Este 8-kor lettek nyilvánosak az idei felvételi ponthatárok a felvi.hu oldalán. A 2026 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 140 427-en jelentkeztek, az elmúlt tíz évben ez volt a legmagasabb szám.

Néhány fontosabb információ:

• A Semmelweis Egyetem általános orvosi karára 423 pont kellett szemben a tavalyi 427-tel.
• Az ELTE jogász szakára 467 pont kellett a tavalyi 479 pont után, a Debreceni Egyetem jogász szakára viszont elég volt 415 pont is a tavalyi 434 után.
• A Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakára megemelték a ponthatárt, a tavalyi 455 pont után, idén 459 pont kellett. Ugyanígy a gazdálkodási menedzsment szakra a tavalyi 443 után idén 446 pont kellett.
• A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem turizmus-vendéglátás szakára 371 pont is elég volt idén szemben a tavalyi 400 ponttal.
• Az ELTE politikatudományi szakán is jókora visszaesés volt, 421 pont után idén 406 pont is elég.

A legmagasabb pontszám a Szegedi Tudományegyetem Bölcsész- és Társadalomtudományi Karán az osztatlan tanári (francia nyelv és kultúra tanára; magyar nyelv és irodalom szakos tanár) szakára kellett, 492-nél húzták meg a határt. A szegedi egyetemre egyébként 7343 hallgatót vettek fel. A felvettek száma alapján a legnagyobb képzési terület az orvos- és egészségtudomány 1125, a pedagógia 1102 fővel, valamint a bölcsészettudomány 971 új hallgatóval.

Minden korábbi rekordot megdöntve szeptemberben összesen 13 723 új hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a tavalyinál 1140-nel több gólyát vesznek fel - közölte az intézmény. A jelentős létszámnövekedésben kiemelt szerepet játszik a gazdaságtudományi képzési terület, amelyre az egyetem a tavalyinál 700-zal több hallgatót vett fel (3345 fő). A legtöbb hallgatót a Gazdaságtudományi Kar veszi fel (3039 fő), amelyet a Bölcsészettudományi Kar (2282 fő), majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1418 fő) követ. 2908 fővel rekordot döntött idén a pedagógusképzésre felvettek száma az ELTE-n.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) képzéseire 2592 jelentkező nyert felvételt, több nappali, állami ösztöndíjas szakon négyszáz pont feletti eredményre volt szükség a bejutáshoz. Itt az angol nyelvű nemzetközi igazgatási alapképzésre kellett a legtöbb pont: a felvételhez legalább 425 pontot kellett elérni. A nappali, állami ösztöndíjas államtudományi osztatlan képzés ponthatára 380 pont volt.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közleménye szerint 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis közel háromnegyede a jelentkezőknek felvételt nyert.

Az általános felvételi eljárásban összesen 140 427 jelentkező vett részt, közülük 71 467 felvételiző jutott be az első helyen megjelölt képzésre. A legnépszerűbb képzési területek idén

• a gazdaságtudományok (21.274 felvett hallgató),
• a pedagógus képzés (16.199),
• a műszaki tudományok (13.314),
• bölcsészettudomány (9.855)
• és informatika (7.753),
• társadalomtudomány (7.447),
• orvos és egészségtudomány (7.432).

A top szakok a felvett diákok száma alapján

• a gazdálkodás és menedzsment szak (5.929),
• mestertanár képzés (3.845),
• jogász (3.811),
• ápolás és betegellátás (3.185),
• kereskedelem és marketing (3.036),
• gyógypedagógia (2.800).

A tanárképzés a létszámot tekintve folyamatosan növekedik, ebben az évben 16.199 hallgatót vettek fel erre a képzési területre. Tanító (2.039) és osztatlan tanárképzésbe (2.617) idén rekord számú diák érkezik, összesen 4.656 hallgatóval.

A felvett diákok számát tekintve a legtöbb diákot idén is az ELTE fogadja 13.723 hallgatóval, de a top 10 listában 3 műszaki fókuszú egyetem is helyet kap. (MTI, Eduline)

Margaret Thatcher harmadik miniszterelnöki ciklusa volt a legnehezebb: hiába nyert ezúttal is fölényesen, kormánya népszerűsége gyorsan erodálódott, és már párton belül is egyre többen fordultak ellene. Nagy-Britanniában eközben megszaporodtak a heroin-túladagolások, a hatóságok pedig tehetetlennek bizonyultak a drogcsempészettel szemben – ennek nyomán indult az a szigorúan titkos művelet, melyben vámtisztviselők épültek be a drogcsempész bandákba. Mellesleg a miniszterelnöknek sem jött rosszul, hogy volt egy olyan külső ellenség, amivel szemben határozottnak és erősnek mutathatta magát (bár végül ez se mentette meg a bukástól).

Az 1989-ben indult Beta Projects azonban nem képzett és profi ügynökök bevetését jelentette, hanem addig rendes vámtisztviselőként dolgozó (leginkább bőröndökben turkáló) jelentkezők kaptak egy három hetes alapkiképzést, továbbá új személyazonosságot, és így kellett beépülniük a csempészek közé. Pénz olyannyira nem volt a projektre, hogy ha szükség volt autóra vagy egyéb drága holmikra, azokat a vámhivatal által lefoglalt tárgyakból oldották meg. Nekik köszönhetően összesen 12 tonna heroint sikerült lefoglalniuk a hatóságoknak.

A Beta Projectsről sokáig érthetően nem lehetett tudni, és most is csak azért került a köztudatba, mert az egykori téglák egyike könyvet írt róla. Guy Stanton visszaemlékezése alapján készült a Legends című sorozat is, melynek alkotója, Neil Forsyth vele is egyeztetett a történetről. A sorozat 1990-ben játszódik, Thatcher utolsó évében, és négy vámtisztviselőt követ, akik a két legnagyobb drogcsempész bandába épülnek be: egyikük (maga Stanton) a londoniba, amit helyi törökök irányítanak, ketten pedig a liverpooliba. A csapat negyedik tagja, Erin adminisztratív hátteret és logisztikai támogatást nyújt a fedésben dolgozóknak, míg az egész csapatot az a Don irányítja, aki korábban szintén dolgozott fedésben.

Forsyth rendkívül sokat foglalkoztatott alkotó, aki regényíróként vált ismertté, majd a sorozatok felé fordult, és előző munkája, a The Gold is valódi esetet, a brit történelem egyik legnagyobb ékszerrablását dolgozott fel. Sajnos sem ez, sem pedig a Guilt című fekete komédiát nem vette át egyik itteni streamingszolgáltató sem (mindkettő BBC-sorozat), én az utóbbit láttam, és az kimondottan jól sikerült. A Legends is hozzájuk hasonlóan jó fogadtatást kapott, sőt, a Netflixnek köszönhetően világszerte sikerrel mutatták be (a magyar címe a bugyuta és semmitmondó Közönséges kémek lett).

Magyar Péter kiposztolt egy találkozót Romsics Ignác történésszel. Az akadémikust Ruff Bálint miniszterrel fogadta a kormányfő.

Magyar az erről szóló közleményében nem említette meg a köztársasági elnöki posztot, de Romsics is azok között van, akinek a neve előkerült a közvéleményben az elmúlt napokban. Ungváry Krisztián például így ajánlotta:

„Most, hogy S. Tamás jelentéktelenségének megőrzésével távozott a hatalomból, felmerül, hogy ki képviselje a magyar nemzet egységét és ki testesítse meg a legelső közjogi méltóságot. Romsics Ignác azt állítja, hogy ő erre nem alkalmas. Biztosan téved. Ezt bátran állítom. Az egyik érve az, hogy erre a pozícióra már idős – ez egészségi és szellemi állapotát tekintve sem igaz. A másik érve az, hogy könnyen indulatba jön. Nos ez relatív, én az óráin egyszer sem tapasztaltam (máskor sem), hogy kiabált volna, azonban most épp arra van szükség, hogy olyan elnökünk legyen, akinek van belső iránytűje, és ha azzal össze nem egyeztethető dolgot tapasztal, akkor ezt ki is tudja nyilvánítani adekvát módon. Biztos sokan vannak, akik azt gondolják magukról, hogy alkalmasak erre a posztra. Szerintem fontos kritérium egy jelölt esetében, hogy ne akarjon elnök lenni. Ignác ennek is eleget tesz. Bár szigorú tanár, de mosolyogni is tud – ezt mutatja a fénykép is. Azt, hogy külföldön is ismert, hogy több világnyelven tárgyalóképesen beszél, hogy szuverén és szerény egyéniség, szinte felesleges is mondanom.”

