Cikkünk frissül

„Országosan problémák vannak a Giro-rendszerrel, nem érkeznek meg a bankközi utalások, már javítják a rendszert, remélhetőleg még ma megérkezik minden elakadt utalás" – ezt mondta olvasónknak az egyik kereskedelmi bank ügyfélszolgálata, mikor arról érdeklődött, hol van az utalása. Egy 170 ezres tételről van szó, amit a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájáról vár.

Ugyanígy járt másik olvasónk is, akinek reggel óta nem érkezett meg a 600 ezer forintja a MÁK-tól, noha az ott vezetett számlájáról már elment az összeg.

A családi pótlék (12.200 forint) sem érkezett meg.

Egy cégvezetőnek is ugyanazt mondta a banki ügyintézője, mint a cikk elején említett olvasónknak: azért nem kapta meg az átutalást, mert nem működik a Giro-rendszer. Ő egy 20 millió forint alatti utalásra vár. Az ügyintéző szerint a magánszemélyek 1 millió alatti utalásaival nincs gond, de ezt azért az államkincstáros tapasztalat árnyalja. A kisebb összegek viszont tényleg átmennek, próbából küldtünk 50 ezret egyik számlánkról a másikra, az működött.

Olvasóinktól úgy tudjuk, vendéglátóhelyek sem kapták meg a hétvégi kártyaforgalom vagy a kiszállított ételek után járó pénzt.

A bankközi utalások a Giro-rendszeren keresztül mennek, ennek a működését az MNB folyamatosan ellenőrzi. Felhívtuk a Giro ügyfélszolgálatát, hogy megtudjuk, mi okozza a problémát és mikorra áll helyre a rend, de miután azzal kezdtük, hogy újságíróként szeretnénk erre választ kapni, kapcsolták az illetékest, majd megszakadt a vonal.

Levélben is megkerestük a Girot illetve az MNB-t, illetve több bankot is. Egyelőre az MBH válaszolt.

Azt írták, hogy „a GIRO Zrt. InterGIRO2 (IG2) rendszerében technikai hiba lépett fel, amely az elszámolásforgalmat érinti. Emiatt a más bankoktól érkező IG2 utalások átmenetileg nem jelennek meg a számlákon – például a munkabér‑jóváírások sem.”

Az InterGIRO2 a nappali utalásokat számolja el, óránként.

Az MBH azt írta, az IG2 utalásokat a bankból kiküldték, de a GIRO központi hibája miatt a kedvezményezettnél nem írják jóvá az összeget a hiba elhárításáig. A bank azt írta, a külső szolgáltatónál fellépő hiba elhárításán már dolgoznak. „A GIRO által megküldött tranzakciók beérkezést követően az MBH Bank automatikusan feldolgozza és jóváírja a tételeket, az ügyfeleknek nincs teendőjük.”

Az MBH-tól azt is megkérdeztük, hogy milyen összegű utalásokat érint a fennakadás, és milyen tájékoztatást kaptak a hiba okáról, de ezekre nem tértek ki külön. A Telex úgy tudja, a bankok nem kaptak hivatalos figyelmeztetést.

Az OTP applikációja már kiadta a figyelmeztetést: „Külső szolgáltató miatt jelenleg problémák léphetnek fel az azonnali utalási rendszeren kívüli utalási tranzakciókkal. A külső szolgáltató mindent megtesz, hogy a rendszer működése helyreálljon. Megértésüket köszönjük. Hangsúlyozzuk, hogy az azonnali utalási tranzakciók, tehát a 20 millió forint alatti, nem időzített utalások rendben megtörténnek.” (Címlapi kép: Gudellaphoto - stock.adobe.com)

Elképzelhető, hogy a világ két legnépesebb országában, Indiában és Kínában sem lesz tévés közvetítése a június 11-én kezdődő labdarúgó-világbajnokságnak.

A Reuters értesülése szerint Indiában egyelőre nem sikerült megállapodni a közvetítési jogokról: a Reliance és a Disney közös ajánlata 20 millió dollár volt, ezt azonban a FIFA visszautasította, mert jóval alacsonyabb annál, amit vártak. A Sony is tárgyalt a jogokról, de végül nem tett ajánlatot. A nemzetközi szövetség az idei és a 2030-as vb indiai jogaiért összesen 100 millió dollárt szeretne kapni. Összehasonlításképp: a 2022-es katari világbajnokságért a Reliance még 60 millió dollárt fizetett.

Kínában sem jött még össze az üzlet, ami azért meglepő, mert a 2022-es vb-t ebben az ázsiai országban követték a legtöbben. A közösségi médiában és digitális platformokon a nézettség közel fele, 49,8 százaléka Kínához kötődött. A tévés nézettségből is jelentős részt adtak: globálisan 17,7 százalék jutott Kínára, míg Indiára 2,9 százalék.

A Reuters szerint kifejezetten szokatlan, hogy alig több mint egy hónappal a torna kezdete előtt még mindig nincs szerződés ezekben a kulcspiacokban. Az előző két világbajnokságot Kínában az állami CCTV közvetítette, és mindkét alkalommal jóval korábban megszületett a megállapodás. (MTI)

Csütörtökön XIV. Leó pápa a Vatikánban fogadja Marco Rubio amerikai külügyminisztert – jelentették be a Vatikánban. A találkozóra azután kerül sor, hogy Trump az utóbbi hetekben többször is személyeskedve támadta a szintén amerikai pápát, többek között azt kifogásolva, hogy a pápa békére szólított fel, ahelyett, hogy áldását adta volna Trump Irán elleni háborújára.

Trump áprilisban több szokásos, éjszakai posztjában is azt állította, hogy a katolikus egyházfő „nem végzi jól a dolgát”, „nagyon liberális”, és hogy „abba kéne hagynia, hogy a radikális baloldalnak kedvezzen”. Trump az egyik bejegyzésében azt is írta, hogy a pápa „gyenge a bűnözéssel szemben, és katasztrofális a külpolitikában”.

„Nem akarok olyan pápát, aki szerint rendben van, ha Iránnak atomfegyvere van”

– mondta.

Trump azután támadta be XIV. Leót, hogy a pápa arról beszélt: az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúját „a mindenhatóság téveszméje” hajtja. A pápa korábban azt is mondta, hogy Isten „nem hallgatja meg azok imáit, akik háborút indítanak”, amikor pedig az amerikai elnök azzal fenyegette meg Iránt, hogy „egy egész civilizáció pusztulhat el ma éjjel”, a pápa teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az elnök kijelentéseit.

Donald Trump azt is hangoztatta, hogy ha ő nem lenne elnök, XIV. Leó sem lenne pápa, mert szerinte az amerikai Robert Francis Prevostot csak azért választották meg, mert amerikai, és így akarták őt, mármint Trumpot, lekenyerezni.

Trump kormánya a közel-keleti háborúját vallási alapon is próbálta igazolni, Pete Hegseth hadügyminiszter például arra kérte az amerikaiakat, hogy „Jézus Krisztus nevében” imádkozzanak a győzelemért, Trump pedig azt mondta, hogy szerinte Isten is támogatja a háborút.

A katolikus híveket az is erősen felháborította, hogy Trump megosztott magáról egy AI-képet, amin Jézusként gyógyít – a kritikák után ezt végül törölte azzal a szöveggel, hogy azt hitte, csak orvosként ábrázolják, hiszen ő valóban gyógyítja az embereket.

