Az exit pollok szerint a kazah választók bőven több mint négyötöde támogatta az ország új alkotmányát. Az egyik felmérés szerint 86,7, a másik szerint 87,4, a harmadik szerint 88,6 százalékuk válaszolt igennel a referendumra vitt kérdésre. Hivatalos eredményt még nem hirdettek, csak a részvételről hoztak nyilvánosságra számokat, eszerint a kazah lakosság 73,24 százaléka érezte úgy, hogy részt kell vennie a demokrácia ünnepén.

Ezek is meggyőző adatok, bár messze elmaradnak az észak-koreai választási részvételen rögzített számoktól.

A kazahsztáni népszavazásra feltett kérdés így hangzott: támogatja-e ön Kazahsztán Köztársaság új alkotmányát, melynek tervezetét 2026. február 12-én tették közzé a médiában?

Az új alaptörvény tervezetét mindössze 22 nap alatt dolgozták ki, és jelentős változtatásokat tartalmaz az állami berendezkedés felépítését illetően:

• megerősíti többek között az államfő jogosítványait,
• a nemzeti jogrendet a nemzetközi fölé rendeli,
• megtiltja, hogy a pártok külföldi eredetű támogatást fogadjanak el,
• rögzíti, hogy házasság csak férfi és nő között köttethet.

Kaszim-Zsomart Tokajev, aki a 2021/22 fordulóján lezajlott zavargások idején vette át végleg a hatalmat Nurszultan Nazarbajevtől, az előzőleg hosszú időn át uralkodó diktátortól – majd erősítette meg fokozatosan a pozícióit – már üdvözölte hazája népét az új alkotmány elfogadása alkalmából. (via Meduza)

„Egy hajó az óceánokat járja. Bostont egy rakomány gyapjúval hagyta el. 200 tonnát nyom. Le Havre-ba tart. A főárbóc törött, a hajósinas a fedélzeten tartózkodik, 12 utas utazik a hajón, a szél kelet-északkeleti irányba fúj, az óra délután negyed négyet mutat. Május havát írjuk. Hány éves a kapitány?”

Gustav Flaubert ezzel az 1841-es feladvánnyal nagyjából tökéletesen leírta, hogyan néz ki ma a matek, ha tömegbecslésről van szó.

Nyilván nem lehet darabra pontosan leszámolni, egy tömegrendezvényen hányan vannak. Ettől függetlenül a számháború szerves része az életünknek, pláne, mióta két olyan politikai erő feszül egymásnak, ami más-más okból ugyan, de valóban képes tömegeket megmozgatni.

Tavaly a Fidesz irtóra igyekezett, hogy október 23-án nagyobb számot mondjon a saját Békemenetére, mint a Tisza megmozdulására. Ebből lettek olyan anomáliák, mint például Deák Dánielé, a nap végére viszont az volt a kormányzati mondás, hogy

„az ünnepi beszédek időpontjában az október 23-i Kossuth téri megemlékezésen több mint 80 ezren, a Hősök terén tartott rendezvényen pedig 45 ezren vettek részt.”

Matematikailag persze sehogy sem állta meg a helyét a számítás, legalábbis amikor összevetettük például a miniszterelnök megszólalásaival. Orbán ugyanis már akkor is azt állította, hogy

• kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint a tiszás rendezvényen,
• és azt is, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete.

Ha valaki kíváncsi a tavalyi számításokra, itt megtekintheti. Most viszont inkább nézzük, idén mit sikerült letenni az asztalra.

Egyrészt ugye van Orbán Viktor, aki megint azt állította:

Tessék mondani, miniszterelnök úr, voltak már ennyien a Békemeneten?

Bocsánat, nem értettem tisztán. Szóval mekkora volt a Békemenet?

A miniszterelnöki állítást természetesen sokan átvették, Szijjártó Pétertől és Lázár Jánostól az Origo/HírTV tandemig.

A „valaha volt legnagyobb Békemenet” kitétellel azonban van az a kis probléma.

A Rogán Antal irányítása alatt létrehozott, most Nagy Mártonhoz tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) ugyanis cellainformációk alapján azt hozta ki, hogy a Békemenet után, az állami ünnepségen „a Kossuth téren, az Alkotmány utcában és a környező utcák területén mintegy 180 ezer mobiltelefon jelenléte volt azonosítható.”

Magyarán 180 ezres tömeggel számoltak.

Csakhogy ennél historikusan találunk nagyobb Békemenetet, nem is egyet:

• 2012. január 21-én a Belügyminisztérium azt írta, a „békés, jó hangulatú eseményen [vagyis az akkori Békemeneten] közel négyszázezren vettek részt”.
• 2012. március 15-én az MTI szerint 250 ezren hallgathatták meg Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét a Kossuth téren.
• A Belügyminisztérium hivatalos közlése szerint ennél is többen voltak 2014. március 29-én, az akkori Békemenet létszámát 440-460 ezerre becsülték (ez egyébként a legnagyobb szám a Békemenetek történetében).

Vagyis az idei, 180 ezres becsült tömeg nagyjából a középmezőnyben van, nagyobb azért, mint mondjuk a 2018-as, amit 60 ezerre becsültek, vagy akár a tavaly októberi, amire a hivatalos mondás szerint mentek ki 80 ezren.

De talán nem is ez a legérdekesebb az egészben. Hanem az, hogy a Tisza Nemzeti Menetét viszont 150 ezer fősre becsülte az MTÜ.

Ami két dolgot is jelent:

• Egyrészt ezzel azt állítják, hogy a Magyar Péterék által összeszervezett rendezvény mindössze 30 ezerrel volt kisebb, mint a mostani „valaha volt legnagyobb” Békemenet, és nagyjából ugyanannyi embert mozdított meg, mint a 2013-as CÖF-vonulás. Ez azért nem túl nagy különbség ahhoz képest,
• Másrészt viszont, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly október 23-án még csak 45 ezresre becsülték kormányzatilag a Tisza-rendezvényt, most viszont már 150 ezresre, az lényegében azt jelenti, hogy a Tisza bőven megháromszorozta a tömegét, míg a Békemenet a maga 80 ezerről 180 ezresre duzzadó létszámával kicsit több mint dupláját tudta mozgósítani az 5 hónappal ezelőttinek. Ha a tendenciákat nézzük, ez azért nem annyira hízelgő a Fideszre nézve.

Viszont szép kis matematikai feladványt lehet belőle kerekíteni.

Ha a Fidesz és a Tisza is ilyen ütemben növeli a demonstrációin résztvevők számát, mikor lesznek egálban?

Magamtól nem vagyok ilyen okos, de a mesterséges intelligencia számításai szerint ha ebben a ritmusban, azaz lineárisan haladunk, a Tisza nagyobb ütemben növeli a résztvevői számát, így 2028 szeptemberében mindkét párt 780 ezer embert vihet majd utcára. Persze ha exponenciális növekedést néznénk, akkor már más lenne a helyzet, 2026 májusában mindkét párt 262 000 fős rendezvényt tudna tartani, utána viszont a Tisza kilőne az űrbe.

Ezen a ponton a ChatGPT felajánlotta, hogy kiszámol egy harmadik, „reálisabb modellt” is (ún. logisztikus növekedés), „ami figyelembe veszi, hogy egy országban nem nőhet végtelenre egy tüntetés létszáma.”

Ehhez viszont hinni kéne abban is, hogy a megadott számok, amiket tegnap hivatalosan közöltek velünk, reálisak. Szóval inkább az a kérdés:

Hány éves a kapitány?

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaharkányban járt a hétvégén Tompos Márton és Hadházy Ákos is. Mindketten a falu szélén álló, láthatóan überfantasztikusan energiatakarékos hűtőházat tekintették meg, ami állapotánál fogva csak akkor hűt, ha hideg van, lehetőleg baromi hideg.

Egy 2022. októberi önkormányzati közmeghallgatás jegyzőkönyve (pdf) szerint 180 millió forintot nyert el az önkormányzat európai uniós forrásból egy hűtőház kialakítására. Csakhogy az a pénz nem volt elég, ahogy azt Szemán Ákos polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: „az első közbeszerzés árai magasabbak voltak, mint az elnyert keret, így áttervezésre van szükség, ezért kisebb lesz az épület”.

Az áttervezés és a minimalizmus irányába történő megvalósítás, mondhatjuk a videókat látva, több mint tökéletesen sikerült. A hűtőháznak ugyanis csak a váza készült el, némi alapozással. Igaz, a 180 milliós keretbe bőven belefértek: a 2023 áprilisában kiírt közbeszerzést elnyerő LEV-ZSÓ Builder Építőipari Kft. mindössze 116 millió (egészen pontosan 280 113 forintért) vállalta a munkát.

A 2019 óta egy szerencsi magánszemély, M. Anikó tulajdonában álló, eredetileg szerencsi bejegyzésű, egyetlen főt foglalkoztató cég a 2022-es 165,5 millió után a 2023-as évet 323 milliós árbevétellel zárta. Tehát elképzelhető, hogy a pénzt megkapták (bár az is igaz, hogy 2021-ben is 300 millió fölötti, viszont 2024-ben már csak tízmilliós nagyságrendű volt az árbevételük).

Hadházy Ákos szerint egyébként „az EU-s projektek nyilvántartásából már el is távolították” a beruházást. „Az más kérdés, hogy ha sikerült is volna megépíteni, akkor mit tároltak volna ott. Azon a közmeghallgatáson meg is kérdezték erről a polgármestert, hogy majd kiadják bértárolásra… Tehát eleve feleslegesen építették volna meg, aztán valahová el is tűnt a pénz” – írja a parlamenti képviselő.

A dubaji tűzoltók megfékezték a város repülőtere mellett dróntámadás következtében keletkezett tüzet, ám a légiforgalmat a történtek miatt ismét fel kellett függeszteni. A Reuters híre szerint személyi sérülésről nem érkezett jelentés.

Az Irán elleni amerikai–izraeli háború az elmúlt hetekben káoszba sodorta a globális légiközlekedést, járatok tízezreit törölték vagy ütemezték át, a légtér nagy része továbbra is zárva van a Közel-Keleten, a dubaji repülőtér – amely a világ legnagyobbja – is csak időszakosan és korlátozottan képes működni.

A hétfői volt a harmadik incidens Dubajban, mióta Irán az őt ért amerikai–izraeli csapásokra reagálva támadni kezdte az Öböl-országokat. A perzsa állam azt állítja, hogy az amerikai katonai bázisokat tekinti célpontoknak a térségben, ennek ellenére rakétákat és drónokat vetett be polgári létesítmények, így repülőterek, szállodák és kikötők ellen is. A dubaji hatóságok most azt közölték, a dróntámadás egy üzemanyagraktárat érintett.

Az Egyesült Arab Emírségek 2020-ban normalizálta a kapcsolatait Izraellel, Irán első számú ellenségével. (Reuters)

Érvényesnek nyilvánították a vasárnap Észak-Koreában tartott parlamenti választást, amin a részvétel 99,99 százalékos volt. Eredményekről sajnos még nem lehet beszámolni, így egyelőre kérdéses, hogy a diktatúra egyetlen pártja, a Kim Dzsongun vezette Koreai Munkapárt kényelmes parlamenti többséget szerez-e.

Nem mintha ennek bármiféle jelentősége lenne. A választásokon a törvényhozás küldötteit választják ki, akik hivatalosan jóváhagyják az állampolitikát és kinevezik az ország legfőbb tisztviselőit. Valójában viszont csak formális jóváhagyást ad a teljhatalmú Munkapárt által hozott intézkedésekhez.

A 99,99 százalékos részvételi arány „minden választópolgár lelkesedésének köszönhető, akik elszántan igyekeznek bizonyítani államhatalmunk felsőbbrendűségét és erejét” – áll a koreai állami hírügynökség jelentésében. Az adatban egyébként semmi meglepő nincs, a 2019-es választásokat is pontosan ilyen mértékben felfokozott és elszánt szavazói részvétel kísérte.

