Személyesen intézkedett Aleksandar Vučić a Trump-család belgrádi ingatlanberuházása érdekében – derítette ki a Guardian néhány nappal a szerb választások előtt. A brit laphoz került dokumentumok szerint a szerb elnök 2024 februárjában magához rendelte a műemlékvédelem vezetőit, és kiadta nekik, hogy szüntessék meg a jugoszláv hadsereg hajdani vezérkari épületének műemléki védettségét.

Ez volt az az épület, aminak egy részét 1999-ben a NATO bombázta le a Milosevic Jugoszláviája elleni háborúban, és aminek a helyére Donald Trump veje, Jared Kushner akart felhúzni egy 500 millió dolláros luxusszállodát és lakókomplexumot.

Az ügyből végül korrupciós botrány és vádemelés lett Szerbiában. Miután kiderült, hogy a szerb kormány titokban 99 évre, ingyen oda adta volna az ingatlant Kushneréknek, egy olyan szerződés is kiszivárgott, amiben kötelezettséget vállalt rá, hogy a beruházás kedvéért megszünteti a terület műemléki védettségét. Az ügy miatt műemlékvédelmi vezetők mondtak le – a szerb kormány pedig tíz nappal Trump 2024-es győzelme után visszavonta az épület védettségét.

Az ügyben aztán újabb fordulat jött: miután sorozatosan tüntettek a projekt ellen, úgy tűnt, hogy a szerb ügyészség ezúttal kiáll a hatalommal szemben. Több embert letartóztattak, még Nikola Selaković kulturális miniszter ellen is vádat emeltek hivatali visszaélés miatt. Vučić emiatt „korrupt bandának” nevezte az ügyészeket, és államcsínykísérlettel vádolta őket – Kushner cége azonban inkább bejelentette, hogy egyelőre elállnak a beruházástól.

A Guardian most iratokkal és tanúvallomásokra hivatkozva mutatja be, hogy Vučić személyesen lépett fel az ügyben, hogy megszerezze a Trump-család támogatását. A lap forrásai szerint a szerb elnök sértegette a tisztviselőket, lustának és alkalmatlannak nevezte őket, és világossá tette, hogy vagy teljesítik az utasítását, vagy ki lesznek rúgva.

A cikk megjelentetését a Guardian az október 25-i szerb választások előttre időzítette, melyben Vučić most már miniszterelnökként próbálja megőrizni a hatalmát – az újvidéki tragédia után országos mozgalommá szerveződő egyetemisták azonban a korábbi választások gyenge ellenzékéhez képest komoly kihívást jelenthetnek számára.

Nem túl hideg, nem túl meleg, klasszikus őszi kirándulóidő lesz a hétvégén, ami kifejezetten ritka mostanában, szóval érdemes kihasználni. Legalábbis az Időkép előrejelzése szerint bár szombaton azért bezavarhat néhány felhő, de a hétvégén országszerte számíthatunk hosszabb napos időszakokra, és ahogy az elmúlt hónapokban ezt már megszokhattuk, az sem fenyeget, hogy leszakadna az ég. Maximum a keleti határhoz közel átmenetileg előfordulhat jelentéktelen eső, gyenge zápor, de ennél több csapadékra nem kell számítani.

Számítani lehet viszont arra, hogy bár szombaton kora reggel a legalacsonyabb hőmérséklet -2 és +9 fok között alakul, napközben már 13–19 fokot mérhetünk. Hasonló lesz a helyzet vasárnap is: kora reggelre 0 és 9 fok közé csökken a hőmérséklet, de délután már 15–20 fokra van kilátás.

Azh előrejelzés szerint a következő hét sok napsütéssel indul, hétfőn több felhő időnként az északkeleti határhoz közeli tájak fölött lehet, és ott jelentéktelen zápor sem kizárt. A Dunától keletre sokfelé lesz élénk, erős az északi, északkeleti szél. Elsősorban a szélcsendesebb tájakon képződhet pára, köd a hajnali, reggeli órákra. A legalacsonyabb hőmérséklet 0 és 9 fok között alakul, napközben pedig 15–20 fokot mutathatnak a hőmérők.

Egy 16 éves fiú lelőtt három gyereket (5, 8 és 11 évesek) és egy tanárt egy Oregon állambeli általános iskolában – írja a BBC. A rendőrség tájékoztatása szerint a fiú csütörtök délután hatolt be erőszakkal a Bendben található Silver Rail Általános Iskolába, miután rálőtt a zárt ajtókra. A tinédzsert végül egy járókelő lőtte le, aki „tűzharcba keveredett vele”.

A hatóságok közlése szerint egy hétéves gyereket és egy 54 éves tanárt kritikus állapotban szállítottak kórházba. Egyelőre nem derült ki, hogy a lövöldözőnek volt-e bármilyen kapcsolata az iskolával.

A mentőszolgálatok csütörtökön koradélután kaptak riasztást arról, hogy valaki lövöldözik az iskolában, a rendőrség szerint az első bejelentés viszont arról érkezett, hogy valaki egy „hosszú csövű fegyverrel” rálőtt egy autóra. Percekkel később érkezett több bejelentés is arról, hogy a támadó behatolt az iskolába.

A K-12 School Shooting Database adatai szerint 2025-ben 235 lövöldözés történt amerikai iskolákban, idén pedig eddig – ezt az esetet is beleértve – legalább 140.

Amikor az év elején először neveztem nagyhatalmi öngyilkosságnak Donald Trump külpolitikájának vezérelvét, már nyilvánvaló volt, hogy az amerikai elnök szeszélyből indított háborúja Irán ellen stratégiai katasztrófa. Öt hónappal később a kudarc még szembetűnőbb. Ráadásul újabb ürügyet adott Trumpnak arra, hogy megjutalmazza Oroszországot. A gyengeség újabb gyengeséget szült.

Irán kezdettől tudta, hogy Trump soha nem szánja el magát szárazföldi invázióra, így szabadon eszkalálhatta a konfliktust. Az Egyesült Államok kénytelen volt csökkenteni közel-keleti jelenlétét, sőt stratégiai bombázóit is kivonta az Egyesült Királyságból – ez nemrég még elképzelhetetlennek tűnt.

Eközben Irán szövetségesei az egész térségben büntetlenül támadhatják Amerika szövetségeseit: a hútik a szaúdi főváros, Rijád repülőterét lövik, és ez ellen nemigen tud senki tenni semmit (a hútik Jemen jelentős részét ellenőrző, Irán támogatását élvező fegyveres mozgalom). Odahaza a háború rendkívül népszerűtlen, nem utolsó sorban azért, mert felhajtotta az üzemanyagárakat. A félidős kongresszusi választások közeledtével ez a sebezhetőség összekapcsolódott Trump másik fő gyengeségével:

régóta él benne a vágy, hogy behódoljon Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Trump, akibe a Kreml az ukrajnai győzelem reményét vetette, nagyrészt Putyin kívánságai szerint járt el: leállította az Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállításokat és fegyvereladásokat, a múlt héten pedig beleegyezett az orosz dízel vásárlásába, majd Ukrajnát hibáztatta a magas árakért. A vádak igazságtalansága különösen kézzelfogható Ukrajnában, ahol Oroszország ballisztikus rakétákkal pusztítja az energetikai infrastruktúrát, drónokkal a benzinkutakat.

Az ukránok az életüket kockáztatják a tankolásért, az amerikaiak pedig többet fizetnek a kutaknál, mert Trump Ukrajna támogatása helyett a katasztrofális iráni vereséget választotta.

Azzal, hogy az ukránokat hibáztatja az általa előidézett káoszért, Trump megtalálja a módját, hogy pártfogóját, Putyint segítse.

