Mediterrán ciklon irányítja Magyarország időjárását, aminek köszönhetően vasárnap is túlnyomóan felhős lesz az ég, és többfelé számíthatunk esőre, záporra. Az esti órákban csökkenhet a csapadékhajlam, és szakadozhat fel nyugat felől a felhőzet – írja az Időkép.

A ciklon hétfőn északkelet felé távozik térségünkből, ez után inkább már csak helyenként lehetnek záporok, esetleg zivatarok, egyre több lesz a napsütés.

Napról napra melegszik a levegő, igaz a légmozgás csütörtöktől ismét többfelé feltámadhat. Délutánonként viszont egyre többfelé elérjük a 25 fokot. A következő, vagyis a pünkösdi hétvége már nyárias időt hoz, 27 fok is lehet.

Esős hétvégi délelőttökre remek programot kínáló zenés slowfilmpremier a 444-en: Pápai Gergő a covid óta dolgozik sorozatán, melyben a minket körülvevő tájjal foglalkozik, és a leginkább drónnal készített felvételekre aztán, a némafilmes vetítések emlékét is megidézve, hol egyedül, hol zenésztársaival improvizál élőben elektronikus zenéket. E utóbbi koré egy egész rádióműsor is kinőtt, a Mikrohullám a Tilos Rádión.

A most megjelenő film is ennek a sorozatnak a része, Pápai évek óta filmez lakótelepeket, ezeket a felvételeket kísérte egy éjszakai live act. A film mellé küldött egy ajánlót is:

„A film részben a Flórián tér sajátos épített örökségét, a római kori romok, a panelrengeteg és a városrész életét ellehetetlenítő forgalom és autós infrastruktúra egymásra rakódott, összegabalyodott és kibogozhatatlan szövetét elemzi egy sajátos, meditatív formában. Igyekszem ezt a rétegzettséget eddig talán sosem látott metszetekből ábrázolni, hogy a film teret adhasson a közös szorongásra és gondolkodásra azzal kapcsolatban, hogy hogyan süllyedhettünk ilyen mélyre, hogy a szuburbán övezet lakóinak autózáshoz való előjoga felülírja a lakótelepen élő emberek egészséges környezethez való jogát, aminek köszönhetően ilyen óriási városi sivatagok alakulnak ki, mint amilyen a Flórián tér és környéke. Az aluljáróba rejtett, betonszarkofágba zárt római kori fürdő, a bebetonozott római sírfeliratok és a panelházak elé kiállított korinthoszi oszlopfők látványa egészen egyedi módon hangsúlyozzák azt a pusztító szemléletet, ahogyan leigáztuk ezt a városrészt, illetve tájat. A lakótelepek egyetlen jó tulajdonságát, hogy kompakt városként használhatók, gyalogosan elérhető az élethez szükséges infrastruktúra, posta, bolt, óvoda és ez esetben pedig még a Duna-part is, mind ellehetetlenül attól, hogy a köztér epicentrumában a nagysebességű autóforgalom lehetőségének megteremtése történt.”

A tilosos sorozatnak ez már a harmadik része, készült már egy epizód arról, ahogy vonattal hagyjuk el Budapestet:

és jégbefagyott délegyházi tavakról is:

Pápai volt már a Hangover sorozatunk vendége is, a mixét itt lehet visszahallgatni.

A Kúria elnöke tegnap közleményben kérte ki magának Magyar Péternek azt az állítását, miszerint Varga Zs. András luxus elnöki szintet építtet magának a Kúria épületében közpénzen. Erről a miniszterelnök a Karmelita bejárása közben beszélt.

A Kúria közleménye szerint a Kossuth téri épület rekonstrukcióját nem a Kúria jelenlegi, hanem az előző vezetése hagyta jóvá, és már az akkori tervekben is szerepelt a tetőtéri, nem elnöki, hanem „bírói klub”. A közlemény kitér arra is, hogy „szivarszoba és elnöki lakosztály sem a korábbi, sem a jelenlegi tervekben nincs, és a Kúria carrarai márványt sem rendelt”. Szerintük a felújítás „az eredeti állapothoz lehető legközelebbi, ugyanakkor a modern kor hivatali igényeit kielégítő formában történik”.

A miniszterelnök most azt írja, haladéktalanul távozzon Varga Zs. András, „közpénzen luxizó, fideszes kúriai elnök, aki amolyan fideszes stílusban rendszeresen fenyegette a saját kollégáit”. Magyar szerint Varga Zs. Andrásról kiderült, hogy „a közpénzen épített luxust ugyanúgy szereti, mint a bukott kormánytagok”.

A miniszterelnök fotókat is mellékelt a poszthoz, ezek állítása szerint a következőket ábrázolják:

• aranyozott plafon az elnöki szobában;
• gondosan kiválasztott márványlapok az elnöki fürdőben;
• bírói klub, a bírák számára elengedhetetlen bárpulttal;
• üvegtetővel fedett télikert, pálmákkal a bíró klub előtt;
• új teraszok Parlamentre nyíló csodás kilátással.

„Mindezt természetesen közpénzen, titokban. Vajon mit szólnak ehhez a nettó 200-300 ezer forintot kereső leírók, jegyzők és más igazságszolgáltatási kollegák, akikért önnek nem volt ideje/kedve kiállni, hisz épp a márványlapokat kellett válogatni az elnöki fürdőbe?” – írja Magyar Péter, majd ismét felszólítja Varga Zs. Andrást a távozásra.

Korábban azt mondta, május 31-ig van ideje az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságoknak a lemondásra, ha nem teszik meg, eltávolítják őket alkotmánymódosítással. Alkotmányjogászok cikk a témában itt.

A venezuelai hatóságok kiadták az Egyesült Államoknak Alex Saab kolumbiai üzletembert és volt venezuelai minisztert, aki Nicolás Maduro elrabolt venezuelai elnök közeli szövetségesének számít.

Saab ellen az Egyesült Államokban több bűncselekmény miatt folyik vizsgálat. Az 54 éves üzletembert februárban Caracasban vették őrizetbe egy amerikai és venezuelai hatóságok által közösen végrehajtott művelet során. Letartóztatása egy hónappal azután történt, hogy amerikai különleges erők kirángatták az ágyából Nicolás Madurót és feleségét, Cilia Florest Caracasban. A házaspárt New Yorkba szállították, ahol többek között kábítószer-kereskedelem miatt állnak bíróság elé. Maduro tagadja az ellene felhozott vádakat.

A diktátor bukása után ügyvivő államfőként hivatalba lépett Delcy Rodríguez kormánya azóta látványosan együttműködik Washingtonnal bűnüldözési ügyekben. Saab korábban is került már amerikai őrizetbe: 2020-ban a Zöld-foki Köztársaságban tartóztatták le, amikor Iránba tartó magángépe tankolás miatt leszállt.

Egy évvel később kiadták az Egyesült Államoknak, ahol százmillió dolláros nagyságrendű pénzmosással és korrupcióval kapcsolatos ügyekben indult ellene vizsgálat. A Joe Biden vezette amerikai adminisztráció azonban 2023-ban kegyelemben részesítette, miután Caracas több Venezuelában fogva tartott amerikai állampolgárt szabadon engedett egy fogolycsere keretében.

Washington régóta azzal vádolja Saabot, hogy segített a venezuelai vezetésnek kijátszani az amerikai szankciókat, valamint részt vett pénzmosási és egyéb illegális pénzügyi műveletekben. Amerikai nyomozók szerint az üzletember fontos információkkal rendelkezhet Maduro családja és magas rangú venezuelai tisztségviselők feltételezett illegális üzleteiről. Saab 2024-től Venezuela ipari és nemzeti termelési minisztere, valamint a Nemzetközi Termelő Beruházási Központ vezetője volt, egészen idén januárig. (MTI)

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-posztban reagált arra, hogy Pintér Sándor, a területért felelős volt belügyminiszter az átadás-átvételen vizsgálatot kért maga és a Belügyminisztérium ellen, mondván: szerinte nincs miért szégyenkeznie.

„Akkor nézzük” – írja Hegedűs, majd a szombaton átvett helyzetértékelő dokumentum néhány megállapítását idézi.

• A dokumentum szerint több tízezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből, az ápolóhiány pedig meghaladja a 30 000 főt.
• A szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év. 25 ezer kolléga már 58 év feletti. Ez azt jelenti, hogy miközben most is munkaerőhiány van, néhány éven belül még többen eshetnek ki a rendszerből.
• Vannak területek, ahol az ápolók nem havi 168–174 órát dolgoznak, hanem 220–240 órát. „Ez nem hivatástudat, hanem rendszerszintű önkizsákmányolás” – írja Hegedűs.
• A legkritikusabb területek között szerepel a felnőtt ápolás, az aneszteziológia és az intenzív terápia, a műtőszolgálat és a labordiagnosztika.
• Az intenzív területen 1 609 szakasszisztensből 1 079 fő 46–60 év közötti, miközben a 25–45 évesek száma mindössze 212 fő. „Ha a nyugdíj mellett dolgozó kollégák kiesnek, egyes területeken az ellátás működése kerülhet veszélybe.”
• „A járóbeteg-ellátásban sem jobb a helyzet” – írja. Az asszisztensi tagozat 12 285 főt számlál, de a tagok közel kétharmada 45 év feletti. Ha csak a 60 év feletti korosztály távozik, már több mint 2 000 ember fog hiányozni erről a területről.