Magyar posztja nem jelenti azt, hogy Romsics lenne az új jelölt, lehet, hogy csak szondázza a közvéleményt, vagy csak egy sorozat része, és a kormányfő személyesen találkozik azokkal, akik komolyabb támogatást kaptak a napokban. A héten posztolt arról is, hogy először találkozott és beszélgetett személyesen a kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéddel, Fülöp Botonddal, akinek a neve a közvéleményben előkerült. Az is lehet ugyanakkor, hogy őt alkotmánybírónak kérik fel, hiszen az alaptörvény-módosítás miatt lett üresedés a testületben.

A Polgár Judit-kudarc után - amit Magyar magára vállalt - a kormányfő minden bizonnyal óvatosabb lesz, ráadásul formálisan a Tisza-frakció jóváhagyása is kell, mielőtt bejelentenének az államfőjelöltet. akit aztán a parlamenti kétharmad választ meg.

Az amerikai elnök az Axiosnak adott egy rövid interjút, ebben fejtette ki, hogy közel áll ahhoz, hogy meghozza a döntést egy Irán elleni hatalmas támadásról.

„Egy hatalmas támadást fontolgatok. Nagyobbat, mint valaha. Közel állok a döntéshozatalhoz. Fel vagyunk rá készülve.”

Azt ugyanakkor elismerte, hogy tisztában van azzal, ennek következményei lennének, aztán közölte azt is, hogy a döntést még nem hozta meg. Mindezt azok után mondta, hogy csütörtökön az olajárak ismét meghaladták a hordónkénti 100 dollárt, amire május óta nem volt példa.

Az amerikai elnök szerint noha Izrael „két percen belül” csatlakozna, ha kérné, de szerinte senkire nincs szükségük egy Irán elleni támadáshoz.

Trump kijelentései azt követően hangzottak el, hogy korábban „súlyos katonai büntetéssel” fenyegette Iránt és a húszikat, miután az Irán által támogatott jemeni milícia megtámadott két szaúd-arábiai olajszállító tartályhajót a Vörös-tengeren.

António Guterres, az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács előtt kijelentette, hogy a Közel-Kelet „az elképzelhetetlen szélére” sodródik, hangsúlyozva azt az érzést, hogy a régió egyre inkább a szakadékhoz közeledik.

„A helyzet kezd kicsúszni az irányítás alól. Az elképzelhetetlen szélén billeg. A régió egyre szélesedő konfrontációba sodródik. Egyik válság táplálja a másikat. Egyik eszkaláció váltja a másikat” – mondta Guterres a Biztonsági Tanács ülésén. „Ahogy ez a dinamika terjed, a politikai célokat egyre inkább elhomályosítja maga a konfrontáció.”

Az Állami Számvevőszék alapvetően üdvözli a kormány döntését az ÁSZ működésére, hatáskörére, ellenőrzési jogosítványaira vonatkozó szabályozás felülvizsgálatáról. Már csak azért is, mert a korábbi években több, az ellenőrzés hatékonyságát javító jogszabály-módosítást kezdeményezett.

Magyar Péter a csütörtöki tájékoztatóján bejelentette ugyanis, hogy elvi döntést hoztak arról, hogy elrendelik az Állami Számvevőszék működésének teljes felülvizsgálatát.

Arra azonban az ÁSZ felhívja a figyelmet a közleményében, hogy a mindenkori kormánynak tiszteletben kell tartania a hatalmi ágak elválasztásának elvét, hiszen az ÁSZ az ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől, így a kormánytól is függetlenül végzi tevékenységét.

„Az ÁSZ nem a kormány alá rendelt szerv, a demokratikus hatalommegosztás rendszerében nem a végrehajtó hatalom része, hanem az Országgyűlés szerve, ezért az ÁSZ működésének felülvizsgálatára egy demokratikus alkotmányos rendszerben a Kormány nem jogosult. Az ÁSZ ellenőrzi a kormányt, nem a kormány az ÁSZ-t” – rögzítették.

Pontosítást igényel szerintük a mai kormánybejelentés a tekintetben is, hogy az Állami Számvevőszék 1989 óta sosem volt felügyeleti szerv, ilyen jogosítványokkal sosem rendelkezett, ma sem felügyeleti szerve egyetlen állami intézménynek sem. Az Állami Számvevőszék ellenőrző szervezet, amely a közpénzekkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi, ami a felügyeleti típusú szervezethez, jogkörhöz képest egészen más jellegű hatáskört, eszközrendszert és feladat-ellátást jelent.

Az Állami Számvevőszék elnöke visszautasítja a miniszterelnöknek a személyét érintő kijelentéseit, azokat „az ÁSZ alkotmányos függetlenségét sértő, Magyarország újkori demokráciájában példátlan kormányzati beavatkozási kísérletként értékeli”.

Szerinte különösen visszás az ÁSZ függetlenségét sértő beavatkozási kísérlet amiatt is, hogy – törvény alapján kötelező ellenőrzésként – a többi érintett párttal egyetemben jelenleg zajlik a TISZA párt kampány-finanszírozásának számvevőszéki vizsgálata. A vizsgálatot a Számvevőszék a törvénynek megfelelően az országgyűlési választást követő egy éven belül folytatja le.

Pánikba esett a Velencei-tó közepén, a vízirendőrök mentették ki - számolt be a Fejér megyei rendőrség annak a férfinak a kalandjáról, aki a velencefürdői szabadstrand felől gyalogosan akart átkelni a tó északi partjára.

Terve azonban meghiúsult, amikor a parttól mintegy másfél kilométerre a víz hirtelen mélyülni kezdett, ráadásul többször is belesüppedt a vastag iszapba, amelyből csak nehezen tudott kiszabadulni. A történtek hatására pánikba esett, és az Északi-stranddal szemközti nádasnál várta a vízirendőröket.

A férfit a rendőrök felvették a csónakjukba, és elvitték a partra.

A rendőrök azt kérik, hogy senki ne próbáljon gyalogosan átkelni a tavon, még akkor sem, ha a víz sekélynek látszik. Ez ugyanis megtévesztő. A tómederben helyenként vastag, süppedős iszap található, amely könnyen csapdába ejtheti a vízben közlekedőket. Emellett továbbra is vannak mélyebb mederszakaszok, és a mederben rejtőző veszélyes tárgyak is sérülést okozhatnak. Az alacsony vízállás ráadásul a mentést is jelentősen megnehezíti, így a segítségnyújtás a megszokottnál hosszabb időt vehet igénybe.

Június közepén a Hajtás Pajtásos Kürti Gábor tett ki egy videót arról, hogy az alacsony vízállás miatt átsétált Pákozdról Gárdonyba. De arra ő is felhívta a figyelmet, hogy mindez veszélyes, és ő alaposan előkészítette a sétát.

„Senkinek sem ajánlom, hogy csak úgy gyalogoljon a tóban össze vissza. Még most is lehetnek testmagasságnál mélyebb pontjai. Én előbb feltérképeztem a mélységeket a teljes útvonalon, majd a kajakom mellett haladtam, kötéllel, neoprén cipőben a sérülések ellen, vittem mentőmellényt is, ha gond lenne. Az iszapban járás kimerítő, és nem is túl gusztusos. Rendszeresen hosszútávúszok, de lehet olyan helyzet, amikor az sem segít. Ezekre igyekeztem felkészülni. A hajóútvonalat pedig eleve nem keresztezzük úszva sem, de most a vízállás miatt leállították a hajóforgalmat, ezért választottam ezt.”

A Szent János Centrumkórház Kútvölgyi tömbjének sebészetén tíz nővér mondott fel egyszerre, augusztus végén jár le a felmondási idejük, értesült a Telex. Ha nem sikerül megoldani a pótlásukat, veszélybe kerülhet az ellátás.

A kórház megerősítette a lap információit, mint mondták, több szakdolgozó kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését az érintett osztályon szeptembertől, a közelmúltban pedig más osztályokon is felmondásokat tapasztaltak. Elárulták azt is, hogy az érintett munkatársak jelentős része olyan egészségügyi szolgáltatónál folytatja munkáját, ahol hasonló szakmai feladatok ellátásáért kisebb terhelés mellett lényegesen magasabb jövedelmet kínálnak.

A probléma , hogy „a sebészeti szakdolgozók jelenleg nem részesülnek olyan differenciált díjazásban vagy kiemelt pótlékban, amely ezt a fokozott terhelést megfelelően tükrözné. Ez hosszabb távon egyre nehezebbé teszi a szakdolgozók megtartását”. Szerintük „a munkaerőhiány, az utánpótlás hiánya, az egészségügyi szakdolgozók leterheltsége, valamint a különböző fenntartású intézmények közötti jelentős bérkülönbségek olyan rendszerszintű problémák, amelyek hosszú távú megoldást igényelnek”.