Kim Dzsongun, az ország vezetője vidéken, egy bányaipari központban adta le voksát. A Reuters szerint a szavazás alkalmából arról beszélt: a szénipar elengedhetetlen az ország gazdaságának és ötéves gazdasági tervének előmozdításához.

Japán és Ausztrália bejelentette, nem áll szándékukban hadihajókkal biztosítani a Hormuzi-szoroson átkelő kereskedelmi hajók kíséretét – adta hírül a Reuters. Donald Trump vasárnap közölte, a világ azon országainak, amelyek az Irán által lezárt szoroson keresztül kapják az olajat, gondoskodniuk kell az átjáróról, karöltve az amerikaiakkal. Az elnök lényegében arra szólította fel az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy hozzanak létre koalíciót a létfontosságú útvonal újranyitására.

Miután az Irán elleni amerikai–izraeli háború káoszt okozott a Közel-Keleten, illetve olajpiaci krízist idézett elő, Trump azt hangsúlyozta, hogy a Perzsa-öböl olajára építkező államok közös felelőssége megvédeni a szorost, amelyen egyébként békeidőkben a globális energiaszükséglet egyötöde halad át.

Az elnök az Air Force One fedélzetén nyilatkozva azt mondta, a kormánya hét országgal vette fel ez ügyben a kapcsolatot, de nem nevezte meg őket. A közösségi médiában arról írt, reméli, hogy Kína, Franciaország, Japán, Dél-Korea és az Egyesült Királyság is küld hajókat – de egyikük sem reagált elsöprő lelkesedéssel.

Trump a kínaiak segítségére is számít a blokád megszüntetésében, amit aligha fog megkapni. Ennek kapcsán nem zárta ki, hogy számára kedvezőtlen reakció esetén elhalasztják a március végére tervezett találkozóját Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn vitatják meg a kérdést, de kisebb haditengerészeti missziójuk kompetenciáit várhatóan nem fogják kiterjeszteni a Hormuzi-szorosra.

Az átjáró a háború első napjaitól gyakorlatilag zárva van, noha néhány iráni és más hajó időnként áthaladhat rajta. Több tankert, ami a blokád ellenére megpróbált átjutni, találat ért az elmúlt napokban. A Brent olaj ára mindeközben továbbra is 100 dollár fölött van hordónként. (via Reuters)

Jó reggelt! Napindító hírlevelünkben összeszedtük a hétvége legfontosabb cikkeit. Vannak másfajta hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.

Ünneplők

Kezdésnek itt a cikk, amiben a tiszás és a fideszes tömegekről készült képeket lehet összehasoníltani. Ha minden apróság érdekel, itt olvasható vissza az élő közvetítésünk március 15-éről, ha pedig az egész nap összefoglalójára lennél kíváncsi, ide érdemes kattintani. Ettől függetlenül a fontosabb anyagokat ebbe a hírlevélbe is összegyűjtöttük.

A fideszesek az Elvis Presley térről békemeneteltek „nem leszünk ukrán gyarmat” feliratú molinóval a Kossuth téri „állami” ünnepségre, hogy meghallgassák, ahogy Orbán még egyszer utoljára közös rettegésre hívja az országot. Az eseményről készült videónkban arról is kérdeztük a menetelőket, hogy el tudják-e képzelni a Tisza győzelmét.

A tiszások a Deák téren gyülekeztek, ahonnan a Hősök terére vonultak – már akinek sikerült, hiszen az Andrássy több pontján is besűrűsödött a tömeg – ahol aztán többen bele is fáradtak a hosszas műsorba, aminek a végén Magyar Péter megígérte, hogy megvalósítja ellenfele eredeti ígéretét, a polgári Magyarországot. A rendezvényen néhányan rövid időre berohantak kifeszíteni egy ukrán zászlót, az erről készült kép bejárta a teljes kormánymédiát, miközben egy olvasónk videója alapján gyanítható, hogy tervezett provokáció történt.

• Videónkban pedig arról is kérdeztük a tiszásokat, mi lenne, ha Fidesz-győzelemre ébrednének a választások másnapján.

A Kutyapárt a Szabadság hídon emlékezett, 1 perc néma kommenteléssel. A Mi Hazánk a Bűnvadászokkal közösen vette be a Pilvax közt, ahol Toroczkai cigányozott, zsidózott, és azt is megígérte, hogy hétfőn a háznál látogatja meg Magyar Pétert. A DK egy nappal korábban vonult fel, Dobrev Klára arról beszélt, hogy a forradalom azért jöhetett létre, mert nem egyetlen vezető nagy párt állt a középpontjában. Ebben a cikkben pedig azzal foglalkoztunk, hogy néztek ki az elmúlt 16 évben a választások előtti ünnepi események.

Belföld

Voltak a vonulgatásokon kívül más történések is, például kiosztották a Kossuth-díjakat, kapott Rúzsa Magdi, Nemcsák Károly és Pataky Attila (aki szintén ott volt a Békemeneten) – Karácsony Gergely pedig nemzetközi emberi jogi díjat zsebelt be.

Kijev március 14-én diplomáciai tájékoztatót tartott 31 ország – köztük Magyarország – nagykövetei számára a Barátság kőolajvezetékben keletkezett károkról, Orbán szerint az Ukrajnába küldött, majd visszahívott csapat hatására történhetett mindez. Eközben folytatódott a Janaf–Mol nyilatkozatháború. Volodimir Zelenszkij pedig azt mondta, zsarolás, ha az EU-hiteleket a Barátság helyreállításához kötik.

Zelenszkij Magyarország kapcsán arról beszélt, hogy bármilyen magyar kormánnyal együttműködne, amiarra hajlandó, szeretne békében élni, és nem lép szövetségre Vlagyimir Putyinnal. Az Insider szerint ukránellenes álhírekkel száll be a kampányba egy ismert orosz bothálózat. „Viktor, állj meg egy pillanatra, és emlékezz arra, ki voltál” – írta nyílt levelében Viktor Juscsenko volt ukrán elnök. „Kérlek, győzd meg az elnöködet, hogy ne zsarolja az országomat, és ne fenyegesse a vezetőit” – válaszolta Orbán.

A Kapitány már csak egy kávét kér: soha senki nem épített akkora politikai szexepilt, mint a tiszás nagyember a non-stop kávézással. Mennyit iszik? Gépi vagy kotyogós? Világos vagy sötét? Hosszú vagy ristretto? Mindent kinyomoztunk.

Magyar Péter országjárásának szentmártonkátai és szentesi állomásán kérdeztük a tiszásokat: hogyan látják a választási esélyeket, és mire számítanak a kampány hátralévő részében.

Petőfi a választóit gyalázta, Vörösmarty ott sem volt, mégis képviselő lett: milyen volt az első olyan választás Magyarországon, amikor a kor viszonyaihoz képest széles körű volt a választójog? Erről beszélt Hermann Róbert, a kor egyik legfelkészültebb történésze, Orbán Viktor gimnáziumi padtársa, akit ennek ellenére időnként megtalálnak a fideszes janicsárok.

Hír volt még:

• Ötvennél is több hamis ajánlást találtak eddig, kilenc párt jelöltje érintett.
• A Pamkutya első arénakoncertjére is átterjedt a Mocskos Fidesz Summer.
• Több mint ezer mozdonyvezető pereskedik a MÁV-val, szakmányban nyerik a pereket, de hiába.
• Az MCC Oroszország-szakértője szerint az orosz beavatkozás a magyar választásokba „példa nélküli az Európai Unióban”.

Külföld

Izrael legalább még három hétig tervezi a harcot Irán ellen, ahol a helyi hatóságok szombaton lázítás gyanújával őrizetbe vették a trónörökös több tucat támogatóját. Az iráni külügyminiszter szerint nem igaz Donald Trump állítása, miszerint Irán tárgyalni akarna a támadóival. Trump arra szólítja fel Kínát, Franciaországot, Nagy-Britanniát és más országokat, hogy küldjenek hajókat a Hormuzi-szoros biztosítására. A libanoni Hezbollah vezetője megüzente, készen állnak egy hosszú harcra Izraellel. Szombaton kivonták Irakból az Erbílben szolgáló magyar katonákat, majd az Egyesült Államok is arra kérte állampolgárait, hogy azonnal hagyják el az országot.

Orosz mintájú külföldi ügynök-törvényt készít elő a Babiš-kormány Csehországban. A törvényjavaslatot szélsőjobbos képviselő vállalta magára, de Babiš tanácsadójától ered. A nonprofit szervezetek ellen irányul, de olyan homályosan van megfogalmazva, hogy a katolikus egyházra vagy egy átlagos Facebook-felhasználóra is vonatkozik. Magyar mintát is emlegetnek.

Hír volt még:

• Meghalt Jürgen Habermas.
• A Trump-rajongó milliárdos Antikrisztusról szóló konferenciáját katolikus körök is bírálják.
• „Húzzatok a faszba”, mondta Putyin embere a tárgyalni akaró franciáknak.

Podcast

Nem látta valaki a tizenkettedik imámot? Milyen meccset nézzen egy ajatollah? Rendszerbebetonozás bombákkal. Állami kultúrház. Mi és a MI. Súlyemelők az uszodában. Múmia bácsi kipattan a vízből. Itt az új Borízű hang.

Az olajárak dinamikusan emelkednek, miután Trump azt állítja, hogy az USA „teljesen lerombolta” az Iránhoz tartozó Kharg-szigetet, ahol a perzsa államnak az olajpiac szempontjából meghatározó jelentőségű exportközpontja van. Trump a közösségi médiában azt állította, hogy „illemi okokból” kerülte a sziget olaj- és energia-infrastruktúrájának megtámadását, és hogy csak katonai célpontokat találtak el. Az amerikai-izraeli művelet első két hetében nagyrészt érintetlenül hagyott Kharg megtámadása azonban így is elég volt a globális piacokon végigsöprő aggodalmak erősödéséhez.

Ráadásul az amerikai elnök szombaton azt is állította, hogy az amerikai csapások „teljesen lerombolták” Kharg-sziget nagy részét, és az NBC Newsnak azt nyilatkozta, hogy hadseregük „még néhányszor csak szórakozásból” csapást mérhet a helyszínre – írja a Guardian. Kharg, egy nyolc kilométer hosszú korallsziget a Perzsa-öbölben, 43 kilométerre a szárazföldtől, Irán kulcsfontosságú feldolgozó központja, amelyen keresztül az ország olajexportjának 90 százaléka halad át.

A közel-keleti háború hétvégi eseményei azért is súlyosbították az olajkínálattal kapcsolatos piaci aggodalmakat, mert Trump a szövetségesek segítségét kérte a Hormuzi-szoros újranyitásához és hajózhatóságának biztosításához, ezzel mintegy beismerve, hogy az olaj világkereskedelmét döntően befolyásoló szorosban egyedül nem bírnak az irániakkal. Ráadásul a japánok és az ausztrálok már le is pattintották Trumpot.

A Brent nyersolaj hordónkénti ára így hétfő reggel már 105 dollár közelébe emelkedett (napi csúcsa eddig 104,98 dollár), ami 1,8 százalékkal magasabb a pénteki záróárnál. De igazán egyheti összevetésben súlyos a drágulás: múlt kedden, amikor bejelentették a nemzeti olajtartalékok történelmi léptékű felszabadítását, 85 dollár alatt is volt az olajár – vagyis hat nap alatt nagyjából 20 százalékos a drágulás.

A franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulója után – ez komoly teszt a 2027-es elnökválasztás előtt – Párizsban a várost negyed évszázada irányító szocialisták jelöltje, Emmanuel Grégoire, az eddigi polgármester, Anne Hidalgo egyik helyettese 38,8 százalékos támogatottsággal áll az élen, megelőzve a jobbközép jelöltjét, a 23,9 százalékot elérő Rachida Dati volt kulturális minisztert.

Az ország második legnagyobb városában, a déli Marseille-ben a baloldal hivatalban lévő polgármestere, a 34,5 százalékot kapott Benoît Payan szoros versenyben vezet a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Franck Allisio (33,6 százalék) előtt.