Trump vallási képeket használó nárcisztikus megnyilvánulásai és a katolikus egyházfő elleni támadásai külpolitikai relevanciával is bírnak. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki sokáig a Trumppal legjobb viszonyban lévő jelentős európai vezetőnek számított, szintén bírálta ezek miatt az amerikai elnököt - az európaiak felé az amerikai kormányon belül rendszeresen a jó rendőrt játszó Marco Rubiónak így jócskán lenne feladata Rómában és a Vatikánban.

A Kúria jogerős döntése szerint a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványnak ki kell adnia a Telexnek az összes kuratóriumi ülésének dokumentumait az alapítása óta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alapítványnak át kell adnia a jegyzőkönyveket, az előterjesztéseket és a meghozott határozatokat is – összesen akár több száz, de akár ezer fölötti iratot, számolt be róla a lap.

A Telex ebben az ügyben már első- és másodfokon is nyert, a Kúria mostani ítélete pedig végleges, ellene nincs helye fellebbezésnek. A portál az ítélet kézhezvétele után már felszólította az alapítványt a dokumentumok kiadására.

Az ügy súlyát az adja, hogy a PADME az MNB egyik kulcsfontosságú alapítványa. A Magyar Nemzeti Bank még 2014-ben hozta létre, majd 2019-ben több más jegybanki alapítványt is beolvasztottak ide. Az intézmény több százmilliárd forintnyi közpénzt kapott azzal a céllal, hogy oktatási és közgazdasági programokra fordítsa.

A pénz jelentős része azonban az Optima Befektetési Zrt.-nél kötött ki, amely az alapítvány vagyonát kezelte. Az Optima gazdálkodása súlyosan veszteséges volt: egy tavaly év végi értékelés szerint 2024-re mintegy 270 milliárd forinttal csökkent a kezelt vagyon értéke. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a PADME eredeti, 266 milliárd forintos vagyona teljes egészében eltűnt.

Miközben a vagyon leépült, az Optimát irányító körhöz köthető szereplők jelentős magánvagyonokat halmoztak fel. A sajtóban megjelent beszámolók szerint luxuseszközök, ingatlanok és egyéb nagy értékű vagyontárgyak kerültek hozzájuk.

Formálisan az Optima kezelte a pénzt, de tulajdonosként a PADME felelőssége lett volna a befektetések felügyelete. Az alapítvány kuratóriuma döntött a fontosabb kérdésekről, és elvileg ellenőriznie kellett volna az Optima működését is. Éppen ezért kulcsfontosságúak azok a dokumentumok, amelyeket most a bíróság kiadásra kötelezett: ezekből derülhet ki, hogy a döntéshozók mit tudtak, és milyen döntéseket hoztak a vagyon sorsáról.

A Kúria azt is kimondta, hogy a PADME-nek ki kell adnia az Optima működéséről készült belső ellenőri jelentéseket is. Emellett az alapítványnak több mint félmillió forint perköltséget is meg kell fizetnie.

Az iráni hadsereg azt állítja, hogy megakadályozta egy amerikai romboló belépését a Hormuzi-szorosba. Az állami média beszámolója szerint a hadsereg kommunikációs szerve így fogalmazott:

„Az Iszlám Köztársaság haditengerészetének határozott és gyors figyelmeztetésére megakadályoztuk az amerikai és cionista ellenséges rombolók belépését a Hormuzi-szorosba.”

A félhivatalos Fars hírügynökség szerint két rakéta talált el egy hajót, miközben „a közlekedési és hajózási biztonsági előírások megsértésével” haladt át a Hormuzi-szoroson.

Az amerikai Középső Parancsnokság (Centcom) viszont nem sokkal később tagadta, hogy bármelyik hadihajóját iráni rakéták érték volna. Az X-en közzétett bejegyzésében azt írta:

„Egyetlen amerikai haditengerészeti hajót sem ért találat. Az amerikai erők támogatják a Project Freedom műveletet, és érvényesítik az iráni kikötők elleni tengeri blokádot.”

Donald Trump amerikai elnök hétfőn jelentette be, hogy akciót indít a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kimentésére. Válaszul az iráni hadsereg közölte, hogy támadást indít az amerikai erők ellen, ha azok belépnek a Hormuzi-szorosba. A részletek egyelőre nem ismertek, de az amerikai hadsereg jelentős erőket mozgósít: mintegy 15 ezer katona, több mint 100 repülő, valamint hadihajók és drónok vesznek részt a műveletben.

Irán több mint két hónapja gyakorlatilag minden hajóforgalmat blokkol a Perzsa-öbölben, ami az energiaárak meredek emelkedéséhez vezetett. Egyes, a szoroson áthaladni próbáló hajók arról is beszámoltak, hogy tüzet nyitottak rájuk, továbbá Irán több hajót is lefoglalt. A múlt hónapban az Egyesült Államok is blokádot vezetett be az iráni kikötőkből induló hajók ellen. (BBC)

Luca Zaia, az északkelet-olaszországi Veneto tartomány elnöke felhívást tett közzé hétfőn közösségi oldalán Davide Lucchelli olasz zenész ügyében, aki május elsején tűnt el Budapesten.

Luca Zaia bejegyzésében arra kér mindenkit, hogy akinek bármilyen információja van, lépjen kapcsolatba a hatóságokkal, mert minden segítség számíthat.

A padovai születésű, 24 éves dobos, Davide Lucchelli zenekarával, az Oggetto Sconosciuto nevű punk-rock bandával utazott Budapestre egy fellépésre. A zenekar tagjainak beszámolója szerint május elsején Davide Lucchelli a városligeti koncert előtt két órával elszakadt a csapattól, később ismét csatlakozott a zenekarhoz, végül este fél kilenc körül végleg nyoma veszett.

A zenekar honlapján olvasható közlemény szerint Lucchellit utoljára utoljára a IX. kerületben, a Mester utca 30-32. környékén, egy parkolóban látták. Kék farmert és egy fekete bőrdzsekit viselt. A férfit az Interpol is keresi. (MTI)

Kedden újabb áremelkedés várható a benzinkutakon – írja a Holtankoljak.hu. A benzin nagykereskedelmi piaci ára bruttó 8 forinttal, a gázolaj ára ezúttal is bruttó 4 forinttal emelkedik, így a 95-ös benzin literenként 691, a gázolaj 734 forintba kerül annak, aki nem magyar rendszámos autóval tankol.

Az Orbán-kormány márciusban jelentette be, hogy a benzinre 595 forint/liter, a gázolajra pedig 615 forint/liter áron védett árat vezetnek be a Barátság kőolajvezeték állása és az iráni háború okozta áremelkedések miatt. A MOL vezetőivel való tárgyalás után Magyar Péter azt írta, a hatósági árat mind a gázolaj, mind a benzin esetén fenntartják az új kormány megalakulása után is.

„Hajdu János tábornok urat, a TEK főigazgatóját telefonon tájékoztattam arról, hogy május 9-től a miniszterelnök személyi védelmét a Készenléti Rendőrség látja el” – közölte Facebookon Magyar Péter, a Tisza elnöke, leendő miniszterelnök.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) 2010-es megalakulása óta a TEK feladata volt a miniszterelnök védelme egy 2010-es kormányrendelet szabályozása szerint.

