. Az ICC korábban elfogatóparancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben. A miniszter válaszában megerősítette, a magyar–izraeli kapcsolatok stabilitása továbbra is fontos, nemcsak politikai és gazdasági, hanem közösségi szempontból is.

Az Ukrajnával kötött megállapodással kapcsolatban a KDNP-s Juhász Hajnalka azt mondta, kiemelten fontos, hogy a csatlakozási folyamat során minden garanciát lefektessenek a kisebbségi jogok védelmére. Az EU ugyanis érdemben csak a csatlakozási tárgyalások alatt tudja vizsgálni, hogy egy tagjelölt ország kisebbségvédelmi rendszere megfelel-e az elvárásoknak. Ezzel egyetértett Hajdu Márton, a bizottság tiszás elnöke is. Szerinte csak „a csatlakozási tárgyalások alatt lehet kikényszeríteni a számunkra rendkívül fontos kisebbségi eredményeket”. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel a folyamat hosszú, lesz idő minden kérdés rendezésére.

Az ülésen felszólalt Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló. Szerinte érdemes lenne a magyarországi ukrán közösség képviselőit is bevonni bizonyos külügyi egyeztetésekbe. Ő is gratulált a megállapodáshoz, majd azt kérdezte, várható-e a közeljövőben magas szintű magyar–ukrán politikai találkozó. Emellett rákérdezett arra is, történt-e előrelépés a 2025 őszén blokkolt ukrán sajtótermékek ügyében, mert szerinte egy demokratikus országban problémás, ha más ország sajtótermékeihez csak nehezen lehet hozzáférni.

Orbán a napokban belengetett Magyar–Zelenszkij-találkozóra nem reagált. A blokkolt sajtótermékek ügyéről azt mondta, a kulturális és társadalmi kapcsolatokért felelős minisztériummal együtt dolgoznak a kérdés rendezésén.

Norvégia NATO-tagként átfogóan támogatja Ukrajnát, és az uniós szankciókat is alkalmazza Oroszországgal szemben. Korábban szoros együttműködés jellemezte a két országot, ami nem csoda, hiszen több mint 200 kilométer hosszú közös határszakaszuk van. Egy területen megmaradt a közös munka: a Barents-tengeren együtt halásznak a norvég és az orosz halászok. Norvégia szerint erre az értékes tőkehalállomány megóvása miatt van szükség, mások viszont orosz kémektől tartanak. A Deutsche Welle riportja.

Három indiai tengerész meghalt, miután az amerikai hadsereg szerdán meglőtt egy olajszállító hajót az Ománi-öbölben. A palaui zászló alatt hajózó tankeren 24 indiai tengerész volt, közülük 21 embert kimentettek.

Az indiai hajózási miniszter „mélységesen sajnálatosnak” nevezte a történteket, és azt mondta, hogy a három férfi holttestét hamarosan hazaszállítják Indiába. A támadás után az indiai kormány behívatta az Egyesült Államok Delhiben található követségének misszióvezető-helyettesét.

Az amerikai hadsereg azzal vádolta a hajó legénységét, hogy megsértették az amerikai blokádot azzal, hogy „megpróbáltak olajat szállítani Iránból”. A hadsereg központi parancsnoksága azt írta, hogy egyik repülőgépük lőtt „precíziós lőszert” a hajó gépházába, „miután a legénység ismételten nem követte” az utasításokat.

A héten ez volt a második alkalom, hogy indiai tengerészek hajóját lőtték az amerikaiak. Hétfőn szintén egy palaui zászló alatt közlekedő hajóra mértek csapást, a legénységet azonban ki tudták menteni.

Az amerikai hadsereg április 13-án vonta blokád alá az iráni kikötőket, miután Irán lezárta a Hormuzi-szorost. Az amerikaiak 8 hajót tettek működésképtelenné, 134 másikat pedig átirányítottak a blokád kezdete óta. (via BBC)

A kormány, miután kedd este benyújtotta a parlamentnek az uniós források hazahozatalához szükséges törvénycsomagot, szerdán ülést tartott. Magyar Péter szerdán már posztolt arról, hogy mikkel foglalkoztak, azt írta, hogy fontos döntéseket hoztak. Hogy miket, az most kiderül, ami már biztos: Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes az uniós pénzek hazahozatalához szükséges törvények mielőbbi elfogadása érdekében jövő hétre rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett.

A kormány törvényjavaslata alapján „végre nyilvánosságra kerülhet, hogy kik állnak a magántőkealapok mögött, amelyekbe az elmúlt években legalább 2600 milliárd forintnyi közpénz vándorolt” – írja Radnai Márk egy szerdai Facebook-posztban. A kedd este benyújtott, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges, indokolásokkal együtt 110 oldalas törvénytervezetre utalt a kormánypárti politikus (a javaslat főbb pontjait itt ismertettük). Ez a kekvák visszacsinálása – erről itt írtunk bővebben –, a közbeszerzési, az összeférhetetlenségi és a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok átdolgozása mellett stratégiai pontokon nyúl bele a magántőkealapokról és zártkörű befektetési alapokról szóló szabályozásba a pénzmosás elleni törvény egyes passzusainak átírásával, illetve a törvény kiegészítésével.

A törvényjavaslat négy kardinális változtatást tartalmaz. Kettő az alapok tényleges tulajdonosával foglalkozik.

1. Azt, hogy egy magántőkealap tényleges tulajdonosának ki számít, a most hatályos törvény is definiálja, de az új szabályozás megszüntet több kiskaput.

A mostani szabály ugyanis csak annyit mond, hogy a tényleges tulajdonos „az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak”.

Ennél komplexebb lesz az új törvényszöveg, amely szerint a tényleges tulajdonos „az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben (e pont alkalmazásában együtt: szervezet) közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett – ideértve különösen, ha a Ptk. 3:230. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elsőbbségi jogok közül legalább egyet megtestesítő részvényfajtával rendelkezik, vagy a tagsági jogviszonyára tekintettel a szervezet vagyonából vagy eredményéből legalább huszonöt százalékot elérő mértékű kifizetésben részesülhet, vagy az elmúlt öt üzleti év bármelyikében összesen legalább ekkora mértékű kifizetés került a számára előírásra –, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak”.

Tehát a törvény elfogadása után nem csak az számít tényleges tulajdonosnak, akinek 25 százalékot meghaladó tulajdoni hányada vagy egyéb módon tényleges irányítási, ellenőrzési joga van a tőkealapban. Tényleges tulajdonos lesz ezután az is, akinek elsőbbségi jogai vannak, például osztalék kifizetésére, vagy aki a tulajdonosi részesedésétől függetlenül az eredménynek legalább 25 százalékát megkaphatja.

2. Ez utóbbi szabályozás ráadásul az elmúlt évek kifizetéseit is figyelembe veszi. Tehát ha a magántőkealapok mögé rejtőző NER-elit most el is kezd ide-oda mozogni a választás után, a várható változtatásokra felkészülve, akkor sem ússza meg, hogy az elmúlt évek kifizetései alapján kiderüljön, valójában ki áll egy-egy magántőkealap mögött. A tervezet értelmében egy-egy magántőkealapnak az indulásáig, de legalább 2020. február 1-jéig visszamenően fel kell tárnia az új szabályok szerinti értelemben a tényleges tulajdonosaik teljes körét.

3. A zártkörű befektetési alapok tényleges tulajdonosait eddig nem is nevesítette a pénzmosás elleni törvény, az új törvénnyel őket is nevesíteni fogják. Nem idézem be a teljes tervezetet, mert 8 pontból álló felsorolás van arról, hogy ki a tényleges tulajdonos, de az intézkedés lényege, hogy az ilyen befektetési alapok mögött akkor is vissza kell fejteni a tényleges természetes személy tulajdonost, ha közvetlenül csak jogi személy vagy jogi személyek egy alap tulajdonosai.

Az is nagyon fontos, hogy az alappal üzleti kapcsolatban álló szolgáltatóknak – jellemzően pénzintézeteknek – a tényleges tulajdonoson/befektetőn túl azonosítaniuk kell azt vagy azokat is, aki(k) az alap szabályzata szerint a főbb döntési jogosultságokkal rendelkezik/rendelkeznek. Magyarán a szolgáltatók mindenkit azonosítani fognak, akinek alapvető befolyása van egy befektetési vagy egy tőkealap működésére.

4. A törvényjavaslat egyik újdonsága, amit a HVG szúrt ki: egyes stratégiai döntések meghozatalához, így többek között az alapkezelési szabályzattal kapcsolatos változtatásokhoz az eddig szükséges úgynevezett befektetői jóváhagyási küszöböt 75 százalékról 60 százalékra csökkentené a Tisza javaslata. Ez azért nagyon fontos, mert segítheti azt, hogy „a közpénzes magántőkealapok működésébe beleszólhasson az azok tőkéjét jellemzően 70 százalékban adó állami szervezet, leggyakrabban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB)”, írja a lap, hozzátéve: bár nem ismerni a háttérmegállapodásokat, „az MFB eddig láthatóan nem avatkozott bele az általa pénzelt, tízéves kifutású tőkealapok életébe”, bár hozzáteszi azt is, hogy az állami bank elvileg szigorú megtérülési feltételeket szabott.

Uniós előírások miatt már idén július 1-től nyilvános lesz számos, a magántőkealapokkal és zártkörű befektetési alapokkal kapcsolatos adat, de a Tisza törvényjavaslata értelmében a sokkal szélesebb körű átláthatóságot október 5-től teremtik majd meg.