A Nemzeti Tömörülés jelöltje győzött az első fordulóban a déli Nizzában a jobbközép polgármester előtt, és több más közepes méretű városban is, elsősorban az ország déli részén, miközben hat évvel ezelőtt kevesebb mint 20 százalékot ért el országosan. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország elsősorban északon volt sikeres: a 250 ezer lakosú Lille-ben a párt jelöltje, Lahouaria Addouche 25 százalékos támogatottsággal holtversenyben áll az élen a szocialista Arnaud Deslandes-del, Roubaix-ban David Guiraud 45 százalékkal megnyerte az első fordulót, Saint-Denis-ben, Párizs egyik északi elővárosában pedig 51 százalékos támogatottsággal már polgármesterré is a párt jelöltjét, Bally Bagayokót.

Az első becslések szerint országosan a választásra jogosultak alig 57 százaléka vonult az urnákhoz, ami nagyon alacsonynak számít, a nagyvárosokban viszont ennél jelentősebb volt a részvétel.

Az országos politikát meghatározó három formációnak, Emmanuel Macron centrista pártjának, valamint a két nagy ellenzéki pártnak, a Nemzeti Tömörülésnek és az Engedetlen Franciaországnak eddig nem sikerült országosan beágyazódnia, mostani előretörésük előtt a legalább 30 ezer lakosú városok felének és a legnagyobb városok 94 százalékának irányítása a jobbközép vagy a szocialisták kezében volt.

A két nagy ellenzéki párt előretörése ezért nehéz tárgyalásokat vetít előre a jövő vasárnapi második forduló előtt. A továbbjutott listavezetőknek keddig kell dönteniük a folytatásról. A baloldalon a Szocialista Párt és az Engedetlen Franciaország között olyannyira elmérgesedett a viszony, hogy kiszámíthatatlan, mely körzetekben fognak együttműködni, írja az MTI.

Manuel Bompard, az Engedetlen Franciaország részéről kezdeményezte a baloldali összefogást „mindenhol, ahol a jobboldal és a szélsőjobb fenyeget”, a Szocialista Párt főtitkára, Olivier Faure viszont megismételte, hogy nem lesz országos megállapodás, miután a radikális baloldaliakat vezető Jean-Luc Mélenchont antiszemitizmussal vádolják a szocialisták.

A Nemzeti Tömörülés az önkormányzati választásokat nyíltan első lépésnek tekinti a 2027-es hatalomra jutás felé, vezetőik aktívan részt vettek a kampányban. Emmanuel Macron elnök pártja és a kormánytagok ezzel ellentétben egyáltalán nem kampányoltak, a miniszterek nem is kommentálták sem a választási esélyeket, sem az eredményeket.

Fronttal indul a jövő hét – írja előrejelzésén az Időkép. A csapadék nyugat felől jön elszórtan, és átmenetileg hűt néhány fokot a levegőn.

A középső és keleti tájakon napos időre ébred a lakosság, ám északnyugat felől több helyen záporok alakulnak ki. Főként a Dunántúl északi felén és Budapest térségében számíthatunk esőre a hét első napján. De nem kell berezelni, jelentős mennyiség eleinte nem esedékes, legalábbis a lokális záporokat leszámítva.

Kedden már nagyobb területet érintő csapadék is lehet, néhol zivatar sem kizárt.

A front mentén az északnyugatira forduló szél is feltámad, erős lökésekkel, majd kedden többfelé szeles lesz az idő.

Megfagyni nem fogunk, de a kabátokra ismét szükség lehet. Hétfőn 14-18 fokos maximumokat mérhetünk, kedden 8-15 fokosakat, északon még hűvösebb is lehet.

A végére a jó hír: a hét második felében újra szárazabb, naposabb idő lesz. (Időkép)

• Március 15-én a pártok utoljára tartottak nagy erődemonstrációt a választások előtt. Az erről szóló percről perce közvetítésünket ide kattintva lehet elolvasni.
• A Tisza párt a Deák térről a Hősök terére vonult a Rendszerváltó Nemzeti Menettel, ahol délután Magyar Péter mondott beszédet.
• A résztvevőket többek között arról kérdeztük, hogy mit fognak csinálni ha a Tisza vagy ha a Fidesz nyer, illetve hogy tud-e még olyat mondani Magyar Péter, ami miatt nem a Tisza pártra szavaznának.

• Újra mozgósítási versennyé alakult a nemzeti ünnep, a Békemenet végigvonult Budapest belvárosán, hogy a Kossuth téren a támogatásukról biztosítsák Orbán Viktort és a Fideszt.
• A menetelők vagy nem akarják, vagy nem tudják elképzelni azt a Magyarországot, ahol a Tisza Párt alakít kormányt.
• Sokan számítanak kemény küzdelemre, olyan fideszes képviselő is van, aki a körzetátrajzolás áldozatának tartja magát.

A politikai paletta letisztulásával a választások előtti március 15. politikai programja is leegyszerűsödött:

• az egyik nagy párt mozgósított egy irdatlan nagy tömeget, amely zászlókat lengetve odavonult egy nagy térre, ahol némi színpadi műsor és éneklés után a főnök mindenkinek a lelkére kötötte, hogy csak akkor lesz jó, ha rám szavazol.
• aztán ugyanezt megcsinálta a másik nagy párt is.

A többiek is megtartották ugyan a kötelezőt, (Mi Hazánkról itt írtunk, Kutyapártról itt), de nyilvánvalóan mindenkit az érdekelt, Orbánék vagy Magyarék nyerik a méretversenyt. Mi nem foglalunk állást, nézze meg a saját szemével a tömegeket ide kattintva, ha pedig ide kattint, akkor pedig a napot lekísérő percről perce közvetítésünkhöz jut, ahol ellentétben ezzel az összefoglalóval, minden apró részletet megtalál.

Az erőpróbát a Fidesz kezdte, 9-kor gyülekeztek a Margit-híd budai hídfőjénél a jobbára busszal a fővárosba szállított vidéki csapatok. A koreográfia a szokásos volt, CÖF-szervezés, gyarmatos molinó (ezúttal nem brüsszeli, hanem ukrán gyarmat, sőt, ukrán oblaszty nem leszünk), a tömeg elején pedig mozgó üvegstúdióban gurulva lelkesedtek a kormánysajtó műsorvezetői.

Hogy teljes legyen az október 23-as déja vu, még Orbán anyja is előkerült ismét. A kormánymédia-szőnyegbombázást maximumra csavarták, a Patrióta, a Mandiner és HírTV négy-ötórás közvetítésekben adta egymásnak a fideszes politikusokat és megmondókat, akiktől mind ugyanazt kérdezték, természetesen így a válaszok is ugyanazok voltak.

Ennek ellenére érdemes volt néha belenézni a műsorfolyamba, hiszen olyan pillanatokat hoztak, mint hogy a Patriótán valaki arról beszél adáskezdet előtt, hogy

Pedig semmi értelme már, de mindegy,

vagy hogy Szánthó Miklós és Boros Bánk Levente egymásra licitálva próbálnak valami frappánsat köszönni a nézőknek (Szánthó: Dicsőséget Magyarországnak, Boros Bánk: Hajrá, Fradi), hogy aztán Boros Bánk Levente nem sokkal később egy röfögéssel vegye át a szót.

A Békemenet jó nagyra nőtt, azt nem fogjuk tudni biztosra mondani, hogy ez volt-e a valaha volt legnagyobb, mindenesetre a Margit híd és aztán a Kossuth tér is szépen megtelt. Riportunkat a Békemenetről itt találja. A menetben a Szent István körúton békegalambokat is szabadon eresztettek egy feszület mellett.

A végállomás a Kossuth tér volt, a műsorvezető pedig ki más lett volna, mint Philip, aki a konferálás egy pontján fura párhuzamot vont, azt mondta, a tömeget látva a 2002. április 13-i gyűlés jutott eszébe, a legendás kétmilliós mondatára gondolhatott, dehát az mégiscsak egy elveszített választás éve és Kossuth téri gyűlése volt a Fidesznek.

A rendezvényen felütésként Petőfi Sándortól a harcra lelkesítő Csatadalt szavalta el egy gyerek, ami annak fényében érdekes, hogy mostanában a Fidesz körül minden arról szól, hogy ne legyen csata, hanem legyen béke, és gyerekeinket ne vigyék el harcolni.

Véres a föld lábam alatt, lelőtték a pajtásomat,

Előre!

Én se' leszek rosszabb nála, berohanok a halálba,

Előre!

Celebekből természetesen nem volt hiány (szinte teljes névsor itt), hiszen az egész kampány a celebekre épül, Radics Gigi, Pápai Joci, Dér Heni, Takács „nem Magyar Péter-díjas” Tamás, Curtis, a friss Kossuth-díjas Pataky Attis együtt énekelték a Nemzeti Dalt, háttérben a szokásos ismert fideszes arcokkal, aztán Demjén Ferenc jött, a biztonság kedvéért megint egy chopperen ülve.

A produkciók után a fideszes nagy kampányhármasé lett a színpad, előbb Szijjártó Péter külügyminiszter vette elő a ritkán látott, így tőle kicsit idegen, de ennek ellenére saját műfajában rendben lévő szónoki énjét, majd Lázár János kapott szót a brandjévé váló hosszú, zöld, vadász(os)kabátban. A 12 pontjának (1-6 itt, 7-12 itt) az a része kicsit furán hatott, hogy „figyelj a zsebedre", de biztos csak a rosszindulat szól azokból, akiknek a Fidesz és a zsebre figyelés másként kötődik össze, mint ahogy Lázár gondolja. A két miniszter amúgy hozta a szokásos paneleket: a Fidesz jókat csinált (adókedvezmények, minimálbéremelés stb., mondjuk nemet a háborúra, az országot ilyen helyzetben nem szabad egy kezdőre bízni, aki amúgy is az ukránok/Brüsszel embere stb.).

Aztán jött Orbán Viktor, akinek a beszédéről itt olvashatják elemzésünket. A tömeg többször is skandálta, hogy „nem hagyjuk”, amiről pont a héten állapította meg Plankó Gergő kollégám, hogy keményen hangzik, de valójában éveken át az ellenzék tehetetlenségének és belenyugvásának szimbolikus mondata volt, amely jelenségen épp most készülnének túllépni.

Az állami / fideszes rendezvénynek – ki tudja megkülönböztetni ezeket már -– fél három körül lett vége, ezzel így rálógva a tiszás Nemzeti Menet eredetileg tervezett két órás kezdőidőpontjára. Talán ezért, talán másért, mindenesetre a Nemzeti Menet végül később indult el a Deák térről a Hősök terére.

A koreográfia itt is a szokásos, elöl molinó, amit az első sorban menetelő pártvezetők és ismert arcok fognak, köztük Magyar Péter. A zászló ebben a frontvonalban az ő kiváltsága volt, más csak a kezével integetett, ha ismerőst látott. A tömegben csak magyar zászlók voltak, leszámítva egy furcsa közjátékot, amikor valakik ukrán zászlóval rohantak be. Az úton, csakúgy mint októberben, minishow-k idézték fel megfelelő korszakot.

A tömeg itt is irdatlan nagy volt, már megtelt a Hősök tere, amikor a menet vége még a Deák környékén volt, végighúzódva az Andrássy úton, miközben a mellékutcákban is sokan próbáltak meg előzni. Riportunkat a tiszás Nemzeti Menetről itt olvashatja.

A Hősök terei produkciókról lerítt, hogy a 2002 körüli Fideszbe beleszerető Magyar Péter és a kortárs rendezés maestrója, Radnai Márk keze nyoma. Nemzeti (közép)magaskultúra, konzervatív hazaszeretet, tánc, ének, patrióta popmusical, klasszikus szavalatok, disznófejű nagyúr, sehonnai bitang ember, csitári hegyek, playbackes beszéd zongoraszóra, esik eső karikára. Ha a fideszes műsort kegyetlennek neveznénk esetleg, akkor ez a jelző simán megállja a helyét itt is, legfeljebb kicsit máshonnan megközelítve a fogalmat.