• Akinek van egy csöpp esze, az Patrubány Miklós köztársasági elnökségét támogatja.
• Ez előttem sem volt ennyire nyilvánvaló, de csütörtökön elmentem a Magyarok Házába, és egyszerre csak összeállt a puzzle.
• Elmesélem, hogy volt, hogy te is okosan tudjál lobbizni elnökügyben.

Életemben először lépek be a Magyarok Világszövetségének székházába a Puskin mozi mellett, pedig tízezerszer elmentem előtte. A látványos díszlépcső által uralt előcsarnokban első pillantásra titokzatos értelmű műalkotás fogad. Egy fekete spanyolfalra valaki rengeteg cellux felhasználásával felragasztott egy csillogó aranyszínű textilcsíkokból összesodorgatott GENEZIS feliratot.

Pont srégen szemben a MAGYARSÁGTUDOMÁNYI FÜZETEK ÉS EGYÉB HIÁNYPÓTLÓ KÖNYVEK felirattal.

Én azonban csak egy tizedmásodpercre hökkenek meg, hiszen részben emiatt a GENEZIS miatt vagyok itt. A szerdán éjjel befutott meghívóból ugyanis pontosan tudom, hogy a Genezis című magyar misztériumjáték keddi ősbemutatójának végén történt meg az, ami nemsokára talán a törikönyvekbe is bekerül: a premier után egyszer csak bejelentették a nézőknek, hogy a Magyarok Világszövetségének elnöksége Patrubány MIklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét ajánlja köztársasági elnöknek. Mire lóhalálában sajtótájékoztatót hívtak össze, ahol Patrubány zászlót bont. Amit Valakik szerdán példátlan hackertámadással próbáltak megakadályozni, de erről később.

Az első emeleti előadóterem felé tartva megtekintem IV. Ekis Béla,

II. Faszorrú András

és a rövid ideig uralkodó ellenkirály, II. Picsaszájú László fából faragott arcképét

Az indiai Haidarábádból Londonban tartó British Airways BA276-es járat 11 órás útja során az egyik pilóta 9000 méteres magasságban olyan rosszul lett, hogy oxigénre is szüksége volt. A másik két pilótán is elkezdtek megjelenni az ételmérgezés tünetei, de ők - bár egyre romlott az állapotuk - még el tudták látni a feladatukat és biztonságban letették a gépet. A leszállás után mindhárman orvosi ellátásra szorultak.

Az indiai szállásukon közösen reggeliztek, itt fogyaszthattak valamit, amit később a gépen rosszul lettek. A brit légitársaság vizsgálja, hogy mi okozhatta a hármas mérgezést, ahogy azt is, hogy a pilóták szállására korábban több panasz is érkezett. (Airportál)

Vasúti szabálysértés elkövetése miatt folytat eljárást ismeretlen tettesek ellen az Érdi Rendőrkapitányság, két fiatal ugyanis 2026. június 1-jén, a délutáni órákban az érdi vasútállomás peronjáról felugrott a már mozgásban lévő vonat oldalára, majd a nyílt pályán, a vonat oldalába kapaszkodva egészen Érd felső megállóhelyig utaztak, ezt követően pedig futva távoztak a helyszínről, írja közleményében a police.hu.

Az Érdi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki felismeri a videón látható személyeket, jelenlegi tartózkodási helyükkel vagy a szabálysértéssel kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, hívja a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját a 06-1-236-2897-es telefonszámon, illetve tegyen bejelentést a Telefontanú 06-80-555-111-es zöld számán, vagy a 112-es központi segélyhívón.

A német rendőrség közlése szerint túszejtési szituáció alakulhatott ki egy regensburgi bankfiókban, az eset során egy személy súlyos sérüléseket szenvedett. A ZDF információi szerint bár a férfit kórházba szállították, végül belehalt a sérüléseibe.

A lap szerint a támadás a HypoVereinsbank egyik fiókjában történt. A helyi rendőrség szerint az elkövető továbbra is a bank épületében van másokkal együtt. Egy rendőrségi szóvivő szerint azonban egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy túszejtés történt-e, mivel még egyelőre nem sikerült megtalálnia a rendőrségnek az elkövetőt az épületben.

Úgy vélik, hogy az elkövető egyedül cselekedett. A helyszínre nagyszámú rendőr, köztük különleges erők is érkeztek. A lakosságot arra kérték, hogy kerüljék el a bank környékét a regensburgi Rennweg utcában.

Frissítés:

A rendőrség közlése szerint sikerült elfogniuk a feltételezett támadót, aki egy 20 éves német férfi. A hatóságok a bankot jelenleg átvizsgálják, gyilkosság és feltételezett rablás miatt nyomoznak.

A Telex információi szerint Hankó Balázs volt kulturális miniszter egykori kabinetfőnökét, Konczos Nórát vitték be kedden hajnalban a rendőrök a NKA-ügyben.

Róla korábban azt lehetett tudni, hogy jelenleg a Fidesz frakciójának munkatársa. A letartóztatását különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanújával az ügyészség szerdán indítványozta.

A bíróság az ő esetében csütörtökön egy hónapos letartóztatásról döntött első körben.

A korábbi hat letartóztatott esetében is hozott döntést a Kecskeméti Járásbíróság. A nyomozási bíró úgy döntött, hogy négy gyanúsítottnál meghosszabbítja az egy hónappal ezelőtt elrendelt letartóztatást, ketten viszont bűnügyi felügyelet alá kerülnek. A döntések nem véglegesek.

A Kecskeméti Törvényszék csütörtöki tájékoztatása szerint a letartóztatott hat embert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

A Kecskeméti Járásbíróság június végén Bús Balázs, az NKA korábbi alelnökének, Ughy Attila volt fideszes országgyűlési képviselő, a 17 milliárd forint kiosztásáról döntő Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának korábbi elnökének, Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) májusban felfüggesztett főigazgatójának, valamint az NKTK kabinetvezetőjének és az ideiglenes kollégium két, az egykori Kulturális és Innovációs Minisztérium által delegált tagjának rendelte el a letartóztatását. Az indoklás szerint ezt a jelenlétük biztosítása, valamint a bizonyítás veszélyeztetésének megakadályozása miatt rendelte el, kettejük esetében pedig a bűnismétlés veszélyét is megállapította; ezek a körülmények a nyomozási bíró szerint továbbra is fennállnak, ezért négy gyanúsított letartóztatását három hónappal - 2026. október 25-éig - meghosszabbította.

További két gyanúsított esetében ugyanakkor - az ügyészség indítványával egyezően - a bíró megszüntette a letartóztatást, és 2026. november 23-ig bűnügyi felügyeletet rendelt el. Ennek oka a jelenlétük biztosítása, illetve egyikük esetében a bűnismétlés veszélyének kiküszöbölése.

A bűnügyi felügyelet szabályai szerint a gyanúsítottak a kijelölt település területét engedély nélkül nem hagyhatják el, továbbá személyes jelentkezési kötelezettséget kell teljesíteniük - olvasható a közleményben.

Az NKA-ügy lényege, hogy a gyanú szerint a titkos, 17 milliárdos keretből fideszes celebeket és fideszes képviselőjelöltek választás előtti kampányrendezvényét, valamint Fideszhez köthető szervezeteket támogattak. Az ügyben nyomozók foglalták le kedden a Fidesz teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait is az a párt szervereit biztosító központban.

A hírre reagálva a Fidesz közleményt adott ki azzal a címmel:

Követeljük a politikai fogvatartottak azonnali szabadon engedését!

Szerintük koncepciós eljárás folyik, amivel a Tisza célja a politikai ellenfeleinek megbélyegzése és ellehetetlenítése. „ Ennek nyilvánvaló és álságos megnyilvánulása az, hogy koholt vádak alapján négy fogvatartott letartóztatását arra hivatkozva hosszabbították meg további 3 hónappal, miszerint esetükben fennállhat a bűnismétlés lehetősége. A politikai elvárások mentén született döntés abszurd, igazságtalan és aránytalan. A döntés abszurditása egyben azt is mutatja, hogy a megfélemlítés mellett annak másik célja, hogy igazolja a Fidesz szerverek lefoglalásával megvalósult, a rendszerváltás utáni Magyarország történetében példátlan adatlopási ügyet. Követeljük, hogy az egy hónapja börtönben tartott volt kormánytisztviselőkkel és a kedden hajnalban letartóztatott Fidesz-frakció munkatárssal szemben folytatott eljárásokra a törvényesség talaján és ne politikai elvárások alapján kerüljön sor, ennek keretében szüntessék meg a valamennyiükkel szemben alkalmazott abszurd és méltatlan kényszerintézkedéseket és személyes szabadságuk korlátozását” - írják.