2022-ben az ellenzék egy választási győzelem esetén megszüntette volna a TEK-et. Lengyel Róbert egykori rendőrtiszt, siófoki polgármester, az akkori ellenzék rendészeti szakpolitikai kabinetvezetője akkor úgy fogalmazott, „az Orbán Viktor miniszterelnök személyi védelmét ellátó Terrorelhárítás Központ, azaz a TEK a jelenlegi formájában nem maradhat meg”, mert a TEK „rendőrség a rendőrségben”, magyarán az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) semmiféle ráhatása nincs a terrorelhárító tevékenységre, és ez nincs így jól, a terrorelhárítást újra integrálni kell az ORFK szervezeti egységeként.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból vizsgálatot indít a Mediaworks adatvédelmi incidensével kapcsolatban.

Közleményük szerint a sajtóban megjelent információk alapján szereztek tudomást arról, hogy a World Leaks nevű, zsarolásra specializálódott hackercsoport csaknem 15 millió fájlt, összesen mintegy 8,5 terabájtnyi adatot szerzett meg jogellenesen a fideszes médiaholding rendszeréből és tett közzé a darkweben. A nyilvánosságra hozott fájlok nagy része régebbi, de vannak újak is, közöttük bérjegyzékek, szerződések, kimutatások, belső üzenetek is.

A NAIH szerint a dokumentumok között vannak, amelyek nagy számban személyes adatokat (neveket, lakcímeket, bankszámla adatokat), valamint közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat is tartalmaznak. Azt írták, megalapozottan állítható, hogy ez a magatartás személyes adatok jogellenes kezelését valósíthatja meg, ezért hivatalból vizsgálatot indítanak, és ennek eredményétől függően megteszik a szükséges további intézkedéseket.

„A Hatóság, ahogyan azt a Tisza Párt adatvédelmi incidense kapcsán is tette, nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a Mediaworks Hungary Zrt. adatvédelmi incidenséről – mint közérdekű ügyről – a sajtó beszámol, tartózkodjon attól, hogy közölje a jogellenesen nyilvánosságra hozott személyes adatok internetes elérhetőségét”

– figyelmeztettek. Miközben a Tisza Világ applikáció feltörésekor még arról beszélt Péterfalvi Attila NAIH-elnök, hogy a pártnak is felelőssége lehet az „adatszivárgásban”, most ilyenre nem tértek ki.

A hétvégén a Mediaworks honlapját is meghekkelték, az oldalon több helyen csak Gulyás Gergely fotója és a „kipukkadt a lufi” szöveg volt látható.

„A hagyomány szerint idén is megtartjuk szentmisénket hazánkért, népünkért, vezetőinkért” – olvasható azon a plakáton, ami azt hirdeti, hogy Orbán Viktor május 31-én lesz 63 éves, ennek örömére pedig egy nappal korábban, május 30-án pénteken a Belvárosi plébániatemplomban tartanak szentmisét Osztie Zoltán celebrálásával.

Bár a plakáton csak Orbán Viktor fotója látható, a szöveg szerint nemcsak érte, hanem „vezetőinkért” szól majd az ima. Többes számban.

A twn.hu annak ellenére termelt iszonyatos nyereséget évről évre, hogy az online bulvárlap – aminek tulajdonosai, Rogán-Szendrei Cecília (Rogán Antal exfelesége) és Sarka Kata (a NER-közeli Valton biztonsági céget vezető Bessenyei István felesége) – gyakorlatilag se értelmezhető tartalommal vagy olvasottsággal nem rendelkezett soha.

Most már azonban az eddigi kevés olvasójuk is köddé vált, legalábbis ahogy a Telex írja, a választás utáni napon, április 13-án már csak 4000 olvasó járt a twn.hu-n, aztán 21-én leállt a Facebook-oldal frissítése, és a következő napokban volt, hogy már csak 7-800 olvasó volt kíváncsi az oldalra.

A mostani, május elsejei hosszú hétvégén pedig már csak 2-300 felhasználó körül alakult a napi forgalom. Ahogy az a Telex cikkében is szerepel, ezek már annyira alacsony számok, hogy a Gemius a hibahatár miatt nem vállal garanciát a teljes pontosságukra, de a nagyságrendet azért jól mutatják.

A nyilvános cégadatok szerint 2019 és 2024 között a lapot kiadó cég összesen 7,67 milliárd forint nettó árbevételt ért el, a nyereségből Rogán-Szendrei Cecília 4,32 milliárd, Sarka Kata 1,08 milliárd forint osztalékot vett ki.

16 évnyi Fidesz-KDNP kormányzás után hajlamosak vagyunk elfelejtkezni róla, hogy mi az Országgyűlés feladata. A kétharmados Orbán-kormányok ugyanis tökéletesen kiüresítették ezt a formátumot, és legfeljebb némi cirkuszi látványosságot hagytak belőle, aminek a tetején zsarnoki szigorral trónolt Kövér László házelnök, folyamatosan nyirbálva a lehetőségeket. Büntetett, fegyelmezett, kitiltott. Erről fogunk rá emlékezni.

A parlamentáris demokrácia nagyon leegyszerűsítve népképviseleti rendszer, amely minden választásra jogosult állampolgár akarata alapján biztosítja, hogy a megválasztott képviselők képviseljék az őket megválasztó állampolgárok akaratát és biztosítsák szabadságjogaikat. A képviselők hivatali idejük alatt az Országgyűlésnek felelnek cselekedeteikkel. Az Országgyűlés tisztviselői közt kiemelkedő szerepe van a mindenkori házelnöknek, akinek legfontosabb feladata az Országgyűlésnek mint a Magyar Köztársaság legfőbb törvényhozó szervének működtetése. A házelnöki tiszt jelenleg egyike az öt legfőbb magyar közjogi méltóságnak (közvetlenül a köztársasági elnök után, és a miniszterelnök, illetve az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke előtt).

Ezt a pozíciót 2010 és 2026 között Kövér László töltötte be. Hozzá hasonló ideig egyetlen politikus sem regnált ezen a poszton, bár Apró Antal azért megközelítette a maga 13 évével (1971 és 1984 között).

Kövér azonban ez alatt a 16 év alatt gyakorlatilag semmissé tette a pozíció lényegét, ugyanis az Országgyűlés működésének biztosítása helyett következetesen, végig azon volt, hogy a kormánypártok számára még kényelmesebbé tegye a korlátlan hatalomgyakorlást.

Több stációja volt ennek, voltak durvább és enyhébb időszakok, egy dolog viszont állandó: Kövér mindig úgy tekintett az Országgyűlésre, mint arra a helyre, ahol a kormány bármit megtehet, míg azokat, akik valamilyen formában ennek megpróbáltak ellentartani, kíméletlenül szankcionálta.

A leendő miniszterelnök, a Tisza elnöke a Magyar Tudományos Akadémia 200. ünnepi tisztújító közgyűlésén mondott beszédet. Magyar az MTA-elnök Feund Tamás hosszú beszéde után kapott szót, hogy elmondhassa, „kevés nagyobb megtiszteltetés” van szerinte annál, minthogy felszólalhat valaki „a magyar társadalom által a legmegbecsültebb intézmény, az MTA közgyűlésén”. Ehhez hozzátette, hogy „nem megszokott és napjainkban aggodalmat szül, ha politikust látnak a tudományos közegben”, de „ez nem az önök hibája”.