A földcsuszamlásszerű áprilisi választási vereség után úgy tűnt, vége mindannak, amivel a Fidesz éveken át tisztességtelen előnyhöz jutott a politikai kommunikációban. A jól bejáratott influenszerkeltetőnek-propagandagyárnak befellegzett, a hagyományos médiában kiépített erődítmények is meggyengültek, új vevőre talált a NER-es megrendelésekből nagyra nőtt médiaügynökség, de lehúzta a rolót az a trollgyár is, amelyhez a kampány számos szürkezónás, morálisan megkérdőjelezhető műveletét kiszervezték. A szétesés odáig jutott, hogy már az utóbbinak otthont adó irodaházban sem volt magától értetődő a maradásuk. Igaz, addigra nem is nagyon volt, aki ott dolgozzon.

Aztán elmúlt a szeptember is, és az Index vezérigazgató-váltásával úgy tűnt, Orbán mégsem hagyja teljesen elpusztulni korábbi médiaérdekeltségeit. Ezzel párhuzamosan mintha a hátországban is megmozdult volna valami. Bár tavasszal még kevesen vették komolyan a bukott miniszterelnök szavait, amikor egy hírlevélben arról írt, hogy a digitális szervezkedést összefogó, addigra teljes kudarcnak bizonyult Digitális Polgári Köröknek (DPK) kulcsszerepük lesz a nemzeti oldal újjászervezésében, az ezeket működtető cégeknél ősszel mégis újra kitehették a táblát: „we are hiring”.

A készülődésnek több jelét is találtuk.

Jó reggelt! Újra itt a 444 napindító hírlevele, benne a fontosabb csütörtöki hírekkel, cikkekkel (és vannak egyéb hírleveleink is).

NER

„Magyarországnak erős vezetője kell, hogy legyen, aki a törvények felett áll?” – erről is érdeklődött a Századvég a választás előtt.

Ha igazat mondana Várkonyi Andrea, akkor jogosult lehetne Mészáros Lőrinc vagyonának jelentős részére: a leggazdagabb magyar felesége azt állítja, nem olvasta el a házassági szerződést – de az elvileg csak akkor érvényes, ha a felek ismerik annak tartalmát!

Több mint 2000 embercsempészt bocsátottak szabadon Orbánék egy 2023-as rendelete nyomán, ezzel uniós jogot sértett Magyarország, és a strasbourgi bíróság szerint Orbánék jogsértően korlátozták a pedagógusok sztrájkjogát.

• 300 milliárd forint áramlott ki az országból a gázüzletre épített óriáscsalással, két év alatt alig haladt előre a nyomozás.
• Balásy Gyula cégével kellett szerződni, ez volt a feltétele az állami pénzeknek – állítja Parragh László, az MKIK volt elnöke.
• Merkely Béla közpénzekből származó jövedelme tavaly bruttó 209 329 220 forint volt, vagyis több mint havi 17 millió.
• Bánki Erik a Hungast-vezérnek is kért diplomata-útlevelet, noha tagadja kapcsolatát a céggel.
• Az állam elismerte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogsértését, több milliós sérelemdíjat fizetnek az Átlátszónak.

POSZT-NER

A kegyelmi botrányt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke szerint nem biztos, hogy tartani tudják a december végi határidőt: még a vizsgálat elején tartanak, miközben újabb nevek merültek fel, akiket Schummer Orsolya szerint érdemes lenne meghallgatni.

Kirúgtak egy NAV-elnökhelyettest, a Seszták–Szivek–Jellinek-féle korrupciós botrány állhat az ügy hátterében: a felmentett Szalavics Mariann akkor volt a Volánbusz gazdasági igazgatója, amikor a tízmilliárdos korrupciógyanús ügyletek zajlottak.

• Nem adják ki Magyarék a kormányüléseik dokumentációját, miközben Orbánék feljegyzéseit nyilvánosságra hozzák.
• Felfüggesztették ügyészi állásából Fürcht Pált, újabb fegyelmi eljárás indult ellene.
• „Bárkiből lehet bármi” – hirdette egy civil szervezet alsósoknak, a fideszes agitprop és Takács Péter rohant felháborodni.
• Tarr Zoltánék felülvizsgálják a lakiteleki Lezsák-birodalommal kötött sok milliárd forintnyi szerződést.
• Már a csődhelyzet előtt megrogyott a Tiborcz-üzlettárs Balázs Attila cége, 30 milliárdot zuhant a Bayer bevétele.
• És valakinek nagyon elege lehet már az e-rollerekből.

OROSZORSZÁG

Miközben Trump Putyinnal egyezkedik, a NATO már az Oroszország elleni győzelmi elméletét mutatja be: a varsói biztonsági fórumon a NATO európai főparancsnoka először beszélt nyilvánosan az új stratégiáról, amely azonnal megállítaná Oroszországot.

• Zelenszkij szerint Ukrajna továbbra is támadni fogja az orosz olajfinomítókat, miközben „helyreállt és tovább javul” Elon Musk katonai célokra használt Starlink-szolgáltatása Ukrajnában.

KÜLFÖLD

Giorgia Meloni túlszárnyalta Berlusconit, a választások előtt viszont egy volt tábornok helyezi nyomás alá a szélsőjobbról. Hogyan tudott a tinédzserkora óta politizáló, Tolkien-rajongó, egykor radikális politikus ilyen sokáig hatalmon maradni, és mit jelent a sokat emlegetett mérséklődés? Meloni pártjának tengerparti ünnepségén jártunk Bariban, ahol résztvevőket, ellentüntetőket és újságírókat is kérdeztünk.

Miközben példátlan zuhanásban van az okostelefonok piaca, és még nem értek a szakadék aljára, olyan eladási hullám indult az AI-t övező bizonytalanságok miatt, hogy felfüggesztették a kereskedést a koreai tőzsdén. Közben kiderült, hogy választási információkat nyújt az amerikaiaknak a Claude, és miközben elvileg a chatbot részrehajlástól mentesen tájékoztat, a fejlesztő Anthropic nem kis pénzzel támogatja a neki tetsző jelölteket.

• „Nem volt hajlandó elfogadni válaszként a nemet” – húsz éve folyamatosan vádolják szexuális visszaélésekkel, de csak most kerül bíróság elé Russell Brand.
• Trump visszatáncolt, a kormány mégsem közvetít élőben egy kivégzést.
• A világ egyik legnagyobb pénzeszsákját nyithatják meg a fegyvergyártóknak, ha a norvég kormány beleegyezik.
• Lefoglalt a német rendőrség egy robotot, mert az szexuálisan zaklatott egy 16 éves lányt.

KULTÚRA

Több mint 40 év telt el Michel Foucault halála óta, de a 100 éve született francia filozófus hatása töretlen: beskatulyázhatatlan, különleges gondolkodója volt a múlt századnak, aki képes volt megváltoztatni a kérdéseinket, amiket az evidensnek tartott dolgokkal kapcsolatban teszünk fel.

• Eltűnnek a brit boltok polcairól Sally Rooney könyvei, mert a világhírű író egy palesztinpárti szervezetet támogat.
• Nádas-évet hirdet a Petőfi Irodalmi Múzeum.
• Íme a 444-es Macska ÁVH szégyenlistája a háztartásainkban élő szőrös kisfideszesekről.
• És volt Tyúkól is.

A Celtic elleni idegenbeli 3-1 után ismét győzött az FTC az Európa-ligában, hazai pályán a gól nélküli első félidő után 2-1-re verték a cseh Plzent. Az újabb győzelmükkel a 36 csapatos tabella 7. helyén állnak, a mezőnyből még tíz csapat százszázalékos.

A hazaiak mindkét gólját a norvég légiós, Zachariassen szerezte, az elsőt a 49. percben Veljko Birmancevic passzából, a másodikat egy VAR-ozást követő tizenegyesből a 81. percben; a labda a plzeni kapus, Tapaj lábáról pattant a gólvonalon túlra. A csehek a 90. percben szépítettek, egy szöglet utáni szituációban Denis Visinsky szinte a gólvonalról talált be.

