Az Egyesült Államok azt vizsgálja, milyen lépésekkel lehetne mérsékelni az orosz–ukrán háború intenzitását a téli hónapokban, miközben újraindítanák a tárgyalásokat egy szélesebb békemegállapodásról – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Axiosnak.

Zelenszkij szerint erre most azért is nyílhat lehetőség, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar konfliktusba kerülni Donald Trumppal az amerikai félidős választások előtt.

„Az az érzésem, hogy Putyinnak szüksége van Trumpra. Nem akarja felbosszantani”

– mondta az ukrán elnök. Szerinte akkor is lehet esély a deeszkalációra, ha Putyin magától nem érdekelt benne, mert a Trump-adminisztráció nyomást gyakorolhat rá.

Zelenszkij vasárnap Kijevben tárgyalt Trump két különmegbízottjával – erről itt írtunk bővebben –, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel, akik előző nap Moszkvában három órán át egyeztettek Putyinnal. Zelenszkij szerint azt az üzenetet hozták, hogy „az oroszok készen állnak a tárgyalásra”. Az ukrán elnök ugyanakkor továbbra is szkeptikus, mert szerinte az orosz hadsereg harctéri lépései és a támadások fokozása nem arra utal, hogy Moszkva valóban kompromisszumra készülne. Azt azonban a találkozók után elképzelhetőnek tartja, hogy Putyin hajlandó megvitatni a tárgyalási folyamat újraindítását.

Zelenszkij szerint az amerikaiak elsődleges célja, hogy újrakezdjék a diplomáciai folyamatot, de új javaslatokat is vittek Moszkvába és Kijevbe. Ezek között olyan téli deeszkalációs lépések is szerepelnek, amik az energetikai infrastruktúrát, a villamosenergia-rendszereket, a gabonaszállításokat, illetve az olaj- és gázexportot érinthetik. Arra a kérdésre, hogy az amerikai megközelítés egyszerre irányul-e a tárgyalások újraindítására és olyan megállapodások kialakítására, amik lehetővé tennék, hogy Ukrajna és Oroszország nagyobb eszkaláció nélkül jusson túl a télen, Zelenszkij azt mondta: ez az értelmezés

„nagyon közel áll ahhoz, amiről ezek a beszélgetések valójában szólnak”.

Szerinte az első cél a tárgyalások újraindítása, a második pedig az, hogy a következő tél más legyen, mint az előzőek, amikor az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások tovább súlyosbították a háború következményeit. Zelenszkij szerint olyan lépéseket keresnek, amiket a tél előtt vagy alatt lehetne megtenni, és amik

„közelebb vihetik a feleket a békéhez”.

Amerikai tisztviselők ugyanakkor azt mondták az Axiosnak, egyelőre nem tudják, sikerülhet-e a tél előtt olyan megoldást találni, ami egyszerre veszi figyelembe Oroszország és Ukrajna érdekeit. Korábban számos kísérlet kudarcot vallott arra, hogy tűzszünetet érjenek el, vagy szüneteltessék az energetikai létesítmények elleni támadásokat.

Zelenszkij szerint az amerikai delegáció most beszámol Trumpnak, majd folytatja az egyeztetéseket ukrán és európai tisztviselőkkel. Az Egyesült Államok emellett egy külön, Ukrajnának szánt „téli csomagot” is támogat, ami légvédelmi és energetikai segítséget tartalmazna.

„Nem csak rakétákról van szó. LNG-ről is, és deeszkalációs lépésekről is”

– mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint Putyin arra számít, hogy a tél akkora károkat okozhat Ukrajnának, hogy Kijevet további engedményekre kényszerítheti.

„Oroszország tényleg úgy gondolja, hogy ez a tél segíthet nekik megtörni minket

– fogalmazott. Szerinte Moszkva abban bízik, hogy egy nagy téli offenzíva és az ukrán infrastruktúra elleni támadások olyan „erős ütést” mérnek Ukrajnára, ami után Kijev „kompromisszumkészebb” lesz.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna már minden olyan kompromisszumot megtett, amire hajlandó volt, és bármilyen diplomáciai folyamathoz biztonsági garanciákra, valamint gazdasági támogatási csomagra is szükség lesz.

Az ukrán elnök szerint ugyanakkor a tél Oroszország számára is kockázatokat jelent. Ukrajna ugyanis gazdaságilag is képes csapást mérni Moszkvára. „Amikor megtámadták az elektromosenergia-rendszerünket, mi akadályoztuk az olaj- és gázeladási képességüket” – mondta Zelenszkij. Arra is figyelmeztetett, hogy a mezőgazdasági export fennakadása megemelheti a globális élelmiszerárakat, és ellátási problémákat okozhat.

Zelenszkij azt mondta, Ukrajna szeptembert és októbert arra szeretné felhasználni, hogy újrainduljanak a tárgyalások. Lehetséges helyszínként említette a szeptemberi ENSZ-közgyűlést New Yorkban, és szerinte egy újabb amerikai–ukrán–orosz háromoldalú találkozó is szóba jöhet. „Itt van ez a szeptember és október, hogy találjunk valamilyen módot a párbeszédre. Párbeszéd nélkül nem lesz eredmény” – mondta.

Zelenszkij szerint ugyanakkor Ukrajnának a tárgyalások idején is katonailag erősnek kell maradnia. Azt állította, hogy jelenleg kedvezőbb helyzetben vannak a harctéren, mint korábban, annak ellenére, hogy a légvédelem továbbra is hiányosságokkal küzd, és folytatódnak az orosz drón- és rakétatámadások. Továbbá amerikai szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben, mert szerinte ezekkel lehet nyomást gyakorolni a tárgyalásokon.

„Putyinnak pénzre van szüksége. Putyin pénzt akar, hogy folytathassa a háborút”

– fogalmazott.

Mentálisan instabil emberek nevetnek ki mentálisan instabil embereket – írtam 2025. szeptember 7-én, kereken egy évvel ezelőtt, a Megasztár előző évadának első része után. Ez az állítás az újabb évaddal kapcsolatban már nem feltétlenül állja meg a helyét, de a helyzet csak félig változott: elviekben felelős és látszólag igenis stabil felnőtt emberek vesznek részt mentálisan instabil emberek alázásában.

A zsűriben Tóth Gabit lecserélték Dallos Bogira (Puskás Péter felesége, aki egy online beszélgetős műsoráról és arról ismert, hogy 2014-ben volt egy népszerű száma, a We all), Curtist pedig T. Dannyre, becsületes nevén Telegdy Dánielre. Ő az Orbán-kormány drogellenes kampányának egyik ellenfele volt, akiről készült egy dokusorozat is, amiből többek közt derült ki, hogy az iszonyú mennyiségű drog felszívása után „összeesett az orra”. Ezért visel most maszkot.

Mellettük maradt zsűriként a Valmar nevű formációból, illetve a Demjén Rózsi dalaira épülő, nagyon népszerű musicalből ismert Marics Peti, plusz az Ukrajnában született kárpátaljai énekes, Herceg Erika, aki éveken át volt az ukrán tagokból álló, de kifejezetten orosz piacra készült VIA Gra nevű lányegyüttes tagja, korábban pedig az X-Faktor mentora.

Változás még, hogy Ördög Nóra műsorvezetőként új társat kapott Kiss Ramóna személyében, így újabban ők ketten beszélgetnek a papíron énekes tehetségkutatóként futó műsorba érkező jelentkezőkkel a fellépésük előtt és után. Már ha fellépésnek lehet nevezni azt a 10-15 percet, amíg szénné alázzák ország-világ előtt a direkt ezzel a céllal kasztingolt, sok esetben kiszolgáltatott embereket, akik nem biztos, hogy mind felmérték, mire vállalkoztak, amikor aláírták a TV2 által eléjük tolt szerződést.

Gyerekkori álmát váltotta valóra Doroszlai Dénes, aki csaknem negyven éve tervezte, hogy egyszer gyalog kel át a Tiszán, és most, a rekordalacsony vízállást kihasználva végre is hajtotta az akciót.

Az RTL Híradó beszámolója szerint a nyugdíjas férfi a két part közötti, mintegy 125 méteres távolságot nem egészen három perc alatt tette meg. Az ötlet még gyerekkorában fogalmazódott meg benne, amikor látta, hogy a Tiszán közlekedő egyik utasszállító hajó az alacsony vízállás miatt elakadt.

Doroszlai előre megtervezte az átkelést, direkt egy viszonylag keskeny szakaszt választott Tiszabőnél. Az akciót Doroszlai nővére videóra is vette. A felvételen látszik, hogy a víz az út nagy részén nagyjából combközépig ért, és csak az átkelés végén merült derékig a folyóba.

A vízügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony vízállás ellenére veszélyes lehet gyalog bemenni a folyóba, különösen a fürdésre nem kijelölt helyeken. Doroszlai sem ajánlja másoknak, hogy megpróbálják utánozni.

Ismételten megszüntette az eljárást a rendőrség a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart érintő, hűtlen kezelés gyanújával folytatott nyomozásban. A rendőrség arra hivatkozott, hogy „a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg”, hogy bűcselekmény történt-e. Az első eljárást pedig arra hivatkozva szüntették meg, hogy bár az ingatlanértékesítések vagyonvesztést okoztak, nem történt bűncselekmény.