Hegedűs szerint Pintér öröksége az „elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány, túlóra, kiégés, romló munkakörülmények, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat”. Szerinte „alapjában sérül már a betegbiztonság – ki kell mondani”, és „a magyar egészségügy nem működhet tovább a szakdolgozók önfeláldozására építve”. Kritikus a helyzet annak ellenére, hogy Pintér Sándor idén februárban még azt mondta: „Ami feladatot kaptam, mindent sikerült megoldani”.

A jövő héten már az önálló egészségügyi minisztériumban ülnek le egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, hogy a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyaljanak.

Legalább három ember meghalt és 12-en megsérültek ukrán dróntámadásokban a moszkvai régióban vasárnap hajnalban. A moszkvai olajfinomító „technológiája” nem sérült meg az éjszakai támadásban, viszont három ház megrongálódott – jelentette be Szergej Szobjanin moszkvai polgármester, hozzátéve, hogy az elmúlt 24 órában több mint 120 drónt lőttek le.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az éjszaka folyamán és reggelre összesen 556 drónot lőttek le az ország területén, beleértve a moszkvai régiót is.

Andrej Vorobjov moszkvai kormányzó közleménye szerint egy nő és két férfi vesztette életét a támadásokban, és több épület és infrastrukturális létesítmény is megrongálódott.

Orosz Telegram-csatornák beszámolója szerint az ukrán hadsereg május 15-én éjjel is nagyszabású dróntámadást indított: Oroszország több régiójában is találat érte a katonai és energetikai infrastruktúrát. (Reuters)

Több tízezres szélsőjobboldali demonstrációt és ezzel egyidőben palesztinpárti tömegtüntetést is tartottak szombaton Londonban, példátlan rendőri készültség mellett. A két tüntetésen nagyobb rendbontások nem voltak, de a rendőrség többtucatnyi résztvevőt őrizetbe vett.

Az egyik tüntetés főszervezője Tommy Robinson, a brit szélsőjobboldali mozgalmak egyik vezető aktivistája volt. Robinson, az English Defence League (Angol Védelmi Liga) nevű szélsőségesen iszlámellenes egykori szélsőjobboldali szerveződés alapítója, aki az utóbbi években ötször is megjárta a börtönöket közösségellenes és egyéb bűncselekmények miatt, „Unite the Kingdom” (Egyesítsük a királyságot) címmel hirdette meg a szombati megmozdulást.

Robinson arról posztolt, hogy „milliók vonulnak London utcáin”, de a Scotland Yard szombat este közzétett becslése szerint 60 ezren lehettek a résztvevők. Az előző, tavaly szeptemberben tartott „Unite the Kingdom” felvonuláson a Scotland Yard akkori létszámbecslése szerint 150 ezren vettek részt.

A másik tüntetést a legnagyobb brit palesztinpárti szervezet, a Palestine Solidarity Campaign (PSC) rendezte Izrael 78 évvel ezelőtti alapításának évfordulója alkalmából. Ezt a tüntetést a PSC minden évben megrendezi Londonban az izraeli államalapítás évfordulójához legközelebbi hétvégén. A két demonstráció egyidőben kezdődött, de a Scotland Yard egymástól távol eső útvonalakat jelölt ki a résztvevőknek.

A rendőrség szombat esti összegzése szerint a két tüntetésen összesen 43 embert vettek őrizetbe, négy rendőrt ért fizikai támadás, de egyik sem volt súlyos. A szombati felvonulások a londoni rendőrség évtizedek óta nem látott készültsége mellett zajlottak.

A Scotland Yard több mint négyezer rendőrt mozgósított, emellett arcfelismerő berendezéseket telepített számos helyszínre, drónokkal figyelte a tömeget mindkét tüntetésen, és páncélozott járműveket is készenlétbe helyezett. A rendőri készültség költségeit nagyjából 4,5 millió fontra, azaz közel kétmilliárd forintra becsülik.

Mindeközben a brit kormányfő helyzete egyre reménytelenebb, miután hatalmas pofont kapott a Munkáspárt a múlt heti önkormányzati választáson. A párttagság már nemigen bízik Keir Starmerben, elmozdítani azonban nem olyan könnyű, így a miniszterelnök egyelőre kitart. Itt írtunk minderről bővebben. (via MTI, ORF)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában kialakult Ebola-járványt nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a határokon átterjedő fertőzés és a járvány mértékével kapcsolatos bizonytalanság miatt – írja a Bloomberg.

A járványt a Bundibugyo Ebola-vírus okozza, egy ritka vírustörzs, amely ellen nincs engedélyezett oltóanyag vagy gyógymód.

A 2013-2016-os nagy nyugat-afrikai Ebola-járványt egy másik vírustörzs okozta, akkor az ellen fejlesztettek ki oltást, erre a másik törzsre nem maradt erőforrás.

A járványt először egy elszigetelt, vidéki területen azonosították, de mostanra olyan városokba is elterjedt, mint Kampala vagy Kinshasa (előbbi Uganda, utóbbi a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa). Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerint az esetszámok a hivatalosan közölteknél lényegesen magasabbak lehetnek.

A WHO a nyilatkozattal nemzetközi pénzügyi támogatást akar a régióba csatornázni, és próbálja elérni, hogy az érintett országok összehangolt vészhelyzeti intézkedéseket tegyenek. A szervezet már felszólította a szomszédos országokat, hogy tegyenek megelőző intézkedéseket a járvány terjedésének megfékezése érdekében.

• Interjúban kérdeztük a Hajdú-Bihar megyei leszakadó térségekben tevékenykedő Igazgyöngy Alapítvány létrehozóját a választásról, problémákról és az új kormányról.
• Mesélt arról, hogy hogyan próbálták meg befolyásolni a Toldon élő cigányságot a választás előtt, mit szóltak Lázár János vécékefés esetéhez és aztán a Tisza győzelméhez.
• Elmondta azt is, hogy milyen súlyos hatásai voltak a 16 év Fidesz-kormányzásnak az oktatás és a szociális szféra terén, és ezeken hogyan lehetne javítania az új kormánynak.
• Arról is kérdeztük, hogy neki ígértek-e pozíciót és vállalná-e.

Szeptemberben lesz egy éve, hogy visszavonultál az Igazgyöngy Alapítvány napi operatív feladataiból, de a stratégiai döntésekben továbbra is részt veszel. Ehhez sikerült tartanod magad a választási időszak alatt?

Részben igen, mert volt egy betegségem, ami miatt csak márciusban tudtam visszakapcsolódni a munkába. De nyilván nem tudtam függetleníteni magam tőle, már csak azért sem, mert sok sajtómegkeresést kaptunk. Ennek azért örültünk, mert ami A szavazat ára című filmben is látszott, azt az Igazgyöngy Alapítványnál már évek óta, minden választásnál elmondjuk: nagyon nagy a kockázata a szavazatbefolyásolásnak. Láttuk ennek a módjait is, ezért most, hogy ez picit jobban kihangosodott, nagyon örültünk, és szerettük volna minden szálon megerősíteni, hogy csakugyan ez történik.

Mit tapasztaltatok a mostani választásnál? Mennyire volt durva a kampány?

Hajdú-Bihar megye, illetve az a rész, ahol mi is dolgozunk Toldon, erősen Fidesz által befolyásolt terület volt. Az elejétől kezdve figyeltük, milyen nyomásgyakorlás érkezik a kisebbségi önkormányzatokon keresztül. A közösségi médiában is láttuk, milyen megjelenések vannak, és ebben érzékeltük azt a fajta befolyásolást, ami nem megengedett. Úgyhogy próbáltam az oknyomozó újságírók munkáját segíteni azzal, hogy ezeket az információkat eljuttattam hozzájuk. Nem is tagadom, hogy ebben segítettem.

Milyen befolyásolási módszereket tapasztaltatok?

Közvetlenül a választás napján Toldon és környékén nem tapasztaltunk fuvarozást, vagy olyat, hogy lefotózzák a szavazólapokat. Ezt a fajta kényszerítést most sem vettük észre.

Inkább korábban történnek meg azok a befolyásolások, amelyekkel próbáltak hatni, például pénzfelajánlásokkal. Érdekes volt, ahogy a Facebookon hirdették, hogy gyerekenként 5 ezer forint kaphatnak, akik kérik. Összeszámoltuk, így egy 7,5 millió forintos összegről lehetett szó, de hogy honnan volt, azt mi nyilván nem láttuk, csak azt, hogy ezeket hirdették. Korábban erre nem volt példa, csak most történt, a választások előtt, és kisebbségi vonalon. Településenként más volt a kép, volt ahol ruha-, bútorosztás történt, máshol élelmiszercsomagokról hallottunk.

De olyat is láttuk, hogy az újságírók hiába próbálták megszólítani egy településen közmunkásokat, nem mertek nyilatkozni, ami azt mutatta, hogy itt azért a polgármester befolyása nagyon erős. Szóval lehetett érezni (a közösségi médiában is) a feszültséget, a félelemkeltést, a Fidesz melletti kampányolást. Néha nagyon durván össze is csaptak a vélemények a Facebookon is. Ott azért nagyon elgondolkodtató kommentek születtek. Nyilván a két részre szakadt országot pontosan lemodellezte az, amit a választások előtt a közösségi médiában lehetett látni.

Ti az alapítvánnyal próbáltátok felvenni ezzel a harcot, tudatosságra neveléssel vagy bármi egyébbel?