Érdekesség, hogy a meccsen négy sárga lap volt (kettő-kettő mindkét csapatnak), ezekből hármat a 90. perc után osztott ki a játékvezető, Damian Sylwestrzak.

A Fradi az El harmadik fordulójában október 22-én a portugál Torreensét fogadja, amely a hazai bajnokságban egyetlen pontra van a kieső helytől, az El-ben pedig a 18. helyen áll egy győzelemmel (Lilleström ellen idegenben) és egy vereséggel (a Sunderland ellen otthon); mindkét meccse 2-1-gyel végződött.

Az első jelentések szerint egy utasokat szállító kisbusz az oldalára borult egy vasúti átjáróban a Csalagút bejáratának közelében, majd egy tehervonat belerohant – írja a Le Figaro.

Az eset a Csatorna-alagút franciaországi bejáratának közelében csütörtök este 8 óra körül történt – közölte a Pas-de-Calais-i prefektúra. Az első információk alapján legalább 19 ember sérült meg, köztük a kisbusz sofőrje is.

A sérültek közül öt személyt kezdetben „kritikus” állapotúnak, azaz sürgős ellátást igénylőnek minősítettek, ám a prefektúra tájékoztatása szerint ez a besorolás „valószínűleg enyhébbre módosul majd”, mivel senki sincs életveszélyes állapotban, -írja a francia lap.

Közzétette a Budapesti Értéktőzsde honlapján az első féléves konszolidált beszámolóját a NER-oligarcha, Tiborcz-üzlettárs Balázs Attila cége, a Bayer Construct (a társaság nem tőzsdei résztvevő, de korábban részt vett az MNB növekedési kötvényprogramjában, ezért kötelezik a tőzsdei nyilvánosság jelentette közzétételekre). Már ezekből a féléves adatokból egyértelműen látszik, hogy a Bayer megrogyott idén, a bevétele és a nyeresége is nagyot zuhant. A tendenciát látva nem csoda, hogy a Bayer, miután a kormány felmondta a zuglói városközponti irodaház-szerződéseket – a még Orbánék által indított ügyletekről itt írtunk bővebben –, a cég csődeljárást kezdeményezett, ami szeptember végén el is indult.

A Bayer nettó árbevétele a 2025. első félévi 122,274 milliárd forintról 91,826 milliárd forintra, tehát több mint 30 milliárd forinttal, 25 százalékkal csökkent. A nyereségük még nagyobbat zuhant, az adózott eredmény a tavalyi első féléves 11,951 milliárd forintból idén június végére 4,367 milliárd forint maradt; ez több mint 60 százalékos visszaesés.

Ráadásul a társaság anyagjellegű ráfordításai is majdnem lefeleződtek, a tavalyi 95,451 milliárd után idén 58,431 milliárd forinton alakultak, ami azt mutatja, hogy már az első félévben kevesebb projektben voltak benne, illetve kevesebb új projekt indítására készültek. Figyelemreméltó, hogy mindeközben a személyi jellegű kiadások nőttek, a tavalyi első félév 13,965 milliárd forintja után idén 15,531 milliárdot költöttek erre a célra.

A Bayer Construct azután kezdeményezte a csődeljárást maga ellen, hogy Magyar Péter augusztus 3-án bejelentette, a kormány eláll az Orbán-kormány 300 milliárdos zuglói irodabizniszétől, és visszaköveteli a pénzt, amit az előző kormány kifizetett. A Bosnyák téri irodakomplexumot a NER alatt az állam 244 milliárd forintért vásárolta meg, hogy egy új kormányzati negyedet hozzon létre. Magyar Péter azzal érvelt, a jogi és pénzügyi átvilágítás során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számos szerződésszegést állapított meg.

A 20 éves német Annett Kaufmann a nála 43 esztendővel idősebb, luxemburgi színekben versenyző Ni Xia Liannal találkozik pénteken női egyesben a ljubljanai asztalitenisz Európa-bajnokságon, írja az MTI.

„Az édesanyám, de akár a nagymamám is lehetne. Még soha nem játszottam ellene, remélem, hosszú mérkőzés lesz, mert a hét szettet talán jobban bírom majd erővel, mint ő” - mondta a nyolcaddöntős találkozóról a németek junior világbajnoka.

Ni a szülőhazája, Kína csapatával már 1983-ban világbajnoki címet szerzett, vagyis már 23 évvel azelőtt világbajnok volt, hogy Kaufmann megszületett volna.

Luxemburgi színekben 1991 óta pingpongozik. Hét évvel később, 1998-ban, illetve 2002-ben Európa-bajnoki aranyérmet ünnepelhetett, utóbbi viadalon ráadásul vegyes párosban is győzött.

Két éve, a párizsi olimpián 61 évesen lépett asztalhoz, ezzel minden idők legidősebb asztaliteniszezője lett, aki egyéniben olimpián szerepelt. Most az a célja, hogy ott legyen két év múlva Los Angelesben is.

A világranglistán 43. Kaufmann és a 114. Ni összecsapása pénteken 16.10-kor kezdődik.

• Giorgia Meloni szeptember 4-én rekordot döntött: Benito Mussolini óta ő a leghosszabb ideje megszakítás nélkül hivatalban lévő olasz miniszterelnök. A korábbi csúcstartót, az olasz jobboldal 2023-ban elhunyt karizmatikus vezetőjét, Silvio Berlusconit is megelőzte. Ez különösen nagy szó Olaszországban, ahol hagyományosan sűrűn váltják egymást a kormányok.
• Meloni pártja, a Fratelli d’Italia a dél-olaszországi Bariban ünnepelte a rekordot, berúgva egyúttal a 2027-es választási kampányt is. Az ünneplés nem volt felhőtlen: a hivatalos rendezvénnyel párhuzamosan egyetemisták, baloldali szervezetek és civilek tüntettek Meloni háborús fegyverkezést támogató politikája és civil társadalommal szembeni fellépése ellen.
• Hogyan élik meg az olaszok Meloni kormányzását? Minek köszönhető, hogy ilyen sokáig hatalmon tudott maradni? Erről kérdeztük a két rendezvény résztvevőit és két olasz újságírót is. Szerintük a külföldön a radikális politika mérséklődéseként értékelt „melonizáció” Olaszországban egészen mást jelent.
• Melonira ráadásul a 2027-es választások közeledtével a szélsőjobboldal felől is egyre nagyobb nyomás nehezedik új kihívója, Roberto Vannacci extábornok személyében.
• A videó a Sphera uniós projekt keretein belül készült.

A Rockstar kiadta a Grand Theft Auto VI utolsó előzetesét, a másfél perces videó friss jeleneteket mutat a két főszereplőről, Jasonről és Luciáról, valamint a játék nyílt világáról, de játékmenet helyett filmszerű akcióval vezeti fel a november 19-i megjelenést. A videót kicsivel több mint 3 óra alatt több mint 2,7 millióan nézték meg.

Jason a narrációja szerint bajba került a seregben, és „nem éppen a legjobb viszonyban” váltak el az útjaik. Az előzetes katonai jeleneteket is felvillant: Jason egy egység tagjaként vízen gázol, majd kiugrik egy helikopterből. Nem világos, hogy ezek visszaemlékezések-e, vagy a történet jelenében játszódnak. A trailer elején a szakállas Jason egy hajót políroz Brian kikötőjében, majd felhívja Lucia Caminos, feltehetően azért, hogy elmenjen érte a börtönbe.

A trailer Jason és Lucia Vice City-i kalandjaiból is mutat néhány részletet, köztük egy zuhanyzós jelenetet. Lucia bokáján nyomkövető van, ami felveti, hogy a történet elején még korlátozott lehet a játékos mozgása, de ez egyelőre csak feltételezés.

„Rendben leszünk?”

– kérdezi Lucia Jasont az újabb robbanások után.