Amikor ezt írtuk, még nem tudtuk, hogy mindez, mármint a régi, polgári Fidesz imádata sokszorosan köszön vissza majd Magyar Péter beszédében, úgyhogy ha úgy nézzük, a rendezés tökéletesen előlegezte meg az utána következő csúcspontot.

Magyar nagyjából egy órán át beszélt, most nem tudták meglépni az októberi dramaturgiát, miszerint a főnökre rásötétedik, és fáklyák fényében ragyog ki a Hősök tere sötétjéből, de a nap azért szépen ment le a házak fölött-mögött.

A főpróbák megvoltak, a többit meglátjuk 28 nappal később. Csak ne úgy, mint a filmben.

Magasan indította Magyar Péter a számháborút: a Nemzeti Menet után arról írt, „félmillió szív dobbant egyszerre” Budapesten. A Fidesz nem mondott be konkrét számot, Orbán ismét megelégedett annyival, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete (ez egyébként a Belügyminisztérium korábbi számai szerint nem igaz).

Az egyik állami cég, a Magyar Turisztikai Ügynökség sietett a kormánypárt segítségére és kihozta győztesnek a fideszes rendezvényt. Azt írták, a mobilcella-adatok előzetes elemzése szerint nagyjából 180 ezren vettek részt az „állami ünnepségen” a Kossuth tér környékén, míg a Tisza Pártén, a Hősök terén és az Andrássy úton körülbelül 150 ezren. Ezt a két számot osztják a fideszes politikusok is.

Október 23-án is hivatkoztak kormánypárti oldalon a turisztikai ügynökség számaira. Akkor 80 ezresre mondták a Kossuth térre befutó Békemenetet, a Tiszát pedig 45 ezerre. (Ez utóbbi erős alábecslésnek tűnt, a két tömeg között biztosan nem volt ekkora különbség ősszel, sőt.) De maradva a turisztikai ügynökség számainál: ezen alapján a Fidesz kicsit több mint duplájára növelte a menetét, a Tisza viszont háromszorosára október 23-ához képest.

A számháború most sokkal fontosabb a két nagy párt számára, mint az október 23-i párhuzamos rendezvény után volt, valószínűleg ezt még napokig folytatják. Török Gábor politikai elemző nem hirdetett eredményt, annyival lezárta, hogy mindkét párt elégedett lehet.

Mi egyébként úgy tapasztaltuk, a Tisza mostani rendezvényén többen voltak, mint az októberin, bár akkor a vége fele már elkezdett esni.

Egytől hirdették meg a találkozót a Deák térre, az Andrássy sarkára, amiből az lett, hogy fél 2-re lezárták a Deák téri metrót, mert túltelítődött az állomás. Ezért a Batthyány téren bemondták, inkább szálljanak le az emberek a Kossuth téren.

A Tisza menetére igyekvők így is tettek, majd pont akkorra értek a felszínre, mikor az „állami rendezvény” színpadáról köszöntötték a Békemenet résztvevőit. Mindeközben a Deákon folyamatosan gyűlt a tömeg, érkeztek a József Attila utca illetve az Astoria felől is, még fél három fele is.

A menet akkor indult el, amiből a végén sokat nem lehetett érzékelni.

A Most vagy soha feliratú molinót a Tisza ismert arcai vitték, először lehetett az első sorban Kapitány István és Orbán Anita is. Kapitány láthatóan jól érezte magát a szerepben, mosolyogva integetett a tömegnek végig az Andrássyn. Magyar szigorú arccal menetelt, attilában.

Kevesebb showelem volt, mint a korábbi tiszás nemzeti ünnepeken, cserébe 5-6 lovaskocsi vezette fel a tömeget. A szart a lovak után ketten takarították, hogy az utánuk jövő tömeg ne sétáljon bele.

Tavaly jobban működött az, hogy a performanszokat megismételték bizonyos időközönként, most ez a dimenzió kevésbé volt erős. A playlist viszont sokkal jobb volt mint a Békemeneten.

A legvége több mint egy órát egy centit sem mozdult, de a napsütés kisimította az idegeket, mindenki várta a sorát. Az utolsók négy előtt pár perccel kanyarodtak rá az Andrássy útra. Az Oktogonig talán Dobrev Klára plakátjából volt a legtöbb, majd jöttek a fideszes plakátok. Egyik sem maradt érintetlenül.

Közben egyébként tömegek várták a menetet az Oktogonnál illetve a Hősök terén is.

Várakozás közben még egyszer összeért a Békemenet a tiszás tömeg: a Kossuth teret sok fideszes a Hercegprímás utca felől hagyta el, ahol még bőven álltak az ellenzékiek. Egy gyors ragaszletépésen kívül más nem történt.

Fél négy körül az 1-es metró is bedugult, mikor a tiszások egy része a kisföldalattival próbált gyorsítani. Az a Hősök terén nem állt meg - ezt egy nagyjából 20 centis kokárdát viselő idősebb úr örömmel vette tudomásul, - így tömegek vonultak a Széchenyi fürdő felől is.

Már elkezdődött a műsor a színpadon, mikor a tömeg vége még mindig vonult az Andrássyn. Az Oktogonnál és a Kodály köröndön is nagyon besűrűsödött a menet, a Magnetbanktól a Hősök teréig pedig egybefüggő embertömeg volt.

Az Andrássy több pontján is azt tapasztaltuk, hogy a kulturális műsor nem sokakat érdekelt, sőt, még az utána jövő elemek sem. Az egész rendezvény nagyon hosszú volt (egytől volt a gyülekező, Magyar öt körül kezdett beszélni), nem csoda, hogy a pártelnök beszédének felénél már érezhetően elindult visszafelé a tömeg, miközben hátulról pedig próbáltak még közelebb jutni a térhez.

Az is szokatlan volt, hogy a menetben nem harsogott a „mocskos Fidesz”, néhány próbálkozás volt erre egyes helyeken, de azok gyorsan elhaltak. Mást sem nagyon skandált a tömeg, a „ruszkik haza” jött be leginkább, arra még a Hősök terétől távol, a Kodály köröndön is vevők voltak, ahogy Magyar esküjét is megtapsolták. (A Tisza elnökének beszédét ebben a cikkünkben foglaltuk össze.)

Feltűnt néhány, a Tisza mellett álló ellenzéki politikus, Márki-Zay Péterrel annyi szelfi készült, mint még miniszterelnök-jelöltsége alatt sem.

Az Andrássy úton és a Hősök tere környékén nagyon sok volt a fiatal, sokan vitték magukkal a kicsi gyerekeiket is, a Hősök tere mögött klasszik piknikhangulat volt, beszélgetésős, iszogatós, fiatalos.

Ahhoz képest, hogy a 65 év felettieket inkább fideszesnek sorolják be, a tiszás rendezvényen is voltak szép számmal. A két menet között ugyanakkor átlagéletkorban óriási különbség volt, az Andrássy úton sokkal több volt a fiatal.

Többen beültek egy-egy kocsmába vagy étterembe, és onnan követték Magyar beszédét, akár telefonon is.

A Tisza rendezvénye hat után ért véget, előtte mind a 106 egyéni jelölt felállt a színpadra, hogy a tömeg ünnepelhesse őket. Nem csak a tömeg méretéről szólnak majd a következő napok, a propaganda rögtön rárepült arra is, hogy ukrán zászlót feszítettek ki a tiszás meneten. Egy olvasónk videóra vette az akciót, leírása alapján tervezett provokáció történhetett, és néhányan direkt azért feszíthették ki a zászlót, hogy arról jól felhasználható képek készülhessenek.

„Nem bántunk soha senkit. Nem támadunk soha senkit a származása, a vallása, politikai nézetei miatt. De!” – szúrta be mindenidők „de”-jét Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, hogy aztán március 15-i beszéde további pontjain a Kis Grófót hangosan üvöltetők büntetését ígérje és zsidózzon egy jót. Tudjuk le gyorsan ezeket a köröket, aztán térjünk át az izgalmasabb részre: a Bűnvadászokra és a Fidesz-Tisza együttműködés miatt őrlődő szimpatizánsokra.

Zsidók és Kis Grófók

Toroczkai éppen azt fejtegette, hogy hiába tagadja a Tisza, győzelem esetén ugyanúgy beengednék a migránsokat, mint ahogy a Fidesz, ami vendégmunkásokat hív be. Ezen a ponton így szólt: „Magyarország miniszterelnöke mindössze néhány nappal ezelőtt egy interjúban éppen azt ecsetelte, hogy Magyarországon lesz nemsokára Európa legnagyobb zsidó közössége.”

Ez aztán nagy fujjolást váltott ki a tömegből. Egyébként Orbán Viktor az ATV-nek adott interjújában ezzel arra utalt, hogy Európa többi részében, ahol muszlim hátterű bevándorlók vannak, a zsidók nem érzik magukat biztonságban az izraeli háborúk idején.

Implicit cigányozás többször is volt, több politikus is azt ígérte, a korrupt elit mellett a piti bűnözőket is megbüntetik. Toroczkai úgy fogalmazott, a fehérgallérosok mellett, lecsapnak „azokra az ezrekre” is, akik „magyar honfitársaink életét keserítik meg nap mint nap, akik nem tudnak beilleszkedni, akik éjfélkor azzal háborgatják a hajnalban munkába igyekvő honfitársainkat, hogy a miniszterelnök úr és Kubatov Gábor kedvencét, Kis Grófót maximális hangerőn üvöltetik, azokat is elővesszük”.

A házánál keresi fel Magyart

A pártelnök ezen túl beszélt arról, hogy míg a Fidesz szerint az ukránok avatkoznak be (szerinte is, de úgy gondolja, Volodimir Zelenszkij elnök megszólalásai inkább a Fidesznek kedveznek), a Tisza szerint pedig az oroszok (szerinte ez azért nem reális, mert a magyarok nem használják az orosz közösségi média platformot, a VKontakte-ot), addig a Mi Hazánk szerint a Facebook mögött álló Meta avatkozik be. Ezt azzal magyarázza, hogy Toroczkai és most már a Bűnvadászok is le lettek tiltva Facebookon. Pedig az elnök szerint Orbánnak elég lenne felhívnia Trumpot, és megoldódna a probléma.

Toroczkai azt is megígérte, hogy hétfőn újabb bizonyítékokat nyújt át a végrehajtó maffia ügyében, szerinte a szombaton Széchenyi-díjjal kitüntetett Trócsányi László volt igazságügyi miniszter is benne volt a korrupciós ügyben. Azt is megígérte, hogy ezután felkeresi Magyar Pétert a házánál, amit szerinte amúgy nem is tudott volna megvásárolni tisztességesen. Toroczkai szerint a Tisza elnöke érintett az általa felszámoló maffiaként emlegetett korrupciós hálózatban.

Van min izgulni

Soha nem voltak még ennyien a Mi Hazánk március 15-i ünnepségén, ami persze nem sokat jelent – úgy 5-600 embert –, hiszen a párt évről évre a Pilvax köz közepére veri fel a színpadot. A megnövekedett érdeklődés feltehetőleg betudható annak, hogy az utóbbi hónapok felmérései alapján a Tiszán és a Fideszen kívül egyedül nekik van esélyük bejutni a parlamentbe.

Toroczkai az utóbbi hónapokban arról beszélt, hogy koalícióban nem gondolkodnak, de azt is rendszeresen elmondja, hogy ha nincs meg egyik pártnak se a többsége, akkor le fog ülni a Tiszával és a Fidesszel is (ennek egyébként a Telex által kérdezett szakértők szerint nincs sok esélye). Toroczkai közös pontokat keresne a pártok vezetőivel, és garanciát kérne ezek megvalósításához. A szimpatizánsokat ezekről a lehetséges közös pontokról és arról kérdeztük, melyik nagypártban látják a jobb együttműködés lehetőségét.

A beszédek előtt egy oktatásban dolgozó nővel beszélgettem. Azt mondta, Magyar Péter nárcisztikus, nincs családja, tart tőle és Kapitány István is gyanús neki, de Radnai Márkra szívesen szavazna.

