A Bükk legszebb völgyének kapujában, a Szalajka-völgyben annyival egyszerűbb volt minden. Simán volt hely annak a festői, a környezetbe szinte belesimuló betonszarkofágnak, ami egy 6000 fős lovasstadion rejt magában. (Felülről is csodálatos a látvány.)

Bezzeg a Várban. A legyen minden úgy, ahogy 1945 előtt volt lázban égő kormány az előző ciklusban hirdette meg a Vár visszaalakítását hirdető nagy programját, a Hauszmann-tervet. Az elmúlt fél évszázad legnagyobb műemlékprogramjaként beharangozott projektnek része az első ütemben az egykori lovarda visszaépítése, alatta mélygarázzsal (ahogyan a Stöckl-lépcső és a főőrség épületének visszaállítása is).

Az egykori, 1899-ben épült lovarda is súlyosan megsérült a II. világháborúban, sokáig nem kezdtek vele semmit, aztán elbontották. A visszaépítési terv legmeglepőbb része nem az volt, hogy kétmilliárd forintot szánnak rá, hanem az, hogy valóban lovardaként akarják működtetni fent a Várban.

Miután a Hauszmann-tervet a kormány mostanában agyonhallgatja, a végrehajtással annak idején megbízott L. Simon László is régóta távozott már a posztjáról, és a több százmilliárdosra tervezett projekt korábbi honlapja sem működik már, megpróbáltuk megtudni, hogyan működik majd a lovarda. Közegészségügyi és állatvédelmi okokból is elég szigorú szabályok vonatkoznak a lakott területen lévő régi lovardákra, újat nyitni pedig sűrűn lakott környéken szinte lehetetlen. Régiként eladni a lovardát pedig nem lesz annyira egyszerű csak azért, mert több mint 70 éve volt valami ilyesmi ott.

Márpedig az épület most már mindenképpen elkészül, hiába dugdossa a saját korábbi tervét úgy a kormány, mintha az soha nem létezett volna. Sőt, már készen kellene lennie, ha tartják az eredeti határidőket.

Egy áprilisi interjú szerint majd jövő év végén adnák át egyben az egészet, ami nehezen hihető, hiszen a kormány akár féligkész épületeket is átad, aztán ugyanazt az épületet akár többször is, mint a Várkert Bazárnál történt.

A lovak és a magyarok különleges kapcsolatáról a miniszterelnök - akit Semjén Zsolttal vagy Horthy Miklóssal ellentétben soha nem láttunk lóháton - sokat szeret beszélni. Szerinte valami csoda folytán a magyarokban megmaradt a lovasnemzeti lelkület. A 3 milliárdból felújított Nemzeti Lovarda februári átadásán Orbán Viktor azt mondta: „Mi nemcsak azért vagyunk itt, hogy a dicső időket emlegessük, vagy a sötét közelmúlton búslakodjunk. Mi azért jöttünk ide, hogy néhány évtized múlva azt mondhassák az emberek, amikor visszatekintenek erre a hideg februári napra, hogy lehet, ez volt a pillanat, amikor a magyar újra lovasnemzetté nyilvánította magát.” Mi lesz akkor, ha a Várban is átadják a Lovardát?

Orbán Viktor idén már átadta a felújított Nemzeti Lovardát, hamarosan kész a Szalajka-völgyi, Mészáros Lőrinc cége által épített betonszörny, és a Ludovikán is avatott tavasszal lovardát. (Utóbbi akkor történt, amikor Orbán legalább háromszor megalázta Patyi Andrást, a Ludovika rektorát, a Nemzeti Választási Bizottság elnökét, mert meg merték büntetni a gyerekek között kampányoló miniszterelnököt.)

Éppen az áprilisban átadott ludovikás lovardáról kaptunk olyan információt, hogy az ott tartott állatokat viszik majd fel a Várba reggelente és viszik onnan vissza a lovas bemutatókra, mert az állattartási szabályok miatt állandóan nem is lehetnek a Várban lovak.

Megpróbáltuk végigjárni az információszerzés hivatalos módját, ami így néz ki manapság Magyarországon. Az alapkérdések ezek voltak:

• Mikor készül el a lovarda?
• Ki üzemelteti majd a lovardát ?
• Milyen szabályok vonatkoznak a belterületi lovardákra?
• A Várba tervezet Lovarda megfelel-e ezeknek?

Legelőször írtam a Miniszterelnökségnek, hiszen ide tartozik a Hauszmann-terv. L. Simon László távozása után Latorcai Csaba lett a Vár-felelős. A helyettes államtitkár tavaly adott lelkes állapotjelentést az építkezésről, azt mondta:

„a lovardának az a funkciója, hogy lovarda legyen, lovak legyenek benne”.