„Mindent együtt vészeltünk át. Ezen is túl kell jutnunk”

– feleli Jason. Az előzetesben a francia elektronikus zenei duó, a Justice Flower in a Hurricane című száma hallható, amelyben a Tame Impala, SZA és a King Gizzard & The Lizard Wizard is közreműködik. A játék zenéjét is a Justice szerezte, az egész anyagot pedig külön is kiadják majd. Emellett lesz egy másik lemez is, 34, kifejezetten a játékhoz írt számmal, benne mások mellett Fred again…, Travis Scott vagy Keith Richards dalaival.

A GTA VI az évtized egyik legjobban várt videójátéka. A történet szerint szerint egy balul elsült rablás után Jason és Lucia egy nagy bűnügyi összeesküvésbe keveredik. Ha túl akarják élni, egymásra kell támaszkodniuk. Az előző rész, a GTA V 2013-ban jelent meg, és azóta minden idők egyik legsikeresebb játékává vált. A folytatást 2022-ben jelentették be, de eddig csak két rövidebb előzetest mutattak be belőle, a megjelenését pedig kétszer is elhalasztották. Augusztus végén egy félórás videóban mutatták be a játékmenetet: többek között azt, hogyan lehet váltani a két főszereplő között, milyen a lövöldözés és az autózás, illetve mivel lehet foglalkozni Vice Cityben a küldetéseken kívül. (IGN)

Mióta az ukrán drónok rendszeresen csapnak le az oroszországi energetikai infrastruktúrára, elsősorban olajfinomítókra, az orosz benzinkutakon időről időre ellátási nehézségek alakulnak ki – nyáron helyenként verekedésig fajuló tumultusok voltak –, és Moszkva egy időre a dízel exportját is leállította. Ez utóbbi intézkedést néhány napja feloldották, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a Gyelovaja Rosszija (Üzleti Oroszország) elnevezésű szervezet csütörtöki tanácskozásán már a sziget nem süllyed szintjére bagatellizálta a jelenséget.

Az MTI tudósítása szerint Putyin azt mondta, hogy bár Ukrajna tovább támadja az orosz olajfinomítókat, nem sikerült jelentős károkat okoznia.

„Tegnap megpróbáltak támadást indítani néhány olajfinomító ellen, valamit el is találtak. De semmi jelentősebbet. Mindazonáltal folytatják” – idézi az MTI az orosz elnököt. Akinek ugyanakkor volt egy kissé önkritikusnak ható mondata is, bár ha ez célzás volt valakinek a Kreml vagy a hadsereg döntéshozói közül, nem lennénk annak a helyében:

„Folyamatosan tesznek valamilyen lépéseket, amelyeket, őszintén szólva, valószínűleg előre kellett volna látnunk.”

Az orosz elnök aztán ezzel a, már-már trumpi mélységű gondolatmenettel folytatta:

„Azt hittük, hogy ilyesmi nem jut majd az eszükbe. De mégis eszükbe jutott. Mi pedig elkezdtünk válaszolni, amire ők rögtön kérésekkel fordultak szponzoraikhoz, hogy gyakoroljanak ránk nyomást, és állítsanak meg bennünket.”

A beszédet a Moszkvában megszokott áldozathibáztatással zárta, mondván, az ukránoknak „nem kellett volna belekezdeniük. Mielőtt megtették volna ezt a lépést, alaposan át kellett volna gondolniuk a következményeket.”

• Ha létezik konszenzus járókelők, autósok és biciklisek között, akkor az az, hogy mindannyian utálják a városban fel-alá száguldozó elektromos rollereket, de azokat talán még az éppen nem rollerező rolleresek is.
• Hogy öncélú vandalizmusról, fizetésképtelenségről vagy sajátos parkolási stratégiáról van szó, nem tudni, mindenesetre a Duna szélsőségesen alacsony vízállása miatt láthatóvá vált mederfenék megmutatja, hogy egyesek szeretik a közösségi rollereket Budapest hídjairól a folyóba hajítani.
• A Duna hídközeli részeinek a mélyén nemcsak sok a roller, hanem ebben a súlycsoportban – legalábbis ránézésre – csak rollerből van sok, legalábbis nehéz más, hasonló tömegű tárgyat kiszúrni fentről, nemhogy sokat ugyanabból. Bicikliből például egy sincs.
• A Szabadság híd környéke tűnik a legnépszerűbb lokációnak – egy, a minket a jelenségről értesítő olvasó 11 darab elsüllyedt rollert számolt ott össze –, de a Lánchídról és a Margit hídról is megfigyelhető egy-két darab.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter előterjesztésére Baka András köztársasági elnök felmentéssel megszünteti Börcsök András dandártábornok szolgálati viszonyát – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent határozatból.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat korábbi igazgatójának jogviszonya nem azonnali hatállyal, hanem 2027. június 14-ével szűnik meg.

A 24.hu azt írja, hogy Börcsök András korábban a titkosszolgálat állományában töltött be vezető tisztségeket, többek között a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat igazgatói posztját látta el ezredesi rangban.

Kiemelkedő katonai és nemzetbiztonsági feladatellátása elismeréseként 2025. október 1-jei hatállyal léptették elő dandártábornokká. Pályája döntő részét a katonai felderítés és a katonai nemzetbiztonság területén teljesítette.

„Felülvizsgáljuk az elmúlt években több milliárd forintnyi közpénzből működő, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány által létrehozott Nemzeti Művelődési Intézet, illetve a minisztérium között kötött közszolgáltatási szerződést” – jelentette be Facebook-oldalán csütörtökön Tarr Zoltán kulturális miniszter. Azt írta, hogy az állam a szerződéssel kiszervezte közfeladatainak egy részét a Népfőiskolához kötődő intézetnek, „a mi célunk viszont az, hogy a közpénz útja és elköltése átlátható és indokolt legyen”.

A Lakitelek Alapítványt 1991-ben, a Népfőiskola Alapítványt 1992-ben alapította Lezsák Sándor és felesége, majd ez az alapítvány hozta létre Nemzeti Művelődési Intézet NKKft.-t. Ez a honlapján elérhető tájékoztató szerint „2017. január 1-től a Kulturális és Innovációs Minisztériummal kötött közszolgáltatási szerződés keretében” ellátja azokat a „közművelődési szakmai szolgáltató és módszertani feladatokat, amit az szellemi jogelődjük, a Nemzeti Művelődési Intézet költségvetési szervként végzett”.

Lezsák Sándor az 1990-es rendszerváltó országgyűlési választást megnyerő Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt – a szervezet az ő lakiteleki kertjében alakult meg –, parlamenti képviselővé választották 1990 után 1994-ben és 1998-ban is. A Dávid Ibolya pártelnökkel fennálló konfliktusa miatt 2006-ban már a Fidesz jelöltjeként indult és nyert a választáson, ezután idén tavaszig parlamenti képviselő és az országgyűlés fideszes alelnöke volt.

Az idei választási kudarc után Orbán Viktor személyesen járt nála, a látogatás végén eldőlt, hogy Lezsák nem lesz parlamenti képviselő – az országos listán a 11. helyen volt, szóval simán bejutott volna –, viszont a népfőiskolája kapott egy 5 milliárdos búcsúajándékot Orbántól. Miután a NER másfél évtizede alatt több tízmilliárdos juttatást kaptak a szervezetei, és a Lakitelek melletti Hungarikumligetben – ahol 2024 decemberében mellszobrot állítottak Csurka Istvánnak – egy mini Igoriként minden megépült, mi szem-szájnak ingere: termálfürdő, élményközpont, kemping, turul formájú lovarda, Nimród csillagképet formázó footgolf pálya, planetárium, borkatedrális, nem is beszélve a Hungarikum Hotelről és a Nemzeti Művelődési Intézet giccsbe hajlóan archaizáló palotájáról.