Igen. Előtte fejeződött be egy kétéves, brüsszeli finanszírozású program, ami a választási tudatosság növeléséről szólt. Nem az volt a célunk, hogy valamelyik párt mellett tegyék le a voksot, hanem az, hogy képessé tegyük ezeket az embereket arra, hogy élni tudjanak a demokratikus jogaikkal. Ahhoz viszont világlátás kell, az kell, hogy tisztában legyenek azzal, milyen pártok vannak, egyáltalán mi az, hogy parlament, mi az, hogy parlamenti képviselet, hol vagyunk Európában. Mi az, hogy Brüsszel. Szemléletes, hogy volt aki azt hitte, Brüsszel az egy ember, mert ez így jött át nekik abból az ellenségképből, amit a Fidesz gyártott.

Tehát nagyon messziről indultunk ahhoz, hogy egyáltalán értsék, mi a választás tétje. Heti rendszerességű közösségi foglalkozásaink voltak, amikor tudásbővítés, világlátás-bővítés történt. Én többek között ennek tudom be, hogy változott a Fidesz-szavazók aránya Told esetében is.

(2022-ben ezen a településen 93 százalékot kapott a fideszes Vitányi István, most 70 százalékot. A teljes választókerületben, a Hajdú-Bihar 4-esben a tiszás jelölt néhány száz szavazatkülönbséggel maradt le a 4 éve nagyon magabiztosan nyerő fideszestől – a szerk.). Illetve volt egy érdekes fordulat: a kisebbségi önkormányzat vezetője átállt a Fidesz oldaláról a Tisza oldalára. Mindezt elég látványosan, a médiában is vállalva, és azt gondolom, hogy ez sokakat elgondolkodtatott.

A többségi társadalomban érezhető volt egyfajta harag azok felé az emberek felé, akik hagyják magukat megvesztegetni. Erről mit gondolsz?

Miután szombat délelőtt élő adásban szóváltásba keveredtek, délután Magyar Péter egy miniszterelnöki határozattal fel is mentette Havasi Bertalant, Orbán Viktor volt sajtófőnökét, később Rogán Antal helyettes államtitkárát, aki máig bejárt dolgozni, és ahogy pénteken mondta, szivarozgatott. Havasi erre egy, a miniszterelnököt leöcsiző és leminiszterfeleségező, Vadhajtások-stílust idéző közleménnyel szólt vissza, beletaposva egyet Gulyás Gergelybe is.

A történet ez a része egyelőre lezárulni látszott – de aztán Rétvári Bence úgy érezte, neki is be kell szállni a pofonosztásba. Bár ne tette volna!

A Pázmányon 2003-ban jogi diplomát szerzett politikus szerint „Magyar Péter kormányában több az operatőr, mint a jogász, ezért formahibásan rúgták ki [Havasit]: olyan miniszter javaslatára, aki már nincs”. Rétvári exállamtitkár arra célzott, hogy a miniszterelnöki határozat szövege szerint Magyar Péter „a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára” mentette fel Havasit, márpedig az új kormányban nincs ilyen minisztérium.

Az újban valóban nincs, csakhogy, mint arra egy magát joghallgató-kormánytisztviselőként aposztrofáló kommentelő felhívta a figyelmet, az Orbán-kormányban Rogán Antal vezette Kabinetiroda még nem szűnt meg. Ugyanis annak a törvénynek, ami kimondta, hogy az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik, volt egy olyan passzusa, hogy e két minisztérium megszűnésének időpontját egy külön kormányrendelettel kell meghatározni, márpedig az a kormányrendelet (a 90/2026-os számú) a megszűnés időpontját 2026. június 15-ben állapította meg. Vagyis formálisan addig még létezik a korábban Rogán és Bóka miniszterek által vezetett két tárca.

Rétvári Bence becsületére legyen mondva, hogy gyorsan elismerte a tévedését. Mondjuk nem úgy, hogy elnézést kért volna a bejegyzése elején, hanem úgy, hogy nyomban törölte a posztot, de hát a kis sikerek is sikerek. És hát az internet egyébként sem felejt, íme a screenshotolt bejegyzés és alatta a korrigáló komment:

Látszatra Magyar Péternek szólt be szombaton este Havasi Bertalan, Orbán egykori fősajtósa, de a témában kiadott bizarr közleménye alapján igazából Gulyás Gergely fideszes frakcióvezetőnek van félnivalója.

A sztori szombaton délelőtt kezdődött.

Havasi, akinek utolsó beosztása a Miniszterelnökség helyettes államtitkári pozíciója volt, korábban már lenyilatkozta, hogy ő sokakkal ellentétben nem mond fel, hanem szépen megvárja míg kirúgják, hogy végkielégítést kaphasson, de addig csak „szivarozgat” a munkahelyén. Orbán bizalmi embere, tudva, hogy Magyar Péter miniszterelnök szombaton sajtóbejárást tart a Vár három kormányzati épületében, ezek egyikében, Rogán Antal egykori minisztériumának tetőteraszán várta Magyart és a sajtóstábokat. Itt villámgyorsan oda-vissza beszólogatásba bonyolódtak a miniszterelnökkel, akivel, így kezdték a párbeszédet:

• Magyar: No, még itt van egy… korunk Bibó Istvánja még tartja a frontot.
• Havasi: A gatyámnál fogva még kilógathatsz a…
• Magyar: Nem terveztem…
• Havasi: Nem szeretnél? Mert akkor nagyobb lenne a látvány…
• Magyar: Megvan még a kólás doboz, amit őriztél? [Havasi még 2012-ben beszélt arról, hogy „tréfás tárgyi emlékként” őriz egy összegyűrt kólás dobozt, amiből Orbán Viktor ivott a dunaharaszti Coca-Cola-üzem avatásán.]
• Havasi: Nem fogom átadni. Átadás-átvételnél ez nem lesz meg.

A teljes szürrealista szöveg itt olvasható.

Ezt élőben figyeltem és világos volt, hogy Havasi ugyanazt a taktikát követi, mint szellemi elődje, Menczer Tamás annak idején: tenyérbemászó beszólásokkal ki akarta billenteni Magyart, hogy az szóbeli vagy fizikai tettlegességre vetemedjen. A miniszterelnök ezt élőben persze nem tette meg, de Havasi hergelése annyiban sikeres volt, hogy Magyar pár órával később írásban kirúgta őt.

Erre reagált Havasi vasárnap este az alant elolvasható közleménnyel. Amiben nem az a hír, hogy Öcsinek, Petinek meg miniszterfeleségnek nevezi benne Magyart és pojácázva alkalmatlanozza. Hanem az, hogy ugyanilyen modorban szól be saját pártja frakcióvezetőjének, Gulyás Gergelynek. És hogy az ember szeme át ne ugorjon ezen, felkiáltójellel is kiemeli ezt a beszólását. Ami így hangzik:

„Mint ahogy ki fogod fizetni a többi általad már megalázott vagy még megalázandó közszolgának is az utolsó fillérig, ami jár. És azt majd mi magunk eldöntjük, nem, nem Te, Peti, és nem is Te, Gergő (!), hogy mire fordítjuk, és ha jónak látjuk, beszámolunk róla a nyilvánosságnak."

Havasi itt arra gondol, hogy Gulyás korábban bejelentette, a fideszes politikusok egy kárpátaljai gyerekeket támogató alapítványnak adják a búcsúpénzüket. Gulyás azért aggódhat, mert Havasi lényegében Orbán szervezetének szerves függeléke, a bukott miniszterelnök pedig szombaton nyilatkozott arról, hogy a polgári centrumot úgyis elfoglalta a Tisza, ezért ő inkább a jobboldal jobbszélén próbálná újraszervezni a pártot. Már Orbán interjúja is kellemetlen lehetett Gulyásnak, aki minden, de nem szélsőjobboldali, de az, hogy már Orbán csahosa is így mer beszélni róla, még aggasztóbb jel lehet.

„Örülök, hogy tetszik, Gergő!” – szakította meg egy pillanatra a kormányát bemutató beszédét Magyar Péter, hogy rendre intse a Fidesz frakcióvezetőjét. Gulyás Gergely erre bizonygatni kezdte, hogy igazságtalanul pécézte ki a miniszterelnök, mert ő biztosan nem rendetlenkedett, éppen csak azt nem mondta, hogy „Tanár úr kérem, én meg se szólaltam”, és körülötte is úgy nevetgéltek a frakciótársai, mintha egy gimnáziumi osztályt intett volna rendre az osztályfőnök.

Az elmúlt tizenhat évben nem nagyon láthattunk fideszeseket ilyen megszeppentnek és kiszolgáltatottnak, mint amióta megalakult az új Országgyűlés, vagy éppen a még kellemetlenebb kormányzati átadás-átvételen. Azt kezdettől fogva lehetett sejteni, hogy a Tisza-kormány nem fogja kihagyni azt a temérdek ziccert, amit a távozó hatalom kínált neki, de ha maradunk a focis hasonlatnál, Magyar Péterék egyelőre nem elégszenek meg azzal, hogy gólt rúgjanak, hanem még a kapust is kicselezik, és grundfocis alázással, lehajolva fejjel továbbítják a labdát a kapuba. A kétharmad természete pedig már csak olyan, hogy az ellenzéknek a díszlet szerepe jut – ezt a fideszesek pontosan tudják, hiszen csaknem tizenhat éven keresztül látták ezt a túloldalról. Akkor nem is volt ellene kifogásuk.

Most azonban nekik jut ez a hálátlan feladat: ők méltatlankodnak, hogy csak négy percük van felkérdezni a miniszterjelölteket, és nekik kell beletörődniük, hogy hiába nem fogadják el a jelölt válaszait, attól még ugyanúgy megválasztják miniszternek, mintha az ellenzék ott se lett volna. Arról nem is beszélve, hogy most már a média elől sem menekülhetnek el, mint ahogy korábban tették.