A HVG összefoglalója szerint a végrehajtói kar a saját cégein keresztül 2021 őszén két ingatlanától is megszabadult, méghozzá úgy, hogy ezzel jelentős vagyonvesztést idézett elő: a Váci úton, illetve a szintén XIII. kerületi Szegedi úton található épületeket egyaránt jóval a forgalmi értékük alatt adták el, százmilliós nagyságrendű összeget bukva, a cikk szerint akár 384 millió forint vagyonvesztés is keletkezhetett.

A Szegedi úti ingatlan vevője a Nadan Property Kft. volt, amelynek tulajdonosa a mai napig Rogán Antal akkori miniszter kabinetfőnöke – és egyik gyerekének keresztapja –, Nagy Ádám. A Váci úti épület vevője pedig Lotharidesz Balázs cége, a Monk Property Kft. volt, a két cégnek továbbá ugyanaz volt a könyvelője és ugyanaz az ügyvéd is gründolta őket.

A vagyonvesztést már a nyomozás első, bűncselekmény hiányára hivatkozó 2023-as megszüntető határozata is kimondta, akárcsak azt, hogy nem volt olyan körülmény, ami áron aluli értékesítésre kényszerítette volna a kart. A nyomozók szerint ezek felvethetik a hűtlen kezelés gyanúját, de a szándékosság nem egyértelmű, anélkül pedig nincs bűncselekmény. Mint arról annak idején beszámoltunk, az ügyészség 2023 őszén elrendelte a nyomozás folytatását, mert nem tartotta teljes körűnek a korábbi nyomozati cselekményeket.

A második eljárást a rendőrség még tavaly zárta le, ugyanakkor a HVG megkereste a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság elnökét, Toroczkai Lászlót, aki azt mondta, ugyan a bizottságnak nincs nyomozati jogköre, de az ilyen, a végrehajtói kar gazdálkodását érintő ügyeket nem fogja szó nélkül hagyni – mondta a HVG-nek az ügyről, a parlamenti vizsgálóbizottság mi hazánkos elnöke. Toroczkai kijelentette: mivel Rogán Antal egykori miniszter amúgy is rajta van azon a listán, amit összeállított a vizsgálóbizottság elé idézni kívánt személyekről, nem látja akadályát, hogy kiegészítsék a listát Nagy Ádámmal, illetve a végrehajtói kar hivatalvezetőjével, Takács Katalinnal. (via HVG)

„A Fradi nem fenyegetés, agresszió, vagy félelemkeltés, és semmi esetre sem tiszteletlenség vagy kirekesztés ”– reagálta Facebookon a klub főszponzora, a Magyar Telekom arra, hogy a vasárnapi Ferencváros-Újpest meccsen az ultrák szokásukhoz híven üzengettek, ezúttal vélhetően a megfenyegetett Kele Jánosnak és a megvert C-középes fradista bloggernek. A molinón többek között az szerepelt, hogy „ha bántod a Fradit, halott leszel”.

„Számunkra a Fradi szenvedély és siker. Kitartás és erő. Múlt és jövő. Csillogó arcok, pacsik, összekacsintások és barátságok. Közösségek, melyek összetartanak, segítenek, támogatnak és felemelnek. Közös élmények”

– írta a cég, ahogy azt is:

„A Magyar Telekom, mint a Ferencvárosi Torna Club fő támogatója elhatárolódik minden, a szurkolók egyes csoportjai által, a Ferencváros-Újpest hétvégi magyar bajnoki labdarúgó mérkőzésen, a Groupama Arénában használt transzparenstől és megnyilvánulástól.”

Szerintük az üzenetek éles ellentétben állnak azokkal az értékekkel, amiket „a Magyar Telekom márka magáénak vall és hisz, és a többi szurkoló számára sem támogatja a családbarát, biztonságos és sportszerű környezet megteremtését a lelátókon”.

Azt írták, hivatalos állásfoglalást kértek mind a Ferencvárosi Torna Clubtól, mind a Groupama Arénát üzemeltető SPORTFIVE Hungary Kft.-től arról, milyen intézkedéseket és megelőző lépéseket terveznek annak érdekében, hogy az agresszív megnyilvánulásokat távol tartsák a lelátóktól.

„Szponzorációnkkal továbbra is a hazai viszonylatban kiemelkedő népszerűségű és nagy múltra visszatekintő klubot támogatjuk – annak sportolóival, utánpótlás játékosaival, edzőivel, egyéb munkatársaival és azon szurkolóival – akik számára az alapvető emberi értékek ugyanolyan fontosak, mint nekünk” – zárták a bejegyzést.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményben jelentette be, hogy hétfőn a hivatal pénzügyi nyomozói újabb két személyt vettek őrizetbe a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kifizetett – 17 milliárd forintot meghaladó összegű – támogatásokkal kapcsolatos büntetőeljárásban.

A gyanúval érintett gazdasági társaság nevében az elkövetők a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél (NKTK) 80 millió forintot meghaladó támogatást igényeltek dokumentumfilm készítésére. A vállalkozás a filmkészítéshez elnyert pályázati pénzzel 2026 áprilisában elszámolt az NKTK felé, de a film az elszámolás időpontjára valójában nem készült el.

A pályázó cég a film elkészültének hiányát valótlan tartalmú, fiktív számlák beszerzésével leplezte, amelyek egy része, a pályázatot benyújtó személy tulajdonában álló társaságtól származott.

Az elkövetők a bűncselekményeket társtettesként követték el, velük szemben 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, költségvetési csalás bűntett, valamint hamis magánokirat felhasználás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a hatóság. A nyomozók két személyt állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, őrizetbe vételüket követően letartóztatásukat kezdeményezték a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségnél. A nyomozóhatóság a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány visszaszerzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtette.

Az ügyben eddig hét gyanúsítottról számoltak be a hatóságok: hárman – köztük Bús Balázs Óbuda volt fideszes polgármestere – letartóztatásban, négyen pedig bűnügyi felügyeletben vannak.

Az NKA-ügy lényege, hogy a gyanú szerint a titkos, 17 milliárdos keretből fideszes celebeket és fideszes képviselőjelöltek választás előtti kampányrendezvényét, valamint Fideszhez köthető szervezeteket támogattak. Az ügyben nyomozók foglalták le a Fidesz teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait is az a párt szervereit biztosító központban.

„Mindannyian mélyen meg vagyunk döbbenve” – állt hétfőn a nyilvánosság elé Friedrich Merz német kancellár, miután az egész Európában kiemelten figyelt szász-anhalti tartományi választáson vasárnap átütő sikert aratott az AfD.

A német alkotmányvédelmi hivatal által hivatalosan is szélsőjobboldalinak minősített párt a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg a keletnémet tartományban, több mint megduplázva az öt évvel ezelőtti eredményét.

A radikális jobboldal soha nem ért el ilyen kiugró eredményt a II. világháború óta Németországban, és az AfD nagyon közel került ahhoz, hogy tartományi szinten kormányra kerüljön.

A 2021-ben Szász-Anhaltban még 37 százalékkal fölényesen győztes CDU eközben 17 százalékra zuhant, ez a kereszténydemokraták egyik legsúlyosabb választási veresége az elmúlt évtizedekben. Merz nem pont ezt ígérte. Amikor nyolc éve bejelentkezett Merkel utódlásáért, azt mondta, a pártja vissza fogja szerezni a tőle elpártoltak támogatottságát, az AfD-ét pedig meg fogja felezni – ez a keleti tartományban éppen fordítva történt.

Szász-Anhaltban nem sok hiányzott az AfD abszolút többségéhez sem. Ehhez három képviselői hely hiányzik a 83 tagú tartományi parlamentben, a Landtagban, és ha nincs egy sikeres civil kampány, ami a radikális jobboldallal szembeni politikai karantén fenntartása érdekében arra buzdította az AfD-ellenes választókat, hogy a szavazataikat megosztva segítsenek bejutni a Zöldeknek és az SPD-nek, az könnyen össze is jöhetett volna. Végül azonban a szocdemek (9,3 százalékkal) és a Die Grünen (8,9) is simán vitte az ötszázalékos küszöböt, és mivel 8,6 százalékkal a Baloldali Párt (Die Linke) és Sahra Wagenknecht pártja, a BSW (5,3 százalékkal, nagy volt náluk az izgalom) is bejutott, az AfD önmagában nem tud többségi kormányt alakítani.

A szélsőjobbnak ugyanúgy 39 képviselője lesz, mint a vele mindenféle együttműködést kizáró pártoknak, a CDU-nak, SPD-nek, Zöldeknek és a Baloldali Pártnak összesen. A mérleg nyelvét így az öt BSW-s képviselő jelentheti, rajtuk múlhat, hogy az AfD képes lesz-e először kormányra jutni.

Az AfD úgy ért el kiugró eredményt, hogy közben a részvétel is rekordot döntött. Majdnem 78 százalék szavazott, és ez leginkább annak volt köszönhető, hogy az AfD sikeresen mozgósította a korábban passzív vagy új szavazókat. Az Infratest dimap választói vándorlásról készített becslése szerint a párt legnagyobb nyeresége az eddig nem szavazóktól érkezett, nagyjából 170 ezer új vokssal. A második legfontosabb forrás az erodálódott korábbi CDU-tábor volt: onnan a becslés szerint 83 ezren pártoltak át az AfD-hez.

Kaotikus körülmények között kezdődött hétfő délután Debrecenben az EcoPro katódgyáráról szóló közmeghallgatás: a sajtó képviselőivel arról vitáztak, honnan készíthetnek felvételeket, egy videózó lakost kivezetéssel fenyegettek, miközben többször is bezárták a terem ajtaját, és több tucat érdeklődő rekedt odakint – írta tudósításában a Debreciner.