A család egyébként Lezsák Sándor ötmilliárdos visszalépése után sem maradt parlamenti képviselet nélkül. Ugyanis Molnárné Lezsák Anna, Lezsák Sándor lánya, aki a Fidesz-KDNP közös pártlista 46. helyén volt, felvehette mandátumát.

A norvég állami befektetési alap a jövőben invesztálhat majd pénzt nagy nyugati fegyvergyártó cégekbe, még olyanokba is, amelyek atombombák készítésében is közreműködnek. Az ilyen befektetéseket eddig tiltották, de most a kérdéssel foglalkozó szakértői testület az etikai irányelvek lazítását javasolja.

Ennek azért van jelentősége, mert a norvég állami alap (sovereign wealth fund) a legnagyobb ilyen befektetési alap a világon.

Nem mindegy, hogy a norvégok hova pakolják a 2300 milliárd dollárnak megfelelő vagyonukat, ha ugyanis egy ilyen alap megmozdul, nagyon komoly strukturális változásokat tud előidézni egy piacon.

Összehasonlításképpen: a magyar költségvetés főösszege 2026-ban olyan 150 milliárd dollár, vagyis a norvég vagyonalap 15-ször akkora, mint Magyarország teljes költségvetése egy évre.

A szabályok fellazításából olyan cégek profitálhatnak leginkább, mint a Lockheed Martin, a Boeing (amerikai mindkettő) vagy az Airbus (francia). A befektetési gyakorlat megváltoztatása azután merült fel, hogy Donald Trump amerikai elnök keményen bírálta Norvégiát, miután az alap eladta minden részesedését az amerikai Caterpillar gépgyártó cégben.

Ez egyelőre csak javaslat, a végső döntést a norvég kormánynak kell majd meghoznia. Civil szervezetek tiltakoznak a módosítás ellen, a Norvég Vörös Kereszt vezetője szerint például a befektetések emberi életeket veszélyeztetnének.

A szakértői bizottság egyben azt is javasolja, hogy gyengítsék meg az alapot ellenőrző, független etikai bizottság jogköreit. Arra hivatkoznak, hogy megváltozott a „geopolitikai helyzet”.

(via ORF)

Az Emberség Erejével Alapítványt a honlapján lévő bemutatkozás szerint 2006-ban alapította egy pécsi orvos házaspár azzal a céllal, hogy lelkes fiatalok „szervezett keretek között népszerűsítsék az emberi jogok és a szolidaritás eszméit”. A héten a Baranyában lévő Újpetre általános iskolájában vehettek részt az intézmény pályaorientációs napján, bemutatva a Ha nagy leszek elnevezésű emberjogi társasjátékot, aminek célja a nemek közötti egyenlőség témájának feldolgozása, a hagyományos nemi sztereotípiák és szerepek megkérdőjelezése.

„Most már az Újpetrei Általános Iskola második, harmadik és negyedik osztályos tanulói is tudják, hogy bárkiből lehet bármi, csak merni kell álmodni” – írták az eseményről szóló posztjukban. És azt is, hogy „többek között arról is beszélgettek, hogy biztosan fiús dolog-e tűzoltónak lenni, vagy ér-e férfiként kedvelni a rózsaszínt”.

„Bárkiből bármi? Tudjuk, mire megy ki a játék! Rózsaszínfil férfiak, akik nem Palermo-szurkolók? Hát naná, hogy tudjuk!” – csaphatott ehhez hasonló szöveggel a homlokára Takács Péter volt egészségügyi államtitkár és a fideszes agitprop megmaradt néhány egysége. Hát akkor itt érzékenyítés zajlik, vagy pláne: ideológiai képzés; szerencsére az átműtésig nem jutottak el. Viszont a posztjaikban lépten-nyomon megosztottak olyan fotókat, amin gyerekek szerepelnek, azt sejtetve, hogy ezek a fotók az alapítvány foglalkozásán készültek. Hogy ott készültek-e, az nem egyértelmű – erre mindjárt visszatérek –, bár egyébként a képeken nincs semmi elképesztő dolog, gyerekek ülnek és állnak körben, illetve játszanak valamilyen kártyás játékkal.

Az alapítvány előbb csak annyit reagált a történtekre, hogy „szerda este régen tapasztalt figyelmet kapott egy emberi jogi foglalkozásunkat bemutató posztunk”. Később azonban már kimondták, hogy „hazugságra építő kampány” indult, amely során „politikusok, influenszerek és egyszerű felhasználók durván visszaélnek azoknak a gyerekeknek a jogaival, akiknek a képeit a mesterséges intelligencia által megszerkesztve, politikai célokra használják fel, minősíthetetlen kommentárok kíséretében”. Ebből sem derül ki azonban, hogy a fideszes propagandisták által megosztott képeken milyen gyerekek szerepelnek, azok a fotók hol és mikor készültek, és mit manipuláltak rajtuk (az alapítvány fényképei között nem találtunk olyan képeket, amik ezek alapjául szolgálhattak volna).

A szervezet azzal fejezi be a posztját, hogy mindenkit arra szólít fel: álljanak le „a gyermekek politikai célú kihasználásával, jogaiknak megsértésével, és az aljas szándékból indított, valótlanságokon alapuló propaganda terjesztésével”.

Megkezdi működését a kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére létrejövő szakmai testület – írja közleményében a Szociális és Családügyi Minisztérium. A kormány október 14-én, szerdán fogadta el az erről szóló rendelkezést.

A Szociális és Családügyi Minisztérium vezetésével működő testület jövő héten tartja első hivatalos ülését, de az előkészítő munka már hónapok óta tart.

A testület feladata többek között az, hogy összehangolja az egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális területek munkáját, feltárja, hogy mi akadályozza a gyermekek mielőbbi családba vagy megfelelő gondozási helyre kerülését, és konkrét szakmai megoldásokat dolgozzon ki.

Munkájában az érintett minisztériumok, országos intézmények és szakmai szervezetek mellett tíz civil szervezet képviselője is részt vesz.

A testület évente legalább négyszer ülésezik majd, nyomon követi az országos helyzetet, és javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre. Egy online felmérést is végzett az államtitkárság. Ennek az volt a célja, hogy feltérképezze az önkéntesek jelenlétét a gyermekosztályokon, a bevonásukból származó előnyöket, a felmerülő kockázatokat, valamint a biztonságos működés intézményi feltételeit. A kérdőívet
több mint 200 kórházi dolgozó töltötte ki, a javaslataik beépültek a szakmai feltételek kidolgozásába – áll a minisztérium közleményében.

Ezzel egyidejűleg befejeződött a Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter által elrendelt, a kórházban rekedt, gyermekvédelmi intézkedéssel érintett csecsemők és kisgyermekek ügyének soron kívüli célvizsgálata. A minisztérium december elejére várható összegző jelentésében átfogó képet kíván adni a csecsemők helyzetéről.

A Parlament október 13-án fogadta el azt a módosító csomagot, amelynek részeként a
gyámhatósági eljárások hatékonyabbak lehetnek, miközben a gyermekvédelem számára biztosított, 9,5 milliárd forintos pénzügyi kríziscsomagból 1,5 milliárd jut közvetlenül a kórházban rekedt gyerekek helyzetének rendezésére. Ebből új munkatársak felvétele, megelőző programok és krízisférőhely bővítés kezdődik azokban a megyékben, ahol a legsúlyosabb a helyzet.

Jelenleg országszerte összesen 301 gyereket gondoznak kórházakban.

Képzeljük el, hogy van egy nap, amin a gyerek jövője múlik. Itt dől el az, hogy mi lesz belőle: az, amit mi elképzelünk szülőként, az, amit ő szeretne, vagy végül bekerül egy helyre, ahonnan nem tud majd az áhított pályára tovább lépni.