Ez már önmagában elég demoralizáló hatású lehet, de tetejébe el kell tűrniük azt is, hogy az új vezetés a lehető legtöbbször olvassa a fejükre a bűneiket, és gyakorlatilag szitokszóként használják a „fideszes” szót.

Az utolsó fordulóban a Kisvárda elleni idegenbeli 1-0-ás győzelemmel a győri ETO FC nyerte a labdarúgó NB1-et, a Ferencváros hiába nyert otthon 3-0-ra a ZTE ellen, maradt második.

Ez a Győr történetének ötödik bajnoki címe. A csapat első aranykora a hatvanas években volt: 60-ban jutottak fel először az első osztályba, 63-ban bajnokok lettek, 65-ben pedig a legjobb 4 közé jutottak a BL elődjében, a BEK-ben, ahol akkor kizárólag a bajnokcsapatok indulhattak. A következő jó időszakuk a nyolcvanas évek elején jött el Verebes Józseffel, a magyar Mourinhóval, vele 82-ben és 83-ban is bajnokok lettek. Több évtizedes senyvedés után 2013-ban nyerték meg legközelebb - és eddig utoljára - az NB1-et, nem mással, mint Pintér Tolódás Attilával.

Ezután a tulajdonos Quaestor csődje és bűnügyei miatt a megszűnés határára sodródtak. Legeslegújabbkori történetük azzal indult, hogy 2022-ben megvette a csapatot a Dunaszerdahely csapatát is birtokló felvidéki magyar milliárdos, Világi Oszkár. Most pedig itt az ötödik cím, Borbély Balázzsal.

Mint annyi magyar csapatnak, a Győrnek is sokféle neve volt a történelemben. Az 1904-es alapítástól 1949-ig Győri Vagongyár ETO néven futottak, ezután a következő nevei voltak: Stadtauswahl Győr, Győri Vasas, Magyar Vagon- és Gépgyár ETO, Győri Vasas ETO, aztán 1968-tól 90-ig Rába Vasas ETO, de a sportújságban és a sajtóban következetesen csak Rába ETO, aztán Győri Rába ETO, ETO FC Győr, Győri FC, Győri ETO FC, ETO FC Győr, WKW ETO FC Győr és 2022 óta újra ETO FC Győr.

A Ferencváros elnöke kínosan rossz vesztesnek bizonyult. Kubatov Gábor, akinek a Fidesz választási felsülése után megingott a Ferencváros-elnöki pozíciója is, a meccsük után rövid fb-bejegyzésben értékelte a bajnokságot, de nem volt képes/hajlandó gratulálni a bajnoknak. Kubatov ezt posztolta ki:

Az elmúlt 51 év legnagyobb nemzetközi kupasikere után elveszítettük a bajnokságot. Fáj. De ez a Fradi, mi sosem adjuk fel, felállunk, és visszatérünk! Mindig és soha! Szeretlek, Ferencváros!💚

Gázolásos baleset történt az észak-olaszországi Modena központjában. Egy autó hat embert ütött el, közülük ketten súlyos állapotban vannak.

Nem kizárt, hogy terrortámadás történt, miután a város polgármestere, Massimo Mezetti a Le Figaro szerint azt nyilatkozta, hogy a sofőrnél kést láttak, amivel meg is próbált szúrni valakit, bár nem járt sikerrel. De maga a polgármester is azt mondta, hogy még nem egyértelmű, mi is történt pontosan.

Az biztosnak tűnik, hogy a kocsi, amit egy 30 éves, marokkói származású olasz férfi vezetett, nagy sebességgel ugratott fel a járdára és ütötte el sorban az embereket. Az első jelentések szerint a vezetője meg is késelt valakit, ezt az információt igyekezett cáfolni a polgármester.

Szombaton játszotta első mérkőzését a férfi jégkorong-válogatott az idei elit világbajnoki körben. Az ellenfél Finnország volt, amely 2019-2022 között két vb-aranyat és egy -ezüstöt szerzett, az idei téli olimpián bronzérmes lett. A finnekkel legutóbb a 2023-as vb-n találkoztak a mieink, akkor 7-1-es vereség lett a vége.

Ha csak a végeredményt nézzük, a mostani meccset is simán behúzták a finnek, 4-1-re nyertek. Az első harmad után még 0-0 volt az állás, és bár jellemzően a magyar harmadban telt az idő, a 8:5-ös finn kapura lövési arány is azt jelzi, hogy viszonylag kiegyenlített volt a játék.

A második játékrészben aztán 46 másodperc alatt megszerezték a vezetést a finnek, majd bő három perc elteltével már 2-0 volt az állás. Egy szép Terbócs-Horváth akció után Sebők Balázs kissé váratlanul szépített a harmadik 8. percének az elején – a három évvel ezelőtti meccsen is Sebők lőtte a mieink gólját, szintén 0-2-nél –, de a finnek ezt a harmadot egyértelműen uralták, és a meccs 37. percében már ismét kétgólos volt az előnyük. A játék képéről sokat elárul, hogy ebben a harmadban már 18:5 volt a kapura lövési arány.

Az utolsó húsz percre a mieink elfáradtak, több emberhátrányt is összeszedtek, a finnek pedig az egyik előnyből a 43. percben beállították a 4-1-es végeredményt. A vereség sportnyelven szólva tisztes helytállásnak mondható, de a mieinknek nem is ez volt az igazán fontos meccse, hanem a következő kettő lesz az: vasárnap az osztrákokkal, míg kedden a tavaly feljutó Nagy-Britanniával játszanak. Az osztrákok ma 5-2-re verték a briteket, akiket ha sikerül legyőzni, a papírforma szerint ismét bennmaradhat az elitligában a magyar válogatott.

Finnország-Magyarország 4-1 (0-0, 3-1, 1-0)

Gólszerző: Heinola (21.), Puljujärvi (24., 43., a második emberelőnyből), Kuokkanen (37.), illetve Sebők (28.)

Finnország: Korpisalo – Heinola 1 (1), Vaakanainen (1) / Lehtonen, Jokiharju (1) / Määttä, Matinpalo / Saarijärvi – Manninen, Barkov (1), Puljujärvi 1 (1) / Puistola, Lundell, Hämeenaho / Kuokkanen 1, Raty (1), Erholtz / Mäenalanen, Björninen, Merelä.

Magyarország: Vay – Stipsicz, Horváth M. / Hadobás, Ortenszky / Csollák, Garát / Tornyai, Kiss R. – Horváth B. (1), Sebők 1, Terbócs (1) / Papp K., Hári, Sárpátki / Erdély, Szongoth, Sofron / Nemes, Ravasz, Vincze P.

Egy autóbusz, legalább 3 személyautó és jó pár motoros állt a síneken egy thaiföldi vasúti átjáróban, amikor egy érkező tehervonat beléjük futott szombaton. A szerelvény először a buszt találta el, ami kigyulladt, tovább súlyosbítva a helyzetet a bangkoki kereszteződésben.

A buszt maga előtt toló vonat ezután csúszott rá a többi érintettre. Legalább 8-an meghaltak és van 32 sebesült is. A többi jármű azért rekedt meg a síneken, mert pirosat kaptak és ott tervezték megvárni a zöld jelzést. A baleset a reptérről a központba vezető, zsúfolt vonalon történt. A szemtanúk szerint sokkal több áldozat lett volna, ha mindez munkaidőben történik.

Aki mindezt videón is megnézné, az itt teheti meg.

Ritkán jelenik meg szombaton Magyar Közlöny, de amikor igen, annak nyomós oka van. Most a nyomós okot Havasi Bertalan szolgáltatta. Valamint az a szóváltás, amibe Orbán Viktor egykori sajtófőnöke, majd Rogán Antal helyettes államtitkára keveredett szombaton a Karmelitát és a budai várban lévő két másik kormányzati épületet bejáró Magyar Péterrel.

A szürreális párbeszédükről, aminek része volt a gatyánál kilógatás, az Orbán-féle kólás doboz ügye és Havasi esetleges felmentési pénzének a sorsa, bővebben írtam napközben, nem térek rá vissza.

Rögzítsük hát a tényt: a szombaton kora este kijött Közlöny egyetlen oldalas, egyetlen, mindössze három sorból álló miniszterelnöki határozatot tartalmaz. Ennek teljes szövegét idézem:

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára – dr. Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkárát e tisztségéből – azonnali hatállyal – felmentem.

Magyar Péter s. k.,
miniszterelnök”

Hogy pontosan mit, vagyis kit értett „a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszteren”, arra csak tippelni tudom, hogy Ruff Bálintot, mivel az eddig ilyen néven futó Rogán-féle minisztérium a Ruff-féle Miniszterelnökségbe olvadt be.

Havasi egyébként már pénteken arról beszélt, hogy ugyan bejár dolgozni, de igazából csak „szivarozgatok reggeltől estig”, és mivel nem szeretne Magyar Péter alatt dolgozni, állást keres. Felmondani nem akart, hiszen nem volt állásajánlata, várta, hogy kirúgják és megkapja a felmentési pénzért.

Amiért, ha a délelőtti szóváltásukhoz mindketten tartják magukat, bírósághoz kell fordulnia.

Tizenkilenc önkormányzati út esetében mutatott ki a laborvizsgálat eltérő mennyiségű azbeszt tartalmú kőzetet Sopronban, közölte Farkas Ciprián polgármester. A városvezető azt írta a vizsgálatról szóló Facebook-posztjában, hogy összesen 34 útszakaszt vizsgáltak meg.