Debrecenben három és fél év után először tartottak akkumulátoripari ügyben valódi, személyes jelenléttel járó közmeghallgatást. Azért volt erre szükség, mert a dél-koreai EcoPro az egységes környezethasználati engedélyének módosítását kérte, miután új terméket akar bevezetni debreceni katódgyárában.

A Debreciner korábban arról írt, hogy a cég által megrendelt környezeti hatástanulmány számos korábbi szabályszegést és bírságot sorol fel. A lap szerint olyan eset is előfordult, amikor a hatóság embereit nem engedték be az üzem területére. A hétfői közmeghallgatás nyitó prezentációiban ezekről a szabályszegésekről és bírságokról sem a cég, sem a hatóság képviselői nem beszéltek.

A lap szerint a kormányhivatal jelentős biztosítással készült a Kölcsey Központban tartott eseményre, a terem előtt biztonsági őrök végezték a beléptetést, az érkezők táskáit és holmiját is átvizsgálták.

A teremben ezután a kormányhivatal munkatársai azt közölték a sajtó képviselőivel, hogy kép- és hangfelvételt csak hátulról készíthetnek. Ezt több médium munkatársai vitatták, arra hivatkozva, hogy a korlátozás akadályozza a sajtót a nyilvánosság tájékoztatásában. Hosszas vita után végül nem vezették ki az újságírókat.

Vojtkó Ferenc moderátor, a fideszes vezetésű debreceni önkormányzat tulajdonában lévő Médiacentrum Debrecen munkatársa ezután arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy az eseményen a közönség nem készíthet kép- és hangfelvételt, erre csak a sajtó jogosult. Amikor az EcoPro egyik szakértőjének prezentációja közben egy lakos videózni kezdett a telefonjával, Vojtkó közölte: aki nem tartja be a házirendet, azt kivezettetik.

A Debreciner beszámolója szerint ekkor gyorsan nőni kezdett a feszültség, és több résztvevő tiltakozásképpen elhagyta a termet. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület egyik tagja közben arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan kint rekedtek, mert a szervezők bezárták az ajtót, és az újonnan érkezőket nem engedték be.

A tiltakozás miatt ötperces szünetet rendeltek el, hogy a kint várakozók bejuthassanak. A lap úgy tudja, addigra körülbelül harminc embert tartóztattak fel a termen kívül, köztük helyi önkormányzati képviselőket is. A közmeghallgatás ezután újabb prezentációval folytatódott, amit bekiabálások szakítottak meg. A szervezők közben ismét bezárták a terem ajtaját, majd rövidesen újabb szünetet rendeltek el, hogy az időközben érkező érdeklődőket is beengedjék. A Debreciner szerint ezután az ajtót ismét bezárták.

A debreceni az EcoPro első Dél-Koreán kívüli üzeme, ahol az európai piac számára évi 108 ezer tonna katódanyag előállítását tervezik, ami 1,3 millió elektromos autó akkumulátorának gyártásához elegendő mennyiség. Ráadásul az EcoPro és a Samsung SDI 2023 végén öt évre szóló, 34 milliárd dolláros beszállítói szerződést írt alá, amivel a gödi Samsung előre le is kötötte a még csak építés alatt álló debreceni üzem gyártókapacitásának nagy részét. A cég dél-koreai tulajdonosát néhány hónappal azután tartóztatták le, hogy Szijjártó Péterrel közösen letette ennek a debreceni üzemnek az alapkövét.

Az előfizetők (de csak a Belső kör és Közösség csomagok tulajdonosai!) már szombat hajnalban hozzájutnak legfrissebb epizódunk teljes verziójához. A hétfőn publikált, ingyen meghallgatható verzió tíz perccel rövidebb. Itt írtunk arról, hogy tudod meghallgatni a teljes adást.

A legkényesebb ízlésű közönség igényeit is minden szempontból kielégítő műsorunk ezúttal sem mehet el szó nélkül semmi mellett.

• 00:00 Tartalomjegyzék. Bede Márton fagylaltozik, Uj Péter nem clickbaitel. Ki nyaral a horribilis zöldségárakból?
• 02:46 CSÁD. Orbán Gáspár helyes megítélése és a 444 cikke kalandjairól. A Stand, mint az előző rendszer áldozata. A nemzetközi vagyonvisszaszerzés tapasztalatai.
• 08:48 Hány cipője volt Imelda Marcosnak? Moldova vagy Orbán Gáspár? Tevék és jakok Gödöllőn.
• 13:19 Tamás Gáspár Miklós: Orbán Ráhel. Tamás Gáspár Miklós: Orbán Ráhel 2 – Pelenka drift. Kipixelezett Orbán-unoka a 444-en.
• 17:32 Orbánék svjeci kalandjai. Orbán Ráhel osztálytársai az opera díszpáholyában. José Luis Rodríguez Zapatero lányai Obamáékkal. Lopott-e Gáspár?
• 22:06 Stromfeld Aurél a Wikipedián. A Frankel Leó utca dicsérete.
• 28:44 Mi az a házassági kaució? Miért rossz a magyar Wikipedia? Mario és a varázsló a Wikipedián. Ki olvas még gimiben Thomas Mannt? Jókai-rajongó a stúdióban.
• 36:42 Az NVHH albán pénzbehajtói. Van, amikor megéri leülni háron-négy évet. A lecsukás és a vagyonvisszaszerzés közötti különbségek.
• 41:06 A magyarság válasza a fentanyl foldra: a budaörsi keselyűzés. Nívó Drink Bár.
• 44:06 A kalocsai hős. Autós üldözés, csak levegőben. Tankot tudsz vezetni? A Winkler Róbert-challenge.
• 48:24 Legalább a brüsszeli MCC megszűnt. Ki lesz ennek a rendszerváltásnak a Krassó Győrgye? Saját munkásőrt mindenkinek!

• A sok rendkívüli ülés után elindult a parlament őszi, rendes ülésszaka, összefoglalónk itt olvasható róla.
• Persze az adok-kapok továbbra is folytatódott a parlamenti padsorokban. Magyar Péter például a Ha én volnék a miniszterelnök című gyerekkönyvet olvasgatta, aztán felajánlotta, Rétváriéknak, hogy megveszi nekik.
• Toroczkai pedig egy ponton azt mondta a miniszterelnöknek: Azonnal kérjen, vagy ha már tegeződünk, kérjél bocsánatot, azonnal, és ne meneküljél gyáva, undorító féregként!

Oroszország visszavonja a szentpétervári német főkonzulátus működési engedélyét, és bezáratja a Goethe Intézet oroszországi központjait – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium. Az erről szóló jegyzéket hétfőn adták át a moszkvai német diplomáciai képviselet vezetőjének.

A szentpétervári főkonzulátusnak legkésőbb szeptember 18-ig be kell fejeznie a működését. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt már a múlt héten bejelentette, hogy bezárják a Goethe Intézet oroszországi központjait, most pedig az is hivatalossá vált, hogy az ott dolgozóknak szeptember 13-ig el kell hagyniuk az országot.

A döntés előzménye, hogy Németország Oroszországot tette felelőssé a Lipcse–Halle repülőtéren történt drónincidensért. Moszkva „abszurd koholmánynak” nevezte a vádat.

„Ismét a német hatóságok idézték elő a kétoldalú kapcsolatok újabb eszkalációját. A következményekért teljes egészében a német kormány felel”

– közölte az orosz külügyminisztérium.

Németország a drónincidens után a berlini, orosz kulturális központként – és minden bizonnyal titkosszolgálati fedőszervként – működő Orosz Ház, valamint a bonni orosz konzulátus bezárásáról döntött. (MTI, Reuters)

Közleményben reagált a Waberer's Csoport arra a hírre, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feljelentést tesz a Tiborcz István tulajdonában lévő cégnek adott állami kölcsön miatt.

A Waberer’s azt írta, hogy a feljelentés tartalmát és az annak alapjául szolgáló dokumentumokat nem ismeri, ezért az abban szereplő konkrét megállapításokat jelenleg nem áll módjában érdemben kommentálni. A lapunknak is megküldött közleményben ugyanakkor visszautasítanak minden olyan állítást vagy sugalmazást, amely szerint a Waberer's a kötvénykibocsátások során jogellenesen járt volna el, vagy jogellenes előnyben részesült volna.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a Waberer’s a kötvénykibocsátások keretében kamatozó teljes egészében visszatérítendő forrást vont be. A sajtóban használt „támogatás” megnevezés ezért szerintük félrevezető.

„A 2022-es és a 2026-os kötvénykibocsátások feltételeit a kibocsátási dokumentáció rögzítette, az MFB pedig a kötvények lejegyzésével ezeket a feltételeket elfogadta. Az MFB egyik ügylet esetében sem kezdeményezett a Waberer’s felé tárgyalást a kamat, a futamidő vagy más lényeges feltétel módosításáról”

– írják, hozzátéve, hogy „a kötvénykibocsátások transzparensen, a tőkepiaci szabályok maradéktalan betartásával történtek. A Waberer’s mindkét kibocsátásról haladéktalanul tájékoztatta a nyilvánosságot, beleértve a kibocsátások összegét, futamidejét, törlesztési rendjét és felhasználási céljait.”

A cikk megírásakor egyébként a Waberer's a második legnagyobb hétfői vesztes a budapesti tőzsdén, a cég részvényei 3,79 százalékot veszítettek értékükből. Kapitány István gazdasági miniszter ma jelentette be, hogy hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tesz.