Feltételezett robbanótest miatt péntek hajnalban lezárják a Margit hidat - tájékoztatta a Magyar Honvédség tűzszerészügyelete csütörtök délután az MTI-t.

A tájékoztatás szerint a Duna alacsony vízállása miatt feltételezhetően egy második világháborús robbanótest került felszínre a Margit híd középső pillérénél. A tűzszerészművelet idejére a hidat péntek hajnalban, 5 órától lezárják mindkét hídfő irányából, lezárják továbbá a Margit-sziget Margit híd felőli részét, valamint a Duna 200 méter sugarú szakaszát.

„A Szijjártó Péter-féle Külügyminisztérium 2025-ig több mint 202 millió adófizetői pénzt költött a tusványosi résztvevők utazására, szállására, étkezésére és egyéb hasonló jellegű kiadásaira. Ezek az állami költések leginkább Orbán Viktorhoz és delegációjához, valamint Semjén Zsolt volt miniszterelnök-helyetteshez és kíséretéhez kapcsolódtak” – írja Facebook-oldalán a Külügyminisztérium államtitkára, Velkey György László az eddig fellelt dokumentumok alapján.

Ezekből tudható az is, hogy általában Orbánnal tartott a honvédségi Falcon különgépen Havasi Bertalan, Kaminsky Fanny, Orbán Balázs és Máté János.

„2022-ben felfért még melléjük a repülőgépre Kocsis Máté, a Fidesz akkori frakcióvezetője, hazafelé pedig egy potyautasnyi hely is maradt: Schiffer Andrásnak (ő legalább visszafizette az útiköltséget az államkasszának)”, írta.

Előfordult az is, hogy magángépet béreltek Orbánnak, 2014-ben 7,3 millióért, 2015-ben pedig 10,4 millióért, de költöttek Orbán beszédének fordítására, VIP-várókra és a Türk Tanácstól érkezők tusványosi kiadásaira is.

Ehhez a különleges bánásmódhoz képest az áprilisi történelmi vereség után Orbán Viktor már menetrend szerinti Wizz Air-géppel kénytelen elutazni Tusványosra, erről egy videót is megosztott. Ennek tanúsága szerint a gépen ülők először meglepődtek, volt, aki el is sírta magát Orbán láttán, majd többen fotózkodni akartak a volt miniszterelnökkel.

Kiana Hall egy júliusi estén a férjével sétált Seattle Ballard nevű városrészében, amikor észrevett valamit egy parkoló autó alatt. Először macskának nézte, ezért elővette a telefonját, és közelebb ment. Amikor azonban az állat előmászott, Hall csak ennyit tudott kérdezni:

„Mit is látok?”

Seattle has recently sighted a Raccoon that frequents the local parks with Short Spine Syndrome (SSS).

The locals have endearingly nicknamed him, "Jimothy". pic.twitter.com/6ScPfrcNn3

— Massimo (@Rainmaker1973) July 17, 2026

A felvételen egy szokatlanul rövid törzsű, gömbölyű testű és hosszú lábú mosómedve szaladt át a járdán. Hall Jimothynak nevezte el, mert – mint a Todaynek fogalmazott –

„egyszerűen úgy nézett ki, mint egy Jimothy. Nincs más magyarázatom”.

A néhány másodperces videó hamar virálissá vált az Instagramon. A mémekkel foglalkozó Know Your Meme szerint mára több mint nyolcmillió megtekintésnél és közel 400 ezer kedvelésnél jár. A környékbeliek közül többen is felismerték Jimothyt: egyikük biztonsági kamerája már korábban rögzítette, amint egy teraszon mászkált, a Redditen pedig chupacabrához és más rejtélyes, mitikus lényekhez hasonlították.

Az Innsbruck feletti Nordkette-hegységben túrázott egy háromfős magyar társaság, az útvonalunkon egy applikáció segítségével haladtak. Egy meredek emelkedőhöz érve elromlott az alkalmazás, ennek ellenére folytatták útjukat, csak már nem a kijelölt útvonalon. A 2480 méteres csúcs helyett egy 2300 méteren lévő fennsíkon találták magukat, ahol végül a visszafordulás mellett döntöttek.

Ereszkedés közben azonban egyikük, egy 18 éves fiú egy 150-200 méteres sziklás szakadékba zuhant. Egyik társa egyből a mentőket hívta, a másik pedig lemászott hozzá, de a balesetet szenvedett fiú már nem mutatott életjeleket. A mentőhelikopter orvosa is már csak a halál beálltát tudta megállapítani. (Tirol.orf.at)

Dubaj fizetne az ott élőknek, ha sikerül a városba csábítaniuk barátaikat és rokonaikat, így próbálják feltámasztani az iráni háború regionális kiterjedése miatt bezuhant turizmust.

A dubaji gazdasági és turisztikai minisztérium által indított „Dubai Invite” program lehetővé teszi az Egyesült Arab Emírségek lakosainak, hogy jelöljék barátaikat és rokonaikat, és ha a jelöltek ellátogatnak a városba, a meghívók 3000 dirham (körülbelül 260 ezer forint) értékű kedvezménycsomagot kapnak, amely szállást, éttermi ajánlatokat és látványosságok belépőit tartalmazza. A látogatóknak nem emírségi lakosoknak kell lenniük, érvényes turistavízummal kell érkezniük, és csak egyszer jelölhetők a programban.

Az Emírségek turisztikai szektora jelentősen visszaesett, a nemzetközi utasok száma bezuhant, miután az öböl menti államok is belekeveredtek az iráni háborúba. Februárban iráni rakéták és drónok eltalálták a világhírű Fairmont hotelt és Dubaj nemzetközi repülőterét is, ezzel az influenszereknek és a szupergazdagoknak kínált, szinte szó szerint arany élet imázsa eltűnt.

2025-ben Dubaj rekordszámú, csaknem 20 millió turistát fogadott. A konfliktus kirobbanása óta azonban a dubaji repülőtereken üzemelő légitársaságok száma a felére csökkent, mivel a rakéták miatt sok járatot visszafordítottak, a turisták pedig elkerülik a Közel-Kelet feletti útvonalakat. A beszámolók szerint a szállodák is konganak a ürességtől, több teljesen bezárt, vagy előrehozta a későbbre tervezett felújításokat, egyes vállalkozások bevétele pedig több mint 50 százalékkal esett vissza.

A helyi média beszámolója szerint az első 48 órában már több mint 10 000 kérelmet nyújtottak be a programra. (Guardian)

Lezuhant egy kiképző-harci repülőgép a moszkvai régióban. A repülőgép felszállás közben zuhant le egy lakatlan területen, de nem okozott kárt, mivel a pilóta a jelentések szerint sikeresen katapultált – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség a Védelmi Minisztériumra hivatkozva.

A Komszomolszkaja Pravda orosz beszámolója szerint egy Szu-57-es zuhant le, ez Oroszország ötödik generációs, lopakodó vadászgépe, amelyet az Ukrajna elleni háborúban elsősorban nagy hatótávolságú csapásokra használnak. A Szu-57-es az orosz légierő egyik legfejlettebb és legdrágább harci repülőgépe, egy darab ára 100 és 120 millió dollár között mozoghat. (Kyiv Independent)

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány sportfejlesztési programja alapján írtuk meg, hogy a megigényelt és megítélt 15,2 milliárd forintból most először történt olyan, hogy ebből 7,9 milliárd forintot továbbadtak a határon túli fociakadémiáknak. Az erdélyi futballakadémiák ebből több mint 3 milliárd forintot kaptak, árulta el a Transtelexnek a Belügyminisztérium sportért felelős államtitkársága.

• Az FK Csíkszereda 699 937 000 forintot,
• a Sepsi OSK 494 millió forintot,
• a Partium Labdarúgó Akadémia 1 milliárd 722 millió 500 ezer 776 forintot,
• míg a marosvásárhelyi akadémia 238 millió forintot kapott.

A határon túli fociakadémiákhoz tavaly július óta a Bethlen Gábor Alapon keresztül is rengeteg pénzt, 9,8 milliárd forint áramlott.

A Sepsi OSK tulajdonosa és elnöke, Diószegi László a Transtelex beszámolója szerint nemrég arról beszélt egy eseményen, hogy a magyar kormány támogatása nélkül bizonytalanná válhat az erdélyi fociakadémiák finanszírozása. Diószegi szerint hónapok óta nincs információjuk arról, hogy a jövőben érkeznek-e támogatások, ami a tervezést is lehetetlenné teszi.

Minden évben már május-júniusban tudtunk tárgyalni azokkal a magyarországi cégekkel és támogatókkal, akikkel reklámszerződéseink voltak. Az idén még a kapcsolatot sem sikerült felvenni velük

Hozzátette, ha elállna a budapesti pénzcsap, néhány évig még takaréklángon képes lenne működni az akadémia.