A problémás utcák, illetve útszakaszok a polgármester felsorolása alapján, de abc-sorrendben:

• Ady Endre út 87. szám előtt
• Ágoston Ernő utca
• Borbolya köz és Rozmaring utca kereszteződése
• Boróka utca és Hubertusz utca kereszteződése
• Csőszház dűlő
• Dalárda utca
• Dorosmai és Szőlőskert utca kereszteződése
• Erdburger dűlő
• Erdburger dűlő és Maurer dűlő kereszteződése
• Kistómalom utca
• Menta utca
• Nikolics Károly utca
• Papucsvirág utca
• Régi Iskola sor
• Sterbenz Kàroly utca
• Tómalom és a kerékpár út közötti padka
• Tőzike utca
• Vasút sor
• Virágvölgyi és Remetelak utca kereszteződése

Az önkormányzat az érintett utcákban sebességkorlátozást vezet be és behajtani tilos, kivéve lakók táblákat helyez ki. Emellett gyors, átmeneti megoldásként az útburkolatok kálcium-klorid kezelést kapnak, ami pormentesíti a felületet. A végleges megoldás az lesz, hogy felületzárják majd az utakat, de ehhez a hatóságok állásfoglalása is szükséges. A mintavételek eredményeit elküldik a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak további vizsgálatok és intézkedések céljából.

Farkas Ciprián május 11-én jelezte, hogy az önkormányzat munkacsoportot állított fel az azbesztügy miatt. A Greenpeace május 8-án közölte, hogy Sopronban két helyszínen is méréseket végeztek, és mindkettő azbesztszennyezettséget mutatott ki.

A dunántúli azbeszthelyzet április közepén robbant ki. Az első hírek Szombathelyről jöttek – a helyszínen készült riportunk itt olvasható –, de azóta kiderült, hogy a probléma számos nyugat-magyarországi településen felmerült. Jutott az azbeszttel szennyezett kőzúzalékból Zalaegerszegre, Kőszegre és több őrségi településre, illetve mint most kiderült, Sopronba is.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter hosszú, kifejtős fb-posztban magyarázta el a nagyközönségnek, hogy az új kormány miért fogja felmondani a Nobel-díjas kutató, Krausz Ferenc Élvonal nevű alapítványával Orbánék által a választások előtt kötött szerződést, amely összesen 260,7 milliárd forint közpénzt juttatna az alapítványnak. A szöveg az „A tudományt támogatni kell. De nem így.” felütéssel indul.

Nem azért szakítanak Krauszékkal, mert a kormány ne támogatná a magyar tudományt , hanem éppen ellenkezőleg - mondja Tanács. Szerinte nem az a kérdés, hogy egyetértenek-e az Élvonal fő céljaival, vagyis a csúcskutatás támogatásával és kiemelkedő kutatók idevonzásával.

„A kérdés az, hogy elfogadható-e, hogy egy választások előtt megkötött, hosszú évekre szóló szerződéssel több százmilliárd forintnyi közpénzt egy KEKVA-modellre épülő, szűk döntéshozói kör által irányított alapítványhoz szervezzenek ki úgy, hogy a mindenkori demokratikus kormányzatnak később alig maradjon valódi rálátása és ráhatása a pénzek felhasználására. Mindezt ráadásul úgy, hogy a meglévő kutatási, tehetséggondozási és innovációs ökosztisztémával párhuzamos rendszereket alakítunk ki. Erre a válasz: nem.”

Ezután képbe helyezi a szerződés méreteit: az Élvonalnak a 2026–2031 közötti időszakra 261,7 milliárd forintos támogatási keretet irányoztak elő, ami évente kb 40–50 milliárd forintos közpénzmozgást jelent. Ez az összeg a teljes hazai K+F-re fordított állami költésnek durván az egyötöde. „Vagyis nem egy kisebb szakmai programról beszélünk, hanem a magyar tudományfinanszírozás egészét befolyásoló döntésről.”

Tanács ezután azt részletezi, hogy „a program céljai között szerepel 75 tudásközpont, illetve kutatócsoport felépítése 2031-ig, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, 60 know-how, 15 nemzetközi szabadalmi bejelentés és 15 spin-off vállalkozás létrehozása, valamint egy új ÉLVONAL Központ felépítése Budapesten.” Ez az új miniszter szerint „már nem egyszerű támogatási konstrukció, hanem egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése.”

Tanács így foglalja össze a Tisza fenntartásainak lényegét:

„A probléma az, hogy az egész konstrukció egy olyan logikára épül, amelyet a magyar felsőoktatás KEKVA-modelljénél már megismertünk: közvagyon és közfeladat kiszervezése alapítványi formába, hosszú távú szerződésekkel, erős politikai időzítéssel, korlátozott demokratikus kontrollal.”

Akit részletes kifejtés is érdekel, itt elolvashatja a teljes bejegyzést.

Azt, hogy Orbán Viktor mennyire régen elveszítette a politikai érzékét, semmi sem mutatja jobban, mint hogy Magyar Péter tartotta az első bejárást a Karmelitában 2026. május 16-án, és nem Orbán 2019-ben. Fél óra az új miniszterelnök társaságában a régi tanyáján, folyosók, tanácstermek és teraszok között vándorolva, és az ember a fejét fogja, hogy mekkora ziccert hagyott ki ezzel Orbán. Olyan elképesztő csúnya – sőt az Új Nyíltság jegyében mondjuk ki: kurva ronda – ülőgarnitúrája volt ugyanis, amivel a magyar lakosság 87 százaléka kapásból azonosulni tudott volna.

Újfajta intimitás mindenkit eltaposó operatőrökkel

Romantikus elképzelésekkel érkeztem szombaton késő reggel a Karmelita elé, a Magyar Péter által meghirdetett sajtóbejárásra. Egy reformkor-geekkel fogom bejárni Orbán egykori munkahelyét! Én ismerek varjútartót, tájékozódási búvárt és olyan horgászt is, aki, ha foglalt mind a két keze, a szájába veszi a csontkukacokat, meg egy fickót, aki Magna Hungáriából Etelközön át ellovagolt a Vereckei-hágóig, szóval a legkevésbé sem tartok a fura hobbik űzőitől, de előző este azért kicsit készültem Degré Alajosból. A randi összejött, az intimitás kevésbé: kilenckor már annyi a tévés és videós stáb a Karmelita előtt, ahányan a vereség utáni első Fidesz-tüntetésen voltak a Szabadság tér sarkán: 80-100.

Első bejárandó célpontunk tehát a Karmelita, miközben indításnak megtudjuk, hogy utána együtt meg fogjuk nézni a szivarszobás Rogán-minisztérium és a Belügy épületét is. Egyből érződik, hogy a tiszások realista emberek, akik a való életből jönnek: már a nulladik percben azon kezdenek izgulni, hogy a stábok ne tegyenek kárt az értékes festményekben. A tévéoperatőrt tényleg onnan lehet megismerni a temetésen, hogy ő állt rá a halott mellkasára a nyitott koporsóban, mert onnan jobb szögben lehet venni az özvegy könnyeit. De honnan tudja ezt az operatőrcsordát személyesen terelgető Pósfai Gábor belügyminiszter?

Már induláskor feltűnik, hogy gájdunk, a miniszterelnök, a magyar politika Eminemje, aki bármikor le tud tolni magáról egy önéletrajzi motívumokban gazdag háromórás freestyle-t, ezen az első állomáshelyünkön nagyvonalúan megosztozik a mikrofonon a Várkapitányság két, az épület sztoriját jól ismerő munkatársával. De ez lényegében a küszöb átlépésének pillanatában érthetővé válik: a Karmelita pont nem az az épület, amit megállás nélkül csepülni lehetne a hivalkodó luxusa miatt.

Drágának drága volt, de ez nem látszik rajta. A terek nagy része igen egyszerű: keresztboltíves mennyezetű folyosók, fehér falakkal, világos kőpadlóval és baromi randa kortárs világítótestekkel, amiken az sem segít, hogy spangli alakúak.

„Visszaadjuk a tanárok sztrájkjogát, rehabilitáljuk a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat” – ígérte Lannert Judit oktatási miniszter az oktatási bizottsági meghallgatásán.

„Maga a bejelentés is hatalmas elégtétel számunkra, örülünk és nagyra értékeljük Lannert Judit szavait. Különösen fontos az, hogy programjában további számos olyan célkitűzés szerepel, amiért felemeltük szavunkat, amiért küzdöttünk”

– reagálták a polgári elégedetlenség miatt 2022-ben elbocsátott pedagógusok az általuk alapított Tanítanék Mozgalom oldalán.

Mint írták, „a polgári engedetlenséget elsősorban a pedagógusok sztrájkjogának helyreállításáért, az oktatási rendszerünk súlyos, válságos állapota és a tanítványaink jövőéért érzett aggodalom, valamint az előző döntéshozók megalázó, a pedagógustársadalmat semmibe vevő attitűdje miatt vállaltuk, s most mindezen problémafelvetéseinkre választ kaptunk”.

A mozgalom tagjai által aláírt közleményben azt írják, remélik, hogy a velük szolidaritásból felmondó kollégáik számára is megnyugvást jelent az miniszteri bejelentés. „Azt kívánjuk, hogy szándékaik szerint örömmel és szabadon visszatérhessenek a közoktatásba - amit eddig a rendszer elfogadhatatlansága és a Klebelsberg Központ sem tett lehetővé a számukra -, viszont óriási nyereség lenne az egész rendszer számára.”