A csoport 2022-ben 111 millió eurót, 2026-ban további 100 millió eurót kapott az államtól, ami összesen 77 milliárd forintot jelentett, vagyis ennyi Waberer’s-kötvényt jegyzett le az állam. A gyanú szerint a finanszírozást a 2026-os ügylet esetében az MFB saját forrásköltsége alatt biztosította. Az állami bank az így keletkező veszteségeit közpénzből kompenzálta a kamatkiegyenlítési rendszeren keresztül.

A Waberer'sben 2022-ben jelent meg Tiborcz István a hozzá köthető BDPST Csoporton keresztül, miután kivásárolták a cégéből a névadó Wáberer Györgyöt, és utána a cég eredménye a hatszorosára emelkedett.

A magyar női kosárlabda-válogatott 82–73-ra legyőzte Dél-Koreát hétfőn a berlini világbajnokság csoportkörének harmadik fordulójában. Völgyi Péter együttese ezzel a franciák mögött a B csoport második helyén végzett, kedden pedig az A csoport harmadik helyezettjével játszik a negyeddöntőbe jutásért.

Mivel a mérkőzés előtt mindkét csapat biztosította már a továbbjutását, a találkozó a csoport második és harmadik helyéről döntött. A magyar válogatott főként a magas embereire építve kezdett jobban, és kilencpontos előnyt is kialakított a 12-szeres Ázsia-bajnok ellen. A dél-koreaiak a harmadik negyedben fordítottak, ekkor vezettek először a mérkőzésen. A szoros hajrában azonban ismét a magyar csapat került fölénybe, amely végül kilenc ponttal nyert. A magyarok legeredményesebb játékosa a 22 pontig jutó Juhász Dorka volt.

A keddi rájátszásban Japán lesz a magyarok ellenfele. A mérkőzés 17:45-kor kezdődik. (MTI)

A szerb kormány hétfőn azt javasolta Aleksandar Vučić köztársasági elnöknek, hogy oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki előrehozott parlamenti választást – jelentette be Djuro Macut miniszterelnök.

„A választások soha nem az állam gyengeségének jelei. A választások annak bizonyítékai, hogy a demokratikus Szerbia ereje megtörhetetlen” – mondta Macut, hozzátéve: fenntartások nélkül bízik a népben.

Vučić pénteken azt ígérte, legkésőbb szeptember 10-én kiírja az előrehozott választásokat, és jelezte: amennyiben megkapja a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) támogatását, miniszterelnök-jelöltként indul.

Szerbiában szinte folyamatosan kormányellenes tüntetéseket tartanak 2024 novembere óta, miután leszakadt az újvidéki pályaudvar előtetője, tizenhat ember halálát okozva. A kezdeti követelések a tragédia okainak átlátható feltárásáról szóltak, de azóta a tüntetők már előrehozott választásokat követelnek. A legutóbbi, májusban Belgrádban tartott nagy tiltakozó akción egy független szervezet szerint 180 ezren vettek részt.

A szerb alkotmány értelmében ugyanaz a személy legfeljebb kétszer választható köztársasági elnökké, így Aleksandar Vučić harmadszor már nem indulhat az államfői tisztségért. Második elnöki mandátuma rendes körülmények között 2027-ben járna le, az utóbbi hónapokban azonban többször jelezte, hogy korábban távozik az államfői tisztségből, és ismét miniszterelnökként folytatná politikai pályafutását. (via MTI)

Magyar Péter és Toroczkai László a parlamenti ülés egy pontján a rendvédelemben tapasztalható problémákról vitatkoztak, Toroczkai szerint azonnali, magas béremelés kell, Magyar szerint ez meg is fog történni az új költségvetésben. Magyar viszonválaszában egy darabig a Mi Hazánk elnökét leckéztette, többször is felkérdezte, tudja-e pontosan, mekkora a hiány a rendőrségnél, mennyi ember hiányzik a belügyből.

Ezek egy részét Toroczkai egyébként tudta is, de a lényeg, hogy Magyar egy ponton arról kezdett beszélni, hogy mivel Toroczkai régóta parlamenti képviselő, feltételezi, hogy eleget járt minisztériumi épületekben, ahol láthatta, hogy rendőrök ülnek a portákon. De nem is ez verte ki a biztosítékot, hanem az, hogy Magyar szerint Toroczkai fideszes haverokkal beszélgetni járt a minisztériumokba, hogy családi cégeknek lobbizzon.

Kicsivel később Toroczkai személyes érintettség miatt kért szót, egész gyorsan bele is hergelte magát:

„Ezt a rendkívül súlyos és aljas hazugságot szeretném még most itt azonnal rendezni miniszterelnök úrra. Ha tud olyan ügyről, akkor most itt, azonnal nevezze meg, hogy mely családi érdekeltségünk ügyében lobbiztunk mi a minisztériumban. Ha én bent voltam, kizárólag a magyar emberek ügyében jártam.”

„Ha most itt, azonnal miniszterelnök úr ezt nem teszi meg, és nem mondja meg azt, hogy milyen családi cégekről beszélt... most azonnal tegye meg, mert úgy látszik, hogy saját magával kever össze... ő volt az, aki érintett volt NER-es, korrupciógyanús ügyekben, nekem soha, semmihez nem volt közöm. Azonnal kérjen... vagy ha már tegeződtünk... kérjél bocsánatot, azonnal, és ne meneküljél gyáva, undorító féregként!”

– zárta mondandóját Toroczkai – vélhetően Magyar egy korábbi tegezésére hivatkozva –, mire a frakciója megtapsolta.

„Képviselő úr, válogassa meg a szavait, kérem, ez méltatlan volt az országgyűlés munkájához” – reagált Forsthoffer Ágnes házelnök, majd továbbléptek a következő napirendi pontra.

Frissítés (17:05):

Magyar Péter a Facebookon így reagált Toroczkai felszólalására: „Toroczkai Lászlónak a »Ha én lennék a miniszterelnök« című mesekönyvet ajánlottam, és megkértem, hogy hagyja abba az állandó hazudozást a Parlamentben. Erre ő gyáva, undorító féregnek nevezett…Vajon tud-e mélyebbre süllyedni?”

Frissítés (19:37):

Toroczkai László az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, Magyar Péter félrevezetően állította be, miért nevezte őt az Országgyűlésben „undorító, gyáva féregnek”. A Mi Hazánk elnöke azt írta, nem a mesekönyvről szóló vita miatt durvult el a szóváltás, hanem azért, mert Magyar azzal vádolta meg, hogy korábban „családi cégek ügyében lobbizva jártam annak idején a minisztériumokban”.

Toroczkai azt állítja, felszólította Magyart, hogy nevezze meg konkrétan, milyen családi cégről van szó, vagy „azonnal kérjen bocsánatot”. Szerinte Magyar erre azt kiabálta vissza: „mert ha nem, akkor mit csinálsz, akkor mi lesz?”, majd hátat fordított és elhagyta az üléstermet. Toroczkai állítása szerint ekkor mondta neki: „kérjen bocsánatot, és ne meneküljön, mint egy undorító, gyáva féreg”.

A posztban Toroczkai azt is kifogásolta, hogy Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke „jogkövetkezményeket” helyezett kilátásba a kijelentése miatt. Szerinte kettős mércét alkalmaznak, mert Magyar Péter rendszeresen nevez másokat „trógernek, hazugnak, bűnözőnek”, miközben Toroczkait azért akarják megbüntetni, mert egy általa alaptalannak tartott korrupciós vádra sértő jelzőkkel reagált.

Tarr Zoltán már a választás után egy hónappal azzal borzolta a fideszesek kedélyét, hogy az Orbán Viktor 16 éves kormányzását a tatárjáráshoz hasonlította.

Erre jött Magyar Péter, és az Országgyűlés őszi rendes ülésszakának első ülésén – amit már az M1 is közvetített – a muhi csatára emlékezve arról értekezett hosszasan, hogy a Tisza-kormányok feladata hasonló, mint IV. Béla királyé volt, amikor a tatárjárás után nekifogott az ország újjáépítésének.

Magyar szerint a történelem során sokszor megtanultuk, milyen az, amikor kívülről nyomnak el. „Pontosan tudtuk, hogy a határainkon túlról idegen hatalmak tapossák, tiporják a magyarságot.”

A miniszterelnök szerint éppen ezért „megbocsáthatatlan az az árulás, amit az utóbbi évtizedekben az Orbán-kormányok elkövettek Magyarország ellen. Mert ők nem idegen zászlók alatt masírozó hadseregként törtek ránk. Ami történt, az sokkal rosszabb, a sajátjaink fordultak a magyar nép ellen.” A miniszterelnök ezután hosszasan ismertette, szerinte hogyan fosztották ki az országot az Orbán-kormányok.

Magyar a muhi csatát felidézve arról beszélt, hogy IV. Béla „megértette a történelmi leckét”, miszerint a „pusztulás után nem elég egyszerűen visszaépíteni azt, ami ledőlt”, mert ha „ugyanazokat a korhadt tákolmányokat húzzuk fel”, akkor „a következő történelmi viharnál a falak a védtelen magyarok fejére fognak zuhanni”. Ezért épített a király kővárakat.

Magyar szerint vannak, akik szerint nem kéne ennyit foglalkozni a múlttal, de szerinte felelni kell a gyermekvédelmi dolgozók kérdéseire, hogy miért romlott le a szektor, miközben mások jachtoznak. Azt ígérte, nemsokára nyilvánosságra hoznak egy átfogó gyermekvédelmi jelentést „az elmúlt évtizedek szörnyűségeiről”, példaként hozva, hogy alig pár éves gyermekeket éheztettek.