Panelbeszélgetésnek indult, de villámgyorsan L. Simon László one-man show-jává vált a polgári értékek képviseletéről és jövőjéről rendezett kerekasztal Tusványoson. A volt kulturális államtitkár úgy sziporkázott, mint 2018-ban, amikor elmondta Orbán János Dénesnek a legendás, „Nem tudom, hogy miben szocializálódtatok Erdélyben, de ne menjünk ebbe az irányba, könyörgöm, az anyaországban!” mondatát.

L. Simon mostani beszélgetőpartnere Navracsics Tibor, Fodor Gábor és Győri Enikő moderátor volt. A tavalyihoz képest visszafogott érdeklődés mellett zajló Tusványoson kifejezetten sokan hallgatták a kerekasztalt, az érdeklődők be sem fértek a sátorba. A leglelkesebb néző Hoppál Péter volt, aki az első sorban, a földön ülve hümmögte végig a Fidesz polgári szárnyához sorolt politikusok okfejtéseit.

L. Simon erősen indított: kijelentette, hogy a polgár Mádl Ferenc-i fogalmának jelenleg nincs képviselete az országban, a Fidesz és Orbán Viktor pedig egy idő után lecserélte a polgár fogalmát a plebejusra, és plebejuskormányzást vitt. Szerinte az elvileg a polgárság megerősítésére létrehozott családtámogatási rendszer sem a polgárság bővítését szolgálta, hanem sokkal inkább az építőipart, mert 90 százalékban csak a felső középosztály tudott vele élni. „A Fidesz bukásához is hozzájárult, hogy a polgárság kikerült a párt fókuszából.”

Navracsics utóbbiban egyetértett L. Simonnal, szerinte is a vereség egyik fontos oka volt, hogy a polgári Magyarország nem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna. Viszont azt mondta, hogy az elmúlt 16 évben nem elszegényedés, hanem gazdagodás volt, így pedig megszületett a magyar polgárság, az erős középosztály, ami végül a Tiszára szavazott. Szerinte azért, mert ezek az emberek úgy érezték, hogy nem élnek jól, a Fidesz pedig elvette előlük a levegőt.

Navracsics arról is beszélt, hogy kevés kormány tudott annyit tenni a polgárságért, mint a 2010-2026 közötti Fidesz-kormány, de mindezt úgy csinálta, hogy közben nem akarta a polgárokat megszólítani. A kommunikációban nagyon egyszerű üzeneteket fogalmaztak meg, amik egy ponton túl már senkinek sem szóltak. Szerinte ez a 16 év idilli időszak volt, amikor a polgár kezdte magát úrnak érezni, és elvárta volna a kormánytól, hogy az ideológiai kérdésekben is úgy foglalkozzon vele, ahogy a gazdasági meggyőzésben teszi. Viszont ez nem történt meg. „Joggal van megsértődve a magyar polgárság a Fideszre és a KDNP-re. A mi feladatunk, hogy újra felvegyük a kapcsolatot.”

Navracsics a fiatalok politikai véleményével kapcsolatban felidézte az egyetemi oktatói élményeit is. Azt mondta, 2006-ban azt látta, hogy az egyetemi hallgatók 80 százalékban fideszesek voltak, 2026-ban viszont 90 százalékban tiszások és 10 százalékban mi hazánkosak. „Nem volt köztük fideszes.”

Az óvatos Navracsics után L. Simon szintet lépett, és kifejezetten izgalmasra pörgette az eseményt. Azzal kezdte, hogy különutasnak tartja magát, és szerinte önkritikusnak kell lenni ahhoz, hogy tanulni lehessen a hibákból. Ezt a mondatát többen hangosan megtapsolták a sátorban. Köztük volt Navracsics is, akit L. Simon egyből meg is szólított: „majd akkor tapsolj Tibor, ha újra miniszter leszel”.

A vicc után L. Simon úthenger üzemmódra váltott. Először kijelentette, hogy Lázár János mindent megtett azért, hogy lebontsa, amit Navracsics közigazgatási miniszterként szépen felépített. Majd elmondta, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája verseny-, polgár-, és kkv-ellenes volt. Aztán a párt belső működését kritizálta.

„Nem lojalitást vártunk el, hanem szervilizmust. A szervilizmus pedig kizárja, hogy kritikát fogalmazzál meg. Így az a hamis képzet alakult ki a párt felső vezetésében, hogy minden jól megy. Amikor két héttel a választás előtt azt mondtam, hogy baj van, lehülyézték.”

L. Simon szerint 2015 környékén indult rossz irányba a Fidesz. Akkor miniszterhelyettes volt, és azt tapasztalta, hogy olyan kampány részese lett, aminek nem volt a célközönségében. A Soros-kampánynál finoman megfogalmazta az aggályait, de a kampánystratégák azt mondták neki, hogy sikeres lesz a kampány. „Rövid távon az is lett, de szépen lassan amortizálta a közösségünket, és elvezetett a bukásunkhoz. Az idei plakátkampányunk már penetráns volt.”

L. Simon a Fidesz és a fiatalok viszonyának elemzésével tette fel az i-re a pontot. Azt mondta, a párt vezetése a saját gyerekeire se figyelt oda, ezt a problémát pedig szerinte nem lehet úgy elintézni, ahogy a tiszás fiatalok szüleit lehülyéző Kövér László tette a választás után Bayer-showban. „A konzervatív politika teljesen elvesztette a fiatalokkal való kapcsolatot. Magunkban kell keresni a kulcsot, és nem a fiatalokat kell hibáztatni.”

Ekkor az egyik néző bekiabált, hogy „azért ők is hibásak!”. A reakció sokat sejtetett L. Simon jelenlegi párton belüli pozíciójáról.

A kormányszóvivői sajtótájékoztató főbb bejelentései:

• döntöttek arról, hogy 100 ezer forintos iskolakezdési utalvány jár a rászoruló gyerekeknek (ez nagyjából 400 ezer gyereket jelent),
• szeptember 1-től áfamentessé teszi a kormány a vényköteles gyógyszereket,
• indul a Baross Gábor vasútfejlesztési program, főként uniós pénzekből,
• létrehoznak egy 3 milliárd forintos azbesztalapot, az érintett önkormányzatok pályázhatnak majd rá,
• az állami cégek vezetőinek díjazását jelentősen csökkentik, ahogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok számát és javadalmazását is,
• a NAV erősebb jogosítványokat kap a vagyonosodási vizsgálatokhoz, 20 évre visszamenőleg vizsgálhatják politikusok és felsővezetők mellett a velük egy háztartásban élőket is,
• elvi döntést hoztak arról, hogy elrendelik az Állami Számvevőszék működésének teljes felülvizsgálatát.

Magyar Péter miniszterelnök emellett arról is beszélt, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium négy ügyben tett feljelentést, mind az állami tulajdonú Eximbankhoz köthető:

1. 59 milliárd forintos ügy, ami a Tiborcz István-féle Sofitel szállodával van összefüggésben, itt a bank mindössze 2 nap alatt hozott döntést, ami szembement a saját belső szabályaival. A minisztérium hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést.
2. A Szíjj László-féle Duna Aszfalt kapott a banktól 126 milliárd forintos támogatást egy Afrika-projektre, amivel Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épült volna gyorsforgalmi út. Mivel mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott a hitelminősítések szerint, ezért a miniszterelnök szerint aggályos mértékű kockázatot vállalt az állam ebben a projektben (11 milliárd forintig ugyanis kezességet vállalt), itt is hűtlen kezelés gyanújával tettek feljelentést.
3. A Dunakeszi Járműjavító vasútikocsi-javító projektjét is vizsgálták, az egyiptomi állami vasút 576 milliárd forintos állami hitelt kapott, hogy 1300, magyar-orosz együttműködésben gyártott vasúti kocsit tudjon vásárolni, ám miután a háborús szankciók miatt az oroszok kiszálltak az ügyletből, a magyar cég pedig csődbe ment, még 200 kocsi nincs leszállítva. Hűtlen, hanyag kezelés és csőd bűncselekménye miatt tettek feljelentést.
4. Az Észak-Macedóniának nyújtott 360 milliárd forintos szabad felhasználású, kedvezményes kamatozású hitel ügyében is feljelentést tettek.

Újságírói kérdésre Magyar Péter elmondta még, hogy az ideiglenes köztársasági elnök kiválasztása ügyében nem ígértek társadalmi egyeztetést, azt dezinformációnak nevezte (erről többek közt itt és itt írtunk korábban), az ideiglenes elnök megválasztása az Országgyűlés feladata, sok javaslatot kaptak, de a Tisza nem fog olyan jelöltet ajánlani, akinek politikai múltja van, neveket nem akart mondani, egyelőre beszélgetések zajlanak, a Tisza-frakció nem ült még össze egyeztetni.