A kormány egy azonnali, 3,6 milliárdos kórházi klíma- és hűtőberendezés javítási és fejlesztési programról döntött, miután felmérték a helyzetet.

Magyar Péter egy Facebook-videóban arról beszélt, súlyos helyzetet örököltek, vannak 20, sőt, 40 évnél is idősebb berendezések a kórházakban, az elöregedett rendszer pedig nem képes biztosítani azt a színvonalat, ami a betegellátáshoz kell.

A fejlesztések során a műtők, az intenzív osztályok, a sürgősségi ellátás, a diagnosztikai központok és a steril terek elsőbbséget élveznek – közölte Magyar, majd részletezte, hogy mely kórházakat érinti a program.

• A Szent László Kórházban megjavítják a hibás folyadékhűtőt,
• új hőcserélő rendszereket telepítenek a Jahn Ferenc Kórházban,
• helyreállítják a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban a hőszivattyúkat,
• javítják a Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszerét,
• felújítják a Heim Pál Gyermekkórház hűtési berendezéseit,
• lecserélik az Uzsoki, a Szent Margit, a balassagyarmati és veszprémi kórház kritikus állapotban lévő hűtőberendezéseit,
• korszerűsítik a Váci Jávorszky Ödön Kórház sürgősségi osztályán a klímaberendezést,

és fejlesztéseket végeznek Dunaújvárosban, Egerben, Zalaegerszegen és a nyíregyházi szülészeten is, ahová szintén új berendezések kerülnek.

A miskolci központi kórházban lecserélik az elavult folyadékhűtőket, illetve korszerű épületautomatikai rendszert építenek ki. Ugyanilyen lesz Győrben, Kaposváron, az Országos Onkológiai Intézetben és a Honvédkórházban is. Kecskeméten is növelik az onkológiai ellátás hűtési kapacitásait.

Magyar Péter szerint az előző kormány az elmúlt 16 év alatt nem oldotta meg a problémát, és ezt a mulasztást nem tudják másfél hónap alatt helyrehozni. Mindent megtesznek, hogy a lehető legkevesebb meghibásodás és leállás legyen a következő hónapokban, és azt ígérte, nem fognak hazudni arról, ha valahol probléma van.

Orbán Balázs az X-en kritizálta Magyar Pétert, amiért nem vett részt június 5-én Montenegróban az EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón. A fideszes parlamenti képviselő szerint a miniszterelnöknek csak a politikai színház számít, ezért úgy döntött, hogy a „stratégiai jelentőségű esemény” helyett Budapesten gúnyolódik az uniós migrációs paktum ellen tiltakozó „ezreken”.

Utóbbi mondatával a jobboldali influenszerek által szervezett, pártpolitikától mentes eseményként meghirdetett tüntetésre utalt, amin a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László és Németh Balázs fideszes parlamenti képviselő is részt vett. Magyar Péter a Miniszterelnökség erkélyéről, magyar zászlót lengetve integetett a vonulóknak, akik a „hazaáruló” rigmus skandálásával reagáltak.

Orbán Balázs kritikája jogos is lehetne, amennyiben posztjában nem felejtette volna el megemlíteni, hogy volt főnöke, Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnökként hagyta ki az április 23-24-ei ciprusi informális EU-csúcsot. Bár az uniós állam- és kormányfők ajándékkal szoktak búcsúzni leköszönő kollégáiktól, a 16 év után távozó Orbán a távolmaradása miatt ajándékot sem kapott.

Több mint 2,4 millió darab pótdíjat szabott ki tavaly a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) fizetős útszakaszon történő jogosulatlan áthaladás miatt. A legtöbbször a személyautókat (1,4 millió), valamint a kisbuszokat és kisteherautókat (995 ezer) bírságolták.

A vezess.hu a Közlekedési és Beruházási Minisztériumtól kikért adatok alapján azt írja, hogy volt olyan üzembentartó, aki az idei első negyedévben 123 darab sárga csekkel a zsebében kereste meg a NÚSZ-t, hogy pótdíjmaximalizálást kérjen. Mivel az alap pótdíj összege 27790 forint, 60 napon túli fizetés esetén pedig 95730 forint, az érintett nagyon komoly tartozást halmozhatott fel.

A 2025-ös évben voltak olyanok, akik 118, 84 és 75 darab pótdíjjal kértek pótdíjmaximalizálást. Ez egyébként azt jelenti, hogy több pótdíjfizetési felszólításnál az első sárga csekk kézhezvételét követő 75 napon belül a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti a tartozása maximalizálását legfeljebb két alap- vagy különbözeti pótdíj összegére.

Idén is jó esély van rá, hogy eléri a 2,4 milliós határt a pótdíjak száma, ugyanis az első negyedévben már 600 ezer jogosulatlan áthaladást érzékelt a NÚSZ. A szabályszegések közel 95 százalékát az aszfalt fölé szerelt fix kamerák rögzítették.

Gerendás János lett a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója - jelentette be Kapitány István gazdasági miniszter.

A bank fontos szerepet játszik majd az uniós források hazahozatalában és hatékony felhasználásában - tette hozzá.

Gerendás János korábban a Magyar Nemzeti Bank politikai, majd statisztikai igazgatója volt (Matolcsy György idején), a többi között részt vett a monetáris politika alakításában is.

„Gerendás Jánostól transzparens, költséghatékony szakmai munkát várok el, melynek első lépése egy átfogó audit mellett az EU források fogadásához szükséges átalakítások elvégzése lesz” - írta Kapitány.

A vezérigazgató kinevezésével együtt egy új, átmeneti igazgatóságot és felügyelőbizottságot is felállítottak.

Az eddigi vezérigazgató Kovács Zsolt volt. A bank fölött a Gazdasági Minisztérium gyakorolja a tulajdonosi jogokat, így mindig a miniszter dönt a kinevezésről.

Digitális biztonságról szóló törvénycsomagot terjesztett elő a kanadai kormány szerdán, amivel betiltanák a közösségi média használatát a 16 év alatti gyerekek számára. Ez alól kivételt jelentenének azok a platformok, amelyek megfelelnek bizonyos biztonsági előírásoknak. A kanadai kormány pár hónappal azután lépett, hogy Ausztráliában, a világon elsőként betiltották a közösségi média használatát a fiatalok számára. Akkor a cégek csaknem 5 millió fiatal fiókját deaktiválták. A kanadai törvény egy szakértő szerint átfogóbb lehet, mint az ausztrál szabály.

A kanadai törvényjavaslat biztonságosabbá tenné az AI-alapú chatbotokat is, ennek érdekében egy digitális szabályozó szervet állítanának fel. Ez határozza majd meg a biztonsági előírásokat.

Ha nem tartják be a szabályt, a vállalatokra a globális bevételük 3 százalékának megfelelő, vagy legfeljebb 10 millió kanadai dollár (átszámítva 2,1 milliárd forint) bírságot lehet kiszabni, attól függően, hogy melyik összeg a nagyobb.

A kanadai kultúráért felelős miniszter, Marc Miller azt mondta, „a közösségimédia-platformok és az AI-alapú chatbotok úgy vannak kialakítva, hogy magukra vonzzák a figyelmet. Nem támogatják a gyerekek egészséges fejlődését, és sok kanadai fiatal számára a szorongás, az elszigetelődés, a depresszió és számos más mentális egészségügyi probléma forrásává váltak.”

A törvényjavaslatot pár héttel azután nyújtották be, hogy a februári tömeggyilkosság áldozatainak családtagjai beperelték az OpenAI-t, miután a cég nem figyelmeztette a rendőrséget, holott a 18 éves támadó a ChatGPT-vel tervezte az iskolai lövöldözést. Kiderült, az OpenAI munkatársai észlelték a problémás tartalmakat, de végül úgy döntöttek, nem fordulnak a rendőrséghez. A támadásban nyolcan haltak meg.

A kormányzati tisztviselők szerint a javaslat elfogadása egy évig is eltarthat, a digitális szabályozó hatóság felállítása pedig további másfél évet vehet igénybe. A Youtube-ot tulajdonló Google szóvivője azt közölte, együttműködnek a szövetségi kormánnyal a szigorúbb biztonsági szabályok kialakítása érdekében. A Meta szóvivője szerint ők is biztonságos, pozitív élményt szeretnének adni a fiataloknak, a javaslatot pedig még értékelik. Az X és a Snapchat még nem reagált.

Franciaország, Dánia és Lengyelország is fontolgatja a gyerekek közösségimédia-használatára vonatkozó szabályok szigorítását, míg Görögország áprilisban bejelentette, hogy 2027 januárjától megtiltja a 15 év alattiak hozzáférését. (Reuters)

Hankó Balázs minisztériuma az eddig tudott 261,7 milliárd forintnál jóval nagyobb értékben, több mint 1000 milliárd forintban szerződött a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikushoz köthető Élvonal Alapítvánnyal.

A Telex kikérte a Tudományos és Technológiai Minisztériumtól a Hankó-féle minisztérium és az Élvonal keretmegállapodását, amiből kiderült, hogy minimum 25 évre biztosították az alapítvány finanszírozását. A megállapodás alapján 3-6 évente kell szerződéseket kötni a konkrét támogatási összegekről. Az első 6 évre megkötött szerződés és a magyar állam vállalásai alapján az alapítvány minimum 1005, maximum 1600 milliárd forintot kapna a 25 év alatt.

A keretmegállapodásban ráadásul az is szerepel, hogy a felek „megállapodnak abban, hogy jelen Keretmegállapodás lejártát megelőző két évvel korábban a következő 25 évre szóló Keretmegállapodást megkötik azzal, hogy az új Keretmegállapodás a jelen Keretmegállapodás megszűnésének napján lép hatályba”. Vagyis Hankóék legalább egy, további 25 éves keretmegállapodást terveztek, így akár 50 évre biztosították volna az alapítvány finanszírozását.