Lannert miniszteri meghallgatásán a Klebelsberg Központ átvilágítását, központi irányítói szerepének felülvizsgálatát is megígérte – de beszélt a teljesítményértékelési rendszer átalakításáról, az iskolaigazgatók döntési jogkörének bővítéséről, és az alulfinanszírozott egyetemek pénzügyi helyzetének felülvizsgálatáról is.

A maldív katonai búvár, Mohamed Mahudhee helytelen dekompresszió, közismertebb nevén keszonbetegség miatt halt meg egy víz alatti barlangban, amikor a szerdán eltűnt, és feltehetően életüket vesztett olasz búvárokat kereste – írja az Independent. Az öt olasz búvár mélytengeri merülés közben tűnt el, csütörtökön egyikük holttestét megtalálták 62 méteres mélységben, egy víz alatti barlangban, Alimathaa-sziget közelében, a Vaavu-atollon.

Az indiai-óceáni üdülőparadicsom eddigi legsúlyosabb búvárszerencsétlenségében öt olasz kutató vesztette életét, közülük négyen a Genovai Egyetemhez kötődtek. Az eltűntek között van Monica Montefalcone, a Genovai Egyetem ökológiaprofesszora, a lánya, Giorgia Sommacal, aki az egyetem orvosbiológia hallgatója, Federico Gualtieri tengerbiológus, Muriel Oddenino ökológus és Gianluca Benedetti tengerbiológus, búvároktató. A búvárok egy 50 méter mélyen barlangban kutakodtak a Vaavu-atollon, jelentősen túllépve a Maldív-szigetek 30 méteres merülési korlátját. Benedettit csütörtökön kiemelték, a többiekről úgy vélik, hogy a barlang mélyén vannak.

A zord időjárás többször is akadályozta a kiemelési erőfeszítéseket. A hatóságok közben közölték, hogy az olaszokat szállító Duke of York nevű búvárhajó működési engedélyét felfüggesztették az eset kivizsgálásáig.

Összesen nyolc szerződést kötött december és március között a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda Balásy Gyula propagandáért és kormányzati kommunikációért felelős cégtriójával, így a New Land-Lounge Design-Lounge Event trió közel 50 milliárd forint lehívására szerzett jogosultságot a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal korábban kötött vállalkozási keretszerződés alapján – írta meg a Kontroll.

Az viszont a minisztériumi összesítésből nem derült ki, hogy ebből Rogán minisztériuma mennyit fizetett ki. Egy decemberit leszámítva a szerződések mindegyike 2026-ban indult, és egész évre szólnak, a teljesítés záró időpontja idén december 31.

A lap szerint a megbízások többsége az Orbán-kormányok alatt elterjedt propagandaplakátokra, reklámszpotos kommunikációs feladatok ellátására vonatkozik, a maradék pedig rendezvényszervezésre, kommunikációs ügynökségi munkára, illetve stratégiai kommunikációra.

Balásy a Fidesz választási vereségét követően ment el a Kontroll stúdiójába, ahol személyesen ajánlotta fel a magyar államnak a kommunikációs cégeit. „Tudom, hogy mindenki a kék plakátokkal és ezekkel a kampányokkal jön, de ez a tevékenységünknek egy nagyon kicsi része” – mondta akkor.

Arról, hogy Balásy cégei hogyan uralták le a piacot a minisztérium segítségével, itt írtunk – arról pedig, hogy hogyan próbálták már a fideszes minisztériumok is kikerülni a brutális túlárazással üzemelő cégeket, itt olvashatnak.

Pénzt kapott még a Fidesz kampányába és kultúrharcában fontos szerepet játszó szervezeteket támogató Batthyány Lajos Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva). Tavaly 20,4 milliárd forintot osztottak szét, idén viszont az első negyedév végéig már 22,4 milliárdot kaptak erre a feladatra.

További 6,7 milliárd forint érkezett Rogán minisztériumától a Kommentár Alapítványhoz, aminek elnöke Simon Ildikó Beatrix, a nemzeti konzultációs államtitkárság egykori vezetője, és ami a NER-es Tranzit fesztivál szervezője, továbbá a propaganda folyóirat Kommentár kiadója. Ebbe a lapba szokott írni a NER ideológusaként is emlegetett Békés Márton, aki szintén tagja az alapítvány kuratóriumának.

Ebolajárványt jelentettek a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik keleti tartományából, Ituriból. Az eddig közzétett adatok szerint a hatóságok 246 fertőzöttről tudnak, a halálesetek száma elérte a 80-at. További gyanús eseteket jelentettek Ituri tartomány fővárosában, Buniában is, itt a fertőzésgyanú laboratóriumi megerősítése folyamatban van, írja a BBC.

Emellett ugandai tisztviselők pénteken megerősítettek egy Kongói Demokratikus Köztársaságból behozott ebolajárványos esetet, míg az ország egészségügyi minisztériuma azt közölte, hogy egy csütörtökön elhunyt 59 éves férfi tesztje pozitív lett.

Az ebolát először 1976-ban fedezték fel a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén, és feltételezések szerint denevérekről terjedt. Ez a halálos járvány 17. hulláma az országban. A vírus közvetlen testnedvekkel való érintkezve és sérült bőrön keresztül terjed, súlyos vérzést és szervelégtelenséget okozva. A korai tünetek közé tartozik a láz, izomfájdalom, fáradtság, fejfájás és torokfájás, ezeket pedig hányás, hasmenés, kiütés és vérzés követi.

Az ebola ellen nincs bizonyított gyógymód. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az átlagos halálozási arány körülbelül 50 százalékos.

„Jobban vagy kevésbé kell aggódnia a tajvaniaknak a Hszi Csin-pinggel való találkozója után?” – kérdezte a Fox News műsorvezetője Donald Trumptól pénteken. „Semleges” – válaszolta az amerikai elnök, aki szerint évek óta nem változott az Egyesült Államok Tajvan-politikája.

„Semmit sem változott. Azt tudom mondani, hogy nem akarom, hogy valaki függetlenné váljon. Tudja, 9500 mérföldet kellene utaznunk, ha meg akarnánk vívni a háborút. Ezt nem akarom. Azt akarom, hogy lehiggadjanak. Azt akarom, hogy Kína lehiggadjon.”

„Lehet, hogy megteszem. Lehet, hogy nem” – ezt a Tajvannak ígért, a törvényhozók által már tavaly elfogadott 14 milliárd dolláros fegyvercsomag előremozdításáról mondta az amerikai elnök. „Nem akarunk háborút. Ha minden marad a régiben, szerintem Kína is elfogadja ezt. De nem akarjuk, hogy valaki azt mondja: »Legyen függetlenség, mert az Egyesült Államok támogat minket.«”

Csaknem egy évtized után látogatott újra amerikai elnök Kínába. Mint írtuk, a legnagyobb teljesítmény az volt, hogy maga a találkozó létrejött – bár konkrét üzleti megállapodások vagy átfogó zárónyilatkozat nem született, mindkét fél az enyhülés jeleként értékelte a pekingi látogatást. Hszi a Tajvan-kérdés a kínai–amerikai kapcsolatok legfontosabb ügyének nevezte, amit ha nem kezelnek megfelelően, az „összecsapásokhoz, sőt akár konfliktushoz” vezethet, ami az egész kétoldalú viszonyt veszélyezteti.

Trump a találkozón nem tett új ígéretet a Tajvannak szánt fegyvereladások korlátozására, de nem is erősítette meg azokat nyilvánosan. Így a találkozó a status quo fenntartásával zárult: sem áttörés, sem éles konfrontáció nem történt, ám a kínai figyelmeztetés egyértelműen jelezte, hogy Peking továbbra is vörös vonalnak tekinti a kérdést. Marco Rubio külügyminiszter a tárgyalások után is azt mondta, amit Trump a cikk elején idézett pénteki interjúban: az USA Tajvan-politikája változatlan.

Peking a demokratikusan működő Tajvant saját területének tekinti, és többször megfogadta, hogy szükség esetén erővel fogja ellenőrzése alá vonni a szigetet. A tajvani kormány elutasítja Peking területi követeléseit, és ismételten azzal vádolta Kínát, hogy meghamisítja a történelmet. Az Egyesült Államok hivatalosan nem ismeri el Peking Tajvanra vonatkozó igényét, de nem hivatalosan támogatja a szigetet védelmi segítségnyújtással.

Magyarországon az utcaátnevezés valóságos nemzeti sport: Budapest közel kilencezer közterületének mintegy harmada cserélt már nevet a történelem során. Éppen tizenöt éve, 2011-ben lett a Moszkva térből Széll Kálmán tér, ám a népnyelv azóta is – mint mindig – nehezen engedi el a megszokott elnevezéseket. Hogyan váltak az utcanévtáblák a hatalmi szimbolika legolcsóbb eszközeivé a 19. századi magyarosítástól kezdve a 20. századi diktatúrákig.

15 éve nincs már Moszkva tér, legfeljebb a fejekben és az óra alatti randik emlékében, a 2011-es, eleddig utolsó nagy átnevezési mániában Széll Kálmánra visszakeresztelt tér korábbi neve mégis ott van még a nyelvemen. Különös törvényszerűségek irányítják, melyik köztér-átnevezés megy át, és mi az, aminél a népnyelv ragaszkodik ahhoz, ami hivatalosan már rég nem létezik. Az ugyanekkor Széchenyire átnevezett egykori Roosevelt tér talán jobban szervesült, a Köztársaság-mentesített II. János Pál pápa tér viszont még mindig nem jön természetesen; hosszú is, sorszámmal is kezdődik, csupa olyan kellemetlenség, amit nem szoktak ajánlani az illetékes bizottságok – a józsefvárosiak sokan inkább Belmondónak (Jean-Paul, ugye, JP) hívják ma is a pápa teret.