Az Állami Számvevőszék átvilágításával kapcsolatban azt monda, már a kampány során jelezték, hogy kiket tekintenek „Orbán-báboknak”, ők sem maradhatnak a helyükön. Iigen, ebbe beletartozik az ÁSZ jelenlegi elnöke, Windisch László is, ahogy a Kúria, az OBH és a Versenyhivatal elnöke, vagy éppen az adatvédelmi biztos.

A közmédia arra volt kíváncsi, hogy az Eximbank ügyében felmerül-e Szijjártó Péter volt külügyminiszter politikai felelőssége, illetve büntetőjogi felelőssége, Magyar szerint politikai felelőssége mindenképp van, azt viszont a nyomozó hatóságoknak kell kideríteniük, hogy büntetőjogi felelőssége is volt-e.

A G7 ma reggel azt írta, nagyon szoros határidővel zajlik Balásy Gyula cégeinek jogi és pénzügyi átvilágítása, ami ha kedvező képet fest a vállalatokról, akkor Magyar Péter korábbi bejelentésével ellentétben az állam mégis átveheti őket. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt mondta: nincs politikai szándék a Balásy-cégek átvételére.

Az idei költségvetési hiánnyal kapcsolatban Magyar azt mondta, hogy 7,5 százalék tűnik reálisnak, de az ideális 7 százalék lenne („Sajnos ilyen örökséget kaptunk az előző kormánytól.”), jövőre viszont 6 százalék alatt kell lennie a miniszterelnök szerint, bár azt hozzátette, Kármán András pénzügyminiszter lehet, hogy alacsonyabb számot mondana ennél.

Magyar azt is elárulta, hogy egyelőre nincs céldátuma az új alkotmány elfogadásának, és nem árulta el, hogy kit látna szívesen legfőbb ügyészként (Nagy Gábor Bálint tegnap mondott le, megbízatása augusztus 25-én jár le), az új legfőbb ügyész jelölése ugyanis a köztársasági elnök feladata, „de kiváló ügyészek dolgoznak az ügyészségeken.”

Az újságírói kérdéseket viszonylag hamar lekeverték - a 444 sem kapott szót -, mivel a miniszterelnöknek el kellett mennie, ám, bár nem kapott kérdést a benzinárakról, végezetül előrántott egy halom grafikont, és azt magyarázta, hogy míg jelenleg 615 forint a dízel átlagára, az Orbán-kormány alatt több olyan is időszak volt, amikor nem volt védett ár, az átlagár pedig 800 forint környékén mozgott (ez a téma már a kedden Parlamentben is felpaprikázta Magyart, amikor a Fidesz kérdezte az üzemanyagárakról).

Könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta az albán rendőrség csütörtökön Tiranában a Trump-családhoz köthető luxusüdülő-beruházás ellen tüntetőket. A környezetvédők pedig arra figyelmeztettek, hogy az építkezés előkészítési munkálatai máris visszafordíthatatlan környezeti károkat okoztak.

Albániában május legvége óta folyamatosak a nagyrészt békés demonstrációk a parlamentnél és a miniszterelnöki hivatalnál az Adriai-tenger partjának környezetvédelmi szempontból érzékeny szakaszára tervezett, több milliárd dolláros beruházás ellen, amely a tiltakozók szerint veszélyezteti a helyi állat-és növényvilágot.

Az építkezést Donald Trump vejének, Jared Kushnernek egy cége folytatja. Azt követően vetettek be vízágyút, hogy a tüntetők megpróbáltak áttörni a parlament körüli kordonon, tojásokat és flakonokat dobálva a rendőrökre. A tiltakozók Edi Rama kormányfő lemondását követelték. A környezetvédők arra figyelmeztettek, hogy az építkezés előkészítési munkálatai máris visszafordíthatatlan környezeti károkat okoztak. A projektet Edi Rama miniszterelnök határozottan támogatja, ő azt állítja, a tüntetések nem valódiak, csak az ő politikai ellenfelei gerjesztik mesterségesen.

A tüntetők „flamingóforradalomnak” hívják a megmozdulásukat, mert a kifogásolt luxusüdülőt flamingók, fókák és tengeri teknősök élőhelyéül szolgáló területen tervezik felépíteni. Olsi Nika tengerbiológus, az EcoAlbania nevű nem kormányzati szervezet vezetője az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a munkagépek már tönkretették a kihalással fenyegetett álcserepesteknősök fészkelőhelyeit. Továbbá számos madárfaj élőhelyét is felszámolták a Nartai-lagúna homokbuckáin keresztül kialakított utakkal és a kivágott fákkal. (MTI)

„Egy szint fölött azért megyünk egy szint alá, mert így lehet átütni azt az alsó plafont, a talapzatot, ahova le kell menni, hogy igenis eredményt tudjunk elérni, és le tudjuk szedni [Magyar Péter] azon érveit, amelyekkel sajnos az abszolút filmszínházban, ebben a kirakatpolitizálásban nagyot megy.”

Valahogy így hangzik a Fidesz ellenzéki stratégiája a vereség után több mint száz nappal. Legalábbis Szűcs Gábor képviselő ilyesmiket mondott, amikor Tusványoson a miniszterelnök stílusán hüledezve az egyik beszélgetés moderátora azon elmélkedett, hogy mi lett a bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá elvével.

Az utóbbi években olyan nem létező támogatottsággal tengő-lengő pártok ellenzéki képviselői vitatkoztak Tusványoson a kormánypárti fideszesekkel, mint az LMP, az MSZP, a Jobbik vagy a Szocialisták és Demokraták. Ha valaki nem tudná, utóbbi Mesterházy Attila ex-MSZP-elnök pártja.

(Hahó, kedves olvasó, még olvasol? Schiffer András szerint a cikket se nyitottad meg, ezek a betűk is feleslegesen állnak itt. Lehet, igaza is van.)

Idén egészen új helyzetben megy neki az ellenzéki párbeszédnek a fideszes fesztivál (ami a szervezők szerint nem egy fideszes fesztivál), hiszen most a Fidesz az ellenzék, rajta kívül pedig egyedül a Mi Hazánk hat képviselője ül még nem kormánypárti erőként a parlamentben.

A Tiszát ugyan elvileg meghívták – széket is fenntartottak a meghívottnak –, mivel azonban Magyar Pétert nem, így a kormánypárt más képviselői sincsenek jelen.

Jelen van viszont a mi hazánkos Dúró Dóra – illetve a Mi Hazánk és a Fidesz körül az utóbbi években rendre megjelenő Schiffer András, aki nem mellesleg

összesen kilenc alkalommal lép fel az idei fesztiválon, beleértve Orbán Viktor előadásának elemzését is.

Ők ketten Szűcs Gáborral közösen elmélkedtek a nemzeti minimum lehetőségéről, ugyanis egy fideszes EP-képviselő által vezetett egyesület kikutatta, hogy van 12 olyan téma, amiben a magyarok egyet tudnak érteni. Pl. nem akarnak háborút, a család a társadalom alapja, a korrupció rossz, a vélemény szent vagy hogy a kiszolgáltatottakon az államnak kell segítenie.

Abszolút filmszínházban nem lehet vitázni

„Amit látunk az ezredfordulót követő években a kereskedelmi csatornákon, azt látjuk ma a Kossuth tér 1-3. alatt” – mondta Schiffer András a parlamenti vitákra utalva. Az ügyvéd szerint azért nem lehet nemzeti minimumokról beszélni, mert a valóságshow-k és a közösségi média úgy átprogramozták az emberek idegrendszerét, hogy képtelenek mélyebben elmerülni bizonyos témákban.

„Az idegrendszer fölmondja a szolgálatot, hogyha egy 10-15 perces szöveget nemcsak végig kell hallgatni, de értelmezni is kell. (...) Most itt készül összefoglaló riport az újságírók részéről, és senki, már bocsánat, de senki nem fogja ezeket elolvasni. Az számít, hogy melyik portálon milyen fotóval, milyen címmel jelenik meg.”

Dúró (az első nemzeti radikális, akit meghívtak Tusványosra) szerint bár a Tisza szakpolitikát ígért, valójában a szakpolitikák terén a frakció sokszor még magának is ellentmond. Ez azért van, mert nem ezzel nyertek választást, hanem a közösségi média használatával.

Példaként hozza, hogy az iskolakezdési támogatás egy részét novemberben, az iskolakezdés után adja oda a Tisza. Dúró szerint egyébként sem lehet tartalmi kérdésekben vitázni, mindent leural az abszolút filmszínház.