Szerinte turisztikailag is vonzó lehet, kiváló helyszín a magyar lovászati hagyományok bemutatására. „Ekkora lovarda nincsen Magyarországon, illetve Budapesten, mindenképpen szükség van rá” - mondta Latrocai, aki szerint folyamatosan kihasznált lesz, hiszen nem csupán lovardaként lehet hasznosítani, hanem egy fedett rendezvénytér is, bármilyen rendzevényt meg lehet benne tartani, akár konferenciákra is átrendezhető. Ez önmagában is felvet kérdéseket, megkerestük a Miniszterelnökséget a részletekről, de nem válaszoltak az égvilágon semmit sem.

Írtam az agrártárcának is, állattartásban ők az érintettek. Válaszoltak, azt írták, hogy forduljak a Miniszterelnökség Sajtóirodájához, mivel ők az illetékesek a téma kapcsán. Megtörtént, lásd fent.

A Várnegyed című lapnak tavaly a Miniszterelnökség már korábban is idézett helyettes államtitkára, Latorcai Csaba azt nyilatkozta, „A tervek szerint ismét lesz lovas díszőrség a Várban, amelynek szervezését a honvédség megkezdte”, a díszőrség várhatóan különféle bemutatókat tart majd. Megkerestem a honvédelmi minisztériumot, hogyan áll a lovas díszőrség, a Várban lesznek-e, ők működteti-e majd a lovardát, de azt válaszolták, hogy

„jelenleg a honvédelmi tárca az Ön által megfogalmazott kérdésben szereplő, úgynevezett Lovardával és lovas díszőrséggel kapcsolatban nem rendelkezik információval”.

Az Országos Közegészségügyi Intézetet is kerestem, milyen szabályokat kell betartani lakott területen működő lovardánál a lakók és az állatok védelmében. Ők még aznap válaszoltak, azt, hogy nem illetékesek, forduljak a Fővárosi Kormányhivatalhoz. Fordultam, választ nem kaptam.

Írtam az I. kerületi önkormányzatnak is, az alapkőletételnél ott volt a kerület polgármestere is. Ők is még aznap válaszoltak, szintén azt, hogy ne őket kérdezzem, forduljak a Várgondnoksághoz. Küldtem nekik is kérdést, nem válaszoltak.

Vagyis az a két hivatal és az a mininisztérium, akik más hivatalok és minisztérium szerint is illetékesek az ügyben, egyáltalán nem válaszolnak arra, hogyan fog működni és ki működteti majd a lassan elkészülő lovardát.

A Ludovikát is kerestem. Válaszoltak. Arra is, ők hogyan tudnak a városban lovardát működtetni: „Az Orczy-park területét áprilisban visszaadták az egyetem részére, amelynek része a Ludovika Lovarda. Jelenleg a lovak kiválasztása és beszerzése zajlik, májusban pedig teszt üzemként kerülnek behozatalra az elsődlegesen kiválasztott lovak. Mozgatásukra a Lovarda területén található kifejezetten e célt szolgáló fedeles lovarda, illetve a kültéri négy évszakos talajjal ellátott lovaspálya áll majd rendelkezésére a lovaknak és a lovasoknak.”

És arra az információra is, hogy tőlük viszik majd fel a lovakat a bemutatókra a Várba és hozzák vissza esténként.

„A Budai Vár területén épülő lovarda bemutatóin fellépő lovak nem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lovardájából, az oktatási és sportolási célt szolgáló egyedek közül kerülnek ki.”

Ezek szerint a lovardát nem a honvédség és nem a Ludovika működteti majd.

Van a lovardánál egy sokkal nagyívűbb kormányzati projekt a Várban, a kormány egy részének felköltöztetése. Ez sokkal drágább lesz a lovardánál, időben nem állnak túl jól.

• A 2014-es választások utána nyáron jelentették be a Miniszterelnökség költözését,
• majd 2015. novemberében Lázár János hozzátette, hogy a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is megy.

A Miniszterelnökségnek már 2016 márciusban fel kellett volna költöznie, de egyelőre Orbán Viktor még nem ott tartja a kormányüléseket és a vendégeit sem kíséri ki a vadonatúj erkélyére.

Az ME tavaly azt írta a kérdésünkre, hogy a minisztérium vezetésének helyet adó "a karmelita kolostor várhatóan 2017 negyedik vagy 2018 első negyedévében fog elkészülni, a költözés csak ezután történhet meg".