„A felelősség eltagadása, az cinkosság a múlttal, és mi nem leszünk cinkosok. Az igazság kimondása, az igazságtétel az új fundamentumok lerakásának legalapvetőbb erkölcsi feltétele.”

Azt mondta, 148 napja, az április 12-i választáson „a magyar nép megelégelte az árulást, nem tűrte tovább a hazugságokat”. Arra kaptak felhatalmazást, hogy elzavarják a tolvajokat.

A Tisza Párt győzelme után hiába ért véget a parlament tavaszi ülésszaka júniusban, a nyár folyamán egy-két kihagyással, szinte végig ülésezett, rengeteg törvényt módosítottak, Magyar pedig nyitóbeszédében hosszasan sorolta, mi mindent értek el ez alatt a több mint 100 nap alatt.

10 év után tért vissza az országgyűlési közvetítés az M1-re, Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter is üdvözölte a nézőket. A miniszterelnök visszaidézte, hogy gyerekkora óta nézte az adásokat, és hogy azért törölték ezt el 11 évvel ezelőtt, mert nem akarták, hogy a magyarok lássák a valóságot, a vitákat.

Türelmet kér, hogy kiépíthessék az új kővárrendszert

A nyáron hatalmas feladatot kellett teljesíteniük: össze kellett tartaniuk azt, ami az államból megmaradt, miközben az utóbbi években „az állam megszűnt államként funkcionálni”.

Türelmet és megértést kért a költségvetés helyzete, a korlátozott mozgástér miatt. Minden forintért meg fognak küzdeni, a puszta túlélésen túl meg akarják kezdeni az új kővárrendszer felépítését.

„Elsőként az állam demokratikus és pénzügyi gerincét kellett újraalkotni, mert az Orbán-rendszer elszabadult önkényét azonnal meg kellett törni” – mondta.

Szerinte aki a hazáért akar dolgozni, az örömmel jön a parlament falai közé, aki meg nem tisztességes szándékú, az visszaadja a mandátumát. Felidézte, hogy eltávolították az Orbán-rendszer bábjait, ami nehéz feladat volt, de szerinte aki a nemzet kifosztását fedezte, azzal nekik nincs dolguk.

Három hét alatt megegyeztek az Európai Unióval a forrásokról, amiről az előző kormánynak évekig nem sikerült megállapodnia, a feltételeket pedig augusztus 31-ig teljesítették. Felsorolta, mi mindenre költik az uniós milliárdokat.

Azt mondta, példát mutattak a vezetésben, csökkentették a képviselők fizetését, leállították a luxuskiadásokat, a hétfői ülésen pedig a miniszterelnök fizetését is csökkentik.

Hosszasan sorolta, milyen intézkedéseik voltak, így a tűzifa támogatás emelése, a Duna apadása idején hozott intézkedések, a nyugdíjak emelése.

Elmondta, a következő hónapokban felépítik a működő jogállamot, a hetekben felülvizsgálják a dohány-, hulladék-, kaszinó- és autópálya-koncessziókat.

Szégyenletesnek nevezte, hogy az előző kormányok kiüresítették a környezetvédelmi hatóságokat, nem bírságolták eléggé a szennyezést. A Tisza-kormány felállít egy környezetvédelmi főhatóságot, új klímatörvényt hoznak, erősebb bírságokat helyeznek kilátásba, illetve országos fásítási programot is indítanak – mondta.

Október közepén benyújtják a 2027-es költségvetést, mondta. Bérrendezést ígért a nevelést és oktatást segítők, a szociális és a gyermekvédelmi munkatársak, a rendvédelmisek, a honvédségiek számára.

Szigorúbb gyermekvédelmi törvénnyel készülnek, nemzeti drogstratégiát írnak, bérlakásokat és kollégiumi férőhelyeket építenek. A kutatás felszabadítására, a pedagógusok számára pedig a bürokrácia csökkentésére tett ígéretet.

Út- és mellékút-fejlesztési programot ígért, valamint egyes lezárt vasútvonalak újranyitását (két ilyen vonalon már újraindult a személyszállítás). Az önkormányzatoknak több autonómiát adnak, a végrehajtást átalakítják.

Méltányos vagyonadót vezetnek be a legvagyonosabbak számára, „a társadalom csúcsán élőknek kell a legmélyebbre a zsebükbe nyúlniuk az alapok megerősítéséért”. Újraszabályozzák a katát, csökkentik az egészséges élelmiszerek áfakulcsát. Új alkotmányt írnak, ami a mindenkori hatalmat korlátozza – ígérte.

IV. Béla nem volt liberálglobalista

Toroczkai László szerint ugyan Magyar IV. Bélához hasonlította magát, a volt király valószínűleg nem olyan nemzetpolitikát képzelt el, mint amit a Tisza csinált az utóbbi hónapokban. „Önök egy virtigli liberálglobalista politikát hajtanak végre”, amikor az Európai Bizottság által leírt mérföldköveket teljesítik. Felemlegeti, hogy bár Magyar megállapodott Volodimir Zelenszkijjel a kárpátaljai magyarok jogairól, azóta semmivel nem lett jobb az ottani lakosságnak. Toroczkai szerint ez kevés lesz ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon.

A Mi Hazánk elnöke szerint eltűntek a Tisza-kampányban rendre megjelenő Wass Albert-idézetek.

Magyar a liberális vád ellen azzal védekezett, hogy az Európai Unióban már azon megy a vita, hogy milyen szigorú migrációs szabályokat fogadjanak el, Magyarországgal együtt. A magyar–ukrán megállapodásról azt mondta, az alapján mostanság kell beterjesztenie az ukrán parlamentben az első törvényeket, és ha az ukránok nem tartják be az ígéreteiket, akkor Magyarország nem támogatja az EU-csatlakozást. Ukrajna gyorsított csatlakozását sem fogják támogatni, többször is elmondta, hogy méltatlannak tartja, hogy Szerbiát várakoztatja a csatlakozással az EU, Ukrajnát meg gyorsítva vennék fel.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar sok újat nem mondott a felszólalásában, de arra reagált, „amikor azt mondta a miniszterelnök úr, hogy a puszta kezével tartja össze az országot, és ha feltűrt ingujjban nem tenné ezt, akkor szétesne az ország. Hát, úgy látszik sehol sincs IV. Béla, úgyhogy ezt a kezet valahogy meg kéne örökíteni.” Kéznyomatot javasolt.

A frakcióvezető hosszasan emlegette az elmúlt évek kormányzati eredményeit. A minimálbér négyszerezése, az átlagbér háromszorozása, az orvosok és pedagógusok bérének emelkedése, a családi adókedvezmények kiszélesítése, a bölcsődei férőhelyek megkétszerezése, 13. és 14. havi nyugdíj stb. Rétvári szerint Magyar azt nevezi tatárjárásnak, amit a magyar emberek értek el az elmúlt 16 évben.

Magyar Péter viszonválaszában azt mondta, nem tudja, van-e értelme így beszélni, hogy a csillagokat is lehazudják az égről. Szerinte ha tényleg olyan fantasztikus az ország, mint ahogy azt Rétvári elmondta, akkor felvethető a kérdés, hogy miért hagyták el ennyien az országot, miért született ilyen kevés gyermek. Magyar hosszasan sorolta, milyen problémák vannak az országban.

Rétvári az NVVH-ról beszélve a megválasztott elnököt, Unger Annát azzal támadta, hogy 2009-ben Gyurcsány Ferencet védte az őszödi beszédből vett idézettel. Szerinte azért nem Ligeti Miklós lett a hivatal elnöke, mert ő a Tisza augusztus 20-i ünnepségét is vizsgálná.

Rétvári beszéde alatt Magyar a Ha én volnék a miniszterelnök című mesekönyvet lapozgatott röhögő tiszásokkal körbevéve, később pedig azt mondta, szívesen megveszi ajándékba a 3-4 éves gyerekeknek szóló könyvet. „Ha én volnék a miniszterelnök, aki kutyát szeretne kapni, az kapna egy kutyát. Aki egy barátot szeretne, az kettőt kapna” – idézett a könyvből Magyar, aki szerint az ellenzék ezen a színvonalon mozog.

Bóka János fideszes frakcióvezető a közmédia nézőihez fordulva beszélt arról, hogy a Független Közmédia Testületnek kéne biztosítania a műsor függetlenségét, de a kormánypárt nem tudott időben jelölteket állítani, a többi jelöltet pedig a parlamenti bizottság nem szavazta meg. Ez Bóka szerint példátlan, és jól mutatja, hogy mire számíthatnak a nézők: arra a hatalmi önkényre, amit a Tisza máshol is épít – felsorolta, milyen intézkedéseket tekint önkényesnek a Fidesz.

Erre Magyar azt mondta, hogy már az újraindulás első hetén behívták Bókát interjúzni, miközben őt a Tisza elnökeként a két év alatt egyszer sem engedték be, ráadásul a régi közmédia rengeteg helyreigazítási pert vesztett.

A védett üzemanyagárakat kérte számon Bóka János a parlamentben Magyar Péteren, mire a kormányfő belengette, hogy miről fog dönteni a kormány a szerdai ülésén. Azt mondta, nem akarják azt csinálni, mint a Fidesz, mert az ellátási hiánnyal járna, amellett hogy 100 forintos literenkénti különbségnél minimum 50 milliárd forint közpénzbe kerül.