Széchenyit említette, majd kielemezte az MTA címerét, és elmondta, hogy most egy „korszakhatárhoz”, egy „valódi rendszerváltáshoz” értünk, „amiben a tudománynak és a tudósok közösségének fontos szerepe lesz”, mert „a tudományos közösség az egyik legfontosabb tartóoszlop”.

Neumann Jánost, Karikó Katalint és Krausz Ferencet is példaként említette, majd elmondta, hogy „közösen kell dolgoznunk azért, hogy egy szabad, megfelelően megbecsült tudományos szférában megérje a fiataloknak is kamatoztatni a tehetségüket”.

Antall Józsefet idézte ezután, miszerint az 1990-ben frissen hivatalba lépett miniszterelnök akkor azt mondta, „mindent kövessen el az akadémia, hogy a tudomány, a tudományos élet és a kutatók közössége az igazságot szolgálja, ne maradjanak ki nagy tudósok a testületből és ne kerüljenek be oda arra érdemtelenek”.

Magyar szerint szembe kell nézni azzal, hogy „a tudományos élet az elmúlt évtizedek kárvallottja lett” és az antalli filozófia eltűnt, mert „a kormány ellenségként, nem pedig partnerként kezelte a tudományos közeget”.

Az előző kormány regnálása alatti „morál aláásásáról” is említést tett, majd elmondta, hogy „az Európai Unió nagyon komolyan vette az akadémiai autonómia sérülését, ami akkora normasértésnek számít, hogy annak helyreállítása az uniós pénzek lehívásának egyik kritériuma. Ezt a helyzetet a távozó miniszterelnök és a kabinetje egy pillanatig sem szándékozta helyreállítani. Első kormányzati teendőink egyike lesz ennek a kérdésnek a rendezése”.

„Szabad tudomány nélkül nincs szabad ország” – mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy garantálják az akadémiai szabadságot, és biztosítják „az akadémia függetlenségét, az átláthatóságot, a közpénzek hatékony felhasználását és a politikai befolyás nélküli működést”.

„Minden fontos szakmai, szakpolitikai döntés, legyen szó egészségügyről, oktatásról, energiáról, közlekedésről vagy éppen éghajlatvédelemről, tudományos megalapozottságon nyugszik majd, tényeken, adatokon, az érintett szakterületek legjobb tudásán” – mondta Magyar, aki azt ígérte, folyamatos párbeszédre törekednek majd.

„Megteremtjük a stabil finanszírozási feltételeit az intézeteknek, e mellé egyszerűbb, gyorsabb pályázati rendszert állítunk fel” – mondta Magyar. Azt is megígérte, hogy „az államháztartás rendbetételét követően, több éves viszonylatban” kiszámítható pályára állítják a közkiadásokat és a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítást a bruttó hazai össztermék két százaléka fölé emelik középtávon, a hosszú távú cél pedig az uniós, három százalékos átlag elérése.

„Kezdő kutatói ösztöndíjak, mobilitási és visszatérési programok indulnak, a fiataloknak kiszámítható bérpálya és lakhatási támogatás fog járni” – mondta Magyar, hozzátéve, hogy „a szükséges törvényi változtatások meghozatalával” lehetővé teszik, „hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók előtt újra megnyíljon a lehetőség az Erasmus és a Horizon programokban való részvételre”.

„Tudom, ezek komoly, de elengedhetetlen változások, hogy végre egy szabad, autonóm, perspektívával rendelkező pályára állíthassuk a magyar akadémiai szférát” – mondta Magyar Péter, aki beszédét azzal zárta, hogy közölte, garantálja, „hogy a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz”.

Indulnak az érettségi vizsgák, hétfőn a magyar írásbelivel kezdenek a diákok, az Eduline beszámolója szerint a feladatlap I. részében jellemzően egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy annak egy részletét kell elolvasniuk a vizsgázóknak és megoldani az azokkal kapcsolatos feladatokat. Így mérik fel azt, hogy mennyire képesek figyelmesen olvasni és értelmezni a kapott szöveget.

A szövegértési feladatban Jókai életpályájáról kell olvasnia az érettségizőknek. Az idei tesztben pedig szerepel szóképekkel kapcsolatos feladat és versrészletek sorba rendezése, valamint művek szereplőit is ki kell találni. Ezen kívül egy Wass Alberttel, Herczeg Ferenccel kapcsolatos kérdést is kaptak.

Az emelt szintű érettségiket központilag írják. Az, hogy ott milyen feladatokat kaptak a diákok, csak a vizsga után derül ki.

Újra szintet lépett az ország leghíresebb tűzfala a Bp. III. kerületi Szentendrei úton. A választási kampányidőszak legerősebb pillanataiban a szóban forgó épület összesen 8 plakáthelyének mindegyikén vagy Zelenszkij készült nevetni a végén, vagy a kétarcú Magyar Péter és az Európai Unió jelentette a kockázatot, szemben a békeharcos Fidesz és jelöltje által kínált biztonsággal. Mígnem alig pár nappal a Tisza elsöprő sikere elsöpörte az orbáni szeretetkampány szeretetüzeneteit is, így április 18-án az alábbi ilyen volt, ilyen lett képet tehettük közzé:

A történet azonban nem állt meg ezen a ponton. Múlt héten egy kombinált vizuális elem jelent meg a falon, amit vasárnap délután tudtam lefényképezni:

Ezek után – a címben feltetteken túl – egyetlen kérdés maradt: mi jöhet még?

(Gondolom, átlagos kereskedelmi célú hirdetések, bár én nem bánnám, ha maradna minden úgy, ahogy most van. Arra viszont fogadni is mernék, hogy Zelenszkijnek vagy Manfred Webernek nem osztanak többé lapot a Szentendrei úton.)

Az elmúlt hetekben példátlanul szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a Kremlben egy uniós hírszerző ügynökség jelentése szerint, amit az OCCRP orosz partnere, az Important Stories szerzett meg.

A Vlagyimir Putyin körüli szigorítás oka az, hogy az orosz elnök egy esetleges puccsra vagy merényletkísérletre számít.

A jelentés szerint a Kremlben „2026 márciusának eleje óta” „magas készültségi állapot” van érvényben „az orosz elnök ellen irányuló összeesküvés vagy puccskísérlet kockázata” miatt. Azt írják, hogy Putyin „különösen” „attól tart, hogy az orosz politikai elit tagjai drónokat használnak majd egy esetleges merénylet elkövetéséhez”. Sőt, a jelentés Szergej Sojgu volt védelmi minisztert és a Biztonsági Tanács jelenlegi titkárát „potenciális destabilizáló tényezőként” említi.

Beszámoltak egy feszült hangulatú ülésről is, amit Putyin hívott össze egy altábornagy 2025. december 22-i moszkvai meggyilkolását követően. Ezen az ülésen a jelentés szerint a legfőbb biztonsági tisztviselők egymást vádolták a támadások megakadályozásának kudarcai miatt.

A jelentés szerint a Putyin közelében dolgozóknak már nem szabad mobiltelefont használniuk, sem tömegközlekedést igénybe venniük, és „megfigyelő rendszereket telepítettek a szakácsok, fotósok és testőrök otthonába” is.

Az iráni hadsereg közölte, hogy támadást indít az amerikai erők ellen, ha azok belépnek a Hormuzi-szorosba – írja a BBC.