Kb. így fogják fel a szülők a középiskolai felvételit. Ez az a nap, minden évben január végén, amin rengeteg gyerek és még több szülő szorong. Ez a szorongás oltári drága, ráadásul nemcsak a pénztárcákat, a családi kapcsolatokat is megtépheti az, ahogy a felvételire készülés folyamata megy. Berényi Eszter szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatójával arról beszélgetünk ebben az adásban, hogy tényleg létezik-e olyan, hogy szülői oktatási szorongás, miért szoronganak ennyire a szülők a felvételin, és amúgy van-e értelme ennek.

BŐVEBBEN:

• 00:30 Közös szorongásra invitálunk benneteket, a téma: felvételizik a gyerek.
• 02:20 Régen MINDEN jobb volt.
• 04:40 Nekünk is vannak élményeink arról, hogy bezzeg a mi időnkben.
• 06:25 Tiszta szerencse, hogy lehet felvételizni negyedikben és hatodikban is, sok szülő szerint ezekkel lehet edzeni a nyolcadikos megméretésre.
• 08:25 A felvételiről nem igazán lehet az oktatási rendszer kritikája nélkül beszélni.
• 11:20 A felkészülés a felvételire azon is múlik, hogy ki milyen családi háttérrel rendelkezik, a valódi szorongás viszont tipikusan a középosztálybelieké.
• 16:05 Minél több információhoz lehet hozzáférni, annál jobban lehet szorongani. És ez már az óvodában elkezdődhet!
• 18:20 Ha van pénze valakinek kifizetni a pluszfoglalkozásokat, még azon is szoronghat, hogy ő maga teremt egyenlőtlenséget ezzel.
• 26:25 Van egy kép a fejünkben, hogy meddig kell eljutni, ezért is olyan nagy fejtörés az, ahogy szétválnak a tanulóutak a középiskola elején.
• 30:35 A választást a továbbtanulási lehetőségek mellett olyan tényezők is befolyásolják, mint a környék munkalehetőségei, vagy az elérhető távolságban lévő iskolák.
• 39:00 Az iskolák tanmenetei sem feltétlenül arra vannak optimalizálva, hogy a gyerekeket felkészítsék a felvételire.
• 42:25 Ahány ország, annyi szokás.
• 48:50 Nemcsak gimnáziumból lehet egyetemre kerülni, és a szakmatanulás sem jelenti azt, hogy jövőtlenül kell tengetni az életet.
• 52:40 Havonta súlyos pénzekbe kerül a készülés, sok család kisajtolja magából, de rengeteg másiknak nincs lehetősége erre.

Olvasnivalók/Hallgatnivalók:

• Mi az az intenzív szülőség?
• Régen tényleg minden jobb volt? A matekfelvételi valószínűleg igen.
• Tippek szülői oktatási szorongás elkerülésére.

Podcastunk kéthetente jelentkezik új adással, meghallgatható a 444 Spotify- és Apple-csatornáján is. Korábbi adásaink itt találhatók. Javaslataid, ötleteid, meglátásaid a tyukol@444.hu címre várjuk. (Illusztráció: Kiss Bence/444)

Alig pár perce ismerte a nő Russell Brandet, amikor a komikus a beszélgetésük közben rávetette magát, majd „nagy, furcsa vigyorral” az arcán két kézzel megragadta a melleit és összenyomta őket. Ezután a karjánál fogva nekiállt berángatni őt a vécébe. Ez csupán egy a hat nő által megfogalmazott vádak közül, amelyek miatt felelnie kell a brit sztárnak egy londoni bíróságon. A színész-komikus-műsorvezető-podcaster-konteós-életmódguru Brandet azzal vádolták meg az érintett nők, hogy az 1999-től 2009-ig tartó időszakban megtámadta őket. A férfi háromszoros nemi erőszak, háromszoros szexuális zaklatás és egy „szeméremsértő támadás” (a brit jogban a szexuális zaklatás enyhébb formája) miatt állt bíróság elé szerdán. Ügyének tárgyalása hat hétig húzódhat.

Ez messze nem az összes vád, ami az évek alatt felgyűlt a most 51 éves Brand ellen: már 2006 óta folyamatosan derültek ki parábbnál parább sztorik róla. Mégis egy róla szóló 2023-as dokumentumfilm bemutatásáig kellett várni arra, hogy a hatóságok elkezdjék komolyan venni a dolgait.

Pedig Brand sosem titkolta, hogy mennyire kanos folyamatosan: saját állítása szerint több mint 5000 nővel szexelt, szexfüggőséggel él, „16 éves kortól a halottig” nagyjából mindenki bejön neki.

Brand minden egyes vádpontban ártatlannak vallja magát, de most már nagyjából csak matematikai esélye van arra, hogy a most indult, illetve készülő büntetőeljárások során tényleg ne találják bűnösnek semmiben. Folyamatos ragadozó magatartásával kapcsolatban az évtizedek alatt számos szöveges bizonyíték, illetve tanúvallomás kerülhet elő: ezek egy olyan férfi képét mutatják, aki a saját hírnevével és karizmájával visszaélve rendszerszinten manipulált nőket, és erőszakoskodott velük.

Riel Karmy-Jones ügyész azt mondta róla a tárgyalás nyitónapján: a férfi „gyermeki módon várta el, hogy minden vágyát beteljesítsék”, valamint hogy „sosem állt le, attól függetlenül, hogy kik voltak az áldozatai, vagy hogy mit mondtak neki”. A szexuális bűncselekmények elkövetése után pedig jellemzően „közömbösen, normálisan viselkedett, egyáltalán nem zavarta, ami történt”.

Honnan ismerős ez a fickó?

A Magyar Hang közérdekű adatigénylésére a Semmelweis Egyetemet (SE) fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) közölte: az egyetem rektora, Merkely Béla 2025-ben bruttó 225 549 220 forintot keresett közfeladat-ellátással összefüggő tisztségei után. Ebből azonban vissza kellett fizetnie bő 16 milliót, így az éves közpénzes jövedelme valamivel több, mint 209 millió forint volt, ami havi bruttó 17 444 101 forintnak felel meg. Ez bérként adózva nettóban 11-12 millió forint közötti összeget jelenthetett (úgy kalkulálva, hogy nem vett igénybe kedvezményeket).

Az egyetemet fenntartó alapítvány tájékoztatása szerint Merkely a NEOA kuratóriumi tagsága után bruttó 23,6 millió forintot kapott 2025-ben, az egyetem rektori/oktatói jogviszonyából fakadóan bruttó 153 185 687 forintot; míg a Semmelweis Egyetem egészségügyi szolgálati jogviszonyai után bruttó 48 763 533 forintot, így jön ki az, hogy összesen 225 549 220 forintot keresett a múlt évben. Ebből kellett „az oktatói jogviszonyokhoz kapcsolódóan” idén 16 220 000 forintot visszafizetnie, így jött ki a 2025-ös éves 209 milliós kereset.

A Magyar Hang érdeklődött a rektor 2024-es keresetéről is, a kérdésére azt a választ kapta, hogy a fenntartó alapítvány tudomása szerint „az érintett havi bruttó jövedelme 2024-ben nem érte el a 20 000 000 forint összeget”. A lap úgy tudja, hogy több mint tíz jogcímen jut havi rendszerességgel közpénzhez: többek között ő a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, és ott két tanszéket is vezet, van egy tanszékvezetői állása a Semmelweisen is, ahol a sportegyesület és egy alapítványi kuratórium elnöke is (nem a fenntartó alapítványé, ott „csak” kuratórium tag).

Merkely emellett számos nemzetközi klinikai kutatási vizsgálatot vezet, amikért szintén javadalmazást kapnak a résztvevők, a Semmelweis Egyetem belső szabályzata szerint a bevétel 32 százaléka az egyetemé, 68 százaléka a vizsgálóké, ezen belül 17 százaléka megy vezető kutatónak. A rektor egyébként korábban „pert helyezett kilátásba, ha bármilyen információt közlünk a jövedelmeiről” – írta a lap.