A megállapodás emellett garanciát ad az alapítványnak a jövőben az esetleges jogszabályi változásokkal szemben, és finanszírozási folytonosságot biztosít a két szerződéskötés közötti átmeneti időszakokra. Ráadásul a 261,7 milliárd forintos céltámogatás mellett további 400 millió forintot is megítéltek az Élvonalnak 2026-ra működési költségként.

Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter a választás előtt két hónappal kötött közfeladat-finanszírozási szerződést az Élvonal Alapítvánnyal. A Tisza-kormány azonban felbontotta a megállapodást. Krausz Ferenc később nyílt levélben fordult Magyar Péterhez. Azt írta, hogy alapítványa nem párhuzamos rendszert épít, hanem egy új, nemzetközi mércével is egyedülálló tudományos és tehetséggondozó modellt. Egyben kérte az alapítvány teljes átvilágítását.

Júniusban 500 milliárd forintos keretben megnyílnak az energetikai uniós pályázatok áramhálózati és okosmérős fejlesztésekre - jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, aki szerint így „végre érdemi forrás jut a magyar villamosenergia-rendszer korszerűsítésére.”

A kormány 16,4 milliárd euró uniós támogatás hazahozataláról állapodott meg az Európai Bizottsággal, ebből 1,5 milliárd euró jut a villamosenergia-rendszer fejlesztésére. A Helyreállítási Alap forrásait augusztus végéig lehet felhasználni, ezért feszített a tempó.

Kapitány azt írta, hogy a júniusban induló kiírásokra az áramhálózati elosztók és az átviteli rendszerirányítók pályázhatnak. A támogatott fejlesztések befejezésének határideje egységesen 2030 vége.

„A fejlesztések több mint 4800 megawatt tiszta energiatermelés rendszerbe kapcsolását alapozzák meg. A támogatásoknak köszönhetően évente akár 1000 megawattal bővülhetnek a hazai megújuló kapacitások.”

A másik pályázattal okosmérőket lehet telepíteni, ez a háztartásoknak és vállalkozásoknak szól.

Az orosz Állami Duma elfogadta a törvényjavaslatot, ami jelentősen emeli a bevándorlással kapcsolatos szolgáltatások díjait.

Vjacseszlav Vologyin, a Duma elnöke azt mondta, azért van szükség az emelésre, mert a hatóságok „befolyásolni akarják az országba érkező emberek minőségét”. „Olyan embereknek kell lenniük, akik letelepedtek, és sokat értek el.”

• Az orosz állampolgárság megszerzésének vagy lemondásának díja 4200 rubelről (18000 forint) 50000 rubelre (213000 forint),
• az állandó tartózkodási engedély díja 6000 rubelről (25000 forint) 30000 rubelre (128000 forint),
• az ideiglenes tartózkodási engedély díja 1900 rubelről (8000 forint) 15000 rubelre (64000 forint) emelkedett.

Emellett a külföldi munkavállalók felvételének díja is emelkedett, munkásonként 15000 rubelre, vagyis 64000 forintra. (via Meduza)

12 pontos javaslattal állt elő a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetsége, amitől szerintük jobb lenne a könyvkiadás helyzete – írja a Magyar Hang a szervezet közleménye alapján.

Ennek egyik pontja, hogy a könyvfóliázási törvényt vonja vissza a Tisza (ez valójában egy rendelet, ami a gyermekvédelminek nevezett homofóbtörvényen alapul). A többi között felvetették azt is, hogy minden kiadó szabadon, önkontroll nélkül választhasson témát, gondolják újra a kötött árat, és az e-könyveknél is 5 százalékos legyen az áfa.

A Líra is abban bízik, hogy az Európai Unió Bíróságának friss ítélete után nem sokáig marad már a könyvfóliázás. A testület ugyanis kimondta, hogy az öt éve elfogadott, homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvény több pontja is jogsértő, mert megbélyegzi a szexuális kisebbségekhez tartozó embereket. Ennek a törvénynek az alapján vezették be a könyvfóliázást (az előírás szerint a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló termékeket csak elkülönítve, fóliacsomagolással árulhatók), illetve büntették a Lírát.

A New York Knicks hazai pályán 107-106-ra legyőzte a San Antonio Spurst az észak-amerikai kosárlabdaliga (NBA) nagydöntőjének negyedik mérkőzésén, így 3-1-re vezet a párharcban. A Knicks történelmi győzelmet aratott, ugyanis egyetlen csapat sem nyert még 29 pontos hátrányból meccset nagydöntőben.

A Spurs az első negyed után 41-22-re, a második negyed végén pedig már 27 ponttal vezetett. A harmadik negyed elején 29 pont is volt a különbség, az utolsó játékrész kezdetére azonban 15 pontra (90-75) csökkent a Spurs előnye. A negyedik negyedben a Spurs 12 hárompontos kísérletéből csak kettőt dobott be, miközben ötször a labdát is eladta. A Knicks végül 32-16-ra hozta az utolsó játékrészt.

A Knicks az idei rájátszásban másodszor nyert meccset nagy hátrányból. A nyugati konferencia döntőjének első mérkőzésén 22 pontos hátrányt fordított meg a Cleveland Cavaliers ellen.

Fordításával a Knicks egyetlen győzelemre került attól, hogy 1973 után újra megnyerje az NBA-t. A nagydöntő ötödik meccsét a Spurs stadionjában játsszák. (via Athletic)

A belfasti késes támadás miatt második éjszaka is zavargás tört ki Belfastban, ahol a rendőrség vízágyút is bevetett a tömeg oszlatására.

Egy csoport folyamatosan támadta a rendőrséget is, téglákat, üveget, fadarabokat és benzines palackokat dobálva feléjük. A rendőrség fokozta a készenlétet, a szerdai zavargások mértéke nem érte el a keddiét, de azért így is felgyújtottak egy minisztériumi járművet és több kukát, házak bejáratait és kerítéseit tépték szét a feketébe öltözött, arcukat takaró emberek, hogy azokat fegyverként használják.

Megpróbáltak felgyújtani egy üresen álló ingatlant, illetve próbáltak közel kerülni egy olyan szállodához, ahol menekültügyi kérelmet benyújtók laknak. A rendőrség szerint Kelet-Belfastban 150-en vehettek részt a zavargásban, csak keveseket vettek őrizetbe.

Egész Észak-Írországban leállt a tömegközlekedés, néhány iskola szerdán korán bezárt, Belfast belvárosa is kihalt volt. Az ország más részein is voltak tüntetések, de azok többnyire békésen zajlottak.

A 30 éves szudáni származású férfi, Hadi Alodid szerdán állt bíróság elé gyilkossági kísérlet vádjával, miután hétfőn késsel támadt áldozatára, Stephen Ogilviére. A brutális támadás során úgy tűnt, mintha Alodid le akarná vágni a férfi fejét. A 40-es éveiben járó áldozat elvesztette bal szemét, a jobb szeme megsérült, a nyakán és a hátán is sérüléseket szenvedett. A családja szerint állapota stabil. (BBC)

Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka is folytatódtak a harcok az Egyesült Államok és Irán között. Az amerikai hadsereg egymás után a második éjszakán hajtott végre „önvédelmi csapásokat”, amire Irán a bahreini és kuvaiti amerikai bázisok támadásával reagált.

Az amerikai csapások miatt több, dél-iráni városban is robbanások voltak. A Hormuzi-szoroshoz közeli településeket már az előző körben is támadták az amerikaiak.

Az iráni Forradalmi Gárda pedig közölte, hogy lecsapott két, Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállító hajóra. Ezt az információt azonban még nem erősítették meg független források. Az iráni állami média szerint a Hormuzi-szorost minden hajó előtt lezárták, az amerikai hadsereg központi parancsnoksága viszont azt állította, hogy a kereskedelmi hajók továbbra is áthaladhatnak a szoroson.

Pár órával az amerikai támadások előtt Donald Trump újabb csapásokkal fenyegette meg Iránt, és felszólította az országot, hogy írjon alá egy békemegállapodást. Maszúd Pezeskján iráni elnök azonban azt mondta, hogy határozottan kiállnak „minden nyomással és fenyegetéssel szemben”. Az iráni külügyminisztérium pedig a diplomáciai folyamatok károsításával vádolta meg az Egyesült Államokat.

Az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszüneti tárgyalások elakadtak a múlt hétvégén. A felek azóta több támadást is végrehajtottak. Az irániak például lelőttek egy járőröző amerikai Apache helikoptert, és drónokkal támadták a kuvaiti repülőteret. (via BBC)

Kinevezése óta a 444-nek adott először nagyinterjút Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Stúdiónkban beszélt a Fidesz- és a Tisza-kormányok közötti különbségekről, az uniós források hazahozatalában viselt felelősségéről, Lázár János örökségéről és a Fidesz jövőjéről is.

Az interjú meghallgatható podcast formában is:

Mivel a 2022-es Orbán-kormányban fél évig dolgozott közlekedési államtitkárként, Vitézy Dávid az egyedüli, aki az előző Fidesz- és a jelenlegi Tisza-kormánynak is tagja volt. Azt mondta, a Magyar-kormány működése nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött. Szerinte nem magánérdek, hanem közérdek által vezérelt kormányzás zajlik. A Fidesz különböző tőkéscsoportok, cégek, érdekek alapján próbált kormányozni, míg a Tisza kormányülésein arról szólnak a viták, hogyan lehet közpolitikai célokat elérni.