A központi parancsnokság vezetőjének közleménye szerint Irán megtámad „minden külföldi fegyveres erőt”, ami megpróbálja megközelíteni a szorost, „különösen az agresszív amerikai hadsereget”. Ali Abdollahi vezérőrnagy kijelentette, hogy a szoros

„az iráni fegyveres erők ellenőrzése alatt áll, és az azon történő biztonságos áthaladást minden körülmények között velük kell egyeztetni”.

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy akciót indít a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kimentésére. A Project Freedom (Szabadság Projekt) részletei egyelőre nem ismertek, de az amerikai hadsereg jelentős erőket mozgósít: mintegy 15 ezer katona, több mint 100 repülő, valamint hadihajók és drónok vesznek részt a műveletben.

Irán több mint két hónapja gyakorlatilag minden hajóforgalmat blokkol a Perzsa-öbölben, ami az energiaárak meredek emelkedéséhez vezetett. Egyes, a szoroson áthaladni próbáló hajók arról is beszámoltak, hogy tüzet nyitottak rájuk, továbbá Irán több hajót is lefoglalt. A múlt hónapban az Egyesült Államok is blokádot vezetett be az iráni kikötőkből induló hajók ellen.

Az amerikai videojáték-kiskereskedő, leginkább „mémérészvényként” ismert GameStop vasárnap bejelentette, hogy 125 dollár/részvény áron több mint 55,5 milliárd dolláros ajánlatot tett az eBay felvásárlására. Ez 20 százalékos felárat jelent az eBay pénteki 104,07 dolláros záróárához képest, és 46 százalékos felárat a február 4-i záróárhoz képest.

Az eBay részvényei a zárás utáni kereskedésben 118 dollár körüli, a GameStop 125 dolláros ajánlatánál jóval alacsonyabb szintre emelkedtek. Ez, ahogy a CNBC is írja, arra utal, hogy a befektetők szkeptikusak az ügylet lezárását illetően.

A 2021-es részvénypiaci őrület során mémrészvénnyé lett a GameStop árfolyama most körülbelül 4 százalékkal, 27,6 dollárra ugrottak. A GameStop vezérigazgatója, Ryan Cohen a Wall Street Journalnak azt mondta, látja annak lehetőségét, hogy az Amazon versenytársai lehessenek.

Története során 21. alkalommal nyerte meg az olasz labdarúgó Serie A-t az Internazionale, miután vasárnap hazai pályán 2–0-ra legyőzte a Parmát.

Három fordulóval a bajnokság vége előtt már behozhatatlan a milánói csapat előnye, ami 12 ponttal vezet a tavalyi bajnok, jelenleg második helyen álló Napoli előtt. Az aranyéremhez egy pont is elég lett volna, de Marcus Thuram és Henrikh Mkhitaryan góljainak köszönhetően mindhármat begyűjtötték.

Az Inter az elmúlt hat szezonból háromszor nyerte meg az olasz bajnokságot. Ez Cristian Chivu vezetőedző első bajnoki címe a csapattal, akit tavaly júniusban neveztek ki Simone Inzaghi helyére. (via MTI)

Jó reggelt, itt a napindító hírlevelünk, benne az elmúlt hétvége híreivel, cikkeivel. Például ezzel a néggyel:

• A Fidesz-KDNP valamiben máris rekordot döntött ellenzékben: korrupciós ügyekről szóló hírekben
• Ezt hallotta már? Kalauz a Fidesz-kormány viselt dolgairól az ébredő Fidesz-szavazóknak
• Az egyéni kudarcok miatt a listához kellett nyúlni, hogy egyetlen megye se maradjon fideszes képviselő nélkül
• Két háború és energiaválság után Európa rájött: a fosszilis energia nemcsak drága, hanem veszélyes is

Akad még másféle hírlevelünk is, itt lehet köztük válogatni.

Az élet itthon

A hétvégén jelentkeztünk egy alapos összefoglalóval NER viselt dolgairól a most ébredező Fidesz-szavazóknak, írtunk arról, hogy azért is kellett annyira átszabni a nagyot zsugorodó fideszes frakciót, hogy egyetlen megye se maradjon képviselő nélkül. És ha már felébredt Fidesz-szavazók: olvasóink beszámoltak arról, mi minden kísérte ezeket az ébredéseket. Szociológus vendégszerzőnk pedig arról írt, hogy Orbán mindent a minél hangosabb és félelmetesebb kommunikációra tett fel, és ez lett a veszte, hétfő reggeli induló cikkünk pedig bemutatta, hogy a 44 fős fideszes és a 8 fős KDNP-s frakció csaknem felének voltak olyan kétes ügyei az elmúlt években, amik közpénzek kicsatornázásáról, ide-oda terelgetéséről, illetve klasszikus NER-sztorikról szóltak.

Vasárnap helyreigazítást közölt a Fidesz által megszállt Index, és nahát, tényleg kamu volt a Tiszának tulajdonított gazdasági tervezet, amiről a fideszes kampány szólt a háborúval riogatás mellett. Szintén aznap Karácsony Gergely bejelentette, hogy egy nappal a kormány megalakulása előtt hálakoncertet szerveznek, mire Magyar kommentben rendkívül károsnak és udvariatlannak nevezte mindezt, mivel másnapra már ők is ünnepséget hirdettek, ezért aztán Karácsony új megoldást ígért, ami hétfőre meg is érkezett.

Gurult tovább hétvégén a NKA-botrány, azaz hogy Hankó Balázs miniszter irgalmatlan összegeket utalt ki Fidesz-közeli celebeknek, a többi NKA-s bizottsági tag állítása szerint a tudtuk nélkül. Erre hivatkozva mondott le a napokban tagságáról Vidnyánszky Attila és Both Miklós is, a szintén tag Győrffy Ákos arról írt, hogy ők hülyének lettek nézve, és az NKA szakmai kollégiumainak eddigi munkája is le lett öntve egy stráfkocsi szarral, a nem tag Majka pedig arról posztolt, hogy együtt fullad meg a pénzben a sok seggnyaló, akik playbackről énekeltek az összes pártrendezvényen. Megszólalt a botránnyal kapcsolatban a leendő egészségügyi miniszter is: Hegedűs Zsolt szerint Hankó ugyan gyógyszerész, mégis míg az NKA-nál repkedtek az 500 milliók, a méltányossági gyógyszerkérelmek akadoznak.

Írtunk még arról, hogy

• Radnai Márkot és Rost Andreát is kormánybiztosnak kérte fel Magyar Péter,
• az aszályhelyzet miatt vízügyi cselekvési és kommunikációs tervet kért Magyar Péter Gajdos László leendő élő környezetért felelős minisztertől,
• meghekkelték a Mediaworks oldalát,
• akár egész Nyugat-Magyarországot is sújthatja az osztrák bányákból „importált” azbesztszennyezés,
• Vitézy Dávid szerint Lázár János visszavont több vasútfejlesztési tendert,
• a tavaszi fagy miatt az Alföldön gyakorlatilag elpusztult a szőlő, 30 milliárdos kárról beszélnek a borászok,
• valamint hogy megverték a 24.hu főszerkesztőjét, többszörös arccsonttörést szenvedett, a gyanúsítottat pedig elmegyógyintézetben tartják fogva.

Fociinterjú

Az orbáni futballvilág legpénzégetőbb csapata a Diósgyőr, pedig az elsőségért nagy a verseny a klubok között. Erről a közegről, különösen a cigányokat hol szidó, hol velük azonosuló szurkolókról írt könyvet Tompos Ádám.