Az eredeti tervekkel ellentétben nem közvetíti élőben az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon a 2009-es Fort Hood-i tömeggyilkosság elkövetőjének kivégzését – jelentette be Donald Trump amerikai elnök.

A 13 ember meggyilkolásáért halálra ítélt Nidal Hasan kivégzését december 3-ra tűzték ki. A kivégzőosztag által végrehajtandó halálbüntetés élő közvetítésének terve az Egyesült Államokban mind a republikánusok, mind a demokraták részéről bírálatokat váltott ki.

Az elnök így magyarázta a döntést közösségi oldalán:

„Azt hiszem, a kivégzés közvetítése elég erős elrettentés lehetett volna a Világ számára, hogy lássák, hogyan bánik el Amerika a Terroristákkal és a Hasanhoz hasonló MOCSKOKKAL, de nagyon sok jó és jó szándékú ember inkább nem nézné végig, ahogy meghal, se a streamingen, se más vizuális készüléken. Meg fog halni, sortűz által, de ezt az eseményt nem fogjuk közvetíteni.”

A Pete Hegseth által vezetett Pentagon múlt héten jelentette be hogy élőben közvetíti Nidal Hasan, a hadsereg pszichiáterének december 3-i kivégzését, aki 13 fegyvertelen amerikai katonát lőtt le a Fort Hood katonai bázison.

Hasan a bíróságon is bevallotta, hogy ő hajtotta végre a lövöldözést, amely minden idők legvéresebb, nem harci jellegű támadása volt egy amerikai bázis ellen. Tettét abban a hitben hajtotta végre, hogy az afganisztáni muszlimokat és a tálibokat védi az amerikai hadseregtől. Hasant a támadás során lőtték le, és most kerekesszéket használ.

Az élő közvetítés tervét politikusok, tudósok, vallási vezetők és szakértők is hevesen bírálták. A második világháború óta ez lesz az első alkalom, hogy egy katonát kivégzőosztag elé állítanak az Egyesült Államokban. (via MTI)

Nyomozást indított a rendőrség a németországi Köln városában, miután egy tinédzser fiúk birtokában lévő robot fogdosni kezdte egy 16 éves lány alfelét, valamint ágyékával lökdöső mozdulatokat tett felé. A rendőrök azt akarják kideríteni, hogy az incidens során a robot csupán az előre beprogramozott mozdulatsorait ismételte el egy szerencsétlen kontextusban, vagy az azt vezérlő 16 és 19 éves fiúk élőben irányították azt – írja az AP hírügynökség.

A gyanúsítottak helyzetén nem segít, hogy a szombatról vasárnapra virradó éjszaka történeteket élőben közvetítették és kommentálták az interneten. Christoph Bermel, a helyi rendőrség szóvivője azt nyilatkozta a sajtónak:

„Eddig nem ismertük ezt a jelenséget, teljes újdonság számunkra.”

A rendőrséget vasárnap hajnalban riasztották egy helyi gyorsétterem közelébe, ahol egy autó csomagtartójából került elő a nagyjából 120 centiméter magas robot. A robotot és a helyszínen lévő két fiatal telefonját lefoglalták. A közösségi médiában megosztott videókon az látható, hogy a fiatal férfiak egy csoport nő felé vezetik a robotot, ahol az belesétál egyikükbe, többüket pedig meg is öleli.

Egy könyvbemutató miatt keresgéltem a neten, amikor ott találtam kincset, ahol a legkevésbé számítottam rá. Az Erőszakkutató Intézet weboldalán. A kincs egy egyszerű intézményi e-mailcím. De milyen!

„Az Erőszakkutató Intézettel az eki@eroszakkutatas.hu címen lehet felvenni a kapcsolatot.”

Ha tudsz jobb publikus céges-intézményi-iskolai mailcímet, ne kímélj. Szívesen írok bocsánatkérő cikket a sokkal jobb versenyzőkkel. Ha tudsz ilyet, lődd el a szilylKUKAC444PONThu címre, és sorba állítom őket! Azt is írd meg, hogy kinek-minek a címéről van szó! Magánemberek és céges magáncímek nem játszanak, mert az ilyesmi csak komoly címekkel vicces.

Fenyegető levelet kapott a Budapest XV. kerületi Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Pestújhelyi Általános Iskola – írta Cserdiné Németh Angéla polgármester a Facebook-oldalán. A rendőrök nem találtak robbanóanyagot vagy robbantásra alkalmas eszközt az épületek átvizsgálása során. Az MTI azt írja: nemcsak két, hanem több mint tíz fővárosi iskolát ért fenyegetés.

A polgármester korábban azt írta, hogy az iskolák még szerda este kaptak fenyegető levelet, a rendőrség csütörtök reggel megkezdte az érintett épületek átvizsgálását. A gyermekek biztonságos elhelyezése megtörtént: a szükséges esetekben a tanulókat a Pestújhelyi Közösségi Házban, illetve a Hartyán Általános Iskolában helyezték el.

A Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium a Facebook-oldalán közölte, hogy a bombafenyegetést tartalmazó levelet a helyi rendőrségre is megküldték. Az iskola azt kérte a szülőktől, hogy csütörtökön ne vigyék iskolába gyermeküket, illetve az ügyeletben lévő gyereküket vigyék haza. Az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtök délben közölte: a rendőrség a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette. Az iskolákat kiürítette, az épületek átvizsgálása megtörtént.

Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) terrorcselekmény előkészülete miatt rendelt el nyomozást. Kész-Varga Mónika, az NNI szóvivője az MTI-nek azt mondta: nagyon súlyos bűncselekményről van szó, ezért kiemelten kezelik az esetet, és mindent megtesznek, hogy minél előbb kézre kerítsék az elkövetőt.

A szóvivő hozzátette: arra kérik a lakosságot, hogy akinek bármilyen információja van az esettel kapcsolatban, az keresse az NNI-t, amelynek elérhetősége megtalálható a police.hu oldalon.

A pénzügyminiszter a NAV elnökének javaslatára a mai nappal felmentette Szalavics Mariannt az adóhatóság erőforrás-gazdálkodási elnökhelyettesi munkaköréből – erősítette meg a HVG értesülését az adóhivatal. További részletet adatvédelmi és személyiségi jogi okokra hivatkozva nem közöltek.

A lap szerint ugyanakkor „megjegyzésre érdemes, hogy Szalavics Mariann akkor volt a Volánbusz gazdasági igazgatója, amikor a most vizsgált korrupciógyanús ügyletek nagy része zajlott”. Az Opten cégadatbázisa szerint Szalavics „más munkavállaló” státuszban 2013. szeptember 9-től 2019. január 28-ig volt aláírásra jogosult munkatársa a Volánbusz Zrt.-nek.

A tavaly a húsz legbefolyásosabb magyar hr-vezető egyikeként bemutatott üzletasszony a Volánbusztól távozása után nem sokkal, 2019 márciusában a NAV gazdálkodási és humánigazgatási szakfőigazgatója lett. Ezután, 2020 áprilisától a NAV Központi Irányítás főigazgatójaként, majd erőforrás-gazdálkodási elnökhelyettesként dolgozott. Mielőtt 2013-ban a Volánbuszhoz került, az üzleti szférában dolgozott.

A Volánbusz-botrány egy, a gyanú szerint közel 10 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó korrupciós és pénzmosási ügy, ami a mára a MÁV-ba olvadt állami busztársaság 2015-2018 közötti buszbeszerzéseihez és arra épülő gazdasági ügyletekhez kapcsolódik. A választások után, idén májusban hallgatták ki tanúként Galgóczy Ferenc vállalkozót, aki korábban arról beszélt a Kontrollnak: Seszták Miklós 2014-2018 közötti fejlesztési miniszter, KDNP-s parlamenti képviselő tudott a kiterjedt korrupciós hálózat tevékenységéről, és abból személyesen hasznot is húzhatott.