Kormányzati főnökeiről azt mondta, Palkovics László volt ipari miniszter és Magyar Péter egészen más karakter. Magyar nagyon kemény főnök, aki nem tolerálja az embereket lenéző hatalmi gőgöt. Szakmai döntéseket szeretne hozni a kormányban, és nem azt, hogy a különböző közigazgatási részérdekek mentén a tárcák egymással viaskodjanak. Bár Vitézy az elmúlt időszakban teljes napokat dolgozott Magyar mellett, még nem volt vele vitája. Arról is beszélt, hogy nem érzi hátrányban magát a kormányban amiatt, hogy nem parlamenti parlamenti képviselő. A miniszterek között erős a csapatkohézió, és Magyar Péternek is csak a munka számít.

Azt mondta, az élő közvetítések miatt Netflixhez hasonlító politikai környezet számára nem újdonság, a Fővárosi Közgyűlésben is így dolgozott az elmúlt másfél évben. Azt látja, hogy az országos politika terén újdonság ez a jelenség, de szerinte ez jó dolog. A nézettségi adatokból kitűnik, hogy van igényük erre az embereknek, a választás után sem csökkent az érdeklődésük a politika iránt.

A kormány elsődleges feladatával kapcsolatban azt mondta, azért dolgoznak, hogy a fideszesek számonkérésére és a kormányzati munkára is jusson idő. Szerinte ez a két dolog össze is függ egymással, egyszerre kell dönteniük a múlt feltárásáról, az esetleges büntetőfeljelentések megtételéről, és arról, hogy mit kell csinálniuk a közpénzek megmentéséért.

Fideszes államtitkári időszakában látott visszaéléseket, de ezek a jogszabályi környezet miatt szabályosnak minősültek. Példaként hozta Balásy Gyula cégét, a Lounge-ot, ami „egyfajta monopolhelyzetben, rendkívül drágán” dolgozott az állami szerveknek. Állami cégvezető korában úgy próbálta kezelni a helyzetet, hogy beszervezte a feladatokat a cégébe, fotósokat, grafikusokat, szövegírókat vett fel. A központosított beszerzéseket szerinte egyetlen miniszter sem szerette azokon kívül, akik maguk kezelték a beszerzéseket.

„Most miniszterként már van szerencsém látni ezeket a mindennapos történeteket. Az étkezőkocsiba a szalvétát is a Lounge-on keresztül szerezték be, mert van rajta MÁV-logo, és ezért marketingterméknek minősül.” Példaként hozta azt is, hogy amikor a Turisztikai Ügynökség egy külföldi médiatermékben akarta Magyarországot hirdetni, akkor a díjra 20-30 százalékot raktak rá anélkül, hogy bármilyen hozzáadott értéket szállított volna a Lounge.

Vitézy az uniós források hazahozatalát is koordinálja. Azt mondta, a feladattal nem a miniszterjelölti felkérésekor bízta meg a miniszterelnök, hanem később, a közös munka során. Szerinte azért választotta őt Magyar, mert BKK-vezérigazgatóként és fővárosi képviselőként is foglalkozott uniós forrásokkal, így volt tapasztalata. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokba később csatlakozott be, mint Orbán Anita, Kapitány István és Kármán András. Először abban a kreatív ötletelésben vett részt, amivel megoldásokat kerestek, hogy a helyreállítási alapból a teljes 10 milliárd eurót meg lehessen menteni.

Beszélt a kedd este benyújtott törvényjavaslatokról, amik a források hazahozatalának jogszabályi hátterét biztosítják. Azt mondta, ezekkel a törvényekkel teljesíti a kormány a 10 milliárd euró feloldásához szükséges 27 szupermérföldkövet, de még rengeteg jogszabályt kell módosítani a szakpolitikai ágazatokban. Például a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítéséhez módosítani kell az MFB-törvényt. Az ágazati törvényeket augusztus 31-ig mind el kell fogadnia a parlamentnek.

A saját minisztériumában létrehozott egy „task force”-ot, ami kifejezetten az uniós források hazahozatalán dolgozik. Azt mondta, nagyon jó a csapata, de még sok emberre van szüksége, mert „felperzselt földet” örökölt Lázár Jánostól, elődje stábjára nem támaszkodik.

Azt mondta, ha nem sikerül hazahozni a 16,4 milliárd eurót, az nyilván az ő felelőssége is lesz. A koordinációval járó munkát azonban feladatként éli meg. „Az én dolgom az, hogy ne történhessen olyan, hogy Magyarország amiatt bukik egy eurocentet is, mert valamilyen döntést nem hoztunk meg időben. És olyan sem, hogy ahol Magyarországnak lehetősége lett volna, ott ne menjünk el a falig, vagy néha még a falon is túl.”

Lázár János emlékezetes mondatáról, miszerint a MÁV-nál a szarból kell várat építenie, azt mondta, érti, elődje miért mondta ezt, de hozzá kell tenni, hogy Lázár aztán még mélyebbre lökte a magyar vasutat. Viszont az Osztrák-Magyar Monarchiában kiépült hálózat miatt a MÁV jó adottságokkal rendelkezik, van mire építkezni. Bár több ezer milliárd forintnyi beruházás maradt el, az uniós pénzek hazahozatalával el lehet kezdeni ledolgozni a lemaradást.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag csak anomáliákat találtak Lázár miniszterségével kapcsolatban. Példaként hozta a mohácsi Duna-hidat, amit Lázárék a szakmai vélemények ellenére terveztek kétszer kétsávosra, majd 451 milliárd forintra emelték a költségvetését, és a választás előtt 20 százalékról 98 százalékra az előleget. A kivitelező Duna Aszfaltnak a választás előtt két nappal utaltak ki 97 milliárd forintot.

Mivel a közlekedésfejlesztési projektek lassan valósulnak meg, a várható beruházások többsége nem ebben a parlamenti ciklusban készül el. Viszont azt mondta, ha megérkeznek az uniós források, a HÉV-ek pályájának felújítása és a Szeged és Kiskunfélegyháza közötti vasútvonal felújítása elkészülhet cikluson belül. A Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal és a budai fonódó villamoshálózat meghosszabbítása is megvalósulhat. Emellett az első HÉV-járművek és InterCity motorvonatok is megérkezhetnek 2030-ig. A minisztérium a járműbeszerzések terén több szálon indul el, többek között dízel járműveket is be akarnak szerezni.

Vitézy kérdésünkre beszélt a Fidesz történelmi vereségének okairól is. Szerinte a korrupció, a belharcok és a választók kormányzás közbeni elvesztése miatt bukott meg a párt. „Kizárólag a saját gazdasági, hatalmi és nagypolitikai érdekek, belső hatalmi harcok mentén születtek döntések. Létrejött a teljesen felülről kézivezérelt kormányzás, aminek nem maradt már semmilyen belső fékje, és a kétharmad mellett külső fékje sem.” Szerinte a vereség első számú és bizonyos szempontból egyetlen felelőse Orbán Viktor, mert minden hatalom tőle származott. De még véletlenül sem szeretné felmenteni a felelősség alól például Lázár Jánost.

Azt mondta, a parlamentben rendszeresen hallja a fideszes képviselők megjegyzéseit, sokan még mindig olyan lenéző stílusban kommunikálnak, mint amikor kétharmaduk volt. Szerinte a Fidesz még mindig nem nézett szembe a problémás ügyeivel, így nincs sok esélye visszanyerni a választók bizalmát. A párt számára az a nagy kérdés, hogy mennyi választónak marad szimpatikus a kormányzati erő nélkül is fenntartott „Megafon-kommunikáció” és az egymás után kiderülő korrupciós ügyek. „Az a kérdés, hogy van-e Fidesz választók nélkül.”

Sikerült lezárni valamennyi nyitott kérdést a magyar Mol és a szerb állam között a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) jövőjével kapcsolatban, és kompromisszum született a felek közötti részvényesi megállapodás ügyében – közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szerdán.

A miniszter arról írt, hogy a két fél többek között abban állapodott meg, hogy amennyiben az orosz Gazpromnyefty megállapodást köt a Mollal a NIS 56,15 százalékos részesedésének eladásáról, és az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának Külföldivagyon-ellenőrzési Hivatala (OFAC) jóváhagyja a tranzakciót, a szerb állam további 5 százaléknyi NIS-részvényt vásárol. Ez a lépés a miniszter szerint nagyobb befolyást biztosítana a szerb állam számára a stratégiai jelentőségű döntések meghozatalában, illetve adott esetben azok megakadályozásában.

Az Egyesült Államok 2025. október 9-én vezetett be szankciókat a NIS ellen az orosz többségi tulajdon miatt. A Mol-csoport január 19-én közölte, hogy megállapodott a Gazpromnyefttyel egy kötelező érvényű keretmegállapodás fő feltételeiről, aminek értelmében megvásárolná a NIS 56,15 százalékos részesedését. Jelenleg is tárgyalások zajlanak a Gazpromnyefty és a Mol között az orosz tulajdonrész átvételéről. A Mol emellett tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalatával, az ADNOC-kal is annak esetleges kisebbségi tulajdonosi belépéséről a NIS-be.

„Ami a pancsovai kőolajfinomító működését illeti, a magyar fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a finomító a jövőben is a korábbiakhoz hasonlóan működik, legalább ugyanakkora éves átlagkapacitással, mint az amerikai szankciók bevezetését megelőző négy évben, amikor a NIS kiváló üzleti eredményeket ért el. A finomító ilyen szintű működése elengedhetetlen a szerbiai üzemanyagpiac ellátásához, ezért ez a kérdés a szerb fél egyik legfontosabb prioritása volt. Büszke vagyok arra, hogy sikerült olyan megállapodást elérnünk, amely rendkívül fontos és hasznos Szerbia polgárai számára” – írta a miniszter.