(Be ne aludj! Szerinted ki mondta a következő idézetet?)

„A választáson az egyik legfontosabb az volt, hogy az irigység húrjait pengetve a gyűlöletre apelláltak, a gyűlöletre alapoztak, és ez egyébként sikeres volt bármennyire is szomorú ezt kimondani. És a történelem során nagyon sok olyat láthattunk, hogy egyébként diktatórikus rendszerek úgy alakultak ki, hogy nem szakpolitikára, meg nem nemzeti minimumra alapoznak.”

Na? Hát robáG scűzS!

„Nem tudjuk azt mondani annak a több mint 2 millió embernek, aki a főműsoridőben mondjuk a legnagyobb kereskedelmi csatornákat nézi vagy a közösségi médiahasználóknak, hogy légy tudatosabb fogyasztó. Lehetnek ilyen programok, de lássuk be, naivitás azt hinni, hogy ezt majd egy jó parlamenti felszólalással elintézhetjük” – mondta a megafonosként ismertté vált fideszes képviselő.

Na de mi van a minimumokkal?

Dúró Dóra egyik példáján keresztül (egy interjúban egy tiszás tüntető elvileg nem tudott válaszolni arra, hogy kik azok a ruszkik) megbeszélték, hogy sajnos hülyék lettek az emberek, meg hogy a Tisza kulturális csatornákon keresztül húzott be politikailag tájékozatlan embereket. A résztvevők szerint tehát naivitás volna elvárni a nemzeti minimumokat, hiszen a közbeszéd alkalmatlan ezek megvitatására.

Szűcs hosszasan elmélkedett a nemzeti minimumok lehetetlenségéről, példaként hozva, hogy Brüsszelben az embereket megverő antifasisztákat védik. Beszélt arról is, hogy azért kellett beleírniuk az alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa férfi, mert Brüsszel még ebben is erőszakoskodik.

Tusványos legfoglalkoztatottabb fellépője (Schiffer András) egy ponton azt is mondta, hogy ha valóban egyetértés lenne ezekben a kérdésekben, akkor a Fidesznek már rég meg kellett volna buknia:

„Hát meg kell nézni, hogy az elmúlt 16 évben az alaptörvényben és a polgári törvénykönyvben milyen szöveget tetszettek beletenni. Pont nem azt, hogy az állam felelőssége, hanem hogy elsősorban öngondoskodáson és a családra hárították a kiszolgáltatottakért való felelősséget.” Szűcs szerint van ebben a kritikában némi igazság.

Ilyesmikben merültek ki az egymással kritikus megszólalások, a közönség ilyenkor jókat mosolygott, Szűcs Gábor pedig időnként megtapsolta Dúró Dórát is.

120 brit milliomos, köztük a korábbi labdarúgó, Gary Lineker, valamint Brian Eno zenei producer nyílt levélben fordult Andy Burnham új miniszterelnökhöz, azt kérve, hogy vessen ki rájuk magasabb adót:

„Megengedhetjük magunknak. Nem azok adójának megemeléséről beszélünk, akik minden nap felkelnek és megdolgoznak a jövedelmükért, hanem a legtehetősebbekéről, akiknek a bevételei a saját vagyonukból származnak.”

A Patriotic Millionaires (Hazafias Milliomosok) levele szerint ez egyenlőbb társadalomat eredményezne, ők egyébként a 10 millió font feletti vagyonokra kivetendő 2 százalékos adót támogatják. „A milliomosok hazafias emberek” – áll a levélben. „Szeretjük ezt az országot, és azt akarjuk, hogy sikeres legyen. De a sikerhez beruházásokra van szükség, az ehhez szükséges érintetlen tőke elsődleges forrása pedig nálunk van, adózatlan lehetőségként.” Hozzátették, hogy saját felmérésük szerint a milliomosok többsége magasabb adót szeretne a saját vagyoni osztályára.

A brit állampolgároknak egyébként jelenleg is van lehetőségük, hogy önkéntesen pénzt vagy részvényeket adományozzanak a Pénzügyminisztériumnak.

Lineker mellett a levelet aláíró többi ismert személyiség között van például Richard Curtis, a Sztárom a párom rendezője, valamint Val McDermid skót krimiíró is.

A hírek között Andy Burnham miniszterelnök nem zárta ki a vagyonadó lehetőségét, amikor Lineker néhány nappal a miniszterelnökké válása előtt megkérdezte őt erről. A politikus akkor utalt rá, hogy egy ponton lehet, hogy „egy kicsivel többet kell majd kérnie” adóban. (BBC)

Csütörtök délelőtt lezuhant egy Venom típusú katonai helikopter Csehországban. A gép fedélzetén lévő öt katona közül az egyik életét vesztette, a többiek különböző sérüléseket szenvedtek – közölte a cseh hadsereg a X-en.

A baleset a Brnótól körülbelül 50 kilométerre nyugatra fekvő Námest nad Oslavou katonai repülőtéren történt. A baleset okai egyelőre ismeretlenek, a helyszínen mentők dolgoznak. További tájékoztatást, részleteket a délutáni órákra ígért a cseh hadsereg sajtóosztálya. (MTI)

Reagált a hozzá közelálló, közpénzekkel bőven megtámogatott „civil” szervezetről szóló cikkünkre Pócs János.

A jászsági fideszes képviselő azzal indít, hogy „a legsötétebb pártállami időkre emlékeztető tiszás politikai leszámolás ezúttal engem talált meg”. Szerinte ez „várható volt, miután rámutattam a Zsolti bácsi ügy tiszás hazugságaira és törvénytelenségeire, hogy rám fognak támadni és el akarnak majd hallgattatni”.

A rátámadás ebben az esetben azt jelenti, hogy közérdekű adatigényléssel kikértük azokat a pályázatokat, amelyekkel a Jász Nemzet Egyesület nyert a kormányzati Városi Civil Alap pályázatokból. Feltűnően sikeres pályáztak: az öt kiírásból ötször nyert az egyesület, mindig megkapták az adható maximális támogatást.

Ez a Jász Nemzet Egyesület Pócs János farmjára van bejelentve, a Városi Civil Alapból és más - egyebek között az elhíresült NKA-s - forrásokból begyűjtött összesen több mint 150 millió forintból bőven jutott Pócs János által szervezett rendezvényekre. Olyanra is, amit Pócsék birtokán tartottak.

Hogy az egyesület miért ide van bejelentve? - tette fel a kérdést magának Pócs, amit feltettünk neki mi is írásban (nem válaszolt) és a parlament folyosón is (sajátosan visszakérdezett). „Azért, mert transzparensen, a tevékenységünkért minden felelősséget vállalva dolgozunk. Talán jobb lett volna, ha azt a balliberális trükköt alkalmazzuk, hogy egy hajléktalan nevére jelentek be egy egyesületet?”

Vagyis egy civil szervezet bejelentéséről egy fideszes politikus döntött, és jelentette be saját magához.

Pócs szerint azért a „Pócs Hasziendán” valósult meg néhány program, „mert a városközpontban nem lehet aratni”. (Itt az által szervezet Aratónapra utalt, amit rendre megfinanszírozott közpénzből az Egyesület.) Továbbá: „az általában több mint ezer fős létszámhoz itt van több ezer négyzetméteres betonozott felület, amin sátrakat lehet felállítani és rendezvényeket lehet tartani, szociális helységeket lehet biztosítani, és itt van olyan parkolási lehetőség, ahol több ezer vendég számára parkolást lehetett biztosítani. És mert van a programokhoz szükséges közműellátás.”

A képviselő szerint „hazugság, az a vád, hogy az NKA támogatások kampánycélt szolgáltak, hiszen az idén júniusban megszervezett Aratónap is jóval a kampány után volt”.

Az első, tavalyi 20 milliós NKA-támogatásról az éves beszámolójában az egyesület azt írta, hogy az NKA-s pénzből Mihály napi ünnepségre is költöttek. Mihály napkor 2025-ban Jászapátiban egy nagy Pócs-show volt, nagyszabású dinnyefesztiválba oltott polgári pikniket tartott Németh Balázs meghívott vendéggel és Nagy Jánossal, Orbán Viktor titkárával, Kis Grofóval és Kozmixszal. Hogy közben tartott-e alternatív ünnepséget a Jász Nemzet Egyesület vagy valahogy összefolyt a két esemény, arról nem találtam hírt. Mindenesetre az egyesület említett a pályázatban szépségkirálynő választást is. Ami egyébként pont volt a Pócs-féle rendezvényen is. Az idei 20 milliós NKA-támogatást nem tudni, mire költötték.