Utcaátnevezésekben Magyarország igazi nagyhatalom: Budapesten a közel 9000, névvel illetett közterület harmada már valamikor nevet cserélt – sok nem is egyszer a pályafutása során. A Széll Kálmán ebből a szempontból egész szolid kis hely, eleve, 1929-ig nem is hívták sehogy, téglavető volt itt, annak meg minek a név, leginkább csak Gödörként hivatkoztak rá. A gazdasági világválság évében aztán ráaggatták az egykori pénzügyminiszter és miniszterelnök nevét, hogy aztán 1951-ben átnevezzék Moszkvára, és a szocializmusban már csak az idősebbek és az itt találkozó galeri (a híres „kalefesek”) emlegették a régi becenevén.

A Lánchíd pesti hídfőjénél lévő Roosevelt ennél jóval több névcserét élt meg. A 19. század elején, a nagyrészt német nyelvű Pest idejében Saltz, esetleg Saltzamts Platz volt az itt székelő Királyi Sóhivatal miatt, később Zimmerer Platz (Ács tér) és Auslace Platz (Kirakodó tér), nyilván a hajókra utalva. Miután megépült a híd, logikusan Lánchíd tér lett belőle, de ez az elnevezés is csak egy évtizedig húzta, 1858-ban ugyanis az uralkodó látogatásának emlékére Ferenc József tér lett. A Monarchia végével aztán megint cserélni kellett a táblákat. Kétszer is, az őszirózsás forradalom tiszteletére ugyanis egy rövid időre Október térre nevezték át. 1946-ban aztán, amikor a második világháborús szövetségesek urainak nevét kellett Budapest térképre tenni, Roosevelt lett belőle.

Ugyanekkor lett pár évre a mai Andrássyból Sztálin út, a Várkert előtti rakpart pedig néhány évig a brit Montgomery tábornagy nevét viselte – de csak addig, amíg a névadót ki nem nevezték a NATO egyik első parancsnokává, úgy már nem kellett, Beloiannisz rakpart lett hát a görög kommunistáról elnevezve.

„Magyarországon nincs hagyománya annak, hogy évszázadokig fennmaradjanak az utcanevek, az átnevezések követnek minden politikai változást” – írta Ráday Mihály Budapest teljes utcanévlexikonában – a hiánypótló kötet sok kiadást megért, már csak azért is, mert az 1990 után lendületet vevő folyamatos újabb átnevezések miatt könnyen avult a tartalom.

Az utcaátnevezés a legolcsóbb megoldás, ha a saját ideológiáját a város szövetében megjeleníteni akaró politikus kerül hatalomra: a szobornak már az anyagköltsége is nagyobb, az utcanévtáblákkal pedig idővel természetessé lehet tenni a városlakók szemében a szimbolikus politika lépten-nyomon visszaköszönő jeleit. A sűrű rendszer- és rezsimváltások között élő Közép-Európából némi irigységgel szokták emlegetni Angliát, azt állítva, hogy ott egy mai térképpel is el lehet igazodni a Shakespeare korabeli szövegek Londonjában, hiszen az utcák és terek nagy eséllyel most is ugyanazokat a neveket viselik. Az emlékezeti helyeket, emlékművek történetét kutató Pótó János példája, hogy a híres Downing Street 10., a brit miniszterelnöki rezidencia annak ellenére őrzi több mint három évszázada ugyanazt a címet, hogy a névadó George Downing Angliában a kapzsi áruló archetípusa lett, aki sokakat juttatott vesztőhelyre anyagi érdekből – az utcanevet ennek ellenére senki nem akarja megváltoztatni.

Nálunk ez kicsit máshogy megy, főleg, amióta a török korban még jellemző „spontán” és köznépi elnevezések helyett a 19. században divatba jöttek az új, hatósági átkeresztelések. Addig jellemzően a Hosszú utcát azért hívták úgy, mert tényleg hosszú volt, a Szerbet, mert ott szerbek laktak, a Tímárt vagy a Bérkocsist az ottani mesteremberekről, sok utcát pedig a benne lévő cégérekről, fogadókról, épületekről neveztek el.

Az idők változását jelezte, hogy 1824-ben József nádor és Mária Dorottya esküvőjének tiszteletére – a város történetében először élő emberekről – nevezték el a lipótvárosi József teret és a Mária Dorottya utcát – megvannak még ma is, kissé módosított, József nádor tér és Dorottya utca néven. Az 1848-as forradalmi hevület az elnevezéseket is elérte, és bár a szabadságharc bukása miatt az új nevek nem éltek sokáig, egy évig ekkor a Hatvani (mai Kossuth Lajos) utcát Szabadsajtó útnak, a Bécsikapu utcát pedig Kossuth utcának nevezték el.

A szisztematikus átnevezési láz azonban csak az 1870-es években szökött magasabbra, amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa vette kézbe a dolgokat. A sokáig német, majd kétnyelvű utcaneveket magyarosították, sokszor tükörfordítással. Ebbe hibák is becsúsztak itt-ott, így lett például a belvárosi Magyar utca a Franz Unger kovácsmester házáról elnevezett Unger Gasséból. Sok olyan utca- vagy utczanevet (ekkor lett hivatalosan az utczából is utca helyesírásilag, de a régi verzió a gyakorlatban tovább élt) is elvettek, amikért ma a történelmi hangulatuk miatt valószínűleg lelkesednénk: olyan remek neveket radíroztak le a térképről, mint a Fekete medve vagy az Arany hajó utca, és a Sörház is csak azért maradt meg (Bartha lett volna belőle a terv szerint), mert az átnevezéseket szíve szerint bojkottáló főváros gyorsan elkészítette az eredeti névvel az utca- és házszámtáblákat, és akkor hagyták inkább a fenébe az egészet.

A nagy változtatgatásnak ugyanis már ekkor is sok kritikusa volt. „Egyszerre csaknem minden utcát elkereszteltek – s tegyük föl: életbe léptetik – oly irtóztató zavar fog támadni, hogy senki sem igazodik el e Bábelben” – írta a Századok folyóirat. Ők azt javasolták, hogy először inkább csak az olyan, szerintük a legképtelenebb vagy haszontalanabb nevűeknek kellene valami új, nemesebb nevet találni, mint a kék kakas, a három pipa, két nyúl, két sas, három dob, három szív, öt pacsirta, bodzafa, tehén, borz vagy a gyöngytyúk utcák (mindegyikért fáj a szívünk). „A kis, ronda Perecz utcára pedig a fényes, büszke Kuruc név rátukmálása ellen ünnepélyesen tiltakozunk – legyen az Labanc utcává!” – szorgalmazták.

Szívós Erika várostörténész szerint a politikai szempontú névadás a kiegyezéssel vált nagyarányúvá; a későbbi rendszerváltozások ezt a szimbolikus térfoglalást legfeljebb radikálisabb formában és rövidebb idő alatt ismételték. Pótó János viszont az „ősbűnt”, a propagandaszempontok szerinti elnevezéseket az I. világháborús fellángoláshoz köti. Ennek egyik példája, hogy a Váci körutat (vagyis a mai Bajcsy-Zsilinszky utat) már 1914 szeptemberében a német uralkodóról nevezték át Vilmos császárra. Az ilyen aktuálpolitikai névadások azért is veszélyesek, írja, mert az „automatikusan beindítja a köztérátnevezések lavináját, éppúgy, mint ahogy a szobrok hullása is mintegy szerves részévé vált a rendszerváltozásoknak”.

Ezt Magyarország megtapasztalhatta az 1918–19-es felfordulásokban, majd a Horthy-féle restaurációban is. A folyamat már az őszirózsás forradalomban elindult (érdekes mellékszál, hogy a forradalmi utcanév-bizottságba bekerült Krúdy Gyula is), amikor az Országház teret (vagyis a mai Kossuth teret) Köztársaság térre nevezik át, de a legtöbb átnevezésre már a proletárdiktatúra időszakában került sor. Szakmányban távolítják el a Habsburg kötődésű neveket – néhol finomabban, így Rudolf trónörökös térből (ez a mai Jászai) Rudolf tér lett, a Főherceg Sándor utcából pedig simán Sándor utca. Utóbbi annyiban is érthető volt, hogy ez volt az urca eredeti neve, Sándor főherceget pedig valójában nem is ismer egyet sem a magyar történelem – a részleges (név)folytonosság jegyében aztán 1946-ban ebből az utcából Bródy Sándor lett.

1919 őszén gyorsan visszaállítják a korábbi elnevezéseket, és a politikai kultuszépítés jegyében már 1920-ban Horthy Miklós útra keresztelik át a mai Bartókot és a Fehérvári utat, hiszen Horthy itt lovagolt be fehér lován a „bűnös városba”. A Körtér, majd az 1937-es átadása után a mai Petőfi híd is megkapta a kormányzó nevét, Horthy feleségéről, Purgly Magdolnáról pedig a mai Angyalföldet nevezték el, és csináltak belőle néhány évre Magdolnavárost.

Az élő politikusok nevét viselő közterek (ilyen volt az Apponyi Albert 75. születésnapjára Apponyi térnek átnevezett Ferenciek tere is) közé került az Oktogon is, amit 1936-ban, Ciano olasz külügyminszter látogatására időzítve neveztek el Mussolini térre. Amikor két évvel később a Köröndből is Hitler tér lett, az Andrássyn tulajdonképpen létrejött a virtuális Berlin–Róma tengely.