Magyar szerint ez felelőtlenség lenne, egy hét alatt áruhiány lenne, mindenki idejönne, és senki sem importálna benzint. "Tudom, hogy jó kommmunista módjára fogalmuk sincs a piacról, de senki nem importálna", mondta. "Önök egy hét alatt döntenék be a piacot", mondta, amikor is Pócs Jánost a sokadik bekiabálása miatt figyelmeztetnie kellett Forsthoffer Ágnes házelnöknek.

Magyar azt mondta, a százhalombattai finomító csak fél kapacitással működik a robbanás óta, szeptember végére lesz kijavítva várhatóan, addig Magyarország nem önellátó dízelből, és dízelhiány van Európában, Oroszország is importál.

A miniszterelnök ekkor rátért arra, hogy akkor viszont mi lesz. Azt mondta, célzottan a dízelautók vezetőinek segítenek, de nem az „önök által támogatott 50-100 milliós Land Roverek, terepjárók tulajdonosainak, nem az oligarcháknak”, mondta Bókának, hanem a kisebb teljesítményű autók tulajainak, akik munkába járnak az autóval, iskolába viszik vele a gyerekeiket. Célzottan a magyar embereket és az agrárszektort segíti majd, a segítség ott lesz az embereknél, és nem teszik tönkre a költségvetést, nem okoznak ellátásbiztonsági problémákat, és nem a milliárdos oligarchákat fogják támogatni, ahogy az elődeik tették, zárta a felszólalását Magyar.

Pósfai Gábor belügyminiszter hétfői hatállyal felmentette a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NSÜ Zrt.) elnök-vezérigazgatóját, Bíró Pétert.

A BM közleménye szerint a miniszter – mint a tulajdonosi joggyakorló képviselője – az NSÜ Zrt. vezetésére átmeneti vezetőt jelölt ki, aki az új elnök-vezérigazgató kinevezéséig látja el a feladatát. Az átmeneti vezető elsődleges feladata a megkezdett átvilágítási folyamat befejezése.

Az új, végleges vezető kiválasztására a következő hetekben írnak majd ki pályázatot.

Az NSÜ fő feladata – a honlapjuk szerint – a hazai olimpiai központok, stratégiai sportlétesítmények, multifunkciós csarnokok és a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programban épült tanuszodák fenntartása és működtetése. Bíró 2023. január 1-től irányította a szervezetet.

Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár július közepén jelentette be, hogy vizsgálat indult az NSU kötelezettségvállalásai, az állami tulajdonban lévő sportingatlanok teljes szerződésállománya, benne a Papp László Budapest Sportaréna hosszú távú hasznosítására vonatkozó bérleti szerződésével kapcsolatban.

„A Nemzeti Sportügynökség Zrt. néhány nappal a választások előtt, 2026. március 26-án tízéves, 2027. január 1-jétől 2036. december 31-ig tartó bérleti szerződést kötött a Tiborcz Istvánhoz köthető RaMpART csoporttal"

- írta. Hozzátette: a korábbi bérleti jogviszony ugyanezzel a céggel egyéves időszakra szólt, és az új bérleti szerződésben az szerepel, hogy az a határozott idő lejárta előtt nem felmondható. A vizsgálat a posztja szerint kiterjed arra, hogy „indokolt volt-e az ország egyik legjelentősebb rendezvényhelyszínének tíz évre történő lekötése, megfelelő versenyt biztosított-e a pályázati eljárás, továbbá kellően védték-e a szerződés rendelkezései az állami vagyonhoz fűződő érdekeket”.

A sok rendkívüli ülés után elindult a parlament őszi, rendes ülésszaka (Összefoglalónk itt olvasható róla).

Magyar Péter a napirend előtti felszólalása után épp Rétvári Bencéék viszontválaszát hallgatta, miközben egy Ha én volnék a miniszterelnök című mesekönyvet lapozgatott nevető tiszásokkal körbevéve. Később, amikor szót kapott, és reagálhatott a Fidesz-kormányzást dicsérő Rétvárira, bele is szőtte a beszédébe a könyvet. Arról beszélt, hogy nem érti, ha a Fidesz annyira jó dolgokat csinált, és annyira jó állapotú országot hagyott a Tiszára, mint azt Rétvári mondta, miért zavarták el a választók a Fideszt, miért zuhan azóta is a népszerűségük.

„Azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy nem érdemes értelmes vitát folytatni, hiába beszélünk konkrétumokról, ez Bóka Jánosra is vonatkozik, önök nem konkrét dolgokról beszélnek, nem konkrét jobbító javaslataik vannak, hanem lehazudják a csillagokat az égről, és beledobálnak hátulról kavicsokat a vízbe.”

Ehhez egyébként elegendő lesz, én ezt a könyvet kaptam ajándékba, és szívesen megveszem önöknek, mondjuk ez ilyen 3-4 éves gyerekeknek van. Ebben felsorolják, hogy »ha én volnék a miniszterelnök, aki kutyát szeretne kapni, az kapna egy kutyát. Aki egy barátot szeretne, az kettőt kapna.« Ezek körülbelül ezen a színvonalon vannak -

mondta a Fidesz és a KDNP felszólalásaira.

Súlyos politikai pofonként értékelte a Szász-Anhaltban megtartott tartományi választás eredményét Friedrich Merz német kancellár. A CDU politikusa rendkívüli sajtótájékoztatón reagált a szavazás kimenetelére, amelyet a kereszténydemokraták az elmúlt évtizedek legsúlyosabb vereségeként könyvelhettek el.

Merz elismerte, hogy ez volt „a legsúlyosabb választási vereség, amelyet a CDU az elmúlt években, sőt évtizedekben elszenvedett”, és hangsúlyozta, hogy a kormánypártok nem számítottak ilyen mértékű eltolódásra. Különösen aggasztónak nevezte, hogy a választók közel 60 százaléka olyan politikai erőkre – köztük a radikális jobboldali AfD-re – adta a szavazatát, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a német demokratikus intézményrendszert.

A kancellár beszélt arról is, hogy az eredmény komoly nemzetközi figyelmet váltott ki, és megjegyzése szerint a moszkvai reakciókból is tisztán látszik, kik profitálnak a németországi politikai feszültségekből.

A kialakult válságra válaszul a kancellár átfogó szerkezeti reformokat és a kormányzati kommunikáció gyökeres megújítását ígérte. Önkritikusan elismerte, hogy a kabinetnek a jövőben lényegesen érthetőbben kell elmagyaráznia döntései hátterét a választóknak. Merz szerint „a demokrácia legfőbb lényege”, hogy az emberek nézetei változnak, de úgy vélte, „van valami, ami nem képezi szavazás tárgyát: a szabályok, amelyek szerint együtt élünk, és az alkotmányban rögzített értékek.” Kijelentette, hogy Németország „a történelme miatt különleges felelősséget visel, és mindig ki fog állni a politikai berendezkedésünk mellett.”

A gyenge szereplés és a személyét ért bírálatok ellenére Merz határozottan visszautasította a lemondásáról szóló találgatásokat. Kijelentette: teljes mértékben tisztában van személyes felelősségével, de a lemondást nem tartja opciónak, és eltökélt abban, hogy kivezesse pártját és az országot a jelenlegi helyzetből.

Az oroszpárti erők tartományi térnyeréséről a kancellár leszögezte, hogy Németország külpolitikai vonalvezetése nem változik. Megerősítette, hogy Berlin a jövőben is szilárdan kiáll Ukrajna támogatása mellett, mivel az orosz fenyegetés nem absztrakt, hanem közvetlen veszélyt jelent a nyugati értékrendre és Németország belső biztonságára. (via The Guardian)

„Előző hét végén újabb csontváz esett ki a szekrényből” – írta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Facebookon arról, hogy a múlt héten kirúgták a csepeli Farkas Bertalan Általános Iskolából a gyógypedagógusként elhelyezkedő Páger Pál Attilát, a fóti gyermekotthon korábbi igazgatóját, aki „bántalmazási ügyekbe keveredett”.

Mint írta, Págert augusztus 20. után vette fel az iskola igazgatója, a saját döntése alapján.

„Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy az igazgató vezetői tisztségében ilyen mértékben felelőtlenül járt el. Páger Pál Attila neve nem csak a közösségi médiában szerepelt, hanem február óta folyamatban van ellene egy vizsgálati eljárás is gyermekbántalmazás ügyben. A döntés hátterének azonnali kivizsgálást kértem és intézkedtem”

– írta, hozzátéve:

„Az igazgató vezetői megbízását visszavontam.”

Lannert szerint az eset az oktatási rendszer súlyos hiányosságaira világít rá. Azt írta, azt a tájékoztatást kapta, hogy a kinevezett pedagógus „adminisztratív szempontból megfelelt”, ez azonban szerinte azt mutatja, hogy „az érvényes erkölcsi bizonyítvány immár nem lesz elegendő egy vezetői döntés meghozatalához”. Úgy látja,

„a csepeli Farkas Bertalan Általános Iskola vezetője kinevezését követően, semmilyen más szempontot nem mérlegelt.”

Lannert az ügyet a korábbi gyermekvédelmi botrányokkal is összekötötte, és keményen bírálta a Fidesz–KDNP oktatás- és gyermekvédelmi politikáját. Szerinte az elmúlt időszakban a rendszer többször „a gyermekek kárára és ellenében” védett olyan felnőtteket, akiknek a magatartása védhetetlen volt, és ennek a szemléletnek „csírája sem maradhat a hazai oktatási rendszerben”.

A miniszter kitért arra is, hogy az intézményi autonómia felelősséggel jár.

