1994-ben a moszkvai amerikai nagykövetség elemzője hosszú táviratban fejtette ki, hova vezet, ha a posztszovjet átmenetben a demokrácia kárára a piacgazdaságot erőltetik. Jóslatait harminc évre titkosították. Ukrajnáról és a távolabbi orosz jövőről is volt mondanivalója.

2018-ban indult a Női Közéleti Vezetőképző az MCC-n, Orbán Balázs egy időben még olyanokat is mondott, hogy „sikeres ország, sikeres politikai rendszer csak akkor lehet, ha a nők kellő arányban, kellő ambícióval, kellő aktivitással vesznek részt a közélet legfontosabb pozícióban”. Tavaly aztán mindez lenullázódott.

Erős kép, hogy 5 politikus ül a vádlottak padján korrupció vádjával, de jó pár dolog nem stimmel ebben az ügyben. A hatóság tudatosan zavarja össze az ügyet, a főszereplők hiánya ordító, és van egy kulcsszereplő, akit az ügyész feltűnően távol akar tartani a tárgyalóteremtől.

A felmérések szerint nagyon rossz a gyerekek és kamaszok mentális állapota, aminek a kezelése az egészségügyi túltelítettsége miatt az oktatási rendszerre szakad. Az iskolák azonban nem csak a problémák felismerésével állnak hadilábon, de az iskolapszichológusok és szociális segítők folyamatos hiányával is küzdenek. Maréknyi iskolapszichológus próbálja a felszínen tartani a krízisben lévő gyerekeket, pedig az ő feladatuk nem a terápia lenne.

Legfeljebb Pelé teljesítményét lehet ahhoz hasonlítani, amit a Barcelona és a spanyol válogatott játékosa 16-17 évesen bemutatott. Csatár egy középpályás eszével, egy felnőtt fejével és a jóisten bal külsőjével. De hogy ez mire elég, majd csak 2034-ben derül ki.

Elcsépeltnek tűnhet, de hadászati szempontból tényleg igaz: a háború harmadik évének végére Kijev helyzete az invázió kezdete óta nem volt ilyen súlyos. A háború évekig való folytatása a jelenlegi intenzitással egyik fél számára sem tűnik fenntarthatónak, így 2025 év valószínűleg döntő lesz a háború kimenetele szempontjából.

A hallgatás kultúrája, a cölibátus és a klerikalizmus. Ezek is kellettek ahhoz, hogy világbotrány legyen a katolikus egyház gyermekbántalmazási ügyeiből. Mivel a kérdés újra a figyelem középpontjába került, közzéteszünk egy fejezetet a témát bemutató kiadványunkból.

Az iparpolitika újrafelfedezéséről szóltak az elmúlt évek. Hogyan befolyásolhatta a kínai csoda története a nyugati országokat, miért lő öngólt az USA és az EU a kínai elektromos autókra kivetett védővámokkal, és mivel járhat majd, ha Trump tényleg megvalósítja az ígért vámokat? És milyen iparpolitikát lenne érdemes Magyarországnak vinnie? Interjú Juhász Rékával, az Industrial Policy Group társalapítójával.

Putyin tévébeszédének célja a félelemkeltés volt, de Moszkva hideg fejjel cselekszik – mondta a 444-nek Csiki Varga Tamás biztonságpolitikai szakértő. Nem látszik, Trump mivel tudná tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Putyint, de ereje a kiszámíthatatlansága. Az viszont nem evidens, hogy elengedné Ukrajnát.

Az Ukrajna elleni háború a gyerekekért is folyik, akiket a megszállt területekről ezrével hurcolnak el az oroszok, hogy identitásukat eltüntetve neveljék fel őket fel. Cikksorozatunk első része.

Nyolcvan éve ezen a napon (?) gyilkolták meg Radnóti Miklóst, aki a végsőkig próbált magyar költő lenni, de nem hagyták. A magyar állam előbb a nemzetből, majd az élők sorából is kilökte.

A világ legünnepeltebb újságírója, Bob Woodward az ukrajnai és a gázai háború legfontosabb döntéseinek hátteréről írt könyvet, amely tele van szaftos részletekkel és drámai döntésekkel.

Yuval Noah Harari visszatért: új könyve, a Nexus a történelmet az információáramlás felől vizsgálja, és a célja nem kisebb, mint megmenteni a világot saját magától. Ha tényleg úgy van, ahogy az izraeli történész-futurológus mondja, akkor azonnal korlátok közé kell szorítani az algoritmusokat.

Tíz éve már látszott, hogy Magyarország latin-amerikai pályára lép, mert nyugati értelemben vett jómódú és szabad élet nem lesz itt soha. Most már azt is látjuk, hogy Magyarország argentin pályán van, Orbán Viktort pedig leginkább Juan Perónhoz érdemes hasonlítani. Az egykor éltanuló ország elindult lefelé a lejtőn, és gurulni is fog rajta, ameddig a szem ellát.

Kritikusai és a billegő államok választói szerint túl keveset tudni arról, mit is képvisel Kamala Harris, a demokraták elnökjelöltje. Ki Donald Trump kihívója a novemberi amerikai elnökválasztáson? Miért nem veri nagydobra származását, női mivoltát? És miért félnek tőle a latin-amerikai bevándorlók? Szakértők segítenek felfedni a Harris-mítoszt.