Budapest

A régi Kopaszi-gát és a Népsziget természetközeli rozsdás-olajos hangulatát felidéző punkmennyország és bécsi mintájú popup-park jöhet létre Rákosrendezőn. A házakat meg gyorsan el kéne felejteni. Szily László bejárta a területet és egyből bele is zúgott.

Világ

Az olaj- és gázfüggőség immár nemcsak klíma-, hanem geopolitikai és gazdasági sebezhetőségi kérdés lett Európában. Az iráni háború miatti energiaválság sok szakértő szerint lehetőség is egyben, hogy véget vessünk a fosszilis függőség korszakának.

Írtunk arról is, hogy továbbra sincs előrelépés az amerikai-iráni háborúban, ami miatt rekordmélységbe zuhant az USA-ban Trump népszerűsége, és hír volt még, hogy

• telefonon egyeztetett Fico és Zelenszkij, kölcsönös látogatásokat terveznek Pozsonyba és Kijevbe,
• a német védelmi miniszter szerint előrelátható volt, hogy az Egyesült Államok katonákat von majd ki Németországból,
• ukrán támadás után kigyulladt az egyik legfontosabb orosz kikötő,
• civileket szállító buszt céloztak az oroszok Herszonban, két ember meghalt,
• a tajvani elnök elutazott Szváziföldre, Peking patkányhoz hasonlította,
• 39 éves férfit gyanúsítanak Ausztriában a patkányméreggel szennyezett HiPP bébiételek ügyében,
• és hogy egy férfi ellökött és megrugdosott egy apácát egy férfi Jeruzsálemben.

Podcast

Volt persze Borízű is, majd ma jön az ingyenes, rövidebb verzió.

Az ukrán erők hétfőre virradóra dróntámadást indítottak Moszkva ellen, a beszámolók szerint egy felhőkarcolót is találat ért – írja a Kyiv Independent orosz Telegram-csatornákra hivatkozva.

A közösségi médiában megjelent felvételek alapján egy alacsonyan szálló drón közelítette meg a várost hajnali 1 óra körül, nem sokkal később a lakosok robbanásokat hallottak a Moszfilmovszkaja utcából. A jelentések szerint a Moszfilm Torony nevű luxuslakóházat érte találat, a többszintes épület felső szintje megsérült.

❗️🇺🇦⚔️🇷🇺 - Residents of Moscow reported explosions and a drone attack overnight on Mosfilmovskaya Street in the city's western district.

Moscow Mayor Sergey Sobyanin confirmed the strike, stating that preliminary information showed a drone hitting a residential building in the… pic.twitter.com/4pnWNh84u9

— 🔥🗞The Informant (@theinformant_x) May 4, 2026

A lap azt írja, figyelemre méltó a csapás földrajzi elhelyezkedése: a felhőkarcoló mintegy hét kilométerre található a Vörös tértől, illetve három kilométerre az orosz védelmi minisztérium épületétől.Az érintett környék Moszkva egyik elit negyede, ahol több nagykövetség és diplomáciai rezidencia is található.

A moszkvai polgármester közlése szerint a mostani támadásnak nem voltak áldozatai, és az orosz légvédelem további két, a főváros felé tartó drónt is megsemmisített. Az ukrán hadsereg egyelőre nem kommentálta az esetet, a károk pontos mértéke sem ismert. Bár Moszkvát korábban is érték dróntámadások, a hatékony légvédelem miatt ritkán esik kár a civil infrastruktúrában.

A támadás pár nappal a május 9-i győzelem napi díszszemle előtt történt. Az oroszok a náci Németország felett aratott győzelmet ünneplik május 9-én, egy ideje hagyományosan nagyszabású katonai parádéval. A védelmi minisztérium április végi bejelentése szerint azonban az idei rendezvényt korlátozott formában tartják meg, rövidebb lesz a parádé, és a katonai egységek haditechnika nélkül vonulnak fel. Legutóbb 2007-ben rendezték meg Moszkvában a győzelem napi díszszemlét haditechnika nélkül.

Itt a nyár: elkezdődtek az érettségik, és meleg van. Annyira meleg, hogy az Időkép előrejelzése szerint hétfőn 26 fok körül alakul a hőmérséklet, és leginkább napsütéses időe számíthatunk.

Nem meglepő módon ennél csak melegebb lesz: kedden akár már 29 fokot is mérhetünk, igaz, közben az ország északnyugati harmadán erős, helyenként viharos lökések kísérhetik a déli-délnyugati szelet.

Szerdán már lehetnek záporok, zivatarok, de továbbra is nyárias meleg, 23-28 fok lesz.

„A Tiszával egyeztetve május 9-én 13 órától tartjuk meg a Hála nektek! rendszerzáró rendezvényt a Rakparton, így azt követően mindenki csatlakozhat a Kossuth téri rendezvényhez és hallgathatja meg a miniszterelnöki eskütételt” – közölte Karácsony Gergely főpolgámester Facebook-oldalán, bejegyzését pedig azzal indította: „Sok szerelmet bír el a Rakpart...”

Az eredeti terv szerint a Főváros május 8-án péntekre, az Országgyűlés alakuló ülése elé szervezett volna „hálakoncertet”, hogy az „ne zavarja az új Országgyűlés szombati megalakulását kísérő eseményeket május 9-én”. Magyar Péter azonban kritizálta a helyzetet, és egy kommentben tette fel a kérdést: „Ez most komoly, hogy a főpolgármester rászervez egy bulit a május 9-i közös rendszerváltó ünnepre? Egyébként a csődben lévő főváros fizeti a bulit, vagy ön?”

Karácsony hétfő reggeli bejegyzésében azt írta, „a Hála nektek! rendezvény egy gesztus, ami mindazoknak szól, akik az elmúlt 16 évben kiálltak közös ügyeinkért és akiknek ezért üldöztetést, megaláztatást, lejáratást, vegzálást, propagandahazugságokat kellett eltűrniük a most véget ért rendszertől. Civilek, független alkotóközösségek, jogvédők, tanárok, diákok, a munkavállalói jogokért küzdők, az egyetemi autonómia mellett kiállók, a független sajtó, a legszegényebb honfitársainkat támogatók, roma aktivisták, a melegek jogegyenlőségéért kiálló közösségek, vagy éppen az élhető környezetért tenni akarók. Tartozunk nekik legalább egy köszönettel. Egyetértünk abban, hogy nem felejtjük el a kiállás bátorságát és nem felejtjük el az ellenük elkövetett aljas tetteket sem”.

Bejegyzését azzal zárta a főpolgármester, hogy május 9-én „találkozzunk a Lánchídnál a Rakparton és utána menjünk közösen a Kossuth térre”.

Rudy Giuliani, New York volt polgármestere kórházba került, és „kritikus, de stabil állapotban van” – közölte Giuliani szóvivője vasárnap a Reuters szerint. További részleteket nem árultak el az állapotáról, ahogy az sem derült ki, mióta van kórházban.

Szóvivője közleményében csak annyit közölt ezen felül, hogy a most 81 éves Giuliani „egy harcos, aki eddigi életében minden kihívást rendíthetetlen erővel fogadott, és most is ugyanazzal az erővel küzd”.