A II. világháború utáni átnevezési hullám már akkor elindult, amikor még romhegyek álltak Budapesten. Két héttel a magyarországi harcok befejezése után, április közepén már 28 főútvonal nevének megváltoztatásáról határoztak, ekkor lett például a Vilmos császárból Bajcsy Zsilinszky út, a Nyugatinál lévő Berlini térből Marx tér, a gróf Tisza István útból pedig József Attila utca. Júliusban aztán egy új utcaelnevezési bizottság is alakult, ennek érdekessége, hogy ebben Bibó István is helyet kapott. Ekkor még, a későbbi marxista lendülettel szemben, kifejezetten óvták a védett történetinek minősített utcaneveket, még olyan, a Horthy-rendszerhez erősen kötődő egyházi személyekről elnevezett utcákat is, mint a Bangha Béláról vagy Prohászka Ottokárról elnevezetteket.

A szovjetek megkövetelték, hogy a felszabadító Vörös Hadseregről bevezető főútvonalakat nevezzenek el, a Budapest ostromát irányító Tolbuhin marsall nevét a Vámház körút kapta meg. Sztálinról – bár Fischer József, a Fővárosi Közmunkatanács elnöke, a tehetséges modernista építész megpróbált inkább egy kevésbé reprezentatív útvonalat kialkudni neki – az Andrássy utat, valamint az Erzsébet teret nevezték el, hogy aztán a korai desztalinizáció idején azt már 1953-ban Engelsre cseréljék.

Az Oktogon November 7. tér lett, a Király elmajakovszkijosodott, a Margit körútból pedig a közeli vesztőhelyre utalva Mártírok útja lett. Szó és valóság marxista értelemben vett dialektikus viszonyát szemlélteti, hogy bár ezzel hivatalosan a baloldali, antifasiszta mártírokra utaltak, valójában a Mártírok útján lévő katonai ügyészség és fogház is itt működött 1950-ig, vagyis akár a Rákosi-rendszer koncepciós pereinek áldozataira is gondolhatott a járókelő.

Most évfordulós kiindulópontunkra, a Moszkva térre 1951 novemberében került sor. „A múltban, amikor ezt a teret még Széll Kálmán térnek nevezték, vendéglő állt ezen a helyen, »Török Bástya« volt a neve. A budai urak kedvelt szórakozóhelye volt, nagy mulatozások tanyája. Ezen a helyen kezdődött meg ma a budapesti Metro legújabb állomásépítkezési munkája” – dicsekedett a sajtó azzal, hogy az átnevezéssel együtt a dolgozó népnek épül immár a modern főváros – más kérdés, hogy a metró egyik kiemelt célja az atombiztos Rákosi-bunker kialakítása volt, magát a metróvonalat pedig a tervezett 1954-gyel szemben végül csak 1970-ben adták át.

1953-ban minden korábbit felülmúlt az utcanévrendezés, csak ebben az egy évben 660 közterületet neveztek át – derül ki Takáts Róza tanulmányából. Jött a sok szocialista Béke, Szabadság és Alkotmány utca, és bár az új utcanevek többsége valójában politikailag semleges volt (és lett köztük rengeteg számozott utca, főleg a Budapesthez csatolt külső kerületekben, ez több évtizedes gondot jelentett később, mire sikerült a többségüknek nevet találni), a fontosabb útvonalakat gyakrabban illették ideológiai jellegű névvel.

Volt persze néhány örökzöld, így a mai napig (Budapesten Kossuthtal holtversenyben) csúcstartó, minden rendszer által magához hajlított Petőfiről elnevezett közterületek ami ugyan tűnhet unalmasnak, de ennek köszönhetünk legalább egy nagyszerű fotós kezdeményezést, a Petőfi utcák népe projektet, melynek szerzői a Petőfi utcákban lakókat bemutatva adnak fotográfiai látleletet a magyar társadalomról.

1956-ban nemcsak gyors átkeresztelésekre (az Andrássy ekkor Magyar Ifjúság lett például rövid időre) és képrombolásszerű aktusokra (mint a nyitóképünkön látható levert Lenin körút tábla a pocsolyában) voltak példák, hanem a hivatalosnál mindig izgalmasabb spontán átnevezésekre is. A Ferenciek terén lévő csemegebolt falán lefotózott tábla arról tanúskodik, hogy a Felszabadulás tér nevében foglalt hazugságot valaki krétával akarta felülírni, és a Kossuth téri vérengzés napjára utalva azt Október 25. térre keresztelte át – valószínűleg még ugyanazon a napon, akkor, amikor ennek az épületnek a tetejéről leszedték a vöröscsillagot is.

Az alulról jövő, hivatali jóváhagyásra nem váró, a történelem alakítását saját kézbe vevő szimbolikus átnevezésre aztán már a rendszerváltás idejéből van egy ismertebb példánk: az, ahogy 1989 júliusában Krassó György és a frissen alakult Magyar Október Párt aktivistái létráról piros szigetelőszalaggal ragasztják le a Münnich Ferenc utcanévtáblákat, és szögelik a falra a Nádor utca feliratú papírtáblát.

A következő napokban állambiztonsági megfigyelés és hatósági vegzatúra közben többször megismételt visszakeresztelési happening akkor viszonylag mérsékelt figyelmet váltott ki; a minden irányzattól független, az 1956 szellemiségéhez visszanyúló Krassó éppen az enervált közvéleményt akarta felébreszteni. Utólag azonban nem nehéz ezt az akciót a rendszerváltás egyik legtisztább történetének látni. Az iratokkal piszmogó rendőrök között egy sokkal lazább, bátrabb és tisztább világot képviselő, zsebre dugott kezű Krassó mintha egy másik bolygóról jönne, és ha már itt van, kikacsint ránk is a jövőbe – hogy így is lehet, hogy van, amikor a tér visszafoglalásának értelme van, és egy utcanév mégiscsak lehet több, mint a nyűg, hogy át kell írni a címet az iratokban.

Írta: Kolozsi Ádám | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található:

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail-címre!

A közlekedési és beruházási tárcánál megkezdődött az előző kormányzat idején kötött szerződések szigorú átvilágítása, többek között erről beszélt Vitézy az ATV-ben. A miniszter rendkívül károsnak nevezte a 35 évre szóló autópálya-koncessziót, amit a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó konzorcium kapott, ezért megvizsgálják, milyen jogi lehetőségeik vannak a beavatkozásra.

Felülvizsgálják majd a Budapest-Belgrád vasútvonalat, a MÁV járműjavítóinak privatizációs ügyeit, valamint a mohácsi Duna-híd építését, ahol Vitézy szerint csakis a kivitelezők profitja indokolta a kétszer két sávra szélesítést. A mohácsi hídberuházás költségvetése nagyjából 400 milliárd forint, a kivitelező Szíjj László cége, a Duna Aszfalt. Azt mondta, mindent megtesznek, hogy a minisztérium nyilvánosságra hozhasson több, tíz évre titkosított dokumentumot.

Vitézy arról is beszélt, hogy az uniós forrásokat most elsősorban vasúti és HÉV-fejlesztésekre, valamint a lakhatási problémák megoldására kell költeni. A főváros kivéreztetésének véget vetnek az ígérete szerint, a kulcsfontosságú budapesti beruházások elindítása érdekében már egyeztetett Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Ilyen beruházásnak nevezte a pesti fonódó villamost és Rákosrendező fejlesztését. Közös céljuknak mondta emellett a vizuális környezetszennyezés megszüntetését, vagyis a korábbi kormányzati propagandaplakátok eltávolítását Budapesten.

„Most szóltak a kollégák, hogy valószínűleg megnézték a videót az illetékes elvtársak, mert küldtek nekünk több doboz porcelánt”, mondja Facebook-videójában Magyar Péter, miniszterelnök.

A dobozokat először a Karmelitába küldték, onnan vitték át a Miniszterelnökség új székhelyére, az Alkotmány utcába, ahol eddig a Lázár-féle Építési és Közlekedési Minisztérium székelt. A feladóról azonban semmit sem lehet tudni. Magyar már a portán megnyitotta az egyik dobozt, és bár valóban Aponyi-mintás porcelánok voltak benne, szerinte ezek nem azok, amelyeket Lázár Jánosék elvittek a minisztériumból.

Ezért Magyarék még mindig várják ezeket a porcelánokat is, azokat pedig, amelyek most érkeztek hozzájuk, a kormányüléseken és fontosabb tárgyalásokon használni fogják.

Magyarország világhírűvé vált mémembere, Hide the Pain Harold, vagyis Arató András is ellátogatott a kordonoktól pénteken megszabadított Karmelitához, amiről Facebook-oldalán is megemlékezett. Sőt ő rábukkant arra is, ami ott maradt a kordonokból: egy láncdarabra.

Gázai iszlám vallási vezetők és a Hamász szombaton megerősítette, hogy életét vesztette a palesztin iszlamista szervezet gázai vezetője az izraeli hadsereg előző napi légicsapásában. Az egyházi vezetők azt közölték, hogy Iz ad-Dín Haddád „mártírhalált halt”.

A pénteki támadást Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Izrael Katz védelmi miniszter jelentette be, azt azonban ők sem tudták pontosan megmondani hogy mi lett a parancsnok sorsa.

Az izraeli hadsereg egy lakóépületet támadott meg Gázában, miután Iz ad-Dín Haddád előjött a rejtekhelyéről, és hírszerzési információ érkezett arról, hogy Gáza város Rimal negyedében, egy lakásban tartózkodik. Az elmúlt hónapokban Iz ad-Dín Haddád állt Izrael körözési listájának élén a Gázai övezetben. (MTI)