„Kár, hogy ő Magyar Péter bábja” – mondta a nő, aki utálja a „korrupt" Fideszt, de szerinte Toroczkaiéknak inkább velük kéne együttműködni. Toroczkaiban az a szimpatikus neki, hogy még nem sározta be magát. Becsületesnek tartja, olyan embernek, aki törődik a kisemberek gondjaival – gond alatt érti az egészségügyben és az oktatásban érezhető bérfeszültségeket.

Az idősebb pár egyik fele, egy mosolygós néni Toroczkaiban sem bízik, a bácsi még remél. Ők Bogár László (konteós közgazász) tanítványai, és meg vannak győződve róla, hogy mind a Fidesz, mind a Tisza ugyanannak a globális hatalmi elitnek a kezében van, amely évezredek óta a háttérből irányítja a világot – úgy Oroszországot, mint Kínát és Amerikát. Ebből fakadóan a néninek szinte mindegy, kivel paktál le a Mi Hazánk, de mivel Brüsszeltől tartanak, az oroszok befolyásolási kísérleteitől pedig nem, arra következtettem, hogy a Fidesz mégis közelebb állhat hozzájuk.

Egy fiatal srácot a beszédek után kaptam el egy szóra, ő minden március 15-i ünnepségen részt tervez venni, de amúgy a Tisza a legszimpatikusabb neki, rögtön utána a Mi Hazánk.

Ő egy Tisza-Mi Hazánk együttműködésnek örülne inkább, és már azzal elégedett lenne, ha a Toroczkaiék által tolt „végrehajtó maffiával” leszámolnának a választások után. Aztán rátér a Bűnvadászokra, amik szerinte néha jogilag megkérdőjelezhetően cselekednek, de annak örül, hogy fellépnek az agresszió ellen is.

„A bűn ellen vannak, ez mindenkinek tetszik”

Az ünnepségen Toroczkai László az általa létrehozott Közbátorságért díjjal tüntette ki a Bűnvadászokat, amit egyébként ő maga „hívott életre”. Az első ilyen díjat Toroczkai polgármestersége alatt az ásotthalmi határvédők kapták meg a „migránsok elleni” küzdelem miatt.

A Bűnvadászok az utóbbi hónapokban hatalmas megtekintésű videókkal jelentkezett YouTube-on, amikben a tolvajkergetők mintájára fenyítenek feltételezett bűnözőket és paterolnak ki feltételezett lakásfoglalókat. A nagydarab, fenyegető kiállású Bűnvadászok önbíráskodás-gyanús akcióinál a vidéki közbiztonság hiányára hivatkoznak, amire láthatóan jól reagálnak a magyar társadalom szélesebb rétegei.

A projekt mögött a Magyar Gárda örököseként a párt egyik képviselője, Bartal András által alapított Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) áll – de nem egyedül. A színpadra egy rakás embert fehívtak: több operatőr, jogászok, operációs vezető, állatvédelmis csapat, vágók, narrátorok és „marcona emberek”. A híresebb szereplők nevei nagy tapsot váltottak ki a tömegből.

A párt a kampány során nagyban támaszkodott a Bűnvadászokra, a párt képviselői azonban többször is megjegyezték, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a nagy nézettségű videókból szavazatok is származnak majd. Mindenesetre alig van olyan mi hazánkos politikus, aki ne készített volna közös fotót a csapat ikonikus kisbuszával.

A rendezvény után ez a busz begördült az utcába, nagyobb tömeg állta körbe, készültek a szelfik és egymásba csaptak a jobbkezek – főleg fiataloké.

Binder Csaba, a párt ifjúsági tagozatának elnöke is arról beszélt, hogy aki a Mi Hazánkra szavaz, az a Bűnvadászokra szavaz. A fideszes fiatalokhoz szólva a hatalom fáradtságáról és arról beszélt, hogy a Fidesz az „elmúlt 16 évben koporsóba taszította a magyar fiatalokat”. A tiszás fiataloktól azt kérte, ne engedjék átverni magukat a remény nevében, Magyar Péter múltját ajánlotta a figyelmükbe.

Egy skinhead srác azt mondta, szerinte sokat hozhat a pártnak a csatorna, „a bűn ellen vannak, ez mindenkinek tetszik”, mondja. Sőt, ő maga is önvédelmi csapatot alapított TikTokon, ezt részben a Bűnvadászok inspirálták – már „fel is vette a kapcsolatot” az egyik taggal.

A Bűnvadászokról a korábban idézett oktatásban dolgozó budapesti nőt is megkérdeztem. Neki a párt „fasiszta” dolgai nem tetszenek – a Bűnvadászokat nem is követi, és úgy gondolja, a cigányokat se kéne diszkriminálni. Ezt azzal egészíti ki, hogy a magyaroknak kell vinniük az országot, mert a cigányoknak más a kultúrája, nem mindenki tud integrálódni – ezt az oktatásban dolgozóként is érzi.

„Körülbelül 8-9 ember a semmiből a tömegbe futott, jól szervezetten körbe álltak, majd egy ember vezénylésével egy hatalmas, kb 4-5 méter hosszú ukrán zászlót feszítettek ki a tömeg közepén. Ezzel egyidőben fotósok jelentek meg, akik dokumentálták a kifeszített zászlót a tömegben is, illetve a környező erkélyekről is"

– írta egy Balázs nevű olvasónk, aki 15:20 perckor, a Deák téren volt szemtanúja a fenti jelenetnek. Erről felvételt is küldött nekünk:

Hamis zászlós művelet

A Tisza március 15-i rendezvénye után a teljes kormánypárti sajtóban körbefutott, hogy a tiszások ukrán zászlóval vonultak a Hősök terére, annak az országnak a zászlajával, ami „január 27-e óta blokkolja a Magyarországra érkező kőolajat”. A sztori jelenleg is címlapon fut az Origo, a HírTV, a Ripost, a Magyar Nemzet, a Bors, a Mandiner, és a Mediaworks megyei lapjainak honlapján. Az esetről Trombitás Kristóf reels-videót, Nógrádi György oldala pedig egy rajzos illusztrációt készített. A tömegben körbehordozott ukrán zászlós fotót több fideszes politikus is megosztotta a Facebookon, többek között Szijjártó Péter külügyminiszter, Takács Péter egészségügyi államtitkár és Gál Kinga, EP képviselő.

A helyszíni felvétel és egy szemtanú beszámolója azonban kérdéseket vet fel arról, hogy a zászlóval valóban a Tisza Párt szimpatizánsai meneteltek-e.

A videón az látszik, hogy a sárga-kék molinót a Deák téren, az Anker-ház sarkánál emelte magasba egy kisebb csoport, köztük több fiatal és egy idősebb férfi. Ők azonban rövid időn belül szóváltásba keveredtek a Tisza demonstrálóival.

Ahogy olvasónk írja: „A pop-up akció résztvevőit kérdezgettem, miért csinálják ezt, akik fenyegetéssel reagáltak, hogy ne videózzak, mert megvernek/feljelentenek. Az akcióban résztvevők nem voltak túl jól szituáltak, elég könnyen lehet arra a következtetésre jutni, hogy anyagi ellenszolgáltatás cserébe szervezték őket oda.”

A beszámoló szerint a helyzet néhány perc után elfajult: többen megpróbálták lerángatni a zászlót a provokálóknak nevezett csoport kezéből, mire azok összecsukták a zászlót, és gyorsan távoztak a tömegből.

Peter Thiel amerikai milliárdos befektető, Donald Trump egyik korai támogatója vasárnap nyitotta meg Rómában nem nyilvános konferenciáját, ami az Antikrisztus fogalmát járja körbe. Az esemény hamar magára vonta katolikus kommentátorok figyelmét. A csak meghívottaknak szóló konferencia szerdáig tart, a sajtót kizárták, még a pontos helyszínt pedig sem hozták nyilvánosságra. A szervezők szerint a résztvevők akadémiai, technológiai és vallási körökből érkeznek.

Thiel, a Palantir Technologies társalapítója – egy olyan AI-cég, amely szorosan együttműködik az amerikai védelmi és hírszerző szervekkel – az utóbbi években többet foglalkozik nyilvánosan is vallási és filozófiai kérdésekkel. Tavaly San Franciscóban tartott hasonló előadássorozatot, amely azt vizsgálta, miként jelenhet meg az Antikrisztus – Krisztus ellenfele – a globális színtéren. Thiel különösen attól tart, hogy egy olyan Antikrisztus bukkanhat fel, aki egy világkormányt hoz létre például a nukleáris-, a mesterséges intelligencia- vagy klímakatasztrófa elhárításának ígéretével.

Az 58 éves Thiel evangéliumi keresztény családban nőtt fel, és többször hangoztatta, hogy világnézetét alapvetően a kereszténység határozza meg. Római látogatása azonban feszültséget kelt a katolikus egyház egyes köreiben, különösen azért, mert az első amerikai pápa, XIV. Leó többször is bírálta Trump bizonyos politikai lépéseit, és nyilvánosan figyelmeztetett a mesterséges intelligencia által jelentett veszélyekre.

Római katolikus egyetemek sorra cáfolták azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint ők adnának otthont a Thiel-féle konferenciának, és a pápa hivatalos programja alapján nem terveznek találkozót XIV. Leó és Thiel között.

A Vatikánhoz közel álló értelmiségiek közül különösen élesen fogalmazott Paolo Benanti ferences szerzetes, a pápa mesterséges intelligencia tanácsadója. Szombaton megjelent esszéjében úgy jellemezte Thielt, mint „politikai teológust” a Szilícium-völgyben, és úgy fogalmazott: Thiel egész tevékenysége „időben elnyújtott eretnek cselekedetként olvasható a liberális konszenzussal szemben – kihívásként a polgári együttélés alapjai ellen, amelyeket immár meghaladottnak tart”. Az írás provokatív címet kapott: „Amerikai eretnekség: meg kellene-e égetni Peter Thielt a máglyán?”

Az olasz püspöki konferencia lapja, az Avvenire a napokban több, Thielt erősen bíráló cikket közölt. Az egyik írás arra figyelmeztetett, hogy a technológiai vezetőknek nem lehet megengedni, hogy saját maguk szabják meg etikai határaikat; a kormányzatoknak kötelességük megvédeni a demokratikus ellenőrzést a digitális platformok felett, és fellépni az álhírek terjedése ellen.

Thiel továbbra is szoros kapcsolatot ápol washingtoni körökkel, köztük a katolikus hitre áttért amerikai alelnökkel, JD Vance-szel. (Reuters)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vasárnap kétmillió dollár (mintegy 685 millió forint) forrást tett elérhetővé vészhelyzeti tartalékalapjából (CFE) Libanon, Irak és Szíria számára az ottani egészségügyi intézkedések támogatására a közel-keleti válság éleződése miatt.

A WHO már a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a térségbéli konfliktusok nagyszabású népességmozgást váltottak ki. Iránban becslések szerint több mint 100 ezer ember kényszerült lakhelye elhagyására az amerikai-izraeli légicsapások következtében, míg Libanonban mintegy 700 ezer belső menekültet tartanak nyilván.

A mostani tájékoztatás szerint egymillió dollárt különítettek el Libanon számára a traumatológiai ellátás kiterjesztéséhez, a betegségfelügyelet megerősítéséhez, valamint alapvető gyógyszerek és egészségügyi eszközök beszerzéséhez és elosztásához.

Irak és Szíria pedig fél-félmillió dollárhoz jut a vészhelyzeti koordináció és a tömeges sebesültek ellátásának támogatására, az alapvető gyógyszerek és ellátmányok beszerzésére és elosztására, az elüldözött lakosság számára nyújtandó egészségügyi szolgáltatások biztosítására, valamint a betegségfelügyelet és a közösségi tájékoztatás megerősítésére.

„Az élvonalban lévő egészségügyi dolgozók és a létfontosságú ellátás fenntartása alapvető jelentőséggel bír olyan időkben, amikor az egészségügyi ellátás jelentős kihívásokkal kénytelen szembesülni” – hangsúlyozta Hanan Balkhy, a WHO regionális igazgatója. (MTI)

Nincs nemzeti ünnep számolgatás nélkül.