Giuliani, bár New York polgármestereként lett igazán ismert, nemrég Donald Trump ügyvédjeként is dolgozott azon, hogy megsemmisítsék a 2020-as választás eredményét. Emiatt két amerikai államban is büntetőjogi vádat emeltek Giuliani ellen, aki ellen emellett rágalmazási pert is indítottak. Giuliani mindent tagadott.

Giuliani a hírek szerint legutóbb tavaly volt kórházban egy autóbaleset miatt.

(Reuters)

„Az NKA támogatásából személyesen semmilyen anyagi részesedésem nem származott, abból tiszteletdíjban nem részesültem és a támogatási összegből saját részemre semmilyen kifizetés nem történt” – ezt Mága Zoltán írta Facebook-oldalán vasárnap este, miután a 444 is megírta, hogy már a fideszes kultúrpolitikus L. Simon László is megszólalt azok között, akik szerint felháborító a Nemzeti Kulturális Alap választás előtti pénzszórása, vagyis az, hogy Hankó Balázs miniszter több mint 17 milliárd forintot osztott szét Fidesz-közeli szereplők között. Így derült ki az is, hogy Mága Zoltán fotósa 500 milliót kapott.

A leköszönő Fidesz-kormány támogatását hosszú évek óta élvező hegedűművész Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a támogatást élvező személy nem a fotósa, ő intézi a pályázatok kezelését:

„Földházi Balázs, aki nem a fotósom, jelezte, hogy szívesen vállalja a program szakmai koordinációját és a pályázat benyújtását. Ennek érdekében valóban új céget alapított, amelyen keresztül a pályázat beadásra került. Földházi Balázs hosszú évek óta aktívan részt vesz hazai és nemzetközi nagyszabású produkciók szervezésében és lebonyolításában, valamint számos koncertem szervezői, kreatív és grafikai munkáját is segítette.”

A fideszes celebeknek és egyesületeknek a választás előtti vurstlijaira kifizetett milliárdok miatt már lemondott Bús Balázs, az NKA alelnöke, a bizottsági tag Baán László és Vidnyánszky Attila is, az ATV-ben nagyon kínosan magyarázkodó Hankót pedig a Tisza szólította fel azonnali lemondásra.

„A minisztériumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 2026-os zenekari működés közvetlen finanszírozására nincs lehetőség, ugyanakkor jelezték, hogy az év végén várhatóan az NKA keretében nyílik pályázati lehetőség. Ennek alapján azt javasolták, hogy egy nagyszabású koncertsorozat keretében, pályázati úton kíséreljük meg a program finanszírozását” – írta a hegedűművész, aki magyarázata szerint a többi turnéhoz kapcsolódó pályázati és adminisztratív folyamatokat személyesen már nem tudta koordinálni, ezért vette fel Földházi Balázst erre a feladatra.

Azt állítja, több mint száz koncert megvalósítására pályáztak, többféle zenekar helyet kapott a produkcióban, a fellépők között pedig olyanok is voltak, mint Bodrogi Gyula vagy Molnár Piroska. A pályázat folyamatban van, az év végéig még van ötven koncert.

Mága szerint a koncertsorozat „számos alkalommal jótékonysági célt is szolgált”, mert felléptek „beteg gyermekek támogatására szervezett esteken, kórházak javára rendezett eseményeken, hátrányos helyzetű roma és nem roma gyermekeket segítő programokon, állami gondozásban élő fiatalok támogatására szervezett koncerteken, valamint templomfelújítási jótékonysági eseményeken is”.

A Fidesz támogatását élvező hegedűművész szerint „a program célja nem egyéni érdekek szolgálata, hanem a magyar kultúra értékeinek megőrzése, a művészek foglalkoztatása, a fiatal tehetségek támogatása és a közösségek megerősítése”.

„Művészekként hisszük, hogy a kultúra nem megoszt, hanem összeköt. Ezért örömmel és hálával tekintünk minden olyan támogatásra és kezdeményezésre, amely Magyarországon segíti a művészetet, a zenét, a kulturális értékteremtést és a magyar művészek munkáját” – írta Mága.

Egy tartályhajót hétfőn ismeretlen eredetű lövedékek találtak el a Hormuzi-szorosban – közölte egy tengeri biztonsági szervezet, nem sokkal azután, hogy Donald Trump bejelentette: az Egyesült Államok haditengerészeti kíséretet biztosítva segít átkelni a szoroson a Perzsa-öbölben rekedt semleges hajóknak.

„Közöltük ezekkel az országokkal, hogy biztonságosan kivezetjük hajóikat ezekből a korlátozott vízi útvonalakból, hogy szabadon és zavartalanul folytathassák tevékenységüket”

– írta Trump a Truth Social közösségi oldalon. A konfliktus miatt több száz hajó és akár 20 ezer tengerész rekedt a szoros térségében. A Project Freedom (Szabadság Projekt) részletei egyelőre nem ismertek, de az amerikai hadsereg jelentős erőket mozgósít: mintegy 15 ezer katona, több mint 100 repülő, valamint hadihajók és drónok vesznek részt az akcióban.

„E védelmi jellegű küldetés támogatása kulcsfontosságú a regionális biztonság és a világgazdaság szempontjából, miközben fenntartjuk a tengeri blokádot”

– mondta közleményében Brad Cooper admirális, az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) parancsnoka.

A Reuters azt írta, Trump nyilatkozata után nem sokkal a brit haditengerészet tengerhajózási biztonsági információs szolgálata (UKMTO) közölte, hogy egy tartályhajót ismeretlen lövedékek találtak el a szorosban. Az UKMTO szerint a legénység minden tagja biztonságban van.

Irán több mint két hónapja gyakorlatilag minden hajóforgalmat blokkol a Perzsa-öbölben, ami az energiaárak meredek emelkedéséhez vezetett. Egyes, a szoroson áthaladni próbáló hajók arról is beszámoltak, hogy tüzet nyitottak rájuk, továbbá Irán több hajót is lefoglalt. A múlt hónapban az Egyesült Államok is blokádot vezetett be az iráni kikötőkből induló hajók ellen.

A Trump-kormányzat más országok támogatását is igyekszik megszerezni egy nemzetközi koalíció létrehozásához, ami biztosítaná a hajózást a szorosban. A CENTCOM szerint a legújabb kezdeményezés „diplomáciai lépéseket ötvöz katonai koordinációval”.

Eközben Irán közölte, hogy megkapta az Egyesült Államok válaszát legutóbbi békejavaslatára, de a tárgyalások állása továbbra is bizonytalan. Az iráni javaslat szerint a felek elhalasztanák a nukleáris kérdésekről szóló tárgyalásokat, amíg véget nem ér a háború, és fel nem oldják a kölcsönös tengeri blokádokat. Ez azonban ütközik Washington álláspontjával, amely a nukleáris program korlátozását a háború lezárásának feltételéhez köti.

Az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO közlése szerint három ember meghalt az Atlanti-óceánon közlekedő MV Hondius nevű óceánjárón, feltételezhetően hantavírus-járvány miatt. A hajó Argentínából a Zöld-foki-szigetek felé tartott – a hajókövető oldalak adatai szerint az MV Hondius vasárnap este a Zöld-foki-szigetek fővárosának kikötőjének közelében tartózkodott.