„Azt várom el az ország minden intézményvezetőjétől és tankerület vezetőjétől, hogy a gyermekek érdekeit messzemenőlég a legfontosabb szempontnak tekintsék minden döntésüknél és a tisztségük betöltése során minden egyes nap”

– írta, ahogy azt is, hogy az eset elfogadhatatlan, nem maradhat következmények nélkül, és a jövőben sem fordulhat elő hasonló.

Megoldásként a kinevezések előtti ellenőrzési rendszer felülvizsgálatát és megerősítését sürgette.

„Nem keveredhet olyan felnőtt, pedagógus a magyar oktatási rendszerben gyermekek közelébe, aki bármilyen szempontból veszélyt jelenthet számukra, aki nem azon dolgozik nap mint nap, hogy a rábízott gyermekeket a legjobb tudása és legjobb szándéka szerint tanítsa, segítse, támogassa”

– zárta a posztot.

Págert két éve gyermekbántalmazás gyanúja miatt függesztették fel az igazgatói posztból – sajtóértesülések szerint egy autista kisfiút bántalmazhatott -, majd visszahelyezték, miután a nyomozás bűncselekmény hiánya miatt megszűnt. Később Molnár Áron (NoÁr) színész-aktivista közzétett egy másik bántalmazásról készült felvételt, amin elmondása szerint Páger egyik munkatársa volt látható, az igazgató pedig nem tett semmit. Págert idén februárban újra felfüggesztették, miután egy kórházba került gyerek azt állította, az igazgató bántalmazta - számolt be az RTL Híradója. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feljelentést tett és belső vizsgálatot is indított.

Molnár Áron a múlt héten posztolt arról, kiderítette, hol dolgozik Páger, majd számon kérte az igazgatót és a Dél-Pesti Tankerületi központot, hogy hogyan engedhették gyerekek közelébe a férfit, akiről „évek óta jelentették a nevelők, szakemberek a verbális és fizikai abúzusokat”, utánanéztek-e az információknak, amelyek tudhatók róla. Molnárt egyébként beperelte Páger rágalmazásért és becsületsértésért, de a színész-aktivista a békéltető tárgyaláson nem kért bocsánatot.

Ha nem is örül annyira nyíltan az AfD szász-anhalti győzelmének, mint Orbán Viktor, de azért Robert Fico szlovák miniszterelnök is reagált a kelet-németországi tartományban tartott választások eredményére hétfőn.

A német választó a demokratikus regionális választások során egy pártnak, az AfD-nek szavazott hangsúlyos győzelmet. Ez a választók független döntése volt egy szuverén országban, ezért a voksolás eredményét nem illik úgy véleményezni, mintha az a demokrácia végét jelentené, vagy valamilyen szörnyűség lenne – írta állásfoglalásában Fico, majd előállt az aduásszal:

„Általánosságban érvényes, hogy amennyiben a kormányzó pártok kudarcot vallanak az illegális migráció kezelésének terén, háborúkat támogatnak, és nem akarják elismerni az európai klímapolitikának a versenyképességre gyakorolt fenyegető hatását, akkor veszítenek, és kicserélik őket olyan pártokra, amelyek gyakran egyszerű megoldásokat, de mégis megoldásokat kínálnak”

– mondta Robert Fico, aki természetesen a saját szempontjai szerint értékelte az eredményt. Hozzátette: a választás eredményével kapcsolatban csak egyetlen kívánságának szeretne hangot adni: annak, hogy az eredmények ne vezessenek semmiféle olyan „háborús ajánlathoz”, amely a kormánypártok vereségének elfedésére szolgálna. „Mert ahogy egy régi igazság alapján mondani szokás: Németország nem követ el apró hibákat” – jegyezte meg a Moszkvával baráti viszonyt ápoló szlovák miniszterelnök. (via MTI)

Az Alaptörvény 17. módosítása Polt Péter elnökségének is véget vetett az Alkotmánybíróságon a 70 éves korhatár bevezetése miatt. Mivel Polt igényt tart a távozása után járó juttatásokra, ezért leadta utolsó vagyonnyilatkozatát, amiből kiderült, hogy összesen hét ingatlant gyűjtött össze:

Van egy 110 négyzetméteres lakása garázzsal a II. kerületben, 2020-ban 150 millióért vett egy 107 négyzetméteres lakást a XII. kerületben, valamint van egy 62 négyzetméteres lakása Balatonfüreden is, amit 50 millióért vásárolt 2016-ban. Emellett Fónyon van egy 30 négyzetméteres gazdasági épülete, Lovason egy 708 négyzetméteres telke hétvégi házzal. Valamint van Bárdudvarnokon egy 2588 négyzetméteres szántója. 2022-ben az ausztriai Bad Kleinkirchheimben vett egy 35 négyzetméteres lakás 165 ezer euróért.

A számláján 11,5 millió forint és 504,6 ezer euró (184 millió forint) parkol. Az Alkotmánybíróságon kívül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről is kapott fizetést, havi nettó 629 ezer forintot tavaly. (via 24.hu)

Hosszú közleményt küldött tanévnyitója alkalmából a Színház- és Filmművészeti Egyetem, ebben azonban egyetlen mondat, a legutolsó érinti csak a legfontosabb bejelentést:

„Prof. Dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora a mai napon kezdeményezte a rektori megbízása rendezett lezárásáról szóló egyeztetést; a folyamat lezárásáig változatlan felelősséggel látja el feladatait.”

A hvg.hu megszerezte a beszéd felvételét, abból kiderül, hogy Sepsi arról is beszélt az egyetem polgárainak, hogy „a rektori felelősség nemcsak a munka folytatását jelentheti, hanem annak a felismerését is, hogy mikor szolgálja az intézmény jövőjét egy rendezett vezetői átmenet. Az új fenntartói testület miniszteri kijelölésével ennek most az SZFE-n is létrejöttek az intézményi feltételei.”

Itt arra utal a rektor, hogy bár a Vidnyánszky Attila által könyörtelenül, a hallgatók és oktatók egyöntetű tiltakozása ellenére elfoglalt egyetem szenátusa megpróbálta a saját embereivel telerakni az intézményt irányító új kuratóriumot is, de ezt az új kormány nem hagyta. Az ötből csak két kuratóriumi tagot jelölt a korábbi kuratóriumi elnök, Vidnyánszky Attila által dominált szenátus, hármat a minisztérium választott ki.

Vidnyánszky már meg sem próbált kuratóriumi tag lenni, Sepsi most lemond – ezzel teljesül az oktatók és hallgatók által már korábban megfogalmazott, majd a HÖK által hivatalosan is kinyilvánított követelés: az SZFE teljes topvezetésének távozása.

Az új kuratórium elnöke a veterán filmesztéta, Kovács András Bálint lett, de tagja az Orbán-kormányok alatt soha ki nem nevezett rektorjelölt, Upor László is.

A tanévnyitós közlemény szerint

• a prózai színművészosztályt Szarvas József és Rátóti Zoltán,
• a zenés színművészekét Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt,
• a nemzetiségi színművészekét Pataki András és Rusz Milán,
• a színházrendezőkét Andrej Mogucsij és Kozma András,
• a színházi rendezőasszisztensekét pedig Seregi Zoltán vezeti.

A filmeseknél

• Gulyás Buda és Csuja László vezeti a film- és televíziórendező,
• Babos Tamás az operatőr,
• Goda Krisztina a filmíró,
• Koncz Gabriella a filmvágó osztályt.
• A filmhanghallgatókkal Bobák Bence és Brandenburg Ádám,
• a gyártásszervezőkkel Pesti Ákos és Csáky Attila,
• a televíziós műsorkészítőkkel Gulyás István, Merkl László és Zilahy Tamás dolgozik majd.

A mesterképzésben

• a filmrendező művész osztályt Koltai Lajos és Novák Emil,
• a dokumentumfilm-rendező művész osztályt Kékesi Attila és Almási Tamás,
• forgatókönyvírók osztályát Gál Péter,
• a látványtervezőkét Szendrényi Éva és Berzsenyi Krisztina vezeti.

„A Magyar Fejlesztési Bank korábbi működésének átvilágítása során a Waberer’s Nyrt. 2022-es és 2026-os finanszírozásával kapcsolatban olyan körülményekre derült fény, amelyek miatt a minisztérium hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tesz” - jelentette be hétfőn Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. Azt mondta, hogy a két ügylet összértéke kiemelkedő:

az állami tulajdonú bank 2022-ben 111 millió eurót, 2026-ban további 100 millió eurót adott a csoportnak, ami összesen 77 milliárd forintot jelentett, vagyis ennyi Waberer’s-kötvényt jegyzett le az állam.

A gyanú szerint a finanszírozást a 2026-os ügylet esetében az MFB saját forrásköltsége alatt biztosította. Az állami bank az így keletkező veszteségeit közpénzből kompenzálta a kamatkiegyenlítési rendszeren keresztül. A miniszter megjegyezte, hogy a két ügylet között a Waberer’s tulajdonosi struktúrája is átalakult: 2022-ben már megjelent a társaságban Orbán Viktor veje, Tiborcz István a hozzá köthető BDPST Csoporton keresztül, miután kivásárolták a cégéből a névadó Wáberer Györgyöt. Tiborcz megjelenése után a Waberer's International Nyrt. nettó eredménye hatszorosára emelkedett. A második ügylet idején, 2026-ban pedig már Tiborcz gyakorolta a társaság feletti végső kontrollt.