A miniszter szerint a szerb állam képviselői a NIS igazgatótanácsában a jövőben szélesebb jogosítványokkal rendelkeznek majd a döntéshozatal és az ország számára kedvezőtlen döntések blokkolása terén. Szerbia ilyen mértékű befolyással nem rendelkezett a NIS 2008-as privatizációja óta.

A miniszter kiemelte, hogy továbbra is elkötelezetten dolgoznak a NIS hosszú távú helyzetének rendezésén az amerikai szankciók által előidézett körülmények között, amikért sem a szerb állam, sem a kormány, sem pedig Szerbia polgárai nem felelősek.

Az orosz Gazpromnak 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben, leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek pedig 44,9 százalékos. A szerb kormány részvényeinek aránya 29,87 százalék, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. (MTI/RTS)

A szerdai kormányülésen többek között arról is döntöttek, hogy eltávolítják a Nemzeti Hitvallást a közintézményekből. Az Orbán-kormány még 2021-ben rendelte el, hogy ki kell tenni az Alaptörvény preambulumának számító Nemzeti Hitvallást a közintézményekben. Ebben például az a mondat is szerepel, hogy „Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.” Előtte a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot kellett kötelezően kifüggeszteni, ami gyakorlatilag a NER alapító okirata volt.

Kórházi klíma

Emellett Magyar Péter bejelentette, hogy kormánya 3,4 milliárd forint rendkívüli forrást biztosít a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására. A kormányülés után Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter arról írt, hogy jelenleg 303 helyiségben elégtelen kapacitású klímaberendezés található, 110 helyiség hűtése javítás alatt áll. Mindössze a kórház helyiségek 48 százaléka, azaz 402 helyiség rendelkezik megfelelő hűtéssel. A miniszter azt írta, hogy a helyszínek és a hűtésrekonstrukciós program erre az évre becsült forrásigénye összesen 3,668 milliárd forint.

Kriptó

Azt írta, megszüntetik „a kriptovaluták kriminalizását”. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter korábban már írt arról, hogy a kriptoeszközök piacának indokolatlan korlátozását is fel kell majd oldani. A miniszter szerda este arról írt, hogy véte kell vetni „egy súlyosan hibás, aránytalan és piacromboló szabályozásnak”. Szerinte nem fogyasztóvédelem volt, hanem súlyos piackorlátozás, hogy csak két szereplő kapott engedélyt validátornak. Tanács Zoltán ezzel sokan százezreket, milliókat veszítettek, mert a szabályozás egyik napról a másikra bizonytalanná, kockázatossá vagy gyakorlatilag lehetetlenné tette a korábban jogszerű működést. Emlékeztetett, hogy a túl szigorú szabályozás miatt az Európai Unió már kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben. „Nem kell túlszabályozás, nem kell börtönnel fenyegetni magánembereket, nem kell ellehetetleníteni egy teljes piacot, nem kell a magyar szabályozást az európai szabályoknál indokolatlanul szigorúbbá tenni, mint ahogy azt oly sokszor megtesszük, ki tudja, miért. A kormány mai döntése értelmében visszatérünk az arányos, kiszámítható szabályozáshoz, és visszaadjuk Magyarországnak az esélyt, hogy ne lemaradója, hanem részese legyen a blokklánc-alapú technológiát is alkalmazó jövőnek” - írta Tanács Zoltán.

Mohács Mohácsa

A miniszterelnök bejelentette, hogy döntöttek „a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán”. A napokban derült ki, hogy szerkezeti hiba miatt vissza kell bontani az új mohácsi híd egyik betonelemét. A híd megépítésére 451 milliárd forintot szánt az Orbán-kormány, és Vitézy Dávid miniszter szerint az előleg mértékét 20 százalékról 98 százalékra emelték minden építési mérföldkőnél. A kivitelezést a Szijjártó Pétert megjachtoztató Szíjj László Duna Aszfaltjára bízták.

Uniós pénz

A Tisza-kormány újabb döntést hozott a 6000 milliárd forintos uniós források felhasználásával kapcsolatban. Valamint az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttek az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltásánál.

Kánikula, babaváró, vagyonadó

Ezen kívül elrendelték a felkészülést a várható kánikulahelyzetre. Döntést hoztak a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopja ügyében. És tárgyalták a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozás első tervezetét. A Tisza a programjában azt ígérte, hogy az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőknek az 1 milliárd feletti vagyonrészre évi 1 százalékos vagyonadót vezetnek be.

Donald Trump amerikai elnök szerdán arról beszélt, hogy „imádja az inflációt”, miután kiderült, hogy az Egyesült Államokban a fogyasztói árak májusban három éve nem látott ütemben emelkedtek – számolt be róla a BBC.

A Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint az infláció éves alapon 4,2 százalékra gyorsult az áprilisi 3,8 százalékról. A drágulást elsősorban az energiaárak húzták fel, ami nagyrészt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának következménye.
Trumpot a Fehér Házban kérdezték az adatokról.

„Imádom. Nagyszerűek ezek a számok. Tudják mit? Tényleg imádom az inflációt"

– mondta.

Az elnök közben azt is állította, hogy az amerikai hadsereg éjszakai akciók során több millió hordó olajat vitt el Iránból, ami szerinte már enyhítette az olajárak emelkedését. A valóságban a Brent típusú kőolaj ára továbbra is jóval a háború előtti szint felett mozog.

A mostani volt a harmadik egymást követő hónap, amikor emelkedett az amerikai fogyasztói árindex, és a háztartások egyre inkább megérzik a közel-keleti konfliktus gazdasági hatásait. A gáz, az áram és az üzemanyag ára egy év alatt közel 25 százalékkal nőtt, az amerikai AAA autósklub adatai szerint pedig egy gallon benzin átlagosan már 4,15 dollárba kerül. Február végén, az Irán elleni amerikai csapások idején még 2,98 dollár volt.

Az áremelkedésben komoly szerepe van annak is, hogy Irán a támadások után gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen normál esetben a világ olaj- és gázszállítmányainak nagyjából ötöde halad át. Nemcsak az energia drágult: a repülőjegyek, az egészségügyi szolgáltatások, a szabadidős kiadások és a kommunikáció költségei is emelkedtek.

Az infláció azért különösen kellemetlen Trumpnak, mert a 2024-es elnökválasztási kampányban azt ígérte, hogy az árak letörése lesz az egyik legfontosabb célja. Most viszont azzal érvelt, hogy a háború fontosabb kérdés. Ennek ellenére azt is megígérte, hogy amint véget ér a háború, az infláció „úgy esik majd le, mint egy kő”, és az olajárak visszatérnek a korábbi szintre.

Donald Trump elnök arról bezsélt, hogy az Egyesült Államok szerdán „keményen” lecsap Iránra, miután a két fél éjszaka csapásokat mért egymásra. „Tegnap keményen odacsaptunk nekik, és ma ismét keményen odacsapunk” – mondta újságíróknak az Ovális Irodában. Egyúttal megismételte felszólítását, hogy Irán „írjon alá egy megállapodást”. Maszúd Pezeskján iráni elnök Trump tájékoztatója után az X-en azt írta, hogy Irán „szilárdan ellenáll minden nyomásnak vagy fenyegetésnek”.

Az Egyesült Államok kedden csapásokat mért Iránra, miután Trump azt mondta, Irán lelőtt egy amerikai katonai helikoptert. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda közölte, hogy válaszul csapásokat mért a térségben lévő amerikai bázisokra.

Szerdán az amerikai hadsereg közölte, hogy csapást mért egy olajszállító tankerre az Ománi-öbölben, ami szerintük „megsértette a folyamatban lévő blokádot azzal, hogy megpróbált olajat szállítani Iránból”. Az indiai kormány közölte, hogy három indiai tengerész eltűnt, 21 fős legénységet pedig kimentettek, miután támadás érte a Settebello nevű hajót Omán partjainál.

Az Egyesült Államok blokád alatt tartja az iráni kikötőket, miután a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros hajózási útvonalát Irán gyakorlatilag lezárta, válaszul a Teherán elleni februári amerikai és izraeli támadásokra. A Settebello a nyolcadik hajó, amire az Egyesült Államok tüzet nyitott.

A keddi amerikai csapások iráni védelmi rendszereket, földi irányítóállomásokat és radarállomásokat céloztak a Hormuzi-szoros közelében. Az iráni állami média szerint az amerikai csapások két víztározót találtak el a térségben, emiatt Sirik déli kikötővárosban több ezer ember maradt 12 órán át ivóvíz nélkül.

Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy 21 célpontra mért csapást a térségben található amerikai bázisokon, az egyik Bahreinben, a másik Jordániában volt, miközben a kuvaiti hadsereg azt közölte, hogy szintén elfogott egy támadást. (BBC)

• A most kezdődő labdarúgó-világbajnokság több szempontból történelmi torna lesz: először rendezik 48 csapattal, és először osztozik rajta három ország rendezőként, az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada.
• A kibővített mezőny, a megdrágult jegyek, Donald Trump és a politikai feszültségek mind részei a közegnek, amiben a válogatottak játszani fognak.
• Mire lehet képes az amerikai válogatott hazai pályán? És az olyan karibi, ázsiai kiscsapatok, mint Haiti és Curacao? Lehet-e utolsó nagy dobása Lionel Messinek vagy Cristiano Ronaldónak? Miért Franciaország és Spanyolország tűnik a legnagyobb esélyesnek, és milyen típusú futball lehet sikeres?
• Ezekről beszélgettünk Szabó Christophe, újságíróval, az Omlett du fromage sport- és popkulturális oldal szerzőjével.