A WHO közleménye szerint egy hantavírusos esetet már megerősítettek, további öt gyanús esetet pedig vizsgálnak. A halottak között egy holland házaspár és egy harmadik személy van, rajtuk kívül még három ember betegedett meg. Az ENSZ egészségügyi szervezete megerősítette, hogy egy 69 éves brit állampolgár egy dél-afrikai kórház intenzív osztályán fekszik, és a WHO a hatóságokkal együttműködve dolgozik azon, hogy a tüneteket mutató másik két személyt evakuálják a hajóról.

A dél-afrikai egészségügyi minisztérium közlése szerint a holland házaspár férfi tagja a hajón betegedett meg és Szent Ilona szigetén halt meg, felesége pedig egy dél-afrikai város, Kempton Park kórházában hunyt el.

A hajót egy holland utazási iroda, az Oceanwide Expeditions üzemelteti – ők vasárnap este közölték, hogy a fedélzeten a legénység két tagja sürgős orvosi ellátásra szorul. A helyi egészségügyi hatóságok megvizsgálták a két, tüneteket produkáló személyt, de a hajó nem kapott engedélyt a partra szállításukra. Az egyik halott még mindig a hajón van.

Az MV Hondius körülbelül 170 utas befogadására alkalmas, és 70 fős legénységgel működik. A hajón most megközelítőleg 150 utas lehetett.

A hantavírus-fertőzés általában környezeti expozícióhoz köthető, a megbetegedés fertőzött rágcsálók vizeletével vagy ürülékével való érintkezés után alakulhat ki, de ritka esetekben emberről emberre is terjedhet, súlyos légúti megbetegedéseket okozva. (A 2025 februárjában elhunyt Gene Hackman és felesége halálát is hantavírus okozta fertőzés okozta – a birtokukon lévő melléképületekben elpusztult rágcsálókat és rágcsálófészkeket találtak.) A hantavírusok okozhatnak súlyos légúti betegséget és vesevérzéses lázat is. Nincs rá specifikus kezelés vagy gyógymód, de a korai orvosi ellátás növelheti a túlélés esélyét.

(Guardian/BBC)

Nagy-Britannia tárgyalásokat kezd az Európai Unióval arról, hogy csatlakozzon az Ukrajna számára összeállított, 90 milliárd eurós uniós hitelcsomaghoz. A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök a kezdeményezést az Európai Politikai Közösség (EPC) hétfőn kezdődő jereváni csúcsértekezletén terjeszti elő.

Starmer az EPC-csúcson hivatalosan is bejelenti, hogy London az EU-val közösen kívánja biztosítani olyan létfontosságú hadfelszerelések szállítását, amikre Ukrajnának szüksége van az ellentámadás folytatásához és szuverén területeinek visszaszerzéséhez. Nagy-Britannia a Kijevnek nyújtandó uniós pénzügyi segítség támogatása mellett a héten várhatóan újabb olyan szankciócsomagot is bejelent orosz vállalatok ellen, aminek célja az orosz katonai beszállítói hálózat működésének akadályozása és a katonai kapacitások gyengítése.

Ukrajna az utóbbi hetekben sikeresen keresztülhúzta az orosz fegyveres erők számításait és további területeket szerzett vissza, köztük egy 200 négyzetkilométernyi területrészt a dél-ukrajnai Herszon környékén – áll a Downing Street hétfői ismertetésében. Szerintük a hadszíntéren elszenvedett orosz emberveszteség most már meghaladja Oroszország mozgósítási képességeit.

Ugyanezt állapította meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) brit delegációjának vezető katonai szaktanácsadója, Joby Rimmer ezredes is. A szervezet múlt heti ülésén azt mondta: a brit kormány adatai szerint tavaly az orosz fegyveres erők 420 ezer tagja halt meg vagy sebesült meg Ukrajnában, az orosz katonahalottak száma pedig elérhette a 200 ezret. Rimmer szerint Oroszország mindeközben Ukrajna területének alig 0,8 százalékát tudta újonnan elfoglalni. A brit EBESZ-szaktanácsadó szerint az orosz veszteségek idén is kivételesen magasak: 2026 elején a meghalt vagy megsebesült orosz katonák száma havi átlagban meghaladta a 30 ezret. Hozzátette, az ukrajnai háború kezdete óta brit becslések szerint 1,3 millió orosz katona halt vagy sebesült meg. (MTI)

Gulyás Gergely múlt szerdai posztja szerint „a Fidesz megújult parlamenti frakciója a normalitást fogja képviselni az Országgyűlésben, konstruktív ellenzéki szerepre és az egész ország érdekeit szolgáló munkára készül”.

Hogy mi a normalitás, az nézőpont kérdése, a konstruktivitás is érdekes felvetés némely fideszes képviselőnél, de ennél is fontosabb, hogy ha az egész ország érdekeit akarják szolgálni, akkor sokaknak össze kell majd kapniuk magukat, mert az elmúlt évek hírei alapján sokszor inkább a saját érdekeiket szolgálta a munkájuk, semmint a közt.

A 44 fős fideszes és a 8 fős KDNP-s frakció csaknem felének voltak olyan kétes ügyei az elmúlt években, amelyek közpénzek kicsatornázásáról, ide-oda terelgetéséről, illetve klasszikus NER-sztorikról szóltak.

A legnagyobbak eléggé szem előtt voltak, az ő sztorijaik viszonylag ismertek. Lázár János kezdettől fogva simán beírja a vagyonnyilatkozatába, hogy több tucatnyi földje és egyéb ingatlanja van, hozzá kötik a batidai vadászházat, amit erősít, hogy a vadászházat birtokló cégből egyedül ő vett fel osztalékot, és érdekes magyarországi bizniszeket folytatott osztrákokkal is.

Három, Rétvári Bencéhez közeli alapítvány is részesült a Hankó-féle NKA-s pénzekből, összesen 50 millió forintot kaptak elvileg kulturális programokra – írja a Váci Hírlap.

A KDNP-s belügyi államtitkár embereihez köthető három alapítvány is a Kulturális Alapból választás előtt, titokban kiosztott 17 milliárdjából kistafírozott szervezetek közül.

A legtöbbet, 22 millió forintot az a Dunakanyari Védegylet Alapítvány kapta, melynek véletlenül Bajor Gergő, Rétvári kampányfőnöke a kurátora. Ebből a pénzből hivatalosan kulturális közösségépítő programokat és rendezvényeket valósítanak meg – az nem derül ki a választás után nyilvánosságra hozott, szűkszavú tájékoztatóból, hogy ez konkrétan mit takar.

Egy másik jutalmazott szervezet, a 18 milliót kapó Aktív Dunakanyar Alapítvány a lap szerint olyan rendezvényeket szervezett a váci választókerületben, amelynek a KDNP-s országgyűlési képviselő volt a fővédnöke. A 10 millióval megdobott Hello Dunakanyar Alapítvány a helyi fideszes kiadvány, a Vác Online kiadója.

Rétvári Bence így is 10 ezer szavazatnyi különbséggel kapott ki egyéniben a tiszás Szimon Renátától.

A Nemzeti Kulturális Alapból a választások előtt Hankó Balázs miniszter több mint 17 milliárd forintot szórt ki Fidesz-közeli szereplőknek, kormányközeli celebeknek és egyesületeknek. Az ügy miatt már lemondott Bús Balázs, az NKA alelnöke, a bizottsági tag Baán László és Vidnyánszky Attila is, Hankót pedig a Tisza szólította fel azonnali lemondásra, még a kormányváltás előtt.