A miniszter szerint a konstrukció a teljes futamidő alatt akár 10 milliárd forintos költségvetési terhet jelenthet. Kapitány István azt várja a hatósági vizsgálattól, hogy kiderüljön, jogszerű volt-e a Waberer’s kötvényfinanszírozását a központi költségvetésből finanszírozott kamatkiegyenlítési rendszerbe bevonni. A minisztérium a feltárt dokumentumokat átadja a hatóságoknak.

Tavaly a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűnözés elleni osztálya különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Waberer’s és a Magyar Posta közös ecseri logisztikai beruházásának ügyében.

Az áprilisi választáson egyébként Wáberer György, a cég névadója már nyilvánosan a Tiszát támogatta. Át is utalt 100 millió forintot a pártnak, de Magyar Péterék inkább visszautalták neki az összeget.

Paks 2 építése jó ütemben halad - reagált a Roszatom vezérigazgatója augusztusban Magyar Péter kritikáira. A miniszterelnök szerint Paks 2-nek már rég működnie kellene, eddig két „betongödörre” fizettek ki ezer milliárd forintot, de a rekordalacsony vízállás megkérdőjelezheti a Paks 2-re kiadott környezetvédelmi engedélyt is.

A Politico által megszerzett belső dokumentumok alapján az orosz atomenergia-vállalat nem mondott igazat:

olyannyira nem halad jó ütemben a Paks 2 beruházás, hogy az eddig bejelentett, sokszorosan csúsztatott 2032-es átadás is még két évet csúszhat.

2025-ben Szijjártó Péter külügyminiszter azt jelentette, hogy „a munkálatok a vártnál gyorsabban haladnak a paksi atomerőmű-bővítésen”, ami a legtapintatosabban is a valóságtól való vad elrugaszkodásként írható le. Ugyanis az eredeti kormányzati ígéret az volt, hogy „az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni”. Aztán tíz éven át folyamatos volt a vetítés, csak egyre tolódó határidőkkel, hogy mikor kezdhet termelni az atomerőmű. De az Orbán-kormány 2025 eleje óta már nem is nagyon ígérgetett, és a legoptimistább számítások 10 éves (!) csúszással, 2033-as termeléskezdéssel számoltak. Erre most még rá lehet dobni plusz két évet:

a Roszatom belső ütemterve szerint 2034 decemberében lehet reális a beruházás befejezése.

A táblázat szerint a jelenleg Magyarországon épülő két új reaktor közül az utolsó 2034. december 30-ig készül el az „ideiglenes átvételre” – ez jelenti azt a pillanatot, amikor a Roszatom átadja a befejezett projektet a magyar állami üzemeltetőnek a végső ellenőrzésekre. Ez arra utal, hogy a felfoghatatlan összegbe, becslések szerint 12,5 milliárd euróba kerülő atomerőmű valószínűleg csak 2035 közepén állhatna teljes mértékben üzembe. Feltételezve, hogy további csúszások nincsenek közben, mint ahogy eddig mindig voltak.

A Roszatom nem árulta el a Politicónak, mi most a hivatalos átadási dátum, csak azt írta, hogy a megadott időkereten belül elkészülnek. A Paks 2 projekt szóvivője a kormányzati felülvizsgálat miatti bizonytalanságra utalt: „A beruházás összetettségére tekintettel ez szükségszerűen időigényes folyamat, és a felülvizsgálat befejezése után leszünk abban a helyzetben, hogy részletesebb és pontosabb információkat nyújtsunk”.

Az EP-képviselőként a paksi bővítéssel sokat foglalkozó Jávor Benedek azt mondta a brüsszeli lapnak, hogy nem lepődött meg a folyamatos késedelmeken, és a magyar kormánynak cselekednie kell. „Magyarország már mintegy 1000 milliárd forintot költött erre a projektre. Minél hamarabb ismeri fel a magyar kormány a kezelhetetlen kockázatokat, és hagy fel a projekttel, annál alacsonyabb lesz a pénzügyi veszteség.”

Vasárnap délután ellopták a bevételt a XIII. kerületi Flippermúzeum kasszájából. Az esetről azt írják, hogy 12 éves működésük során még nem történt ilyesmi, és a biztonsági kamera felvétele alapján rendőrségi feljelentést tettek. A felvételen látszik, hogy egy társaság gyorsan kihasználja azt az időt, amíg a kasszás egy látogató kérésére hátramegy. A múzeum logójával díszített pólónak végül megkegyelmeztek.

A belvárosi termet tavaly egyébként Adam Driver is meglátogatta, de a két eset között feltételezhetően nincs sok összefüggés.

Az Oroszországi Központi Választási Bizottság törölte a kommunista Nyikolaj Bondarenko regisztrációját a szeptember 18–20. között esedékes alsóházi választások előtt. A döntést a bizottság 12 tagja támogatta, egy ellene szavazott.

Egy szaratovi bíróság augusztusban 1000 rubelre bírságolta Bondarenkót szélsőséges jelképek bemutatásáról szóló közigazgatási szabálysértés miatt, miután közzétett egy fényképet a 2024-ben meghalt Alekszej Navalnijról. Navalnij képét Oroszországban szélsőséges jelképnek nyilvánították, júliusban egy másik orosz ellenzéki is elítéltek a megjelenítése miatt.

Ráadásul ez a jogszabály megtiltja számára az indulást a választásokon a következő egy évben. Bondarenko megpróbált megfellebbezni a döntés ellen, de szeptember 4-én a Szaratovi Területi Bíróság elutasította a kérvényét. Augusztusban törölték a duma választásának listájáról a háborúellenes Jabloko pártot is.

„Magyar Péter miniszterelnök felkérésére 2026 szeptemberétől Dr. Bíró-Nagy András veszi át a Miniszterelnökség európai uniós ügyeinek irányítását. Ezzel párhuzamosan továbbra is ellátja szakpolitikai államtitkári feladatait, így a továbbiakban a Miniszterelnökség szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkáraként folytatja munkáját” – írja közleményében a Miniszterelnökség.

Ezután sorolják, hogy Bíró-Nagy András politológus, nemzetközi kapcsolatok szakértő és a politikatudományok doktora, aki

• tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen és a London School of Economicson végezte.
• Szakmai és tudományos munkásságának kiemelt területe az európai integráció, Magyarország európai uniós tagsága, valamint a hazai és európai közpolitika.
• Korábban az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosának kabinetjében dolgozott politikai tanácsadóként.
• Legutóbbi könyve („20 év az Európai Unióban”) Magyarország uniós tagságának elmúlt két évtizedét értékeli. Angolul és spanyolul felsőfokon, németül és portugálul középfokon beszél.

De a nevét azért nem innen ismeri a többség, hanem onnan, hogy a Policy Solutions vezetőjeként sokat szerepelt a médiában, legfeltűnőbben a Telex és a Partizán műsoraiban. Mostanra már alatta dolgozik Kovalcsik Tamás egykori Partizán-szakértő, felettese pedig Ruff Bálint egykori Partizán-szakértő.

A közlemény egyértelműsíti, hogy Bíró-Nagy 2026 májusa óta dolgozik a Miniszterelnökségen szakpolitikáért felelős államtitkárként. Kibővített feladatkörében a kormányzati szakpolitikai koordináció mellett az európai uniós ügyek koordinációjáért, Magyarország uniós kapcsolatainak erősítéséért és a magyar érdekek hatékony európai képviseletéért is felel.

Dokumentumokat vár az Egészségügyi Minisztérium a gyanús Covid-beszerzésekről, miután a 444 megírta, hogy a Szijjártó Péter-féle külügyben háromszoros áron vették a COVID-teszteket. Ráadásul feljegyzések is készültek arról, hogy például a Speciál 99 Kft.-nek a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium 570 ezer dollárt fizetett ki a tesztekért, majd kiderült, hogy a cég 186 ezer dollárért vette a teszteket (darabonként 6,2 dollárért, majd 19 dollárért adta tovább a Külügynek). Itt a szállítási költséggel sem lehet korrigálni a különbséget, hiszen a teszteket Pekingben adták le, onnantól a minisztériumot terhelte a hazahozatal költsége. A minisztériumi iratok között nincs nyoma, hogy bármi történt volna a különbözet visszaszerzése érdekében.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az ügyről azt írta, hogy „miközben emberek az életükért küzdöttek, családok veszítették el szeretteiket, orvosok, ápolók és egészségügyi dolgozók pedig emberfeletti munkát végeztek, voltak, akik a világjárványból üzletet csináltak”. Hozzátette, hogy szorosan együttműködnek a Külügyminisztériummal és a nyomozóhatóságokkal annak érdekében, hogy a Covid–19 pandémia alatti összes jelentős beszerzést fel lehessen tárni. „Nagyon sok, a szervereken tárolt fájlt, elektronikus feljegyzést, levelezést és más dokumentumot sikerült megmentenünk. Az általunk elérhető, az ügyek feltárásához szükséges anyagokat átadtuk a Külügyminisztériumnak és az illetékes nyomozóhatóságoknak”- írta.

Majd a miniszter közzétett egy felhívást, hogy ha bárkinek van a birtokában a Covid-időszak beszerzéseihez kapcsolódó dokumentum, levelezés, elektronikus feljegyzés, fájl vagy más releváns adat, jelentkezzen, és juttassa el hozzájuk a tarsadalmikapcsolatok@eum.gov.hu címen.

„Minden megőrzött dokumentum számít. Azoknak az embereknek, akik elvesztették szeretteiket, azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik végigdolgozták a járvány legnehezebb hónapjait, és minden magyar embernek tartozunk azzal, hogy kiderüljön: mi történt a Covid-beszerzések milliárdjaival” - írta Hegedűs.