444: Hány csapatos vb-nél jutott volna ki a magyar válogatott? 64 csapatnál ott lehettünk volna?

Nagyon közel voltunk hozzá, ha belegondolsz. Ez a furcsa az ilyen utólagos magyarázkodásokban: most a magyar válogatott szereplését csúfos kudarcként éljük meg, miközben gyakorlatilag három percen múlt, hogy pótselejtezzünk. Szerintem lett volna esélyünk egy 64 csapatos mezőnyben is, de látni kell, ahogyan kibővítették 48-asra a világbajnokságot, az nem az európai csapatoknak kedvezett. Afrika és Ázsia ugye négy-négy plusz helyet kapott, Európa, Észak- és Közép-Amerika hárommal, Dél-Amerika kettővel, Óceánia eggyel több csapatot indíthat a korábbi rendszerhez képest.

Jó döntés volt bővíteni a mezőnyt?

Évente több mint egymilliárd forintos forgalmat bonyolíthatott az a nemzetközi gyógyszerkereskedő hálózat, amelynek öt magyar tagjával szemben most rendelt el kényszerintézkedést a bíróság. A gyanú szerint tiltott teljesítményfokozókkal és engedély nélküli gyógyszerekkel kereskedtek, a vevők pedig kriptovalutában vagy külföldi bankszámlákra utalva fizettek – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Frissítés: Az eredeti közleményben az szerepelt, hogy mind az öt terheltet letartóztatták, később ezt korrigálták: a nyomozási bíró négy gyanúsított letartóztatását rendelte el „a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb 2026. július 10-ig”, míg az V. rendű gyanúsított ellen bűnügyi felügyeletet rendelt legfeljebb 2026. október 10-ig.

A közlemény szerint az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatala nyomoz bűnszervezetben elkövetett gyógyszerhamisítás és más bűncselekmények gyanúja miatt.

A nyomozás eddigi adatai alapján az öt férfi 2020 óta dolgozott együtt egy nemzetközi bűnözői csoport részeként. Az illegális gyógyszereket és potencianövelőket hetente többször Magyarországról Szlovákiába vitték, onnan pedig különböző európai országokba postázták tovább. A kereskedelemhez saját internetes oldalakat működtettek, a vásárlók pedig kriptovalutával vagy külföldi számlákra utalva fizethettek.

A hatóságok szerint a hálózat éves forgalma meghaladta az egymilliárd forintot.

Az egyik gyanúsított egy ismert magyar testépítő, ennél több azonban nem derült ki a bíróság közleményéből. A gyanú szerint április elején két doboz tiltott teljesítményfokozót adott át egy vásárlónak, akit később a rendőrök igazoltattak, és megtalálták nála a szereket. A nyomozók szerint emellett másoknak is értékesített hasonló készítményeket Magyarországon.

A rendőrség a gyanúsítottak lakóhelyein tartott házkutatások során telefonokat, számítógépeket, adathordozókat, engedély nélküli gyógyszereket, üres gyógyszeres dobozokat és csomagolóanyagokat foglalt le. Emellett nagy értékű autókat, karórákat és több millió forint készpénzt is találtak.

A bíróság szerint két gyanúsítottnál a külföldi kapcsolatok miatt fennáll a szökés vagy elrejtőzés veszélye, de attól is tartanak, hogy a terheltek bizonyítékokat tüntethetnek el, tanúkat befolyásolhatnak vagy újabb bűncselekményeket követhetnek el. Az ötödik rendű gyanúsított részben beismerte a terhére rótt cselekményeket, a többiek közül volt, aki nem tett vallomást, mások pedig tagadták a gyanúsítást.

Szerda este megjelent a Magyar Közlönyben Kármán András pénzügyminiszter rendelete arról, hogy melyik önkormányzatnak mennyit kell befizetnie a 2025-ös helyi iparűzésiadó-többletük után 2026. június 30-áig. Vagyis mennyi adóbevételről kell lemondaniuk. A javaslatot korábban társadalmi egyeztetésre is kiküldték.

A miniszteri rendelet alapján Budapestnek és a legtöbb megyei jogú városoknak nem kell befizetniük. (A két kivétel Sopron és Szolnok, az előbbi megyei jogú városnak 92 milliót, a másiknak 120 milliót kell befizetnie.*)

A listában szereplő 854 önkormányzatból 652-nek nem kell többletet fizetnie a rendelet alapján. Mindössze 202 önkormányzatnak kell fizetnie, összesen 5,8 milliárd forintot. A legnagyobb összeget Kazincbarcikának (787 606 565 forint) kell befizetnie. Utána a szintén borsodi Berente (469 539 156 forint) következik, ahol a BorsodChem működik. Majd a Pest megyei Vecsés fut be a harmadik helyre (185 070 333 forint). A fizetési lista végén pedig Balatonfüred áll 7689 forinttal. (*A cikket a két kivétellel pontosítottuk.)

Ukrajnának pozitív jelzései vannak arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben sor kerülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter miniszterelnök találkozójára – közölte Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. „Nem tudom megmondani a pontos dátumot és helyszínt, csak megerősíteni tudom, hogy dolgozunk egy találkozón Volodimir Zelenszkij elnök és Magyar Péter magyar miniszterelnök között, és pozitív jelzéseink vannak arra vonatkozóan, hogy ez a találkozó a közeljövőben létrejöhet” – mondta a szóvivő. Tihij szavai szerint a találkozó napirendje teljesen egyértelmű: a kétoldalú kapcsolatok normalizálása.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint már előrelépést értek el a legérzékenyebb kérdésekben, különösen a nemzeti kisebbségeket illetően. A magyar kormány támogatja az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaihoz kapcsolódó első klaszter megnyitását. Kijevben emellett érzékelik Magyarország álláspontjának változását Ukrajna támogatásának egyes kérdéseiben, a szankciók ügyében, valamint az orosz csapások elítélésében.

Magyar Péter múlt szerdán bejelentette, hogy megállapodott Ukrajnával a kárpátaljai kisebbség jogairól. Az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is. Amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyissák az első csatlakozási klasztert.

Tihij arról is tájékoztatott, hogy Andrij Szibiha külügyminiszter jelenleg aktívan dolgozik azon, hogy visszakerüljenek az EU szankciós listáira azok az orosz állampolgárok, akiket korábban Orbán Viktor kormányának követelésére töröltek onnan. (Ukrinform)

Kiterjedt zivatarrendszer érheti el Magyarországot szerda este és csütörtök hajnalban, ezért a HungaroMet az egész országra figyelmeztetést adott ki. Baranya, Somogy és Tolna vármegyében már a magasabb, narancssárga fokozat van érvényben.

A meteorológiai szolgálat szerint egy hullámzó frontrendszer érkezik fölénk, amelynek hatására először a Dunántúlon szaporodhatnak meg a zivatarok az esti, késő esti órákban. Ezek várhatóan egy összefüggő zivatarrendszerré állnak össze, ami éjfél körül nyugat felől már a Duna vonalát is elérheti, majd hajnalra fokozatosan gyengülve vonul tovább kelet felé.

A viharokat többfelé felhőszakadás kísérheti, rövid idő alatt 20-30 milliméternél is több eső eshet. Emellett 60-80 kilométer per órás széllökésekre és 1-3 centiméteres jégre is készülni kell. A délnyugati és déli országrészben ennél is komolyabb zivatarok kialakulhatnak. Ezeknél a jégszemek átmérője akár a 2-4 centimétert is meghaladhatja, a szél pedig 80 kilométer per óránál is erősebben fújhat.

A zivatarok miatt több járásban már riasztás van érvényben, a HungaroMet szerint ezek elsősorban a keleti országrészt érintik.

Csütörtökre ugyan várhatóan mérséklődik a helyzet, de az északkeleti határ mentén még napközben is kialakulhatnak gyenge zivatarok, késő délután pedig az északnyugati határszélen sem zárható ki egy-egy újabb cella.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán arról beszélt, hogy Izrael Szíria és Libanon elleni támadásai elértek egy olyan pontot, ahol már Törökországot is fenyegetik. Szerinte Izrael agressziója az egész világra veszélyt jelent, és meg kell állítani.

A NATO-tag Törökország Izrael Irán, Gáza és Libanon elleni támadásainak egyik legélesebb bírálója volt, és azt állította, hogy Izrael a regionális béke legnagyobb akadálya. A török vezetés minden kereskedelmet leállított Izraellel, és nemzetközi bíróságokon is intézkedéseket sürgetett ellene. „Netanjahu izraeli miniszterelnök és gyilkos hálózata Libanon és Szíria elleni támadásai odáig vitték az ügyet, hogy az már Törökországot is fenyegeti” – mondta Erdoğan kormányzó AK Pártjának parlamenti képviselői előtt.

Erdoğan azt is mondta, hogy Izrael „alattomos erőfeszítést” tesz afrikai országok és a Földközi-tenger térségének destabilizálására azzal, hogy „a viszály tüzét” szítja az etnikailag megosztott Ciprus szigetén. „Ezek a kis entitások, amelyeknek ambíciói messze meghaladják méretüket, felszálltak Izrael bajkeverő hajójára, magukra vállalták a cionista alvállalkozók szerepét, és délibábos álmokat kergetnek a Földközi-tenger keleti medencéjében” – mondta, részletek kifejtése nélkül.