Tavaly október 23-án is megnéztük, hogyan teljesített Orbán Viktor és Magyar Péter, már ami a beszédeket illeti. Akkor Magyar miszlikbe aprította Orbánt, legalábbis a számok alapján.

Íme az idei összegzés:

• Orbán Viktor kicsit több mint 20 percet beszélt - Magyar viszont 50 percnél is többet.
• Orbán Viktor 1721 szóban oldotta meg mondandóját - Magyar Péter 3818 szót használt fel beszédében.

Kicsit menjünk beljebb:

• Orbán beszédében Brüsszel és variációi 17 alkalommal jelentek meg.
• A háború 16-szor, a béke viszont csak 5-ször, de ebben benne van, hogy a magyar "békeszerető és béketűrő" nép.
• Ukrajna 8-szor jelent meg. És Oroszország? Tipp? Valaki?

Igen, nullaszor.

• Magyarnál az olyan szavak domináltak, mint a szabad/szabadság/szabadon (sőt, egyszer még a sajtószabadság is szóba került), 40-nél is többször hangzott el a szűk egy órában.
• Brüsszel és Ukrajna nem jelent meg a beszédben, viszont kétszer is megemlítette az oroszokat.
• Ötször hangzott el különböző formákban, hogy „nem félünk” [valamitől].
• Ügynök: 3. Szégyen: 3 (egymás után).
• Béke/békés: 6. Háború 12 (ebből 1 világháború).

Szavalásból, irodalmi utalásból több volt, mint amennyit össze lehet számolni.

Orbán beszédét egyébként itt elemeztük, Magyarét pedig itt. Március 15-öt - szokás szerint - percről percre tudósítottuk, ezt pedig ide kattintva lehet megtekinteni.

Lelkesítő, szlogenekkel telepakolt, de rengeteg ismétlést tartalmazó, emiatt sokszor a körbe-körbe járkálás érzetét adó beszédet mondott a 2026-os március 15-i beszédében Magyar Péter.

Az ellenzék vezetőjét zsúfolásig megtelt Hősök tere fogadta, ő pedig némi irodalmi hangulatú bevezető után gyorsan belekezdett a szónoklatának lényeges részébe. Az elején a nemzetegyesítésé volt a terep, a politikus visszahozta a korábbi ünnepi beszédeiben is használt nemzetegyesítő toposzát, miszerint 1848 minden magyaré volt, a szabadság minden magyar ősi joga. „Láthatatlan fonál kötötte össze őket, a hazaszeretet. A haza szeretete az, ami ma is mind összeköt mindannyiunkat”, mondta.

Aztán utalás jött Orbán Balázs hírhedt mondatára: a szabadságért és a nemzeti függetlenségért újra és újra meg kell küzdeni, az elmúlt ezer évben sokan jöttek és mondták, hogy nem jó, amiért küzdünk, hogy áruljuk el hőseinket, adjuk meg magunkat a túlerőnek.

Kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete..., kezdett bele az erre a helyzetre reflektáló 48-as verssorra Magyar, nem utoljára használva ezt a szónoki eszközt a beszédében, de mi nem fogjuk ebben az összefoglalóban ezeket mind leírni.

Aztán jött a szembeállítás az orbáni politikával. „Mondjuk el újra, hogy a múltban ragadt rettegő császár és a rettegő janicsárjai is hallják: hazánk az európai közösség része, hazánk a NATO része”, mondta Magyar, mire zengeni kezdett a tömegben a Ruszkik, haza!.

Magyar azt mondta, mindez nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt van, hanem mert őseink örökül hagyták, hogy magyarok vagyunk, Európához tartozunk. Elutasítjuk a háborút és az erőszakot, kötött rá az aktuálpolitikára, azzal folytatva, hogy nem félünk, megtanultuk őseinktől, hogy semmi nem tart örökké, 150 év alatt sem lettünk törökké. „Mi, magyarok, nem félünk.”

Polgár, polgár, polgár

Innen kanyarodott rá a következő nagy blokkra, a szabad, polgári Magyarország ígéretére. 1848 arról szólt, hogy rabok legyünk vagy szabadok, jobbágyok vagy gazdálkodók, mi irányítsuk a sorsunkat vagy mások, alattvalók legyünk-e vagy polgárok. „1848 magyarjai egyetlen célért küzdöttek: szabadok akartak lenni. A szabadság léte fel sem tűnik, a hiánya megöl”, mondta.

1848-ban az emberek azt szerették volna, hogy ne legyenek veleszületett kiváltságok, legyen törvény előtti egyenlőség, valódi sajtószabadság.

Alattvaló, vagy magyar polgár. Ez volt a kérdés akkor, és ez a kérdés ma is.

Magyar szerint Orbán a múlt embere, aki sokáig az orránál fogva vezette a szabadságvágyó magyarokat. Aljasan kihasználta egy ország vágyát, hogy szabad polgárok legyünk, de minden szava, állítása csak egy politikai termék volt. (Ez utalás arra, hogy G. Fodor Gábor egyszer ezt mondta). „A legdrágább francia pezsgővel koccintottak a megvezetett magyarok feje felett. Megosztani akartak, soha nem akartak öntudatos magyar polgárokat.”, olvasta Orbánék fejére Magyar Péter.

Alattvalókat akartak, akiket rettegésben tarthatnak, hergelhetnek. Pont mint a török, osztrák, kommunista elődeik.

De mi valljuk 48 üzenetét, és a szabadságot választjuk a rabság helyett. Polgárok leszünk és nem alattvalók leszünk. Azt követeljük, hogy minden magyar ember valódi polgár legyen. Szabad magyar polgárok, mindannyian - sulykolta a polgárság-üzenetet Magyar.

Szerinte polgár az, akinek jár az elérhető legjobb állami egészségügyi ellátás. Jár, hogy ne haljon meg elkerülhető betegségekben. Jár a legjobb oktatás, maga választhatja meg, milyen területen bontakoztatja ki a tehetségét. Polgár az, aki szabadon gondolkodhat, indíthat vállalkozást, választhatja meg a hitét. Akit a választott vezetők tisztelnek, aki felett nem uralkodnak és nem lopják el a pénzét. Akit senki nem merészel hazaárulónak nevezni. Aki nem hagyja, hogy a saját vezetői eltaposandó rovarnak nevezzék.

Ígéretek

Jött az ígéretblokk, olyanokkal, mint igazságos adórendszer, milliárdosokat érintő vagyonadó, „rendezzük a legalacsonyabb nyugdíjúak helyzetét, a Szép kártyán 200 ezer forintot biztosítunk”. Magyar megígérte a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, és hogy minden évben 500 milliárddal többet fordítanak egészségügyre.

Megismételte a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását, megígérte az elmúlt 20 év bűneinek feltárását. "Aki elvett a közösből, annak jár a büntetés.' Megszüntetjük a propagandát, két ciklusban maximáljuk a miniszterelnöki mandátumot, ígérte.

Ezután visszatért arra a korábbi gondolatra, hogy nincs jobb és bal, nem számít, hogy vidéki, nagyvárosi, fiatal, idősebb valaki, mindenki tehet a hazáért. „Bármivel is próbálkozik a rettegő hatvanpusztai császár, nem fog sikerülni. A gyógymód egyszerű: a hazánk szeretete. Ez az, ami körbevesz, egymáshoz kapcsol, megvéd minket.”

Magyar képzeletbeli konkrét szereplőkről kezdett mesélni, az elvált ápolónő, a fiatal tanár, konzervatív vállalkozó, szakmáját szerető ügyész, akiknek elegük van a rendszerből. „Ők már mind tudják, hogy mind változás kell, hazánk bajban van, csak együtt sikerülhet.”

Ők már mind tudják, hogy 2026. április 12-e a magyar nemzet felemelkedésének kezdete lesz.

Áruló Orbán

Magyar szerint leverhetik ugyan a forradalmat, de megtörni nem tudták a nemzetet, Bach-korszak, Kádár-korszak, Orbán-korszak sem tudta. Akkor sem, ha elődeihez hasonlóan végső elkeseredésében ráhívta a szabadságot vágyó magyar polgárokra a KGB-s cárt, pont mint 1849-ben és 1956-ban. Megtévesztés és hergelés, ezt szánják ők nekünk.

Orbán Viktor elárulta a magyar szabadságot, elárulta, mégpedig 30 ezüstért, 30 ezüstért magának és a dinasztiának. Szégyen, szégyen, szégyen!

- mondta. De van egy rossz hírem, folytatta, nem hagyjuk, mert a magyar nép sosem tűrte, hogy elvegyék a szabadságát. Nem csak a Holdról, de a Kremlből is látni fogják. Olyan győzelmet fogunk aratni, hogy hallják a provokátorok és főnökeik: vége van elvtársak, mondta Magyar, amit ruszkik, haza! skandálás fogadott.

Magyar szerint Orbán árulása az is, hogy nemzetegyesítés helyett a nemzet megosztását választotta, 2010-ben tovább ásta az árkot, kéz a kézben őfelsége ellenzékével. Orbán áruló, mert nem országot, hanem uradalmat épített, nem felemelte, hanem korrupttá tette az országot.

De mára már csak a háború maradt a rettegő császárnak. ez az utolsó ördögi terve. de a jövő a tietek, szabad magyar polgároké, lelkesített Magyar, rákanyarodva arra, hogy „mondjuk ki: nem akarunk háborút, nem akarunk háborút”.

Szerinte a magyarok a béke pártján állnak, a Tisza a béke pártja lesz, Orbánnak pedig mennie kell és menni is fog, ami Vége van! skandálás kísért.

Esküszöm, nemzetegyesítek

Magyar szerint 28 nap múlva népszavazás lesz a hazánkról, arról, hogyan szeretnénk élni, hazánk helyéről a világban, önmagunkról. A választás soha nem volt ilyen egyszerű: rabok legyünk vagy szabadok. Akik a rabságot választják, tudják,mi vár rájuk. megosztás, harag, félelem, akik a Tiszát választják, a büszke, békés, európai Magyarországot választják

Magyar megígérte, hogy aki nem a Tiszát választja, azt nem fogjuk árulónak nevezni, a széthúzás április 12-vel mindörökre véget ér. A megosztás, az árokásás korszaka alig néhány hét és véget ér, nem lesz többet áruló az a polgár, aki nem ér egyet a hatalommal, mondta, majd eskü következett:

Én, Magyar Péter, esküszöm, hogy minden magyar polgárt fogok szolgálni határon innen és túl. Esküszöm, hogy egyszer és mindenkorra lezárjuk a magyar nemzet létét fenyegető megosztottságot. Esküszöm, hogy a hazánk új kormánya mindent meg fog tenni, hogy begyógyítsuk a történelmi sebeket, és meggyógyítsuk a hazánkat. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez, mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot. Isten engem úgy segéljen.

Kedves fiatalok, ez a választás leginkább rólatok szól. meg kell mutatni, mekkora erő lakozik bennetek, mint 48-ban 56-ban is megmutattátok. A hazátok számít rátok, ti vagytok a jövő. mindannyiunknak el kell menni, aki nem megy el, az az öreg császárra szavaz. Legyetek ott, beszéljetek egymással, mondta. A fideszes szlogent megcsavarva azt mondta, vigyetek még öt embert, nyernünk kell, nincs más választásunk.

Ha összefogunk, nem csak leváltani tudunk egy korszakot, hanem felépíteni egy újat. Ahol nem félni, túlélni, gyűlölni kell, hanem békében boldogulni, mondta, majd gyakorlatilag egy szlogengyűjteménybe fulladt a végére a beszéd, egyre sűrűbben jöttek a lózungok, miszerint

• ti vagytok a hősök, akire az ország vár,
• Magyarország történelmét ti írjátok
• úgy küzdjetek, hogy nincs második esély.
• a csodát mi együtt fogjuk megcsinálni, a csodát ti fogjátok megcsinálni.
• megmentjük, rendbetesszük, felvirágoztatjuk ezt a csodaszép országot.
• ha velem jöttök, minden magyarhoz elvisszük a hírt, hogy lehet másként élni
• nem félünk
• jöttök velem? végig tudjuk csinálni? befújjuk a hajót a kikötőbe?
• árad a Tisza? Árad a Tisza!
• visszavesszük elrabolt hazánkat,
• lépésről lépésre meggyógyítjuk Magyarországot,
• létrehozzuk a szabad, független, polgári Magyarországot.