„Minden program megvalósult, ezt fotókkal és szervezőkkel is bizonyítani tudjuk, sőt, nemcsak megvalósult, hanem ahhoz jelentős saját forrást tettem hozzá, ahogyan például az idei jászsági hagyományőrző Aratónaphoz is!” - írja Pócs. Ezt azért nem lehet könnyen ellenőrizni, mert a civil szervezetnek nincs honlapja, bár honlapkészítésre is elszámoltak közpénzt. De Facebookjuk sincs, amiből kiderülne, mit is csináltak. Pócs arra nem reagált, hogy a Jász Nemzet Egyesület a 2022-es beszámolójában feltüntette egy másik civil szervezett elnyert pályázatát.

2022-ben pályáztak két olyan koncerttel, amelyben feltüntették, hogy kik lesznek a fellépők,meg is kapták erre a pénzt, csakhogy a feltüntetett napon a feltüntetett zenészek nem is léptek fel. Ehhez képest a szervezet készre jelentve a programot azt írta: „A rendezvény a műsorterv szerint maradéktalanul megvalósult.”

Valószínűleg erre reagálva írta azt Pócs, hogy „minden lezárult pályázatot többszörösen ellenőrzött és jóváhagyott a közreműködő szervezet. Ha az előadó személye megváltozott, azt változás bejelentéssel elfogadta a szervezet.”

Pócs aztán visszatért arra, hogy el akarja hallgattatni őt Magyar Péter, ahogy a legsötétebb diktatúrákban szokás.

„Készen állok minden vizsgálatra és a tiszás ÁVH eljárása szerinti pórázon elvezetésre is, csak egy dolgot kérek: velem kezdjék, ne a munkatársaimmal! Az én kritikámtól fél a miniszterelnök, én idegesítem azzal, hogy bemutatom róla a valóságot, engem akar elhallgattatni, én vagyok célkeresztben. Enyém a felelősség, a munkatársaim csak végrehajtották azt, amit kértem tőlük. Mindannyian a közösségünkért dolgoztunk. Ha ez bűn, akkor bűnösök vagyunk. És végül, bármennyire is meg akartok félemlíteni minket, soha nem adjuk fel! Kiállunk minden magyar emberért a tiszás hatalmi önkénnyel szemben!”

A HungaroMet siófoki obszervatóriumának időjárás-előrejelzése alapján – a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitány egyetértésével - a szervezők úgy döntöttek, hogy a Balaton-átúszást a hétvégére várható, jelenleginél is alacsonyabb vízhőmérséklet miatt a mostani, július 25-26-i hétvégén nem tartják meg. A tervezett új dátum augusztus 1.

A szervezők tájékoztatása szerint az időpontváltozás miatt visszalépő nevezők létszámától függően mindhárom távra újra megnyílhat a nevezés.

Szatmáry Kristóf, a Fidesz elnökségi tagja az egyik tusványosi kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, a párt szerdai elnökségi ülésén szó volt arról, hogy rendőrségi eljárások indulhatnak fideszes politikusok ellen. A politikus azt mondta, az ülésen elhangzott, hogy mindenki készüljön arra, hogy fél év múlva az elnökségben ülő emberek kétharmadát elvihetik vezetőszáron.

Szatmáry később bővebben is beszélt a 444-nek az esetről.

„Belső információink szerint van egy 100-as lista, amin a hatalom, ha törik, ha szakad, végig akar menni. A cirkusz szempontjából vezetőszáron el akarják vinni a Fidesz felsővezetését és alsóbb szintű politikusait is. Ughy Attila és Bús Balázs esete jól mutatja, hogy indokolatlan módon, látványosan bevisznek embereket csak azért, hogy a feszültséget fenntartsák. Az hangzott el az ülésen, hogy az elnökségben ülő emberek kétharmada valamilyen rendőri atrocitás alá fog esni a következő néhány hónapban, és erre mindenki készüljön fel.”

Szatmáry nem akarta megnevezni az elnökségi tagot, aki figyelmeztette az ülés résztvevőit. Viszont azt mondta, mindenki számára megrázó volt az információ, mindenki elgondolkozott rajta, hogy vajon a 33 százalékba tartozik-e.

A Fidesz-elnökség elvileg 28 fősre bővült a nyári kongresszuson. Tagja Orbán Viktor pártelnök, a négy alelnök (Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár, Kreicsi Bálint), automatikusan tag még a választmány elnöke (Kövér László), a parlamenti frakcióvezető (Gulyás Gergely volt eddig, Bóka János lesz), és az EP-delegáció vezetője (Deutsch Tamás), plusz a 20 megyei és a budapesti elnök.

Közzétették a Sándor-palota oldalán a leköszönő köztársasági elnök vagyonnyilatkozatát, ebből tételesen megtudhatjuk, milyen ingatlanjai és megtakarításai vannak Sulyok Tamásnak. Az övé

• egy 1992-ben vásárolt, 45 négyzetméteres szegedi lakás fele;
• egy 1997-ben vásárolt 117 négyzetméteres szegedi lakás fele;
• egy 1991-ben vásárolt 3223 négyzetméteres szántóföldön lévő 60 négyzetméteres domaszéki üdülőtanya fele;
• egy 2017-ben vásárolt 1424 négyzetméteres telken álló 90 négyzetméteres balatonkenesei hétvégi ház fele
• és egy 2021-ben vásárolt 72 négyzetméteres, egy lakásból és egy garázsból álló budapesti, II. kerületi ingatlan.

Állampapírban 17,93 milliója van, a nyugdíj-előtakarékossági számláján 17,17 millió, és van 11,18 milliónyi kötvénye is. Ezeken felül van egy befektetési alapban 41,087 millió forintja és 354 ezer forintnyi részvénye. Megjelent a nyilatkozatban ezeken kívül 9 millió forintnyi egyéb szerződés alapján fennálló követelése. Sulyoknak a vagyonnyilatkozata szerint se lakáshitele, se egyéb tartozása nincsen.

Sulyok Tamás fizetése köztársasági elnökként közel bruttó 6,5 millió forint volt.

Az Európai Bizottság összesen 890 millió euróra bírságolta a Google-t az EU digitális szabályzatának megsértése miatt, és napi bírságok kiszabását is belengette, ha a vállalat nem tartja be a szabályokat. Az Európai Bizottság közölte, hogy a Google a saját szolgáltatásait – beleértve a vásárlási, szállodai, közlekedési és sporteredményeket – előnyben részesítette a harmadik felek szolgáltatásaival szemben a keresőjében.

A céget 460 millió euróra bírságolták a keresési visszaélések miatt, és 430 millió euróra a fejlesztők korlátozása miatt. A Google-nek 60 napja lesz arra, hogy megoldásokat javasoljon, különben rendszeres időszaki bírságokkal nézhet szembe. A Google egyébként 2017 és 2019 között több mint 8 milliárd eurós bírságot kapott már az EU-tól.

A büntetés bejelentése nagy eséllyel azzal fogj járni, hogy újra kirobban az EU és az USA közötti konfliktus a nagy techcégek szabályozása miatt. Donald Trump korábban „külföldi zsarolásnak” titulálta az EU digitális bírságait, az amerikai technológiai cégek elleni büntetések (vagy azok belengetése) pedig megtorló intézkedésekkel való fenyegetőzést váltott ki belőle.

Teresa Ribera, az EU versenypolitikai vezetője arról beszélt, hogy Brüsszel nem hozhat döntéseket az alapján, hogy „valaki más mit próbál mondani nekünk, mit tegyünk vagy ne tegyünk. Kötelességünk megvédeni a jogállamiságot, beleértve a saját törvényeinket is, függetlenül attól, hogy azokat miként érzékelik vagy kérdőjelezik meg” – mondta Ribera, hozzátéve, hogy a világ más részein „kihívás éri a jogállamiságot”. „Az amerikai kormányzat által tett egyes kijelentések nem kifejezetten barátságosak az európai joggal szemben” – tette hozzá, amikor arról kérdezték, hogy az USA-t is ezen helyek közé sorolja-e.

A Google jogi igazgatója továbbra sem elégedett az uniós szabályozással: „Ez nem tisztességes verseny; ez egy szűk, önző érdekeket szolgáló panaszos csoport által kikényszerített termékrombolás, aminek az európai vállalkozások és fogyasztók isszák meg a levét. A szabályozásnak javítania kellene a termékeket, nem pedig rontania.” – jelentette ki.

A Bizottság utasította a Google-t, hogy 60 napon belül módosítsa az irányelveit, különben a napi átlagos árbevételének akár 5 százalékáig terjedő időszaki bírságot kockáztat. A Google anyavállalata, az Alphabet tavaly 402,83 milliárd dolláros árbevételt jelentett. (Fincancial Times)