„Senki ne hajszoljon kalandokat… Azt akarom, hogy mindenki tudja: ha Törökország és a ciprusi törökök jogait megsértik a Földközi-tenger keleti medencéjében, a válaszunk nagyon világos és nagyon erős lesz” - mondta a török elnök. Törökország, Irán szomszédja, Izrael „provokációit” tette felelőssé az amerikai–iráni háború kirobbantásáért.

Erdoğan szerdán arra szólította fel a nagyhatalmakat, hogy határozottabban lépjenek fel Izraellel szemben, mondván: Izraelt a „nemzetközi közösség hallgatása” bátorította fel. „Izrael visszaterelése a jogállamiság keretei közé már nem csupán egyes országok, hanem az egész emberiség közös kötelességévé vált” – mondta. (Reuters)

Miközben az Európai Bizottság még csak most kezdte el értékelni Magyarország módosított helyreállítási tervét, a kormány már társadalmi egyeztetésre bocsátott két, összesen 540 milliárd forintos pályázatot. A pénzt az áramhálózat fejlesztésére és okosvillanyórák telepítésére költenék, a jelentkezőknek pedig alig egy hónapjuk lesz a pályázatok beadására – számolt be róla a Portfolio.

A két kiírás az uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott energetikai beruházások legfontosabb elemeit tartalmazza. A nagyobbik, 486 milliárd forintos program célja, hogy a villamosenergia-hálózat jobban tudja kezelni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat, elsősorban a napelemes rendszereket. A másik, 54 milliárd forintos konstrukcióból okos villanyórákat szereznének be és telepítenének.

A hálózatfejlesztési beruházásokhoz a szolgáltatóknak önerőt is biztosítaniuk kell: az elosztótársaságok a költségek legfeljebb 75 százalékára, a MAVIR pedig 90 százalékára kaphat támogatást. Az okosmérők telepítését ezzel szemben teljes egészében állami forrásból finanszíroznák. A pályázatokra csak az áramhálózati engedélyesek jelentkezhetnek, vagyis a MAVIR és a területi elosztótársaságok, köztük az EON, az OPUS TITÁSZ, az ELMŰ és az MVM hálózati vállalatai.

A kiírások ütemezése rendkívül feszes. A társadalmi egyeztetés még ezen a héten lezárul, a pályázatokat pedig június 19. és július 20. között lehet beadni. A sietség oka, hogy az RRF-ből finanszírozott beruházásokat legkésőbb 2030 végéig fizikailag is meg kell valósítani, miközben ezek jellemzően hosszú előkészítést igénylő, összetett energetikai fejlesztések.

Az egész helyreállítási tervet azért kellett újragondolni, mert az előző kormány nem tudta teljesíteni a vállalt reformok és beruházások jelentős részét. Az idő viszont sürgeti a Tisza-kormányt, ha le akarja hívni az uniós források egészét.

A módosított helyreállítási tervet szerdán küldték el az Európai Bizottságnak, amely várhatóan júliusban dönthet róla.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán ezután megfigyelőként vehetnek részt a Hallgatói Önkormányzat képviselői további záróvizsgákon, mivel rengeteg panasz érkezett a polgári jogi záróvizsgáján két tanárárra. Az Eduline-hoz több hallgatói panasz is eljutott, amik szerint volt, akit három mondat után megbuktattak, más élete legmegalázóbb élményének nevezte a záróvizsgát.

A lap idéz egy hallgatói felmérést, amit 85-en töltötték ki, akik közül a legtöbben 2025-ben vagy 2026-ban vizsgáztak a tárgyból. Ennek alapján a végzős joghallgatók 72,9 százaléka tapasztalt valamilyen problémát a polgári jogi záróvizsgával kapcsolatban. Több mint 40 százalékuk az aránytalanul magas bukást és a nem megfelelő vizsgáztatói attitűdöt emelte ki, több mint harmaduk a méltányosságot hiányolta és az átláthatatlan követelményrendszerre panaszkodott.

Somssich Réka dékán a lapnak azt mondta, hogy a magas bukási arány önmagában nem rendkívüli, és a sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak. Elmondta, hogy a konkrét záróvizsga eredményének felülvizsgálatára nincs lehetőség, a vizsga lebonyolítását szabályosnak tartja. Ugyanakkor a dékán egyeztetett a HÖK-kel a problémákról, és támogatja, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként vehessenek részt a záróvizsgákon.

A Fidesz-világ fontos építőelemét, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) is beszántja Magyar Péter kormánya.

A Mészáros- és Tiborcz-birodalmak mellett a kekvák voltak a NER vagyonjuttatásainak fő kedvezményezettjei. Egy sor állami feladatot szerveztek ki, párhuzamos, de a köz számára nem ellenőrizhető államközeli struktúrát hozva létre, politikailag is bebetonozva azok fideszes vagy Fideszhez közeli vezetését. Az Állami Számvevőszék kimutatása szerint legalább 3000 milliárd forint közvagyon került az alapítványokhoz. Ezek alá szervezték ki a modellváltó egyetemeket, de például az MCC, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványa vagy a MOL – Új Európa Alapítvány is ilyen konstrukcióban működött.

A kiszervezések és a kekvák helyzete bombabiztosnak tűnt még egy nem kétharmados kormányváltás után is, hiszen beleírták őket az alaptörvénybe, miközben a kuratóriumaikat olyan jogokkal ruházták fel, amelyekről legfeljebb önként mondhattak le. Maguk dönthettek a működésükről, a kuratóriumi tagokat időkorlát nélkül, élethosszig nevezték ki, új tagokat csak a régiek választhattak volna maguk mellé. Kívülről ebbe a rendszerbe belenyúlni sima parlamenti többséggel nem lehetett volna – noha az uniós pénzek is ezen múlnak, hiszen ezek léte az egyik oka, hogy Magyarországot elzárták az EU-s forrásoktól.

Emiatt került a kormány által kedd este benyújtott, az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatba – első lépésként – tizenöt, közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítvány, amiket 2026. augusztus 31-ig megszüntetnek azzal, hogy nem állami alapítónak lehetősége van tovább működtetni őket. Értelemszerűen jóval szerényebb keretek között.

Az alábbiakban azt villantjuk fel, mivel is foglalkoztak a szóban forgó kekvák.

„Ami a múzeumból jött, annak inkább a múzeumban a helye” – mondta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár, és bejelentette, hogy az elődje által berendelt antik bútorokat visszaviteti az Iparművészeti Múzeumba, hogy „a köz javát szolgálják inkább”. Az erről készült videón bemutatott néhány antik bútort is.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, miután átvette a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium épületét, szintén kérte, hogy a Szépművészeti Múzeumból kölcsönözött 40 millió forintnyi festményt vigyék vissza a múzeumba, mert jobb helyen vannak azok ott.

Emberölési kísérlet miatt bíróság elé állították szerdán Belfastban azt a 30 éves férfit, akit azzal vádolnak, hogy hétfő este életveszélyesen megsebesített egy másik férfit Észak-Belfastban - írja a The Guardian.

A szudáni származású Hadi Alodidot a gyilkossági kísérlet mellett közterületi késbirtoklással és egy másik ember megölésével való fenyegetéssel is megvádolták. Áldozata, Stephen Ogilvie az arcán és a hátán is súlyos sérüléseket szenvedett, a bal szemét pedig elvesztette. A szerdai tárgyaláson Alodid – akinek arab tolmács segített –lemondott a jogi képviseletről. A bíró nem engedélyezte az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezését, az ügy tárgyalását pedig július elejére halasztotta.

Mint írtuk, a késes támadásról készült megrázó felvétel kedden futótűzként terjedt a közösségi médiában. A videót Tommy Robinson és több más szélsőjobboldali szereplő is megosztotta, és egymást érték az utcai tiltakozásokra buzdító bejegyzések. A terjesztésbe Elon Musk is beszállt: egyrészt átvette Robinson egyik X-posztját, amely a demonstrációk helyszíneit sorolta fel, valamint a Restore Britain nevű szélsőjobboldali párt üzenetét is, amelyben az állt:

„Ne köss békét a gonosszal! Pusztítsd el!”

A támadás után, kedd éjszaka Belfast több városrészében is bevándorlóellenes zavargások törtek ki.

Maszkos csoportok etnikai kisebbségek otthonaira támadtak, betörték az ablakokat, több házat és autót felgyújtottak. A tűzoltóknak és a mentőknek bevándorló családokat kellett kimenekíteniük az égő épületekből. Kelet-Belfastban felgyújtottak egy városi buszt, máshol lángoló kukákkal torlaszolták el az utakat, a közlekedést pedig határozatlan időre leállították.

Egy Belfastban tartózkodó olvasónk helyszíni felvétele a lakóépületeket ért támadásokról:

Michelle O'Neill, Észak-Írország első minisztere szerda hajnalban kiadott közleményében nyugalomra szólított fel, hangsúlyozva, hogy „ezekre a támadásokra semmilyen mentség és semmilyen igazolás nincs”. Azt írta:

„Maszkos férfiak családokat üldöznek ki az otthonaikból és gyújtják fel a házaikat – ez nem más, mint gyáva aljasság. Ennek semmi köze a közösséghez. Ez egyszerű huliganizmus.”

A hétfő esti észak-belfasti késelést „szörnyűnek és elfogadhatatlannak” nevezte, ugyanakkor hozzátette:

„Veszélyes kísérletek zajlanak arra, hogy ezt ürügyként használják fel olyan ártatlan emberek megtámadására, akik egyszerűen csak itt próbálnak élni, dolgozni és családot nevelni.”