Az utolsó mondatokat szó szerint idézzük, hogy teljesen átélhető legyen a hangulat:

Kedves barátaim! A tavaszt, a Tiszát, a változást és a fiatalságot nem lehet megállítani. A napfény mindig utat tör a sötétségbe. A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Legyen béke, szabadság és egyetértés. Nézz a fiadra, nézz a lányodra, gondolj a hazádra, szavazz a Tiszára, zászlókat a magasba! Fel győzelemre a haza minden előtt!

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt közölte, Teherán nem kért tűzszünetet és nem is kezdeményezett tárgyalást az Egyesült Államokkal, jóllehet Donald Trump amerikai elnök korábban azt állította, hogy Irán „alkut akar” kötni. Aragcsi a CBS Newsnak adott interjúban hangsúlyozta: „Soha nem kértünk tűzszünetet, és még tárgyalást sem kértünk.”

A külügyminiszter azzal indokolta az elutasító álláspontot, hogy szerinte nincs értelme tárgyalni Washingtonnal, miután az Egyesült Államok kétszer is támadást indított Irán ellen. „Nem látjuk okát, miért kellene amerikaiakkal beszélnünk, hiszen akkor is tárgyaltunk velük, amikor úgy döntöttek, hogy megtámadnak minket – méghozzá másodszor” – mondta Aragcsi a műsorban.

A miniszter a jelenlegi fegyveres konfliktust „Trump elnök és az Egyesült Államok által választott háborúnak” nevezte, amelyben Irán szavai szerint önvédelemre kényszerül. „Ez egy választott háború Trump elnök és az Egyesült Államok részéről, és mi folytatni fogjuk az önvédelmet” – fogalmazott. (Guardian)

Orbán beszéde három körül ért véget a Kossuth téren, a Tisza ünnepsége cikkünk megjelenésekor még tart a Hősök terén. Anélkül, hogy számháborúba bocsátkoznánk, mutatjuk, mekkora embertömeget sikerült felsorakoztatnia a kormánypártnak és legnagyobb ellenzékének.

Békemenet:

Rendszerváltó Nemzeti Menet:

Nem bajlódott sokat a látszattal a kormánypárt az idei hivatalos március 15-i megemlékezés megszervezése során. A Kossuth téri rendezvény legfeljebb a trikolor színeiben emlékeztetett egy valódi állami megemlékezésre, minden más elemében nettó kampányrendezvény volt. Hosszú éveken át színpadi előadások és múltidéző programok szolgáltak állami díszletként Orbán Viktor beszéde előtt – mára ezekből csak a fideszes influenszerek (köztük a friss Kossuth-díjas Pataky Attila) által előadott Nemzeti Dal, Demjén Ferenc és a szabadság vándorai maradtak.

Ezt a képet erősítette, hogy Orbán előtt a Fidesz-kampány húzóarcának szánt Szijjártó Péter és Lázár János is ünnepi beszédet mondhatott. Addigra Rákay Philip konferanszié mögött a kormánypárti médiacelebek elfoglalták helyeiket a kameraképen. Nagyjából mindenkit felraktak a tribünre, aki legalább középkorú és jön még némi jóindulattal a kormánypártnak – Hajdú Pétertől Gönczi Gáboron át Cookyig egy komplett főzőműsort ki lehetett volna állítani a vendéglistáról, de szebb időket látott fradista focistákat is sikerült beszerkeszteni az élőképbe.

Mint várható volt, Szijjártóra osztották az ukránozó előzenekar szerepét, és a külügyminiszter Gazprom-szóvivőket megszégyenítő magabiztossággal teljesítette a feladatot – bár így sem váltott ki túl nagy lelkesedést az amúgy is közepesen hevült állapotban lévő közönségből. (Háromszor kellett beköszönnie, hogy egy jóváhagyó morajt kiváltson a tömegből.) Mindent elkövetett pedig: ukrajnai embervadászatról, Brüsszel-Berlin-Kijev tengelyről beszélt, majd eljutott odáig, hogy az 1848-as szabadságharchoz hasonlította a magyar kormány heroikus küzdelmét az ukrajnai háborúból való kimaradásért.

Lázárnak kettős feladat jutott: Orbán Viktor alkalmasságának sulykolása és Magyar Péter bombázása. Azzal érvelt, hogy elég nagy a córesz a világban, biztosra kell menni, azt pedig ma Orbánnak hívják. Ezt minden létező nyelven elismételte, egyszer például úgy, „hogy nehézsúlyú bokszmeccsre nem küldhetünk pehelysúlyú versenyzőt”. Magyar egyszeri bajkeverő, Orbán ellenben számtalanszor bizonyította alkalmasságát, folytatta, „vörösiszap, árvizek, infláció, világjárvány, migránsok, energiarák – ő mindig megvédte a hazát, a bajban mindig minden magyar számíthatott rá”.

Zavarbaejtő fordulat volt, amikor Lázár előadta saját 12 pontját; mint akinek önálló elképzelése van egy eljövendő Fidesz-kormány programjáról – 5 millió munkahelyről, 1 milliós átlagbérről beszélt, majd – némileg félreérthetően módon – minden magyarnak 1000 eurós minimálbért kívánt. Igenis ők vannak többen, igenis náluk az erő, ismételgette, és arra kérte az egybegyűlteket, hogy

„adjátok vissza a győzelem hitét mindenkinek”.

Vagyis volt Lázár beszédében valami, ami a Orbán legendás 2002 április 13-i, Kossuth téri beszédére emlékeztetett, valami, ami „a hozz magaddal még egy embert” felhívásának kétségbeesését idézte.

Orbán a már kipróbált hangulatalapozó köszöntéssel érkezett: megdicsérte a tömeget, hogy milyen pofásan néz ki, sőt, soha ilyen pofásan nem nézett ki – egészen űrig érne a Fidesz, ha mindannyian egymásra támaszkodhatnának. Nem bajlódott sokat a történeti párhuzamokkal, azonnal kijelölte a téteket: itt most a nemzet megmaradása a tét. Vagyis másodpercek is alig teltek el a felvezetőből és már elértünk a nemzetárulókhoz:

„Mi márciusiak sohasem törődünk bele, hogy a magyarok 12 pontjából brüsszeli 12 pontot csináljanak a budapesti labancok. Nem engedjük, hogy 30 brüsszeli ezüstért eladják, amit 16 év alatt felépítettünk. Nem adjuk a nemzeti és keresztény alkotmányunkat. Nem adjuk fel se a rezsicsökkentést, se a 13., se a 14. havi nyugdíjat, nem adjuk fel világbajnok családtámogatási rendszerünket, nem adjuk fel Európa legjobb adórendszerét, megvédjük az édesanyák támogatását, megvédjük a gyermekeinket, és nem hagyjuk, hogy ukrán vagy szivárványos zászlóra cseréljék a nemzeti színeinket.”

Orbán aktuális szabadságharc-megfejtése arra futott ki, hogy a fontosabb csatáinkat rendre elveszítettük, és mégis: a győztes birodalmak nincsenek már sehol, bezzeg Magyarország virágzik. Szóval Brüsszel és Kijev, kár az erőlködésért:

„Itt leszünk akkor is, ha az égből száz számra potyognak a brüsszeli ejtőernyősök, majd összeszedjük őket, kiporoljuk a nadrágjukat és visszaküldjük őket. Van, akit Brüsszelbe, és van, akit Kijevbe. Magyarország egy ezeréves állam, nem nekik való vidék. (...)

Látjátok, ukránok, látod Zelenszkij, ez itt a magyarok ezeréves állama, és ti azt hiszitek, hogy olajblokáddal, zsarolással, a vezetőink fenyegetésével ránk tudtok ijeszteni, legyen eszetek, és ezt hagyjátok abba. (...)

Miért támadtok bennünket? Mi békeszerető és béketűrő nép vagyunk. Adjátok ide az olajunkat, aztán guruljatok a furgonokkal a brüsszeli kasszához a nyugatiak pénzéért, ha már ők nem tudnak nemet mondani.”

A veszélyek kora azóta teljes, hogy kitört Iránban a háború, de persze miértekre Orbán nem vesztegetett időt, csak jelezte: 90 milliós országról van szó egy 400 milliós térségben, és új migránsveszedelem fenyeget. Ehhez kapcsolódóan aztán elismerte, hogy az elmúlt négy év nem úgy sikerült, mint tervezték – de persze önhibánkon kívül. Igazságtalan, hogy nekünk kell megvédeni a hazánkat olyan bajoktól, amiket mások okoztak – mondta, de legalább megvédték.

Nehéz volt megállni mosoly nélkül, amikor a százmilliárdos rettegés-kampányokat vezénylő miniszterelnök arról kezdett beszélni, mennyire elege van már a paráztatásból. Mintha azoknak akart volna üzenni, akik már belefáradtak a migránsozásba, sorosozásba, ukránozásba, hogy csak még egy kicsit tartsanak ki:

„Barátaim, elegünk van az állandósult veszélyekből. Vágyunk az izgalommentes, sőt unalmas évekre. De fájdalom, most sem ez következik. Nem akarlak áltatni benneteket, csak őszintén és komolyan, ahogy illik hozzánk. Megint embert próbáló idők dörömbölnek. A háború közelebb jött. Brüsszel magára vette az ukrán háborút, ezért most háborúra készül.”

De váratlan pillanat volt az is, amikor utalt arra, hogy több forrásból megerősített hírek szerint orosz katonai hírszerzők érkeztek az országba az elmúlt hetekben:

„Válaszúthoz érkeztünk, ismerem az ilyet, én is álltam már válaszút előtt, amikor fiatalemberként nemet mondtam a szovjeteknek. Ne feledjétek, mi nem behívni, hanem hazaküldeni szoktuk őket.”

Bekezdésről bekezdésre igyekezett emelte a tétet – és mondta el ugyanazt egyre elkeseredettebb hanglejtésben. Például azzal, hogy „a mi fiaink nem fognak Ukrajnáért meghalni, hanem Magyarországért fognak élni”. Aztán azzal, hogy „ha, választanunk kell, ki alakítson kormányt, Zelenszkij vagy én, akkor kellő szerénységgel ajánlom magamat”.

De nem állt meg Brüsszelnél, az Ersténél, vagy a Shell-nél, már nem csak a rezsi, unokáink pénze, a biztonságunk volt a tét,

hanem konkrétan ukrán háborús maffiózók zsarolásáról és fenyegetőzéséről beszélt.

Végül megérkezett oda, hogy mi is várható 28 nappal később, és mi a teendő még addig. Mindenkit meg kell győzni, hogy itt most a sorsunk a tét. És legalább 3 millió szavazat kell, ahhoz, hogy egészen biztosan, minden kétséget kizáróan meglegyen a hőn áhított a diadal.

„Nem úgy kell nyernünk, mint négy éve, hanem jobban. Nem annyi szavazat kell, mint négy éve, hanem több. Meg kell újítanunk az előző választáson megkötött háborúellenes szövetségünket, és a 3 millió szavazat nem a plafon lesz, hanem a küszöb. Nem elérnünk kell, hanem átlépnünk. Történelmi győzelmet kell aratnunk, mert a következő kormánynak történelmi lesz a felelőssége.”

Ami üzenet rezonál azokkal a hírekkel, amikről a kormánypárt berkeiben találkoztunk az elmúlt időszakban. A Fidesz legalább 5 százalékos hátrányban van a pártválasztók között, és azzal számol, hogy 44-45 százalékig kell feltornáznia a saját szavazatszámát ahhoz, hogy megakadályozza az ellenzék mandátumtöbbségét. A 3 millió szavazat megugrása azt jelentené, hogy ezt a 44-45 százalékot egészen biztosan megugorja a párt.

Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő. Defrin azt mondta, Iránban még „ezernyi célpont” van, amelyet az izraeli hadsereg támadni szeretne. Hozzátette, hogy az Egyesült Államokkal egyeztetve az izraeli hadsereg arra is felkészült, hogy a harcok az idén április elejére eső pészah után is folytatódjanak. Izrael célja az iráni rezsim jelentős meggyengítése.

A háború kezdete óta a légierő mintegy négyszáz támadási hullámot hajtott végre Irán középső és nyugati részén. Ezek a támadások a rezsim infrastruktúrájának felszámolására, valamint a támadó- és védelmi rendszereket és a védelmi ipart működtetőket vették célba.

Az izraeli tűzoltóság közölte, hogy az Iránból indított egyik vasárnapi rakétatámadás után hat becsapódási helyszínt azonosítottak Izrael középső részén. Hármat Ramat-Ganban, kettőt Bné-Berakban és egyet Tel-Avivban. Azt gyanítják, hogy Irán kazettás robbanófejű rakétákat vetett be. A Bné-Berakban becsapódott lövedék könnyebben megsebesített egy 60 év körüli férfit. A mentőszolgálat szerint a lökéshullámok további három embert sebesítettek meg könnyebben, egy idősebb férfit Ramat-Ganban és két nőt Petah-Tikván. Két férfi Tel-Aviv déli részén sebesült meg könnyebben egy iráni rakétatámadásban.

Az izraeli hadseregnél tagadták azt az amerikai jelentést, miszerint fogytán vannak Izraelben az elfogórakéták. „Jelenleg nincs probléma az elfogórakéták készletével” – közölték a szóvivők. „Hosszú harcra készültünk fel. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzetet” – tették hozzá.

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a hétvégén kijelentette, hogy Izrael „a közeljövőben nem tervez közvetlen tárgyalásokat a libanoni kormánnyal”. Véleménye szerint Izrael elvárja, hogy a libanoni kormány „jelentős lépéseket tegyen” a Hezbollah ellen, hogy megakadályozza az Izrael elleni támadásokat. (MTI)

A miniszterelnök szerint hamarosan Magyarországon lesz Európa legnagyobb zsidóközössége, utalt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a Pilvax közben, ami erős fujjolást váltott ki a jelenlévő 5-600 emberből.

A pártelnök a zsidózást azzal maszatolta el, hogy szerinte a magyar kormány feladta a bevándorlásellenes politikáját, mert vendégmunkásokat hív be mindenféle országokból. Toroczkai azt mondja, egyedül a Mi Hazánk nem engedné be a migránsokat, hiába mondja most azt a Tisza Párt, hogy ők nem tennék, szerinte valójában Brüsszel érdekeit szolgánák a győzelem esetén.

A Kutyapárt a Szabadság hídon tartotta Békecsúcsát, ahol a szokásos programok (kézműveskedés, ugrálóvár, békepipázás, miegyéb) mellett főként zene szólt, de voltak beszédek is.

Csoki például sajnos nem vicces felvezetőt mondott, főként arról beszélt, hogy a Parlamentnek is szüksége van lelkiismeretre, és azt szeretnék, ha nem a megosztottság uralná az országot.

Juhász Veronika, a Kutyapárt alelnöke többnyire azokat a szociális ellátásbeli (azon belül is elsősorban a lakhatási) hiányosságokat sorolta, amelyek az állami ellátórendszer diszfunkcionális működéséből fakadnak, és azt is elmagyarázta, hogy pártja hogyan igyekszik ezeket a hiányosságokat kipótolni.

Volt 1 perc néma kommentelés, megtapsolták a kampánybuszt, voltak pontok/követelések is (például hogy legyen önálló minisztériuma a környezetvédelemnek, az egészségügynek és az oktatásnak, legyen kötelező olvasmány az Isztambuli Egyezmény és szakítsunk az áldozathibáztatással, szabadon házasodhasson mindenki, aki szeretne, legyen szabad a Pride, ilketve „ruszkik, haza” – ezt nagyon megtapsolták).

15.57-kor viszont kiderült, hogy elfogyott az ingyensör. Ki miatt van ez? - kérdezte Csoki. Gyurcsány - kiabálta be valaki. De kiderült, hogy nem a Feri (milyen Feri?) miatt, hanem azért, mert még mindig nem kapták meg a kampánypénzt.

Nagy Dávid listavezető kezdésként a politikusok felelősségvállalásáról beszélt.

Nemcsak egy, hanem két populista párttal lehet most szembenézni, akiknek a legfőbb célja a hatalom megszerzése és megtartása, míg a felelősséget nem vállalják a kudarcaikért, hanem másokat hibaztatnak – mondta.

„De ha az MKKP bejut, az a ti és az én érdemem lesz, ha nem jutunk be, az a ti és az én kudarcom lesz. Mi leszünk a felelősek, bármi is történik” – fogalmazott.
Nagy is beszélt a tömeges fellebbezésekről, mint olyan eszközről, amivel el akarják lehetetleníteni a Kutyapártot.

„De az MKKP ott lesz a szavazólapokon, de ezt ne másnak köszönjétek, hanem magatoknak.”

Nagy szerint a választás tétje, hogy kettéhasítják-e az országot gyűlölettel, vagy marad-e egy híd. „Április 12-én ezt a korrupt és gyűlöletkeltő kormányt el kell zavarni, nem ez a kérdés, hanem ez a cél. De nem akarunk több populizmust, nem akarunk egy- vagy kétpártrendszert” - mondta.

Nagy szerint garanciák nélkül nem tűnik el a NER, és csak egy olyan párt maradt, ami nem valami ellen, hanem valamiért küzd (magukra gondolt).

„A Kutyapárt készen áll az országra, az ország meg a Kutyapártra, úgyhogy embert juttatunk a Parlamentbe” – zárta beszédét.

„Lehet szavazni a Kutyapártra, és nincs ezzel semmi gond, nem csináltok semmi rosszat” – ez pedig már Csoki zárszava volt a beszédek végén.

„Biztos Fidesz-kétharmad lesz. Csak a vörös rongyokba öltözött Budapesten nyer a Tisza, az ország többi része megint narancssárga lesz. Vidéken elfogyott a Tisza, ott azért nem hülyék az emberek”

– elemezte a választási esélyeket az Orbán Viktor-hűtőmágneseket áruló férfi. Amikor megpillantotta a pár méterre fotózkodó Győzikét, kicsit elhúzta a száját, de azt mondta, ennyi még belefér neki. „Ők a mi migránsaink, a török hódoltság óta velünk vannak. Az egri várat például egy cigány is védte” – mondta.

Nagyon fáradtan indult a Békemenet. Amikor fél 10-kor a cigányokon elmélkedő férfit hallgattam, az egész éjszakát átutazó erdélyieken és a lengyeleken kívül csak pár száz ember gyülekezett az Elvis Presley téren. Amikor megérkezett egy busz, ötven ember elindult a Margit híd felé, de az október 23-i hangulatnak nyoma sem volt. Akkor a Császár-Komjádi uszodától a Margit hídig terjedő terület minden részén gyülekeztek az emberek, ezúttal viszont óriási hézagok voltak a csoportok között.

Miközben Huth Gergely próbálta felrázni a rezignált gyülekezőket, egy székely zászlóval üldögélő társaság egy Fidesz-ellenes jelszavakkal összefestett padon elemezte a belpolitikai helyzetet. A 10 órányi buszozás után is meglepően friss székelyföldi nyugdíjas férfi azzal érvelt, hogy azért lesz kétharmad, mert nem lehet annyi hülye az országban, hogy ne kétharmaddal nyerjen a Fidesz. „A nyugdíjasok 80 százaléka például normális. Csak a fiatalok között rosszabb az arány” – mondta.

Meghalt Lőte Attila Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész – közölte a Madách Színház. Lőte 1962-től visszavonulásáig a Madách Színház társulatának tagja volt. 91 éves korában halt meg.

A színház azt írja, Lőte Attila Szegeden született, 1957-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, majd két évvel később a Madách Színházba szerződött, amelynek „haláláig szeretett és megbecsült tagja volt”.

Pályája során klasszikus és modern darabok jelentős szerepeit játszotta el, akár Shakespeare vagy Csehov művekről, akár a világsikerű musicalekről legyen szó. Volt Laertes a Hamletben, Szép Ernő Vőlegényének főszereplője, Rudi, nagy sikere volt a Black Comedyben, vagy A bolond lány című előadásban, Kovács kapitányként Molnár Ferenc Olympiájában, vagy Almádyként a Játék a kastélyban című darabban – írják. A Madách Színház közleménye szerint filmekben és tévéjátékokban is nagy sikert aratott, szerepelt A napfény ízében, Szabó István filmjében, vagy Szirtes Tamás tévéjátékában, a Csehov-novellákból készült Nyári keringőben. 2021-ben vonult vissza a színpadtól, utoljára a Mary Poppinsban Bumm tengernagyként láthatta a közönség.

Szombat este 9 óra körül felhajtott sorompónál haladt át egy tehervonat Dunaharasztinál a Budapest–Belgrád-vasútvonalon – írja a Telex egy birtokába került felvétel alapján. Az esetről egy helyi csoportba is feltöltöttek egy videót. Ezek szerint 8 percig zárva volt a sorompó, majd eltűnt a piros jelzés és elsötétült a fénysorompó, ezzel egy időben a sorompó is felnyílt, majd ezek után átment egy vonat a kereszteződésen.

A lap megkereste a MÁV-ot, ahonnan azt válaszoltak, hogy nem történt meghibásodás. „A videófelvételen látható szituációban a sorompó az előírásoknak megfelelően működött, nem hibásodott meg. Egy tehervonat ugyanis a sorompóberendezés körzetében forgalmi okból várakozott, ezzel meghaladta az előre tervezett időt, mely alatt át kellett volna haladni az érintett szakaszon és az átjárón.” A MÁV szerint egy ilyenkor általános, hatóságilag elfogadott protokoll zajlott le, ami „a biztonságos közlekedés fenntartását és a közúti közlekedők érdekeit is figyelembe veszi”.

Ezek szerint ha a sorompó meghibásodik, azt jelzik a berendezések és a mozdonyvezetőket is értesítik az üzemzavarokról. A vonatok ilyenkor csak lassan, maximum 15 km/órás sebességgel közelítik meg a kereszteződést. „Biztonsági okokból a biztosítóberendezési áramkör kialakítása olyan, hogy meghibásodás vagy forgalmi ok esetén ún. üzemzavar állapotba kerül 6-10 perc után. Ez azt jelenti, hogy a közút felé akkortól nincs fényjelzés (a fényjelző készülék sötét), – ahol van – a csukott állapotból a csapórúd is lassan (kb. 90 másodperc alatt) felnyílik, hogy a KRESZ betartása mellett a csapórudak kikerülése (szlalomozás) nélkül át lehessen haladni az átjárón akkor is, ha esetleg pl. a fénysorompó meghibásodott, és ne okozzon tartós fennakadást a keresztező úton” – írta a MÁV, hozzátéve „ez az automatizmus a jelzőberendezés elvárt és helyes működése, melyet emberi beavatkozás nélkül hajt végre.”

Kiemelték, hogy ha fénysorompó sötét, vagyis egyik lámpa sem villog, az a berendezés működésképtelenségét jelzi, ilyenkor pedig az autósok csak akkor haladhatnak át, ha az átkelés veszélytelen.

4-1-re nyerte a Real Madrid–Elche spanyol bajnokit szombat este hazai csapat. A meccs a negyedik madridi gól miatt marad emlékezetes, amit Arda Güler, az ifjú török légiós lőtt, bőven a saját térfeléről, nagyjából hetven méterről. A kelleténél előrébb kóricáló Elche-kapusnak esélye sem volt.

A mutatvány kb. 2:30 környékétől tekinthető meg, minden lehetséges kameraállásból:

A Madrid második a spanyol bajnokságban, a Barcelona továbbra is vezet.