Azóta mások mellett meggyanúsították az ügyben Jellinek Dániel üzletembert, az egyik legvagyonosabb magyart – a Forbes gazdag-toplistáján idén a 7. lett –, Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, akiket le is tartóztattak. Szintén meggyanúsították, őrizetbe is vették, majd letartóztatták és a Nagy Ignác utcai börtönbe szállították Seszták Miklóst, percekkel a mentelmi joga felfüggesztése után (érte most pénteken fogolykiváltó imát szervez a KDNP).

A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádat emelt azzal a férfivel szemben, aki a vád szerint idén júniusban engedély nélkül két személyautót is elvitt, majd azokkal több száz kilométert autózott, üldözésekor pedig a Szamos folyót kétszer is átúszta, írja az ügyészség honlapja.

A vád szerint a járművezetéstől alig két hete eltiltott fiatal férfi idén június 18-án éjjel egy leveleki családi ház udvaráról vitt el egy személygépkocsit. A nagykaput leemelte, majd a gépjárműben hagyott indítókulccsal a járművet beindította, és azzal Budapestre indult. Útközben Nyíregyházán, majd másnap reggel hazafelé tartva Dunakeszi térségében is megtankolt, de mindkét benzinkutakról fizetés nélkül távozott. Az autópálya Ecséd pihenőhelyén az autó üzemképtelenné vált, ezért azt hátrahagyta.

Lopott magának másikat: dél körül Ófehértón talált egy nyitva hagyott parkoló autót. Abba beült, a bent hagyott indítókulccsal beindította, majd Románia felé indult. Útközben Apagyon megtankolt, de itt sem fizetett. Győrteleknél a rendőrök megpróbálták megállítani, azonban a férfi menekülni kezdett.

Panyola térségében defektet kapott, ezért a járműből kiszállva, a közeli erdőbe szaladt, majd átúszott a Szamos folyón . Szamosszegen már várták a rendőrök, ezért amikor őket meglátta, a Szamoson ismét átúszva Panyolára menekült, ahol végre elfogták.

Az ügyészség a férfit jármű önkényes elvételével, lopással és etiltás hatálya alatti járművezetéssel vádolja, vele szemben végrehajtandó börtönbüntetést, közügyektől és járművezetéstől eltiltást indítványoznak.

A fideszesek mellett itt az ideje a macskák elszámoltatásának! - mondtam ki 2 nappal ezelőtt a háztartási kisragadozók Ruff Bálintjaként, és a választópolgárok reakciója szerencsére nem maradt el. Boldogan jelentem, hogy csak úgy áradnak a feljelentések a frissen megalapított az Emberi Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalba (EVVH), amit az érintettek máris Macska ÁVH-nak csúfolnak.

De ezúttal nincs könyörület. Különös tekintettel arra, hogy a csajom tegnap azzal vádolt meg, hogy a macskák Hont Andrásaként gerinctelenül szolgálom őket. Ez szemenszedett hazugság, mert én nem 500 millió forintért, hanem elvi alapon csinálom.

A macskák a fideszeseknél is több ezer évvel régebben követnek el vagyon elleni bűncselekményeket, ezért a határt 2026. április 12-énél húztam meg. Ezeknek az állatoknak legkésőbb ekkor kellett volna rájönniük, hogy ebben az országban új szelek fújnak. Ezért kértem azt tőletek, olvasóktól, hogy aki károsultként vagy szemtanúként konkrét, lehetőleg képes bizonyítékkal rendelkezik bármilyen, április 13. óta macskák által elkövetett vagyon elleni bűncselekményről, küldje el a feljelentését.

Az eddigi eredmények

Bár Rogán Cecília tihanyi nyaralójának példája mást mutat, egy vagyon elleni bűncselekmény is lehet esztétikus. Ez azonban senkit se tévesszen meg! Legjobb példánk erre Gergő olvasónk macskája, aki az új függöny felrakása utáni napon művelte a következőt:

A newtoni törvényeket is sutba dobják, ha lopni lehet

Vannak annyira elszánt bűnözők, hogy az odaadásuk a becsületes áldozatok tiszteletét is kivívja. Ilyen elkövető Manuel macska, Géza olvasónk despotája, aki világritkaságként a gravitációt is képes legyőzni, íme a bizonyíték:

Hogy mi végett győzi le Manuel az Univerzumot összetartó erőt is, ha kell? Hát azért, hogy kirághasson még egy pástétomos tubust!

Munkakerülő Demokraták Szövetsége

Norbi feljelentőnk és I. Lucius Cicus sztorija újabb párhuzamra mutat rá egy egykori kormánypárt és a házimacskák között: mindkét csoport imádott, illetve imád olyan kamutevékenységet végezni, amivel a végén sokkal nagyobb kárt okoz, mintha semmit sem csinált volna. Pedig Cicus igazán előnyös munkavállalási szerződést kötött Norbiékkal. A Holt-Maros partjáról betévedő egerek, patkányok és egyéb rágcsálók megfogásának fejében elszállásolást kap párnával rendelkező komfortos faházban, és napi két étkezést, amelyből az egyik nedves konzerv. Megbecsüli magát ezért? Ugyan már. Az igazi macska csak röhög az ilyesmin:

„A legnagyobb galádság az volt, amikor egyszer szépen besétált a Holt-Maros felől, a szájában egy kövér patkánnyal. Döglött, gondoltam én naivan. Lucius azonban kényelmesen letette az udvar közepére a rágcsálót, aki láthatólag élt és virult, mert beszaladt a virágláda alá. Felháborodva rákiabáltam Luciusra, és kértem, hogy fogja meg, de rögtön! Ekkor lefeküdt, és elkezdett látszatból benyúlkálni a láda alá, majd 1-2 perc után rajtaütésszerűen elaludt. Hát így bízzon meg az ember egy macskában! Ahelyett, hogy elzavarná, inkább idehozza a nekünk rágcsálókat.”

Jó reggelt, Holt-Maros-part! A bűnös fotója le ne maradjon, ez ráadásul akciókép, ami a fenti, tipikusan immorális sztori kellős közepén készült:

A még durvább bűnöket elkövetők szégyenpadra vonása előtt jöjjön lazításnak pár különdíj!

Egyezséggel végződött az Átlátszó és a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal között indult személyiségi jogi per, írta a lap csütörtökön. A hivatal jogutódjaként eljáró Igazságügyi Minisztérium elismerte, hogy Lánczi Tamásék valótlan állításokkal megsértették a lap jó hírnevét, ezért 3,8 millió forint sérelemdíjat és több millió forintos perköltséget fizet az állam a lap kiadójának.

Az Átlátszó tavaly januárban perelte be a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, miután 2024 október 31-én egy videóban számos valótlan állítást tettek a lapról. Többek között azt állította az SZH, hogy az Átlátszó a tevékenységével súlyosan sérti Magyarország szuverenitását, hírszerzési és dezinformációs tevékenységet folytat, közérdekű adatokkal él vissza, valamint hogy főleg külföldi finanszírozásból működik.

Az ügyben már tavaly decemberben megszületett az első fokú ítélet, a Fővárosi Törvényszék elmarasztalta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és megítélte az Átlátszónak a 3,8 milliós kártérítést. A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) jogi képviselője egyébként nem jelent meg akkor a határozathirdetésen, ahogy korábban a hivatalt vezető Lánczi Tamás sem sem ment el a bíróságra. Az ítéletet azonban megfellebbezték, a másodfokú eljárás zárult most egyezséggel.

Ebben a mostani egyezségben az IM elismerte, hogy a lap által kifogásolt valamennyi állítás valótlan, valamint azt is, hogy ezek közzétételével az SZH 2024 őszén megsértette az Átlátszó jó hírnevét. A pert lezáró egyezségben a minisztérium a sérelemdíj, perköltségek és a bíróság által később megállapítandó eljárási illeték megfizetése mellett azt is vállalta, hogy a honlapján közzéteszi a jogsértés megállapítását.