Keir Starmer brit miniszterelnök reggel az X-en közzétett nyilatkozatában „megdöbbentőnek és teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a belfasti erőszakot. „Semmi sem igazolja azt az erőszakot és rendbontást, amely veszélybe sodorta közösségeinket, és azokat sem, akik ezt az interneten vagy más módon bátorították” – írta Starmer, aki szerint „nyilvánvaló, hogy az embereket a származásuk miatt vették célba, és ezt nem fogom eltűrni”.

A brit parlament alsóházában szerdán Keir Starmert is kérdezték a belfasti zavargások miatt. Richard Tice, a Reform UK helyettes vezetője a miniszterelnök lemondását követelte, mondván, nem hajlandó szembenézni az illegális bevándorlás miatt kialakult társadalmi elégedetlenséggel. Starmer szerint viszont a Reform UK politikai haszonszerzésre használja fel a tragikus ügyeket: a múlt heti Henry Nowak-gyilkosság után most a belfasti eseményeket próbálja kihasználni. A miniszterelnök azzal vádolta a pártot, hogy félelmet és megosztottságot szít, miközben a csatornákon érkező illegális bevándorlás visszaszorítását célzó kormányzati törvény ellen is szavazott.

A megtámadott férfi családja is közleményben kérte az embereket, hogy ne válaszoljanak erőszakkal a történtekre. Azt írták:

„Sok olyan bevándorló él közöttünk, aki rendkívül értékes munkát végez az országunkért, többek között az egészségügyben és a vendéglátásban. Nem szeretnénk, ha ezt a szörnyű tragédiát emberek megosztására vagy a gyűlölet szítására használnák fel.”

A pár férfi tagja, az I. rendű vádlott interneten ismerkedett meg a nővel, akinek családi körülményei rendezetlenek voltak, italozó életmódot folytatott. Majd 2023 nyarán a házaspár rávette, hogy szállásért és ennivalóért cserébe segítsen nekik a ház körüli munkákban. Azonban a korábbi ígéreteikkel ellentétben nem gondoskodtak megfelelően a nő ellátásáról: önállóan nem vehetett ki élelmiszert a hűtőből, a földön altatták, bezárták, az ingatlant nem hagyhatta el engedélyük nélkül. A Blikk korábban arról írt, hogy a házaspár a szabolcsi Pátrohán élt.

Mindezeken túl az I. rendű H. B. vádlott ököllel és sodrófával rendszeresen, míg H. B.-né – a II. rendű vádlott – puszta kézzel, alkalomszerűen verte a nőt, ha úgy látták, hogy a rábízott feladatokat nem megfelelően végezte el.

Eleinte háziszolgaként, később már házi rabszolgaként bántak vele.

Az I. rendű vádlott több alkalommal elektromos sokkolóval is nekiesett az egyre gyengébb állapotban lévő nőnek. Amikor a nő kiszökött az ingatlanból és segítséget próbált kérni, a két vádlott erőszakkal visszavitte, az I. rendű vádlott pofon vágta, majd úgy fejbe rúgta, hogy két foga kiesett.

2024. április 28-án az éheztetés miatt a nő már mozgás– és beszédképtelen volt, de az őt fogva tartó házaspár nem akart orvosi segítséget hívni hozzá. Végül a házaspár gyereke, aki az ügy III. rendű vádlottja, és annak párja (a IV. rendű vádlott) segítségével kocsiba ültették, és együtt elindultak vele Budapest irányába.

Csakhogy útközben észrevették, hogy a nő meghalt, így az autópályáról lehajtva egy aszódi társasház parkolójában kirakták a holttestét, zsebébe tették a személyi igazolványát és a bankkártyáját, majd hazautaztak. A nő holttestét arra járó gyerekek találták meg.

A nő halálát agyzúzódás, éheztetés és kihűlés okozta.

A Nyíregyházi Törvényszék kedden az I. és II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki halált okozó testi sértés, és a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva rábírással, illetve erőszakkal kényszerítve, a sértett sanyargatásával elkövetett emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében. Mindezekért az I. rendű vádlottat 14 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, a II. rendűt 10 év börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.
A III. és IV. rendű vádlott esetében halált okozó segítségnyújtás elmulasztása bűntett miatt felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Az ítélet nem jogerős, az I. és II. rendű vádlott fellebbezést jelentett be. (Bíróság)

• A SpaceX tőzsdei debütálása a valaha volt legnagyobb IPO lehet. A kérdés az, hogy hiszünk-e Elon Muskban.
• Az európai piacon kevés az olyan sikertörténet, mint a Revolut.
• Befektetés egy navigációs szoftvert fejlesztő magyar cégbe a 2010-es évek derekán.
• A Saját Tőke az első hazai csatorna, amelyik a professzionális tulajdonlás világával foglalkozik. Kéthetente jelentkező adásainkban körbejárjuk a priváttőke-iparág nemzetközi fejleményeit és a közép-kelet európai vállalatok legérdekesebb sztorijait.
• Iratkozz fel a Saját Tőke Substack-oldalára, hogy értesülj az új adásokról.

Az ukrán haderő FP-5 Flamingo rakétái csapódtak be az orosz hadsereget drónok és rakéták alkatrészeivel ellátó katonai gyárba a csuvasföldi fővárosban, Csebokszáriban. A támadás sikerét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette, aki azt mondta, folytatják a hosszú hatótávolságú akciókat az orosz katonai létesítmények és az olajipar ellen.

A Kyivindependent beszámolója szerint a keddről szerdára virradó éjszaka Ukrajna nagyszabású támadást indított oroszországi célpontok ellen. A szélesebb körű ukrán légicsapás-sorozat részeként a Szamarai megyében, a frontvonaltól több mint 900 kilométerre található Kujbisev olajfinomítót is csapás érte. Az ukránok emellett eltaláltak két olajipari infrastrukturális létesítményt az oroszországi Vlagyimir megyében, a fronttól 700 kilométerre, jelentette be Zelenszkij egy tweetben.

We continue to apply Ukrainian long-range sanctions against Russian military facilities and the oil industry. In particular, last night Ukrainian FP-5 Flamingos struck a military plant in Cheboksary that supplies the occupier’s army with components for drones and missiles. I… pic.twitter.com/WdA2yUhsyC

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 10, 2026

Az ukrán vezérkar később azt is közölte, hogy a csebokszári VNIIR-Progressz üzem volt a célpontot, illetve azt is, hogy a létesítményben tüzet okozott a csapásuk. A VNIIR-Progress üzem, amelyet Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió is szankcionál, műholdas navigációs vevőket és Kometa antennákat gyárt. Ezeket Sahíd típusú támadó drónokban, Kalibr cirkálórakétákban, Iskander-M ballisztikus rakétákban és irányított légi bombákban használnak.

A csebokszári csapást az orosz média és a helyi hatóságok is elismerték. Oleg Nyikolajev csuvasföldi kormányzó azt mondta, hogy három ember megsérült az ukrán támadásban.

Hét ember és két vállalat ellen emeltek vádat Hongkongban a tavaly novemberi, 168 halálos áldozatot követelő tűzvész ügyében – írja az MTI.

A rendőrség és a város korrupcióellenes bizottsága (ICAC) összesen 25 vádpontban emelt vádat, többek között gondatlan emberölés, összeesküvés, pénzmosás, adóelkerülés és az igazságszolgáltatás akadályozására tett kísérlet miatt.

A hét gyanúsított különböző beosztásokban vett részt a Taj Po kerületben található lakókomplexum felújításában. A vádemelés a projekt műszaki tanácsadóját és a fő kivitelezőt is érinti. A felújítás alatt álló komplexumban tavaly november 26-án keletkezett tűz hét épületre terjedt át, és 168 ember halálát okozta. Ez volt Hongkong legsúlyosabb tűzesete az 1948-as, 176 áldozatot követelő raktártűz óta.

A korábbi vizsgálatok szerint a lángok gyors terjedésében szerepet játszhatott az épületeket körülvevő bambuszállványzat és zöld védőháló, valamint több, a felújítás során használt építőanyag is. A rendőrség márciusban 38 embert vett őrizetbe az ügyben, az ICAC pedig további 23 embert tartóztatott le vesztegetés és csalás gyanújával.

A tűzvész körülményeinek feltárására a hongkongi kormány független vizsgálóbizottságot hozott létre. A testület jogi képviselője korábban azt mondta, hogy a tragédia napján szinte valamennyi tűzvédelmi rendszer csődöt mondott, elsősorban emberi mulasztások miatt. (MTI)

A buszsáv szabálytalan használata miatt akartak megállítani egy autóst a rendőrök szerda délelőtt 10 óra 40 körül a fővárosi Andrássy úton. A Police.hu-n megjelent közlemény szerint a sofőr a rendőri jelzésre nemhogy megállt volna, épp ellenkezőleg: „gázt adott és menekülni kezdett, miközben újabb közlekedési jogsértéseket követett el”.

A személyautósok elől lezárt Lánchídon keresztül a menekülő sofőr a Csónak utcáig jutott. Itt 10 óra 50 perc körül nekihajtott két motorosrendőrnek, majd nekitolatott egy rendőrautónak, ezután őt a helyszínen elfogták.

Az elsődleges adatok szerint a motorosok nem sérültek meg, míg a rendőrautóban egy rendőr könnyű sérülést szenvedett, közölte a rendőrség.

Jövő keddre rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte Forsthoffer Ágnes házelnöknél Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, vette észre a 24.hu. A kormány négy törvényjavaslat és egy országgyűlési határozati javaslat megtárgyalását venné napirendre, hogy azok elfogadása ne csússzon az őszi ülésszakra.

Ruff indítványa (pdf) szerint a plenáris ülés az alábbi előterjesztésekről tárgyalna jövő kedden: